Pisces Hungarici 5 (2011) ELEKTROMOS KECÉVEL VÉGZETT VIZSGÁLATOK ELSŐ EREDMÉNYEI A DUNA MONITOROZÁSÁBAN
|
|
- Imre Lakatos
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ELEKTROMOS KECÉVEL VÉGZETT VIZSGÁLATOK ELSŐ EREDMÉNYEI A DUNA MONITOROZÁSÁBAN DEVELOPMENT AND TESTING OF AN ELECTRIFIED BENTHIC TRAWL FOR MONITORING BENTHIC FISH ASSEMBLAGES IN THE RIVER DANUBE SZALÓKY Zoltán 1, GYÖRGY Ágnes Irma 1, CSÁNYI Béla 1, TÓTH Balázs 2, SEVCSIK András 2, SZEKERES József 1, ERŐS Tibor 3 1 VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., 1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1. szaloky@gmail.com 2 Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 1121 Budapest, Költő u MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 8237 Tihany, Klebelsberg Kunó u. 3. Kulcsszavak: bentikus halélőhely, nagy folyó, német bucó, hajózhatóság Keywords: benthic fish habitat, large river, Danubian streber, navigability Összefoglalás Nagy folyók mélységi régiójának halállomány-összetételéről szórványos ismeretekkel rendelkezünk. A meder monitorozása a nemzetközi szakirodalom alapján azonban jelentős kihívás, hazánkban pedig nincs hagyománya a mederben élő halak monitorozásának. A Duna hajózhatóságának javítása program részfeladata (kivitelező: VITUKI Nonprofit Kft.) olyan mintavételi eljárás kialakítása, amely a jövőben alkalmas lehet a dunai hajózó utat érintő mederszabályozási munkálatok (pl. kotrás, fenékborda) halegyüttesekre gyakorolt hatásainak becslésére. Jelenleg ezért egy olyan módszer kialakításán dolgozunk, amely alkalmas lehet a mélyvízi régiók vizsgálatára. Tanulmányunkban előzetes kísérleteinkről számolunk be, melynek keretében csónakból vontatott, elektromos halászgéppel kombinált kecét alkalmaztunk a mederben élő halak gyűjtésére. Eredményeinket összevetve a parti sáv monitorozásával nyert eredményekkel, kijelenthető, hogy az elektromos kecével fontos kiegészítő ismeretek szerezhetők számos természetvédelmi szempontból megkülönböztetett halfaj előfordulásáról és mennyiségi viszonyairól. A módszer jövőbeni tökéletesítésével talán lehetőség nyílik élő- és ívóhely-térképezési feladatok elvégzésére, az íváshoz szükséges környezeti változók megbízhatóbb megismerésére. Summary There is only sporadic information about fish assemblages of deeper benthic habitats in large rivers. The application of the available international methods for monitoring riverbeds is quite a challenge according to literature, and no other sufficient method exists in Hungary. Hence, it became one of the objectives of the Improvement of the Navigability of the Danube project to develop a new method, also suitable to measure the effects of river control methods (e.g. dredging of waterway) on fish assemblages in the Danube. During our preliminary experiments we developed and tested a fixed frame electrified trawl for catching benthic fish. Our results compared with standard electrofishing on the riverbanks shows, that the electrified trawl provides new and important additional information about the occurrence and quantity of fish species relevant in nature conservation (e.g. Natura2000, rare, threatened, protected, etc.). Further improvement of the method may make habitat mapping and spawn mapping possible, and may allow the better understanding of the required environmental conditions for spawning in the benthic habitats of large rivers. Bevezetés A VITUKI által vezetett konzorcium készíti el A Duna hajózhatóságának javítása című projektet megalapozó tanulmányt. A program célja a Duna magyarországi szakaszán található hajózhatósági akadályok (gázlók, szűkületek) megszüntetése, az ehhez szükséges fejlesztési-, műszaki beavatkozási változatok számbavétele. A kivitelezéshez számos engedélyezési eljárást kell lefolytatni és többek között részletes környezeti hatásvizsgálat keretében célszerű megismerni milyen hatással járhatnak a beavatkozások az élővilágra. A munka egyik fontos eleme a beavatkozások dunai halegyüttesekre gyakorolt (várható) hatásainak megismerése. A dunai halfajok és halközösségek monitorozása a parti (littorális) régió elektromos halászgéppel hatékonyan mintázható területére korlátozódik (max. 1-1,5 m mélységig, Erős és mtsai a, b). Azonban a hatásvizsgálatok megalapozásához a mélységi zóna 37
2 halállományairól is szükséges adatokat gyűjteni, különös tekintettel a várható beavatkozási helyszínekre. Hazánkban azonban nem ismert olyan módszer, amely a mederben élő, természetvédelmi szempontból megkülönböztetett (Natura 2000) halfajok állományainak hatékony monitorozására irányulna. A tervezett szabályozó művek halegyüttesekre gyakorolt hatásainak becsléséhez ezért a Dunának az Ipoly folyó torkolata és a déli országhatár közötti szakaszán parti, elektromos halászgéppel történő mintavételt végeztünk, míg a folyó medrét érintő kotrások hatásainak megismeréséhez eddig hazánkban nem használt, új módszert dolgoztunk ki. Anyag és módszer A mélységi területek vizsgálatához elektromos mintavevő eszköz és kece (keretes húzóháló) kombinációján alapuló mintavételi eszközt dolgoztunk ki, egyesítve mindkét módszer előnyeit. A módszer lényege, hogy a folyó medrének felületén húzott háló összegyűjti a háló szája előtt kialakított elektromos térben elkábult halakat. A lesúlyozott, keretre rögzített hálót hosszúra engedett kötéllel, motorcsónak segítségével vontatjuk a meder fenéken, miközben a motorcsónakba telepített elektromos mintavevő berendezéssel szabályos időközökben elektromos teret keltünk a háló szája előtt, hosszú, vízbe nyúló elektromos kábelek segítségével. Vizsgálatainkban az anódot a kece keretének tetejére rögzítettük, míg a katódot a meder felületén a kece szája előtt húztuk (1. ábra). bója/buoy háló/net keret/frame 60 cm nehezék/ ballast 140 cm anód/anode húzó kötelek/ rope motorcsónak/motorboat katód/cathode folyás és vontatási irány/ flow and drawing direction ábra. Az elektromos mintavételi eszköz és a kece kombinációja: az elektromos kece Fig. 1. The electrified fixed frame benthic trawl A háló elektromos erőterében átmenetileg elkábult halakat a vontatott háló zsákszerű kiöblösödése gyűjti össze. Az aktív és passzív, esetleg a mederfenék kövei között megbúvó halak is a mintába kerülnek, köszönhetően az elektromos áram által kiváltott anódikus taxisnak és a halak tetanizálódásának. Az elektromos árammal kombinált hálós módszer fő alkalmazási területe a nagy és mélyebb vizű folyók meder élőhelyeinek halbiológiai
3 felmérése és így a tavaszi időszakban történő ívási területek vizsgálata. A módszer kidolgozásához amerikai kutatók tapasztalatait és eredményeit használtuk fel. Az általuk alkalmazott PSU hálós módszer (Freedman et al., 2009) hatékonyan képes kimutatni a folyó mélyebb élőhelyeiről a kis és nagy testméretű halakat egyaránt. Az elektromos kecével a bentikus élőhelyeket vizsgálva a Duna Dömös és Mohács közötti szakaszán végeztünk felméréseket, több mint 70 mintavételi alegységet halászva, amelyeknek az összes hossza meghaladta 21 km-t (2. ábra). A Duna és ártere nevű Natura 2000 területhez tartozó gödi és dunakeszi szakasz ( fkm), a meder morfológiájának ismeretében, alkalmas terület volt a módszertan fejlesztéséhez és kidolgozásához. Itt 2010 augusztusában és szeptemberében 30 területen halásztunk (összesen 9000 m hosszúságban). Az itt végzett felmérések tapasztalatai alapján alakítottuk ki a mélységi mintavételi módszert. A helyszín alkalmasságát erre a feladatra a meder alakulatainak ismerete mellett a parti vízterek halállományainak alapos ismerete is adta. Korábbi vizsgálataink szerint ugyanis szinte valamennyi Natura 2000 jelölőfaj, többsége nagy egyedszámú állománnyal rendelkezik ezen a Duna szakaszon (Tóth és mtsai. 2007, Erős és mtsai a,b). Számos mintavételt nem jegyeztünk fel a módszertan fejlesztésének kezdeti stádiumában a gödi Duna szakaszon, ezért a közölt mintavételek száma jóval alul marad a valós ráfordításnál. Szintén a Duna és ártere nevű (HUDI20034) Natura 2000 területhez tartozó Dömös és Visegrád Duna szakaszon ( fkm) térben intenzív mintavételi programot hajtottunk végre 2010 novemberében. A program során összesen 28 db, egyenként 300 m hosszúságú területet vizsgáltunk Dömös Göd Rácalmás Baja Mohács BUDAPEST 2. ábra. A mélységi mintavételi helyek a Dunán Fig. 2. Benthic sampling sites on Danube (összesen 8400 m hosszúságban), 1-6 méter vízmélység között. Szintén a Duna és ártere nevű Natura 2000 területhez tartozó Kulcs, Rácalmás és Dunaújváros ( fkm) Duna szakaszon 11 mintavételi alegységet vizsgáltunk 2010 szeptemberében. A Rácalmásimellékágban összesen 1200 m hosszúságban alkalmaztuk a módszert 2010 szeptemberében, különbséget feltételezve és keresve a főági és a mellékági halállományok fajszerkezetében. A Gemenci Natura 2000 terület (HUDD20032) részeként a bajai mintavételi területen ( fkm) található Vén-Duna mellékág bentikus halainak élőhely használatát szintén vizsgáltuk összesen 1200 m hosszúságú mintázott területtel, 2010 októberében. A főágban Baja felett (2 mintavételi alegység: 800 m) és Szeremle térségében (6 mintavételi alegység: 1800 m) összesen 8 területen, 2600 m hosszúságban halásztunk, 2010 októberében. A Béda- Karapancsa Natura 2000 területhez tartozó (HUDD20045) legdélebbi, mohácsi mintavételi területen összesen 3 alegységen vettünk mintát (900 m), 2010 novemberében. A háló szájánál kialakított elektromos mezőt Hans Grassl 65II GI mintavevő berendezéssel biztosítottuk. Minden felmérés egyenáram használatával történt, az áramerősség A és a feszültség V között volt. A mintavételi helyeken a helymeghatározás GARMIN gyártmányú GPSmap 60CSx készülék segítségével történt, a koordinátákat minden esetben az Egységes Országos Vetület (EOV) rendszer szerint 39
4 tároltuk. A halak élőhelyére jellemző és a mintavételi módszert leíró változók a terepen, mintavételi alegységenként, egységes terepi jegyzőkönyvekben kerültek rögzítésre, a halak és az élőhelyeik kapcsolatának leírása és a mintavétel megismételhetősége érdekében. Az adatok értékelésekor a főági és a mellékági minták összehasonlítását Catch Per Unit Effort (CPUE) kiszámításával és a relatív, ill. az előfordulási gyakoriság elemzésével végeztük el. A faj- (CPUE FAJ ) és egyedszám (CPUE EGYED ) alapú CPUE értékeket 100 m hosszúságú mintavételi szakaszra számítottuk ki. A relatív és előfordulási gyakorisági adatokat normalizáltuk (ln) majd grafikonon ábrázoltuk. Eredmények és értékelés A bentikus elektromos kecével végzett mintavételek során összesen 29 faj 1482 példánya került a mintákba a évi felméréseinkben (1. táblázat). 1. táblázat. Az elektromos kecével végzett mintavételek során gyűjtött fajok relatív abundanciája és a mintaszakaszokon fogott példányok száma Table 1. Relative abundance and individum occurence in sampling sites of species caught by the electrified trawl 40 Faj/species Kód/ code Rel. abund. főág/main channel Rel. abund. mellékág/ side arm Dömös Göd Rácalmás Abramis ballerus aba Abramis bjoerkna abj Abramis brama abr Abramis sapa as Alburnus alburnus aal Aspius aspius aas Barbus barbus bb Carassius gibelio cg Chondrostoma nasus cn Cyprinus carpio cc Esox lucius el Gobio albipinnatus ga Gymnocephalus baloni gb Gymnocephalus cernuus gc Gymnocephalus schraetser gs Leuciscus cephalus lc Leuciscus idus li Neogobius fluviatilis nf Neogobius gymnotrachelus ng Neogobius kessleri nk Neogobius melanostomus nm Proterorhinus marmoratus pm Rutilus rutilus rr Sabanejewia aurata sa Sander lucioperca sl Sander volgensis sv Vimba vimba vv Zingel streber zs Zingel zingel zz A főági, mélyégi halászatok alkalmával 19 faj 759 példánya, míg a mellékági halászatok során összesen 27 faj 729 példánya került elő. A mellékági minták esetén tapasztalható Baja Mohács
5 magasabb fajszám és egyedszám (a főág esetén a CPUE FAJ =0,1 és a CPUE EGYED =4, a mellékágakban a CPUE FAJ =0,9 és a CPUE EGYED =25 volt) feltételezhetően az őszi mintavételeknek köszönhető. A mellékágakat valószínűleg már vermelési célból felkereső és így nagyobb gyakorisággal előforduló elsősorban keszegfélék, amelyben döntően a karika keszeg (Abramis bjoerkna) részesedése a magas, illetve a terjeszkedőben lévő feketeszájú géb (Neogobius melanostomus) tömeges egyedszáma miatt. A Duna mélységi élőhelyeinek vizsgálatával korábban nem kutatott területek halállomány összetételéről nyerhetünk fontos információt. A módszer segítségével ritkának tekintett fajok esetenként tömeges jelenlétet sikerült igazolni. A bentikus életmódú fajok közül rendszeresen előfordult a fokozottan védett német bucó (Zingel streber) és bizonyos helyeken viszonylag nagy számban fogtuk a védett és veszélyeztetett halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), a fokozottan védett magyar (Zingel zingel) és a német bucó példányait. A főági mintavételeink során a fokozottan védett német bucó mutatkozott a legtömegesebbnek és leggyakrabban előfordulónak (3. ábra). Gyakori jelenléte különösen szembetűnő, ha összehasonlítjuk a parti zóna (225 db 500 m-es mintavételi egység) és a mederközépi mintavételeket. A német bucó előfordulási gyakorisága több mint 12-szer nagyobb a mélységi, mint a parti mintákban. Szintén gyakran előforduló fajok a feketeszájú géb és a védett és veszélyeztetett halványfoltú küllő. A gébfélék (feketeszájú géb, kesslergéb (Neogobius kessleri), csupasztorkú géb (Neogobius gymnotrachelus)) gyakori előfordulása a meder középi mintákban igazolja, hogy az inváziós gébfajok nem csak a partvédő és szabályozó művek kőszórásain gyakoriak, de a folyam mélységi területein is. A főági és a mellékági meder élőhelyek változatosságának különbözőségeit jól szemléltetik a relatív gyakoriság és az előfordulási gyakoriság ábrák (3., 4. ábra). A főágban kimutatott halak egyenletesebben oszlanak el, a tömegesebben előforduló halak több lelőhelyről kerülnek elő, mint a mellékágaknál. A különbség rámutat a főági mélységi élőhelyek homogénebb voltára, a környezeti feltételek itt kevésbé variálnak. A mellékágak esetén tapasztalható nagyobb változékonyság az egyes mellékágak eltérő funkciójára mutathat rá. A mellékágat érintő rehabilitációs tervezéseknél ezért célszerű figyelembe venni az élőhelyek sokféleségét, törekedve a változatos élőhelyek kialakítására li aal cn lcsv rr bb nf as vv nk ga abj gs sl ng zz zs nm ábra. A főági mintákba került halak relatív (x tengely) és előfordulási(y tengely) gyakorisága. Rövidítések az 1. táblázatban. Fig. 3. Relative abundance (x axis) and frequency of occurrence (y axis)of fish species in the main channels samples. Codes in Table aba el li nf nk aas sa vv cngb 1 pm sv cc cg bb zz ng zs gc abr rr slgs ga as abj nm 4. ábra. A mellékági mintákba került halak relatív (x tengely) és előfordulási (y tengely) gyakoriságai. Rövidítések az 1. táblázatban Fig. 4. Relative abundance (x axis) and frequency of occurrence (y axis) of fish species in the side arms samples. Codes in Table 1 41
6 Összefoglalásul, a Duna hazai szakaszán kifejlesztett elektromos kece hozzájárulhat a folyam halállomány-összetételének pontosabb megismeréséhez, kiegészítő ismereteket adhat a természetvédelem szempontjából megkülönböztetett, kis testméretű halfajok előfordulásáról, mennyiségi viszonyairól és környezeti igényeiről. A módszer használatával lehetőség nyílik a nagy folyók teljes mederszélességet felölelő monitorozására, alkalmas élőés ívóhely térképezési feladatok elvégzésére. A védett fajok, különös tekintettel a Natura 2000 területek jelölőfajainak ponttérképezésére, és populációk nagyságának monitorozásában különösen ígéretesnek tűnik a még további fejlesztéseket igénylő új módszer. Mindezek által a folyó medrét érintő, például a A Duna hajózhatóságának javítása című program keretében tervezett műszaki beavatkozások hatásainak pontosabb becslésére nyílik mód, ezáltal ésszerű módosítások javasolhatók a hajózást segítő műszaki tervekhez, annak érdekében, hogy a dunai halállomány ne sérülhessen. Emellett az új mintavételi módszerrel hozzájárulhatunk a folyamok (nagy folyók) halbiológiai monitorozásának további fejlesztéséhez, például az EU szintű, napjainkban kezdődő, nagy folyós mintavételi és minősítési módszertan kidolgozásához. Irodalom Erős T.; Tóth B., Sevcsik A. & Schmera, D. (2008a): Comparison of fish assemblage diversity in natural and artificial rip-rap habitats in the littoral zone of a large river (River Danube, Hungary). International Review of Hydrobiology 93: Erős T, Tóth B, Sevcsik A. (2008b): A halállomány összetétele és a halfajok élőhely használata a Duna litorális zónájában ( fkm) - monitorozás és természetvédelmi javaslatok. Halászat 101(3): Freedman, J. A., Stecko, T. D., Lorson, B. D., Stauffer, J. R. (2009): Development and Efficacy of an Electrified Benthic Trawlfor Sampling Large-River Fish Assemblages. North American Journal of Fisheries Management 29: Tóth B., Sevcsik A., Erős T. (2007): NATURA 2000-es halfajok előfordulása a Duna hazai szakaszán. Pisces Hungarici
A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán.
A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Közép-Tisza (védett, SCI, SPA)
RészletesebbenHidrológiai és medermorfológiai tényezők hatása a halak elterjedésére és élőhely használatára a Duna Gönyü-Hercegszántó közötti szakaszán
Hidrológiai és medermorfológiai tényezők hatása a halak elterjedésére és élőhely használatára a Duna Gönyü-Hercegszántó közötti szakaszán Szalóky Zoltán II. éves PhD hallgató Környezettudomány Doktori
RészletesebbenAdatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához
Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a
RészletesebbenA folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével
Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:64-68 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű
RészletesebbenBentikus élőhelyek halbiológiai vizsgálatai a 3. Nemzetközi Dunaexpedícióban
Pisces Hungarici 8 (2014) 9 18 Bentikus élőhelyek halbiológiai vizsgálatai a 3. Nemzetközi Dunaexpedícióban Biological surveys of benthic fish habitats in the Joint Danube Survey 3 (JDS 3) Szalóky Z. 1,
RészletesebbenKisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján
Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Halasi-Kovács Béla tudományos munkatárs Halászati és Öntözési Kutatóintézet
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA
A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA INVESTIGATION ON THE FISH FAUNA OF THE RIGHT-SIDE TRIBUTARIES OF HERNÁD RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2 1 Magyar Haltani Társaság,
RészletesebbenPisces Hungarici 7 (2013) 57 64
Pisces Hungarici 7 (2013) 57 64 Elektromos halászattal gyűjtött minták napszakos változásai a Duna Budapest feletti szakaszán és egyes mellékvízfolyásaiban Diurnal changes in samples of electrofishing
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM
A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM HARKA Ákos 1, NAGY Lajos 2 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, mhtt@freemail.hu 2 Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak Kulcsszavak:
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA
A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA THE EFFECT OF THE MOSONMAGYARÓVÁR DAM ON THE DISTRIBUTION PATTERNS OF FISH COMMUNITIES IN THE MOSONI DANUBE GYÖRE
RészletesebbenPisces Hungarici 4 (2010) GÉBFAJOK (NEOGOBIUS SPP.) ALJZATFÜGGŐ ÉJSZAKAI ELOSZLÁSMINTÁZATA A DUNA GÖDI ÉS SZENTENDREI SZAKASZÁN
GÉBFAJOK (NEOGOBIUS SPP.) ALJZATFÜGGŐ ÉJSZAKAI ELOSZLÁSMINTÁZATA A DUNA GÖDI ÉS SZENTENDREI SZAKASZÁN SUBSTRATE-RELATED NIGHT-TIME DISTRIBUTION OF GOBIID SPECIES (NEOGOBIUS SPP.) IN THE LITTORAL ZONE OF
RészletesebbenA dunai litorális és mélyvízi bentikus élőhelyek halállományainak összehasonlítása
A dunai litorális és mélyvízi bentikus élőhelyek halállományainak összehasonlítása Comparision of fish stocks in littoral and deep benthic habitats in the Danube elektromos kece Szalóky Zoltán MTA Ökológiai
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH
A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH UGRAI Zoltán 1, GYÖRE Károly 2 1 Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség, Ráckeve, ugrai@rdhsz.hu 2 Halászati
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER
A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, NAGY Lajos 3 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, harkaa@freemail.hu
RészletesebbenA hallgatóság (Papp Gábor felvétele)
KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott beszámolót és a 2011. évi munkatervet. A taggyűlés
RészletesebbenPisces Hungarici 4 (2010) A KENYERI HALLÉPCSŐ MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA (RÁBA, KENYERI)
A KENYERI HALLÉPCSŐ MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA (RÁBA, KENYERI) INVESTIGATION ON THE OPERATION OF THE FISH PASS AT KENYERI (RIVER RÁBA, WEST HUNGARY) KERESZTESSY Katalin 1, KESERÜ Balázs 2 1 2234 Maglód, Darwin
RészletesebbenPisces Hungarici 8 (2014) 77 81
Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81 Az Ér (Ier) romániai alsó szakaszának halfaunája a 2012 2013. évi kiszáradási folyamatok után The fish fauna of the lower section of the Romanian river Ier following the
RészletesebbenA Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 2010-ben
Halászatfejlesztés 34 - Fisheries & Aquaculture Development 34 202 ISBN 978-963-720-32-9 A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 200-ben Györe Károly, Ugrai Zoltán 2 és Csikai Csaba 3 Halászati és
Részletesebben---------------------------------------------------------------------------------
Segítségüket szeretném kérni az alábbi hal meghatározásához. Még 2012 nyarán fogtam Dombóvár közelében, egy alig 20 cm széles csatornaszerű vízállásban (a víz gerinctelen élővilágának feltérképezése közben),
RészletesebbenÚjabb adatok a Sajó halfaunájáról New data to the fish fauna of River Sajó Csipkés R. 1, Szatmári L. 2, Szepesi Zs. 3, Harka Á.
Pisces Hungarici 8 (2014) 61 68 Újabb adatok a Sajó halfaunájáról New data to the fish fauna of River Sajó Csipkés R. 1, Szatmári L. 2, Szepesi Zs. 3, Harka Á. 4 1 Debreceni Egyetem MÉK, Debrecen 2 Debreceni
RészletesebbenPisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE
ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE EFFECT OF FLOODING ON THE FISH COMMUNITY OF A SMALL RIVER (TARNA RIVER, TISZA BASIN, HUNGARY) SZEPESI Zs. 1, HARKA Á. 2 1 Omega-Audit Kft., Eger 2 Magyar
RészletesebbenPisces Hungarici 4 (2010) HALIVADÉK FAJEGYÜTTESEK ÉLŐHELYHASZNÁLATA A GÖDI DUNA-SZAKASZON
HALIVADÉK FAJEGYÜTTESEK ÉLŐHELYHASZNÁLATA A GÖDI DUNA-SZAKASZON HABITAT USE OF JUVENILE FISH ASSEMBLAGES IN THE DANUBE AT GÖD GAEBELE Tibor, GUTI Gábor MTA Magyar Dunakutató Állomás, Göd, gaebele.tibor@gmail.com,
RészletesebbenPISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKI KIADVÁNYA TOMUS VIII
PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKI KIADVÁNYA TOMUS VIII Magyar Haltani Társaság Debrecen Tiszafüred 2014 Pisces Hungarici 8 (2014) Pisces Hungarici a Magyar Haltani Társaság időszaki kiadványa
RészletesebbenA HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA STUDY OF THE HEJŐ BROOK WATERSHED FISH FAUNA
I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA
RészletesebbenBALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL
BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Specziár András és Takács Péter MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Vizsgálataink
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) DATA TO THE FISH FAUNA OF THE MURA RIVER AT LETENYE
ADATOK A MURA LETENYEI SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁHOZ DATA TO THE FISH FAUNA OF THE MURA RIVER AT LETENYE KERESZTESSY Katalin 1, BELICZKY Gábor 2, KISS Gergő 2 1 Vas-Hal Bt., Maglód, keresztessy.katalin@gmail.com
RészletesebbenSELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL
SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából 2008. június 6-án a Hortobágy- Berettyón végeztünk
RészletesebbenA KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK
A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE
RészletesebbenA balatoni nádasok halállományának szerkezete
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 19-116. A balatoni nádasok halállományának szerkezete SPECZIÁR ANDRÁS 1, TÖLG LÁSZLÓ 2 és BÍRÓ PÉTER 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA
A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA ROLE OF THE WATER QUALITY IMPROVEMENT ON THE FISH FAUNA IN THE HUNGARIAN SECTION OF SAJÓ RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, HALASI-KOVÁCS
RészletesebbenAz emberi tevékenység hatása a halfauna
Tájökológiai Lapok 8 (3): 591 599. (2010) 591 Az emberi tevékenység hatása a halfauna alakulására az Ipoly alsó (magyarországi) szakaszán Guti Gábor, Potyó Imre MTA Magyar Dunakutató Állomás 2131 Göd,
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007)
EGY MESTERSÉGES KISVÍZFOLYÁS, A MÁTRAALJAI CSEH-ÁROK HALFAUNÁJÁNAK JELLEGZETESSÉGEI, ÉS AZ ALBURNOIDES BIPUNCTATUS (BLOCH, 1782) HELYI POPULÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA THE CHARACTERISTICS OF THE FISHFAUNA OF
RészletesebbenPisces Hungarici 8 (2014) 43 50
Pisces Hungarici 8 (2014) 43 50 A térbeli pozíció és az élőhelyszerkezet szerepe halegyüttesek szerveződésében kisvízfolyások torkolati szakaszán The role of spatial positioning and habitat structure on
RészletesebbenAz MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről
Az MTA Duna-kutató Intézet 2012. évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről Kutatási témák 1. A halfajegyüttesek tér-időbeli dinamikája és a folyóvízi
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY
I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) HALFAUNISZTIKAI KUTATÁSOK A RÁBÁN FISHFAUNISTIC RESEARCH
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) A JÁSZKESZEG (LEUCISCUS IDUS) ÉVI GRADÁCIÓJÁNAK HATÁSA KISVÍZFOLYÁSAINK HALKÖZÖSSÉGEIRE
A JÁSZKESZEG (LEUCISCUS IDUS). ÉVI GRADÁCIÓJÁNAK HATÁSA KISVÍZFOLYÁSAINK HALKÖZÖSSÉGEIRE THE EFFECT OF THE YEARLY GRADATION OF IDE (LEUCISCUS IDUS) IN ON THE FISH COMMUNITIES OF STREAMS SZEPESI Zsolt,
Részletesebben1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.
A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása A Torna-patakot közvetlenül érő vörösiszap szennyezés, súlyos természeti károkat okozott a Marcal folyó és a Rába alsó (torkolati) szakaszának élővilágában
RészletesebbenSály P., Erős T. (2016): Vízfolyások ökológiai állapotminősítése halakkal: minősítési indexek kidolgozása. Pisces Hungarici 10: 15 45
F1 Elektronikus függelék Sály P., Erős T. (2016): Vízfolyások ökológiai állapotminősítése halakkal: minősítési indexek kidolgozása. Pisces Hungarici 10: 15 45 című közleményhez. Electronic appendix for
RészletesebbenVASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL
HÍREINK 2008-4 VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL A vaskos csabak Heckelnek a Drávát közelebbi lelőhely nélkül említő, valamint Krieschnek a Vágra vonatkozó, meglehetősen bizonytalan
RészletesebbenKisvízfolyások halfaunájának helyzete a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
Pisces Hungarici 12 (2018) 21 31 Kisvízfolyások halfaunájának helyzete a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén The state of streams fish fauna in the area of Bükk National Park Directorate
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő NÉBIH - Halászati őri ismeretek Felkészülést elősegítő tananyag a halászati őri vizsgára (105 oldal). Alapvető tudás (halfajfelismerés)
RészletesebbenACTA BIOLOGICA DEBRECINA
ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. LAKATOS, I. MÉSZÁROS, A.S. NAGY, K. PECSENYE I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 23, 2010 ADIUVANTIBUS
RészletesebbenHALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN
HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) A NAGYKÖRŰI ANYITA-TÓ ÉVI LEHALÁSZÁSÁNAK HALFAUNISZTIKAI ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKELÉSE
A NAGYKÖRŰI ANYITA-TÓ 2006. ÉVI LEHALÁSZÁSÁNAK HALFAUNISZTIKAI ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKELÉSE FISHFAUNISTIC AND LANDSCAPE-FARMING ESTIMATE OF THE FISHING OF ANYITA-LAKE IN NAGYKÖRŰ IN 2006 DEMÉNY Ferenc,
RészletesebbenADATOK A TARNA, A BENE-PATAK ÉS A TARNÓCA HALFAUNÁJÁHOZ
A Puszta 2001. 1/18. pp. 77-86. ADATOK A TARNA, A BENE-PATAK ÉS A TARNÓCA HALFAUNÁJÁHOZ 1 2 SZEPESI ZSOLT HARKA ÁKOS 1 3300 EGER, CSIKY SÁNDOR U. 52. 2 5350 TISZAFÜRED, TÁNCSICS U. 1. 2002. Bevezetés Az
RészletesebbenA Hernád halfaunáját érő emberi hatások
CsipkésR-StündlL:Layout 1 3/24/15 11:06 AM Page 1 A Hernád halfaunáját érő emberi hatások Csipkés Roland Stündl László Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar,
RészletesebbenCOMPARATIVE STUDY OF WOLD AND LOWLAND SITUATED SMALL WATERCOURSES FROM FISHBIOLOGICAL ASPECT
I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) DOMBVIDÉKI ÉS SÍKVIDÉKI KISVÍZFOLYÁSOK HALÁLLOMÁNYAINAK
RészletesebbenSzakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről
Dr. Bokor Zoltán tudományos főmunkatárs, halászati szakértő szakértői névjegyzék száma: SZIF/16-3/2011. Szakértői vélemény A Duna folyam 1630-1564 fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz
RészletesebbenPisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY)
VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY) Szepesi Zsolt 1, Harka Ákos 2 1 Omega Audit Kft., Eger, szepesizs@freemail.hu 2 Magyar Haltani Társság,
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) NATURA 2000-ES HALFAJOK ELŐFORDULÁSA A DUNA HAZAI SZAKASZÁN
NATURA 2000-ES HALFAJOK ELŐFORDULÁSA A DUNA HAZAI SZAKASZÁN OCCURENCE OF PROTECTED FISHES OF THE NATURA 2000 SYSTEM IN THE HUNGARIAN SECTION OF THE DANUBE TÓTH Balázs 1, SEVCSIK András 2, ERŐS Tibor 3
RészletesebbenPisces Hungarici 7 (2013) 85 96
Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96 A halfauna vizsgálata a kelet magyarországi Eger patak vízrendszerén Investigation of the fish fauna in the drainage system of the Eger Brook (Eastern Hungary) Harka Á.
RészletesebbenPisces Hungarici 7 (2013) 13 25
Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25 A Marcal és a Torna halfaunájának regenerációja a 2010. évi vörösiszap szennyeződést követően Regeneration of the fish fauna of the Marcal river and Torna stream after red
RészletesebbenPisces Hungarici 7 (2013) 27 36
Pisces Hungarici 7 (2013) 27 36 Rákvarsák alkalmazásának lehetősége a vízfolyások partszegélyi halközösségének mintázására The possibility of using crayfish traps for sampling littoral fish assemblages
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.
Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A
RészletesebbenADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG
A Puszta 1998. 1/15, pp. 24-32. ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG ÉS KÖRNYÉKE HALFAUNÁJÁHOZ SALLAI ZOLTÁN, SZARVAS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1998 1. BEVEZETÉS A hazai halfauna az elmúlt évben két új faunaelemmel
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) THE INFLUENCE OF THE HABITATS UPON THE FISHFAUNA OF THE LOWER SECTOR OF CRISURI RIVERS (NORTH-WESTERN ROMANIA)
THE INFLUENCE OF THE HABITATS UPON THE FISHFAUNA OF THE LOWER SECTOR OF CRISURI RIVERS (NORTH-WESTERN ROMANIA) AZ ÉLŐELYI KÖRNYEZET HATÁSA A HALFAUNA ÖSSZETÉTELÉRE A KÖRÖSÖK ALSÓ RÉGIÓJÁBAN TELCEAN Ilie,
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA
A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA THE EFFECTS OF THE REHABILITATION WORKS ON THE FISH POPULATION IN THE LÁHN-STREAM IN THE WESTERN REGION OF HUNGARY
RészletesebbenPisces Hungarici 4 (2010) A SZAMOS HALFAUNÁJÁNAK VÁLTOZÁSA A ÉVI CIANIDSZENNYEZÉS UTÁN
A SZAMOS HALFAUNÁJÁNAK VÁLTOZÁSA A 2000. ÉVI CIANIDSZENNYEZÉS UTÁN CHANGES IN THE FISH FAUNA OF THE HUNGARIAN PART OF SZAMOS RIVER AFTER THE CYANIDE POLLUTIN OF 2000 HALASI-KOVÁCS Béla 1, ANTAL László
RészletesebbenPisces Hungarici 8 (2014) 51 60
Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60 A halközösség struktúrájának sajátosságai a Tisza tó különböző élőhelyein The attribution of the fish community structure in the different habitat types of the Tisza lake
RészletesebbenPISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKI KIADVÁNYA TOMUS IV
PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKI KIADVÁNYA TOMUS IV Magyar Haltani Társaság Debrecen Tiszafüred 2010 Pisces Hungarici a Magyar Haltani Társaság id szaki kiadványa ISSN 1789-1329 Szerkeszt
RészletesebbenA tiszai halközösség fajkészletváltása a folyó hosszanti profilja mentén. Györe Károly, Józsa Vilmos. Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:109-125 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 A tiszai halközösség fajkészletváltása a folyó hosszanti profilja mentén Györe Károly, Józsa
RészletesebbenA MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE A ZAGYVA TARNA VÍZRENDSZERÉN
I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE
RészletesebbenPisces Hungarici 5 (2011) A TARNA FELSŐ ÉS KÖZÉPSŐ VÍZGYŰJTŐJÉNEK PATAKI HALEGYÜTTESEI
A TARNA FELSŐ ÉS KÖZÉPSŐ VÍZGYŰJTŐJÉNEK PATAKI HALEGYÜTTESEI STREAM FISH ASSEMBLAGES OF THE UPPER AND MIDDLE CATCHMENT OF RIVER TARNA, HUNGARY SÁLY Péter, HÓDI Beáta Krisztina Szent István Egyetem Állattani
RészletesebbenPisces Hungarici 12 (2018) 47 51
Pisces Hungarici 12 (2018) 47 51 Egzotikus halfajok és decapodák a Barát és Dera patakban, valamint a torkolatuk dunai élőhelyein Occurrence of exotic fish and crayfish species in Barát and Dera creeks
RészletesebbenTermészetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat
Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:126-135 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára Palkó Csaba
RészletesebbenA vörös mocsárrák Procambarus clarkii (Girard, 1852) jelenlegi elterjedése és hatása a Duna egyes magyarországi befolyóinak halfaunájára
Pisces Hungarici 12 (2018) 71 76 A vörös mocsárrák Procambarus clarkii (Girard, 1852) jelenlegi elterjedése és hatása a Duna egyes magyarországi befolyóinak halfaunájára Present distribution of the invasive
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21.
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21. A BALATONI VÍZGYŰJTŐ HALÁLLOMÁNYAINAK ÖSSZETÉTELE Takács Péter* 1, Specziár András 1, Erős Tibor 1, Sály
RészletesebbenPisces Hungarici 12 (2018) 57 62
Pisces Hungarici 12 (2018) 57 62 Az Ér folyó csatornáinak aktuális halközössége The actual fish community in the Ér/Ier River Szabó I. E. Gojdu u. 16, 417435 Sacueni/Székelyhíd, Romania Kulcsszavak: Érmellék,
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN
NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN A FISH STOCK SURVEY ON A FEW WATER BODIES OF THE KIS-BALATON AREA ANTAL László 1, CSIPKÉS Roland 2, MÜLLER Zoltán 2 1 Debreceni Egyetem,
RészletesebbenPisces Hungarici 6 (2012) A HALKÖZÖSSÉG DIVERZITÁSA A TISZA ÖT MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN
A HALKÖZÖSSÉG DIVERZITÁSA A TISZA ÖT MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN DIVERSITY OF THE FISH COMMUNITIES IN FIVE HUNGARIAN SECTIONS OF RIVER TISZA GYÖRE K. 1, LENGYEL P. 1, SALLAI Z. 2, JÓZSA V. 1 1 Halászati és
Részletesebben2.2 A folyóvizek kategórizálása a mederszélesség és maximális vízmélység szerint, tavak kategorizálása méret szerint. Maximum vízmélység (m)
Halközösségek monitorozása 2008-08-26 II. PROJEKT: Vizes élőhelyek és közösségeik monitorozása Összeállította: Sallai Zoltán, Erős Tibor, Varga Ildikó 1. A monitorozás célja A protokoll kialakításakor
RészletesebbenA II. Magyar Haltani Konferencia programja az előadások összefoglalóival
Magyar Haltani Társaság A II. Magyar Haltani Konferencia programja az előadások összefoglalóival Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék (Debrecen,
RészletesebbenSomogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces)
Natura Somogyiensis 1 439-444 Kaposvár, 2001 Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces) MAJER JÓZSEF - BÍRÓ PÉTER MAJER J. - BÍRÓ P.: Checklist of fish of Somogy county (Pisces) Abstract: The data
RészletesebbenPisces Hungarici 10 (2016) 63 70
Pisces Hungarici 10 (2016) 63 70 A Sajó menti kisvízfolyások halfaunájának természetvédelmi és ökológiai értékelése Ecological and nature conservational evaluation of the fish fauna of tributaries of the
RészletesebbenA MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS
209 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 209 213, 2008 A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1 Nyíregyházi Főiskola, Biológia Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói
RészletesebbenA MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA
A Puszta 2002 1/19. pp. 67-90. A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA SALLAI ZOLTÁN & KONTOS TIVADAR NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2003 BEVEZETÉS Egyes műszaki kivitelezési
RészletesebbenPisces Hungarici 8 (2014) 19 28
Pisces Hungarici 8 (2014) 19 28 A magyarországi halfajok természetvédelmi státusza és a halfauna természetvédelmi értékelése Conservation status of the fish species in Hungary and evaluation of the conservation
RészletesebbenTermészetes vizeink élővilágának védelme. Dr.Tóth Balázs Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gödöllő
Természetes vizeink élővilágának védelme Dr.Tóth Balázs Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság zingelzingel@gmail.com 2015. Gödöllő Nemzeti Park Igazgatóságok " A mi meggyőződésünk lehet szilárd, munkánk
RészletesebbenKulcsszavak: műtárgy, zsilip, élőhely rehabilitáció, kotrás Keywords: structure, floodgate, habitat rehabilitation, dredging
Pisces Hungarici 10 (2016) 51 56 Antropogén beavatkozások hatása az Öreg Túr halfaunájára The influence of anthropogenic interventions on the fish fauna of River Öreg Túr Fazekas D., Sólyom N., Nyeste
RészletesebbenAz őshonos halaink védelmében
Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenÁtjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr
Hallépcsők Pannonhalmi Miklós Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr Földünk felszínének 71%-át a vizek teszik ki, ami azt is jelenti, hogy a halak Földünkön a legelterjedtebb gerinces fajok. A becsült
RészletesebbenTHE CHARACTER OF THE BÓDVA BY THE COMPOSITION OF THE FISHASSOCIATIONS
I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A BÓDVA SZAKASZJELLEGE A HALTÁRSULÁSOK ÖSZETÉTELE ALAPJÁN
RészletesebbenA Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében
Crisicum 3. pp.189-194. A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében Iosif Béres - Gavril Ardelean Témafelvetés Máramaros a Keleti-Kárpátok északi szakaszának legnagyobb
RészletesebbenPontytermelők és horgászok kölcsönösen előnyös kapcsolata Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership
Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership Szolgáltatások természetes vizeken folyó horgász célú halgazdálkodáshoz Services provided by a pond fish farm for fisheries management in natural angling
RészletesebbenTHE CHANGES OF THE ICHTHIOFAUNA OF RIVER BERETTYÓ AND TRIBUTARIES
I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG A BERETTYÓ ÉS MELLÉKVIZEI HALFAUNÁJÁNAK VÁLTOZÁSAI THE CHANGES OF THE ICHTHIOFAUNA OF RIVER BERETTYÓ AND TRIBUTARIES DEBRECENI EGYETEM
RészletesebbenFISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY
Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A KÁRÓKATONA (Phalacrocorax carbo) HALFOGYASZTÁSA MAGYARORSZÁGON FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo)
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) A TISZA-TÓ TISZAVALKI MEDENCÉJÉBEN LÉVŐ HOLTMEDREK HALFAUNÁJA, VALAMINT A TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKESSÉG MEGÍTÉLÉSE
A TISZA-TÓ TISZAVALKI MEDENCÉJÉBEN LÉVŐ HOLTMEDREK HALFAUNÁJA, VALAMINT A TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKESSÉG MEGÍTÉLÉSE THE FISH FAUNA OF BACKWATERS SITUATED IN THE TISZAVALK BASIN OF LAKE TISZA AND THE EVALUATION
RészletesebbenPisces Hungarici 5 (2011) A MARCAL MELLÉKPATAKJAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA
A MARCAL MELLÉKPATAKJAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA INVESTIGATION ON THE FISH FAUNA ON THE SIDE STREAMS OF MARCAL RIVER (WEST HUNGARY) HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred,
RészletesebbenADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN
A Puszta 2000. 1/17, pp. 49-58. ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN SALLAI ZOLTÁN NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2001.
RészletesebbenA Duna hazai szakaszának természeti
A Duna hazai szakaszának természeti értékei Tóth Balázs Sipos Katalin Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság zingelzingel@gmail.com gmail.com 2010 A Duna hazai szakaszának természetes jellegzetességei: gei:
RészletesebbenA résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)
A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott
RészletesebbenRejtvények Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/
Rejtvények 2013 /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány Februári feladvány Márciusi feladvány Áprilisi feladvány Májusi feladvány Júniusi feladvány Júliusi feladvány Augusztusi
RészletesebbenCSUPASZTORKÚ GÉB (NEOGOBIUS GYMNOTRACHELUS) AZ IPOLYBAN
Híreink 2010-2 CSUPASZTORKÚ GÉB (NEOGOBIUS GYMNOTRACHELUS) AZ IPOLYBAN A csupasztorkú géb első hazai előfordulását a Szigetközben észlelték 2004-ben. A faj azóta a Duna teljes magyarországi szakaszán és
RészletesebbenA IV. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA PROGRAMJA
MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG A IV. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA PROGRAMJA DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattenyésztés-tudományi
RészletesebbenRáckevei Dunaági Horgász Szövetség. Ráckeve. 2007. április
Zárójelentés A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából. A Ráckevei Duna-ág halközösségének felmérése című pályázatról (Az anyag rövidített kivonata) Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség
RészletesebbenTerepi mérési beszámoló
Terepi mérési beszámoló 2015.07.13-2015.07.17 Budapest, 2015. július 29. Tartalom 1. Bevezető... 3 2. ADCP tesztelése... 4 3. Mederfelmérés... 4 4. Mederanyag mintavétele... 6 5. Szevlénymenti lebegtetett
RészletesebbenPisces Hungarici 8 (2014)
Pisces Hungarici 8 (2014) 101 105 A Szirman géb (Ponticola syrman Nordmann, 1840) magyarországi előfordulásáról beszámoló korábbi közlemény felülvizsgálata Revision of the report about the occurrence of
RészletesebbenA halivadék-élőhelyek tér- és időbeli változása a Duna gödi partszakaszán (1671-1669 fkm)
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 457-466, 2009 A halivadék-élőhelyek tér- és időbeli változása a Duna gödi partszakaszán (1671-1669 fkm) Gaebele Tibor és Guti Gábor MTA Magyar Dunakutató Állomás, 2131
RészletesebbenFenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
Részletesebben