ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN"

Átírás

1 A Puszta /17, pp ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN SALLAI ZOLTÁN NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS Bevezetés A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területének a legdélebbi pontján helyezkedik el, a Tisza-tótól észak-nyugatra található. A viszonylag új, 1993-ban létrehozott tájvédelmi körzetet főként az itt lévő szikes puszták, a pusztákon élő veszélyeztetett madarak és élőhelyeinek megóvása céljából létesítették. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megkereste egyesületünket, hogy a tájvédelmi körzet bővítése céljából szolgáltassunk adatokat a Hanyi-ér és a Laskó vízfolyások halfaunájáról. Irodalmi adatok A területről, illetve a Hanyi-érről és Laskóról gyakorlatilag összesen három szakirodalmi utalással találkoztunk. BOTTA ÉS MTSAI (1984), a HOLČIK & HENSEL által 1974-ben leírt széles durbincsot (Gymnocephalus baloni) több hazai víztérben megtalálták. A hazai lelőhelyek között szerepeltetik a Laskó alsó szakaszát is. Ennél jóval több információtartalma van a terület halfaunájáról ENDES & HARKA (1987) dolgozatának. A szerzőkkel folytatott egyeztetés során rendelkezésünkre bocsátották a két vízteren gyűjtött faunisztikai adataikat. A Hanyi-érről összesen 6 halfaj jelenlétét mutatták ki, melyek a következők: 1., Bodorka - Rutilus rutilus, 2., Vörösszárnyú keszeg - Scardinius erythrophthalmus, 3., Karikakeszeg - Blicca bjoerkna, 4., Kurta baing - Leucaspius delineatus, 5., Vágó csík - Cobitis elongatoides, 6., Sügér - Perca fluviatilis. A Laskóból 17 halfaj előfordulását regisztrálták: 1., Bodorka - Rutilus rutilus, 2., Vörösszárnyú keszeg - Scardinius erythrophthalmus, 3., Domolykó - Leuciscus cephalus, 4., Jászkeszeg - Leuciscus idus, 5., Küsz

2 - Alburnus alburnus, 6., Karikakeszeg - Blicca bjoerkna, 7., Dévérkeszeg Abramis brama, 8., Fenékjáró küllő Gobio gobio, 9., Halványfoltú küllő - Gobio albipinnatus, 10., Szivárványos ökle - Rhodeus sericeus amarus, 11., Vágó csík - Cobitis elongatoides, 12., Kövi csík Barbatula barbatula, 13., Csuka - Esox lucius, 14., Menyhal - Lota lota (szóbeli közlés), 15., Sügér - Perca fluviatilis, 16., Vágódurbincs - Gymnocephalus cernuus, 17., Széles durbincs - Gymnocephalus baloni. HARKA (1992) a Bükk-hegység déli előterén lévő vízfolyásokon szerzett halfaunisztikai megfigyeléseiről számolt be. A fajonkénti lelőhelyek felsorolásánál, a Laskóról összesen 21 halfaj előfordulását rögzítette a vízfolyásból. A korábbi fajlistához képest újként közli a kurta baing (Leucaspius delineatus), a razbóra (Pseudorasbora parva), az ezüstkárász (Carassius auratus), a törpeharcsa (Ictalurus nebulosus) és a naphal (Lepomis gibbosus) előfordulását. Anyag és módszer A faunisztikai adatok gyűjtését egy lengyel gyártmányú, IUP-12 típusú (350 V, 4-15 A, W) és egy német gyártmányú, HANS GRASSL IG600 típusú (max. 565 V, 30 A, 1200 W) pulzáló egyenáramot előállító, akkumulátoros halászgéppel végeztük, melyek semmilyen maradandó sérülést nem okoztak a kifogott halakban, azok rövid időn belül magukhoz tértek és elúsztak. A halakat a meghatározást követően szabadon engedtük, begyűjtésre nem került sor. A halászatot partról begázolva végeztük. A mintavételi helyeken általában méteres szakaszokon végeztünk adatgyűjtést. A gyűjtési helyeket egy GARMIN etrex Summit típusú GPS segítségével mértük be, a koordinátákat az ArvView asztali térinformatikai szoftverrel dolgoztuk fel. A mintahelyeken mért GPS-koordinátákat az 1. ábrán szemléltettük 10x10 km-es UTM-hálós térképen. A fajonkénti egyedszámok, valamint a GPS-koordináták rögzítésére egy TOSHIBA DMR-SX-1 típusú digitális diktafont használtunk. A terepi tájékozódásban a tájegységvezető szakember kifogástalan helyismerete mellett, az 1: méretarányú katonai térképek voltak segítségünkre. A GPS-es mérések adatait a VETULET nevű alkalmazás segítségével adaptáltuk EOV-koordinátákká (1. táblázat). 1. táblázat. A mintahelyeken mért GPS-koordináták (WGS84) és a származtatott EOV-koordináták és 2,5x2,5 UTM-kódok. Mintahelyek Település WGS84 WGS84 WGS84 WGS84 WGS84 WGS 84 Mérési EOV y EOV x UTM Nº N N EOº EO EO hiba Hanyi-ér, a Saj-fokifő-csatorna Pély DT55A3 kiágazá- sánál Hanyi-ér, Pély DT55A3 Akolháti-hídnál Hanyi-ér, Hevesvezekény DT56A2 földút hídjánál Hanyi-ér, görbe-éri Hevesvezekény DT56A4 becsatlakozásánál Hanyi-ér, Hanyivíztározó Erdőtelek DT57A3 alatt Hanyi-ér, kápolna Erdőtelek DT58B4 alatt, a műtárgynál Hanyi-ér, Átány DT57B2 postaúti hídnál Hanyi-ér, temető Tarnaszentmiklós DT56B3 melletti hídnál Laskó, gyalogos Mező DT68A2 hídnál tárkány Laskó, új átjárónál Kerecsend DT59B1

3 Eredmények A szeptemberében végzett vizsgálataink során a Hanyi-érben és a Laskóban összesen halegyedet fogtunk és határoztunk meg, melyeket 22 fajba soroltunk. A Hanyi-ér halfaunájában az igen lassú vízáramlásnak megfelelően, főként az állóvizet, illetve lassú vízáramlást kedvelő, limnofil halfajok dominálnak. Néhány mintahelyen azonban, kis egyedszámban, az áramláskedvelő, reofil fajok is jelen vannak. Az áramlási viszonyoktól függően a mocsári élőhelyeket kedvelő, stagnofil fajok képviselői is megtalálhatók, ezek a fajok a felső szakaszról nagyobb egyedszámban kerültek elő. A Laskót mindössze két ponton mintáztuk. Az erősebb vízsodrásnak megfelelően itt a reofil fajok dominanciáját figyeltük meg a limnofil fajokkal szemben. A soron következőkben NELSON (1984) fejlődéstörténeti rendszere alapján, taxonómiai sorrendben ismertetjük a kimutatott fajokat és azok pontos egyedszámait, a mintahelyeket minden faj esetében ABCsorrendbe rendeztük. Halak - Pisces PONTYFÉLÉK - CYPRINIDAE 1. Bodorka - Rutilus rutilus (LINNAEUS, 1758) Álló- és folyóvizeinkben általánosan elterjedt, eurytop faj. A Hanyi-érben gyakorinak mondható, nagy egyedszámban van jelen. Fiatal és idősebb korosztályú egyedek jelenléte, stabil, szaporodó képes populációkat jelez. A Laskóban csak az alsó ponton találtuk meg, itt mérsékelt gyakoriságúnak mutatkozott. Hanyi-ér, Akolháti-hídnál (Pély): , 74 Hanyi-ér, földút hídjánál (Hevesvezekény): , 495 Hanyi-ér, görbe-éri becsatlakozásnál (Hevesvezekény): , 11 Hanyi-ér, kápolna alatt, műtárgynál (Erdőtelek): , 8 Hanyi-ér, postaúti hídnál (Átány): , 194 Hanyi-ér, Saj-foki-főcsatorna kiágazásánál (Pély): , 15 Hanyi-ér, temető melletti hídnál (Tarnaszentmiklós): , 27 Laskó, gyalogos hídnál (Mezőtárkány): , Vörösszárnyú keszeg - Scardinius erythrophthalmus (LINNAEUS, 1758) Főként állóvizeinket népesítik be népes populációi, az áramló vizet kerüli. A bodorkánál ritkább, mérsékelt gyakoriságú faj. Stabil önfenntartó állománya található e fajnak a Hanyi-érben, a Laskóban a két vizsgált pontról nem került elő. Hanyi-ér, Akolháti-hídnál (Pély): , 5 Hanyi-ér, földút hídjánál (Hevesvezekény): , 10 Hanyi-ér, Hanyi-víztározó alatt, lecsapoló műtárgynál (Erdőtelek): , 2 ANONYM +HORG. Hanyi-ér, kápolna alatt, műtárgynál (Erdőtelek): , 29 Hanyi-ér, postaúti hídnál (Átány): , 12 Hanyi-ér, Saj-foki-főcsatorna kiágazásánál (Pély): , 2 Hanyi-ér, temető melletti hídnál (Tarnaszentmiklós): , 2. 2a. Vöröszárnyú keszeg x karikakeszeg hibrid - Scardinius erythrophthalmus x Blicca bjoerkna A két hibrid példány meghatározását a BĂNĂRESCU (1964) könyvében megadott határozó bélyegek alapján végeztük. Hanyi-ér, földút hídjánál (Hevesvezekény): , Domolykó - Leuciscus cephalus (LINNAEUS, 1758) Áramláskedvelő, reofil faj, a Hanyi-érből nem tudtuk jelenlétét kimutatni. A Laskóban mindkét vizsgált pontról előkerült. A felső szakaszon gyakori, alsó szakaszokon ez mérséklődik, ritkábbá, mérsékelt gyakoriságúvá, majd ritkává válik. Laskó, gyalogos hídnál (Mezőtárkány): , 31 Laskó, új átjárónál (Kerecsend): , Jászkeszeg - Leuciscus idus (LINNAEUS, 1758) 3

4 Szintén áramláskedvelő, reofil faj, de az áramláshoz nem ragaszkodik annyira, mint az előző faj. Ritkán, tisztább, átöblített holtágakban is megtalálja életfeltételeit. Csak a Hanyi-érben találtuk meg, igen ritka faja a térségnek. Hanyi-ér, temető melletti hídnál (Tarnaszentmiklós): , Kurta baing Leucaspius delineatus (HECKEL, 1843)** Egyik legkisebb termetű, védett pontyfélénk. A faj élőhelyi optimumáról meglehetősen kevés információval rendelkezünk. Gyakran megtalálhatjuk mocsaras jellegű élőhelyeken, kisebb csatornákban és holtágakban is előfordulhat. Ritkán előkerül áramló vízből is, de sohasem tömegesen. Egyedül a felső, mocsaras jellegű szakaszról került elő a Hanyi-érből, ritka fajnak találtuk. Hanyi-ér, kápolna alatt, műtárgynál (Erdőtelek): , Küsz - Alburnus alburnus (LINNAEUS, 1758) Általánosan elterjedt, gyakori előfordulású halunk, álló- és folyóvizeinkben egyaránt fellelhető. A Hanyi-érben és a Laskóban egyaránt előfordul, mindkét víztérben stabil, önfenntartó populációi vannak jelen. A Hanyi-érben igen gyakori, a Laskóban mérsékelt gyakoriságú faj. Hanyi-ér, Akolháti-hídnál (Pély): , 6 Hanyi-ér, földút hídjánál (Hevesvezekény): , 483 Hanyi-ér, kápolna alatt, műtárgynál (Erdőtelek): , 1 Hanyi-ér, postaúti hídnál (Átány): , 1044 Hanyi-ér, temető melletti hídnál (Tarnaszentmiklós): , 355 Laskó, gyalogos hídnál (Mezőtárkány): , 24 Laskó, új átjárónál (Kerecsend): , Karikakeszeg - Blicca bjoerkna (LINNAEUS, 1758) Szintén általánosan elterjedt eurytop fajunk, álló- és folyóvizeinkben egyaránt előfordul. A Hanyi-érben fogtuk meg a faj egyedeit, ahol mérsékelt gyakoriságúnak mutatkozott. Hanyi-ér, Akolháti-hídnál (Pély): , 1, juv. Hanyi-ér, postaúti hídnál (Átány): , 5 Hanyi-ér, temető melletti hídnál (Tarnaszentmiklós): , Dévérkeszeg Abramis brama (LINNAEUS, 1758) Faunaterületünkön általánosan elterjedt faj, álló- és folyóvizeinkben egyaránt megtalálható. Csak a Hanyi-érből tudtuk kimutatni jelenlétét, ritka faj. Hanyi-ér, földút hídjánál (Hevesvezekény): , 2 Hanyi-ér, postaúti hídnál (Átány): , Laposkeszeg Abramis ballerus (LINNAEUS, 1758) Hazánkban ritka faj, többnyire nagyobb folyóinkban és tavainkban élnek népes populációi. A Hanyiérből két fiatal példánya került elő, ami nagy meglepetést okozott, ugyanis a faj jelenlétére a víztér méretei miatt egyáltalán nem számítottunk. Igen ritka fajnak tapasztaltuk. Hanyi-ér, postaúti hídnál (Átány): , Compó - Tinca tinca (LINNAEUS, 1758) Mocsári haltársulások jellemző faunaeleme. Egyedül a Hanyi-ér felső szakaszán találtuk meg, ritka faj. Hanyi-ér, Hanyi-víztárazó alatt, lecsapoló műtárgynál (Erdőtelek): , Fenékjáró küllő Gobio gobio (LINNAEUS, 1758)** Kisebb folyóvizeink általánosan elterjedt, védett faja. A faj ökológiai igényeinek megfelelően csak a Laskóból került elő, ahol mérsékelt gyakoriságúnak mondható. Laskó, gyalogos hídnál (Mezőtárkány): , 40 Laskó, új átjárónál (Kerecsend): , Razbóra Pseudorasbora parva (TEMMINCK & SCHLEGEL, 1842) Adventív faj, a Hanyi-érben csak az alsó szakaszon találtuk meg. Mérsékelt gyakoriságú faj a víztérben.

5 Hanyi-ér, Akolháti-hídnál (Pély): , 20 Hanyi-ér, görbe-éri becsatlakozásnál (Hevesvezekény): , 1 Hanyi-ér, postaúti hídnál (Átány): , 5 Hanyi-ér, Saj-fokifőcsatorna kiágazásánál (Pély): , Szivárványos ökle - Rhodeus sericeus amarus (BLOCH, 1782)*** Védett, Habitat Directive II. függelékébe tartozó fajunk, a Hanyi-érből egyetlen példánya került elő a leg-alsó szakaszról, itt igen ritka faj. Osztracofil faj lévén, ritkasága részben a szaporodásához szükséges kagylófajok hiányával is magyarázható. A Laskóban gyakorinak találtuk. Hanyi-ér, Akolháti-hídnál (Pély): , 1 Laskó, gyalogos hídnál (Mezőtárkány): , 522 Laskó, új átjárónál (Kerecsend): , Ezüstkárász - Carassius auratus (LINNAEUS, 1758) A faj gradációja alól nem mentesültek a tájvédelmi körzet vízterei sem. A Hanyi-érben és a Laskóban egyaránt stabil állománya található a fajnak. A Hanyi-érben igen gyakorinak, a Laskóban mérsékelt gyakoriságú fajnak mondható. Hanyi-ér, Akolháti-hídnál (Pély): , 93 Hanyi-ér, földút hídjánál (Hevesvezekény): , 3 Hanyi-ér, Hanyi-víztározó alatt, lecsapoló műtárgynál (Erdőtelek): , 4 Hanyiér, Hanyi-víztározó alatt, lecsapoló műtárgynál (Erdőtelek): , 3 ANONYM +HORG. Hanyiér, kápolna alatt, műtárgynál (Erdőtelek): , 5 Hanyi-ér, postaúti hídnál (Átány): , 161 Hanyi-ér, Saj-foki-főcsatorna kiágazásánál (Pély): , 65 Hanyi-ér, temető melletti hídnál (Tarnaszentmiklós): , 2 Laskó, gyalogos hídnál (Mezőtárkány): , 34 Laskó, új átjárónál (Kerecsend): , 4. CSÍKFÉLÉK - COBITIDAE 15. Réti csík - Misgurnus fossilis (LINNAEUS, 1758)*** Mocsári haltársulások jellemző faunaeleme. A Hanyi-érben stabil önfenntartó állománya található a fajnak, a vizsgált szakaszon végig jelen volt. A faj jelenléte a víztér esetében kiemelt természetvédelmi jelentőséggel bír. Mérsékelt gyakoriságú, védett és Habitat Directive II. függelékébe tartozó faj. Hanyi-ér, Akolháti-hídnál (Pély): , 1, ad. Hanyi-ér, földút hídjánál (Hevesvezekény): , 2 Hanyi-ér, görbe-éri becsatlakozásnál (Hevesvezekény): , 1, ad. Hanyi-ér, Hanyi-víztározó alatt, lecsapoló műtárgynál (Erdőtelek): , 11 Hanyi-ér, postaúti hídnál (Átány): , 3 Hanyi-ér, Saj-foki-főcsatorna kiágazásánál (Pély): , 5 Hanyi-ér, temető melletti hídnál (Tarnaszentmiklós): , Vágó csík Cobitis elongatoides LINNAEUS, 1758*** Álló- és folyóvizeinkben egyaránt megtalálható. A Hanyi-érben és a Laskóban egyaránt előfordul, mindkét víztérben mérsékelt gyakoriságú fajnak találtuk. Szintén Habitat Directive II. függelékébe tartozó védett faj, ami mindkét víztér esetében növeli a vízterek természeti értékét. Hanyi-ér, Akolháti-hídnál (Pély): , 4 Hanyi-ér, földút hídjánál (Hevesvezekény): , 18 Hanyi-ér, görbe-éri becsatlakozásnál (Hevesvezekény): , 1, juv. Hanyi-ér, postaúti hídnál (Átány): , 8 Hanyi-ér, temető melletti hídnál (Tarnaszentmiklós): , 1, ad. Laskó, gyalogos hídnál (Mezőtárkány): , 109 Laskó, új átjárónál (Kerecsend): , 5. KÖVICSÍKFÉFLÉK - BALITORIDAE 17. Kövi csík Barbatula barbatula (LINNAEUS, 1758)** 5

6 Legmagasabb oxigénigényű csíkfajunk, kisebb hegyi és dombvidéki vízfolyások jellemző faja. A faj ökológiai igényeinek megfelelően csak a Laskóban találtuk meg, ahol mérsékelt gyakoriságú. Laskó, gyalogos hídnál (Mezőtárkány): , 21 Laskó, új átjárónál (Kerecsend): , 23. TÖRPEHARCSAFÉLÉK - ICTALURIDAE 18. Törpeharcsa - Ictalurus nebulos (LESUEUR, 1820) Adventív faj, ikra- és ivadékpusztítása miatt természetes vizeinkben nem kívánatos a jelenléte. A Hanyiérben találtuk meg, ahol ritkának mutatkozott. Hanyi-ér, földút hídjánál (Hevesvezekény): , 1, ad. Hanyi-ér, postaúti hídnál (Átány): , 1 Hanyi-ér, Saj-foki-főcsatorna kiágazásánál (Pély): , 1, ad. 19. Fekete törpeharcsa Ictalurus melas (RAFINESQUE, 1820) Szintén adventív faj, ikra- és ivadékpusztítása miatt természetes vizeinkben nem kívánatos a jelenléte. A Hanyi-érből került kézre, az előző fajnál nagyobb egyedszámban találtuk meg, mérsékelten gyakori. Hanyi-ér, Akolháti-hídnál (Pély): , 1 Hanyi-ér, földút hídjánál (Hevesvezekény): , 1, ad. Hanyi-ér, Hanyi-víztározó alatt, lecsapoló műtárgynál (Erdőtelek): , 1, juv. Hanyi-ér, postaúti hídnál (Átány): , 7 Hanyi-ér, Saj-foki-főcsatorna kiágazásánál (Pély): , 3. CSUKAFÉLÉK - ESOCIDAE 20. Csuka - Esox lucius LINNAEUS, 1758 Főként állóvizeink jellemző ragadozóhala. A Hanyi-érben stabil, önfenntartó állománya él a fajnak, mérsékelt gyakoriságú. Hanyi-ér, Akolháti-hídnál (Pély): , 1 Hanyi-ér, földút hídjánál (Hevesvezekény): , 7 Hanyi-ér, kápolna alatt, műtárgynál (Erdőtelek): , 1 Hanyi-ér, postaúti hídnál (Átány): , 15 Hanyi-ér, Saj-foki-főcsatorna kiágazásánál (Pély): , 1 Hanyi-ér, temető melletti hídnál (Tarnaszentmiklós): , 1. DÍSZSÜGÉRFÉLÉK CENTRARCHIDAE 21. Naphal Lepomis gibbosus (LINNAEUS, 1758) Adventív faj, legtöbb hazai vízterünkben megtalálható. A környezeti feltételekkel szemben igénytelen, a mostoha oxigénkörülmények között is, a réti csík társhalaként is több helyen megtaláltuk. Mindkét vizsgált víztérben előfordul, Hanyi-érben mérsékelt gyakoriságú, a Laskóban ritka fajnak találtuk. Hanyi-ér, Hanyi-víztározó alatt, lecsapoló műtárgynál (Erdőtelek): , 1 Hanyi-ér, kápolna alatt, műtárgynál (Erdőtelek): , 4 Hanyi-ér, postaúti hídnál (Átány): , 22 Hanyi-ér, temető melletti hídnál (Tarnaszentmiklós): , 1 Laskó, új átjárónál (Kerecsend): , 14. SÜGÉRFÉLÉK PERCIDAE 22. Sügér Perca fluviatilis LINNAEUS, 1758 Általánosan elterjedt fajunk, álló- és folyóvizeinkben egyaránt megtalálható. Csak a Hanyi-érben találtuk meg, ahol igen ritkának mutatkozott. Hanyi-ér, postaúti hídnál (Átány): , 1. Saját vizsgálatok alapján a területről 22 halfaj előfordulását sikerült bizonyítanunk. A Hanyi-érből 19 halfaj és egy hibrid (vörösszárnyú keszeg x karikakeszeg), a Laskóból 9 faj került elő. A Hanyi-érben 4 (Kurta baing - Leucaspius delineatus, Szivárványos ökle -Rhodeus sericeus amarus, Réti csík (Misgurnus fossilis), Vágó csík - Cobitis elongatoides) a Laskóban szintén 4 természetvédelmi oltalom alatt álló faj 4

7 (Fenékjáró küllő - Gobio gobio, Szivárványos ökle - Rhodeus sericeus amarus, Vágó csík - Cobitis elongatoides, Kövi csík - Barbatula barbatula) előfordulását mutattuk ki. A terület természeti értékét tovább növeli az a tény, hogy három védett faj (Szivárványos ökle - Rhodeus sericeus amarus, Réti csík - Misgurnus fossilis, Vágó csík - Cobitis elongatoides) egyben az európai jelentőségű Habitat Directive függelékeiben is megtalálható. Kezelési javaslatok A Hanyi-érben stabil állományát találtuk a réti- és vágó csíknak. Mindkét faj a nap nagy részét a lágyüledékben tölti. Mivel a két faj az európai jelentőségű, Habitat Directive függeléke alá tartozik, populációik hosszú távú fenntartása érdekében célszerű a kotrási munkálatokat hatósági eszközökkel megakadályozni. Amennyiben a vízügyi beavatkozás elkerülhetetlen, az alábbi feltételekkel engedélyezhető a kotrás: 1., a kikotort lágyüledéket eldózerolás nélkül a parti zónában kell elhelyezni; 2., a csatornát, vízfolyást hosszanti tengelye mentén, csak egyik felén kotorják, hogy a háborítatlan másik oldal esetlegesen menedékül szolgálhasson. A Hanyi-érben a vizsgálat időszakában igen alacsony vízszintet találtunk. A természetvédelmi szempontból jelentős fajok fenntartása érdekében célszerű lenne vízvisszatartó gátak építése, melyen csak az optimális vízszint elérését követően bukik át a víz. Ezzel a beavatkozással egész évben megfelelő mennyiségű vízszintet lehetne tartani, így a szaporodási feltételek is javulhatnának. 2. táblázat: A Hanyi-érből és a Laskóból kimutatott halfajok gyakoriságuk jelölésével Tudományos név Magyar név Hanyi-ér Laskó CYPRINIDAE Rutilus rutilus Bodorka Scardinius erythrophthalmus Vörösszárnyú keszeg +++ HÁ Leuciscus cephalus Domolykó ++++ Leuciscus idus Jászkeszeg + HÁ Leucaspius delineatus** Kurta baing ++ HÁ Alburnus alburnus Küsz Blicca bjoerkna Karikakeszeg +++ HÁ Abramis brama Dévérkeszeg ++ HÁ Abramis ballerus Laposkeszeg + Tinca tinca Compó ++ Gobio gobio** Fenékjáró küllő +++ Gobio albipinnatus*** Halványfoltú küllő HÁ Pseudorasbora parva Razbóra +++ HÁ Rhodeus sericeus amarus*** Szivárványos ökle Carassius auratus Ezüstkárász COBITIDAE Misgurnus fossilis*** Réti csík +++ Cobitis elongatoides*** Vágó csík BALITORIDAE Barbatula barbatula** Kövi csík +++ ICTALURIDAE Ictalurus nebulosus Törpeharcsa ++ HÁ Ictalurus melas Fekete törpeharcsa ++ ESOCIDAE Esox lucius Csuka +++ HÁ GADIDAE Lota lota Menyhal HÁ? CENTRARCHIDAE Lepomis gibbosus Naphal

8 PERCIDAE Perca fluviatilis Sügér + HÁ Gymnocephalus cernuus Vágódurbincs HÁ Gymnocephalus baloni Széles durbincs HÁ Összesen: Jelmagyarázat: + igen ritka ++ ritka +++ mérsékelt gyakoriságú ++++ gyakori igen gyakori * Habitat Directive függelékeibe tartozó faj ** védett faj *** védett és Habitat Directive függelékeibe tartozó faj HÁ HARKA Á. (1992) és ENDES, M. & HARKA, Á. (1987) dolgozatából származó adat Összefoglalás 2001 szeptemberében megvizsgáltuk a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet két vízterének, a Hanyi-érnek és a Laskónak a halfaunáját. A faunisztikai adatok gyűjtése mellett javaslatokat tettünk a Hanyi-ér értékes élőhelyeinek fenntartására vonatkozóan. A halfaunisztikai adatok gyűjtését, pulzáló egyenáramot előállító, akkumulátoros halászgéppel végeztük, melyek semmilyen maradandó sérülést nem okoztak a kifogott halakban. A halakat a meghatározást követően szabadon engedtük, begyűjtésre nem került sor. A gyűjtési helyeket egy GPS segítségével mértük be, a mérési eredményeket egy asztali térinformatikai szoftverrel dolgoztuk fel. A fajonkénti egyedszámok, valamint a GPS-koordináták rögzítésére egy digitális diktafont használtunk. Összegzésként elmondható, hogy a Hanyi-ér halfaunájára a stagnofil és limnofil fajok dominancája a jellemző az áramláskedvelő, reofil fajokkal szemben, ami főként az élőhelyi körülményekkel magyarázható. Alkalmilag olyan áramláskedvelő, reofil fajok is előfordulhatnak a Hanyi-érben, melyek nem alkotnak szaporodóképes populációkat, mint pl. a jászkeszeg és laposkeszeg. A Laskó gyorsabb áramlásának megfelelően, itt inkább a reofil fajok dominanciáját tapasztaltuk a limnofil fajokkal szemben. A térség halfaunájában, fellelhetők olyan környezeti feltételekkel szemben igénytelen, tágtoleranciájú, adventív faunaelemek is, melyek jelenléte sem ökológiai, sem természetvédelmi szempontból nem kívánatos, mint pl. a razbóra, ezüstkárász, törpeharcsa, fekete törpeharcsa, naphal. Viszonylag stabil populációi élnek a területen a természetvédelmi oltalom alatt álló faunaelemeknek, mint pl. kurta baing, szivárványos ökle, réti csík és vágó csík. A terület természetvédelmi értékét tovább növeli az a tény, hogy 3 faj egyben (szivárványos ökle, réti csík, vágó csík) az európai jelentőségű Habitat Directive függelékeiben is megtalálható. Az igazoltan regisztrált, 22 halfaj előfordulása az élőhelyek változatosságaiból következően igen jó eredménynek mondható, ami azt jelenti hogy a kezelési javaslatok összeállításánál a biodiverzitás hosszú távú fenntartása érdekében a tisztelt természetvédelmi hatóság vonja be az általunk összeállított kezelési ajánlásokat. Irodalmak jegyzéke BĂNĂRESCU, P. 1964: Pisces-Osteichthyes. Fauna Republicii Populare Romane. Editura Academiei Republicii Populare Romîne, Bucureşti, pp. 969.

9 BERG, L. S. 1962: Freshwater Fishes of the U.S.S.R. and Adjacent Countries I-III. Translated from Russian, Published for the National Science Foundation, Washington, D.C. by the Israel Program for Scientific Translations, Jerusalem, I., pp. 494, II., pp 493, III., pp BERINKEY, L. 1966: Halak, Pisces. Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae) 20(2), pp BOTTA, I., KERESZTESSY, K. & PINTÉR, K. 1984: Új halfaj vizeinkben: a széles durbincs (Gymnocephalus baloni HOLČIK & HENSEL, 1974). Halászat, 77/4: ENDES, M. & HARKA, Á. 1987: A Heves-Borsodi-síkság gerincesfaunája. Tiszai Téka 2. Kiadja a Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága, Eger, p GUTI, G. 1995: Conservation status of fishes in Hungary. Opuscula Zoologica Budapest, XXVII-XXVIII. évf. p GYÖRE, K. 1995: Magyarország természetesvízi halai. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, pp GYURKÓ, I. 1972: Édesvízi halaink. CERES Könyvkiadó, Bukarest, pp HANKÓ, B. 1931: Magyarország halainak eredete és elterjedése. Debreceni Egyetem Állattani Intézete. Sárospatak, pp. 34. HARKA, Á. 1992: Halfaunisztikai megfigyelések a Bükk hegység déli előterének vízfolyásain. A Természet, 43/6: HARKA, Á. 1997: Halaink. Kiadja a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest, Debrecen, pp LADIGES, W. & VOGT., D. 1965: Die Süsswasserfische Europas. Verlag Paul Parey, Hamburg und Berlin, pp LELEK, A. 1987: Threatened Fishes of Europe. In European Committee for the Conservation of Nature and Natural Resources, Council of Europe (eds): The Freshwater Fishes of Europe, Vol. 9. AULA-Verlag, Wiesbaden, pp MAITLAND, P. S. 1994: Conservation of freshwater fish in Europe. Nature and environment 66:1-50. NELSON, J. S. 1984: Fishes of the world. John Wiley & Sons, New York, USA, pp PINTÉR, K. 1989: Magyarország halai. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp SULYOK, J. (szerk.) 1996: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. KTM, Budapest, pp. 12. TEROFAL, F. 1997: Édesvízi halak. Magyar Könyvklub. pp VUTSKITS, GY. 1904: A Magyar Birodalom halrajzi vázlata. A Keszthelyi Kath. Főgimnázium Értesítője az évről, BURÁNY, G. (szerk.), Keszthely, pp. 57. VUTSKITS, GY. 1918: Pisces. Fauna Regni Hungariae. A K. M. Természettudományi Társulat, Budapest, pp. 42. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik a munkánkhoz segítséget nyújtottak. Elsőként köszönetünket fejezzük ki a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetőjének, Tóth László úrnak, akinek helyismerete nélkülözhetetlen volt részünkre. Ugyancsak hálás köszönetet mondunk dr. Endes Mihálynak és dr. Harka Ákosnak, hogy rendelkezésünkre bocsátották a Hanyi-éren és a Laskón gyűjtött, korábbi halfaunisztikai adataikat. 1. ábra. Mintahelyek a Hanyi-éren és a Laskón 9

10

A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172.

A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. NÉHÁNY ADAT A KIS-SÁRRÉT HALFAUNÁJÁRÓL SALLAI ZOLTÁN 1, SZARVAS DR. GYÖRE KÁROLY 2, SZARVAS 1 NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2 HALTENYÉSZTÉSI KUTATÓ INTÉZET 1998 1.

Részletesebben

ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG

ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG A Puszta 1998. 1/15, pp. 24-32. ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG ÉS KÖRNYÉKE HALFAUNÁJÁHOZ SALLAI ZOLTÁN, SZARVAS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1998 1. BEVEZETÉS A hazai halfauna az elmúlt évben két új faunaelemmel

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA INVESTIGATION ON THE FISH FAUNA OF THE RIGHT-SIDE TRIBUTARIES OF HERNÁD RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2 1 Magyar Haltani Társaság,

Részletesebben

Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY)

Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY) Szepesi Zsolt 1, Harka Ákos 2 1 Omega Audit Kft., Eger, szepesizs@freemail.hu 2 Magyar Haltani Társság,

Részletesebben

A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével

A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:64-68 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű

Részletesebben

A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA A Puszta 2002 1/19. pp. 67-90. A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA SALLAI ZOLTÁN & KONTOS TIVADAR NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2003 BEVEZETÉS Egyes műszaki kivitelezési

Részletesebben

A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA STUDY OF THE HEJŐ BROOK WATERSHED FISH FAUNA

A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA STUDY OF THE HEJŐ BROOK WATERSHED FISH FAUNA I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH

Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH UGRAI Zoltán 1, GYÖRE Károly 2 1 Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség, Ráckeve, ugrai@rdhsz.hu 2 Halászati

Részletesebben

Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat

Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:126-135 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára Palkó Csaba

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA

Pisces Hungarici 3 (2009) A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA THE EFFECTS OF THE REHABILITATION WORKS ON THE FISH POPULATION IN THE LÁHN-STREAM IN THE WESTERN REGION OF HUNGARY

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

Az őshonos halaink védelmében

Az őshonos halaink védelmében Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%

Részletesebben

Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81

Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81 Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81 Az Ér (Ier) romániai alsó szakaszának halfaunája a 2012 2013. évi kiszáradási folyamatok után The fish fauna of the lower section of the Romanian river Ier following the

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM

Pisces Hungarici 2 (2007) A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM HARKA Ákos 1, NAGY Lajos 2 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, mhtt@freemail.hu 2 Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak Kulcsszavak:

Részletesebben

---------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------- Segítségüket szeretném kérni az alábbi hal meghatározásához. Még 2012 nyarán fogtam Dombóvár közelében, egy alig 20 cm széles csatornaszerű vízállásban (a víz gerinctelen élővilágának feltérképezése közben),

Részletesebben

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele) KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott beszámolót és a 2011. évi munkatervet. A taggyűlés

Részletesebben

Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96

Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96 Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96 A halfauna vizsgálata a kelet magyarországi Eger patak vízrendszerén Investigation of the fish fauna in the drainage system of the Eger Brook (Eastern Hungary) Harka Á.

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER

Pisces Hungarici 3 (2009) A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, NAGY Lajos 3 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, harkaa@freemail.hu

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő NÉBIH - Halászati őri ismeretek Felkészülést elősegítő tananyag a halászati őri vizsgára (105 oldal). Alapvető tudás (halfajfelismerés)

Részletesebben

Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces)

Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces) Natura Somogyiensis 1 439-444 Kaposvár, 2001 Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces) MAJER JÓZSEF - BÍRÓ PÉTER MAJER J. - BÍRÓ P.: Checklist of fish of Somogy county (Pisces) Abstract: The data

Részletesebben

Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25

Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25 Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25 A Marcal és a Torna halfaunájának regenerációja a 2010. évi vörösiszap szennyeződést követően Regeneration of the fish fauna of the Marcal river and Torna stream after red

Részletesebben

A balatoni nádasok halállományának szerkezete

A balatoni nádasok halállományának szerkezete ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 19-116. A balatoni nádasok halállományának szerkezete SPECZIÁR ANDRÁS 1, TÖLG LÁSZLÓ 2 és BÍRÓ PÉTER 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi

Részletesebben

A BIHARI-SÍK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNISZTIKAI VISZONYAI

A BIHARI-SÍK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNISZTIKAI VISZONYAI A Puszta 2000. 1/17, pp. 26-44. A BIHARI-SÍK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNISZTIKAI VISZONYAI SALLAI ZOLTÁN NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2001. Olyan élet volt ebben a rétségben, amilyen sohasem

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008)

Pisces Hungarici 3 (2009) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008) THE FISH FAUNA OF THE HUNGARIAN PART OF LAKE FERTŐ ACCORDING TO THE LITERATURE DATA AND OUR INVESTIGATIONS

Részletesebben

A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE A ZAGYVA TARNA VÍZRENDSZERÉN

A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE A ZAGYVA TARNA VÍZRENDSZERÉN I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE

Részletesebben

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Halasi-Kovács Béla tudományos munkatárs Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA

Pisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA ROLE OF THE WATER QUALITY IMPROVEMENT ON THE FISH FAUNA IN THE HUNGARIAN SECTION OF SAJÓ RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, HALASI-KOVÁCS

Részletesebben

A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 2010-ben

A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 2010-ben Halászatfejlesztés 34 - Fisheries & Aquaculture Development 34 202 ISBN 978-963-720-32-9 A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 200-ben Györe Károly, Ugrai Zoltán 2 és Csikai Csaba 3 Halászati és

Részletesebben

A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata

A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2008) 93(2): 59 70. A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata WEIPERTH ANDRÁS 1, KERESZTESSY KATALIN 2 és SÁLY PÉTER 3 1 Eötvös Loránd Tudomány Egyetem, TTK, Állatrendszertani

Részletesebben

Lajkó I., Pintér K., Halászvizsga. Az állami halászvizsga szakmai anyaga. Földművelésügyi Minisztérium Agroinform, Budapest, 139 pp.

Lajkó I., Pintér K., Halászvizsga. Az állami halászvizsga szakmai anyaga. Földművelésügyi Minisztérium Agroinform, Budapest, 139 pp. PINTÉR KÁROLY PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE 1. Könyvek 2015 Pintér K., 2015. Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk. Negyedik, átdolgozott és bővített kiadás: Mezőgazda Kiadó, Budapest, 360 pp. (Korábbi

Részletesebben

A Közép-Tisza-vidék árterületein ívó halfajok. Képes zsebhatározó

A Közép-Tisza-vidék árterületein ívó halfajok. Képes zsebhatározó A KözépTiszavidék árterületein ívó halfajok Képes zsebhatározó A nagykörűi hullámtéri Anyitató, melyet a tó természetes fokának helyreállításával keltettek újra életre Bevezetés A Tisza szabályozását 1846

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. LAKATOS, I. MÉSZÁROS, A.S. NAGY, K. PECSENYE I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 23, 2010 ADIUVANTIBUS

Részletesebben

HALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I.

HALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I. Tájökológiai Lapok 4 (2): 269 275. (2006) 269 HALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I. KERESZTESSY KATALIN MTA-SzIE Alkalmazott Állatgenetikai és Biotechnológiai Kutatócsoport, 2103

Részletesebben

A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE

A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE 51 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 27: 51 65, 2012 A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE H A R K A Á K O S 1 S A L L A I Z O L T Á N 2 1 Magyar Haltani Társaság,

Részletesebben

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei szerkesztők Markó Bálint és Sárkány-Kiss Endre Kolozsvári Egyetemi Kiadó Kolozsvár, Románia

Részletesebben

Az MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről

Az MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről Az MTA Duna-kutató Intézet 2012. évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről Kutatási témák 1. A halfajegyüttesek tér-időbeli dinamikája és a folyóvízi

Részletesebben

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL HÍREINK 2008-4 VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL A vaskos csabak Heckelnek a Drávát közelebbi lelőhely nélkül említő, valamint Krieschnek a Vágra vonatkozó, meglehetősen bizonytalan

Részletesebben

A HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI

A HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI A HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI SALLAI ZOLTÁN SZARVAS "Aki bekötött szemmel az ignorantia nevű kakasülőn hallgatja a rét hangját, annak legfeljebb kellemetlen lesz a tücsök krí-krí-je az sercegés, kerepelés

Részletesebben

Kulcsszavak: halfajok, eredet, természetvédelmi érték, védettség Keywords: fish species, origin, conservational value, protection

Kulcsszavak: halfajok, eredet, természetvédelmi érték, védettség Keywords: fish species, origin, conservational value, protection Pisces Hungarici 9 (2015) 45 49 Az Egregy (Agriş) és az Almás patak (Almaş) halfaunája (Románia, Szilágy/Sălaj megye) The fish fauna of Agriş and Almaş streams (Romania, Sălaj country) Wilhelm S. 1, Ardelean,

Részletesebben

ADATOK A KÖRÖSVIDÉK HALFAUNÁJÁHOZ (SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK HALAI)

ADATOK A KÖRÖSVIDÉK HALFAUNÁJÁHOZ (SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK HALAI) A PUSZTA 1997, 1/14 156-191 old. ADATOK A KÖRÖSVIDÉK HALFAUNÁJÁHOZ (SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK HALAI) SALLAI ZOLTÁN, SZARVAS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1997. 1. BEVEZETÉS Az ország fölséges vizeinek partján

Részletesebben

SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL

SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából 2008. június 6-án a Hortobágy- Berettyón végeztünk

Részletesebben

Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez

Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 8 189-202 Pécs, 1995 Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez MAJER József MAJER, J.: Data to the fish fauna (Pisces) of Dráva river (Hungary) and

Részletesebben

Az emberi tevékenység hatása a halfauna

Az emberi tevékenység hatása a halfauna Tájökológiai Lapok 8 (3): 591 599. (2010) 591 Az emberi tevékenység hatása a halfauna alakulására az Ipoly alsó (magyarországi) szakaszán Guti Gábor, Potyó Imre MTA Magyar Dunakutató Állomás 2131 Göd,

Részletesebben

Halfaunisztikai célú vizsgálatok a Bózsván

Halfaunisztikai célú vizsgálatok a Bózsván Halfaunisztikai célú vizsgálatok a Bózsván A vízvisszatartás természetvédelmi hatásának vizsgálata a Malom előtti réten Tanulmány Készítette: Sallai Zoltán E.V. 5540 Szarvas, I. KK. 10/24. Szarvas 2014.

Részletesebben

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán. A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása A Torna-patakot közvetlenül érő vörösiszap szennyezés, súlyos természeti károkat okozott a Marcal folyó és a Rába alsó (torkolati) szakaszának élővilágában

Részletesebben

Az év hala: a compó (Tinca tinca)

Az év hala: a compó (Tinca tinca) Az év hala: a compó (Tinca tinca) Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Budapest, 2016. május 10. A hazai gerincesek védettsége 100% 7 90% 80% 34 70% 59 60% Nem védett 50% 100 100 93 Védett

Részletesebben

Kulcsszavak: műtárgy, zsilip, élőhely rehabilitáció, kotrás Keywords: structure, floodgate, habitat rehabilitation, dredging

Kulcsszavak: műtárgy, zsilip, élőhely rehabilitáció, kotrás Keywords: structure, floodgate, habitat rehabilitation, dredging Pisces Hungarici 10 (2016) 51 56 Antropogén beavatkozások hatása az Öreg Túr halfaunájára The influence of anthropogenic interventions on the fish fauna of River Öreg Túr Fazekas D., Sólyom N., Nyeste

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN

Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN A FISH STOCK SURVEY ON A FEW WATER BODIES OF THE KIS-BALATON AREA ANTAL László 1, CSIPKÉS Roland 2, MÜLLER Zoltán 2 1 Debreceni Egyetem,

Részletesebben

A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata

A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata Crisicum I. pp. 211-228. A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata Dr. Györe Károly - Sallai Zoltán Abstract Fish faunistical investigations of the Körös Rivers: The authors investigated the fish

Részletesebben

A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai

A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai Magyar Haltani Társaság A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztéstudományi Intézet, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási

Részletesebben

Pisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE

Pisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE EFFECT OF FLOODING ON THE FISH COMMUNITY OF A SMALL RIVER (TARNA RIVER, TISZA BASIN, HUNGARY) SZEPESI Zs. 1, HARKA Á. 2 1 Omega-Audit Kft., Eger 2 Magyar

Részletesebben

THE CHARACTER OF THE BÓDVA BY THE COMPOSITION OF THE FISHASSOCIATIONS

THE CHARACTER OF THE BÓDVA BY THE COMPOSITION OF THE FISHASSOCIATIONS I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A BÓDVA SZAKASZJELLEGE A HALTÁRSULÁSOK ÖSZETÉTELE ALAPJÁN

Részletesebben

FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY

FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A KÁRÓKATONA (Phalacrocorax carbo) HALFOGYASZTÁSA MAGYARORSZÁGON FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo)

Részletesebben

Rejtvények 2014. Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/

Rejtvények 2014. Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Rejtvények 2014 /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány Februári feladvány Márciusi feladvány Áprilisi feladvány Májusi feladvány Júniusi feladvány Júliusi feladvány Augusztusi

Részletesebben

A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében

A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében Crisicum 3. pp.189-194. A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében Iosif Béres - Gavril Ardelean Témafelvetés Máramaros a Keleti-Kárpátok északi szakaszának legnagyobb

Részletesebben

Pisces Hungarici 7 (2013) 37 43

Pisces Hungarici 7 (2013) 37 43 Pisces Hungarici 7 (2013) 37 43 Élőhely rehabilitáció hatása az ócsai Öreg turján halfaunájára Effects of habitat rehabilitation on the fish fauna of the Öreg turján peatland at Ócsa Keresztessy K. 1,

Részletesebben

Folyóvízben előforduló fontosabb halfajok

Folyóvízben előforduló fontosabb halfajok Folyóvízben előforduló fontosabb halfajok Dr. Csenki-Bakos Zsolt Tudományos munkatárs Halgazdálkodási Tanszék csenki.zsolt@mkk.szie.hu mellék: 06/28-522-000 m:2316 Bodorka Rutilus rutilus (Linnaeus, 1758)

Részletesebben

Rejtvények Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/

Rejtvények Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Rejtvények 2013 /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány Februári feladvány Márciusi feladvány Áprilisi feladvány Májusi feladvány Júniusi feladvány Júliusi feladvány Augusztusi

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) MELLÉKLET. Természetes vizeink sorsa. Woynarovich Elek 1012 Budapest, Attila út 121.

Pisces Hungarici 2 (2007) MELLÉKLET. Természetes vizeink sorsa. Woynarovich Elek 1012 Budapest, Attila út 121. MELLÉKLET A Magyar Haltani Társaság 2006. november 10-én tartott nyilvános ülésének előadás-kivonatai Természetes vizeink sorsa Woynarovich Elek 1012 Budapest, Attila út 121. Magyarország vizei a második

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21.

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21. Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21. A BALATONI VÍZGYŰJTŐ HALÁLLOMÁNYAINAK ÖSSZETÉTELE Takács Péter* 1, Specziár András 1, Erős Tibor 1, Sály

Részletesebben

A Magyar Haltani Társaság évi előadói ülésének programja

A Magyar Haltani Társaság évi előadói ülésének programja Magyar Haltani Társaság Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Hidrobiológia Tanszék DAB Vízi Ökológiai Munkabizottsága A Magyar Haltani Társaság 2006. évi előadói ülésének programja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA

Pisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA THE EFFECT OF THE MOSONMAGYARÓVÁR DAM ON THE DISTRIBUTION PATTERNS OF FISH COMMUNITIES IN THE MOSONI DANUBE GYÖRE

Részletesebben

Pisces Hungarici 6 (2012)

Pisces Hungarici 6 (2012) HOSSZÚ TÁVÚ HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK ÉS A VESZÉLYEZTETETT LÁPI PÓC POPULÁCIÓBIOLÓGIÁJA A DUNA TISZA KÖZE KÉT RAMSARI TERÜLETÉN LONG-TERM FISH FAUNISTIC RESEARCH AND THE POPULATION BIOLOGY OF THE THREATENED

Részletesebben

Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség. Ráckeve. 2007. április

Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség. Ráckeve. 2007. április Zárójelentés A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából. A Ráckevei Duna-ág halközösségének felmérése című pályázatról (Az anyag rövidített kivonata) Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség

Részletesebben

Pisces Hungarici 4 (2010) A HORNÁD/HERNÁD FOLYÓ SZLOVÁKIAI SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJA FISH FAUNA OF THE RIVER HORNÁD/HERNÁD IN SLOVAKIA

Pisces Hungarici 4 (2010) A HORNÁD/HERNÁD FOLYÓ SZLOVÁKIAI SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJA FISH FAUNA OF THE RIVER HORNÁD/HERNÁD IN SLOVAKIA A HORNÁD/HERNÁD FOLYÓ SZLOVÁKIAI SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJA FISH FAUNA OF THE RIVER HORNÁD/HERNÁD IN SLOVAKIA KOŠČO Ján 1, KOŠUTHOVÁ Lenka 2, KOŠUTH Peter 2, PEKÁRIK Ladislav 3, BALÁZS Pavol 1 1 Prešovská

Részletesebben

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi

Részletesebben

Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60

Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60 Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60 A halközösség struktúrájának sajátosságai a Tisza tó különböző élőhelyein The attribution of the fish community structure in the different habitat types of the Tisza lake

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi

Részletesebben

AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI

AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI TISZA-MOZAIK AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI GUELMINO JÁNOS Egy folyó vagy folyószakasz halfaunája, vagyis halfajainak összessége, els ődlegesen a természeti adottságoktól, az utóbbi két évszázadban viszont mindinkább

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A TISZA-TÓ TISZAVALKI MEDENCÉJÉBEN LÉVŐ HOLTMEDREK HALFAUNÁJA, VALAMINT A TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKESSÉG MEGÍTÉLÉSE

Pisces Hungarici 3 (2009) A TISZA-TÓ TISZAVALKI MEDENCÉJÉBEN LÉVŐ HOLTMEDREK HALFAUNÁJA, VALAMINT A TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKESSÉG MEGÍTÉLÉSE A TISZA-TÓ TISZAVALKI MEDENCÉJÉBEN LÉVŐ HOLTMEDREK HALFAUNÁJA, VALAMINT A TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKESSÉG MEGÍTÉLÉSE THE FISH FAUNA OF BACKWATERS SITUATED IN THE TISZAVALK BASIN OF LAKE TISZA AND THE EVALUATION

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Készült: Tiszabábolna község közigazgatási területére vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről LXXVIII-es

Részletesebben

Herman Ottó. A halászati jog alakulása a Fertőn:

Herman Ottó. A halászati jog alakulása a Fertőn: Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszer A Fertő tó halai és halászata Keserü Balázs ÉDUKÖVIZIG főelőadó Győr 2008 Nincs még egy nép, amelynek életéhez úgy kötődött volna a halászat tudománya, mint

Részletesebben

KÖZÉP-TISZAI KUBIKGÖDÖR-RENDSZEREK HALFAUNISZTIKAI KUTATÁSA CLAY-PIT SYSTEMS FISHFAUNISTIC RESEARCH IN THE MIDDLE-TISZA

KÖZÉP-TISZAI KUBIKGÖDÖR-RENDSZEREK HALFAUNISZTIKAI KUTATÁSA CLAY-PIT SYSTEMS FISHFAUNISTIC RESEARCH IN THE MIDDLE-TISZA I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) KÖZÉP-TISZAI KUBIKGÖDÖR-RENDSZEREK HALFAUNISZTIKAI KUTATÁSA

Részletesebben

Pisces Hungarici 5 (2011) A MARCAL MELLÉKPATAKJAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Pisces Hungarici 5 (2011) A MARCAL MELLÉKPATAKJAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA A MARCAL MELLÉKPATAKJAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA INVESTIGATION ON THE FISH FAUNA ON THE SIDE STREAMS OF MARCAL RIVER (WEST HUNGARY) HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred,

Részletesebben

Pisces Hungarici 6 (2012) A HALKÖZÖSSÉG DIVERZITÁSA A TISZA ÖT MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN

Pisces Hungarici 6 (2012) A HALKÖZÖSSÉG DIVERZITÁSA A TISZA ÖT MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN A HALKÖZÖSSÉG DIVERZITÁSA A TISZA ÖT MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN DIVERSITY OF THE FISH COMMUNITIES IN FIVE HUNGARIAN SECTIONS OF RIVER TISZA GYÖRE K. 1, LENGYEL P. 1, SALLAI Z. 2, JÓZSA V. 1 1 Halászati és

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM MEZŐGAZDAS TERMÉSZETV SZETVÉDELMI. ÁLLATTANI TANSZÉK Tanszékvezet. kvezető: cskozás. elemzése.

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM MEZŐGAZDAS TERMÉSZETV SZETVÉDELMI. ÁLLATTANI TANSZÉK Tanszékvezet. kvezető: cskozás. elemzése. DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM RTUDOMÁNYI KÖZPONTK MEZŐGAZDAS GAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TERMÉSZETV SZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS S VADGAZDÁLKOD LKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezet kvezető:

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007)

Pisces Hungarici 2 (2007) EGY MESTERSÉGES KISVÍZFOLYÁS, A MÁTRAALJAI CSEH-ÁROK HALFAUNÁJÁNAK JELLEGZETESSÉGEI, ÉS AZ ALBURNOIDES BIPUNCTATUS (BLOCH, 1782) HELYI POPULÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA THE CHARACTERISTICS OF THE FISHFAUNA OF

Részletesebben

A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) A hallgatóság (Papp Gábor felvétele) A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott

Részletesebben

PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II

PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II Magyar Haltani Társaság Debrecen Tiszafüred 2007 Pisces Hungarici a Magyar Haltani Társaság időszakos kiadványa ISSN 1789-1329 Pisces

Részletesebben

Bevezetés. Élőhelyfejlesztési javaslatok

Bevezetés. Élőhelyfejlesztési javaslatok A KözépTisza vidék árterületein ívó halfajok Képes zsebhatározó 1 Bevezetés A Tisza szabályozását 1846 nyarán kezdték el, ami jelentős átalakulásokat hozott a Tiszavidéken. Az egykori árterületeknek mindössze

Részletesebben

Bega-Csatornában található ichthiofauna számbavétele és értékelése I. Horgász állomás eredményei és megvitatásuk

Bega-Csatornában található ichthiofauna számbavétele és értékelése I. Horgász állomás eredményei és megvitatásuk 3.2. Az ichthiofaunára vonatkozó tanulmány eredményeinek bemutatása 3.2.1. A övezetekre egységesen fenyegetést jelentő jelenlegi és potenciális veszélyek orvhalászat; szemcsés anyagok kitermelése a mellékmederből

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 145-153. MELLÉKVIZEINEK HALFAUNÁJA 1999.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 145-153. MELLÉKVIZEINEK HALFAUNÁJA 1999. A Puszta 1999. 1/16, pp. 145-153. AZ ÁLTAL-ÉR ÉS MELLÉKVIZEINEK HALFAUNÁJA RIEZING NORBERT, SOPRON MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1999. BEVEZETÉS Az Által-ér halfaunáját korábban alig ismertük,

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

Javaslat. A Maros ártér állatvilága. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat. A Maros ártér állatvilága. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat A Maros ártér állatvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2.

Részletesebben

A tiszai halközösség fajkészletváltása a folyó hosszanti profilja mentén. Györe Károly, Józsa Vilmos. Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas

A tiszai halközösség fajkészletváltása a folyó hosszanti profilja mentén. Györe Károly, Józsa Vilmos. Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:109-125 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 A tiszai halközösség fajkészletváltása a folyó hosszanti profilja mentén Györe Károly, Józsa

Részletesebben

2.2 A folyóvizek kategórizálása a mederszélesség és maximális vízmélység szerint, tavak kategorizálása méret szerint. Maximum vízmélység (m)

2.2 A folyóvizek kategórizálása a mederszélesség és maximális vízmélység szerint, tavak kategorizálása méret szerint. Maximum vízmélység (m) Halközösségek monitorozása 2008-08-26 II. PROJEKT: Vizes élőhelyek és közösségeik monitorozása Összeállította: Sallai Zoltán, Erős Tibor, Varga Ildikó 1. A monitorozás célja A protokoll kialakításakor

Részletesebben

A Mátra és környéke halfaunája

A Mátra és környéke halfaunája FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 263 283 A Mátra és környéke halfaunája SZEPESI ZSOLT & HARKA ÁKOS ABSTRACT: Fishfauna of the Mátra mountains. Between 2003 and 2006 we investigated the

Részletesebben

BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Specziár András és Takács Péter MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Vizsgálataink

Részletesebben

Pisces Hungarici 8 (2014) 19 28

Pisces Hungarici 8 (2014) 19 28 Pisces Hungarici 8 (2014) 19 28 A magyarországi halfajok természetvédelmi státusza és a halfauna természetvédelmi értékelése Conservation status of the fish species in Hungary and evaluation of the conservation

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKI KIADVÁNYA TOMUS VII

PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKI KIADVÁNYA TOMUS VII PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKI KIADVÁNYA TOMUS VII Magyar Haltani Társaság Debrecen Tiszafüred 2013 Pisces Hungarici 7 (2013) Pisces Hungarici a Magyar Haltani Társaság időszaki kiadványa

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) NATURA 2000-ES HALFAJOK ELŐFORDULÁSA A DUNA HAZAI SZAKASZÁN

Pisces Hungarici 2 (2007) NATURA 2000-ES HALFAJOK ELŐFORDULÁSA A DUNA HAZAI SZAKASZÁN NATURA 2000-ES HALFAJOK ELŐFORDULÁSA A DUNA HAZAI SZAKASZÁN OCCURENCE OF PROTECTED FISHES OF THE NATURA 2000 SYSTEM IN THE HUNGARIAN SECTION OF THE DANUBE TÓTH Balázs 1, SEVCSIK András 2, ERŐS Tibor 3

Részletesebben

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ CSAPAT NÉV: CSAPATKAPITÁNY NEVE: CSAPATKAPITÁNY ELÉRHETŐSÉGE: VASKERESZTES, 2013 02 25 FELADATOK I. Feladat: Iskolátok, vagy lakóhelyetek környékén biztosan

Részletesebben

A címlapon: Halastó a Bakonyban (fotó: Barta Zoltán)

A címlapon: Halastó a Bakonyban (fotó: Barta Zoltán) l. Vörösszárnyú keszegek (részlet ü Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállításából) írta: Barta Zoltán Lektorálta: Dr. Harka Ákos Fotó: Barta Zoltán (2-4), dr. Harka Ákos (5-10) és Primusz József (1)

Részletesebben

A II. Magyar Haltani Konferencia programja az előadások összefoglalóival

A II. Magyar Haltani Konferencia programja az előadások összefoglalóival Magyar Haltani Társaság A II. Magyar Haltani Konferencia programja az előadások összefoglalóival Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék (Debrecen,

Részletesebben

Tartalom. Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom. Created by XMLmind XSL-FO Converter. Tartalom Bevezetés... vi 1. A halak szervezete... 1 1. Testfelépítés... 1 2. Bőr... 2 3. Vázrendszer... 5 4. Izomzat és mozgás... 8 5. Légzés... 9 6. Táplálkozás... 10 7. Anyagszállítás... 11 8. Kiválasztás...

Részletesebben

A Magyar Haltani Társaság 2014. évi hírei

A Magyar Haltani Társaság 2014. évi hírei A Magyar Haltani Társaság 2014. évi hírei Az év hala ötödször A Magyar Haltani Társaság minden természetkedvelő ember örömére ötödször is kiírta az év hala pályázatot, amelynek legfőbb célja a hazai őshonos

Részletesebben

Az I. Magyar Haltani Konferencia programja

Az I. Magyar Haltani Konferencia programja Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék MME Hajdú Bihari Csoportja Magyar Haltani Társaság Az I. Magyar Haltani Konferencia programja Debreceni Egyetem

Részletesebben