KÖZÉP-TISZAI KUBIKGÖDÖR-RENDSZEREK HALFAUNISZTIKAI KUTATÁSA CLAY-PIT SYSTEMS FISHFAUNISTIC RESEARCH IN THE MIDDLE-TISZA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZÉP-TISZAI KUBIKGÖDÖR-RENDSZEREK HALFAUNISZTIKAI KUTATÁSA CLAY-PIT SYSTEMS FISHFAUNISTIC RESEARCH IN THE MIDDLE-TISZA"

Átírás

1 I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) KÖZÉP-TISZAI KUBIKGÖDÖR-RENDSZEREK HALFAUNISZTIKAI KUTATÁSA CLAY-PIT SYSTEMS FISHFAUNISTIC RESEARCH IN THE MIDDLE-TISZA DEBRECENI EGYETEM GRÁRTUDOMÁNYI AKÖZLEMÉNYEK 25. PISCES HUNGARICI I. Debrecen, 2007 Demény Ferenc Szent István Egyetem, Mezőgazdaság-és Környezettudományi Kar, Környezet-és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő, Kulcsszavak: ártéri gazdálkodás, kubikgödör-rendszer, halfaunisztika Keywords: floodplain-farming, clay-pit system, fishfaunistic ÖSSZEFOGLALÁS A Tisza szabályozásával beszűkültek a halak szaporodási lehetőségei, a természetes ívóhelyek szinte teljesen eltűntek. A halak kénytelenek a hullámtéren megtalálni a szaporodáshoz legmegfelelőbb helyet, amit sok halfajnál a sekély, gyorsan melegedő, növényes részek jelentenek. A szaporodási időszak egybeesik a folyó áradásával, ilyenkor a halak az elöntött sekélyebb részekre indulnak ívni. Ezek az új ívóterületek nagyrészt a gátak melletti kubikgödröket jelentik, ahol megfelelő táplálékot is talál a felnövekvő ivadék. Az árvíz elvonulásával azonban az ivadék, és az anyahalak egy része is csapdába esik, mivel a kubikok nincsenek állandó összeköttetésben a mederrel, és a nyár végére általában kiszáradnak. A bennrekedt halállományt a vízi madarak és a helyi lakosság részben hasznosítja, de az ivadékok pusztulása elkerülhetetlen, ami veszélyezteti egyes halfajok fennmaradását. A WWF Magyarország, valamint egy SAPARD pályázat segítségével a Nagykörűi Tájrehabilitációs Programon keretében mintegy 5 km-es szakaszon kötötték össze a kubikgödröket egymással, és egy gyűjtőcsatorna segítségével a Tiszával. A vízkormányzás zsilipek segítségével oldható meg, áradáskor a vizet beengedik, és később az ivadékkal együtt visszavezetik az anyamederbe. A Nagykörűi kubikgödör-rendszerből, az Anyita-tóból, valamint a szandaszőlősi kubikokról, 2004-ben és 2005-ben gyűjtöttem adatokat, elsősorban az ivadékot, tehát az ott leívó halak szaporodási sikerét vizsgáltam. Az ivadékfogást egy 2x3 mm-es szembőségű, 60x80 cm nagyságú kézi kereteshálóval végeztem, de emellett kiegészítő módszerként, más csalihalfogó hálót is kipróbáltam. Adatokat gyűjtöttem a helyi halászoktól is, akik segítségünkre voltak az ivadékmentésekben és az Anyita-tó lehalászásában. Több ezer egyedből, 28 halfajt azonosítottunk, köztük 5 védettet és 5 nemeshal fajt. A védett halfajok a következők voltak: fenékjáró küllő (Gobio gobio), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), réti csík (Misgurnus fossilis), vágó csík (Cobitis elongatoides) és tarka géb (Proterorhinus marmoratus). A gazdaságilag fontos nemeshalak közül a csuka (Esox lucius), a balin (Aspius aspius), a ponty (Cyprinus carpio), a harcsa (Silurus glanis) és a süllő (Sander lucioperca) halfajok képviselőit tanulmányoztuk. A felsorolt védett és nemeshalak közül 8 faj valószínűsíthetően sikeresen szaporodott is a vizsgált élőhelyeken. A védett fajok közül a réti csík és a vágó csík, míg a haszonhalak közül a csuka és a süllő került elő a 2004-es és 2005-ös évek alapján a legnagyobb számban. A vizsgálat eredményei tükrözik a hullámtéri vizes élőhelyek kiemelkedő fontosságát a folyóvíz természetes ivadékutánpótlásában. A Nagykörűi Tájrehabilitációs Program mintául szolgálhat az egész Közép-Tisza mentén, a végső megvalósításhoz azonban még nagyon sok munkára és rendszeres kutatásra, monitorozásra van szükség. SUMMARY After the regulation of the Tisza River the chance of successful fish propagation lessened. Natural spooning places in the river almost completely disappeared. The fish have to find an adequate place for their propagation in the floodplain. The period of spooning usually coincides with flooding of the river. At this time fish try to find the flooded shallow places for spooning. These parts mostly include the claypits beside dams, which were accidentally established during construction of the dams. At this place the fry can find the necessary food. After decreasing the flood the fingerlings and a part of the spooners are trapped in clay-pits as these latter ones are not connected with the river bed. The clay-pits usually desiccate during the summer. The trapped fish population is eaten by water birds or harvested by the local man population. This means a great loss for reproduction of some fish species. Within the framework of the Regional Rehabilitation Program at Nagykörű, supported by the WWF Hungary and a SAPARD project, these clay-pits became connected with each other in a stretch of 5 km, and they were jointed to the Tisza by a collecting channel. The water level has been regulated by a flood gate so that the water enters the holes during the flood and is released later on into the water bed. Data on fish were collected from the Nagykörű Whole System, from the Anyita pond and some isolated wholes in Szandaszöllős in 2004 and First of all fish fry and fingerling were collected and the success of spooning at these places was examined. Fry was harvested by a 60 x 80 cm sized lifting net of 2x3 mm mesh size. In other cases nets used by anglers for catching prey fishes was also used. Data were also collected from local fishermen who participated in saving the fry and fishing of Anyita pond. Of the several thousand caught fish specimens 28 species were identified, and among them 5 protected and 5 economically important species was found. Protected fishes were as follow: gudgeon (Gobio gobio), bitterling (Rhodeus sericeus amarus), weatherfish (Misgurnus fossilis), spined loach (Cobitis elongatoides) and tubenosed goby (Proterorhinus marmoratus). Among economically important fishes samples of asp (Aspius aspius), carp (Cyprinus carpio), wels (Silurus glanis), pike (Esox lucius) and pikeperch (Sander lucioperca) were 81

2 examined. Eight species of the examined protected and economically useful fishes seemed to propagate successfully in this biotope. Of the protected fishes it was the weatherfish and spined loach while among economically useful fishes the pike and the pikeperch which proved to be the most common in 2004 and Results of this survey show the importance of flood-plains in natural reproduction of fish fry of rivers. The Regional Rehabilitation Program at Nagykörű can serve as an example for the whole central stretch of the Tisza, but the final solution needs more efforts, a systematic research and monitoring work. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK A folyószabályozásokkal az Alföld képe alaposan megváltozott. A Tisza kanyarjait levágták, a folyót töltések közé szorították, a fokokat elzárták, a mocsarakat lecsapolták. A táj nemcsak külsőre, de funkcióját tekintve is megváltozott, az egykor mozaikos táj képe leegyszerűsödött, előtérbe kerültek a szántók és ezzel egyidejűleg egy ősi gazdálkodás és tudás került feledésbe. Az igazán nagy károk, a másodlagos szikesedés, a talajvízszint szélsőséges ingadozása, és az eddigieket felülmúló árvizek csak később jelentkeztek, de aki eddig a folyóból élt az igen éles szemmel látta a rövid- és hosszútávú következményeket. és tudjuk, hogy a vizeknek képesint, vagy rendes áradása hasznunkat szerzi, mert szárazság idején bőséges kaszállást és marha legeltetést tapasztalunk, az Halbul pediglen nemcsak élelmünket és ruházatunkat, hanem minden adóinkat és portió fizetésünket szerezhettyük. a rendes kiöntések ellen pedig, melyben inkább hasznunk hogy sem kárunk vagyon nem szükséges, az nagy áradás ellen való munka pedig oll káros lenne, hogy a víz rajtunk maradna posvánnyá válna és mind nékünk, mind pedig Marháink(na)k Dögletességet nemzené és midőn hirtelen vissza nem mehetne utolsó veszedelmünket és pusztulásunkat okozná. Idézet a sárköziek 1774-ben kelt könyörgő leveléből (Andrásfalvy, 1973). A folyószabályozás tehát rövidtávon is a természetes halutánpótlás megszűntét jelentette. Eltűntek a természetes ívóhelyek, az élettér a két gát közé a hullámtérre szűkült be. A tavasszal megáradó vízzel a halak a sekélyebb vizekbe vonulnak és leívnak. A mai ívóhelyeket sok halfaj számára a megmaradt szélesebb hullámtéri területeklaposok és a gát melletti kubikgödrök jelentik. Az áradás levonultával azonban a mélyedésekben rekednek, és a nyár végére általában kiszáradó halbölcsőkben pusztulnak el. A régi fokrendszerek biztosították az ivadéknak és a fiatal halaknak a visszavonulás lehetőségét, ami kettős hasznot is jelentett, mivel a halak lehalászásán kívül lehetővé tette a természetes ivadékutánpótlást is. Ma már talán jobban látjuk a múltban elkövetett hibákat, és ezek ismeretében törekszünk a természeti adottságokhoz igazodó tájhasználatra. Példa erre a Nagykörűi Tájgazdálkodási Program, melynek keretein belül kísérletet tesznek az egykori fokrendszer helyreállítására. A Programból 2003 őszére elkészült a hullámtéri Anyita-tó és a kubikgödrök rehabilitációja. A kubikok és az ártéri tó vizét külön csatornákkal és zsilipekkel lehet a Tiszába visszaengedni re pedig megszületett a Nagykörűi tározó tájgazdálkodási terve is, ami már csak a megvalósításra vár. Azonban az egykor jól ismert gazdálkodási forma a mai embernek, és a mai viszonyok között egészen új, még ismeretlen terület, így a hajdani ártéri-vagy fokgazdálkodásnak a kutatása rendkívül fontos. CÉLKITŰZÉSEK Halfaunisztikai vizsgálataim során elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy milyen halfajok, és milyen sikerrel használják a Nagykörű környékén található rehabilitált kubikokat az Anyita-tavat, és a szandaszőlősi kubikokat ívóhelyül. Az általam vizsgált két év adatait egymással összevetve olyan összefüggéseket kerestem, amivel rá lehet mutatni az egyes élőhelyek közti különbözőségekre, illetve hasonlóságokra is. A halfaunisztikai adatokon kívül próbáltam minden olyan adatot és információt figyelembe venni, ami a vizsgált területen előforduló halfajok szaporodására és annak sikerére hathatott. A Nagykörűi Tájgazdálkodási Program az elsők között van azok között a programok között, amik az egykori ártéri gazdálkodást próbálják a mai viszonyoknak megfelelően feleleveníteni. Éppen ezért nagyon fontos ennek a területnek az alapos kutatása, hisz az itt született eredmények akár az egész Közép-Tisza mentén modellül szolgálhatnak majd a tájalakításban. Az es tiszai árvizes eseményei nyilvánvalóvá tették a jelenlegi árvízvédelem tarthatatlanságát. A problémák megoldására született meg az Új Vásárhelyi-terv, aminek részeként vésztározókat hoznának létre. A program az árvízszintek biztonságos levezetését tűzte ki fő célul, ugyanakkor közvetlenül érinti a területhasználatot, a tájfejlesztést és a természetvédelmet is (Váradi, 2002). Az első ütemben, amelynek programját 2003 októberében hagyta jóvá a Medgyessy-kabinet, a legkedvezőbb hat tározó között szerepel a nagykörűi kialakítása is. Az árapasztó tározók egy részének, így az egykori nagy- 82

3 körűi fokrendszernek is, árvizektől független, tájgazdálkodási, természetvédelmi és ökológiai célú rendszeres elárasztására is lehetőség nyílik (Szlávik, 2004). Ez az egykori természetes áradások meghatározott ideig tartó, viszonylag sekély vízborítását modellezi majd. Az így létrejövő mentett oldali ártéri tavaknak a létrehozásához feltétlenül modellértékűek a hullámtéren folyó kutatások is, a már meglévő rendszereken belüli változások nyomon követése, monitorozása pedig szintén rendkívül fontos. KORÁBBI HALFAUNISZTIKAI KUTATÁSOK ÁTTEKINTÉSE A Nagykörűi kubikgödrök halfaunáját korábban is vizsgálták már, még a zsilip és csatornarendszer kialakítása előtt. Halfaunisztikai kutatásokat végeztek az 1999., és 2001-es években Székely Tibor és Udvari Zsolt (Székely, Udvari 2001), valamint 2000-ben a ciánszennyezés kapcsán Dr. Keresztessy Katalin (Keresztessy, 2000). Keresztessy 2000-ben 13 halfajt mutatott ki: Esox lucius, Rutilus rutilus, Scardinius erythrophtalmus, Alburnus alburnus, Abramis brama, Tinca tinca, Rhodeus sericeus amarus, Carassius gibelio, Misgurnus fossilis, Cobitis elongatoides, Ameiurus nebulosus, Lepomis gibbosus, Sander lucioperca. Székely és Udvari 1999., és évek gyűjtései alapján 23 halfajt írt le: Esox lucius, Rutilus rutilus, Scardinius erythrophtalmus, Leuciscus idus, Aspius aspius, Alburnus alburnus, Abramis brama, Tinca tinca, Rhodeus sericeus amarus, Carassius gibelio, Cyprinus carpio, Hypophthalmichthys molitrix, Misgurnus fossilis, Cobitis elongatoides, Ameiurus nebulosus, Ameiurus melas, Silurus glanis, Lepomis gibbosus, Perca fluviatilis, Gymnocephalus cernuus, Gymnocephalus schraetzer, Sander lucioperca, Proterorhinus marmoratus A fent említett kutatások segítségemre voltak a faunisztikai felmérés során. Összességében 23 halfajt írtak le a Nagykörűi kubikrendszerből és az Anyita-tóból. Saját gyűjtéseim alapján, ugyanezen a területen 26 halfajt, a szandaszőlősi gyűjtéseket is beleszámítva 28-at találtam. Nem találkoztam a korábbi gyűjtések során talált fajok közül a selymes durbinccsal (Gymnocephalus schraetzer) és a barna törpeharcsával (Ameiurus nebulosus), valamint vágó csíkkal (Cobitis elongatoides) csak a szandaszőlősi kubikok területén. Az eddigi gyűjtéseket egybevetve tehát 30 halfaj előfordulásáról tudunk a Nagykörűi kubikrendszerben, az Anyita-tóban, valamint a szandaszőlősi kubikokban. A téma fontossága ANYAG ÉS MÓDSZER A kubikgödrök és az Anyita-tó halfaunáját 2001 óta nem vizsgálták Nagykörű környékén (Székely, Udvari, 2001; és Székely, 2002) őszére az Anyita-tó zsilipje is elkészült. A Kubikgödör Rehabilitációs Program elkészülte, és az adatgyűjtés rendszeressége is szükségessé teszi a folyamatos vizsgálatot. A évi ciánszennyezés kapcsán is igen jelentősek a főmedertől zsilipekkel elzárható rendszerek, melyek egy hasonló szennyezés során menekülési útvonalként és refúgium területként szolgálhatnak a halfajok számára (Udvari, 2002). A kutatás eredményei segítségül szolgálhatnak mind a rendszer működtetéséhez, mind pedig a későbbi mentett oldali fokrendszer felújításához. A téma aktualitása kiemelt, hiszen az Új Vásárhelyi-terv első ütemének megvalósítása már elkezdődött. Elkészült a Nagykörűi tározó tájgazdálkodási terve is. Hiszen ma már nem az a kérdés, hogy kiengedjük-e a vizet a fővédvonalakon túlra, hanem, hogy hová és hogyan engedjük ki. A tározók sikere ugyanis természeti és társadalmi szempontból egyaránt a helyes területi lehatárolásukon és a helyes működtetésükön múlik (Balogh, 2005). Vizsgálati módszerek A halfaunisztikai gyűjtésre elsősorban egy 60x90 cm oldalhosszúságú, 2x3 mm szembőségű, kézi keretes hálót alkalmaztam, ami kifejezetten alkalmas volt ivadékfogásra. Méreteinél fogva egy ember is tudta kezelni, a vas keret pedig segítség volt, ha növényes részeken kellett tolni a hálót. Leginkább a vízbe gázolva használtam, mivel a kubikokban található víz nemigen haladta meg az 1,5 m-t, de hűvösebb időben ősszel, vagy meredekebb partnál, esetleg a zsilipbe állva a partról is lehetett használni. A hálóval elsősorban akkor lehetett jól dolgozni, ha valahova be tudtam vele szorítani a halat (vízi növény, partfal). Mivel a 2x3 mm-es szembőségű hálón a legkisebb ivadékok, pl.: a vágó csík ivadéka átbújhat, ezért egy 2x2 mm-es szemnagyságú 1x1 m-es csalihalfogó hálót is használtam. Ez kiválóan alkalmas volt a sekélyebb vizekből és a fokokban megrekedt tócsákból az ivadék kimerésére. A gyűjtött adatok között vannak a helyi halász által június 29.-én marázsával fogott halak adatai is. A halászat egy 50x50 mm-es szembőségű, 50 m-es darabokból álló hálóval történt, amiből 5 darabot állított fel a halász az Anyita gyűjtőcsatornájában. 83

4 A kubikgödrökben több alkalommal került sor ivadékmentésre is (2004, 2005). Ilyenkor egy 8x8 mm-es szembőségű kerítőhálót használtunk, amivel teljes szélességében le tudtuk halászni a kubikokat. A háló mozgatásához legalább négy ember kellett. Továbbá szerepelnek a faunisztikai gyűjtésben az Anyita-tónak a lehalászási adatai is. A halászat kerítőhálóval, dobóhálóval, illetve tapogatókkal történt. Az ivadékmentéseket és az Anyitató lehalászását a helyi halászokkal együttműködve végeztük. A gyűjtött halegyedeket a mért és becsült testhosszúságok alapján ivadék és adult korosztályokba soroltam. Ivadék korosztályon értettem az egynyaras halakat. Az egyedek meghatározásához, és korosztályba sorolásához több irodalmat is használtam (Berg, 1949; Györe, 1995; Harka, 1997; 1998; Harka, Pintér 1990; Harka, Sallai, Ján 2002; Keresztessy, 1991; 1998; Pintér, 1991; 2002; Sályi, 2004). Az egyes halászati helyszínek biodiverzitásának számítását a DIVERSI1.1.-es programmal végeztem (Izsák, 1996). Vizsgálati helyek A vizsgálati helyek bemutatásánál helyszíni körbejárásra, és katonai térképek használatára támaszkodtam. Anyita-tó Történetét tekintve a legidősebb, bár az első katonai térképezéskor ( ) név szerint nem tüntetik fel, azonban jelzik, hogy területe vízzel borított. A második katonai térképezéskor, ami Nagykörű környékén az os időszakra volt tehető, mint Anyila-lapos van feltüntetve. A folyószabályozások után nyári gáttal ármentesítették ezt a hullámtéri területet, és szántóként hasznosították. A nyári gátat jelölték az 1951-es IV. katonai térképezéskor, ami csak az 1998-as őszi árvíz során szakadt át, s ezzel újból vízborítás alá került a terület, ráadásul az átszakadt gát vissza is tartja a vizet, így magasabb vízborítás érhető el, mint régen. Mivel sokáig nem volt elöntés alatt, frissen elöntött területnek tekinthető. A vízkormányzást lehetővé tevő zsilip 2003 őszén készült el, 2004-ben így víz alatt volt, 2005-ben viszont a zsilip kimosódása miatt az árvizek levonulása után hamar kiszáradt. Területe kb. 25 ha (300x800m, 1 m-es vízborításnál), nagyvízkor 100 ha körüli. Jelenleg is szántó művelési ágba tartozik, illetve a széle erdő. Nagykörűi kubikrendszer Időben az Anyita-tó után keletkeztek a kubikok, a Tisza szabályozásának megkezdése (1846. VIII.27.) után. A rendszer kb. 5 km hosszú és m széles, területe nagyvízkor ha. Nagykörűtől Szolnok felé haladva a három zsilip három kubikbokorra bontja: az Anyita kubikbokorra, az Avatagi kubikbokorra és a Dobai kubikbokorra. Az egyes kubikbokrok egymással és az övcsatornával is össze vannak kötve, ami a műtárgyhoz lejt, így le lehet róluk engedni a vizet, az elkészült zsilipek segítségével pedig vissza lehet tartani. A kubikbokrokban mindkét vizsgálati évben visszatartották a vizet, azonban a 2004-es évben csak rövid ideig, mivel későn zárták le a zsilipeket. A kubikok területe állami tulajdon, de több kezelője is van: az erdő művelési ágú területet a vízügy kezeli, mint vízügyi véderdő, a Nagykörű Tiszatájközpont Kht. pedig a Kubikgödör Rehabilitációs Program keretén belül használja. Ugyanakkor a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzethez tartozik, és NATURA 2000-es terület is. Szandaszőlősi kubikrendszer Szandaszőlős Szolnokhoz tartozó település. A települést és a földeket védő fővédvonalat többször is áthelyezték. Az első töltés az 1870-es években (ami igazából magasparti fővédvonal volt), a második az 1930-as, a harmadik pedig az 1990-es években épült, mindig egyre közelebb a folyóhoz. A 4-es út elkerülő szakasza ig épült, és ekkor építették meg az új fővédvonalat is, aminek az anyagát a mostani Szandaszőlősi kubikok területéről termelték ki, és így végleg víztelenítve lett a Szandai-rét. Korábban egy ikerzsilip és egy fok segítségével vezették le a vizet a rétről. A zsilipet 1964-ben a helyi TSZ építette. Jelenlegi állapotában használhatatlan, közepes árvíznél a fém zsiliptáblák kizárják a vizet, de ha a zsilipet megkerülve be is jut a víz, nem tartják meg jól, mert nincsenek meg a zsilipdeszkák. A fém zsiliptáblák ugyanis főleg arra szolgálnak, hogy a rohanó víz útját állják, míg a zsilipdeszkák feladata lenne a vízzárás. A kubikrendszer maximális területe 46 ha (2000x250 m), amiben 5 nagyobb anyaggödör található. A gödrök között, a meder anyagától függően, m széles hátak találhatóak, amik a vízfelületeket egymástól elválasztják. A kubikokat a gátra merőleges vadmentesítő töltés, és a gáttal párhuzamos, félig elbontott nyári gát határolja. A fokkal összekötő, valaha a Szandai-rétet ármentesítő csatorna a kubikok mellet halad el végig, de a zsilip felett össze van kötve a kubikrendszerrel is. Vizsgálati időpontok A vizsgálatokat 2004-ben és 2005-ben, elsősorban nyáron, valamint ősszel végeztem. 84

5 Vizsgálati helyek és időpontok 2004-ben: Anyita-tó: VI.29., VII.09., 15., 21., VIII.28., IX.08., XI Anyita kubikbokor: VII.07., 09., 15., VIII.28., IX.08., X.16. Dobai kubikbokor: VII.06., 21., 25., VIII.07. Szandaszőlősi kubikok: VII.05., 10., 11., 19., VIII.27., X.28., XI.13. Vizsgálati helyek és időpontok 2005-ben: Anyita-tó: VI.10., 26., X.08. Anyita kubikbokor: VII.10., 26., VIII.05., IX.14., X.04. Avatagi kubikbokor: VII.10., VIII.05., IX.14. Dobai kubikbokor: VI.26., VII.10., VIII.05., 08., IX.14., X.04. Szandaszőlősi kubikok: III.01., VI.25., VIII.02., 03., 17.,18.,21. EREDMÉNYEK Az élőhely fizikai paraméterei A vizsgálati helyeket alapvetően három egységre oszthatjuk: az Anyita-tóra, a Nagykörűi kubikokra, és a Szandaszőlősi kubikokra. Az Anyita, az Avatagi és Dobai kubikrendszerek egymáshoz eléggé hasonlóak, ezért elegendő egyben tárgyalni őket. Általánosságban elmondható, hogy mindhárom típusú élőhely vízparti és vízi növényzettel sűrűn borított, sekély (0-1,5 m)vízmélységű és iszapos aljzatú. Az alapvető különbségek az egyes élőhelyek különböző keletkezéséből adódnak, amit már a vizsgálati helyek fejezetben részleteztem, most csak a legfontosabb jellemzőikre, és a növényzetre térnék ki. Az Anyita-tó területe vízállástól függően átlagosan ha (800 m hosszú és 300 m széles), nagyvízkor kb. 100 ha. A víz mélysége cm között változott, míg a gyűjtőcsatornában (a zsilipnél) akár 150 cm-t is elérte júliusban. A Nagykörű környékén található kubikok igen változatosak méret, alak és vízmélység szempontjából is. Az általam vizsgált gödrök m hosszúak, és 5-15 m szélesek voltak, a vízállásuk cm között változott, de a kubikok vizét levezető csatornákban ennél mélyebb vizek is előfordultak. A kubikgödrök a gát mellett m szélességben, és kb. 5 km hosszan helyezkednek el, a vízborítás ha között változik. A Szandaszőlősi kubikok összterülete 46 ha. Nyári vízállásnál a rendszer 5 kisebb tavat alkot, melyek 1-4,5 ha-osak, az összes vízfelület ilyenkor mintegy 10,5-11,5 ha. Nyáron a vízszint cm értékek között változott. A jellemző növénytársulások A növényekről közölt adatokat jórészt saját terepi tapasztalataim alapján közlöm, illetve a védett növények listáját a WWF-es A Tisza új élete c. füzet (Síposs, Kiss, 2002) alapján egészítettem ki. A felsorolásokban kiemelt társulások a gyakrabban előfordulók, meghatározásukhoz a Magyarország növénytársulásai c. (Borhidi, 2003) könyvet használtam. A jellemző növénytársulások és fajaik leírását fontosnak tartom, hiszen az előforduló növények ívási szubsztrátként szolgálhatnak az áradásokkal kiúszó anyahalaknak, és ezzel nagyban befolyásolhatják az ívás sikerességét. I. Vízi növényzet 1. Vízipáfrány társulás (Salvinio-Spirodeletum) 2. Rence-békalencse hínár (Lemno-Utricularetum) 3. Békatutaj hínár (Hydrocharietum morsus-ranae) 4. Érdes tócsagaz hínár (Ceratophylletum demersi) 5. Nagy békaszőlős (Potametum perfoliati) 6. Bodros békaszőlőhínár (Potametum crispi) 7. Sulymos (Trapetum natantis) Jellemző növényfajok: apró békalencse (Lemna minor), érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum), imbolygó békaszőlő (Potamogeton nodosus), bodros békaszőlő (Potamogeton crispus), békatutaj (Hydrocharis morsusranae) Védett növények: rucaöröm (Salvinia natans), sulyom (Trapa natans), közönséges rence (Utricularia vulgaris) 85

6 II. Mocsári és lápi növényzet 1. Keserűfüves csetkákás (Polygono-Eleocharitetum) 2. Tisza-vidéki bajuszfüves (Dichostylido-Heleochloetum alopecuroidis) 3. Nádas (Phragmitetum communis) 4. Tavi kákás (Schoenoplectetum lacustris) 5. Széleslevelű gyékényes (Typhetum latifoliae) 6. Harmatkásás (Glycerietum maximae) 7. Keskenylevelű gyékényes (Typhetum angustifoliae) 8. Zsurlós mocsár (Equisetum fluviatilis) 9. Keserűfüves sziki kákás (Polygono-Bolboschoenetum) 10. Virágkákás (Butomo-Alismatetum plantaginum-aquaticum) Jellemző növényfajok: mocsári v. sága nőszirom (Iris pseudacorus), széleslevelű gyékény (Typha latifolia), keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia), zsióka (Bolboschoenus maritimus), tavi káka (Schoenoplectus lacustris), vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica), virágkáka (Botomus umbellátus), nyílfű (Sagittaria sagittifolia) Védett növények: debreceni torma (Armoracia macrocarpa), nyári tőzike (Leucojum aestivum) III. Kaszálók 1. Ecsetpázsitos mocsárrét (Carici vulpiae-alopecuretem pratensis) 2. Tarackbúza-kányazsombor társulás (Agropyro repentis-rorippetum austriacae) Jellemző növényfajok: vesszős füzény (Lythrum virgatum), fodros lórom (Rumex crispus), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), tarackbúza (Agropyron repens), keskenylevelű perje (Poa angustifolia), hamvas szeder (Rubus caesius), sövényfutó szulák (Calistegia sepium), fekete nadálytő (Symphytum offizinale) IV. Gyomvegetáció 1. Farkasfog-borsos keserűfű társulás (Bidentiti-Polyogenetum hydropiperis) 2. Szerbtövis-libatop (Xanthio strumarii-chenopodietum) 3. Magas aranyvesszős származéktársulás (Solidago gigantea) Jellemző növényfajok: réti füzény (Lythrum salicaria), közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris), subás farkasfog (Bidens tripartita), magas peszérce (Lycopus exaltatus), nagy csalán (Urtica dioica), sövényfutó szulák (Calistegia sepium), hamvas szeder (Rubus caesius), bojtorján szerbtövis (Xanthium strumarium), magas aranyvessző (Solidago gigantea), kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) V. Lomblevelű erdők 1. Fehérnyárliget (Scnecioni sarracenici-populetum albae) 2. Fűzligetek (Leucojo aestivi-salicetum albae) 3. Tiszai tölgy-kőris-szil liget (Fraxino pannonicae-ulmetum) 4. Nemesnyaras (Populetum x hybridae) 5. Feketenyárliget (Carduo crispi-populetum nigrae) Jellemző növényfajok: gyalogakác (Amorpha fruticosa), magyar kőris (Fraxinus angustifolia Vahl subsp. pannonica), vörös kőris (Fraxinus pennsylvanica), fehérfűz (Salix alba), törékeny fűz (Salix fragilis), zöld juhar (Acer negundo), magyar kőris (Fraxinus angustifolia Vahl. subs. pannonica), kocsányos tölgy (Quercus robur), fekete nyár (Populus nigra). Védett növények: tisza-parti margitvirág (Chrysanthenum serotinum), széles levelű nőszőfű (Epipactis helleborine), szálkás pajzsika (Dryopteris carthausiana). A legjellemzőbb társulás típusok a kubikgödrök és az Anyita-tó területén a vízi növény, valamint a mocsári és lápi társulások, a többi felsorolt társulás típus a vizes élőhelyek körül jelenik meg, illetve nagyvízkor kerül csak víz alá. Általánosságban elmondható, hogy a gyomvegetáció, és a lomblevelű erdők kevésbé alkalmasak a halak ívására, a többi társulás pedig kedvező a fitofil és lito-fitofil halfajok számára. Persze vannak kivételek, mint például a fűzfa, aminek az árvízkor újrasarjadzó gyökereire tömegesen ívik le a süllő. Az előbb említett példából is jól látszik, hogy mennyire lényeges lehet 1-1 növény jelenléte egy adott halfaj ívásának szempontjából. Halfaunisztikai gyűjtések eredményei A 2004-es és 2005-ös halfaunisztikai eredmények összegzését a táblázatok és a ábrák tartalmazzák. A 2004-es és a 2005-ös évben is halfaj jelenléte volt kimutatható. A 2005-ös évben új halfajok voltak a fenékjáró küllő (Gobio gobio) és a fehér busa (Hypohthalmichthys molitrix), a 2004-ben találtak közül viszont nem fordult elő a folyami géb (Neogobius fluviatilis) és a tarka géb (Proterorhinus marmoratus), tehát 24 halfaj azonos volt a két évben ben tömeges volt az ezüstkárász (Carassius gibelio), a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) és a csuka 86

7 (Esox lucius), valamint gyakori volt az ivadékok között a lapos keszeg (Abramis ballerus) ben a leggyakoribb halfajok a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas), a jász (Leuciscus idus) és a fogassüllő (Sander lucioperca) voltak, valamint az adult állomány közül gyakran került elő az ezüstkárász (Carassius gibelio) és a vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophtalmus). Mindkét évben gyakori volt a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) és az ezüstkárász (Carassius gibelio). 1. táblázat A 2004-es halfaunisztikai adatok összegzése 2004 egyedszámok(1) halfajok(2) ivadék(3) adult(4) összesen(5) 1. Rutilus rutilus Scardinius erythrophtalmus Leuciscus idus Aspius aspius Alburnus alburnus Abramis bjoerkna Abramis brama Abramis ballerus Tinca tinca Pseudorasbora parva Rhodeus sericeus amarus Carassius gibelio Cyprinus carpio Misgurnus fossilis Cobitis elongatoides Ameiurus melas Silurus glanis Esox lucius Lota lota Lepomis gibbosus Perca fluviatilis Gymnocephalus cernuus Sander lucioperca Perccottus glenii Neogobius fluviatilis Proterorhinus marmoratus összesen(5) Table 1: Summary of the fishfaunistic data in 2004 Numbers of fishes(1), Fishspecies(2), Fry(3), Adult(4), Together(5) 1. ábra: Halfajok százalékos eloszlása a kubikokban (2004) Figure 1: Percentage of the fishspecies in the clay-pit systems (2004) Percentage of the fishspecies in the clay-pit systems (2004)(1), Other(2) 87

8 2. táblázat A 2005-ös halfaunisztikai adatok összegzése 2005 egyedszámok(1) halfajok(2) ivadék(3) adult(4) összesen(5) 1. Rutilus rutilus Scardinius erythrophtalmus Leuciscus idus Aspius aspius Alburnus alburnus Abramis bjoerkna Abramis brama Abramis ballerus Tinca tinca Pseudorasbora parva Rhodeus sericeus amarus Carassius gibelio Cyprinus carpio Misgurnus fossilis Cobitis elongatoides Ameiurus melas Silurus glanis Esox lucius Lota lota Lepomis gibbosus Perca fluviatilis Gymnocephalus cernuus Sander lucioperca Perccottus glenii Neogobius fluviatilis Proterorhinus marmoratus 5 5 összesen(5) Table 2: Summary of the fishfaunistic data in 2005 Numbers of fishes(1), Fishspecies(2), Fry(3), Adult(4), Together(5) 2. ábra: Halfajok százalékos eloszlása a kubikokban (2005) Figure 2: Percentage of the fishspecies in the clay-pit systems (2005) Percentage of the fishspecies in the clay-pit systems (2005)(1), Other(2) Az Anyita-tó, az Anyita kubikbokor, az Avatagi kubikbokor, a Dobai kubikbokor és a Szandaszőlősi kubikok halfaunáját külön-külön is vizsgáltam. Összességében elmondható a vizsgálati helyekről, hogy az egyes években nagyjából egyforma fajszámok kerültek elő, és több hasonlóan gyakori fajt is tartalmaztak. Mindkét vizsgálati év kedvező vízjárásúnak tekinthető a halak ívása szempontjából, ami magyarázat lehet a két év hasonló halfaunisztikai eredményeire. Az egyes vizsgálati helyek közti különbségek pedig az élőhelyek közti különbsé- 88

9 gekkel magyarázhatóak. Jó példa erre a nagy vízfelülettel rendelkező Szandaszőlősi kubikok rendszere, ahonnan mindkét évben a legtöbb halfaj került elő. A talált halfajok ökológiai jellemzése Veszélyeztetettség szempontjából a halfajok többsége (13 faj) a common, azaz közönséges kategóriába tartozik, jelentős részük (11 faj) pedig az I (intermediate), azaz átmeneti kategóriába sorolható. A fenékjáró küllő (Gobio gobio) és a ponty (Cyprinus carpio) (természetes vizeinkben előforduló tő-és nyurgaponty) az I (intermediate) és az R (rare), vagyis az átmeneti és ritka kategóriák közé sorolható. A compó (Tinca tinca) ritka (R) előfordulású, élőhelyei mindenütt csökkennek, a réti csík (Misgurnus fossilis) pedig a V (vulnerable), tehát a veszélyeztetett kategóriába sorolható. A talált halfajok döntő többsége 21 faj eurytopic, 4 faj reofil (Leuciscus idus, Gobio gobio, Lota lota, Sander lucioperca) áramláskedvelő, 3 faj pedig limnofil (Blicca bjoerkna, Tinca tinca, Misgurnus fossilis), az állóvizet előnyben részesítő. Életmodell szempontjából a többség (10 faj) az opportunista-periodikus (O-P) kategóriába sorolható. A szaporodási guildek szerint a legtöbben a fito-litofil (12 faj), és a fitofil (6 faj) csoportokba tartoznak, ami kiemeli a megfelelő szaporodási aljzat, és ezzel a vizsgált természetes ívóhelyek fontosságát. A Közép-Tiszán (Keresztessy et al., 2003) ugyanebben az időszakban végzett gyűjtés alapján a fólyóból további 7 halfaj mutatható még ki: Acipenser ruthenus, Leuciscus cephalus, Abramis sapa, Pelecus cultratus, Barbus barbus, Gymnocephalus baloni, Sander volgense. Ezek többsége áramlást kedvelő reofil faj, kivéve a bagolykeszeget (Abramis sapa) és a gardát (Pelecus cultratus), melyek eurytopic, azaz áramlás szempontjából közömbös halfajok, szaporodási szempontból pedig a nem ivadékgondozó litofil, pelagofil és lito-pelagofil csoportba tartoznak, kivéve a kősüllőt (Sander volgense), ami fito-litofil. Tehát végeredményben elmondható, hogy a kősüllőt leszámítva a hiányzó fajok tipikusan a folyó medrére jellemző halfajok, tehát megjelenésük a hullámtéren csak esetleges lehet. Ugyanakkor a hullámtéren gyűjtött menyhal (Lota lota) és fenékjáró küllő (Gobio gobio) nem tekintehetőek az élőhelyre jellemző fajnak. Valószínűleg az árral sodródhattak be, és talán egy a folyót ért szennyezés miatt nem mentek vissza a főmederbe, vagy egyszerűen csak bennrekedtek. A vízjárás és az ívás sikerességének kapcsolata A vizsgálati helyeken gyűjtött 28 halfaj ívási ideje a februártól augusztusig terjedő időszakra tehető. A legkorábban, február-márciusban ívik a csuka, a legkésőbb pedig június végéig a réti csík és a compó a fontosabb, értékes halak közül. Az hullámtéren szaporodó halfajok szempontjából tehát kulcsfontosságú, hogy legyen megfelelő ideig vízborítás a szaporodásukhoz, és az ivadékok felneveléséhez. A vízfelület csökkenésével beszűkül az élettér, csökken a táplálék mennyisége, növekszik a betegségek előfordulásának az esélye, előtérbe kerülhet a kannibalizmus stb. A szaporodás sikerének szempontjából azonban az is fontos, hogy ezek a vízfelületek szárazon is álljanak, hiszen az újra befüvesedő fenék a tavaszi áradáskor megfelelő ívási felületet biztosít elsősorban a fitofil és a fito-litofil halfajok számára. Az állandó vízszint a növényzet kedvezőtlen változásával, a nyurgaponty állomány természetes szaporulatcsökkenésének egyik oka a Tisza-tavon (Fürész, Kovács 2003). A megfelelő árvízszinteken túl tehát döntő fontosságú a megfelelő vízkormányzás ahhoz, hogy minél tovább tudjanak növekedni az ivadékok és, hogy tavasszal megfelelő ívási szubsztrátum álljon rendelkezésükre az anyahalaknak. Összességében elmondható, hogy a évben a vízjárás kedvező volt, a 26 halfaj közül 23-nak megtaláltam az ivadékát is ben szintén 26 halfajt, közülük 22-nek az ivadékát találtam meg. Ezek közül a fenékjáró küllő (Gobio gobio) és a menyhal (Lota lota) szaporodása valószínűtlen a hullámtéren, csak véletlenül sodródhattak be. A két évben összesen talált 28 halfaj közül 26-nak az ivadéka is (vagy csak az ivadéka) előfordult a vizsgálati helyeken, amelyek közül nagy valószínűséggel 24 halfaj sikeresen szaporodott is a hullámtéri kubikgödrök, és az Anyita-tó területén. Az egyes élőhelyek biodiverzitása a vizsgált években A 3. és 4. táblázatok tartalmazzák a vizsgált években az egyes élőhelyek Shannon-Wiener-féle biodiverzitás indexét, a hozzá tartozó számított maximum értéket, és a diverzitás index és a megfelelő maximum érték hányadosaként számított relatív Shannon-Wiener indexet. Az adatok kiértékelésekor külön kiszámoltam az Anyita-tó halászási adatai nélkül mért diverzitást is, mivel a lehalászásokkor adódó hatalmas egyedszámok többnyire csak a nagyobb szemű hálókkal illetve kézzel-tapogatóval megfogott halakat tartalmazták, ami így erősen torzította a kapott diverzitás értékét ben a Szandaszőlősi kubikok diverzitási értékei voltak a legmagasabbak, majd ezt követően az Anyitató*-é (lehalászási adatok nélkül). A 2005-ös évben pedig, H max-ot leszámítva, az Anyita kubikbokor diverzitási értékei voltak a legmagasabbak, míg a lehetséges maximális értéke a szandai kubikoknak volt, és itt volt a második legmagasabb a mért Shannon-Wiener-féle diverzitás is. 89

10 4. táblázat A 2004-es adatokból számított diverzitási indexek Szandai kubikok(4) Shannon- Wiener index: H 2004 Anyitató(1) Anyitató* Anyita kubikbokor(2) Dobai kubikbokor(3) 1,2307 1,7936 1,466 1,521 1,9889 Theoretical maximum: H max Relative Sh.- W. index: H rel = H / H max 2,9444 2,9444 2,89 2,8904 3,1781 0,418 0,6091 0,507 0,5262 0,6258 *: az Anyita-tó lehalászási adatai nélkül számított diverzitási indexek(5) Table 3: Diversity indexes from data in 2004 Anyita pond(1), Anyita clay-pit system(2), Doba clay-pit system(3), Szanda clay-pits(4),diversity indexes without fishingdata of the fisher(5) 5. táblázat A 2005-ös adatokból számított diverzitási indexek Shannon- Wiener index: H 2005 Anyitató(1) Anyitató* Anyita kubikbokor (2) Avatagi kubikbokor (3) Dobai kubikbokor (4) Szandai kubikok (5) 0,7229 1,8152 2,255 1,9141 2,0862 2,209 Theoretical maximum: H max 2,6391 2,6391 2,833 2,4849 2,944 3,091 Relative Sh.-W. index: 0,2739 0,6878 0,796 0,7703 0,7085 0,7147 H rel = H /H max *: az Anyita-tó lehalászási adatai nélkül számított diverzitási indexek(6) Table5: Diversity indexes from data in 2004 Anyita pond(1), Anyita clay-pit system(2),avatag clay-pit system, Doba clay-pit system(4), Szanda clay-pits(5),diversity indexes without fishingdata of the fisher(6) 2005-ben az Anyita-tavat leszámítva mind-mind magasabbak az azonos élőhelyhez tartozó H és H max értékek. A két év közötti különbség tapasztalataim szerint az eltérő, 2005-ben még a 2004-es évnél is kedvezőbb, vízjárásnak a következménye lehet. Észrevehető különbség az is, hogy általában a nagyobb vizekből (Anyita-tó, Szandaszőlősi kubikok), több halfaj került elő az egyes években, mint a kisebb kubikrendszerekből. Ez alól az Anyita-tó 2005-ös adatsora kivétel, mivel ebben az évben az árvíz kimosta a tó zsilipét, így az hamar kiszáradt és nem volt lehetőség több adat gyűjtésére. ÉRTÉKELÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A vizsgált hullámtéri élőhelyek igen értékes ívóhelyek, valamint több állat és növényfaj számára élőhelyet jelentenek, természetvédelmi szempontból igen értékesek. A Tisza beszűkült árterülete miatt kiemelt fontosságúak ezek a területek, hisz ez az a terület, amivel még élő kapcsolatban maradt a folyó, számos halfaj csak itt találja meg a szaporodáshoz szükséges feltételeket. A zsilippel és csatornákkal összekötött rehabilitált kubikok és az Anyita-tó megteremti az alapjait egy olyan tájhasználatnak, ami a természeti értékek hatékonyabb megoldásán kívül, közvetett (később felnövő ivadék, biodiverzitás növelése stb.) és közvetlen (hal, gyékény, kaszáló stb.) gazdasági haszonnal is járhat, s ezzel nagyban hozzájárul a vidék fenntartható fejlődéséhez. Jelentősebb gazdaságilag is hasznosítható halmennyiséget csak a nagyobb vízfelületekből, az Anyita-tóból és a Szandaszőlősi kubikokból lehet várni. A helyieknek azonban kiegészítő jövedelmet jelenthet a kubikgödrök 90

11 hasznosítása is, megfelelő támogatás ellenében, hiszen elsősorban az ivadék utánpótlásában kiemelkedőek ezek a rendszerek. Szükséges tehát egy kubikgödör működtetési módszertan kidolgozása, mely alapján az itt folyó munkára támogatást lehet megpályázni, illetve a folytatott tevékenységet a megfelelő hivatalos szervekkel és személyekkel (vízügy, természetvédelem, a terület halászati kezelője) engedélyeztetni lehet, illetve a helyieknek kiadott munka (zsilipek kezelése, ivadékok visszaengedése) ellenőrizhető. Az Anyita-tó gazdaságos halászatához nagy szükség lenne a zsilip rendbehozása mellett a nyári gát szakadásának betöltésére, megmagasítására a zsilip felső szintjéig, mert így mintegy 90 cm-rel nagyobb vízszint lehetne tartható a tavon. További csatornák létrehozása is célszerű lenne a mederben a víz jobb levezetés, a megfelelő halágy kialakítása érdekében. A Szandaszőlősi kubikok összekötése is megoldott a Tiszával, csupán zsilipdeszkákra van szükség, amik helyi összefogással már el is készültek. Nehezíti azonban a helyzetet, hogy a terület nem tartozik a tájvédelmi körzetbe, és a kárpótlás során 103 tulajdonos kezébe került, így egyelőre még kilátástalan, hogy hogyan lehetne hivatalosan is tevékenykedni a továbbiakban. A vizsgálati eredmények alapján a 2004-es, és 2005-ös évek a vízjárás szempontjából kedveztek a halak ívásának. A 2005-ös év vízjárás, és így a halak ívása is kedvezőbb volt, amire a magasabb diverzitási értékek is következtetni engednek. A területen előforduló növénytársulások megfelelő szubsztrátot jelentenek az íváshoz, amihez bizonyos ideig a vízfelületeknek, vagy egy részüknek legalább szárazon is kell állniuk (a túlzott szárazon állás a kórós növénytársulásoknak és a cserjésedésnek kedvez, ha nem kezelik a területet). A két év alatt gyűjtött halfajok közül a leggyakoribbak az ivadék korosztályban a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas), az ezüstkárász (Carassius gibelio), a jász (Leuciscus idus), a küsz (Alburnus alburnus) és a süllő (Sander lucioperca) voltak. Adult korosztályban szintén a fekete törpeharcsa és az ezüstkárász, valamint a csuka (Esox lucius) és a vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophtalmus) fordultak elő a legtöbbször. A fogott halfajok többsége eurytopic, és közülük 18 fitofil, vagy fito-litofil szaporodási csoportba tartozik, ami szintén kiemeli a növényzet szerepét a szaporodás sikerességében. A két év alatt fogott 28 halfaj közül 24 halfaj valószínűleg sikeresen szaporodott is a vizsgált hullámtéri területeken, ami kiemeli a Tisza ivadék- utánpótlásában betöltött fontos szerepüket. Sajnos a leggyakoribb halfajok között szerepelnek betelepített és gyomhalfajok is, amik táplálékkonkurenciát jelentenek az értékesebb nemes halfajok számára, pusztíthatják az értékes ivadékot, vagy akár az ívásra is kedvezőtlen hatással vannak (pl. ezüstkárász). A későbbiekben tehát fontos lenne ezen halfajok hatékony szelekcióját is megoldani, hiszen a hullámtéri és a későbbi mentett oldali extenzív halgazdálkodásnak ez kulcsproblémája lesz. A leírtak alapján jól látszik, hogy még sok a tenni való addig amíg a táj és az ember kapcsolata egyensúlyba kerül, helyreáll, de már a részeredmények is mutatják a munka jelentőségét, a Tisza és a hullámtere élő kapcsolatát. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutatásokat a Nagykörűi Tájrehabilitációs Program és az OTKA (T O42646) támogatta. A diverzitási programot Dr. Izsák Jánosnak köszönöm. Az adatgyűjtésben való segítségért Ecker Tamásnak, Koncsik Jánosnak és Lőcsei Istvánnak vagyok hálás. IRODALOM Andrásfalvy B. (1973): A Sárköz és a környező Duna-menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt. Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda, Budapest, 74 pp. Balogh P. (2005): Ártéri tájgazdálkodás a Nagykörűi tározóban. Nagykörű, 50 pp. Berg, LS (1949): Ribi presznikh vod SzSzSzR I szopredelnikh sztran. I-III. Izdatelsztro Akad. Nauk. Moszkva, Leningrád, 1381 pp. Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémia Kiadó, Budapest, 610 pp. Györe K. (1995): Magyarország természetesvízi halai. Környezetgazdálkodási Intézet TOI Környezetvédelmi Tájékoztató Szolgálat, 339 pp. Harka Á. (1997): Halaink. Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest, 175 pp. Harka Á. (1998): Magyarország faunájának új halfaja: az amurgéb (Percottus glehni Dybowski, 1877). Halászat, 91.1., Harka, Á., Pintér, K. (1990): Systematic status of hungarian bullhead pout: Ictalurus nebulosus pannonicus ssp. n. Tiscia, Szeged, Vol. XXV, Harmos K., Kapocsi I., Kapocsi J., Sallai R. B., Sallai Z., Széll A., Tóhtné H. K. (2003): A Puszta. In: Harka Á., Sallai Z., Jan K. (2002): Az amurgéb (Percottus gleni) terjedése a Tisza vízrendszerében. NIMFEA Természetvédelmi Egyesület, Szarvas, 192 p., Izsák J. (1996): DIVERSI1.1. A program package to study diversity and community structures Kálmán E., Csanády A. (2003): A Tiszának és környezetének állapota a 2000 évi rendkívüli szennyezések után. In: Fürész Gy., Kovács N. (2003): A tizsai nyurgaponty állomány felmérése a Tizsa-tavon és állományának követése a tiszai visszanépesülés során. Bay Zoltán Alapítvány Anyagtudományi és Technológiai Intézete 360p., Kálmán E., Csanády A. (2003): A Tiszának és környezetének állapota a 2000 évi rendkívüli szennyezések után. In: Keresztessy K., Horváth Á., Urbányi B., Baska F., Pethő Á., Horváth L. (2003): A Tiszai sügérfélék állományainak felmérése és szaporodásbiológiai vizsgálatának szempontjai. Bay Zoltán Alapítvány Anyagtudományi és Technológiai Intézete 360p., Keresztessy K. (1991): A menyhal biológiájáról. Állatt. Közlem., 77p.,

12 Keresztessy K. (1998): A természetesvízi halfaunisztikai monitorozás (jegyzet). GATE-MTA-ÁK, Gödöllő, 166 pp. Pintér K. (1991): A fekete törpeharcsa (Ictalurus melas rafinesque) megjelenése a Tisza vízrendszerében. Halászat, 84.2., Pintér K. (2002) Magyarország halai. Akadémia Kiadó, Budapest, 222 pp. Sályi P. (2004): Halfajok besorolása, különös tekintettel a jövevény halfajok értékelésére. Hidrológiai Közlöny Síposs V., Kiss F. (2002): A Tisza új élete. WWF Magyarország, Budapest, 24 pp. Székely T. (2002): A Nagykörűi kubikgödör-rendszer és annak halfaunisztikai értékelése. SZIE-MKK-HT, Gödöllő, 50 pp. Székely T., Udvari Zs. (2001): A Nagykörűi kubikgödör-rendszer és annak halfaunisztikai értékelése. SZIE-MKK-HT, Gödöllő Szlávik L. (2004): Az új Vásárhelyi-terv. Természetbúvár, Budapest, Udvari Zs. (2002): Ártéri gazdálkodási modellek a Tisza folyón. (Diplomadolgozat) SZIE-MKK-TROT, Gödöllő, (2002) 66 pp. Váradi J. (2002): Az Új Vásárhelyi-Terv. Élet és Tudomány, Budapest, LVII

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele) KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott beszámolót és a 2011. évi munkatervet. A taggyűlés

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA INVESTIGATION ON THE FISH FAUNA OF THE RIGHT-SIDE TRIBUTARIES OF HERNÁD RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2 1 Magyar Haltani Társaság,

Részletesebben

Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY)

Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY) Szepesi Zsolt 1, Harka Ákos 2 1 Omega Audit Kft., Eger, szepesizs@freemail.hu 2 Magyar Haltani Társság,

Részletesebben

A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172.

A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. NÉHÁNY ADAT A KIS-SÁRRÉT HALFAUNÁJÁRÓL SALLAI ZOLTÁN 1, SZARVAS DR. GYÖRE KÁROLY 2, SZARVAS 1 NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2 HALTENYÉSZTÉSI KUTATÓ INTÉZET 1998 1.

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA STUDY OF THE HEJŐ BROOK WATERSHED FISH FAUNA

A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA STUDY OF THE HEJŐ BROOK WATERSHED FISH FAUNA I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével

A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:64-68 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű

Részletesebben

A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 2010-ben

A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 2010-ben Halászatfejlesztés 34 - Fisheries & Aquaculture Development 34 202 ISBN 978-963-720-32-9 A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 200-ben Györe Károly, Ugrai Zoltán 2 és Csikai Csaba 3 Halászati és

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH

Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH UGRAI Zoltán 1, GYÖRE Károly 2 1 Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség, Ráckeve, ugrai@rdhsz.hu 2 Halászati

Részletesebben

Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81

Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81 Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81 Az Ér (Ier) romániai alsó szakaszának halfaunája a 2012 2013. évi kiszáradási folyamatok után The fish fauna of the lower section of the Romanian river Ier following the

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA

Pisces Hungarici 3 (2009) A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA THE EFFECTS OF THE REHABILITATION WORKS ON THE FISH POPULATION IN THE LÁHN-STREAM IN THE WESTERN REGION OF HUNGARY

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. LAKATOS, I. MÉSZÁROS, A.S. NAGY, K. PECSENYE I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 23, 2010 ADIUVANTIBUS

Részletesebben

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Halasi-Kovács Béla tudományos munkatárs Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Részletesebben

Lajkó I., Pintér K., Halászvizsga. Az állami halászvizsga szakmai anyaga. Földművelésügyi Minisztérium Agroinform, Budapest, 139 pp.

Lajkó I., Pintér K., Halászvizsga. Az állami halászvizsga szakmai anyaga. Földművelésügyi Minisztérium Agroinform, Budapest, 139 pp. PINTÉR KÁROLY PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE 1. Könyvek 2015 Pintér K., 2015. Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk. Negyedik, átdolgozott és bővített kiadás: Mezőgazda Kiadó, Budapest, 360 pp. (Korábbi

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL

SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából 2008. június 6-án a Hortobágy- Berettyón végeztünk

Részletesebben

ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG

ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG A Puszta 1998. 1/15, pp. 24-32. ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG ÉS KÖRNYÉKE HALFAUNÁJÁHOZ SALLAI ZOLTÁN, SZARVAS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1998 1. BEVEZETÉS A hazai halfauna az elmúlt évben két új faunaelemmel

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA

Pisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA THE EFFECT OF THE MOSONMAGYARÓVÁR DAM ON THE DISTRIBUTION PATTERNS OF FISH COMMUNITIES IN THE MOSONI DANUBE GYÖRE

Részletesebben

Az őshonos halaink védelmében

Az őshonos halaink védelmében Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER

Pisces Hungarici 3 (2009) A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, NAGY Lajos 3 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, harkaa@freemail.hu

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM

Pisces Hungarici 2 (2007) A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM HARKA Ákos 1, NAGY Lajos 2 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, mhtt@freemail.hu 2 Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak Kulcsszavak:

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN

Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN A FISH STOCK SURVEY ON A FEW WATER BODIES OF THE KIS-BALATON AREA ANTAL László 1, CSIPKÉS Roland 2, MÜLLER Zoltán 2 1 Debreceni Egyetem,

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A TISZA-TÓ TISZAVALKI MEDENCÉJÉBEN LÉVŐ HOLTMEDREK HALFAUNÁJA, VALAMINT A TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKESSÉG MEGÍTÉLÉSE

Pisces Hungarici 3 (2009) A TISZA-TÓ TISZAVALKI MEDENCÉJÉBEN LÉVŐ HOLTMEDREK HALFAUNÁJA, VALAMINT A TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKESSÉG MEGÍTÉLÉSE A TISZA-TÓ TISZAVALKI MEDENCÉJÉBEN LÉVŐ HOLTMEDREK HALFAUNÁJA, VALAMINT A TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKESSÉG MEGÍTÉLÉSE THE FISH FAUNA OF BACKWATERS SITUATED IN THE TISZAVALK BASIN OF LAKE TISZA AND THE EVALUATION

Részletesebben

Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96

Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96 Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96 A halfauna vizsgálata a kelet magyarországi Eger patak vízrendszerén Investigation of the fish fauna in the drainage system of the Eger Brook (Eastern Hungary) Harka Á.

Részletesebben

Pisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE

Pisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE EFFECT OF FLOODING ON THE FISH COMMUNITY OF A SMALL RIVER (TARNA RIVER, TISZA BASIN, HUNGARY) SZEPESI Zs. 1, HARKA Á. 2 1 Omega-Audit Kft., Eger 2 Magyar

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő NÉBIH - Halászati őri ismeretek Felkészülést elősegítő tananyag a halászati őri vizsgára (105 oldal). Alapvető tudás (halfajfelismerés)

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA

Pisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA ROLE OF THE WATER QUALITY IMPROVEMENT ON THE FISH FAUNA IN THE HUNGARIAN SECTION OF SAJÓ RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, HALASI-KOVÁCS

Részletesebben

ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN

ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN A Puszta 2000. 1/17, pp. 49-58. ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN SALLAI ZOLTÁN NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2001.

Részletesebben

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL HÍREINK 2008-4 VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL A vaskos csabak Heckelnek a Drávát közelebbi lelőhely nélkül említő, valamint Krieschnek a Vágra vonatkozó, meglehetősen bizonytalan

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A

Részletesebben

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása 9. Idegenforgalmi ismeretek Horgászturizmus Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

2014. márciusban elvégzett feladatok:

2014. márciusban elvégzett feladatok: HAVI JELENTÉS 6. Tárgy: Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Vác Város helyi közforgalmú közlekedési rendszerének fejlesztésére Időszak: 2014. március, 2014. április 2014. márciusban elvégzett feladatok:

Részletesebben

A balatoni nádasok halállományának szerkezete

A balatoni nádasok halállományának szerkezete ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 19-116. A balatoni nádasok halállományának szerkezete SPECZIÁR ANDRÁS 1, TÖLG LÁSZLÓ 2 és BÍRÓ PÉTER 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE

A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE 51 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 27: 51 65, 2012 A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE H A R K A Á K O S 1 S A L L A I Z O L T Á N 2 1 Magyar Haltani Társaság,

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

Az emberi tevékenység hatása a halfauna

Az emberi tevékenység hatása a halfauna Tájökológiai Lapok 8 (3): 591 599. (2010) 591 Az emberi tevékenység hatása a halfauna alakulására az Ipoly alsó (magyarországi) szakaszán Guti Gábor, Potyó Imre MTA Magyar Dunakutató Állomás 2131 Göd,

Részletesebben

FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY

FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A KÁRÓKATONA (Phalacrocorax carbo) HALFOGYASZTÁSA MAGYARORSZÁGON FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo)

Részletesebben

A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata

A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata Crisicum I. pp. 211-228. A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata Dr. Györe Károly - Sallai Zoltán Abstract Fish faunistical investigations of the Körös Rivers: The authors investigated the fish

Részletesebben

A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata

A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2008) 93(2): 59 70. A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata WEIPERTH ANDRÁS 1, KERESZTESSY KATALIN 2 és SÁLY PÉTER 3 1 Eötvös Loránd Tudomány Egyetem, TTK, Állatrendszertani

Részletesebben

Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat

Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:126-135 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára Palkó Csaba

Részletesebben

Elemi csapásból hozzáadott érték

Elemi csapásból hozzáadott érték Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő

Részletesebben

Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60

Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60 Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60 A halközösség struktúrájának sajátosságai a Tisza tó különböző élőhelyein The attribution of the fish community structure in the different habitat types of the Tisza lake

Részletesebben

Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25

Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25 Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25 A Marcal és a Torna halfaunájának regenerációja a 2010. évi vörösiszap szennyeződést követően Regeneration of the fish fauna of the Marcal river and Torna stream after red

Részletesebben

A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE A ZAGYVA TARNA VÍZRENDSZERÉN

A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE A ZAGYVA TARNA VÍZRENDSZERÉN I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE

Részletesebben

A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) A hallgatóság (Papp Gábor felvétele) A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM MEZŐGAZDAS TERMÉSZETV SZETVÉDELMI. ÁLLATTANI TANSZÉK Tanszékvezet. kvezető: cskozás. elemzése.

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM MEZŐGAZDAS TERMÉSZETV SZETVÉDELMI. ÁLLATTANI TANSZÉK Tanszékvezet. kvezető: cskozás. elemzése. DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM RTUDOMÁNYI KÖZPONTK MEZŐGAZDAS GAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TERMÉSZETV SZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS S VADGAZDÁLKOD LKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezet kvezető:

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról 2. sz. melléklet 2009. szeptember 17. Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról Réti csík (Misgurnus fossilis) telepítés az 1. sz. Illés-tó halmegtartó képességének tesztelésére (a jobb

Részletesebben

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1 Az Erdőtelki Arborétum vizes élőhelyeinek természetvédelmi szempontú előzetes felmérése vízminőségi szempontok valamint néhány kiemelt növény- illetve gerinctelen és gerinces csoport alapján Szabó Attila

Részletesebben

A Közép-Tisza-vidék árterületein ívó halfajok. Képes zsebhatározó

A Közép-Tisza-vidék árterületein ívó halfajok. Képes zsebhatározó A KözépTiszavidék árterületein ívó halfajok Képes zsebhatározó A nagykörűi hullámtéri Anyitató, melyet a tó természetes fokának helyreállításával keltettek újra életre Bevezetés A Tisza szabályozását 1846

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21.

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21. Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21. A BALATONI VÍZGYŰJTŐ HALÁLLOMÁNYAINAK ÖSSZETÉTELE Takács Péter* 1, Specziár András 1, Erős Tibor 1, Sály

Részletesebben

9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I.

9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I. 9/b tétel GERINCES RENDSZERTAN I. HALAK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPOCSNÉLKÜLIEK (AGNATHA) OSZTÁLY: KÖRSZÁJÚAK (CYCLOSTOMATA) REND: INGOLAALKÚAK» CSALÁD: INGOLAFÉLÉK TISZAI INGOLA (Eudontomyzon

Részletesebben

---------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------- Segítségüket szeretném kérni az alábbi hal meghatározásához. Még 2012 nyarán fogtam Dombóvár közelében, egy alig 20 cm széles csatornaszerű vízállásban (a víz gerinctelen élővilágának feltérképezése közben),

Részletesebben

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi

Részletesebben

Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség. Ráckeve. 2007. április

Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség. Ráckeve. 2007. április Zárójelentés A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából. A Ráckevei Duna-ág halközösségének felmérése című pályázatról (Az anyag rövidített kivonata) Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Specziár András és Takács Péter MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Vizsgálataink

Részletesebben

Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces)

Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces) Natura Somogyiensis 1 439-444 Kaposvár, 2001 Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces) MAJER JÓZSEF - BÍRÓ PÉTER MAJER J. - BÍRÓ P.: Checklist of fish of Somogy county (Pisces) Abstract: The data

Részletesebben

A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

Átjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr

Átjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr Hallépcsők Pannonhalmi Miklós Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr Földünk felszínének 71%-át a vizek teszik ki, ami azt is jelenti, hogy a halak Földünkön a legelterjedtebb gerinces fajok. A becsült

Részletesebben

HALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I.

HALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I. Tájökológiai Lapok 4 (2): 269 275. (2006) 269 HALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I. KERESZTESSY KATALIN MTA-SzIE Alkalmazott Állatgenetikai és Biotechnológiai Kutatócsoport, 2103

Részletesebben

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán. A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása A Torna-patakot közvetlenül érő vörösiszap szennyezés, súlyos természeti károkat okozott a Marcal folyó és a Rába alsó (torkolati) szakaszának élővilágában

Részletesebben

Kulcsszavak: műtárgy, zsilip, élőhely rehabilitáció, kotrás Keywords: structure, floodgate, habitat rehabilitation, dredging

Kulcsszavak: műtárgy, zsilip, élőhely rehabilitáció, kotrás Keywords: structure, floodgate, habitat rehabilitation, dredging Pisces Hungarici 10 (2016) 51 56 Antropogén beavatkozások hatása az Öreg Túr halfaunájára The influence of anthropogenic interventions on the fish fauna of River Öreg Túr Fazekas D., Sólyom N., Nyeste

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007)

Pisces Hungarici 2 (2007) EGY MESTERSÉGES KISVÍZFOLYÁS, A MÁTRAALJAI CSEH-ÁROK HALFAUNÁJÁNAK JELLEGZETESSÉGEI, ÉS AZ ALBURNOIDES BIPUNCTATUS (BLOCH, 1782) HELYI POPULÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA THE CHARACTERISTICS OF THE FISHFAUNA OF

Részletesebben

A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA A Puszta 2002 1/19. pp. 67-90. A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA SALLAI ZOLTÁN & KONTOS TIVADAR NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2003 BEVEZETÉS Egyes műszaki kivitelezési

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Felszíni vizek ökológiai minősítése a makrofiták alapján

Felszíni vizek ökológiai minősítése a makrofiták alapján A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása Felszíni vizek ökológiai minősítése a makrofiták alapján Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2011. Tartalom Makrofiták vizsgálatának szükségszerűsége...3

Részletesebben

Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai

Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai Bíró Péter az MTA r. tagja MTA ÖK BLI Tihany HAKI Napok, 212. május 23 24. A hidrobiológia eredményeinek és feladatainak összegző értékelése több tanulmányban

Részletesebben

Pisces Hungarici 5 (2011) A MARCAL MELLÉKPATAKJAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Pisces Hungarici 5 (2011) A MARCAL MELLÉKPATAKJAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA A MARCAL MELLÉKPATAKJAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA INVESTIGATION ON THE FISH FAUNA ON THE SIDE STREAMS OF MARCAL RIVER (WEST HUNGARY) HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred,

Részletesebben

A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében

A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében Crisicum 3. pp.189-194. A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében Iosif Béres - Gavril Ardelean Témafelvetés Máramaros a Keleti-Kárpátok északi szakaszának legnagyobb

Részletesebben

THE CHARACTER OF THE BÓDVA BY THE COMPOSITION OF THE FISHASSOCIATIONS

THE CHARACTER OF THE BÓDVA BY THE COMPOSITION OF THE FISHASSOCIATIONS I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A BÓDVA SZAKASZJELLEGE A HALTÁRSULÁSOK ÖSZETÉTELE ALAPJÁN

Részletesebben

Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény

Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 63 69 Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény NAGY JÁNOS, SZERDAHELYI TIBOR, GÁL BERNADETT, CZÓBEL SZILÁRD, SZIRMAI ORSOLYA,

Részletesebben

A halászat múltja és jelene a Tisza-vidéken

A halászat múltja és jelene a Tisza-vidéken A halászat múltja és jelene a Tisza-vidéken A Tisza egykori halbősége Herman Ottó (1887) szerint a halászat a magyarság ősfoglalkozásai közé tartozik. A folyószabályozásokat megelőzően a Tisza rendkívüli

Részletesebben

PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II

PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II Magyar Haltani Társaság Debrecen Tiszafüred 2007 Pisces Hungarici a Magyar Haltani Társaság időszakos kiadványa ISSN 1789-1329 Pisces

Részletesebben

Az MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről

Az MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről Az MTA Duna-kutató Intézet 2012. évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről Kutatási témák 1. A halfajegyüttesek tér-időbeli dinamikája és a folyóvízi

Részletesebben

AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI

AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI TISZA-MOZAIK AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI GUELMINO JÁNOS Egy folyó vagy folyószakasz halfaunája, vagyis halfajainak összessége, els ődlegesen a természeti adottságoktól, az utóbbi két évszázadban viszont mindinkább

Részletesebben

Herman Ottó. A halászati jog alakulása a Fertőn:

Herman Ottó. A halászati jog alakulása a Fertőn: Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszer A Fertő tó halai és halászata Keserü Balázs ÉDUKÖVIZIG főelőadó Győr 2008 Nincs még egy nép, amelynek életéhez úgy kötődött volna a halászat tudománya, mint

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Az év hala: a compó (Tinca tinca)

Az év hala: a compó (Tinca tinca) Az év hala: a compó (Tinca tinca) Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Budapest, 2016. május 10. A hazai gerincesek védettsége 100% 7 90% 80% 34 70% 59 60% Nem védett 50% 100 100 93 Védett

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008)

Pisces Hungarici 3 (2009) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008) THE FISH FAUNA OF THE HUNGARIAN PART OF LAKE FERTŐ ACCORDING TO THE LITERATURE DATA AND OUR INVESTIGATIONS

Részletesebben

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet.

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

Pisces Hungarici 6 (2012) A HALKÖZÖSSÉG DIVERZITÁSA A TISZA ÖT MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN

Pisces Hungarici 6 (2012) A HALKÖZÖSSÉG DIVERZITÁSA A TISZA ÖT MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN A HALKÖZÖSSÉG DIVERZITÁSA A TISZA ÖT MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN DIVERSITY OF THE FISH COMMUNITIES IN FIVE HUNGARIAN SECTIONS OF RIVER TISZA GYÖRE K. 1, LENGYEL P. 1, SALLAI Z. 2, JÓZSA V. 1 1 Halászati és

Részletesebben

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez

Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 8 189-202 Pécs, 1995 Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez MAJER József MAJER, J.: Data to the fish fauna (Pisces) of Dráva river (Hungary) and

Részletesebben

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai

Részletesebben

Horgászatra vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírások a halgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeletéből

Horgászatra vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírások a halgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeletéből Horgászatra vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírások a halgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeletéből Magyar Országos Horgász Szövetség közleménye alapján: A horgászatra vonatkozó következő kivonat,

Részletesebben

MOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT

MOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT MOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT BALOGH Péter Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület 5065 Nagykörű, Köztársaság u. 3. e-mail: baloghpeter@elotisza.hu Összefoglalás A mocsárra épült sivatag

Részletesebben

Javaslat. A Maros ártér állatvilága. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat. A Maros ártér állatvilága. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat A Maros ártér állatvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2.

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

Pisces Hungarici 7 (2013) 37 43

Pisces Hungarici 7 (2013) 37 43 Pisces Hungarici 7 (2013) 37 43 Élőhely rehabilitáció hatása az ócsai Öreg turján halfaunájára Effects of habitat rehabilitation on the fish fauna of the Öreg turján peatland at Ócsa Keresztessy K. 1,

Részletesebben

A Hernád völgyének turistakalauza A HERNÁD VÖLGYÉNEK TURISTAKALAUZA

A Hernád völgyének turistakalauza A HERNÁD VÖLGYÉNEK TURISTAKALAUZA A HERNÁD VÖLGYÉNEK TURISTAKALAUZA Fülep Teofil Kiss József Második, módosított kiadás Holocén Természetvédelmi Egyesület Miskolc, 1999 1 TARTALOMJEGYZÉK ELÕSZÓ... 3 BEVEZETÉS... 4 A terület lehatárolása...

Részletesebben