DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM MEZŐGAZDAS TERMÉSZETV SZETVÉDELMI. ÁLLATTANI TANSZÉK Tanszékvezet. kvezető: cskozás. elemzése.
|
|
- Nándor Tóth
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM RTUDOMÁNYI KÖZPONTK MEZŐGAZDAS GAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TERMÉSZETV SZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS S VADGAZDÁLKOD LKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezet kvezető: Dr. habil Juhász Lajos XXXVIII. Halászati Tudományos Tanácskoz cskozás A Hortobágyi Halgazdaság Zrt.. terület letéről származ rmazó nagy kárókatonk katonák k halfogyasztásának elemzése Tóth Norbert Dr. Gyüre Péter Juhász PéterP ter- Dr. Juhász Lajos SZARVAS május m 29.
2 Bevezetés A kárókatona: Æ Kizárólag halfogyasztás! Æ Svéd kutatók leírtak táplálékából kétéltűeket is. Æ Szakirodalmi adatok 500 g hal/nap/egyed értéket számolnak Æ fiókanevelési időszakban ez magasabb is lehet. Æ Hazai táplálkozásökológiai vizsgálatok kis számban történtek (Faragó és Gosztonyi, 2009; Dudás és Kovács, 2011; Keresztessy et al., 2013, Oláh et al., 2003; Szabó et al., 1995) Æ A zsákmányolt halak testalakja limitálóbb méretüknél. Æ Halfogyasztását tekintve nem válogatós: Æ tengeri és édesvízi halfajok egyaránt Æ Különböző vízterekre vonatkoztatva a kár mértéke változó!
3 - K+F együttműködés a HHG Zrt. és a DEMÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék között 2012-től Æ 2000 ha Æ 6000 ha/ több tóegység - A fő halfaj a ponty, amur, busa fajok, csuka, süllő, harcsa, keszegfélék - Hazánk évi haltermelésének negyede
4 Anyag és s módszerm Fegyveres riasztás és s gyérítés: jégvesztétől l a tavak befagyásáig folyamatos mintagyűjt jtés biometriai mérések és s gyomortartalom vizsgálatok halfajok meghatároz rozása /faj,db,egyedi tömeg, t standard testhossz/teljes testhossz/
5 kép
6 Gyomortartalom vizsgálatok Gyűjt jtések ideje: áprilisától l folyamatosan 6 tóegyst egység: g: Csécs cs,, Fényes, F Malomháza, Akadémia, Virágosk goskút, Kungyörgy 493 megvizsgált egyed ( ig) ig) 178 értékelhető begytartalom (36,1%) 313 azonosíthat tható halegyed 11 azonosított halfaj: ponty (tő-,t,tükör-,nyurga),,nyurga), csuka, sülls llő, harcsa, törpeharcsa, t busa (?), amur, sügér, s dévérkeszeg, razbora,, ezüst kárászk
7 Értékelés 1,75 hal/gyomortartalom Gyomortartalmak össztömege (n:178): gr (168,11 g hal/minta) Legkisebb tömegt megű halzsákm kmány: kínai k razbora (3gr) Legnagyobb tömegt megű halzsákm kmány: tükörponty (346 g) ( ) Legtöbb halegyed/minta: 13 pd/minta 13 pd razbora (52 g) ( ) Legnagyobb tömegt megű gyomortartalom: 616 gr ( ) Legkisebb tömegt megű gyomortartalom: razbora 6 gr ( )
8 tőponty tükörponty nyurgaponty süllő csuka harcsa törpeharcsa busa razbora amur ezüstkárász sügér dévérkeszeg ismeretlen Halfajok aránya az összes mintában (n=178) Fajok Egyedszám
9 Zsákmányolt halak össztömegének (g) eloszlása (n=178) tőponty tükörponty nyurgaponty süllő csuka harcsa törpeharcsa busa razbora amur ezüstkárász sügér dévérkeszeg ismeretlen
10 Zsákmányolt halak átlagos tömege (g) fajok szerint 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 36,07 50,0049,58 43,46 32,33 15,40 11,83 50,85 3,57 11,33 40,00 26,00 38,50 16,55 0,00 tőponty tükör ponty nyurgaponty süllő csuka harcsa törpeharcsa busa razbora amur ezüstkárász sügér dévérkeszeg ismeretlen faj súly (g)
11 Zsákmányolt halak össztömege a tóegységekre vonatkoztatva Virágoskút (piaci) Malomháza (ivadéknevelő) Kungyörgy (nyújtó) Ivadéknevelő Csécs (piaci) Fényes (nyújtó) tóegység tömeg (g)
12 Faj Zsákmányolt halfajok tömeg- és testhossz adatai testtömeg (g) min-max teljes testhossz (mm) min-max Ponty Süllő Harcsa Csuka Törpeharcsa Amur Dévérkeszeg Busa Sügér 26 57/70 Ezüstkárász /134 Razbora /64 Nem meghatározható 30-50
13 Zsákmányolt halak egyedszáma az egyes tóegységeken Virágoskút Malomháza Kungyörgy Ivadéknevelő Csécs Fényes Cyprinus carpio ( tő ) Cyprinus carpio ( tükör ) Cyprinus carpio ( nyurga ) Sander lucioperca Esox lucius Silurus glanis Ictalurus sp Hypophthalmichthys molitrix Pseudorasbora parva Ctenopharyngodon idella Carassius auratus Perca fluviatilis Abramis brama (Chi2=1250,2; Chi2*=79,08; DF: 60, (P<0,05)
14
15 Piaci tavakon becsült halfogyasztás hely Fogy. (g) Minta szám Átlagos fogy. (g) Korrekciós tényező (*2) Tófelület (ha) Naponkénti átlagos madár létszám Napi fogy. (kg) Éves fogy. (kg) Csécs ,07 394, , ,8 Virágos kút ,89 233, , ,7 Össz.: ,96 627, , ,6
16 Nyújtó tavakon becsült halfogyasztás hely Fogy. (g) Minta szám Átlagos fogy. (g) Korrekciós tényező (*2) Tófelület (ha) Átlag madár létszám (pld) Napi fogy. (kg) Éves fogy. (kg) Fényes ,8 455, , ,7 Kungyörgy ,8 281, , ,6 Össz.: ,6 737, ,4 7466,3
17 Ivadéknevelő tavakon becsült halfogyasztás hely Fogy. (g) Minta szám Átlagos fogy. (g) Korrekciós tényező (*2) Tófelület (ha) Átlag madár létszám (pld) Napi fogy. (kg) Éves fogy. (kg) Ivadék nevelő ,91 209, , ,1 Malom háza ,39 202, , ,5 Össz.: ,3 412, , ,7
18 Következtetések Sokrétű táplálkozás s (oppurtunista( oppurtunista) Rendkívül l gyors emészt sztés tényleges halfogyasztás élő tömeg Az elfogyasztott halak mennyiségi aránya megfelel a halgazdaság g tavaiban megtalálhat lható népesítési si arányokkal A halgazdaság g terület letére kivetítve tve jelentős gazdasági gi veszteség éves szinten 40 MFt
19 További tervezett vizsgálataink A mintaszám m növeln velése (folyamatos gyérítés) Különböző riasztási si módok m tesztelése: se: vizuális/ lis/akusztikus szignálok alkalmazása tavak részleges r lefedése (rémzsin mzsinór alkalmazása) További részletesebb r táplálkozásökológiai vizsgálat latok (garatfogak, otolitok) Élve törtt rténő madárbefog rbefogás színes gyűrűs és s hagyományos jelölés.
20 Köszönöm m a figyelmet!
XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás. Adatok a kárókatona állományviszonyairól és táplálkozásáról a Hortobágyi Halgazdaság Zrt.
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- és GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TERMÉSZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. habil
RészletesebbenA KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK
A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE
RészletesebbenA nagy kárókatona táplálék vizsgálatának újabb eredményei a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. halastavairól
TóthN et al.:layout 1 3/24/15 11:18 AM Page 1 A nagy kárókatona táplálék vizsgálatának újabb eredményei a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. halastavairól 1 Tóth Norbert 1 Gyüre Péter 2 Juhász Péter 1 Juhász
RészletesebbenHorgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása
9. Idegenforgalmi ismeretek Horgászturizmus Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely
Részletesebben9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I.
9/b tétel GERINCES RENDSZERTAN I. HALAK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPOCSNÉLKÜLIEK (AGNATHA) OSZTÁLY: KÖRSZÁJÚAK (CYCLOSTOMATA) REND: INGOLAALKÚAK» CSALÁD: INGOLAFÉLÉK TISZAI INGOLA (Eudontomyzon
RészletesebbenHALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN
HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi
RészletesebbenA magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai
A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai
RészletesebbenFISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY
Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A KÁRÓKATONA (Phalacrocorax carbo) HALFOGYASZTÁSA MAGYARORSZÁGON FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo)
RészletesebbenRagadozó halak tógazdasági termelésének gyakorlati szempontjai. Dr. Horváth László Dr. Bokor Zoltán
Ragadozó halak tógazdasági termelésének gyakorlati szempontjai Dr. Horváth László Dr. Bokor Zoltán Invazív fajok problematikája ezüstkárász (Carassius auratus gibelio Bloch), a kínai razbóra (Pseudorasbora
RészletesebbenA balatoni nádasok halállományának szerkezete
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 19-116. A balatoni nádasok halállományának szerkezete SPECZIÁR ANDRÁS 1, TÖLG LÁSZLÓ 2 és BÍRÓ PÉTER 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi
RészletesebbenElemi csapásból hozzáadott érték
Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) A NAGYKÖRŰI ANYITA-TÓ ÉVI LEHALÁSZÁSÁNAK HALFAUNISZTIKAI ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKELÉSE
A NAGYKÖRŰI ANYITA-TÓ 2006. ÉVI LEHALÁSZÁSÁNAK HALFAUNISZTIKAI ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKELÉSE FISHFAUNISTIC AND LANDSCAPE-FARMING ESTIMATE OF THE FISHING OF ANYITA-LAKE IN NAGYKÖRŰ IN 2006 DEMÉNY Ferenc,
RészletesebbenAz őshonos halaink védelmében
Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%
Részletesebben2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
RészletesebbenA halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.
A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai
RészletesebbenPontytermelők és horgászok kölcsönösen előnyös kapcsolata Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership
Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership Szolgáltatások természetes vizeken folyó horgász célú halgazdálkodáshoz Services provided by a pond fish farm for fisheries management in natural angling
RészletesebbenEsszenciális zsírsavak a kaviárban és humán táplálkozástani jelentőségük
HAKI Esszenciális zsírsavak a kaviárban és humán táplálkozástani jelentőségük Dr. Csengeri István, Ph.D. Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Viza (Huso huso) és viza kaviar Kecsege és más kaviárok
RészletesebbenA selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán.
A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Közép-Tisza (védett, SCI, SPA)
RészletesebbenTermészetesvízi halgazdálkodás aszpektusai
Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai Bíró Péter az MTA r. tagja MTA ÖK BLI Tihany HAKI Napok, 212. május 23 24. A hidrobiológia eredményeinek és feladatainak összegző értékelése több tanulmányban
RészletesebbenDr. Mucsi Imre Lódi György Sztanó János Magyarországi halfajok
Dr. Mucsi Imre Lódi György Sztanó János Magyarországi halfajok Vizeink legfejlettebb élőlényei a halak. A halak biológiai szabályozó szerepet töltenek be a vízi környezetben, jelzik a víz minőségi állapotát,
RészletesebbenA tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai
A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek
RészletesebbenA Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172.
A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. NÉHÁNY ADAT A KIS-SÁRRÉT HALFAUNÁJÁRÓL SALLAI ZOLTÁN 1, SZARVAS DR. GYÖRE KÁROLY 2, SZARVAS 1 NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2 HALTENYÉSZTÉSI KUTATÓ INTÉZET 1998 1.
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH
A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH UGRAI Zoltán 1, GYÖRE Károly 2 1 Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség, Ráckeve, ugrai@rdhsz.hu 2 Halászati
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008)
A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008) THE FISH FAUNA OF THE HUNGARIAN PART OF LAKE FERTŐ ACCORDING TO THE LITERATURE DATA AND OUR INVESTIGATIONS
RészletesebbenA balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban
A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban 1 2 A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban
RészletesebbenTermészetes vízi halgazdálkodás tógazdasági háttérrel, avagy a keltető háztó a horgászokig
Természetes vízi halgazdálkodás tógazdasági háttérrel, avagy a keltető háztó a horgászokig Fodor Ferenc tógazdasági ágazatvezető 2017.04.08. Siófok Feladataink: az állami tulajdonban lévő balatoni halállomány
RészletesebbenFogassüllő. Keszeg (Dévérkeszeg)
Fogassüllő Erősen megnyúlt, oldalról összenyomott, aránylag alacsony hátú hal. Feje nagy, szintén oldalról lapított, orrhossza jóval meghaladja a szem átmérőjét. Csúcsba nyíló szája is nagy, fölső állkapcsának
RészletesebbenA horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség
A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320
RészletesebbenMagyarország - Bátonyterenye, Maconkai-víztározó ( , összesen 47 verseny adatai) ÖSSZEVONT STATISZTIKA
I. Összesített eredménytábla 2/1. I.1. Maconka Nemzetközi Bojlis Kupák (Professzionális Bojlis Európa Kupák) Verseny sorszáma; Σ idő 1 Csapat/bot Σ fogott Σ átlag 2 Bajnok mutatói Legjobb E-mutató 4 versenykód;
RészletesebbenAdatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához
Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a
RészletesebbenBega-Csatornában található ichthiofauna számbavétele és értékelése I. Horgász állomás eredményei és megvitatásuk
3.2. Az ichthiofaunára vonatkozó tanulmány eredményeinek bemutatása 3.2.1. A övezetekre egységesen fenyegetést jelentő jelenlegi és potenciális veszélyek orvhalászat; szemcsés anyagok kitermelése a mellékmederből
RészletesebbenA horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon. Szári Zsolt vezérigazgató Siófok
A horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon Szári Zsolt vezérigazgató 2017.04.07. Siófok A Balaton kialakulása A tómeder süllyedése mintegy 20.000 évvel ezelőtt kezdődött meg, a végleges medence
RészletesebbenGOSSÁGI GI VIZSGÁLATA
KOMBINÁLT HALTERMELÉSI TECHNOLÓGI GIÁK K GAZDASÁGOSS GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA Békefi Emese és Gyalog Gergő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI, Szarvas Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Törvényi szabályozások, jogi ismeretek
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Törvényi szabályozások, jogi ismeretek Erősségek - Viszonylagos halbőség - Horgászat népszerűsége - Halászati hagyományok - Erős szakmai háttér - Változatos
RészletesebbenADATOK A TARNA, A BENE-PATAK ÉS A TARNÓCA HALFAUNÁJÁHOZ
A Puszta 2001. 1/18. pp. 77-86. ADATOK A TARNA, A BENE-PATAK ÉS A TARNÓCA HALFAUNÁJÁHOZ 1 2 SZEPESI ZSOLT HARKA ÁKOS 1 3300 EGER, CSIKY SÁNDOR U. 52. 2 5350 TISZAFÜRED, TÁNCSICS U. 1. 2002. Bevezetés Az
RészletesebbenMagyarország haltermelése és perspektívái a számok tükrében
DOI: 10.18427/iri-2016-0016 Magyarország haltermelése és perspektívái a számok tükrében Bojtárné Lukacsik Mónika, György Ágnes Irma Agrárgazdasági Kutató Intézet bojtarne.lukacsik.monika@aki.gov.hu, gyorgy.agnes@aki.gov.hu
RészletesebbenNövényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben
HAKI Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben Csengeri István és munkatársai Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Csengeri I. 2010. Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben
RészletesebbenXXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, május
Bokor Zoltán, Mosonyi Gábor, Kotrik László, Ittzés István, Müller Tamás, Urbányi Béla, Horváth Ákos XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, 2010. május 12-13. Célkitűzés Rövid távú célok: A harcsasperma
RészletesebbenA BIZOTTSÁG 350/2011/EU RENDELETE
2011.4.12. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 97/9 A BIZOTTSÁG 350/2011/EU RENDELETE (2011. április 11.) az 1251/2008/EK rendeletnek a 2010/221/EU határozattal az Ostreid herpeszvírus 1 μνar (OsHV-1 μνar)
RészletesebbenVASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ
VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ CSAPAT NÉV: CSAPATKAPITÁNY NEVE: CSAPATKAPITÁNY ELÉRHETŐSÉGE: VASKERESZTES, 2013 02 25 FELADATOK I. Feladat: Iskolátok, vagy lakóhelyetek környékén biztosan
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.
Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A
RészletesebbenACTA BIOLOGICA DEBRECINA
ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. LAKATOS, I. MÉSZÁROS, A.S. NAGY, K. PECSENYE I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 23, 2010 ADIUVANTIBUS
RészletesebbenADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG
A Puszta 1998. 1/15, pp. 24-32. ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG ÉS KÖRNYÉKE HALFAUNÁJÁHOZ SALLAI ZOLTÁN, SZARVAS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1998 1. BEVEZETÉS A hazai halfauna az elmúlt évben két új faunaelemmel
RészletesebbenAz MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről
Az MTA Duna-kutató Intézet 2012. évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről Kutatási témák 1. A halfajegyüttesek tér-időbeli dinamikája és a folyóvízi
RészletesebbenPisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY)
VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY) Szepesi Zsolt 1, Harka Ákos 2 1 Omega Audit Kft., Eger, szepesizs@freemail.hu 2 Magyar Haltani Társság,
RészletesebbenA halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon
MAGYAR-ROMÁN HALÁSZATI ÉS AKVAKULTÚRA WORKSHOP SZARVAS, 2018. OKTÓBER 25-26. A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon Halasi-Kovács Béla igazgató NAIK Halászati Kutató Intézet A HAKI
RészletesebbenTermészetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
RészletesebbenDr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.
A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián²
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN
NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN A FISH STOCK SURVEY ON A FEW WATER BODIES OF THE KIS-BALATON AREA ANTAL László 1, CSIPKÉS Roland 2, MÜLLER Zoltán 2 1 Debreceni Egyetem,
RészletesebbenA folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével
Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:64-68 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű
RészletesebbenA JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN
XXXVII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS, 2013. május 22-23. A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN Dr. Szűcs István alelnök Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) Dr. Németh István elnök
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA
A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA THE EFFECT OF THE MOSONMAGYARÓVÁR DAM ON THE DISTRIBUTION PATTERNS OF FISH COMMUNITIES IN THE MOSONI DANUBE GYÖRE
RészletesebbenHALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I.
Tájökológiai Lapok 4 (2): 269 275. (2006) 269 HALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I. KERESZTESSY KATALIN MTA-SzIE Alkalmazott Állatgenetikai és Biotechnológiai Kutatócsoport, 2103
RészletesebbenSály P., Erős T. (2016): Vízfolyások ökológiai állapotminősítése halakkal: minősítési indexek kidolgozása. Pisces Hungarici 10: 15 45
F1 Elektronikus függelék Sály P., Erős T. (2016): Vízfolyások ökológiai állapotminősítése halakkal: minősítési indexek kidolgozása. Pisces Hungarici 10: 15 45 című közleményhez. Electronic appendix for
RészletesebbenMagyarország természetes vizeinek hasznosítása 2017-ben. Pálinkás Imre Pál Udvari Zsolt Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztály
Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2017-ben Pálinkás Imre Pál Udvari Zsolt Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztály Hazánk természetes vizein, vagyis a halgazdálkodási vízterületeken kifogott
RészletesebbenLajkó I., Pintér K., Halászvizsga. Az állami halászvizsga szakmai anyaga. Földművelésügyi Minisztérium Agroinform, Budapest, 139 pp.
PINTÉR KÁROLY PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE 1. Könyvek 2015 Pintér K., 2015. Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk. Negyedik, átdolgozott és bővített kiadás: Mezőgazda Kiadó, Budapest, 360 pp. (Korábbi
RészletesebbenA KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei
Kormorán munkacsoport 2012. március 24. A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei Schmidt András VM Természetmegőrzési Főosztály A kárókatonával kapcsolatos jogszabályi
RészletesebbenMilyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?
Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.
RészletesebbenENGEDÉLYEZETT PARAZITA-MENTESÍTŐ ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TAVI EGYNYARAS SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) INTENZÍV RENDSZERBE HELYEZÉSEKOR
ENGEDÉLYEZETT PARAZITA-MENTESÍTŐ ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TAVI EGYNYARAS SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) INTENZÍV RENDSZERBE HELYEZÉSEKOR Németh Sándor, Ifj. Horváth Zoltán, Felföldi Zoltán Pannon Egyetem,
RészletesebbenGYERMEKEK FIZIKAI FEJLŐDÉSE. Százalékos adatok és görbék. Fiúk Lányok Fiúk Lányok 1 72 76 81 69 74 79 8,8 10,5 12,6 8,1 9,7 11,6
MAGASSÁG (cm) SÚLY (kg) Fiúk Lányok Fiúk Lányok min átlag max min átlag max min átlag max min átlag max 0 46 50 54 46 49 54 2,5 3,5 4,3 2,5 3,4 4,2 0,5 64 68 73 62 66 70 6,7 8,2 9,9 6,1 7,5 9,0 1 72 76
RészletesebbenÚj halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska
Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában Balázs Kucska Az intenzív és s tavi haltermelés s megoszlása sa 25000 intensive systems ponds ponds and intensive systems 20000 15000 mt 10000 5000 0
RészletesebbenA takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére
A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter
RészletesebbenA magyar halászat helye az európai akvakultúrában
II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai
RészletesebbenXII. VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ
XII. VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ Beadási határidő: 2017. március 29. CSAPAT NÉV: CSAPATKAPITÁNY NEVE: CSAPATKAPITÁNY ELÉRHETŐSÉGE: VASKERESZTES, 2017-03-09. FELADATOK I. Feladat:
RészletesebbenA HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni
A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több mint 100 éves kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több
RészletesebbenCOMPARATIVE STUDY OF WOLD AND LOWLAND SITUATED SMALL WATERCOURSES FROM FISHBIOLOGICAL ASPECT
I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) DOMBVIDÉKI ÉS SÍKVIDÉKI KISVÍZFOLYÁSOK HALÁLLOMÁNYAINAK
RészletesebbenA BALATONI VÍZGYV NAK ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT. cskozás 2012. 05 23 24., 24., Szarvas. http://pj.piotr.pagesperso orange.fr/pix/balaton.
A BALATONI VÍZGYV ZGYŰJTŐ HALFAUNÁJÁNAK NAK ÉRTÉKELÉSE ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT HIDROBIOLÓGIAI PROBLÉMÁK K BEMUTATÁSA XXXVI. Halászati Tudományos Tanácskoz cskozás 2012. 05 23 24., 24., Szarvas http://pj.piotr.pagesperso
RészletesebbenA Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 2010-ben
Halászatfejlesztés 34 - Fisheries & Aquaculture Development 34 202 ISBN 978-963-720-32-9 A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 200-ben Györe Károly, Ugrai Zoltán 2 és Csikai Csaba 3 Halászati és
RészletesebbenA HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE
51 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 27: 51 65, 2012 A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE H A R K A Á K O S 1 S A L L A I Z O L T Á N 2 1 Magyar Haltani Társaság,
Részletesebben2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság
Szakmai rendezvény ny az extenzív v halastavi gazdálkod lkodásról és s a kárókatonáról 2009. szeptember 24.,, Biharugra A kárókatona k katona probléma Magyarországon gon és s az Európai Unióban Schmidt
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA
A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA ROLE OF THE WATER QUALITY IMPROVEMENT ON THE FISH FAUNA IN THE HUNGARIAN SECTION OF SAJÓ RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, HALASI-KOVÁCS
RészletesebbenFunkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával
Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Biró Janka 1,2, Csengeri István 1 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Takarmányozást oktatók és
RészletesebbenA hallgatóság (Papp Gábor felvétele)
KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott beszámolót és a 2011. évi munkatervet. A taggyűlés
RészletesebbenA Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata
Crisicum I. pp. 211-228. A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata Dr. Györe Károly - Sallai Zoltán Abstract Fish faunistical investigations of the Körös Rivers: The authors investigated the fish
RészletesebbenAZ ALSÓ SZAKASZ HALAI
TISZA-MOZAIK AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI GUELMINO JÁNOS Egy folyó vagy folyószakasz halfaunája, vagyis halfajainak összessége, els ődlegesen a természeti adottságoktól, az utóbbi két évszázadban viszont mindinkább
RészletesebbenA nagyvadállom hatása Magyarország llományaira
A nagyvadállom llomány károsk rosításának hatása Magyarország erdőállom llományaira Kiemelten az erdősítési si korú állományokra 2009.10.27. Az erdészeti elsőfok fokú hatóság g informáci ciói i a vadkáros
RészletesebbenA halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre
A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi
RészletesebbenNÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN
NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN Feledi Tibor, Rónyai András, Gál Dénes, Kosáros Tünde, Pekár Ferenc, Potra Ferenc, Csengeri István Halászati és Öntözési Kutatóintézet,
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Készült: Tiszabábolna község közigazgatási területére vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről LXXVIII-es
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER
A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, NAGY Lajos 3 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, harkaa@freemail.hu
RészletesebbenAdatok a Dráva és a Dráva menti területek hal-, kétéltű- és hüllőfaunájához (Pisces, Amphibia, Reptilia)
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 9 431-440 Pécs, 1998 Adatok a Dráva és a Dráva menti területek hal-, kétéltű- és hüllőfaunájához (Pisces, Amphibia, Reptilia) MAJER József MAJER, J.: Contributions to
RészletesebbenPisces Hungarici 12 (2018) 57 62
Pisces Hungarici 12 (2018) 57 62 Az Ér folyó csatornáinak aktuális halközössége The actual fish community in the Ér/Ier River Szabó I. E. Gojdu u. 16, 417435 Sacueni/Székelyhíd, Romania Kulcsszavak: Érmellék,
RészletesebbenHerman Ottó. A halászati jog alakulása a Fertőn:
Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszer A Fertő tó halai és halászata Keserü Balázs ÉDUKÖVIZIG főelőadó Győr 2008 Nincs még egy nép, amelynek életéhez úgy kötődött volna a halászat tudománya, mint
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) DATA TO THE FISH FAUNA OF THE MURA RIVER AT LETENYE
ADATOK A MURA LETENYEI SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁHOZ DATA TO THE FISH FAUNA OF THE MURA RIVER AT LETENYE KERESZTESSY Katalin 1, BELICZKY Gábor 2, KISS Gergő 2 1 Vas-Hal Bt., Maglód, keresztessy.katalin@gmail.com
RészletesebbenADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN
A Puszta 2000. 1/17, pp. 49-58. ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN SALLAI ZOLTÁN NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2001.
RészletesebbenMagyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben
Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben Letyan-Goda Anita (1975-2013), az Országos Halászati Adattár munkatársa emlékének ajánljuk Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli
Részletesebben(MORONE SAXATILIS X M. CHRYSOPS) NEVELÉSE BAN RENDSZERBEN. Szarvas
A HIBRID CSÍKOS SÜGÉR S (MORONE SAXATILIS X M. CHRYSOPS) NEVELÉSE TÓ A TÓBANT BAN RENDSZERBEN Kiss Ádám, Borbély Gyula, Stündl LászlL szló,, Bársony B PéterP Szarvas 2009. Május M 27. BEVEZETÉS A víz v
RészletesebbenSzakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről
Dr. Bokor Zoltán tudományos főmunkatárs, halászati szakértő szakértői névjegyzék száma: SZIF/16-3/2011. Szakértői vélemény A Duna folyam 1630-1564 fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz
RészletesebbenJakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula
ÉLŐTÁPLÁLÉK K SZERVEZETEK DÚSÍTÁSI D SI TECHNOLÓGI GIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE SE Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula
RészletesebbenPisces Hungarici 8 (2014) 77 81
Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81 Az Ér (Ier) romániai alsó szakaszának halfaunája a 2012 2013. évi kiszáradási folyamatok után The fish fauna of the lower section of the Romanian river Ier following the
RészletesebbenPisces Hungarici 7 (2013) 13 25
Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25 A Marcal és a Torna halfaunájának regenerációja a 2010. évi vörösiszap szennyeződést követően Regeneration of the fish fauna of the Marcal river and Torna stream after red
RészletesebbenHALASÍTÁSOK... SPORTHORGÁSZ EGYESÜLETEK VAS MEGYEI SZÖVETSÉGE TAGLÉTSZÁM ALAKULÁSA... SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
SPORTHORGÁSZ EGYESÜLETEK VAS MEGYEI SZÖVETSÉGE HIVATÁSOS VADÁSZ SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS A NAGY KÁRÓKATONA GYÉRÍTÉS LEHETŐSÉGEI AZ ŐSHONOS HALÁLLOMÁNY VÉDELME ÉRDEKÉBEN SPORTHORGÁSZ EGYESÜLETEK VAS MEGYEI
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA
A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA INVESTIGATION ON THE FISH FAUNA OF THE RIGHT-SIDE TRIBUTARIES OF HERNÁD RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2 1 Magyar Haltani Társaság,
RészletesebbenMagyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban
Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban Gábor János 1, Kiss Gabriella 2, Bojtárné Lukácsik Mónika 2, Udvari Zsolt 1 1 Földművelésügyi Minisztérium, 2 Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenIntenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok
RészletesebbenA Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében
Crisicum 3. pp.189-194. A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében Iosif Béres - Gavril Ardelean Témafelvetés Máramaros a Keleti-Kárpátok északi szakaszának legnagyobb
RészletesebbenXXXIX. Halászati Tudományos Tanácskozás
XXXIX. Halászati Tudományos Tanácskozás 2015. május 20-21. PROGRAM 2015. május 20. szerda 9.00-10.00 Érkezés, regisztráció 10.00-10.10 Megnyitó: Dr. Jenes Barnabás főigazgató Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs
RészletesebbenA HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI
A HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI SALLAI ZOLTÁN SZARVAS "Aki bekötött szemmel az ignorantia nevű kakasülőn hallgatja a rét hangját, annak legfeljebb kellemetlen lesz a tücsök krí-krí-je az sercegés, kerepelés
Részletesebben