A HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI"

Átírás

1 A HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI SALLAI ZOLTÁN SZARVAS "Aki bekötött szemmel az ignorantia nevű kakasülőn hallgatja a rét hangját, annak legfeljebb kellemetlen lesz a tücsök krí-krí-je az sercegés, kerepelés és dongás; de ha leszáll onnan, részről részre megtekinti e kis világot: onnan az értelem magaslatára jut, ahol megtudja, hogy a legparányibb lény is a maga helyén teljes értékű tényezője annak az örök rendnek, amelyet t e r m é s z e t n e k nevezünk. (1876)" (Herman Ottó) I. BEVEZETÉS Természetes vizeink halállománya sajnálatosan a különféle ipari és mezőgazdasági vízszennyezéseknek köszönhetően egyre szegényebb. Halfaunánk elszegényedéséhez nagyban hozzájárultak a múlt században történt vízrendezések is. Több halfaj populációja oly mértékben megcsappant, hogy ezek ma már veszélyeztett, védett természeti értékeink közé tartoznak. A 857 védett állatfajunk közül mindössze 28 tartozik a halak közé (Keresztessy, 1993, Tardy, 1994). A halak nehezen megfigyelhető élőlények, ezért több fajnak a hazai elterjedését és gyakoriságát még ma sem ismerjük kielégítően. Ez már önmagában is kellő indoka lehetne bármely faunisztikai vizsgálatnak. A Hortobágy-Berettyóra vonatkozó halfaunisztikai adatok lényegében hiányoznak a szakirodalomból. Ezért láttam szükségesnek, hogy 1982 és 1994 közötti halfaunára vonatkozó adatokat összefoglaljam. Ezáltal betekintést nyerhetünk abba is, hogy az elmúlt 13 év során hogyan változtak egyes fajok populációi. II. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Hazánk faunaterületén 78 faj (Pintér, 1989) fordul elő. Ebből a 78 fajból 28 faj élvez teljes védettséget (Keresztessy, 1993, Tardy, 1994). A Hortobágy-Berettyó halfaunájára vonatkozó irodalmi adatok meglehetősen szegényesek. A legkorábbi adatok Herman Ottó (1887) nevéhez fűződnek, aki részben a saját megfigyeléseire támaszkodott, részben a vízterületen dolgozó halászok adatait használta fel. Vizsgálatai alapján 18 fajról számol be. Futó (1942) bölcsészetdoktori értekezésében már a vízszabályozási munkálatok utáni Berettyó halfaunáját közli, ami akkorra már teljesen elkülönült a Hortobágy-Berettyótól, ezért nem vehető figyelembe. Vásárhelyi (1961) képes halhatározójában szintén találhatóak a Berettyó halfaunájára vonatkozó adatok, de fajlistája megegyezik a Hermanéval, így valószínűsíthető, hogy onnan vette át. Egyedül a törpeharcsát vehetjük új fajnak a Herman fajlistájához képest. Konkrét előfordulását ugyan a Berettyóból nem jelzi, de utalása nyomán: ma már a legtöbb vizünk szennyezve van vele..., nagy valószínűséggel feltételezhető előfordulása a Hortobágy-Berettyóban is. Hermannak nincsenek adatai a Hortobágy folyóból, Vásárhelyi 5 fajt említ, ezek közül 2 faj új - a Herman listájához képest -, a karika keszeg és a bodorka. Szabó (1976) a Hortobágy folyóból ugyancsak 5 faj előfordulásáról számol be. Endes (1982) összefüggő gerincesfauna felmérést végzett hat éven keresztül a Nagykunságon. Vizsgálatába beletartozott a Hortobágy-Berettyó is. Sajnos külön nem találunk rá utalást, hogy hány fajt gyűjtött a Hortobágy-Berettyóból, a Nagykunság vizein összesen 44 halfaj jelenlétét regisztrálta. Horváth (1983) 5 fajt említ név szerint a Hortobágy folyóból.

2 A halászok és a horgászok adatközléseire támaszkodva 23 faj jelenlétét rögzítette Tóth (1983) a Hortobágy-Berettyó ecsegpusztai szakaszán. 32 halfaj jelenlétéről számol be Harka és Sallai 1985-ben készült kéziratos tanulmánya. 23 faj került elő között a Hortobágy-Berettyó felső, Ágota-halom fölötti szakaszán (Harka, 1987). Csak az ecsegpusztai folyószakaszon végzett halfaunisztikai felmérést Tenczer (1993, kézirat). Vizsgálatai során 28 faj jelenlétét mutatta ki, ami főként azért értékes, mert az eddigi legfrissebb felmérés a vízterület halfaunájáról. A fajlistákban vannak átfedések, de eltérések is, így a vízfolyás teljes hosszán 38 halfaj előfordulását regisztrálhattuk. III. ANYAG ÉS MÓDSZER Az Ős-Berettyó, a Nagy-Sárrét tápláló vize az egykori Szilágy megyében, a Réz hegység tövében több kisebb vízfolyás egyesüléséből gyűlt össze 500 m körüli magasságban a tengerszint fölött. Néhány kisebb patak és ér vizének felvétele után délnyugati irányban folyt Bakonszegig, ahol medre megszűnt, és vize a Nagy-Sárrét medencéjébe ömlött (Rakonczay, 1987). A tájat formáló folyó nevének eredetét ősi magyar szóra vezetik vissza, a Berettyó annyit jelentett, mint berekkel gazdagon szegélyezett folyó. Ez csiszolódott idővel Berettyóvá. A Nagy- Sárrétet régebben Berettyó-Sárrétjének is nevezték, jelezve, hogy itt főként a Berettyó vize terült szét. A XV. század végéig a Berettyó folyót Túrnak is nevezték, innen származik a települések neve: Túrkeve, Túrkedd, Mezőtúr. A Berettyó elnevezést először 1476-ban használták (Danka, 1988). A Berettyó szabályozása szükségszerű volt, árvize többször elöntötte a környező településeket. A Berettyó és a Körösök szabályozási munkáit Bodoky Károly kerületi főmérnök tervei alapján 1858-ban kezdték meg re a Berettyót a Sárréttől elzárták és 1866-ban Bakonszegtől Szeghalomig vizének új medret ástak a Sebes-Körösig (Rakonczay, 1987). A Hortobágy lefolyó vize még egy ideig táplálta a Nagy-Sárrét mocsárvilágát. A Bakonszegtől Bucsa irányába tartó folyószakaszt Bucsánál elvágták, a Hortobágy folyót pedig öszekötötték az Ős-Berettyó alsó, Bucsa alatti ágával. Innen kapta nevét: Hortobágy-Berettyó főcsatorna. A vízrendezési munkálatokat 1890-re fejezték be. A folyószabályozások során a Bucsa és túrkevei Ballai híd közötti kanyarokban gazdag folyószakaszt nem háborgatták, így megmaradt eredeti formájában. A kanyarok által bezárt termékeny, füves legelőket az itt élt őslakosság zugoknak nevezte el, melyek még ma is az állatok legeltetésére szolgálnak. A zugokat elnevezték, melyek ebben a sorrendben követik egymást a folyón lefelé haladva: Szőlős-zug, Gyilkos-zug, Kóré-zug, Bokros-zug, Templom-zug, Tereh-zug, Gyűrű-zug, Bense-zug, Farkas-zug (Goda, Köteles, 1984). A terület természeti értékeinek veszélyeztetettségére több természettudósunk - Herman Ottó, Jermy Gusztáv és Benkő Gyula - felhívta a figyelmet, felhívásuk mégis csak hosszú idő elteltével valósult meg. Dr. Tóth Albert kisújszállási biológia tanár tervjavaslata alapján 1984-ben a Szolnok Megyei Tanács Ecsegpusztai Természetvédelmi Terület néven védetté nyilvánította ezt a területet. III/1. A vízterület jellemzése Vizsgálataim szinte az egész Hortobágy-Berettyóra kiterjedtek, több esetben történt mintavétel az Ágota-halom feletti folyószakaszon is. A gyűjtések nagyrészét az ecsegpusztai területen végeztem, de gyűjtöttem a vízfolyás alsó szakaszán is. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna tulajdonképpen a Hortobágy folyónak az Ágota-halomtól délre eső, a torkolatig terjedő alsó szakasza. Helyén a vízszabályozási munkálatok megkezdése előtt még a Berettyó folyt, - ekkor a Hortobágy folyó csupán jobb oldali mellékfolyójának számított - de az eredeti vízfolyás múlt század végi elterelése óta a régi Berettyó-meder már csupán egykori mellékfolyójának a vizét szállítja a Hármas-Körösbe.

3 Az eredeti meder kanyargósabb volt a mainál, de a szabályozási munkálatok során számos helyen kiigazították, és ennek következtében jobbára csatorna jellegűvé vált. Különösképpen érvényes ez a megállapítás a torkolathoz közeli alsó szakaszra, melyet árvízkapuk védenek a Hármas-Körös árhullámainak visszaduzzasztó hatásától. Az Ágota-halom és Bucsa közötti szakasz viszonylag egyenes lefutású, erősen csatorna jellegű. Bucsa és a túrkevei Ballai híd közötti szakasza megőrizte ősi formáját. Kanyarokban rendkívül gazdag, vízinövényekkel benőtt lapos partok szegélyezik, melyet nem követ az árvízvédelmi töltések vonala. A Ballai hidat elhagyva is találkozunk még kanyarokkal, de egyre ritkábban, és egyre több hosszabb-rövidebb egyenes lefutású csatorna jellegű szakasszal találkozhatunk mezőtúri közúti hídig. Innen a töltések között összeszorítva a torkolatig szinte teljesen egyenes lefutású a folyó, majd a Hármas-Körösbe torkollása előtt kettéágazik. A Hortobágy-Berettyóba rengeteg kisebb-nagyobb csatorna vize érkezik, melyek egyrésze az egykori mocsárvilág megszüntetését segítette elő. A folyó vízjárása - a lefolyási és csapadékviszonyok alakulásától függően - meglehetősen változó. Közepes kisvízi hozama Karcagnál mindössze 0,26 m 3 /s, de az 50 évente egyszer várható árvízi maximum alkalmával a 90 m 3 /s-ot is meghaladhatja, ami a 3,5 m 3 /s-os középvízi hozamnak több mint 25-szörösét teszi ki (Marosi, Szilárd, 1969). Általában két jelentősebb árhulláma alakul ki évente, az egyik kora tavasszal, a másik kora nyáron. A víz legnagyobb mélysége többnyire 3 és 5 méter között változik, a maximális vízjáték meghaladja a 2 métert. A vízmozgás - eltekintve a szűk keresztmetszetű szakaszoktól és az áradásoktól - meglehetősen lassú, ezért helyenként - különösen a torkolat közelében - jelentős mértékű a meder feltöltődése. A természetes partok többnyire lankásak. Az ilyen szakaszok sekély vizében kisebb-nagyobb foltokat alkot a nád és a gyékény, keveredve a lebegő és gyökerező hínárnövényzettel. A hullámteret borító ecsetpázsitos rét - tartós tavaszi áradás esetén - kiváló ívóhelyként szolgál a kiöntések sekély vizében szaporodó fajok számára. Az ivadéknevelésben - az elöntött rét mellett - a morotvák és kubikgödrök is nagy szerepet játszanak. A meredekebb partokat általában egy keskeny nádcsík szegélyezi, de egyes szakaszokon bokorfüzesek, illetve hullámtéri fűz-nyár ligeterdők fái kísérik a folyót. A parti bokrok jelentősége abban áll, hogy kimosott gyökérzetükre szívesen rakják ikráikat ívás idején az áramló vizet kedvelő reofil fajok. Vízgyűjtő területe 5771 km 2. Összhosszúsága 167,3 km. Vízutánpótlást a Tiszából kap a Keleti-főcsatornán keresztül. Az ecsegpusztai terület 26 km-es folyószakaszt foglal magába. A szennyező anyagok zöme a Köselyből érkezik, amely Debrecen kommunális szennyvizével megterhelve ma már inkább szennycsatorna mint élővíz. III/2. Gyűjtőeszközök A halak fogásához eleinte kis szembőségű emelő-, merítő-, és kaparóhálókat, továbbbá különböző horgászeszközöket használtam. A felsorolt gyűjtőeszközök szelektivitása miatt indokolt volt kiegészíteni a mintavételi eszközöket elektromos halászgéppel. Az elektromos halászatot a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet munkatársaival végeztem. A halak %-át a felsorolt halászeszközökkel gyűjtöttem, %-ához pedig a horgászok és halászok zsákmányából jutottam hozzá. Szükségesnek tartom bemutatni az elektromos halászgép működését, mert a hozzá nem értő emberek nagyon elítélik ezt a korszerű halászati módszert és ezzel együtt az elektromos halászatot végző halászokat is....a halászati kultúrának ma már fokmérője az adott ország elektromos eszközparkjának fejlettsége (Györe, Janurik, 1989). Az elektromos halászgépnek (csak biztonságos, jól felszerelt gép esetében) nagyon sok előnye van más halászeszközökkel szemben: semmilyen nemű külső és belső sérülést nem okoz a halak szervezetében

4 nem szelektív, a fiatalabb korosztályú halaktól az idősebb korosztályú halakig hatékonyan alkalmazható az áramkör megszakítása után az elektromos sokk (elektrotaxis) állapotából kikerülő hal magához tér és elúszik. Ezekkel az előnyökkel nem rendelkeznek a varsák, különféle kerítő- és állítóhálók, főleg ha arra gondolunk, hogy ezekbe a halászeszközökbe a hal beleakad, belenyaklik, megsérül, a sérülés helyén fertőzés, fekély keletkezhet, ami az állat elpusztulásához is vezethet. Az egyenáramú elektromos halászgép működési elve azon alapul, hogy a vízben a pozitív (anód) és a negatív (katód) pólusok között ekvipotenciális vonalak alakulnak ki az ionáramlás miatt. Ebben az elektromos erőtérben tartózkodó hal a rajta átáramló áram miatt kényszermozgást végez, ami a pozitív pólus felé irányul. A halban ez egy elektromos sokkhatásként jelentkezik, amit elektrotaxis állapotának is nevezünk. A pozitív pólus vízből való kivételével a negatív pólus körül a térerősség egyre csökken, a zsákmányolni óhajtott hal el tud menekülni. Minél nagyobb felületű egy hal, annál nagyobb a ráeső térerősség, ezért nehezebb az ivadékot megfogni elektromos halászgéppel, mint az idősebb korosztályba tartozó halakat. Az elektromos halászgép eredményességének nagyon sok összetevője van: a víz vezetőképessége, hőmérséklete, szervesanyag-terheltsége. Elektromos gyűjtést mindössze hat esetben alkalmaztunk a Kiskunsági Nemzeti Park engedélyével. III/3. A vizsgálati anyag A vizsgálati eredményeimet kiegészítettem a Hortobágy-Berettyón dolgozó halászok fogási eredményeivel. Ezek az adatok a fajlista kibővítését eredményezték. Czinege Kálmán Ballai híd alatti 10x10 méteres emelőhálójával fogott halakat több alkalommal meghatároztam. Kiss Sándor 1984 és 1989 között a Hortobágy-Berettyó ecsegpusztai szakaszán halászott. Rendelkezésemre bocsátotta a Körösi Halászati Szövetkezet évi fogási adatait, melyek a Hortobágy-Berettyónak a mezőtúri vasúti híd és a Villogó belvízfőcsatorna torkolata közötti szakaszra vonatkoznak, valamint az évi saját fogási eredményeit, - melyre a fajlistán szereplő, általam kimutatásra nem került faj esetében utalni fogok - melyek a Bokrosi fahíd és a Villogó belvízfőcsatorna torkolata közötti szakaszra vonatkoznak. A gyűjtőmunkálataim során több, mint halpéldányt gyűjtöttem és határoztam meg. A begyűjtött példányok meghatározása legtöbbször a helyszínen történt. A meghatározások során fajhibridekkel is találkoztam, ponty x kárász, dévérkeszeg x bodorka, és küsz x bodorka kereszteződéséből származtak. A vizsgálati anyag nagyrésze a meghatározást követően visszakerült a folyóba. Az általam kimutatott példányok 37 fajt képviselnek. Ezt egészítettem ki Kiss Sándor halász adataival, így a Hortobágy-Berettyóból összesen 38 halfaj, az ecsegpusztai folyószakaszon 36 faj jelenlétét regisztráltam. A meghatározott halak fajonkénti megoszlását, renszertani sorrendben, évenkénti tagolásban az I. táblázat szemlélteti. IV. EREDMÉNYEK IV/1. A halfauna jellemzése A halfauna összetételére vonatkozó vizsgálatok alapja a halak tömeges és rendszeres gyűjtése és a begyűjtött példányok fajonkénti meghatározása. A halak kifogását azonban - fontos népgazdasági jelentőségük miatt - különböző törvények szabályozzák, melyekhez a gyűjtések során alkalmazkodnom kellett. A gyűjtések - melyeket 1982 és 1994 között végeztem - a Hortobágy-Berettyó teljes egészére kiterjedtek.

5 A Hortobágy-Berettyó lassú folyású vize, dús parti növényzete mindenekelőtt a folyók ponty szinttájának alsó szakaszán élő fajok számára kedvez, ezért faunáját is elsősorban ezek alkotják, mint pl. a bodorka (Rutilus rutilus), a vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythophthalmus), a karika keszeg (Blicca bjoerkna), a dévérkeszeg (Abramis brama), a ponty (Cyprinus carpio), a törpeharcsa (Ictalurus nebulosus), a sügér (Perca fluviatilis). A felsorolt limnofil fajok dominanciája főként a kedvező szaporodási feltételekkel magyarázható. Ezt a megfigyelést támasztja alá az a tény is, hogy a kifogott és meghatározott halak nagyrésze fiatal korosztályokhoz tartozott. A felsorolt halakon kívül néhány, tág toleranciájú, a környezeti feltételekkel igénytelen faj is jelentős állománnyal képviselteti magát. Igen gyakori pl. az ezüstkárász (Carassius auratus) és a csuka (Esox lucius) állománya is stabilnak mondható. A szintén igénytelen, behurcolt gyöngyös razbóra (Pseudorasbora parva) gradóciójától a Hortobágy-Berettyó sem mentesült, ma is gyakori a folyóban. Az egykori Sárrét domináns halfajainak populációi a szabályzások után erősen megfogyatkoztak. A mocsárjellegű élőhelyet kedvelő, stagnofil fajok közül a legnagyobb állománya a compónak (Tinca tinca) alakult ki. Egyre csökken sajnos a kárász (Carassius carassius) és a réti csík (Misgurnus fossilis) állománya. A víz lassú áramlásának megfelelően a reofil fajok száma kicsi. Stabil állománya tulajdonképpen csak a jászkeszegnek (Leuciscus idus) és a harcsának (Silurus glanis) alakult ki, ezek a fajok valójában nem ragaszkodnak erősen a sodráshoz, még ha ívás idején kedvezőbb is számukra az élénkebb vízmozgás. Alkalmilag előfordulnak a faunában a Tiszából lesodródó reofil fajok is, mint pl. a lapos keszeg (Abramis ballerus), a bagolykeszeg (Abramis sapa) és a paduc (Chondrostoma nasus). IV/2. Ecsegpuszta halfaunája A Hortobágy-Berettyó fajlistáján szereplő fajok közül a paducot (Chondrostoma nasus) és a menyhalat (Lota lota) nem sikerült kimutatnom. A Villogó belvízfőcsatorna torkolatától a Ballai hídig terjedő, 26 km-es folyószakaszon 36 faj jelenlétét regisztráltam. Nagy egyedszámban él a területen az ezüstkárász (Carassius auratus), a bodorka, (Rutilus rutilus), a karika keszeg (Blicca bjoerkna) és a törpeharcsa (Ictalurus nebulosus). Kedvező feltételeket találnak a mocsárjellegű élőhelyeket kedvelő stagnofil fajok, mint pl. a compó (Tinca tinca), és a réti csík (Misgurnus fossilis). A réti csíkok 85 %-a erről a területről származik. A mederben nem számít ritkaságnak a jász (Leuciscus idus) és a balin (Aspius aspius), de megtalálható a kurta baing (Leucaspius delineatus) és a széles durbincs (Gymnocephalus baloni) is. A vágó csíkot (Cobitis taenia) többnyire a meder partmenti zónájában sikerült megfognom. A reofil fajok közül alkalmilag előfordul a domolykó (Leuciscus cephalus) és a lapos keszeg (Abramis ballerus) is. A felsorolt fajokon kívül - Kiss Sándor közlése alapján - előfordul a folyóban a nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) sujtásos küsz (Alburnodies bipunctatus), a selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), és a folyami géb (Neogobius fluviatilis). Mind a négy faj tiszai előfordulása bizonyított (Harka, 1985, Harka, 1993). A felsorolt fajok Tiszából lesodródó egyedei a Hortobágy-Berettyóban előfordulhatnak, de a fajok faunalistán történő szerepeltetéséhez bizonyító példányok szükségesek. Ezek az adatok további kiegészítő vizsgálatok megkezdését teszik indokolttá. Összehasonlítva a folyó más szakaszaival, ezen a területen még kifejezettebben érvényesül a limnofil fajok dominanciája, míg a folyó más részein a reofil fajok nagyobb arányú előfordulását tapasztaltam. IV/3. A halfauna természetvédelmi minősítése Hazánk faunaterületén 81 halfaj fordul elő, ebből 28 faj élvez teljes védettséget (Keresztessy, 1993, Guti, 1993, Tardy, 1994). A védett halfajok veszélyeztetettségének kifejezésére eszmei érték szerinti rangsort hoztak létre a minisztériumi rendeletek. Ez az értékrendszer a halfajok természetvédelmi jelentőségét aránytalanul és hiányosan tükrözi.

6 Ennek korrigálására, a hazai halfajok természetvédelmi státuszának kifejezésére, Guti G. (1993) az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unio) rendszerének alapján, de kiegészítve azt, a következő kategóriákat hozta létre: 1. Kipusztult (K): A XX. sz. folyamán állománya jelentősen megfogyatkozott és az utóbbi 50 évben nincs bizonyító adat a országhatáron belüli előfordulásáról. - nincs értékrendje 2. Eltűnő (E): A XX. sz. folyamán állománya megfogyatkozott, az utóbbi évtizedben alkalmanként előkerülő faj. Populációjának mérete és/vagy az élőhelyének kiterjedése feltehetőleg kritikus szint alá csökkent. Kipusztulása közvetlen veszélyként fenyeget. - értékrend: 4 3. Veszélyeztetett (V): Léteznek biztos lelőhelyei, de a populáció egyedszáma csökken és élőhelyei fogyatkoznak. Ha az állomány csökkenésében szerepet játszó tényezők állandósulnak, "eltűnő" kategóriává válik. - értékrend: 3 4. Ritka (R): Általában kis egyedszámban és bizonyos élőhelyekhez kötődve fordul elő. Az előző kategóriáktól eltérően állománya potenciálisan veszélyeztetett. Élőhelyeinek megfogyatkozása esetén "veszélyeztetett" kategóriává válik. - értékrend: 2 5. Tömeges (T): Gyakran nagy egyedszámban fordul elő a természetes vizek többségében, különböző típusú élőhelyeken. Az antropogén hatásokkal szemben viszonylag ellenálló, de ha természetes utánpótlása nem megfelelő "ritka" kategóriává válik. - értékrend: 1 6. Bevándorló (B): Alkalmanként felbukkanó, európai elterjedésű faj, amelyeknek feltételezhetően korábban sem volt önfenntartó állománya hazai vizekben. - nincs értékrend 7. Exotikus (X): Az utóbbi száz év folyamán céltudatosan vagy akaratlanul betelepített faj a Kárpát-medencében, amelynek tartósan önfenntartó állományai alakultak ki. - értékrend: 0 8. Unikális (U): Az utóbbi száz év folyamán egy-egy kis kiterjedésű élőhelyen meghonosított exotikus faj, amely különleges környezeti feltételek mellett, ritkaságnak számító önfenntartó állományt hozott létre. - értékrend: 2 Bizonyos fajok természetvédelmi értékét tovább növeli az a tény, hogy elterjedésük (areájuk) viszonylag kis területre korlátozódik. Az édesvízi halak elterjedését a szárazföld fizikailag gátolja, ezért a vízválasztók igen erős akadályok, legalábbis olyan erősek, mint amilyen stabilak a geológiai korszakokon keresztül. Ez alapján a Hortobágy-Berettyó halainak a természetvédelmi értékrendjeit az II. táblázat tartalmazza. A faunalisták természetvédelmi szempontok szerinti minősítése a természeti érték számszerű kifejezésével oldható meg. A halfajok természetvédelmi értékrendjéből meghatározhatjuk a faunalisták abszolút és relatív természeti értékét. A fauna abszolút természeti értéke (T A ) faunaelemek értékrendjeinek és az endemikus fajok számának összege, azaz: T = 4n + 3n + 2n + n + 0n + 2n + N* A E V R T X U T A = = 51 Ahol n E az eltűnő fajok száma, n V a veszélyeztetett fajok száma, n R a ritka fajok száma, n T a tömeges fajok száma, n X az exotikus fajok száma (ami nullával való szorzás miatt elhagyható a képletből), n U az unikális fajok száma és N* az endemikus fajok száma. A fauna relatív természeti értéke (T R ) az abszolút természeti érték és az értékrenddel jellemzett faunaelemek számának hányadosa:

7 T R TA = n + n + n + n + n + n E V R T X U T R = = = , 342 A fauna abszolút természeti értéke elsősorban a fenyegetett halfajok mennyiségét hangsúlyozza, míg a relatív természeti érték azok arányát tükrözi. A különböző vízterek halállományáról rendelkezésre álló faunajegyzékek természeti értékének összehasonlításával természetvédelmi szempontok szerint jellemezhetjük a halközösségek térbeli eloszlását. A faunalisták elemeiből meghatározott abszolút és relatív természeti értékek alapjául szolgálhatnak olyan fauna- illetve élőhelyminősítő modelleknek, amelyek természeti érték szerint osztályozzák a víztereket, mint lokális, regionális vagy nemzetközi jelentőségű élőhelyeket (Guti, 1993) szeptember 19-én az Európai Tanács tagállamai egyezményt írtak alá az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről. A hazai halfaunát érintő fajokból 1 fokozottan védett fajt - Umbra krameri - lápi póc - és 40 védett halfaj szerepel az egyezményben. Magyarország november 16-án csatlakozott az egyezményhez, néhány fenntartással: pl. a hazai halfaunát érintő 41 fajból 16 fajra nem vonatkozik az egyezmény által megállapított védettség. Az egyezménynek megfelelően 13 védett halfaj, a fenntartásokkal csökkentve 8 védett faj lelhető fel a Hortobágy-Berettyóban, melyek a következők: Aspius aspius - balin; Gobio albipinnatus - halványfoltú küllő; Leucaspius delineatus - kurta baing; Cobitis taenia - vágó csík; Misgurnus fossilis - réti csík; Silurus glanis - harcsa; Stizostedion volgense - kősüllő; Proterorhinus marmoratus - tarka géb. V. KÖVETKEZTETÉSEK V/1. Fajok gyakorisága A különböző típusú biotópokban a halfajok eltérő egyedsűrűséggel fordulhatnak elő. Vizsgálataim során a gyakoriságuk átlagos szintjét igyekeztem meghatározni, illetve megbecsülni. Ehhez saját eredményeim mellett a Kiss Sándortól kapott adatokat, információkat is felhasználtam. A Hortobágy-Berettyóból kimutatott fajokat öt csoportba soroltam: I. Igen gyakori fajok. A folyóban nagy egyedszámban találhatók, a gyűjtések során tömegesen foghatók. II. Gyakori fajok. A gyűjtések során rendszeresen előfordultak, néhány helyen igen gyakoriak. III. Mérsékelt gyakoriságú fajok. A gyűjtések során egyes időszakokban rendszeresen előfordulnak kisebb vagy nagyobb arányban. Nem gyakoriak, de ritkaságnak sem számítanak, előfordulásuk rendszeres, megszokott jelenség. IV. Ritka fajok. Amelyekből rendszeres gyűjtés során is csak néhány példány gyűjthető. V. Igen ritka fajok. Csupán alkalmilag fordulnak elő, Tiszából lesodródó példányok. A fajok gyakoriságára vonatkozó eredményeket az I. táblázat utolsó oszlopa tartalmazza. VI. ÖSSZEFOGLALÁS Az közötti időszakban vizsgáltam a Hortobágy-Berettyó halfaunáját. Felméréseim során halegyedet gyűjtöttem és határoztam meg. A meghatározott halak 38 fajt képviselnek. Ebből az ecsegpusztai szakaszon 36 faj jelenlétét regisztráltam. Hortobágy-Berettyón végig a limnofil fajok dominanciája figyelhető meg a reofil fajokkal szemben. Ez a tendencia főként az ecsegpusztai folyószakaszon a tolódik el a limnofil fajok előnyére. A folyó halfaunája teljes mértékben a Tisza hatása alatt áll, az előkerült halfajok mindegyike megtalálható a Tiszában

8 (Harka, 1985). Halfaunájában éppen ezért alkalmilag előfordulhatnak olyan reofil fajok is, mint pl. a domolykó (Leuciscus cephalus), a lapos keszeg (Abramis ballerus) a bagolykeszeg (Abramis sapa) és a paduc (Chondostroma nasus). Az ecsegpusztai részen található mocsárjellegű biotópok kedveznek olyan stagnofil fajoknak, mint pl. a compó (Tinca tinca), a kárász (Carassius carassius) és a réti csík (Misgurnus fossilis). Halfaunáját befolyásolják tógazdaságból kikerülő fajok is, amur (Ctenopharyngodon idella), fehér busa (Hyphophthalmichthys molitrix) és a pettyes busa (Aristichthys nobilis). Halfaunáját leginkább a Debrecen kommunális szennyvizével megterhelt Kösely vize veszélyezteti, amely kedvezőtlen körülmények között tömeges halpusztuláshoz is vezethet - amire a korábbi években sajnos már több esetben is volt példa. Törekedni kell a fokozódó vízszennyezések mérséklésére, ami rövidesen az érzékenyebb fajok megritkulását, majd eltűnését eredményezheti. A felmérés során beigazolódott, hogy a folyó halfaunája jóval gazdagabb annál, mint ami méreteiből, élőhelyeinek változatosságából és a korábbi leírások tartalmazta adatokból következne. Vizsgálataimmal egyrészt egy eddig feltáratlan folyóvizünk halfaunájáról kívántam képet adni, másrészt a fauna természeti értékének számszerű kifejezésével egy természetvédelmi terület reális minősítéséhez szolgáltatok alapadatokat. A felmérés során felmerült újabb kérdések a vizsgálat folytatására ösztönöznek. KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni dr. Harka Ákosnak és dr. Györe Károlynak, akik a témához kapcsolódó szakmai ismereteikkel, tapasztalataikkal számtalanszor kisegítették munkámat. Valamint köszönetet mondok dr. Baracs Gabriellának és dr. Danka Klárának, akiktől szintén többször kaptam segítséget. VII. FELHASZNÁLT IRODALOM Berinkey, L. (1966): Halak-Pisces. Akadémiai Kiadó, Budapest, 139 pp. Botta, I., Keresztessy, K., Neményi, I., (1984): Halfaunisztikai és ökológiai tapasztalatok természetes vizeinkben. Állattani Közlemények, LXXI: Danka, K. (1988): A Hortobágy-Berrettyó cönológiai vizsgálata Kézirat, Záródolgozat. Danka, K. (1992): Ecsegpuszta Természetvédelmi Terület. A TKM Egyesület kiadványa. Endes, M. (1982): A Nagykunság gerinces faunájáról. Különnyomat a Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv évi kötetéből, p. Futó, J. (1942): Szeghalom környékének halfaunája, Bölcsészetdoktori értekezés. Guti, G. (1993): A magyar halfauna terrmészetvédelmi minősítésére javasolt értékrendszer. In: Halászat, 86. évf. 3: Goda, P., Köteles, L. (szerk.) (1984): Körös-Sárréti Útikalauz. Békés megyei Természetvédelmi és Idegenforgalmi Gazdasági Társaság, Kondoros, p. Goda, P. (1993): A Körösök vízrendszere. In: Kutas, F.(szerk.) (1993): Szarvasi Krónika, 7 sz p. Györe, K., Janurik, E. (1989): Az elektromos halászat hatása a vízi élővilágra (Halak, táplálékszervezetek), Kézirat. Harka, Á. (1993): A folyóvizek halrégiói. A Természet, 44. évf. 5: Harka, Á. (1987): A Hortobágy halfaunája. In: Tóth, A. (szerk.) (1988): Tudományos kutatások a Hortobágyi Nemzeti Parkban Budapest, p. Harka, Á. (1988): A tarka géb (Proterorhinus marmoratus) elterjedése és kelet-magyarországi megjelenése. Halászat, 34: Harka, Á. (1993): Halfaunisztikai terepmunka. A Természet, 44 évf. 4: Harka, Á. (1986): Vizeink küllőfajai. Halászat, XXXVII. 6: Harka, Á., Pintér, K. (1990): Systematic status of Hungarian bullhead pout: Ictalurus nebulosus pannonicus ssp. n. In: Tiscia (Szeged) Vol. XXV: Harka, Á., Sallai, Z. (1985): A Hortobágy-Berettyó halfaunája. Kézirat. Herman, O. (1887): A magyar halászat könyve I.-II. K. M. Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 860 pp.

9 Horváth, L. (1983): The fishes of the Hortobágy. In: Mahunka S. (szerk.): The fauna of the Hortobágy Naional Park II. Budapest, p. HOTEK (1993): Ecsegpuszta természeti védelméről. Túrkeve, V. 21:4. Keresztessy, K. (1993): A magyar halfajok védettségének új szabályozása. Halászat, 86. évf. 3: Kósa, F. (szerk.) (1985): Huszár Mátyás leírása a Körösvidékről. KÖVIZIG, Gyula, 63 pp. Kriesch, J. (1876): Halak. Szent-István Társulat. Budapest, 149 pp. Marosi, S., Szilárd, J. (1969): A tiszai Alföld. Budapest. Nádházi, K. (1984): Ecseg-puszta. Élet és Tudomány, XXXIX. 45:1426. Pénzes, B., Tölg, I. (1980): A halak ösztönei és szokásai. Natura, Budapest, 192 pp. Pintér, K. (1989): Magyarország halai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 202 pp. Pintér, K. (1989): Halhatározó. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 53 pp. Pintér, K. (1986): Gazdagodó halfaunánk. In: Lányi, Gy. (szerk.) (1986): Natura Könyvmagazin. Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest, p. Rakonczay, Z. (szerk.) (1990): Vörös könyv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 360 pp. Rakonczay, Z. (szerk.) (1987): Kiskunságtól a Sárrétig. A Dél-Alföld természeti értékei. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p. Réthy, Zs. (1986): Körösök vidéke. Békéscsaba, 71 pp. Sallai, Z. (1985): A halfauna vizsgálata a Hortobágy-Berettyó főcsatornán. Kézirat. Sallai, Z. (1994): A Hortobágy-Berettyó halfaunája, különös tekintettel az Ecsegpusztai Természetvédelmi Terület folyószakaszára. Kézirat. Sallai, Z. (1995): A Hortobágy-Berettyó és az Ecsegpusztai Természetvédelmi Területre eső folyószakasz halfaunája. In: Tudományos Közlemények 4. DATE Állattenyésztési Főiskolai Kar, Hódmezővásárhely, p. Szabó, L. (1976): Halak. In: Kovács, G-né - Salamon, F. (szerk): Hortobágy a Nomád Pusztától a Nemzeti Parkig, Budapest, p. Szűcs, S. (1977): Régi magyar vízivilág. Magvető Könyvkiadó, Budapest. Tardy, J. (szerk.) (1994): Természetvédelem KTM, Budapest, 182 pp. Tenczer, T. (1993): A Hortobágy-Berettyó természetvédelmi területének halfaunája és az ezüstkárász populációdinamikája. Diplomamunka. Tóth, A. (1983): Ecsegpuszta természeti értékei. In: Réthy, Zs. (szerk): Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv 5., Békéscsaba, 7-31 p. Vásárhelyi, I. (1961): Magyarország halai írásban és képekben. Borsodi Szemle Könyvtára, Miskolc, 134 pp. Woynárovich, E. (1984): Halak. In: Móczár, L. (szerk.): Állathatározó II. Budapest, p. Zelenyánszki, A. (1989): Szolnok Megye Természeti értékei. Szolnok, p. SUMMARY The lower reach of the Hortobágy-Berettyó flows in the former bed of Berettyó river. In the reach between Bucsa and Túrkeve the former natural conditions remained the best herefore it was declared protected in Amoung our 857 protected animalspecies only 28 are fishes. Fish can be observed only with difficulty this is why we don t very well know distribution and abundance of different species. About the fish fauna of Hortobágy-Berettyó we haven t got any scientific summeries untill now. To qualify the values of protected area data about the protected species are needed. The basis of the research of the fish fauna is catching and identification of the species.this scientific research has been curried out since 1982 throughout 13 years. During this time more than fish specimens have been identified which belong to 38 different species. Limnophilous species dominate in the river, but there are also stands that tolerate the lotic and lenitic waterbodies. Ocassionally rephilous species also could be found in the fauna that drift mainly from the Tisza, but they are negligeable. In the reach of Ecsegpuszta the limnophilous species dominate. Here the water of the river spreads, slows down and there are mainly shallow waterbodies that are rich in waterplants and in some places it is like a marsh. There are suitable places for not only for the limnophilous but also for stagnophilous species. The sloping banks of the river covered with foxtail-grass are outstanding spawning places for limnophilous species during flood in spring. The fish fauna of the river is influenced by the river Tisza. The river Tisza has an effect on only the qualify of the species but the quantity is determined by the local ecological conditions. The most dangerous factor for the river is the communal outlet water of Debrecen that inflows through Kösely. Besides my

10 ecofaunistic observations the relative and absolute natural values have also been counted. The absolute natural value is 51, and the relative value is 1,342. The aim of this research was to reveal a so far unknow fish fauna of Hortobágy-Berettyó river and to give information on the real classification of the protected areas by the counted natural value of the fauna. During this research new problems ose that urge me to continue the investigation.

11 A Hortobágy-Berettyó halfajainak veszélyeztetettségi státusza és természetvédelmi értékrendje I. II. III. IV. V. Esocidae: Esox lucius Linné, 1758 csuka El T 1 Cyprinidae: Rutilus rutilus ( Linné, 1758) bodorka Rr T 1 Ctenopharyngodon idella (Cuvier et Valenciennes, 1844) amur Ci X 0 Scardinius erythrophthalmus (Linné, 1758) vörösszárnyú keszeg Se T 1 Leuciscus cephalus (Linné, 1758) domolykó Lc T 1 Leuciscus idus (Linné, 1758) jász Li R 2 Aspius aspius (Linné, 1758) balin As R 2 Leucaspius delineatus (Heckel, 1843) kurta baing Ld V 3 Alburnus alburnus (Linné, 1758) küsz Aa T 1 Blicca bjoerkna (Linné, 1758) karika keszeg Bl T 1 Abramis brama (Linné, 1758) dévérkeszeg Ab T 1 Abramis ballerus (Linné, 1758) lapos keszeg Al R 2 Abramis sapa (Pallas, 1811) bagolykeszeg Ap R 2 Tinca tinca (Linné, 1758) compó Ti R 2 Chondrostoma nasus (Linné, 1758) paduc Cn R 2 Gobio gobio (Linné, 1758) fenékjáró küllő Gg T 1 Gobio albipinnatus Lukasch, 1933 halványfoltú küllő Ga R 2 Pseudorasbora parva (Schlegel, 1842) kínai razbóra Ps X 0 Rhodeus sericeus amarus (Bloch, 1783) szivárványos ökle Rs T 1 Carassius carassius Linné, 1758 kárász Cc R 2 Carassius auratus Linné, 1758 ezüstkárász Ca T 1 Cyprinus carpio Linné, 1758 ponty Cy T 1 Hypophthalmichthys molitrix (Cuvier et Valenciennes, fehér busa Hm X ) Aristichthys nobilis (Richardson, 1845) pettves busa An X 0 Cobitidae: Misgurnus fossilis (Linné, 1758) réti csík Mf R 2 Cobitis taenia Linné, 1758 vágó csík Co R 2 Siluridae: Silurus glanis Linné, 1758 harcsa Sg R 2 Ictaluridae: Ictalurus nebulosus (LeSueur, 1819) törpeharcsa In X 0 Ictalurus melas (Rafinesque, 1820) fekete törpeharcsa Im X 0 Anguillidae: Anguilla anguilla (Linné, 1758) angolna Au B - Gadidae: Lota lota (Linné, 1758) menyhal Lo V 3 Centrarchidae: Lepomis gibbosus (Linné, 1758) naphal Lg X 0 Percidae: Perca fluviatilis Linné, 1758 sügér Pf T 1 Gymnocephalus cernuus (Linné, 1758) vágódurbincs Gc T 1

12 Gymnocephalus baloni Holcik et Hensel, 1974 széles durbincs Gb R* 3 Stizostedion lucioperca (Linné, 1758) fogassüllő Sl R 2 Stizostedion volgense (Gmelin, 1788) kősüllő Sv V 3 Gobiidae: Proterorhinus marmoratus (Pallas, 1811) tarka géb Pm R 2 I. latin név, II. magyar név, III. faj betűjele, IV. veszélyeztetettségi státusz (E, V, R, T, B, X, U, *Endemikus faj), V. természetvédelmi értékrend

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172.

A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. NÉHÁNY ADAT A KIS-SÁRRÉT HALFAUNÁJÁRÓL SALLAI ZOLTÁN 1, SZARVAS DR. GYÖRE KÁROLY 2, SZARVAS 1 NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2 HALTENYÉSZTÉSI KUTATÓ INTÉZET 1998 1.

Részletesebben

ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG

ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG A Puszta 1998. 1/15, pp. 24-32. ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG ÉS KÖRNYÉKE HALFAUNÁJÁHOZ SALLAI ZOLTÁN, SZARVAS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1998 1. BEVEZETÉS A hazai halfauna az elmúlt évben két új faunaelemmel

Részletesebben

ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN

ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN A Puszta 2000. 1/17, pp. 49-58. ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN SALLAI ZOLTÁN NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2001.

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA INVESTIGATION ON THE FISH FAUNA OF THE RIGHT-SIDE TRIBUTARIES OF HERNÁD RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2 1 Magyar Haltani Társaság,

Részletesebben

Az őshonos halaink védelmében

Az őshonos halaink védelmében Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH

Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH UGRAI Zoltán 1, GYÖRE Károly 2 1 Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség, Ráckeve, ugrai@rdhsz.hu 2 Halászati

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő NÉBIH - Halászati őri ismeretek Felkészülést elősegítő tananyag a halászati őri vizsgára (105 oldal). Alapvető tudás (halfajfelismerés)

Részletesebben

Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY)

Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY) Szepesi Zsolt 1, Harka Ákos 2 1 Omega Audit Kft., Eger, szepesizs@freemail.hu 2 Magyar Haltani Társság,

Részletesebben

Lajkó I., Pintér K., Halászvizsga. Az állami halászvizsga szakmai anyaga. Földművelésügyi Minisztérium Agroinform, Budapest, 139 pp.

Lajkó I., Pintér K., Halászvizsga. Az állami halászvizsga szakmai anyaga. Földművelésügyi Minisztérium Agroinform, Budapest, 139 pp. PINTÉR KÁROLY PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE 1. Könyvek 2015 Pintér K., 2015. Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk. Negyedik, átdolgozott és bővített kiadás: Mezőgazda Kiadó, Budapest, 360 pp. (Korábbi

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER

Pisces Hungarici 3 (2009) A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, NAGY Lajos 3 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, harkaa@freemail.hu

Részletesebben

A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA STUDY OF THE HEJŐ BROOK WATERSHED FISH FAUNA

A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA STUDY OF THE HEJŐ BROOK WATERSHED FISH FAUNA I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével

A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:64-68 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM

Pisces Hungarici 2 (2007) A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM HARKA Ákos 1, NAGY Lajos 2 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, mhtt@freemail.hu 2 Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak Kulcsszavak:

Részletesebben

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele) KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott beszámolót és a 2011. évi munkatervet. A taggyűlés

Részletesebben

Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81

Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81 Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81 Az Ér (Ier) romániai alsó szakaszának halfaunája a 2012 2013. évi kiszáradási folyamatok után The fish fauna of the lower section of the Romanian river Ier following the

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA

Pisces Hungarici 3 (2009) A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA THE EFFECTS OF THE REHABILITATION WORKS ON THE FISH POPULATION IN THE LÁHN-STREAM IN THE WESTERN REGION OF HUNGARY

Részletesebben

A balatoni nádasok halállományának szerkezete

A balatoni nádasok halállományának szerkezete ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 19-116. A balatoni nádasok halállományának szerkezete SPECZIÁR ANDRÁS 1, TÖLG LÁSZLÓ 2 és BÍRÓ PÉTER 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi

Részletesebben

Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces)

Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces) Natura Somogyiensis 1 439-444 Kaposvár, 2001 Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces) MAJER JÓZSEF - BÍRÓ PÉTER MAJER J. - BÍRÓ P.: Checklist of fish of Somogy county (Pisces) Abstract: The data

Részletesebben

ADATOK A KÖRÖSVIDÉK HALFAUNÁJÁHOZ (SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK HALAI)

ADATOK A KÖRÖSVIDÉK HALFAUNÁJÁHOZ (SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK HALAI) A PUSZTA 1997, 1/14 156-191 old. ADATOK A KÖRÖSVIDÉK HALFAUNÁJÁHOZ (SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK HALAI) SALLAI ZOLTÁN, SZARVAS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1997. 1. BEVEZETÉS Az ország fölséges vizeinek partján

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. LAKATOS, I. MÉSZÁROS, A.S. NAGY, K. PECSENYE I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 23, 2010 ADIUVANTIBUS

Részletesebben

A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata

A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata Crisicum I. pp. 211-228. A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata Dr. Györe Károly - Sallai Zoltán Abstract Fish faunistical investigations of the Körös Rivers: The authors investigated the fish

Részletesebben

Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96

Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96 Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96 A halfauna vizsgálata a kelet magyarországi Eger patak vízrendszerén Investigation of the fish fauna in the drainage system of the Eger Brook (Eastern Hungary) Harka Á.

Részletesebben

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Halasi-Kovács Béla tudományos munkatárs Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Részletesebben

A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 2010-ben

A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 2010-ben Halászatfejlesztés 34 - Fisheries & Aquaculture Development 34 202 ISBN 978-963-720-32-9 A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 200-ben Györe Károly, Ugrai Zoltán 2 és Csikai Csaba 3 Halászati és

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA

Pisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA ROLE OF THE WATER QUALITY IMPROVEMENT ON THE FISH FAUNA IN THE HUNGARIAN SECTION OF SAJÓ RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, HALASI-KOVÁCS

Részletesebben

A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE

A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE 51 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 27: 51 65, 2012 A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE H A R K A Á K O S 1 S A L L A I Z O L T Á N 2 1 Magyar Haltani Társaság,

Részletesebben

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi

Részletesebben

Az MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről

Az MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről Az MTA Duna-kutató Intézet 2012. évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről Kutatási témák 1. A halfajegyüttesek tér-időbeli dinamikája és a folyóvízi

Részletesebben

SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL

SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából 2008. június 6-án a Hortobágy- Berettyón végeztünk

Részletesebben

Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat

Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:126-135 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára Palkó Csaba

Részletesebben

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán. A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása A Torna-patakot közvetlenül érő vörösiszap szennyezés, súlyos természeti károkat okozott a Marcal folyó és a Rába alsó (torkolati) szakaszának élővilágában

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008)

Pisces Hungarici 3 (2009) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008) THE FISH FAUNA OF THE HUNGARIAN PART OF LAKE FERTŐ ACCORDING TO THE LITERATURE DATA AND OUR INVESTIGATIONS

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA

Pisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA THE EFFECT OF THE MOSONMAGYARÓVÁR DAM ON THE DISTRIBUTION PATTERNS OF FISH COMMUNITIES IN THE MOSONI DANUBE GYÖRE

Részletesebben

A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA A Puszta 2002 1/19. pp. 67-90. A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA SALLAI ZOLTÁN & KONTOS TIVADAR NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2003 BEVEZETÉS Egyes műszaki kivitelezési

Részletesebben

Az emberi tevékenység hatása a halfauna

Az emberi tevékenység hatása a halfauna Tájökológiai Lapok 8 (3): 591 599. (2010) 591 Az emberi tevékenység hatása a halfauna alakulására az Ipoly alsó (magyarországi) szakaszán Guti Gábor, Potyó Imre MTA Magyar Dunakutató Állomás 2131 Göd,

Részletesebben

Rejtvények 2014. Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/

Rejtvények 2014. Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Rejtvények 2014 /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány Februári feladvány Márciusi feladvány Áprilisi feladvány Májusi feladvány Júniusi feladvány Júliusi feladvány Augusztusi

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN

Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN A FISH STOCK SURVEY ON A FEW WATER BODIES OF THE KIS-BALATON AREA ANTAL László 1, CSIPKÉS Roland 2, MÜLLER Zoltán 2 1 Debreceni Egyetem,

Részletesebben

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL HÍREINK 2008-4 VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL A vaskos csabak Heckelnek a Drávát közelebbi lelőhely nélkül említő, valamint Krieschnek a Vágra vonatkozó, meglehetősen bizonytalan

Részletesebben

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ CSAPAT NÉV: CSAPATKAPITÁNY NEVE: CSAPATKAPITÁNY ELÉRHETŐSÉGE: VASKERESZTES, 2013 02 25 FELADATOK I. Feladat: Iskolátok, vagy lakóhelyetek környékén biztosan

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A

Részletesebben

Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez

Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 8 189-202 Pécs, 1995 Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez MAJER József MAJER, J.: Data to the fish fauna (Pisces) of Dráva river (Hungary) and

Részletesebben

Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25

Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25 Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25 A Marcal és a Torna halfaunájának regenerációja a 2010. évi vörösiszap szennyeződést követően Regeneration of the fish fauna of the Marcal river and Torna stream after red

Részletesebben

A BIHARI-SÍK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNISZTIKAI VISZONYAI

A BIHARI-SÍK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNISZTIKAI VISZONYAI A Puszta 2000. 1/17, pp. 26-44. A BIHARI-SÍK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNISZTIKAI VISZONYAI SALLAI ZOLTÁN NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2001. Olyan élet volt ebben a rétségben, amilyen sohasem

Részletesebben

FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY

FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A KÁRÓKATONA (Phalacrocorax carbo) HALFOGYASZTÁSA MAGYARORSZÁGON FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo)

Részletesebben

Az év hala: a compó (Tinca tinca)

Az év hala: a compó (Tinca tinca) Az év hala: a compó (Tinca tinca) Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Budapest, 2016. május 10. A hazai gerincesek védettsége 100% 7 90% 80% 34 70% 59 60% Nem védett 50% 100 100 93 Védett

Részletesebben

A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében

A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében Crisicum 3. pp.189-194. A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében Iosif Béres - Gavril Ardelean Témafelvetés Máramaros a Keleti-Kárpátok északi szakaszának legnagyobb

Részletesebben

Pisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE

Pisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE EFFECT OF FLOODING ON THE FISH COMMUNITY OF A SMALL RIVER (TARNA RIVER, TISZA BASIN, HUNGARY) SZEPESI Zs. 1, HARKA Á. 2 1 Omega-Audit Kft., Eger 2 Magyar

Részletesebben

A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata

A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2008) 93(2): 59 70. A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata WEIPERTH ANDRÁS 1, KERESZTESSY KATALIN 2 és SÁLY PÉTER 3 1 Eötvös Loránd Tudomány Egyetem, TTK, Állatrendszertani

Részletesebben

A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE A ZAGYVA TARNA VÍZRENDSZERÉN

A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE A ZAGYVA TARNA VÍZRENDSZERÉN I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE

Részletesebben

A Közép-Tisza-vidék árterületein ívó halfajok. Képes zsebhatározó

A Közép-Tisza-vidék árterületein ívó halfajok. Képes zsebhatározó A KözépTiszavidék árterületein ívó halfajok Képes zsebhatározó A nagykörűi hullámtéri Anyitató, melyet a tó természetes fokának helyreállításával keltettek újra életre Bevezetés A Tisza szabályozását 1846

Részletesebben

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása 9. Idegenforgalmi ismeretek Horgászturizmus Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely

Részletesebben

---------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------- Segítségüket szeretném kérni az alábbi hal meghatározásához. Még 2012 nyarán fogtam Dombóvár közelében, egy alig 20 cm széles csatornaszerű vízállásban (a víz gerinctelen élővilágának feltérképezése közben),

Részletesebben

AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI

AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI TISZA-MOZAIK AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI GUELMINO JÁNOS Egy folyó vagy folyószakasz halfaunája, vagyis halfajainak összessége, els ődlegesen a természeti adottságoktól, az utóbbi két évszázadban viszont mindinkább

Részletesebben

Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség. Ráckeve. 2007. április

Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség. Ráckeve. 2007. április Zárójelentés A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából. A Ráckevei Duna-ág halközösségének felmérése című pályázatról (Az anyag rövidített kivonata) Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség

Részletesebben

THE CHARACTER OF THE BÓDVA BY THE COMPOSITION OF THE FISHASSOCIATIONS

THE CHARACTER OF THE BÓDVA BY THE COMPOSITION OF THE FISHASSOCIATIONS I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A BÓDVA SZAKASZJELLEGE A HALTÁRSULÁSOK ÖSZETÉTELE ALAPJÁN

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM MEZŐGAZDAS TERMÉSZETV SZETVÉDELMI. ÁLLATTANI TANSZÉK Tanszékvezet. kvezető: cskozás. elemzése.

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM MEZŐGAZDAS TERMÉSZETV SZETVÉDELMI. ÁLLATTANI TANSZÉK Tanszékvezet. kvezető: cskozás. elemzése. DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM RTUDOMÁNYI KÖZPONTK MEZŐGAZDAS GAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TERMÉSZETV SZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS S VADGAZDÁLKOD LKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezet kvezető:

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

Kulcsszavak: halfajok, eredet, természetvédelmi érték, védettség Keywords: fish species, origin, conservational value, protection

Kulcsszavak: halfajok, eredet, természetvédelmi érték, védettség Keywords: fish species, origin, conservational value, protection Pisces Hungarici 9 (2015) 45 49 Az Egregy (Agriş) és az Almás patak (Almaş) halfaunája (Románia, Szilágy/Sălaj megye) The fish fauna of Agriş and Almaş streams (Romania, Sălaj country) Wilhelm S. 1, Ardelean,

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21.

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21. Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21. A BALATONI VÍZGYŰJTŐ HALÁLLOMÁNYAINAK ÖSSZETÉTELE Takács Péter* 1, Specziár András 1, Erős Tibor 1, Sály

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Készült: Tiszabábolna község közigazgatási területére vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről LXXVIII-es

Részletesebben

9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I.

9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I. 9/b tétel GERINCES RENDSZERTAN I. HALAK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPOCSNÉLKÜLIEK (AGNATHA) OSZTÁLY: KÖRSZÁJÚAK (CYCLOSTOMATA) REND: INGOLAALKÚAK» CSALÁD: INGOLAFÉLÉK TISZAI INGOLA (Eudontomyzon

Részletesebben

Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai

Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai Bíró Péter az MTA r. tagja MTA ÖK BLI Tihany HAKI Napok, 212. május 23 24. A hidrobiológia eredményeinek és feladatainak összegző értékelése több tanulmányban

Részletesebben

Rejtvények Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/

Rejtvények Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Rejtvények 2013 /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány Februári feladvány Márciusi feladvány Áprilisi feladvány Májusi feladvány Júniusi feladvány Júliusi feladvány Augusztusi

Részletesebben

A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai

A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai Magyar Haltani Társaság A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztéstudományi Intézet, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási

Részletesebben

Herman Ottó. A halászati jog alakulása a Fertőn:

Herman Ottó. A halászati jog alakulása a Fertőn: Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszer A Fertő tó halai és halászata Keserü Balázs ÉDUKÖVIZIG főelőadó Győr 2008 Nincs még egy nép, amelynek életéhez úgy kötődött volna a halászat tudománya, mint

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi

Részletesebben

HALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I.

HALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I. Tájökológiai Lapok 4 (2): 269 275. (2006) 269 HALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I. KERESZTESSY KATALIN MTA-SzIE Alkalmazott Állatgenetikai és Biotechnológiai Kutatócsoport, 2103

Részletesebben

A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) A hallgatóság (Papp Gábor felvétele) A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott

Részletesebben

Kulcsszavak: műtárgy, zsilip, élőhely rehabilitáció, kotrás Keywords: structure, floodgate, habitat rehabilitation, dredging

Kulcsszavak: műtárgy, zsilip, élőhely rehabilitáció, kotrás Keywords: structure, floodgate, habitat rehabilitation, dredging Pisces Hungarici 10 (2016) 51 56 Antropogén beavatkozások hatása az Öreg Túr halfaunájára The influence of anthropogenic interventions on the fish fauna of River Öreg Túr Fazekas D., Sólyom N., Nyeste

Részletesebben

KÖZÉP-TISZAI KUBIKGÖDÖR-RENDSZEREK HALFAUNISZTIKAI KUTATÁSA CLAY-PIT SYSTEMS FISHFAUNISTIC RESEARCH IN THE MIDDLE-TISZA

KÖZÉP-TISZAI KUBIKGÖDÖR-RENDSZEREK HALFAUNISZTIKAI KUTATÁSA CLAY-PIT SYSTEMS FISHFAUNISTIC RESEARCH IN THE MIDDLE-TISZA I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) KÖZÉP-TISZAI KUBIKGÖDÖR-RENDSZEREK HALFAUNISZTIKAI KUTATÁSA

Részletesebben

Átjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr

Átjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr Hallépcsők Pannonhalmi Miklós Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr Földünk felszínének 71%-át a vizek teszik ki, ami azt is jelenti, hogy a halak Földünkön a legelterjedtebb gerinces fajok. A becsült

Részletesebben

Halfaunisztikai célú vizsgálatok a Bózsván

Halfaunisztikai célú vizsgálatok a Bózsván Halfaunisztikai célú vizsgálatok a Bózsván A vízvisszatartás természetvédelmi hatásának vizsgálata a Malom előtti réten Tanulmány Készítette: Sallai Zoltán E.V. 5540 Szarvas, I. KK. 10/24. Szarvas 2014.

Részletesebben

Bega-Csatornában található ichthiofauna számbavétele és értékelése I. Horgász állomás eredményei és megvitatásuk

Bega-Csatornában található ichthiofauna számbavétele és értékelése I. Horgász állomás eredményei és megvitatásuk 3.2. Az ichthiofaunára vonatkozó tanulmány eredményeinek bemutatása 3.2.1. A övezetekre egységesen fenyegetést jelentő jelenlegi és potenciális veszélyek orvhalászat; szemcsés anyagok kitermelése a mellékmederből

Részletesebben

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó

Részletesebben

Folyóvízben előforduló fontosabb halfajok

Folyóvízben előforduló fontosabb halfajok Folyóvízben előforduló fontosabb halfajok Dr. Csenki-Bakos Zsolt Tudományos munkatárs Halgazdálkodási Tanszék csenki.zsolt@mkk.szie.hu mellék: 06/28-522-000 m:2316 Bodorka Rutilus rutilus (Linnaeus, 1758)

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007)

Pisces Hungarici 2 (2007) EGY MESTERSÉGES KISVÍZFOLYÁS, A MÁTRAALJAI CSEH-ÁROK HALFAUNÁJÁNAK JELLEGZETESSÉGEI, ÉS AZ ALBURNOIDES BIPUNCTATUS (BLOCH, 1782) HELYI POPULÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA THE CHARACTERISTICS OF THE FISHFAUNA OF

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A TISZA-TÓ TISZAVALKI MEDENCÉJÉBEN LÉVŐ HOLTMEDREK HALFAUNÁJA, VALAMINT A TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKESSÉG MEGÍTÉLÉSE

Pisces Hungarici 3 (2009) A TISZA-TÓ TISZAVALKI MEDENCÉJÉBEN LÉVŐ HOLTMEDREK HALFAUNÁJA, VALAMINT A TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKESSÉG MEGÍTÉLÉSE A TISZA-TÓ TISZAVALKI MEDENCÉJÉBEN LÉVŐ HOLTMEDREK HALFAUNÁJA, VALAMINT A TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKESSÉG MEGÍTÉLÉSE THE FISH FAUNA OF BACKWATERS SITUATED IN THE TISZAVALK BASIN OF LAKE TISZA AND THE EVALUATION

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 145-153. MELLÉKVIZEINEK HALFAUNÁJA 1999.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 145-153. MELLÉKVIZEINEK HALFAUNÁJA 1999. A Puszta 1999. 1/16, pp. 145-153. AZ ÁLTAL-ÉR ÉS MELLÉKVIZEINEK HALFAUNÁJA RIEZING NORBERT, SOPRON MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1999. BEVEZETÉS Az Által-ér halfaunáját korábban alig ismertük,

Részletesebben

2.2 A folyóvizek kategórizálása a mederszélesség és maximális vízmélység szerint, tavak kategorizálása méret szerint. Maximum vízmélység (m)

2.2 A folyóvizek kategórizálása a mederszélesség és maximális vízmélység szerint, tavak kategorizálása méret szerint. Maximum vízmélység (m) Halközösségek monitorozása 2008-08-26 II. PROJEKT: Vizes élőhelyek és közösségeik monitorozása Összeállította: Sallai Zoltán, Erős Tibor, Varga Ildikó 1. A monitorozás célja A protokoll kialakításakor

Részletesebben

Elemi csapásból hozzáadott érték

Elemi csapásból hozzáadott érték Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő

Részletesebben

Pisces Hungarici 8 (2014) 19 28

Pisces Hungarici 8 (2014) 19 28 Pisces Hungarici 8 (2014) 19 28 A magyarországi halfajok természetvédelmi státusza és a halfauna természetvédelmi értékelése Conservation status of the fish species in Hungary and evaluation of the conservation

Részletesebben

PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II

PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II Magyar Haltani Társaság Debrecen Tiszafüred 2007 Pisces Hungarici a Magyar Haltani Társaság időszakos kiadványa ISSN 1789-1329 Pisces

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) MELLÉKLET. Természetes vizeink sorsa. Woynarovich Elek 1012 Budapest, Attila út 121.

Pisces Hungarici 2 (2007) MELLÉKLET. Természetes vizeink sorsa. Woynarovich Elek 1012 Budapest, Attila út 121. MELLÉKLET A Magyar Haltani Társaság 2006. november 10-én tartott nyilvános ülésének előadás-kivonatai Természetes vizeink sorsa Woynarovich Elek 1012 Budapest, Attila út 121. Magyarország vizei a második

Részletesebben

Javaslat. A Maros ártér állatvilága. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat. A Maros ártér állatvilága. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat A Maros ártér állatvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2.

Részletesebben

A Magyar Haltani Társaság évi előadói ülésének programja

A Magyar Haltani Társaság évi előadói ülésének programja Magyar Haltani Társaság Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Hidrobiológia Tanszék DAB Vízi Ökológiai Munkabizottsága A Magyar Haltani Társaság 2006. évi előadói ülésének programja Debreceni Egyetem

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei szerkesztők Markó Bálint és Sárkány-Kiss Endre Kolozsvári Egyetemi Kiadó Kolozsvár, Románia

Részletesebben

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott hal gazdálko dá si vízterületen

Részletesebben

Horgászatra vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírások a halgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeletéből

Horgászatra vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírások a halgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeletéből Horgászatra vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírások a halgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeletéből Magyar Országos Horgász Szövetség közleménye alapján: A horgászatra vonatkozó következő kivonat,

Részletesebben

BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Specziár András és Takács Péter MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Vizsgálataink

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

Horgászatra jogosító okmányok

Horgászatra jogosító okmányok Horgászatra vonatkozó legfontosabb új jogszabályi előírások kivonata amely a 2013. évi CII. sz. halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényből és a 133/2013. (XII. 29.) VM rendeletből készült Magyarország

Részletesebben

FEKETESZÁJÚ GÉB (NEOGOBIUS MELANOSTOMUS) A RÁBÁBAN

FEKETESZÁJÚ GÉB (NEOGOBIUS MELANOSTOMUS) A RÁBÁBAN Híreink 2007-4 FEKETESZÁJÚ GÉB (NEOGOBIUS MELANOSTOMUS) A RÁBÁBAN A magyar halfaunából 2001 óta ismert feketeszájú géb a ponto-kaszpikus térség invazív fajainak egyike. Első hazai példányai Göd térségében

Részletesebben

Tartalom. Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom. Created by XMLmind XSL-FO Converter. Tartalom Bevezetés... vi 1. A halak szervezete... 1 1. Testfelépítés... 1 2. Bőr... 2 3. Vázrendszer... 5 4. Izomzat és mozgás... 8 5. Légzés... 9 6. Táplálkozás... 10 7. Anyagszállítás... 11 8. Kiválasztás...

Részletesebben

Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60

Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60 Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60 A halközösség struktúrájának sajátosságai a Tisza tó különböző élőhelyein The attribution of the fish community structure in the different habitat types of the Tisza lake

Részletesebben

Pisces Hungarici 4 (2010) A HORNÁD/HERNÁD FOLYÓ SZLOVÁKIAI SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJA FISH FAUNA OF THE RIVER HORNÁD/HERNÁD IN SLOVAKIA

Pisces Hungarici 4 (2010) A HORNÁD/HERNÁD FOLYÓ SZLOVÁKIAI SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJA FISH FAUNA OF THE RIVER HORNÁD/HERNÁD IN SLOVAKIA A HORNÁD/HERNÁD FOLYÓ SZLOVÁKIAI SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJA FISH FAUNA OF THE RIVER HORNÁD/HERNÁD IN SLOVAKIA KOŠČO Ján 1, KOŠUTHOVÁ Lenka 2, KOŠUTH Peter 2, PEKÁRIK Ladislav 3, BALÁZS Pavol 1 1 Prešovská

Részletesebben

Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető

Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon Bardócz Tamás főosztályvezető Változó szabályozási környezet Új Btk. Új rendészeti tv. EU Közös Halászati Politika Változó társadalmi, gazdasági elvárások

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben