Kulcsszavak: halfajok, eredet, természetvédelmi érték, védettség Keywords: fish species, origin, conservational value, protection
|
|
- Klaudia Gulyás
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Pisces Hungarici 9 (2015) Az Egregy (Agriş) és az Almás patak (Almaş) halfaunája (Románia, Szilágy/Sălaj megye) The fish fauna of Agriş and Almaş streams (Romania, Sălaj country) Wilhelm S. 1, Ardelean, G. 2 1 Székelyhíd/Săcueni, Arany János u. 22/D 2 Vasile Goldiş Egyetem, Szatmárnémeti/Satu Mare Kulcsszavak: halfajok, eredet, természetvédelmi érték, védettség Keywords: fish species, origin, conservational value, protection Abstract The Agriş and Almaş brooks are tributaries of the Someş river in Sălaj county, Romania. Their fish fauna has not been studied yet. During our survey we have found 1615 exemplars of 16 fish species. Fifteen of these are native and only one are adventive, which is only represented by low number of exemplars. In the upper stretch of the two brooks we have not found the trout zone, as previously supposed by researchers. The dominant species were the chub and the Carpathian barbel, which were present through the whole length of the brooks; no distinct zones could be separated. Kivonat Az Egregy és az Almás patak a Szamos mellékpatakja a romániai Szilágy megyében. Halfaunájukat eddig még senki sem tanulmányozta. Kutatásaink során 16 halfaj 1615 egyedét sikerült begyűjtenünk. Közülük 15 faj natív, s csak egy adventív, de az is csak kis egyedszámmal képviselteti magát. A patakok felső szakaszán találtunk a kutatók által feltételezett pisztrángzónát. Domináns faj a domolykó és a kárpáti márna, ezek a vízfolyások teljes hosszában jelen voltak, tudtunk különálló szakaszokat elkülöníteni. Bevezetés Az Egregy és az Almás patak a Szamos bal oldali mellékpatakja a romániai Szilágy megyében. Mindkettő a Meszes hegység északi lejtőjén ered, az Egregy 600 m, az Almáspatak 640 m tszf. magasságban. Az Egregy hossza 43,3 km, vízgyűjtő területe 347 km 2. Az Almás patak hossza 65,4 km, vízgyűjtője 810 km 2. Medrük párhuzamos elhelyezkedésű, esésük a középső és alsó szakaszon 1,5 m/km. Zsibó/Jibou közelében ömlenek a Szamosba 184, illetve 198 m tszf. magasságban (Ujvári 1972). Halfaunájukra vonatkozó adatok sem a Románia halait feldolgozó kötetben (Bănărescu 1964), sem a Tisza vízrendszerét bemutató sorozat Szamos kötetében (Bănărescu et al. 1999) nincsenek, bár Bănărescu feltételezi, hogy felső szakaszuk a pisztrángzónába, középső szakaszuk a pérzónába, míg az alsó a domolykózónába tartozik. Fontosnak tartottuk a két patak halfaunájának felmérését, hiszen azok egyrészt menedéket nyújthatnak a befogadó Szamos halainak, másrészt utánpótlást biztosíthatnak főleg a folyót ért esetleges szennyezések alatt és után. Anyag és módszer A gyűjtést az Egregyen és az Almás patakon július 31. és augusztus 1. között végeztük. A tevékenységhez SAMUS 725MP típusú elektromos halászgépet használtunk, a fajokra és egyedszámokra vonatkozó adatokat OLYMPUS VN 1100PC digitális diktafonon rögzítettük. Az Egregyen öt, az Almás patakon négy ponton vettünk mintát (1. ábra). 45
2 Gyűjtőpontok az Egregyen: 1. Prodánfalva (Prodăneşti) 2. Zsákfalva (Jac) 3. Somróujfalu (Brusturi) alatt 4. Alsóegregy (Românaş) és Egregypósa (Păuşa) között 5. Egregypósa (Păuşa) fölött Gyüjtőpontok az Almás patakon: 6. Tihó (Tihău) hídjánál 7. Kendermező (Chendrea) alatt 8. Almásszentmihály (Sânmihaiu Almaşului) 9. Sutor (Zutor) 1. ábra. Gyűjtőpontok az Egregy és azalmás patakon Fig. 1. Sampling sites on the Agriş and Almaş streams A patakokon 200 m es szakaszokat lábalásos módszerrel halásztunk. A meghatározást követően a halakat a fogás helyén szabadon engedtük. A fajok tudományos és magyar nevét az érvényben levő nevezéktan szerint adtuk meg (Harka 2011). A kárpáti márna (Barbus carpathicus) és a tiszai küllő (Gobio carpathicus) faji azonosítása a két faj földrajzi elterjedésének a figyelembevételével történt (Kottelat & Freyhof 2007). A halfaunát alkotó fajok eredetét a Györe (1995) által javasoltak alapján adtuk meg. Ez alól egyedül az ezüstkárász kivétel, amelyre Guti és mtsi. (2014) újabb értékelését fogadtuk el. A két patak halfaunájának természeti értékét Bănărescu (1994) minősítéseit alkalmazva Guti és mtsi. (2014) módszere alapján állapítottuk meg. A védettséghez a Romániában érvényes jogszabályokat vettük alapul (Wilhelm & Harka 2014). Eredmények A két patakból összesen 16 halfaj 1615 példányát azonosítottuk (1. táblázat). 1. táblázat. A gyűjtött egyedek száma Table 1. The number of collected fish specimens Gyűjtőpontok Egregy Almás patak Halfajok Leuciscus leuciscus Squalius cephalus Aspius aspius Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Chondrostoma nasus Barbus barbus 15 8 Barbus carpathicus Gobio carpathicus Romanogobio kesslerii Pseudorasbora parva Rhodeus amarus Carassius gibelio 1 14 Sabanejewia balcanica Barbatula barbatula Perca fluviatilis
3 A fogott fajok közül a domolykó (Squalius cephalus) és a kárpáti márna (Barbus carpathicus) nagy számban volt jelen minden lelőhelyen. A fajok többsége mindkét patakban előfordult, ám a balin (Aspius aspius), az ezüstkárász (Carassius gibelio) és a sügér (Perca fluviatilis) csak az Egregyből, míg a rózsás márna (Barbus barbus) csak az Almás patakból került elő. A romániai vizekből Bănărescu (1994) által eltűntnek nyilvánított nyúldomolykónak (Leuciscus leuciscus) az Egregyben egy kis létszámú, de stabil populációját találtuk. A balinnak (Aspius aspius) csak az Egregyben találtuk néhány fiatal egyedét, amelyek feltehetően a Szamosból húzódtak fel ide. A küszt (Alburnus alburnus) különösen a torkolatközeli részeken találtuk nagy egyedszámban. Ugyanez volt a jellemző a sujtásos küszre (Alburnoides bipunctatus) is. Mindkét faj szinte minden gyűjtőponton előkerült. A paduc (Chondrostoma nasus) csak egy egy ponton került elő. Előfordulása az Almáspatakra jellemző, ahol a moszatokkal benőtt hídláb közelében találtuk. A rózsás márnát (Barbus barbus) egyetlen helyen, az Almás patak torkolata közelében észleltük, ahol a víz mélyebb, és a folyása csendesebb volt. A küllőfajok közül a tiszai küllő (Gobio carpathicus) és a homoki küllő (Romanogobio kesslerii) több ponton is előkerült, de mindenhol csak kis egyedszámban. A razbóra (Pseudorasbora parva) ugyancsak mindkét patakból előkerült néhány ponton, de szerencsére nagy egyedszámban. A szivárványos ökle (Rhodeus amarus) a torkolatközeli csendesebb vizekben mutatkozott gyakoribbnak. Az ezüstkárász (Carassius gibelio) egyetlen példányára Almásszentmihály gyors folyású, kavicsos medrű vizének partközeli részén találtunk rá. A balkáni törpecsík (Sabanejewia balcanica), valamint a kövicsík (Barbatula barbatula) az Almás patak felső szakaszán volt gyakori. A sügér (Perca fluviatilis) csak az Egregy alsó szakaszán képviseltette magát egy egy példánnyal. Eredet szerint (2. táblázat) a 16 fajból egy, a homoki küllő (Romanogobio kesslerii) számít endemikus fajnak, a többség természetesen honos (15 natív faj), és csak egy faj, a razbóra (Pseudorasbora parva) idegen eredetű, behurcolt. A natív fajok közül, az ezüstkárász (Carassius gibelio) a közelmúltig betelepített fajnak számított, újabban azonban az egzóta Carassius auratus alfajaként, ha őshonos európai fajként tartják számon (Guti et al 2014). A vizsgált területen ritkának bizonyult. A Romániában érvényben lévő természetvédelmi törvények alapján (2. táblázat) a 14 őshonos faj közül 9 (Leuciscus leuciscus, Aspius aspius, Alburnoides bipunctatus, Barbus barbus, Barbus carpathicus, Romanogobio kesslerii, Rhodeus amarus, Sabanejewia balcanica, Barbatula barbatula) élvez valamilyen formában törvényi védelmet. Méretkorlátozás van érvényben a Squalius cephalus, Chondrostoma nasus, Carassius gibelio és Perca fluviatilis fajokra, de érthetetlen módon méretkorlátozás vonatkozik olyan törvényesen védett fajokra is, mint az Aspius aspius és Barbus barbus (Wilhelm & Harka 2014). A természetvédelmi státusz megállapítására a Bănărescu (1994) által közölteket vettük figyelembe, egyedül a Leuciscus leuciscus besorolását módosítottuk kihaltról re. A fajok romániai besorolása lényegesen eltér a Guti és mtsi. (2014) által a magyarországi viszonyokra alkalmazottaktól (2. táblázat). A Bănărescu féle besorolás alapján számítva az Egregy patak abszolút természetvédelmi értéke TA = 18, a relatív természetvédelmi értéke TR = 1,20. Ugyanezek az értékek az Almáspataknál TA = 17, míg TR = 1,21. Értékelés Mind az Egregy, mind az Almás patak alacsony hegyvidéken ered, és aránylag rövid. Ezért, no meg azért, mert torkolatuk környékén a befogadó Szamosnak sem különösen gazdag a halfaunája, a két patak halállománya viszonylag szegényes. A fajok többsége 47
4 őshonos, közülük egyedül a homoki küllő (Romanogobio kesslerii) számít endemikusnak. Egyedül a razbóra idegenhonos, ám ennek egyedszáma is alacsony. 2. táblázat. A gyűjtött halfajok eredete, védettsége és természetvédelmi státusza Table 2. Origin, protection and conservation status of collected species Halfajok Eredet Védettség 1 Leuciscus leuciscus natív 2 Squalius cephalus natív 3 Aspius aspius natív Védett: Vörös Lista: fokozottan Méretkorlátozás: 25 cm Védett: Élőhelyvédelmi Irányelvek 2. melléklet, 13/1993. törv. 3. melléklet, 462/ , 49/ Méretkorlátozás: 30 cm 4 Alburnus alburnus natív Nem védett 5 Alburnoides bipunctatus natív 6 Chondrostoma nasus natív 7 Barbus barbus natív 8 Barbus carpathicus natív Védett: 13/ , IUCN: Méretkorlátozás 20 cm Védett: Élőhelyvéd. Irányelvek 5. Méretkorlátozás: 27 cm Védett: Élőhelyvéd. Irányelvek 5., 13/ , 462/ , 49/ Gobio carpathicus natív Nem védett 10 Romanogobio kesslerii 11 Pseudorasbora parva endemikus behurcolt 12 Rhodeus amarus natív 13 Carassius gibelio natív 14 Sabanejewia balcanica natív 15 Barbatula barbatula natív 16 Perca fluviatilis natív Védett: 13/ , 462/ , 49/ , Vörös Lista:, NATURA 2000: Nem védett Védett: Élőhelyvéd. Irányelvek 2., 13/ , 462/ , 49/ Méretkorlátozás: 15 cm Védett: Környezetv. Irányelvek 2., 13/ , 462/ , 49/ , Védett: Környezetv. Irányelvek 2., 13/ , 462/ , 49/ , Méretkorlátozás: 12 cm Természetvédelmi státusz Bănărescu (1994) szerint Természetvédelmi státusz Guti és mtsi. (2014) szerint exotikus A patakokban nincsenek műtárgyak, egyedül az Egregyen van egy kavicsbánya a 4. gyűjtőpontnál. Különben a vízfolyások természetesek, csak az enyhe lejtésű, menedékes partszakaszokon vannak kísérő árvízvédelmi töltések. Halastavak sincsenek a közelben, s haltelepítés sem történt a patakokba, de még a Szamosba se. 48
5 Lévén, hogy a Szamos gyakran ki van téve különböző természetű és mértékű szennyezésnek, ezekre a patakokra fontos menedék és utánpótlásszerep hárulhat. Mivel egyre kevesebb azoknak a vízfolyásoknak a száma, amelyek ezekhez a patakokhoz hasonlóan természetes állapotokat őriznek, a természetvédelmi hatóságok figyelmébe ajánljuk védelem alá helyezésük megfontolását. Irodalom Bănărescu, P. M. (1964): Pisces Osteichthyes. Fauna Republicii Populare Romîne, XIII. Academia Republicii Populare Romine, Bucuresti, pp Bănărescu, P. M. (1994): The present day conservation status of the freshwater fish fauna of Romania. Ocrot. nat. med. înconj. Bucureşti, 38/1: Bănărescu, P. M., Telcean, I., Nalbant, T. T., Harka, Á., Ciobanu, M. (1999): The fish fauna of the Someş/Szamos basin. p In: Sárkány Kiss A., Hamar J. (eds.): The Someş/Szamos River Valley, Tiscia monograph series, Szolnok Szeged Târgu Mureş. Guti G., Sallai Z., Harka Á. (2014): A magyarországi halfajok természetvédelmi státusza és a halfauna természetvédelmi értékelése. Pisces Hungarici 8: Györe K. (1995): Magyarország természetesvízi halai. Vízi természet és környezetvédelem: Harka Á. (2011): Tudományos halnevek a magyar szakirodalomban. Halászat 104/3 4: Kottelat, M., Freyhof, J. (2007) Handbook of European Freshwater Fishes. Kottelat, Cornol, Switzerland and Freyhof, Berlin, Germany, pp Ujvári, I. (1972): Geografia apelor României. Editura Ştiinţifică, Bucureşti, pp: 591. Wilhelm S., Harka Á. (2014): Partium halai. Székelyhíd, pp Authors: Sándor WILHELM (sandor.wilhelm@gmail.com), Gavril ARDELEAN 49
Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA
A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA INVESTIGATION ON THE FISH FAUNA OF THE RIGHT-SIDE TRIBUTARIES OF HERNÁD RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2 1 Magyar Haltani Társaság,
RészletesebbenA selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán.
A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Közép-Tisza (védett, SCI, SPA)
RészletesebbenAdatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához
Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM
A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM HARKA Ákos 1, NAGY Lajos 2 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, mhtt@freemail.hu 2 Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak Kulcsszavak:
RészletesebbenTHE CHANGES OF THE ICHTHIOFAUNA OF RIVER BERETTYÓ AND TRIBUTARIES
I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG A BERETTYÓ ÉS MELLÉKVIZEI HALFAUNÁJÁNAK VÁLTOZÁSAI THE CHANGES OF THE ICHTHIOFAUNA OF RIVER BERETTYÓ AND TRIBUTARIES DEBRECENI EGYETEM
RészletesebbenÚjabb adatok a Sajó halfaunájáról New data to the fish fauna of River Sajó Csipkés R. 1, Szatmári L. 2, Szepesi Zs. 3, Harka Á.
Pisces Hungarici 8 (2014) 61 68 Újabb adatok a Sajó halfaunájáról New data to the fish fauna of River Sajó Csipkés R. 1, Szatmári L. 2, Szepesi Zs. 3, Harka Á. 4 1 Debreceni Egyetem MÉK, Debrecen 2 Debreceni
RészletesebbenA Hernád halfaunáját érő emberi hatások
CsipkésR-StündlL:Layout 1 3/24/15 11:06 AM Page 1 A Hernád halfaunáját érő emberi hatások Csipkés Roland Stündl László Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar,
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) DATA TO THE FISH FAUNA OF THE MURA RIVER AT LETENYE
ADATOK A MURA LETENYEI SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁHOZ DATA TO THE FISH FAUNA OF THE MURA RIVER AT LETENYE KERESZTESSY Katalin 1, BELICZKY Gábor 2, KISS Gergő 2 1 Vas-Hal Bt., Maglód, keresztessy.katalin@gmail.com
RészletesebbenPisces Hungarici 8 (2014) 77 81
Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81 Az Ér (Ier) romániai alsó szakaszának halfaunája a 2012 2013. évi kiszáradási folyamatok után The fish fauna of the lower section of the Romanian river Ier following the
RészletesebbenA Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei
A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei szerkesztők Markó Bálint és Sárkány-Kiss Endre Kolozsvári Egyetemi Kiadó Kolozsvár, Románia
RészletesebbenA Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172.
A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. NÉHÁNY ADAT A KIS-SÁRRÉT HALFAUNÁJÁRÓL SALLAI ZOLTÁN 1, SZARVAS DR. GYÖRE KÁROLY 2, SZARVAS 1 NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2 HALTENYÉSZTÉSI KUTATÓ INTÉZET 1998 1.
RészletesebbenTermészetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat
Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:126-135 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára Palkó Csaba
RészletesebbenKisvízfolyások halfaunájának helyzete a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
Pisces Hungarici 12 (2018) 21 31 Kisvízfolyások halfaunájának helyzete a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén The state of streams fish fauna in the area of Bükk National Park Directorate
RészletesebbenA MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE A ZAGYVA TARNA VÍZRENDSZERÉN
I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE
RészletesebbenPisces Hungarici 10 (2016) 63 70
Pisces Hungarici 10 (2016) 63 70 A Sajó menti kisvízfolyások halfaunájának természetvédelmi és ökológiai értékelése Ecological and nature conservational evaluation of the fish fauna of tributaries of the
RészletesebbenAz őshonos halaink védelmében
Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%
RészletesebbenCOMPARATIVE STUDY OF WOLD AND LOWLAND SITUATED SMALL WATERCOURSES FROM FISHBIOLOGICAL ASPECT
I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) DOMBVIDÉKI ÉS SÍKVIDÉKI KISVÍZFOLYÁSOK HALÁLLOMÁNYAINAK
RészletesebbenPisces Hungarici 12 (2018) 57 62
Pisces Hungarici 12 (2018) 57 62 Az Ér folyó csatornáinak aktuális halközössége The actual fish community in the Ér/Ier River Szabó I. E. Gojdu u. 16, 417435 Sacueni/Székelyhíd, Romania Kulcsszavak: Érmellék,
RészletesebbenHalfaunisztikai célú vizsgálatok a Bózsván
Halfaunisztikai célú vizsgálatok a Bózsván A vízvisszatartás természetvédelmi hatásának vizsgálata a Malom előtti réten Tanulmány Készítette: Sallai Zoltán E.V. 5540 Szarvas, I. KK. 10/24. Szarvas 2014.
RészletesebbenADATOK A TARNA, A BENE-PATAK ÉS A TARNÓCA HALFAUNÁJÁHOZ
A Puszta 2001. 1/18. pp. 77-86. ADATOK A TARNA, A BENE-PATAK ÉS A TARNÓCA HALFAUNÁJÁHOZ 1 2 SZEPESI ZSOLT HARKA ÁKOS 1 3300 EGER, CSIKY SÁNDOR U. 52. 2 5350 TISZAFÜRED, TÁNCSICS U. 1. 2002. Bevezetés Az
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA
A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA THE EFFECTS OF THE REHABILITATION WORKS ON THE FISH POPULATION IN THE LÁHN-STREAM IN THE WESTERN REGION OF HUNGARY
RészletesebbenKulcsszavak: műtárgy, zsilip, élőhely rehabilitáció, kotrás Keywords: structure, floodgate, habitat rehabilitation, dredging
Pisces Hungarici 10 (2016) 51 56 Antropogén beavatkozások hatása az Öreg Túr halfaunájára The influence of anthropogenic interventions on the fish fauna of River Öreg Túr Fazekas D., Sólyom N., Nyeste
RészletesebbenKisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján
Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Halasi-Kovács Béla tudományos munkatárs Halászati és Öntözési Kutatóintézet
RészletesebbenA HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA STUDY OF THE HEJŐ BROOK WATERSHED FISH FAUNA
I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA
RészletesebbenA folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével
Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:64-68 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű
RészletesebbenA Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében
Crisicum 3. pp.189-194. A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében Iosif Béres - Gavril Ardelean Témafelvetés Máramaros a Keleti-Kárpátok északi szakaszának legnagyobb
RészletesebbenPisces Hungarici 7 (2013) 85 96
Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96 A halfauna vizsgálata a kelet magyarországi Eger patak vízrendszerén Investigation of the fish fauna in the drainage system of the Eger Brook (Eastern Hungary) Harka Á.
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007)
EGY MESTERSÉGES KISVÍZFOLYÁS, A MÁTRAALJAI CSEH-ÁROK HALFAUNÁJÁNAK JELLEGZETESSÉGEI, ÉS AZ ALBURNOIDES BIPUNCTATUS (BLOCH, 1782) HELYI POPULÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA THE CHARACTERISTICS OF THE FISHFAUNA OF
RészletesebbenADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG
A Puszta 1998. 1/15, pp. 24-32. ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG ÉS KÖRNYÉKE HALFAUNÁJÁHOZ SALLAI ZOLTÁN, SZARVAS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1998 1. BEVEZETÉS A hazai halfauna az elmúlt évben két új faunaelemmel
RészletesebbenPisces Hungarici 4 (2010) A HORNÁD/HERNÁD FOLYÓ SZLOVÁKIAI SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJA FISH FAUNA OF THE RIVER HORNÁD/HERNÁD IN SLOVAKIA
A HORNÁD/HERNÁD FOLYÓ SZLOVÁKIAI SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJA FISH FAUNA OF THE RIVER HORNÁD/HERNÁD IN SLOVAKIA KOŠČO Ján 1, KOŠUTHOVÁ Lenka 2, KOŠUTH Peter 2, PEKÁRIK Ladislav 3, BALÁZS Pavol 1 1 Prešovská
RészletesebbenRejtvények /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány. Februári feladvány
Rejtvények 2016 /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány Februári feladvány Márciusi feladvány Áprilisi feladvány Májusi feladvány Júniusi feladvány Júliusi feladvány Augusztusi
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő NÉBIH - Halászati őri ismeretek Felkészülést elősegítő tananyag a halászati őri vizsgára (105 oldal). Alapvető tudás (halfajfelismerés)
RészletesebbenPisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE
ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE EFFECT OF FLOODING ON THE FISH COMMUNITY OF A SMALL RIVER (TARNA RIVER, TISZA BASIN, HUNGARY) SZEPESI Zs. 1, HARKA Á. 2 1 Omega-Audit Kft., Eger 2 Magyar
RészletesebbenPisces Hungarici 4 (2010) A KENYERI HALLÉPCSŐ MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA (RÁBA, KENYERI)
A KENYERI HALLÉPCSŐ MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA (RÁBA, KENYERI) INVESTIGATION ON THE OPERATION OF THE FISH PASS AT KENYERI (RIVER RÁBA, WEST HUNGARY) KERESZTESSY Katalin 1, KESERÜ Balázs 2 1 2234 Maglód, Darwin
RészletesebbenA MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA
A Puszta 2002 1/19. pp. 67-90. A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA SALLAI ZOLTÁN & KONTOS TIVADAR NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2003 BEVEZETÉS Egyes műszaki kivitelezési
RészletesebbenPisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY)
VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY) Szepesi Zsolt 1, Harka Ákos 2 1 Omega Audit Kft., Eger, szepesizs@freemail.hu 2 Magyar Haltani Társság,
RészletesebbenA vörös mocsárrák Procambarus clarkii (Girard, 1852) jelenlegi elterjedése és hatása a Duna egyes magyarországi befolyóinak halfaunájára
Pisces Hungarici 12 (2018) 71 76 A vörös mocsárrák Procambarus clarkii (Girard, 1852) jelenlegi elterjedése és hatása a Duna egyes magyarországi befolyóinak halfaunájára Present distribution of the invasive
RészletesebbenTHE CHARACTER OF THE BÓDVA BY THE COMPOSITION OF THE FISHASSOCIATIONS
I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A BÓDVA SZAKASZJELLEGE A HALTÁRSULÁSOK ÖSZETÉTELE ALAPJÁN
Részletesebben1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.
A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása A Torna-patakot közvetlenül érő vörösiszap szennyezés, súlyos természeti károkat okozott a Marcal folyó és a Rába alsó (torkolati) szakaszának élővilágában
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER
A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, NAGY Lajos 3 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, harkaa@freemail.hu
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) THE INFLUENCE OF THE HABITATS UPON THE FISHFAUNA OF THE LOWER SECTOR OF CRISURI RIVERS (NORTH-WESTERN ROMANIA)
THE INFLUENCE OF THE HABITATS UPON THE FISHFAUNA OF THE LOWER SECTOR OF CRISURI RIVERS (NORTH-WESTERN ROMANIA) AZ ÉLŐELYI KÖRNYEZET HATÁSA A HALFAUNA ÖSSZETÉTELÉRE A KÖRÖSÖK ALSÓ RÉGIÓJÁBAN TELCEAN Ilie,
RészletesebbenADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN
A Puszta 2000. 1/17, pp. 49-58. ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN SALLAI ZOLTÁN NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2001.
RészletesebbenPisces Hungarici 5 (2011) A MARCAL MELLÉKPATAKJAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA
A MARCAL MELLÉKPATAKJAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA INVESTIGATION ON THE FISH FAUNA ON THE SIDE STREAMS OF MARCAL RIVER (WEST HUNGARY) HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred,
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA
A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA ROLE OF THE WATER QUALITY IMPROVEMENT ON THE FISH FAUNA IN THE HUNGARIAN SECTION OF SAJÓ RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, HALASI-KOVÁCS
RészletesebbenPisces Hungarici 7 (2013) 13 25
Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25 A Marcal és a Torna halfaunájának regenerációja a 2010. évi vörösiszap szennyeződést követően Regeneration of the fish fauna of the Marcal river and Torna stream after red
RészletesebbenA Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 2010-ben
Halászatfejlesztés 34 - Fisheries & Aquaculture Development 34 202 ISBN 978-963-720-32-9 A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 200-ben Györe Károly, Ugrai Zoltán 2 és Csikai Csaba 3 Halászati és
RészletesebbenAz emberi tevékenység hatása a halfauna
Tájökológiai Lapok 8 (3): 591 599. (2010) 591 Az emberi tevékenység hatása a halfauna alakulására az Ipoly alsó (magyarországi) szakaszán Guti Gábor, Potyó Imre MTA Magyar Dunakutató Állomás 2131 Göd,
RészletesebbenA IV. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA PROGRAMJA
MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG A IV. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA PROGRAMJA DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattenyésztés-tudományi
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) A BÓDVA MELLÉKPATAKJAINAK HALFAUNÁJA, ÉS A HALKÖZÖSSÉG TERMÉSZETI ÉRTÉKEI
A BÓDVA MELLÉKPATAKJAINAK HALFAUNÁJA, ÉS A HALKÖZÖSSÉG TERMÉSZETI ÉRTÉKEI THE FISH FAUNA OF THE TRIBUTARIES OF BÓDVA RIVER AND THE NATURAL WALUES OF THE FISH COMMUNITY JUHÁSZ Lajos 1, KOŠČO Jan 2 1 Debreceni
RészletesebbenSály P., Erős T. (2016): Vízfolyások ökológiai állapotminősítése halakkal: minősítési indexek kidolgozása. Pisces Hungarici 10: 15 45
F1 Elektronikus függelék Sály P., Erős T. (2016): Vízfolyások ökológiai állapotminősítése halakkal: minősítési indexek kidolgozása. Pisces Hungarici 10: 15 45 című közleményhez. Electronic appendix for
RészletesebbenA Magyar Haltani Társaság 2014. évi hírei
A Magyar Haltani Társaság 2014. évi hírei Az év hala ötödször A Magyar Haltani Társaság minden természetkedvelő ember örömére ötödször is kiírta az év hala pályázatot, amelynek legfőbb célja a hazai őshonos
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) A JÁSZKESZEG (LEUCISCUS IDUS) ÉVI GRADÁCIÓJÁNAK HATÁSA KISVÍZFOLYÁSAINK HALKÖZÖSSÉGEIRE
A JÁSZKESZEG (LEUCISCUS IDUS). ÉVI GRADÁCIÓJÁNAK HATÁSA KISVÍZFOLYÁSAINK HALKÖZÖSSÉGEIRE THE EFFECT OF THE YEARLY GRADATION OF IDE (LEUCISCUS IDUS) IN ON THE FISH COMMUNITIES OF STREAMS SZEPESI Zsolt,
RészletesebbenPisces Hungarici 5 (2011) A TARNA FELSŐ ÉS KÖZÉPSŐ VÍZGYŰJTŐJÉNEK PATAKI HALEGYÜTTESEI
A TARNA FELSŐ ÉS KÖZÉPSŐ VÍZGYŰJTŐJÉNEK PATAKI HALEGYÜTTESEI STREAM FISH ASSEMBLAGES OF THE UPPER AND MIDDLE CATCHMENT OF RIVER TARNA, HUNGARY SÁLY Péter, HÓDI Beáta Krisztina Szent István Egyetem Állattani
RészletesebbenA KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK
A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE
RészletesebbenPISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II
PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II Magyar Haltani Társaság Debrecen Tiszafüred 2007 Pisces Hungarici a Magyar Haltani Társaság időszakos kiadványa ISSN 1789-1329 Pisces
RészletesebbenPisces Hungarici 12 (2018) 47 51
Pisces Hungarici 12 (2018) 47 51 Egzotikus halfajok és decapodák a Barát és Dera patakban, valamint a torkolatuk dunai élőhelyein Occurrence of exotic fish and crayfish species in Barát and Dera creeks
RészletesebbenPisces Hungarici 6 (2012) A KÖRÖS-BERETTYÓ VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA FISH FAUNAL STUDIES IN THE KÖRÖS-BERETTYÓ RIVER SYSTEM
A KÖRÖS-BERETTYÓ VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA FISH FAUNAL STUDIES IN THE KÖRÖS-BERETTYÓ RIVER SYSTEM GYÖRE K. 1, JÓZSA V. 1, CUPŞA D. 2, FODOR A. 2, BIRÓ J. 1, PETREHELE A. 2, PETRUS A. 2,
RészletesebbenRejtvények 2014. Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/
Rejtvények 2014 /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány Februári feladvány Márciusi feladvány Áprilisi feladvány Májusi feladvány Júniusi feladvány Júliusi feladvány Augusztusi
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA
A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA THE EFFECT OF THE MOSONMAGYARÓVÁR DAM ON THE DISTRIBUTION PATTERNS OF FISH COMMUNITIES IN THE MOSONI DANUBE GYÖRE
RészletesebbenPisces Hungarici 9 (2015) 39 44
Pisces Hungarici 9 (2015) 39 44 Újabb adatok a sügér (Perca fluviatilis Linnaeus, 1758) növekedéséhez New data to growth of the Perch (Perca fluviatilis Linnaeus, 1758) Tamás V. 1, Nyeste K. 1, Papp G.
RészletesebbenHALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN
HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi
RészletesebbenA hallgatóság (Papp Gábor felvétele)
KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott beszámolót és a 2011. évi munkatervet. A taggyűlés
RészletesebbenPisces Hungarici 8 (2014) 19 28
Pisces Hungarici 8 (2014) 19 28 A magyarországi halfajok természetvédelmi státusza és a halfauna természetvédelmi értékelése Conservation status of the fish species in Hungary and evaluation of the conservation
RészletesebbenSomogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces)
Natura Somogyiensis 1 439-444 Kaposvár, 2001 Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces) MAJER JÓZSEF - BÍRÓ PÉTER MAJER J. - BÍRÓ P.: Checklist of fish of Somogy county (Pisces) Abstract: The data
RészletesebbenPisces Hungarici 7 (2013) 57 64
Pisces Hungarici 7 (2013) 57 64 Elektromos halászattal gyűjtött minták napszakos változásai a Duna Budapest feletti szakaszán és egyes mellékvízfolyásaiban Diurnal changes in samples of electrofishing
RészletesebbenA III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai
Magyar Haltani Társaság A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztéstudományi Intézet, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi
RészletesebbenANTROPOGÉN FORRÁSOK ÉS AZOK HATÁSA A CSÍKI-MEDENCE TÍZ PATAKJÁNAK HALÁLLOMÁNYÁRA
Imecs István Ujvári Krisztián-Róbert Acta Siculica 2012 2013, 85 98 ANTROPOGÉN FORRÁSOK ÉS AZOK HATÁSA A CSÍKI-MEDENCE TÍZ PATAKJÁNAK HALÁLLOMÁNYÁRA Bevezetés A Csíki-medence halfaunájáról kevés adatot
RészletesebbenA XI. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA
XI. Magyar Haltani Konferencia, Debrecen, 2015. március 26 27 A XI. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA PROGRAMJA ÉS ELŐADÁS-KIVONATAI DEBRECENI EGYETEM Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenPisces Hungarici 4 (2010) A SZAMOS HALFAUNÁJÁNAK VÁLTOZÁSA A ÉVI CIANIDSZENNYEZÉS UTÁN
A SZAMOS HALFAUNÁJÁNAK VÁLTOZÁSA A 2000. ÉVI CIANIDSZENNYEZÉS UTÁN CHANGES IN THE FISH FAUNA OF THE HUNGARIAN PART OF SZAMOS RIVER AFTER THE CYANIDE POLLUTIN OF 2000 HALASI-KOVÁCS Béla 1, ANTAL László
RészletesebbenSELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL
SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából 2008. június 6-án a Hortobágy- Berettyón végeztünk
RészletesebbenPisces Hungarici 7 (2013) 27 36
Pisces Hungarici 7 (2013) 27 36 Rákvarsák alkalmazásának lehetősége a vízfolyások partszegélyi halközösségének mintázására The possibility of using crayfish traps for sampling littoral fish assemblages
RészletesebbenPisces Hungarici 6 (2012) A HALKÖZÖSSÉG DIVERZITÁSA A TISZA ÖT MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN
A HALKÖZÖSSÉG DIVERZITÁSA A TISZA ÖT MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN DIVERSITY OF THE FISH COMMUNITIES IN FIVE HUNGARIAN SECTIONS OF RIVER TISZA GYÖRE K. 1, LENGYEL P. 1, SALLAI Z. 2, JÓZSA V. 1 1 Halászati és
RészletesebbenA Szamos hazai szakaszának halközösségében bekövetkezett változások a cianid- és nehézfém szennyezést követően
Egyetemi Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A Szamos hazai szakaszának halközösségében bekövetkezett változások a cianid- és nehézfém szennyezést követően Thesis of Ph.D. dissertation Changes in fish assemblage
RészletesebbenAz MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről
Az MTA Duna-kutató Intézet 2012. évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről Kutatási témák 1. A halfajegyüttesek tér-időbeli dinamikája és a folyóvízi
RészletesebbenA Mátra és környéke halfaunája
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 263 283 A Mátra és környéke halfaunája SZEPESI ZSOLT & HARKA ÁKOS ABSTRACT: Fishfauna of the Mátra mountains. Between 2003 and 2006 we investigated the
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY
I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) HALFAUNISZTIKAI KUTATÁSOK A RÁBÁN FISHFAUNISTIC RESEARCH
RészletesebbenA balatoni nádasok halállományának szerkezete
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 19-116. A balatoni nádasok halállományának szerkezete SPECZIÁR ANDRÁS 1, TÖLG LÁSZLÓ 2 és BÍRÓ PÉTER 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi
RészletesebbenTermészetes vizeink élővilágának védelme. Dr.Tóth Balázs Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gödöllő
Természetes vizeink élővilágának védelme Dr.Tóth Balázs Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság zingelzingel@gmail.com 2015. Gödöllő Nemzeti Park Igazgatóságok " A mi meggyőződésünk lehet szilárd, munkánk
RészletesebbenPISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKI KIADVÁNYA TOMUS VII
PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKI KIADVÁNYA TOMUS VII Magyar Haltani Társaság Debrecen Tiszafüred 2013 Pisces Hungarici 7 (2013) Pisces Hungarici a Magyar Haltani Társaság időszaki kiadványa
RészletesebbenAz I. Magyar Haltani Konferencia programja
Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék MME Hajdú Bihari Csoportja Magyar Haltani Társaság Az I. Magyar Haltani Konferencia programja Debreceni Egyetem
RészletesebbenA tiszai halközösség fajkészletváltása a folyó hosszanti profilja mentén. Györe Károly, Józsa Vilmos. Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:109-125 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 A tiszai halközösség fajkészletváltása a folyó hosszanti profilja mentén Györe Károly, Józsa
RészletesebbenFISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY
Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A KÁRÓKATONA (Phalacrocorax carbo) HALFOGYASZTÁSA MAGYARORSZÁGON FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo)
RészletesebbenPisces Hungarici 8 (2014) 43 50
Pisces Hungarici 8 (2014) 43 50 A térbeli pozíció és az élőhelyszerkezet szerepe halegyüttesek szerveződésében kisvízfolyások torkolati szakaszán The role of spatial positioning and habitat structure on
RészletesebbenA Török-(Morgó-)patak halfaunisztikai felmérése - Javaslatok a halállomány életfeltételeinek javítása érdekében
A Török-(Morgó-)patak halfaunisztikai felmérése - Javaslatok a halállomány életfeltételeinek javítása érdekében KÉSZÍTETTE: ERŐS TIBOR Okl. biológus 2003. november 12. Bevezetés A Török- vagy Morgó-patak
RészletesebbenA HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE
51 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 27: 51 65, 2012 A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE H A R K A Á K O S 1 S A L L A I Z O L T Á N 2 1 Magyar Haltani Társaság,
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) A NAGYKÖRŰI ANYITA-TÓ ÉVI LEHALÁSZÁSÁNAK HALFAUNISZTIKAI ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKELÉSE
A NAGYKÖRŰI ANYITA-TÓ 2006. ÉVI LEHALÁSZÁSÁNAK HALFAUNISZTIKAI ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKELÉSE FISHFAUNISTIC AND LANDSCAPE-FARMING ESTIMATE OF THE FISHING OF ANYITA-LAKE IN NAGYKÖRŰ IN 2006 DEMÉNY Ferenc,
RészletesebbenRejtvények Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/
Rejtvények 2013 /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány Februári feladvány Márciusi feladvány Áprilisi feladvány Májusi feladvány Júniusi feladvány Júliusi feladvány Augusztusi
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN
NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN A FISH STOCK SURVEY ON A FEW WATER BODIES OF THE KIS-BALATON AREA ANTAL László 1, CSIPKÉS Roland 2, MÜLLER Zoltán 2 1 Debreceni Egyetem,
RészletesebbenADATOK A NÓGRÁD MEGYEI
A Puszta 1999. 1/16, pp. 139-144. ADATOK A NÓGRÁD MEGYEI VIDRAÁLLOMÁNY (LUTRA LUTRA) TÁPLÁLKOZÁSBIOLÓGIÁJÁHOZ KOŠČO JÁN, PREŠOV BALÁZS PAVOL, PREŠOV EPERJESI EGYETEM, ÖKOLÓGIAI TANSZÉK 1999. BEVEZETÉS
RészletesebbenPisces Hungarici 8 (2014) 51 60
Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60 A halközösség struktúrájának sajátosságai a Tisza tó különböző élőhelyein The attribution of the fish community structure in the different habitat types of the Tisza lake
RészletesebbenCSUPASZTORKÚ GÉB (NEOGOBIUS GYMNOTRACHELUS) AZ IPOLYBAN
Híreink 2010-2 CSUPASZTORKÚ GÉB (NEOGOBIUS GYMNOTRACHELUS) AZ IPOLYBAN A csupasztorkú géb első hazai előfordulását a Szigetközben észlelték 2004-ben. A faj azóta a Duna teljes magyarországi szakaszán és
RészletesebbenA résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)
A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott
RészletesebbenLajkó I., Pintér K., Halászvizsga. Az állami halászvizsga szakmai anyaga. Földművelésügyi Minisztérium Agroinform, Budapest, 139 pp.
PINTÉR KÁROLY PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE 1. Könyvek 2015 Pintér K., 2015. Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk. Negyedik, átdolgozott és bővített kiadás: Mezőgazda Kiadó, Budapest, 360 pp. (Korábbi
RészletesebbenPisces Hungarici 4 (2010) HALIVADÉK FAJEGYÜTTESEK ÉLŐHELYHASZNÁLATA A GÖDI DUNA-SZAKASZON
HALIVADÉK FAJEGYÜTTESEK ÉLŐHELYHASZNÁLATA A GÖDI DUNA-SZAKASZON HABITAT USE OF JUVENILE FISH ASSEMBLAGES IN THE DANUBE AT GÖD GAEBELE Tibor, GUTI Gábor MTA Magyar Dunakutató Állomás, Göd, gaebele.tibor@gmail.com,
RészletesebbenHalfaunisztikai kutatások a Tarna középs és fels vízgy jt jén. Kutatási jelentés. Sály Péter 1. Hódi Beáta
Halfaunisztikai kutatások a Tarna középs és fels vízgy jt jén Kutatási jelentés Sály Péter 1 Hódi Beáta Szent István Egyetem Állattani és Állatökológiai Tanszék 2103 Gödöll, Páter Károly utca 1. 2010.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG VÉDETT ÉS VÉDENDŐ HALAI
MAGYARORSZÁG VÉDETT ÉS VÉDENDŐ HALAI Természetvédelmi oltalom alatt álló, Natura 2000-es, méretkorlátozással és fajlagos tilalmi időszakkal védett, valamint egész évben fogási tilalmat élvező halfajok
RészletesebbenPisces Hungarici 3 (2009) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008)
A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008) THE FISH FAUNA OF THE HUNGARIAN PART OF LAKE FERTŐ ACCORDING TO THE LITERATURE DATA AND OUR INVESTIGATIONS
RészletesebbenA II. Magyar Haltani Konferencia programja az előadások összefoglalóival
Magyar Haltani Társaság A II. Magyar Haltani Konferencia programja az előadások összefoglalóival Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék (Debrecen,
RészletesebbenXII. VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ
XII. VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ Beadási határidő: 2017. március 29. CSAPAT NÉV: CSAPATKAPITÁNY NEVE: CSAPATKAPITÁNY ELÉRHETŐSÉGE: VASKERESZTES, 2017-03-09. FELADATOK I. Feladat:
Részletesebben