A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA"

Átírás

1 A Puszta /19. pp A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA SALLAI ZOLTÁN & KONTOS TIVADAR NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2003 BEVEZETÉS Egyes műszaki kivitelezési munkák miatt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és a Nyugat- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság felkérte egyesületünket, hogy mérjük fel a Mura folyó magyar-horvát közös szakaszán található kavicszátonyok halfaj együtteseit, különös tekintettel a természetvédelmi oltalom alatt álló és veszélyeztetett fajokra. Munkacsoportunk 2003 májusában a Mura belépésétől (48 fkm) a Drávába torkollásáig terjedő folyószakaszon halfaunisztikai vizsgálatokat végzett a folyó kavicszátonyain. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A Murára vonatkozó halfaunisztikai ismereteink a recens időszakra vonatkozóan meglehetősen hiányosak, melyet munkacsoportunk megkísérelt kiegészíteni (SALLAI, 1998, 2002). (Az egyes szerzők által Murából leírt fajokat, a könnyebb áttekinthetőség végett az 1. táblázatban foglaltuk össze.) BÉL MÁTYÁS klasszikusnak nevezhető Tractatus de re rustica Hungarorum, magyarországi halakról írott művében a fajok leírásánál nem szerepel murai lelőhely (LUKÁCS, 1941). HECKEL (1847) munkájában, melyet CHYZER (1863) egészített ki és fordított magyarra 13 faj esetében nevezte meg a Murát lelőhelyként. KRIESCH (1868) táblázatában, a lelőhelyek felsorolásánál szintén 13 fajnál szerepel a Mura. Az előző fajlistától abban mutatkozik eltérés, hogy a kövi kárászt (Carassius gibelio = syn. Carassius auratus) sem a fajok leírásánál sem a táblázatban nem jegyezte fel valószínűleg a murai lelőhelyet ezért írta a széles kárászhoz (Carassius vulgaris = syn. Carassius carassius). HERMAN (1887) alapművében, PETÉNYI és HECKEL megfigyeléseire támaszkodva 22 fajt szerepeltet a folyó fajlistáján. Az előző fajlistához képest 11 új fajt közölt.

2 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve VUTSKITS (1901) KRIESCH (1868) murai nyúldomolykó (Squalis leuciscus = syn. Leuciscus leuciscus) adatára hivatkozik, továbbá közzéteszi, hogy a Murában megtalálta a Petényi-márnát (Barbus peloponnesius petényi). A VUTSKITS (1918) által összeállított faunakatalógusban amely már 1902-ben elkészült, de csak 1918-ban került kiadásra 24 faj neve után jelölte meg a Murát lelőhelyként. VUTSKITS (1904) másik, hiánypótló dolgozatában 240 hazai víztér halfajlistáit foglalta össze. Dolgozatát többnyire az irodalmi adatokra alapozta, a Muránál PETÉNYI és GLOWACZKI közléseit vette figyelembe. A két kutató megfigyelései alapján 27 fajt sorolt fel a folyóból, a korábban említett fajokhoz képest 5 számít újnak. Ez a fajszám több mint az előző dolgozatában közölt mennyiség. Mindkét munka igen sok időt és munkát vett igénybe, ennek tudható be a kisebb pontatlanság. MIHÁLYI (1954) a Természettudományi Múzeum halgyűjteményét vonta revízió alá. Mindössze két fajnál, a szivárványos öklénél (Rhodeus sericeus amarus) és a réti csíknál (Misgurnus fossilis) találjuk meg a lelőhelyek között a Murát megnevezve. VÁSÁRHELYI (1961) 20 faj előfordulását regisztrálta a Murából. Nem a saját előfordulási adatai szerepelnek a könyvben, valószínűsíthető, hogy az adatok HERMANTÓL (1887) származnak. BERINKEY (1972) szintén Természettudományi Múzeum halgyűjteményét dolgozta fel. Az elektromos halászok gyűjtéséből származó fajok száma 12, ebből a dévérkeszeget (Abramis brama) a korábbi fajlisták nem említették. POVŽ (1984a) a Mura halfaunájáról írt dolgozatában, az év faunisztikai tapasztalatait foglalja össze, 26 halfaj előfordulásáról tesz említést. POVŽ (1984b, 1987, 1990a, 1990b, 1995) a lápi póc (Umbra krameri) szlovéniai előfordulásáról számol be. Több mentett oldali, Mura-menti holtágból leírja a fajt. POVŽ & SKET (1990) Szlovénia halait ismertető könyvükben a fajok leírásánál előfordulási adatokat is közölnek. A könyvben 51 helyen említik meg a Murát lelőhelyként. POVŽ (1992) 44 faj (43 halfaj 1 ingolafaj) jelenlétét regisztrálta a folyó szlovéniai szakaszának vízrendszeréből, valamint megkérdőjelezi a Cobitis elongata előfordulását. HARKA (1992) adatokat közöl a folyó halfaunájáról. Egyetlen nap alatt, három mintavételi helyről 19 halfaj egyedeit sikerült megfognia. Ebből egy faj a homoki küllő (Gobio kessleri) teljesen új a folyó faunájára nézve. Egyetlen bizonyító példánya a fajnak Szemenyecsörnye melletti folyószakaszról került meg. POVŽ (1994) a Mura és vízrendszerének halfaunáját vizsgálta között. Kutatásai során 47 faj (46 halfaj 1 ingola faj) jelenlétét bizonyította. SALLAI & GYÖRE (1997) a Mura vízrendszeréhez tartozó Kerka, Kerca és Szentgyörgyvölgyi-patak halfaunájáról közöl néhány adatot. Elsőként írták le a folyó hazai vízrendszeréből a dunai ingola (Eudontomyzon mariae) előfordulását. HARKA (1997) könyvében saját eredményei mellett szóbeli közlésekre is hagyatkozott. Ez alapján 35 fajnál említi meg a Murát, mint lelőhelyet. VIDA (1998) eredményei már kizárólag saját adatokon alapulnak. A szerző Nyugat-Magyarország vizeit vizsgálta, ennek keretében a Murára is eljutott. Vizsgálódásai során 26 faj előfordulását bizonyította a Murából és további öt fajt a Kerka alsó szakaszáról írt le, melyek a következők: kecsege (Acipenser ruthenus), razbóra (Pseudorasbora parva), szilvaorrú keszeg (Vimba vimba), menyhal (Lota lota), széles durbincs (Gymnocephalus baloni). Az 1. táblázatban mind a 31 fajt szerepeltettük. SALLAI (1999) a Mura hazai szakaszának a védetté nyilvánításához gyűjtött halfaunisztikai adatokat. Vizsgálatai során 48 faj jelenlétét sikerült kimutatnia a hazai vízrendszerből. SALLAI (2002) a Dráva-Mura vízrendszer halfaunájáról szolgáltat halfaunisztikai adatokat. Korábbi fajlistáját két természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű fajjal egészítette ki: több példányát megtalálta a fokozottan védett német bucónak (Zingel streber) és a védett homoki küllőnek (Gobio kessleri). A fajlistákat egybevetve a recens időszakban a Mura magyar szakaszáról leírt halfajok száma 48, míg a folyó hazai vízrendszeréből eddig összesen 52 faj jelenlétét igazolták. 2

3 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar 1. táblázat. A Mura vízrendszeréből kimutatott halfajok megoszlása a különböző szerzők alapján HECKEL, 1847 KRIESCH, 1868 HERMAN, 1887 VUTSKITS, 1904 VUTSKITS, 1918 Eudontomyzon mariae Lampetra planeri Acipenser ruthenus Anguilla anguilla Rutilus rutilus Rutilus pigus virgo Ctenopharyngodon idella Scardinius erythrophthalmus Leuciscus leuciscus Leuciscus cephalus Leuciscus idus Leuciscus souffia agassizi Phoxinus phoxinus Aspius aspius Leucaspius delineatus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Abramis bjoerkna Abramis brama Abramis ballerus Abramis sapa Vimba vimba Pelecus cultratus Tinca tinca Chondrostoma nasus Barbus barbus Barbus petényi Gobio gobio Gobio albipinnatus Gobio uranoscopus Gobio kessleri Pseudorasbora parva Rhodeus sericeus amarus Carassius gibelio Carassius auratus Cyprinus carpio Hypophthalmichthys molitrix Hypophthalmichthys nobilis Barbatula barbatula Misgurnus fossilis Cobitis elongatoides Cobitis elongata? Sabanejewia aurata Silurus glanis Ameiurus nebulosus Ameiurus melas Salmo trutta m. fario Oncorchinchus mykiss Thymallus thymallus Hucho hucho Umbra krameri Esox lucius Lota lota Lepomis gibbosus Perca fluviatilis Gymnocephalus cernuus Gymnocephalus baloni Gymnocephalus schratser Sander lucioperca Zingel zingel Zingel streber Kimutatott fajszám/összes fajszám 13/58 13/58 22/58 27/58 24/58 20/58 12/58 26/58 52/58 44/58 19/58 47/58 35/58 31/58 50/58 VÁSÁRHELYI, 1961 BERINKEY, 1972 POVŽ, M. 1984A POVŽ, & SKET, 1990 POVŽ, 1992 HARKA, 1992 POVŽ, 1994 HARKA, 1997 VIDA, 1998 SALLAI, 1999,

4 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A MINTAVÉTELEZÉS MÓDSZERE A faunisztikai adatok gyűjtését egy lengyel gyártmányú, IUP-12 típusú (350 V, 4-15 A, W) és egy német gyártmányú, HANS GRASSL IG600 típusú (max. 565 V, 30 A, 1200 W) pulzáló egyenáramot előállító, akkumulátoros rendszerű, elektromos halászgéppel végeztük. Használatuk során a kifogott halakban semmilyen maradandó sérülést nem okoztak, azok rövid időn belül magukhoz tértek és elúsztak. A halakat a meghatározást követően szabadon engedtük, begyűjtésre nem került sor. A halászatokat partról, a kavicszátonyok sekély vizében gázolva végeztük. A mintavételi helyeket egy GARMIN etrex Legend típusú GPS segítségével mértük be, a méréshez EOV-koordinátákat használtunk. Lehetőség szerint a vizsgált szakaszok felső és alsó pontján is megmértük a geokoordinátákat. Ezáltal viszonylag pontosan mérhető egy-egy mintavételi egység hossza. A kapott EOV-koordinátákat az ArcView 3.0a asztali térinformatikai szoftverrel dolgozzuk fel, melyet 10x10 kmes UTM-hálós ponttérképen (1. ábra) ábrázoltunk. A fajonkénti egyedszámok és a GPS-koordináták pontos rögzítésére egy TOSHIBA DMR-SX-1 típusú digitális diktafont használunk. A terepi tájékozódásban az 1: méretarányú katonai térképek vannak segítségünkre. A mintavételeknél a halászgép hatótávolságát 2 m szélességben állapítottuk meg, a mederhossz-szelvényre merőlegesen. A fentieken túl meg kívánjuk jegyezni, hogy az MNBMR protokollja szerint az egységnyi idő alatt fogott halegyedszámot (CPUE) is meg kell adni a monitoring vizsgálatoknál. Ez az érték a digitális diktafon használatával egyszerű, hiszen a rögzített hangrekordhoz a diktafon hozzárendeli a pontos dátumot (év, hónap, nap) és időt (óra, perc, másodperc). Ezért a mintahelyeken a halászattal töltött pontos időtartamot is megadjuk. EREDMÉNYEK A Mura kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálatára május között került sor, a Kerka torkolata (48,5 fkm) és a folyó Drávába torkollása közötti szakaszon. A vizsgálat során 2024 halegyedet fogtunk, melyek 29 fajt képviseltek. A soron következőkben NELSON (1984) fejlődéstörténeti rendszere alapján, taxonómiai sorrendben ismertetjük a mintahelyenkénti fajlistát és a mintahelyek geokoordinátáit, azok alsó (AP) és felső (FP) pontjait. Ugyancsak mintahelyenként jelöljük a vizsgálat időpontját. Mura, partvédelmi kőszórás a Kerka torkolata alatt, Horvátország A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Bodorka Rutilus rutilus 6 Domolykó Leuciscus cephalus 1 Vágó csík Cobitis elongatoides 1 Széles durbincs Gymnocephalus baloni 9 Mura, kavicszátony a jobb parton, Horvátország Halászat időtartama: 60 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP

5 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar Domolykó Leuciscus cephalus 10 Küsz Alburnus alburnus 26 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 18 Paduc Chondrostoma nasus 43 Márna Barbus barbus 18 Fenékjáró küllő Gobio gobio 7 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 1 Felpillantó küllő Gobio uranoscopus 3 Kövi csík Barbatula barbatula 38 Mura, kavicszátony a jobb parton, 47,5 fkm-nél, Horvátország A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Kövi csík Barbatula barbatula 1 Mura, kavicszátony a jobb parton a 47 fkm alatt, Horvátország Halászat időtartama: 20 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP A zátony AP Nyúldomolykó Leuciscus leuciscus 2 Domolykó Leuciscus cephalus 1 Küsz Alburnus alburnus 2 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 8 Paduc Chondrostoma nasus 8 Márna Barbus barbus 2 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 1 Kövi csík Barbatula barbatula 5 Kőfúró csík Sabanejewia aurata 1 Mura, partvédelmi kőszórás a jobb parton, Horvátország Halászat időtartama: 20 perc A mintahely EOV-koordinátái: Domolykó Leuciscus cephalus 9 Küsz Alburnus alburnus 1 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 1 Márna Barbus barbus 11 Kövi csík Barbatula barbatula 1 Naphal Lepomis gibbosus 1 Sügér Perca fluviatilis 1 5

6 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton, Alsószemenye Halászat időtartama: 30 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Bodorka Rutilus rutilus 5 Domolykó Leuciscus cephalus 4 Küsz Alburnus alburnus 50 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 3 Karikakeszeg Abramis bjoerkna 7 Compó Tinca tinca 1 Márna Barbus barbus 1 Kövi csík Barbatula barbatula 1 Vágó csík Cobitis elongatoides 4 Menyhal Lota lota 1 Naphal Lepomis gibbosus 3 Sügér Perca fluviatilis 12 Széles durbincs Gymnocephalus baloni 3 Mura, bal parti kavicszátony, Horvátország Halászat időtartama: 30 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Nyúldomolykó Leuciscus leuciscus 1 Domolykó Leuciscus cephalus 3 Küsz Alburnus alburnus 43 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 9 Paduc Chondrostoma nasus 2 Márna Barbus barbus 3 Fenékjáró küllő Gobio gobio 1 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 3 Sügér Perca fluviatilis 2 Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton, Muraszemenye A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Domolykó Leuciscus cephalus 1 Küsz Alburnus alburnus 10 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 1 Márna Barbus barbus 1 Kövi csík Barbatula barbatula 1 Sügér Perca fluviatilis 3 Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton, Murarátka A mintahely EOV-koordinátái:

7 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar Domolykó Leuciscus cephalus 1 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 1 Sügér Perca fluviatilis 3 Magyar bucó Zingel zingel 1 Mura, 41 fkm-nél lévő jobbparti kavicszátony, Murarátka Halászat időtartama: 30 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Nyúldomolykó Leuciscus leuciscus 1 Domolykó Leuciscus cephalus 2 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 1 Paduc Chondrostoma nasus 2 Márna Barbus barbus 5 Fenékjáró küllő Gobio gobio 1 Kövi csík Barbatula barbatula 14 Mura, partvédelmi kőszórás a jobb parton, Horvátország A mintahely EOV-koordinátái: Küsz Alburnus alburnus 15 Paduc Chondrostoma nasus 1 Márna Barbus barbus 1 Kövi csík Barbatula barbatula 2 Sügér Perca fluviatilis 1 Mura, kavicszátony a bal parton, Letenye A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Magyar bucó Zingel zingel 1 Mura, kavicszátony a jobb parton, Horvátország A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Domolykó Leuciscus cephalus 7 Küsz Alburnus alburnus 4 Paduc Chondrostoma nasus 3 Márna Barbus barbus 5 Fenékjáró küllő Gobio gobio 1 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 1 Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton, Letenye Halászat időtartama: 20 perc 7

8 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Domolykó Leuciscus cephalus 14 Kövi csík Barbatula barbatula 5 Magyar bucó Zingel zingel 1 Mura, kavicszátony a 37 fkm alatt, Letenye, A mintahely EOV-koordinátái: FP AP A zátonyon nem sikerült halat fognunk. Mura, Partizán-zátony, Letenye A mintavétel időpontja: Halászat időtartama: 160 perc A mintahely EOV-koordinátái: AP FP Bodorka Rutilus rutilus 9 Domolykó Leuciscus cephalus 47 Küsz Alburnus alburnus 77 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 7 Karikakeszeg Abramis bjoerkna 8 Paduc Chondrostoma nasus 3 Márna Barbus barbus 80 Fenékjáró küllő Gobio gobio 14 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 11 Felpillantó küllő Gobio uranoscopus 1 Homoki küllő Gobio kessleri 1 Szivárványos ökle Rhodeus sericeus amarus 8 Ezüstkárász Carassius gibelio 6 Kövi csík Barbatula barbatula 92 Vágó csík Cobitis elongatoides 3 Kőfúró csík Sabanejewia aurata 3 Sügér Perca fluviatilis 1 Német bucó Zingel streber 1 Mura, kavicszátony a 34 fkm-nél, a híd alatt, Horvátország Halászat időtartama: 60 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Lápi póc: Bodorka Rutilus rutilus 1 Domolykó Leuciscus cephalus 7 Küsz Alburnus alburnus 120 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 2 Paduc Chondrostoma nasus 4 8

9 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar Márna Barbus barbus 85 Fenékjáró küllő Gobio gobio 5 Kövi csík Barbatula barbatula 13 Vágó csík Cobitis elongatoides 1 Kőfúró csík Sabanejewia aurata 1 Lápi póc Umbra krameri 1 Német bucó Zingel streber 1 Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton a 30 fkm-nél lévő, Letenye A mintahely EOV-koordinátái: Küsz Alburnus alburnus 15 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 1 Sügér Perca fluviatilis 1 Mura, kavicszátony a bal parton a 29 fkm alatt, Letenye Halászat időtartama: 35 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Bodorka Rutilus rutilus 6 Nyúldomolykó Leuciscus leuciscus 4 Domolykó Leuciscus cephalus 9 Küsz Alburnus alburnus 31 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 3 Paduc Chondrostoma nasus 27 Márna Barbus barbus 152 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 1 Kövi csík Barbatula barbatula 13 Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton a 28 fkm-nél, Letenye A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Domolykó Leuciscus cephalus 4 Jászkeszeg Leuciscus idus 1 Küsz Alburnus alburnus 110 Szivárványos ökle Rhodeus sericeus amarus 1 Mura, kavicszátony a jobb parton, Horvátország Halászat időtartama: 60 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP

10 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Bodorka Rutilus rutilus 4 Domolykó Leuciscus cephalus 49 Küsz Alburnus alburnus 4 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 13 Karikakeszeg Abramis bjoerkna 1 Márna Barbus barbus 31 Ezüstkárász Carassius gibelio 4 Kövi csík Barbatula barbatula 3 Vágó csík Cobitis elongatoides 1 Sügér Perca fluviatilis 1 Mura, partvédelmi kőszórás a jobb parton a 27 fkm alatt, Horvátország A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Domolykó Leuciscus cephalus 2 Küsz Alburnus alburnus 6 Márna Barbus barbus 1 Razbóra Pseudorasbora parva 1 Kövi csík Barbatula barbatula 2 Mura, bal part menti kavicszátony, Horvátország Halászat időtartama: 15 perc A mintahely EOV-koordinátái: Domolykó Leuciscus cephalus 12 Küsz Alburnus alburnus 3 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 2 Paduc Chondrostoma nasus 1 Márna Barbus barbus 29 Kövi csík Barbatula barbatula 7 Vágó csík Cobitis elongatoides 1 Mura, kavicszátony a jobb parton, a 20,5 fkm-nél, Horvátország Halászat időtartama: 20 perc A mintahely EOV-koordinátái: AP FP Nyúldomolykó Leuciscus leuciscus 2 Domolykó Leuciscus cephalus 11 Jászkeszeg Leuciscus idus 1 Küsz Alburnus alburnus 5 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 5 10

11 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar Paduc Chondrostoma nasus 22 Márna Barbus barbus 6 Vágó csík Cobitis elongatoides 1 Mura, kavicszátony a bal parton a 19 fkm-nél, Tótszerdahely A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Küsz Alburnus alburnus 1 Márna Barbus barbus 1 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 2 Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton a 18,5 fkm-nél, Tótszerdahely A mintahely EOV-koordinátái: Domolykó Leuciscus cephalus 8 Balin Aspius aspius 1 Küsz Alburnus alburnus 30 Paduc Chondrostoma nasus 2 Kövi csík Barbatula barbatula 1 Vágó csík Cobitis elongatoides 1 Harcsa Silurus glanis 1 Magyar bucó Zingel zingel 1 Mura, partvédelmi kőszórás a jobb parton a 17 fkm-nél, Horvátország A mintahely EOV-koordinátái: Domolykó Leuciscus cephalus 1 Küsz Alburnus alburnus 5 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 1 Márna Barbus barbus 2 Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton a 15,5 fkm-nél, Molnári A mintahely EOV-koordinátái: Domolykó Leuciscus cephalus 6 Küsz Alburnus alburnus 20 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 10 Márna Barbus barbus 2 Vágó csík Cobitis elongatoides 1 11

12 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Mura, kavicszátony a jobb parton, Horvátorzság Halászat időtartama: 15 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Domolykó Leuciscus cephalus 11 Küsz Alburnus alburnus 1 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 2 Paduc Chondrostoma nasus 8 Márna Barbus barbus 7 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 1 Kövi csík Barbatula barbatula 1 Mura, kavicszátony a bal parton, Molnári Halászat időtartama: 40 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 1 Paduc Chondrostoma nasus 2 Márna Barbus barbus 18 Felpillantó küllő Gobio uranoscopus 1 Kövi csík Barbatula barbatula 1 Kőfúró csík Sabanejewia aurata 2 Mura, kavicszátony a bal parton a 8 fkm-nél, Murakeresztúr A mintavétel időpontja: Halászat időtartama: 30 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Nyúldomolykó Leuciscus leuciscus 4 Domolykó Leuciscus cephalus 4 Küsz Alburnus alburnus 5 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 12 Paduc Chondrostoma nasus 10 Márna Barbus barbus 19 Homoki küllő Gobio kessleri 2 Kövi csík Barbatula barbatula 2 Mura, kavicszátony a bal parton a 7,5 fkm-nél, Horvátország A mintavétel időpontja: A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Küsz Alburnus alburnus 10 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 1 12

13 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar Mura, kavicszátony a bal parton, a partvédelmi kőszórás felett a 4 fkm-nél, Murakeresztúr A mintavétel időpontja: Halászat időtartama: 20 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Domolykó Leuciscus cephalus 2 Küsz Alburnus alburnus 2 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 34 Márna Barbus barbus 13 Kövi csík Barbatula barbatula 1 Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton, a 4 fkm-nél, Murakeresztúr A mintavétel időpontja: Halászat időtartama: 20 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP Domolykó Leuciscus cephalus 1 Küsz Alburnus alburnus 1 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 11 Márna Barbus barbus 2 Kövi csík Barbatula barbatula 2 Mura, kisebb kavicszátony a bal parton, Horvátország A mintavétel időpontja: Halászat időtartama: - A kavicszátony EOV-koordinátái: A zátonyon nem sikerült halat fognunk. Mura, feliszapolódott kavicszátony a bal parton, a 3 fkm-nél Horvátország A mintavétel időpontja: Halászat időtartama: - A kavicszátony EOV-koordinátái: A zátonyon nem sikerült halat fognunk. Összesített fajlista A 2. táblázatban összegeztük korábbi saját eredményeinket, valamint a 2003 májusában kimutatott fajokat. Külön oszlopban szerepeltettük a Kerka fajlistáját. A Kerkában fellelhető fajok alkalmilag a Murában is megjelenhetnek. A fajlistában a természetvédelmi oltalom alatt álló fajokat vastagon szedtük és *- gal jelöltük a Duna medencéjének endemikus faunaelemeit. Továbbá nem emeltük be a fajlistába az alábbi előfordulási adatot, melyet egy jó fajismerettel rendelkező egyetemi hallgató, ÉNOK FERENC (Nagykanizsa) juttatott el hozzánk: án egy pisztrángsügeret (Micropterus salmoides) fogott horoggal a Murából. Ezzel bővült a Mura fajlistája 49 fajra. 13

14 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 2. táblázat. A Mura és a Kerka halfaunája, korábbi saját eredmények és a 2003 májusi vizsgálat alapján Teljes fajlista Kerka SALLAI (1999, 2002) Mura SALLAI (1999, 2002) Jelen vizsgálat Dunai ingola - Eudontomyzon mariae 2. Kecsege - Acipenser ruthenus 3. Angolna - Anguilla anguilla 4. Bodorka - Rutilus rutilus 5. Leánykoncér - Rutilus pigus virgo* 6. Vörösszárnyú keszeg - Scardinius erythrophthalmus 7. Nyúldomolykó - Leuciscus leuciscus 8. Domolykó - Leuciscus cephalus 9. Jászkeszeg - Leuciscus idus 10. Fürge cselle - Phoxinus phoxinus 11. Balin - Aspius aspius 12. Kurta baing - Leucaspius delineatus 13. Küsz - Alburnus alburnus 14. Sujtásos küsz - Alburnoides bipunctatus 15. Karikakeszeg - Abramis bjoerkna 16. Dévérkeszeg - Abramis brama 17. Laposkeszeg - Abramis ballerus 18. Bagolykeszeg - Abramis sapa 19. Szilvaorrú keszeg - Vimba vimba 20. Paduc - Chondrostoma nasus 21. Compó - Tinca tinca 22. Márna - Barbus barbus 23. Fenékjáró küllő - Gobio gobio 24. Halványfoltú küllő - Gobio albipinnatus 25. Felpillantó küllő - Gobio uranoscopus* 26. Homoki küllő - Gobio kessleri* 27. Razbóra - Pseudorasbora parva 28. Szivárványos ökle - Rhodeus sericeus amarus 29. Kárász - Carassius carassius 30. Ezüstkárász - Carassius gibelio 31. Ponty - Cyprinus carpio 32. Fehér busa - Hypophthalmichthys molitrix 33. Réti csík - Misgurnus fossilis 34. Vágó csík - Cobitis elongatoides 35. Kőfúró csík - Sabanejewia aurata 36. Kövi csík - Barbatula barbatula 37. Fekete törpeharcsa - Ameiurus melas 38. Harcsa - Silurus glanis 39. Csuka - Esox lucius 40. Lápi póc - Umbra krameri* 41. Sebes pisztráng - Salmo trutta m. fario 42. Menyhal - Lota lota 43. Naphal - Lepomis gibbosus 44. Sügér - Perca fluviatilis 45. Vágódurbincs - Gymnocephalus cernuus 46. Széles durbincs - Gymnocephalus baloni* 47. Selymes durbincs - Gymnocephalus schraetser* 48. Süllő Sander lucioperca 49. Magyar bucó - Zingel zingel* 50. Német bucó - Zingel streber* Összesített fajszám:

15 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar KÖVETKEZTETÉSEK A májusi felmérésünk során 29 halfaj jelenlétét igazoltuk a Mura 48 és 0 fkm-e közötti szakaszon. A vizsgálódásaink középpontjába azok a természetvédelmi oltalom alatt álló, európai veszélyeztetettségű fajok álltak, melyek életmódjuknál fogva erősen kötődnek a gyors, oxigéndús áramló vízhez, szaporodásuk iszapmentes aljzaton történik. Ezek közé a halfajok közé a Mura esetében az alábbi fajokat sorolhatjuk: felpillantó küllő, homoki küllő, magyar bucó, német bucó. Felpillantó küllő - Gobio uranoscopus A legmagasabb oxigénigényű küllőfajunk. A Duna medencéjének bennszülött faunaeleme. Kizárólag a folyók sodrott szakaszain, iszapmentes, köves-kavicsos aljzaton fordul elő. Határainkon kívül, a Kárpátokban a kisebb hegyi folyókba is felhatol, de jellemzően a pér- és paduczóna hala, lassabb folyóvizekben vagy tavakban nem találja meg életfeltételeit. Táplálékát a folyók által görgetett hordalékból válogatja ki, melyet növényi törmelékek és különböző, fenéklakó gerinctelen szervezetek alkotnak. Hazánkból eddig három bizonyított lelőhelye ismert: Felső-Tisza, Mura, Dráva. Biológiája kevésbé ismert, ívása áprilistól júniusig is eltarthat, ikráit kemény kavicsos aljzatra rakja. Testhossza cm körül alakul. Maximális életkora 3-4 év. Hazánkban kiemelt természeti értékként tartják számon, természeti értéke Ft, továbbá a Habitat Directive II. függelékében is szerepel. Homoki küllő - Gobio kessleri A homoki küllő szintén áramláskedvelő faj, de oxigénigénye valamelyest alacsonyabb az előző küllőfajunknál, a folyók pér és paduczónája mellett a márnazónában is megtalálható. A nagyobb és kisebb folyóinkban egyaránt megtalálja életfeltételeit. Táplálékában az előző fajhoz hasonlóan növényi eredetű táplálékok és a kisebb vízi gerinctelenek lárvái egyaránt szerepet játszanak. Szaporodása általában kora nyári időszakra esik, de akár szeptemberig is eltarthat. Szaporodása kevésbé ismert, ikráit eddigi ismeretek alapján az iszapmentes kavicsos-sóderes aljzatra rakja. HARKA (1997) szerint szívesen tartózkodik a kavics- és sóderzátonyok alsó szélénél, ahová a víz sok szerves anyagot sodor. Eddigi kormeghatározások alapján maximális életkora 3 év. A Duna medencéjének szintén ritka, endemikus hala. Testhossza ritkán haladja meg a 10 cm-t. A hazai törvényi rendelkezések értelmében természeti értékét Ft-ban állapították meg, hazai védettsége mellett a Habitat Directive II. függelékében is szerepel. Magyar bucó - Zingel zingel Ritka áramláskedvelő fajunk, elterjedési centruma a Duna medencéje. Főként a nagyobb folyóinkban fordul elő, a paduczónától a dévérzónáig, a kisebb folyókból hiányzik. Népesebb populációi azonban inkább a paduc- és márnazónában alakulnak ki. Táplálékát általában a folyók görgetett hordalékából válogatja ki, melyet többnyire fenéklakó gerinctelen szervezetek alkotnak. Az idősebb példányai a halivadékot is elkapják. Táplálékát saját tapasztalatok alapján többnyire éjszaka keresi kavics- és sóderzátonyokon. Ívása általában április-május hónapokra esik, ikráit a köves-kavicsos szakaszon lévő kisebb gödrökbe rakja. Az ívás pontos részleteit nem ismerjük. Maximális testhossza a cm-t is elérheti, életkora a hazai vízterekben 8-9 év. Magyarországon fokozottan védett faj, természeti értéke Ft, továbbá a Habitat Directive II. és V. függelékében is szereplő faj. Német bucó - Zingel streber Kisebb és nagyobb folyóink felső szakaszain egyaránt fellelhető, ritka áramláskedvelő fajunk. A magyar bucónál magasabb az oxigénigénye, ezért a paduc- és márnazóna jellemző faja, a dévérzónában csak 15

16 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve alkalmilag fordul elő. Az előző fajhoz hasonlóan kerüli az iszapos folyószakaszokat, előnyben részesíti a sekélyebb, gyors sordású, köves-kavicsos aljzatú szakaszokat, ahol a nap nagyrészében tartózkodik. Táplálékát szintén fenéklakó gerinctelen szervezetek alkotják. Szaporodása egyes megfigyelések szerint párosan történik, ikráit a folyók sodrott szakaszaira rakja, ahol kisebb mélyedéseket készít az ikrázáshoz. Növekedési ütemét nem ismerjük, maximális testhossza cm. Hazánkban fokozottan védett faj, természeti értéke Ft, ezen kívül a Habitat Directive II. függelékében is szerepel. A felsorolt fajokon kívül több áramláskedvelő, reofil faj veszítheti el élőhelyét a kavicsbányászatok miatt. Ezzel kapcsolatban a következő javaslatot tesszük: a kavics- és sóderkitermelést csak kivételesen indokolt esetben célszerű engedélyezni. A felsorolt, kiemelt természeti értékkel bíró halfajok biológiájáról, életmódjáról, vándorlási szokásaikról meglehetősen kevés ismeretanyag áll rendelkezésre. Ezen fajok védelme érdekében ezért az esetleges kavicskotrások idejét célszerű, szeptember 1. és január 31. közötti időszakban végezni, ugyanis legtöbb hazai fajunk ívása március és június közötti időszakra esik. A kavicszátonyokon gyakran tapasztaltuk, hogy még augusztusban is jelen vannak az egynyaras fiatal küllők és bucók, de ezek már el tudják hagyni élőhelyük veszélyeztetése esetén a kavicszátonyokat. Árvizek idején a kavicszátonyok újra épülhetnek, melyekre potenciálisan visszatelepülhetnek a korábbi halfaj-együttesek fajai, de ilyen jellegű vizsgálatról, szakirodalomról nincs tudomásunk májusában egyszeri alkalommal felmértük a Mura hazai szakaszának halfaj együtteseit. A felmérés eredményeinek birtokában kijelenthető, hogy azonos szakaszjellegű folyószakaszon lévő kavicszátonyok halfajegyütteseinek összetételében is jelentős eltérések mutatkoztak. Amennyiben kavicskitermelésre kerülne sor, célszerű azokon a zátonyokon végezni a bányászatot, ahol a természetvédelmi oltalom alatt álló fajok a legkisebb arányban fordultak elő. Figyelembe véve az Európai Uniós kötelezettségeinket Vízkeretirányelv, Habitat Directive, NATURA 2000 hálózat, egyszerre a Mura hazai szakaszán egyidőben 20 km-enként csak egy szakaszon engedélyezhető a kavicsbányászat. A bányaszatot kizárólag szeptember 1. és január 31. közötti időszakban javasoljuk elvégezni. A kavicsbányászat során kiemelt figyelmet kell arra fordítani, hogy a szállító és bányászatot végző munkagépek egyáltalán ne juttassanak szennyezőanyagot olajszármazékot a folyóba. ÖSSZEFOGLALÁS Szakirodalmi és saját adatok alapján összefoglaltuk a Mura recens halfaunáját, ami 2003-ban 1 fajjal bővült pisztrángsügér (Micropterus salmoides). Ez alapján a Mura hazai szakaszán eddig 49 faj előfordulása bizonyított, míg a hazai vízrendszerből ismert fajok száma 53. A murai kavicszátonyok halfajegyütteseinek vizsgálatát május között végeztük el. A vizsgálathoz kisteljesítményű, akkumulátoros rendszerű elektromos halászgépeket használtunk, melyek semmilyen károsodást nem okoztak a kifogott halakban. A kifogott halak a meghatározást követően viszszakerültek éltető elemükbe. A vizsgálat során 29 halfaj jelenlétét sikerült igazolnunk, melyek közül 3 faj fokozottan védett (lápi póc Umbra krameri, magyar bucó Zingel zingel, német bucó Zingel streber) és 10 faj védett (sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus, fenékjáró küllő Gobio gobio, halványfoltú küllő Gobio albipinnatus, felpillantó küllő Gobio uranoscopus, homoki küllő Gobio kessleri, szivárványos ökle Rhodeus sericeus, vágó csík Cobitis elongatoides, kőfúró csík Sabanejewia aurata, kövi csík Barbatula barbatula, széles durbincs Gymnocephalus baloni). Továbbá meg kívánjuk jegyezni, hogy a vizsgálat során összesen 11 faj került elő, melyek a Habitat Directive II. függelékében is megtalálhatók (balin Aspius aspius, halványfoltú küllő Gobio albipinnatus, felpillantó küllő Gobio uranoscopus, homoki küllő Gobio kessleri, szivárványos ökle Rhodeus sericeus, vágó csík Cobitis elongatoides, kőfúró csík Sabanejewia aurata, lápi póc 16

17 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar Umbra krameri, széles durbincs Gymnocephalus baloni, magyar bucó Zingel zingel, német bucó Zingel streber). Ezek a fajok jelentették alapját annak, hogy a Mura teljes hazai szakaszát javasoltuk NATURA 2000 területnek. A felsorolt, kiemelt jelentőségű, európai veszélyeztetettségű fajokra való tekintettel, javasoljuk, hogy a Mura folyót a jelenlegi állapotában konzerváljuk az utókor számára. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretnénk hálás köszönetet mondani Lelkes Andrásnak és Megyer Csabának, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak a halászatokhoz nyújtott kitartó és nélkülözhetetlen segítségért. SUMMARY The fish-faunistical research of the pebble-shoales on the Mura river happened between the estuary of the Kerka and the Mura-Dráva estuary fish speciments were identified during the surveys, which represented 29 species. Species living in the Kerka river may appear in the Mura too. Those species were in the center of the surveys which prefer the clear, quick flowing rivers, rich in oxygen and their reproduction happens in those parts of the river-beds where there are no mud. These are the next species in the Mura: Gobio uranoscopus, Gobio kessleri, Zingel zingel, Zingel streber. The occurrence of the next strictly protected species were proven: Zingel zingel, Zingel streber, Umbra cramery and ten protected species were also found. Eleven species are involved in the II. Appendix of the Habitat Directive. Based on the researches the whole hungarian section of the Mura river is suggested to NATURA 2000 site. 17

18 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM BĂNĂRESCU, P. 1956: Importanţa speciilor de Gobio ca indicatori de zone biologice in riuii. Buletinul Institutului de Cercetări Piscicole, 15/3: BĂNĂRESCU, P. 1961: Wietere systematische Studien über die Gattung Gobio (Pisces, Cyprinidae), insbesondere im Donaubecken. Vest. Českoslov. Zool. Spol., 25: BĂNĂRESCU, P. 1962: Phylletische Beziehungen der Arten und Artbildung bei der Gattung Gobio (Pisces, Cyprinidae). Vest. Českoslov. Zool. Spol., 26: BĂNĂRESCU, P. 1964: Pisces Osteichthyes. Vol. XIII. Fauna Republicii Populare Romîne. Editura Academiei Republicii Populare Romîne, Bucureşti, pp BĂNĂRESCU, P. 1965: Peşti rari şi cu areal restrîns din fauna ţării noastre şi problema ocrotirii lor. Ocrotirea naturii şi a mediului înconjurător, Bucureşti, 9/1:5-21. BĂNĂRESCU, P. 1969: Cyclostomata Şi Chondrichthyes. Vol. XII. Fauna Republicii Socialiste Romănia. Editura Academiei Republicii Socialiste Romănia, Bucureşti, pp BĂNĂRESCU, P. 1993: Considerations on the threatened freshwater fishes of Europe. Ocrotirea naturii şi a mediului înconjurător, Bucureşti, 37: BĂNĂRESCU, P. 1994: The present-day conservation status of the freswater fish fauna of Romania. Ocrotirea naturii şi a mediului înconjurător, Bucureşti, 38(1):5-20. BÉL, M : Tractus de re rustica Hungarorum. De piscatione Hungarica. In: DEÁK, A. 1984: Bél Mátyás élete és munkássága. Budapest, 1984, p BERG, L. S. 1962: Freshwater Fishes of the U.S.S.R. and Adjacent Countries I-III. Translated from Russian, Published for the National Science Foundation, Washington, D.C. by the Israel Program for Scientific Translations, Jerusalem, I., pp. 494, II., pp 493, III., pp BERINKEY, L. 1966: Halak, Pisces. Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae) 20(2), pp BERINKEY, L. 1972: Magyarország és a szomszédos területek édesvízi halai a Természettudományi Múzeum gyűjteményében. Vertebrata Hungarica. 13:3-24. BOTTA, I., KERESZTESSY, K., PINTÉR, K. 1984: Új halfaj vizeinkben: a széles durbincs (Gymnocephalus baloni; Holčik et Hensel, 1974). Halászat, 77/4: ERŐS, T. 2000: Population biology of Cobitis elongatoides in a lowland stream of the Middle Danube (Hungary). Folia Zool. 49 (Suppl. 1): FREYHOF, J., RÁB, P. & BOHLEN, J. 2000: The valid names of some European species of the genus Cobitis (Teleostei, Cobitidae). Folia Zool. 49 (Suppl. 1):3-7. GUTI, G. 1993: A magyar halfauna természetvédelmi minősítésére javasolt értékrendszer. Halászat, 86(3): GUTI, G. 1995: Conservation status of fishes in Hungary. Opuscula Zoologica Budapest, XXVII-XXVIII. évf. p GUTI, G. 1997: A Duna szigetközi szakaszának halfaunája. Halászat, 90/3: GUTI, G. 2001: II. PROJEKT. Felszíni vizek és vizes területek életközösségei. II/a. ALPROJEKT. Folyók és tavak élővilága. Halfajok, halközösségek. Kézirat, pp.13. GYÖRE, K. 1995: Magyarország természetesvízi halai. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, pp GYURKÓ, I. 1972: Édesvízi halaink. CERES Könyvkiadó, Bukarest, pp HANKÓ, B. 1931: Magyarország halainak eredete és elterjedése. Sárospatak, pp. 34. HARKA, Á. 1986a: A törpe csík (Cobitis aurata Filippi, 1865). Halászat, 79:24. HARKA, Á. 1986b: Újabb adatok a Gobio kessleri Dybowski, 1862 (Pisces: Cyprinidae) magyarországi előfordulásáról és élőhelyi viszonyairól. Állattani Közlemények, 73: HARKA, Á. 1986c: Vizeink küllőfajai. Halászat, 37: HARKA, Á. 1992b: Adatok a Mura halfaunájához. Halászat, 85/2: HARKA, Á. 1993: A folyóvizek halrégiói. A Természet, 44/5: HARKA, Á. 1996: A küllőfajok hazai elterjedése. Halászat, 89/3: HARKA, Á. 1997: Halaink. Kiadja a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest, pp HECKEL, J. 1847: Magyarország édesvízi halainak rendszeres átnézete, jegyzetekkel s az új fajok rövid leírásával. Fordította s a tudomány újabbkori haladásával bővítette Chyzer Kornél. A magyar orvosok és természetvizsgálók VIII. nagygyűlésének évkönyve. 1847, p

19 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar HECKEL, J. & KNER, R. 1858: Die Süsswasserfische der Österreichischen Monarchie mit Rücksicht auf die Angränzenden Länder. Wilhelm Engelmann Verlag, Leipzig, pp 388. HERMAN, O. 1887: A magyar halászat könyve I.-II. K. M. Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, pp HONSIG-ERLENBURG, W. & FRIEDL, T. 1995a: Erstnachweis des Steingreβlings (Gobio uranoscopus, Agassiz, 1828) in Kärnten. Carinthia II. 185/105: HONSIG-ERLENBURG, W. & FRIEDL, T. 1995b: Erstnachweis des Steingreβlings (Gobio uranoscopus, Agassiz, 1828) in Kärnten. Österreichs Fischerei, 48: IUCN, 1999: IUCN Red List of Threatened Animals Database Search Results. Internet, pp. 35. JACZÓ, I. 1944: Széles kárász keskeny kárász. Halászat, 45/5:44. KÁROLI, J. 1879: Kalauz a Magyar-Nemzeti Museum halgyűjteményében. Budapest, pp KIRCHOFFER, A. & Hefti, D. 1996: Conservation of Endangered Freshwater Fish in Europe. Birkhäuser Verlag, Basel-Boston-Berlin, pp KRIESCH, J. 1868: Halaink és haltenyésztésünk. Pest, pp LELEK, A. 1987: Threatened Fishes of Europe. In European Committee for the Conservation of Nature and Natural Resources, Council of Europe (eds): The Freshwater Fishes of Europe, Vol. 9. AULA- Verlag, Wiesbaden, pp MAITLAND, P. S. 1994: Conservation of Freshwater Fish in Europe. Nature and Environment 66:1-50. MAROSI, S. & SOMOGYI, S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I.-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, p , MAROSI, S. & SZILÁRD. J. (szerk.) 1967: A dunai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp MIHÁLYI, F. 1954: Revision der Süsswasserfische von Ungarn und der angrenzenden Gebieten in der Sammlung des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums. Természettudományi Múzeum Évkönyve, 5: NELSON, J., S. 1984: Fishes of the world. John Wiley & Sons, A Wiley-Interscience Publication, Canada, USA, pp PINTÉR, K. 1987: Magyarország halfajainak jegyzéke az újabb faunisztikai vizsgálatok tükrében. XXIX. Georgikon Napok, Keszthely, p PINTÉR, K. 1989: Magyarország halai. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp PINTÉR, K. 1991b: Sturgeons in Hungary, past and present situation. In: WILLIOT, P. ED. Acipenser. Cemagref Publ., Bordeaux, p POVŽ, M. & Sket, B. 1990: Naše Sladkovodne Ribe. Narodna in univerzitetna knjižnica, Ljubljana, pp SALLAI, Z. 1999: Adatok a Mura és vízrendszere halfaunájához. Halászat, 92/2: SALLAI, Z. 2000: Javaslat a hazai halfajok védettségi státuszának átértékeléséhez. A Puszta, 1/16: SALLAI, Z. & GYÖRE, K. 1996: A NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Halfaunisztikai adatai. Halászat, 90:9-12. SALLAI, Z. & GYÖRE, K. 1999: Az Őrség halfaunájáról. XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás, 1998, Halászatfejlesztés 22: SPINDLER, T. 1997: Fischfauna in Österreich. Bundesministerium für Umwelt, Jugend und Familie, Wien, pp VÁSÁRHELYI, I. 1961: Magyarország halai írásban és képekben. Borsodi Szemle Könyvtára, Miskolc, pp VIDA, A. 1998: Nyugat-Magyarország folyóvizeinek halfaunája (Pisces). SAVARIA, A Vas megyei Múzeumok értesítője (1997) Szombathely, 24/2: VUTSKITS, Gy. 1901: Magyar- és Horvátország ritkább halfajainak újabb termőhelyeiről és földrajzi elterjedéséről. Természettudományi Közlemények, Pótfüzet, 33: VUTSKITS, Gy. 1904: A Magyar Birodalom halrajzi vázlata. A Keszthelyi Kath. Főgimnázium Értesítője az évről, Burány, G. (szerk.), Keszthely, pp. 57. VUTSKITS, Gy. 1918: Pisces. Fauna Regni Hungariae. A K. M. Természettudományi Társulat, Budapest, pp

20 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 20

21 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar 1. kép. Kavicszátony a Mura alsó szakaszán 2. kép. Ritka áramláskedvelő faj a Murában a kőfúró csík (Sabanejewia aurata) 21

22 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 3. kép. Ritka, fokozottan védett faja a Murának a magyar bucó (Zingel zingel) 4. kép. Egy öreg domolykó (Leuciscus cephalus) a Murából 22

23 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar 5. kép. Ritka hala a Murának a jász (Leuciscus idus) 23

A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével

A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:64-68 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172.

A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. NÉHÁNY ADAT A KIS-SÁRRÉT HALFAUNÁJÁRÓL SALLAI ZOLTÁN 1, SZARVAS DR. GYÖRE KÁROLY 2, SZARVAS 1 NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2 HALTENYÉSZTÉSI KUTATÓ INTÉZET 1998 1.

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő NÉBIH - Halászati őri ismeretek Felkészülést elősegítő tananyag a halászati őri vizsgára (105 oldal). Alapvető tudás (halfajfelismerés)

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA INVESTIGATION ON THE FISH FAUNA OF THE RIGHT-SIDE TRIBUTARIES OF HERNÁD RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2 1 Magyar Haltani Társaság,

Részletesebben

ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG

ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG A Puszta 1998. 1/15, pp. 24-32. ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG ÉS KÖRNYÉKE HALFAUNÁJÁHOZ SALLAI ZOLTÁN, SZARVAS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1998 1. BEVEZETÉS A hazai halfauna az elmúlt évben két új faunaelemmel

Részletesebben

ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN

ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN A Puszta 2000. 1/17, pp. 49-58. ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN SALLAI ZOLTÁN NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2001.

Részletesebben

Az őshonos halaink védelmében

Az őshonos halaink védelmében Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%

Részletesebben

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Halasi-Kovács Béla tudományos munkatárs Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Részletesebben

A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében

A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében Crisicum 3. pp.189-194. A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében Iosif Béres - Gavril Ardelean Témafelvetés Máramaros a Keleti-Kárpátok északi szakaszának legnagyobb

Részletesebben

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele) KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott beszámolót és a 2011. évi munkatervet. A taggyűlés

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH

Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH UGRAI Zoltán 1, GYÖRE Károly 2 1 Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség, Ráckeve, ugrai@rdhsz.hu 2 Halászati

Részletesebben

A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA STUDY OF THE HEJŐ BROOK WATERSHED FISH FAUNA

A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA STUDY OF THE HEJŐ BROOK WATERSHED FISH FAUNA I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 2010-ben

A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 2010-ben Halászatfejlesztés 34 - Fisheries & Aquaculture Development 34 202 ISBN 978-963-720-32-9 A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 200-ben Györe Károly, Ugrai Zoltán 2 és Csikai Csaba 3 Halászati és

Részletesebben

Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat

Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:126-135 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára Palkó Csaba

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA

Pisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA THE EFFECT OF THE MOSONMAGYARÓVÁR DAM ON THE DISTRIBUTION PATTERNS OF FISH COMMUNITIES IN THE MOSONI DANUBE GYÖRE

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM

Pisces Hungarici 2 (2007) A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM HARKA Ákos 1, NAGY Lajos 2 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, mhtt@freemail.hu 2 Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak Kulcsszavak:

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. LAKATOS, I. MÉSZÁROS, A.S. NAGY, K. PECSENYE I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 23, 2010 ADIUVANTIBUS

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA

Pisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA ROLE OF THE WATER QUALITY IMPROVEMENT ON THE FISH FAUNA IN THE HUNGARIAN SECTION OF SAJÓ RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, HALASI-KOVÁCS

Részletesebben

Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81

Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81 Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81 Az Ér (Ier) romániai alsó szakaszának halfaunája a 2012 2013. évi kiszáradási folyamatok után The fish fauna of the lower section of the Romanian river Ier following the

Részletesebben

Lajkó I., Pintér K., Halászvizsga. Az állami halászvizsga szakmai anyaga. Földművelésügyi Minisztérium Agroinform, Budapest, 139 pp.

Lajkó I., Pintér K., Halászvizsga. Az állami halászvizsga szakmai anyaga. Földművelésügyi Minisztérium Agroinform, Budapest, 139 pp. PINTÉR KÁROLY PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE 1. Könyvek 2015 Pintér K., 2015. Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk. Negyedik, átdolgozott és bővített kiadás: Mezőgazda Kiadó, Budapest, 360 pp. (Korábbi

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces)

Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces) Natura Somogyiensis 1 439-444 Kaposvár, 2001 Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces) MAJER JÓZSEF - BÍRÓ PÉTER MAJER J. - BÍRÓ P.: Checklist of fish of Somogy county (Pisces) Abstract: The data

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER

Pisces Hungarici 3 (2009) A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, NAGY Lajos 3 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, harkaa@freemail.hu

Részletesebben

THE CHARACTER OF THE BÓDVA BY THE COMPOSITION OF THE FISHASSOCIATIONS

THE CHARACTER OF THE BÓDVA BY THE COMPOSITION OF THE FISHASSOCIATIONS I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A BÓDVA SZAKASZJELLEGE A HALTÁRSULÁSOK ÖSZETÉTELE ALAPJÁN

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA

Pisces Hungarici 3 (2009) A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA THE EFFECTS OF THE REHABILITATION WORKS ON THE FISH POPULATION IN THE LÁHN-STREAM IN THE WESTERN REGION OF HUNGARY

Részletesebben

Halfaunisztikai célú vizsgálatok a Bózsván

Halfaunisztikai célú vizsgálatok a Bózsván Halfaunisztikai célú vizsgálatok a Bózsván A vízvisszatartás természetvédelmi hatásának vizsgálata a Malom előtti réten Tanulmány Készítette: Sallai Zoltán E.V. 5540 Szarvas, I. KK. 10/24. Szarvas 2014.

Részletesebben

Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY)

Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY) Szepesi Zsolt 1, Harka Ákos 2 1 Omega Audit Kft., Eger, szepesizs@freemail.hu 2 Magyar Haltani Társság,

Részletesebben

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL HÍREINK 2008-4 VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL A vaskos csabak Heckelnek a Drávát közelebbi lelőhely nélkül említő, valamint Krieschnek a Vágra vonatkozó, meglehetősen bizonytalan

Részletesebben

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei szerkesztők Markó Bálint és Sárkány-Kiss Endre Kolozsvári Egyetemi Kiadó Kolozsvár, Románia

Részletesebben

Az emberi tevékenység hatása a halfauna

Az emberi tevékenység hatása a halfauna Tájökológiai Lapok 8 (3): 591 599. (2010) 591 Az emberi tevékenység hatása a halfauna alakulására az Ipoly alsó (magyarországi) szakaszán Guti Gábor, Potyó Imre MTA Magyar Dunakutató Állomás 2131 Göd,

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A

Részletesebben

Pisces Hungarici 4 (2010) A HORNÁD/HERNÁD FOLYÓ SZLOVÁKIAI SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJA FISH FAUNA OF THE RIVER HORNÁD/HERNÁD IN SLOVAKIA

Pisces Hungarici 4 (2010) A HORNÁD/HERNÁD FOLYÓ SZLOVÁKIAI SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJA FISH FAUNA OF THE RIVER HORNÁD/HERNÁD IN SLOVAKIA A HORNÁD/HERNÁD FOLYÓ SZLOVÁKIAI SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJA FISH FAUNA OF THE RIVER HORNÁD/HERNÁD IN SLOVAKIA KOŠČO Ján 1, KOŠUTHOVÁ Lenka 2, KOŠUTH Peter 2, PEKÁRIK Ladislav 3, BALÁZS Pavol 1 1 Prešovská

Részletesebben

A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE

A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE 51 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 27: 51 65, 2012 A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE H A R K A Á K O S 1 S A L L A I Z O L T Á N 2 1 Magyar Haltani Társaság,

Részletesebben

Kulcsszavak: halfajok, eredet, természetvédelmi érték, védettség Keywords: fish species, origin, conservational value, protection

Kulcsszavak: halfajok, eredet, természetvédelmi érték, védettség Keywords: fish species, origin, conservational value, protection Pisces Hungarici 9 (2015) 45 49 Az Egregy (Agriş) és az Almás patak (Almaş) halfaunája (Románia, Szilágy/Sălaj megye) The fish fauna of Agriş and Almaş streams (Romania, Sălaj country) Wilhelm S. 1, Ardelean,

Részletesebben

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása 9. Idegenforgalmi ismeretek Horgászturizmus Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely

Részletesebben

Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25

Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25 Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25 A Marcal és a Torna halfaunájának regenerációja a 2010. évi vörösiszap szennyeződést követően Regeneration of the fish fauna of the Marcal river and Torna stream after red

Részletesebben

SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL

SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából 2008. június 6-án a Hortobágy- Berettyón végeztünk

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008)

Pisces Hungarici 3 (2009) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008) THE FISH FAUNA OF THE HUNGARIAN PART OF LAKE FERTŐ ACCORDING TO THE LITERATURE DATA AND OUR INVESTIGATIONS

Részletesebben

Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96

Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96 Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96 A halfauna vizsgálata a kelet magyarországi Eger patak vízrendszerén Investigation of the fish fauna in the drainage system of the Eger Brook (Eastern Hungary) Harka Á.

Részletesebben

FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY

FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A KÁRÓKATONA (Phalacrocorax carbo) HALFOGYASZTÁSA MAGYARORSZÁGON FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo)

Részletesebben

Az év hala: a compó (Tinca tinca)

Az év hala: a compó (Tinca tinca) Az év hala: a compó (Tinca tinca) Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Budapest, 2016. május 10. A hazai gerincesek védettsége 100% 7 90% 80% 34 70% 59 60% Nem védett 50% 100 100 93 Védett

Részletesebben

Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez

Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 8 189-202 Pécs, 1995 Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez MAJER József MAJER, J.: Data to the fish fauna (Pisces) of Dráva river (Hungary) and

Részletesebben

Az MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről

Az MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről Az MTA Duna-kutató Intézet 2012. évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről Kutatási témák 1. A halfajegyüttesek tér-időbeli dinamikája és a folyóvízi

Részletesebben

---------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------- Segítségüket szeretném kérni az alábbi hal meghatározásához. Még 2012 nyarán fogtam Dombóvár közelében, egy alig 20 cm széles csatornaszerű vízállásban (a víz gerinctelen élővilágának feltérképezése közben),

Részletesebben

A BIHARI-SÍK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNISZTIKAI VISZONYAI

A BIHARI-SÍK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNISZTIKAI VISZONYAI A Puszta 2000. 1/17, pp. 26-44. A BIHARI-SÍK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNISZTIKAI VISZONYAI SALLAI ZOLTÁN NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2001. Olyan élet volt ebben a rétségben, amilyen sohasem

Részletesebben

A balatoni nádasok halállományának szerkezete

A balatoni nádasok halállományának szerkezete ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 19-116. A balatoni nádasok halállományának szerkezete SPECZIÁR ANDRÁS 1, TÖLG LÁSZLÓ 2 és BÍRÓ PÉTER 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi

Részletesebben

A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE A ZAGYVA TARNA VÍZRENDSZERÉN

A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE A ZAGYVA TARNA VÍZRENDSZERÉN I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE

Részletesebben

Átjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr

Átjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr Hallépcsők Pannonhalmi Miklós Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr Földünk felszínének 71%-át a vizek teszik ki, ami azt is jelenti, hogy a halak Földünkön a legelterjedtebb gerinces fajok. A becsült

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21.

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21. Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21. A BALATONI VÍZGYŰJTŐ HALÁLLOMÁNYAINAK ÖSSZETÉTELE Takács Péter* 1, Specziár András 1, Erős Tibor 1, Sály

Részletesebben

Rejtvények 2014. Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/

Rejtvények 2014. Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Rejtvények 2014 /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány Februári feladvány Márciusi feladvány Áprilisi feladvány Májusi feladvány Júniusi feladvány Júliusi feladvány Augusztusi

Részletesebben

ADATOK A KÖRÖSVIDÉK HALFAUNÁJÁHOZ (SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK HALAI)

ADATOK A KÖRÖSVIDÉK HALFAUNÁJÁHOZ (SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK HALAI) A PUSZTA 1997, 1/14 156-191 old. ADATOK A KÖRÖSVIDÉK HALFAUNÁJÁHOZ (SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK HALAI) SALLAI ZOLTÁN, SZARVAS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1997. 1. BEVEZETÉS Az ország fölséges vizeinek partján

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi

Részletesebben

A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata

A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata Crisicum I. pp. 211-228. A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata Dr. Györe Károly - Sallai Zoltán Abstract Fish faunistical investigations of the Körös Rivers: The authors investigated the fish

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN

Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN A FISH STOCK SURVEY ON A FEW WATER BODIES OF THE KIS-BALATON AREA ANTAL László 1, CSIPKÉS Roland 2, MÜLLER Zoltán 2 1 Debreceni Egyetem,

Részletesebben

HALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I.

HALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I. Tájökológiai Lapok 4 (2): 269 275. (2006) 269 HALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I. KERESZTESSY KATALIN MTA-SzIE Alkalmazott Állatgenetikai és Biotechnológiai Kutatócsoport, 2103

Részletesebben

Tartalom. Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom. Created by XMLmind XSL-FO Converter. Tartalom Bevezetés... vi 1. A halak szervezete... 1 1. Testfelépítés... 1 2. Bőr... 2 3. Vázrendszer... 5 4. Izomzat és mozgás... 8 5. Légzés... 9 6. Táplálkozás... 10 7. Anyagszállítás... 11 8. Kiválasztás...

Részletesebben

A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai

A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai Magyar Haltani Társaság A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztéstudományi Intézet, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási

Részletesebben

Pisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE

Pisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE EFFECT OF FLOODING ON THE FISH COMMUNITY OF A SMALL RIVER (TARNA RIVER, TISZA BASIN, HUNGARY) SZEPESI Zs. 1, HARKA Á. 2 1 Omega-Audit Kft., Eger 2 Magyar

Részletesebben

Természetes vizeink élővilágának védelme. Dr.Tóth Balázs Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gödöllő

Természetes vizeink élővilágának védelme. Dr.Tóth Balázs Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gödöllő Természetes vizeink élővilágának védelme Dr.Tóth Balázs Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság zingelzingel@gmail.com 2015. Gödöllő Nemzeti Park Igazgatóságok " A mi meggyőződésünk lehet szilárd, munkánk

Részletesebben

Javaslat. A Maros ártér állatvilága. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat. A Maros ártér állatvilága. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat A Maros ártér állatvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2.

Részletesebben

A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata

A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2008) 93(2): 59 70. A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata WEIPERTH ANDRÁS 1, KERESZTESSY KATALIN 2 és SÁLY PÉTER 3 1 Eötvös Loránd Tudomány Egyetem, TTK, Állatrendszertani

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) NATURA 2000-ES HALFAJOK ELŐFORDULÁSA A DUNA HAZAI SZAKASZÁN

Pisces Hungarici 2 (2007) NATURA 2000-ES HALFAJOK ELŐFORDULÁSA A DUNA HAZAI SZAKASZÁN NATURA 2000-ES HALFAJOK ELŐFORDULÁSA A DUNA HAZAI SZAKASZÁN OCCURENCE OF PROTECTED FISHES OF THE NATURA 2000 SYSTEM IN THE HUNGARIAN SECTION OF THE DANUBE TÓTH Balázs 1, SEVCSIK András 2, ERŐS Tibor 3

Részletesebben

Pisces Hungarici 8 (2014) 19 28

Pisces Hungarici 8 (2014) 19 28 Pisces Hungarici 8 (2014) 19 28 A magyarországi halfajok természetvédelmi státusza és a halfauna természetvédelmi értékelése Conservation status of the fish species in Hungary and evaluation of the conservation

Részletesebben

A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE

A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE HALBARÁT VÍZ PROGRAM 2008-2011 www.tavirozsa-egyesulet.hu A TAVIRÓZSA KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDİ EGYESÜLET ORSZÁGOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE 2011. MÁJUS 1. A Halbarát Víz Program

Részletesebben

HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE

HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE HALBARÁT VÍZ PROGRAM www.tavirozsa-egyesulet.hu A TAVIRÓZSA KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDİ EGYESÜLET ORSZÁGOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE 2012. MÁJUS 1. A Halbarát Víz Program és a

Részletesebben

Rejtvények Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/

Rejtvények Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Rejtvények 2013 /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány Februári feladvány Márciusi feladvány Áprilisi feladvány Májusi feladvány Júniusi feladvány Júliusi feladvány Augusztusi

Részletesebben

A tiszai halközösség fajkészletváltása a folyó hosszanti profilja mentén. Györe Károly, Józsa Vilmos. Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas

A tiszai halközösség fajkészletváltása a folyó hosszanti profilja mentén. Györe Károly, Józsa Vilmos. Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:109-125 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 A tiszai halközösség fajkészletváltása a folyó hosszanti profilja mentén Györe Károly, Józsa

Részletesebben

A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) A hallgatóság (Papp Gábor felvétele) A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott

Részletesebben

AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI

AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI TISZA-MOZAIK AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI GUELMINO JÁNOS Egy folyó vagy folyószakasz halfaunája, vagyis halfajainak összessége, els ődlegesen a természeti adottságoktól, az utóbbi két évszázadban viszont mindinkább

Részletesebben

Márnalesen. Ez a keszeg már az enyém! Újoncként közel volt a dobogó. 2007 július. 140 Ft. www.villantomagazin.com

Márnalesen. Ez a keszeg már az enyém! Újoncként közel volt a dobogó. 2007 július. 140 Ft. www.villantomagazin.com www.villantomagazin.com 2007 július 140 Ft Ez a szám is a Halgazdálkodási Alap és a FVM támogatásával készült Ez a keszeg már az enyém! Horgászigazolvány (2. oldal) Kitüntetett horgászok (3. oldal) Nyári

Részletesebben

Folyóvízben előforduló fontosabb halfajok

Folyóvízben előforduló fontosabb halfajok Folyóvízben előforduló fontosabb halfajok Dr. Csenki-Bakos Zsolt Tudományos munkatárs Halgazdálkodási Tanszék csenki.zsolt@mkk.szie.hu mellék: 06/28-522-000 m:2316 Bodorka Rutilus rutilus (Linnaeus, 1758)

Részletesebben

Kulcsszavak: műtárgy, zsilip, élőhely rehabilitáció, kotrás Keywords: structure, floodgate, habitat rehabilitation, dredging

Kulcsszavak: műtárgy, zsilip, élőhely rehabilitáció, kotrás Keywords: structure, floodgate, habitat rehabilitation, dredging Pisces Hungarici 10 (2016) 51 56 Antropogén beavatkozások hatása az Öreg Túr halfaunájára The influence of anthropogenic interventions on the fish fauna of River Öreg Túr Fazekas D., Sólyom N., Nyeste

Részletesebben

A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE

A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE Kiemelt szponzor: A TAVIRÓZSA KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDİ EGYESÜLET ORSZÁGOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE 2010. MÁJUS 1. A Halbarát Víz Program és a pályázati rendszer célja A Tavirózsa

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007)

Pisces Hungarici 2 (2007) EGY MESTERSÉGES KISVÍZFOLYÁS, A MÁTRAALJAI CSEH-ÁROK HALFAUNÁJÁNAK JELLEGZETESSÉGEI, ÉS AZ ALBURNOIDES BIPUNCTATUS (BLOCH, 1782) HELYI POPULÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA THE CHARACTERISTICS OF THE FISHFAUNA OF

Részletesebben

Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség. Ráckeve. 2007. április

Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség. Ráckeve. 2007. április Zárójelentés A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából. A Ráckevei Duna-ág halközösségének felmérése című pályázatról (Az anyag rövidített kivonata) Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség

Részletesebben

9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I.

9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I. 9/b tétel GERINCES RENDSZERTAN I. HALAK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPOCSNÉLKÜLIEK (AGNATHA) OSZTÁLY: KÖRSZÁJÚAK (CYCLOSTOMATA) REND: INGOLAALKÚAK» CSALÁD: INGOLAFÉLÉK TISZAI INGOLA (Eudontomyzon

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÉDETT ÉS VÉDENDŐ HALAI

MAGYARORSZÁG VÉDETT ÉS VÉDENDŐ HALAI MAGYARORSZÁG VÉDETT ÉS VÉDENDŐ HALAI Természetvédelmi oltalom alatt álló, Natura 2000-es, méretkorlátozással és fajlagos tilalmi időszakkal védett, valamint egész évben fogási tilalmat élvező halfajok

Részletesebben

A HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI

A HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI A HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI SALLAI ZOLTÁN SZARVAS "Aki bekötött szemmel az ignorantia nevű kakasülőn hallgatja a rét hangját, annak legfeljebb kellemetlen lesz a tücsök krí-krí-je az sercegés, kerepelés

Részletesebben

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi

Részletesebben

A II. Magyar Haltani Konferencia programja az előadások összefoglalóival

A II. Magyar Haltani Konferencia programja az előadások összefoglalóival Magyar Haltani Társaság A II. Magyar Haltani Konferencia programja az előadások összefoglalóival Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék (Debrecen,

Részletesebben

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán. A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása A Torna-patakot közvetlenül érő vörösiszap szennyezés, súlyos természeti károkat okozott a Marcal folyó és a Rába alsó (torkolati) szakaszának élővilágában

Részletesebben

Bentikus élőhelyek halbiológiai vizsgálatai a 3. Nemzetközi Dunaexpedícióban

Bentikus élőhelyek halbiológiai vizsgálatai a 3. Nemzetközi Dunaexpedícióban Pisces Hungarici 8 (2014) 9 18 Bentikus élőhelyek halbiológiai vizsgálatai a 3. Nemzetközi Dunaexpedícióban Biological surveys of benthic fish habitats in the Joint Danube Survey 3 (JDS 3) Szalóky Z. 1,

Részletesebben

A Közép-Tisza-vidék árterületein ívó halfajok. Képes zsebhatározó

A Közép-Tisza-vidék árterületein ívó halfajok. Képes zsebhatározó A KözépTiszavidék árterületein ívó halfajok Képes zsebhatározó A nagykörűi hullámtéri Anyitató, melyet a tó természetes fokának helyreállításával keltettek újra életre Bevezetés A Tisza szabályozását 1846

Részletesebben

Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60

Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60 Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60 A halközösség struktúrájának sajátosságai a Tisza tó különböző élőhelyein The attribution of the fish community structure in the different habitat types of the Tisza lake

Részletesebben

Bega-Csatornában található ichthiofauna számbavétele és értékelése I. Horgász állomás eredményei és megvitatásuk

Bega-Csatornában található ichthiofauna számbavétele és értékelése I. Horgász állomás eredményei és megvitatásuk 3.2. Az ichthiofaunára vonatkozó tanulmány eredményeinek bemutatása 3.2.1. A övezetekre egységesen fenyegetést jelentő jelenlegi és potenciális veszélyek orvhalászat; szemcsés anyagok kitermelése a mellékmederből

Részletesebben

A dunai litorális és mélyvízi bentikus élőhelyek halállományainak összehasonlítása

A dunai litorális és mélyvízi bentikus élőhelyek halállományainak összehasonlítása A dunai litorális és mélyvízi bentikus élőhelyek halállományainak összehasonlítása Comparision of fish stocks in littoral and deep benthic habitats in the Danube elektromos kece Szalóky Zoltán MTA Ökológiai

Részletesebben

Pisces Hungarici 6 (2012) A HALKÖZÖSSÉG DIVERZITÁSA A TISZA ÖT MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN

Pisces Hungarici 6 (2012) A HALKÖZÖSSÉG DIVERZITÁSA A TISZA ÖT MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN A HALKÖZÖSSÉG DIVERZITÁSA A TISZA ÖT MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN DIVERSITY OF THE FISH COMMUNITIES IN FIVE HUNGARIAN SECTIONS OF RIVER TISZA GYÖRE K. 1, LENGYEL P. 1, SALLAI Z. 2, JÓZSA V. 1 1 Halászati és

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM MEZŐGAZDAS TERMÉSZETV SZETVÉDELMI. ÁLLATTANI TANSZÉK Tanszékvezet. kvezető: cskozás. elemzése.

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM MEZŐGAZDAS TERMÉSZETV SZETVÉDELMI. ÁLLATTANI TANSZÉK Tanszékvezet. kvezető: cskozás. elemzése. DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM RTUDOMÁNYI KÖZPONTK MEZŐGAZDAS GAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TERMÉSZETV SZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS S VADGAZDÁLKOD LKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezet kvezető:

Részletesebben

Pisces Hungarici 6 (2012)

Pisces Hungarici 6 (2012) HOSSZÚ TÁVÚ HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK ÉS A VESZÉLYEZTETETT LÁPI PÓC POPULÁCIÓBIOLÓGIÁJA A DUNA TISZA KÖZE KÉT RAMSARI TERÜLETÉN LONG-TERM FISH FAUNISTIC RESEARCH AND THE POPULATION BIOLOGY OF THE THREATENED

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A TISZA-TÓ TISZAVALKI MEDENCÉJÉBEN LÉVŐ HOLTMEDREK HALFAUNÁJA, VALAMINT A TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKESSÉG MEGÍTÉLÉSE

Pisces Hungarici 3 (2009) A TISZA-TÓ TISZAVALKI MEDENCÉJÉBEN LÉVŐ HOLTMEDREK HALFAUNÁJA, VALAMINT A TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKESSÉG MEGÍTÉLÉSE A TISZA-TÓ TISZAVALKI MEDENCÉJÉBEN LÉVŐ HOLTMEDREK HALFAUNÁJA, VALAMINT A TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKESSÉG MEGÍTÉLÉSE THE FISH FAUNA OF BACKWATERS SITUATED IN THE TISZAVALK BASIN OF LAKE TISZA AND THE EVALUATION

Részletesebben

PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II

PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II Magyar Haltani Társaság Debrecen Tiszafüred 2007 Pisces Hungarici a Magyar Haltani Társaság időszakos kiadványa ISSN 1789-1329 Pisces

Részletesebben

A Magyar Haltani Társaság 2014. évi hírei

A Magyar Haltani Társaság 2014. évi hírei A Magyar Haltani Társaság 2014. évi hírei Az év hala ötödször A Magyar Haltani Társaság minden természetkedvelő ember örömére ötödször is kiírta az év hala pályázatot, amelynek legfőbb célja a hazai őshonos

Részletesebben

FEKETESZÁJÚ GÉB (NEOGOBIUS MELANOSTOMUS) A RÁBÁBAN

FEKETESZÁJÚ GÉB (NEOGOBIUS MELANOSTOMUS) A RÁBÁBAN Híreink 2007-4 FEKETESZÁJÚ GÉB (NEOGOBIUS MELANOSTOMUS) A RÁBÁBAN A magyar halfaunából 2001 óta ismert feketeszájú géb a ponto-kaszpikus térség invazív fajainak egyike. Első hazai példányai Göd térségében

Részletesebben

Pisces Hungarici 7 (2013) 37 43

Pisces Hungarici 7 (2013) 37 43 Pisces Hungarici 7 (2013) 37 43 Élőhely rehabilitáció hatása az ócsai Öreg turján halfaunájára Effects of habitat rehabilitation on the fish fauna of the Öreg turján peatland at Ócsa Keresztessy K. 1,

Részletesebben

Horgászatra jogosító okmányok

Horgászatra jogosító okmányok Horgászatra vonatkozó legfontosabb új jogszabályi előírások kivonata amely a 2013. évi CII. sz. halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényből és a 133/2013. (XII. 29.) VM rendeletből készült Magyarország

Részletesebben

Herman Ottó. A halászati jog alakulása a Fertőn:

Herman Ottó. A halászati jog alakulása a Fertőn: Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszer A Fertő tó halai és halászata Keserü Balázs ÉDUKÖVIZIG főelőadó Győr 2008 Nincs még egy nép, amelynek életéhez úgy kötődött volna a halászat tudománya, mint

Részletesebben

2.2 A folyóvizek kategórizálása a mederszélesség és maximális vízmélység szerint, tavak kategorizálása méret szerint. Maximum vízmélység (m)

2.2 A folyóvizek kategórizálása a mederszélesség és maximális vízmélység szerint, tavak kategorizálása méret szerint. Maximum vízmélység (m) Halközösségek monitorozása 2008-08-26 II. PROJEKT: Vizes élőhelyek és közösségeik monitorozása Összeállította: Sallai Zoltán, Erős Tibor, Varga Ildikó 1. A monitorozás célja A protokoll kialakításakor

Részletesebben

A Szamos hazai szakaszának halközösségében bekövetkezett változások a cianid- és nehézfém szennyezést követően

A Szamos hazai szakaszának halközösségében bekövetkezett változások a cianid- és nehézfém szennyezést követően 1949 A Szamos hazai szakaszának halközösségében bekövetkezett változások a cianid- és nehézfém szennyezést követően Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés ANTAL LÁSZLÓ Témavezető: Dr. Nagy Sándor Alex, egyetemi

Részletesebben

Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai

Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai Bíró Péter az MTA r. tagja MTA ÖK BLI Tihany HAKI Napok, 212. május 23 24. A hidrobiológia eredményeinek és feladatainak összegző értékelése több tanulmányban

Részletesebben