A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Átírás

1 A Puszta /19. pp A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA SALLAI ZOLTÁN & KONTOS TIVADAR NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2003 BEVEZETÉS Egyes műszaki kivitelezési munkák miatt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és a Nyugat- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság felkérte egyesületünket, hogy mérjük fel a Mura folyó magyar-horvát közös szakaszán található kavicszátonyok halfaj együtteseit, különös tekintettel a természetvédelmi oltalom alatt álló és veszélyeztetett fajokra. Munkacsoportunk 2003 májusában a Mura belépésétől (48 fkm) a Drávába torkollásáig terjedő folyószakaszon halfaunisztikai vizsgálatokat végzett a folyó kavicszátonyain. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A Murára vonatkozó halfaunisztikai ismereteink a recens időszakra vonatkozóan meglehetősen hiányosak, melyet munkacsoportunk megkísérelt kiegészíteni (SALLAI, 1998, 2002). (Az egyes szerzők által Murából leírt fajokat, a könnyebb áttekinthetőség végett az 1. táblázatban foglaltuk össze.) BÉL MÁTYÁS klasszikusnak nevezhető Tractatus de re rustica Hungarorum, magyarországi halakról írott művében a fajok leírásánál nem szerepel murai lelőhely (LUKÁCS, 1941). HECKEL (1847) munkájában, melyet CHYZER (1863) egészített ki és fordított magyarra 13 faj esetében nevezte meg a Murát lelőhelyként. KRIESCH (1868) táblázatában, a lelőhelyek felsorolásánál szintén 13 fajnál szerepel a Mura. Az előző fajlistától abban mutatkozik eltérés, hogy a kövi kárászt (Carassius gibelio = syn. Carassius auratus) sem a fajok leírásánál sem a táblázatban nem jegyezte fel valószínűleg a murai lelőhelyet ezért írta a széles kárászhoz (Carassius vulgaris = syn. Carassius carassius). HERMAN (1887) alapművében, PETÉNYI és HECKEL megfigyeléseire támaszkodva 22 fajt szerepeltet a folyó fajlistáján. Az előző fajlistához képest 11 új fajt közölt.

2 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve VUTSKITS (1901) KRIESCH (1868) murai nyúldomolykó (Squalis leuciscus = syn. Leuciscus leuciscus) adatára hivatkozik, továbbá közzéteszi, hogy a Murában megtalálta a Petényi-márnát (Barbus peloponnesius petényi). A VUTSKITS (1918) által összeállított faunakatalógusban amely már 1902-ben elkészült, de csak 1918-ban került kiadásra 24 faj neve után jelölte meg a Murát lelőhelyként. VUTSKITS (1904) másik, hiánypótló dolgozatában 240 hazai víztér halfajlistáit foglalta össze. Dolgozatát többnyire az irodalmi adatokra alapozta, a Muránál PETÉNYI és GLOWACZKI közléseit vette figyelembe. A két kutató megfigyelései alapján 27 fajt sorolt fel a folyóból, a korábban említett fajokhoz képest 5 számít újnak. Ez a fajszám több mint az előző dolgozatában közölt mennyiség. Mindkét munka igen sok időt és munkát vett igénybe, ennek tudható be a kisebb pontatlanság. MIHÁLYI (1954) a Természettudományi Múzeum halgyűjteményét vonta revízió alá. Mindössze két fajnál, a szivárványos öklénél (Rhodeus sericeus amarus) és a réti csíknál (Misgurnus fossilis) találjuk meg a lelőhelyek között a Murát megnevezve. VÁSÁRHELYI (1961) 20 faj előfordulását regisztrálta a Murából. Nem a saját előfordulási adatai szerepelnek a könyvben, valószínűsíthető, hogy az adatok HERMANTÓL (1887) származnak. BERINKEY (1972) szintén Természettudományi Múzeum halgyűjteményét dolgozta fel. Az elektromos halászok gyűjtéséből származó fajok száma 12, ebből a dévérkeszeget (Abramis brama) a korábbi fajlisták nem említették. POVŽ (1984a) a Mura halfaunájáról írt dolgozatában, az év faunisztikai tapasztalatait foglalja össze, 26 halfaj előfordulásáról tesz említést. POVŽ (1984b, 1987, 1990a, 1990b, 1995) a lápi póc (Umbra krameri) szlovéniai előfordulásáról számol be. Több mentett oldali, Mura-menti holtágból leírja a fajt. POVŽ & SKET (1990) Szlovénia halait ismertető könyvükben a fajok leírásánál előfordulási adatokat is közölnek. A könyvben 51 helyen említik meg a Murát lelőhelyként. POVŽ (1992) 44 faj (43 halfaj 1 ingolafaj) jelenlétét regisztrálta a folyó szlovéniai szakaszának vízrendszeréből, valamint megkérdőjelezi a Cobitis elongata előfordulását. HARKA (1992) adatokat közöl a folyó halfaunájáról. Egyetlen nap alatt, három mintavételi helyről 19 halfaj egyedeit sikerült megfognia. Ebből egy faj a homoki küllő (Gobio kessleri) teljesen új a folyó faunájára nézve. Egyetlen bizonyító példánya a fajnak Szemenyecsörnye melletti folyószakaszról került meg. POVŽ (1994) a Mura és vízrendszerének halfaunáját vizsgálta között. Kutatásai során 47 faj (46 halfaj 1 ingola faj) jelenlétét bizonyította. SALLAI & GYÖRE (1997) a Mura vízrendszeréhez tartozó Kerka, Kerca és Szentgyörgyvölgyi-patak halfaunájáról közöl néhány adatot. Elsőként írták le a folyó hazai vízrendszeréből a dunai ingola (Eudontomyzon mariae) előfordulását. HARKA (1997) könyvében saját eredményei mellett szóbeli közlésekre is hagyatkozott. Ez alapján 35 fajnál említi meg a Murát, mint lelőhelyet. VIDA (1998) eredményei már kizárólag saját adatokon alapulnak. A szerző Nyugat-Magyarország vizeit vizsgálta, ennek keretében a Murára is eljutott. Vizsgálódásai során 26 faj előfordulását bizonyította a Murából és további öt fajt a Kerka alsó szakaszáról írt le, melyek a következők: kecsege (Acipenser ruthenus), razbóra (Pseudorasbora parva), szilvaorrú keszeg (Vimba vimba), menyhal (Lota lota), széles durbincs (Gymnocephalus baloni). Az 1. táblázatban mind a 31 fajt szerepeltettük. SALLAI (1999) a Mura hazai szakaszának a védetté nyilvánításához gyűjtött halfaunisztikai adatokat. Vizsgálatai során 48 faj jelenlétét sikerült kimutatnia a hazai vízrendszerből. SALLAI (2002) a Dráva-Mura vízrendszer halfaunájáról szolgáltat halfaunisztikai adatokat. Korábbi fajlistáját két természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű fajjal egészítette ki: több példányát megtalálta a fokozottan védett német bucónak (Zingel streber) és a védett homoki küllőnek (Gobio kessleri). A fajlistákat egybevetve a recens időszakban a Mura magyar szakaszáról leírt halfajok száma 48, míg a folyó hazai vízrendszeréből eddig összesen 52 faj jelenlétét igazolták. 2

3 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar 1. táblázat. A Mura vízrendszeréből kimutatott halfajok megoszlása a különböző szerzők alapján HECKEL, 1847 KRIESCH, 1868 HERMAN, 1887 VUTSKITS, 1904 VUTSKITS, 1918 Eudontomyzon mariae Lampetra planeri Acipenser ruthenus Anguilla anguilla Rutilus rutilus Rutilus pigus virgo Ctenopharyngodon idella Scardinius erythrophthalmus Leuciscus leuciscus Leuciscus cephalus Leuciscus idus Leuciscus souffia agassizi Phoxinus phoxinus Aspius aspius Leucaspius delineatus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Abramis bjoerkna Abramis brama Abramis ballerus Abramis sapa Vimba vimba Pelecus cultratus Tinca tinca Chondrostoma nasus Barbus barbus Barbus petényi Gobio gobio Gobio albipinnatus Gobio uranoscopus Gobio kessleri Pseudorasbora parva Rhodeus sericeus amarus Carassius gibelio Carassius auratus Cyprinus carpio Hypophthalmichthys molitrix Hypophthalmichthys nobilis Barbatula barbatula Misgurnus fossilis Cobitis elongatoides Cobitis elongata? Sabanejewia aurata Silurus glanis Ameiurus nebulosus Ameiurus melas Salmo trutta m. fario Oncorchinchus mykiss Thymallus thymallus Hucho hucho Umbra krameri Esox lucius Lota lota Lepomis gibbosus Perca fluviatilis Gymnocephalus cernuus Gymnocephalus baloni Gymnocephalus schratser Sander lucioperca Zingel zingel Zingel streber Kimutatott fajszám/összes fajszám 13/58 13/58 22/58 27/58 24/58 20/58 12/58 26/58 52/58 44/58 19/58 47/58 35/58 31/58 50/58 VÁSÁRHELYI, 1961 BERINKEY, 1972 POVŽ, M. 1984A POVŽ, & SKET, 1990 POVŽ, 1992 HARKA, 1992 POVŽ, 1994 HARKA, 1997 VIDA, 1998 SALLAI, 1999,

4 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A MINTAVÉTELEZÉS MÓDSZERE A faunisztikai adatok gyűjtését egy lengyel gyártmányú, IUP-12 típusú (350 V, 4-15 A, W) és egy német gyártmányú, HANS GRASSL IG600 típusú (max. 565 V, 30 A, 1200 W) pulzáló egyenáramot előállító, akkumulátoros rendszerű, elektromos halászgéppel végeztük. Használatuk során a kifogott halakban semmilyen maradandó sérülést nem okoztak, azok rövid időn belül magukhoz tértek és elúsztak. A halakat a meghatározást követően szabadon engedtük, begyűjtésre nem került sor. A halászatokat partról, a kavicszátonyok sekély vizében gázolva végeztük. A mintavételi helyeket egy GARMIN etrex Legend típusú GPS segítségével mértük be, a méréshez EOV-koordinátákat használtunk. Lehetőség szerint a vizsgált szakaszok felső és alsó pontján is megmértük a geokoordinátákat. Ezáltal viszonylag pontosan mérhető egy-egy mintavételi egység hossza. A kapott EOV-koordinátákat az ArcView 3.0a asztali térinformatikai szoftverrel dolgozzuk fel, melyet 10x10 kmes UTM-hálós ponttérképen (1. ábra) ábrázoltunk. A fajonkénti egyedszámok és a GPS-koordináták pontos rögzítésére egy TOSHIBA DMR-SX-1 típusú digitális diktafont használunk. A terepi tájékozódásban az 1: méretarányú katonai térképek vannak segítségünkre. A mintavételeknél a halászgép hatótávolságát 2 m szélességben állapítottuk meg, a mederhossz-szelvényre merőlegesen. A fentieken túl meg kívánjuk jegyezni, hogy az MNBMR protokollja szerint az egységnyi idő alatt fogott halegyedszámot (CPUE) is meg kell adni a monitoring vizsgálatoknál. Ez az érték a digitális diktafon használatával egyszerű, hiszen a rögzített hangrekordhoz a diktafon hozzárendeli a pontos dátumot (év, hónap, nap) és időt (óra, perc, másodperc). Ezért a mintahelyeken a halászattal töltött pontos időtartamot is megadjuk. EREDMÉNYEK A Mura kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálatára május között került sor, a Kerka torkolata (48,5 fkm) és a folyó Drávába torkollása közötti szakaszon. A vizsgálat során 2024 halegyedet fogtunk, melyek 29 fajt képviseltek. A soron következőkben NELSON (1984) fejlődéstörténeti rendszere alapján, taxonómiai sorrendben ismertetjük a mintahelyenkénti fajlistát és a mintahelyek geokoordinátáit, azok alsó (AP) és felső (FP) pontjait. Ugyancsak mintahelyenként jelöljük a vizsgálat időpontját. Mura, partvédelmi kőszórás a Kerka torkolata alatt, Horvátország A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Bodorka Rutilus rutilus 6 Domolykó Leuciscus cephalus 1 Vágó csík Cobitis elongatoides 1 Széles durbincs Gymnocephalus baloni 9 Mura, kavicszátony a jobb parton, Horvátország Halászat időtartama: 60 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP

5 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar Domolykó Leuciscus cephalus 10 Küsz Alburnus alburnus 26 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 18 Paduc Chondrostoma nasus 43 Márna Barbus barbus 18 Fenékjáró küllő Gobio gobio 7 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 1 Felpillantó küllő Gobio uranoscopus 3 Kövi csík Barbatula barbatula 38 Mura, kavicszátony a jobb parton, 47,5 fkm-nél, Horvátország A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Kövi csík Barbatula barbatula 1 Mura, kavicszátony a jobb parton a 47 fkm alatt, Horvátország Halászat időtartama: 20 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP A zátony AP Nyúldomolykó Leuciscus leuciscus 2 Domolykó Leuciscus cephalus 1 Küsz Alburnus alburnus 2 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 8 Paduc Chondrostoma nasus 8 Márna Barbus barbus 2 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 1 Kövi csík Barbatula barbatula 5 Kőfúró csík Sabanejewia aurata 1 Mura, partvédelmi kőszórás a jobb parton, Horvátország Halászat időtartama: 20 perc A mintahely EOV-koordinátái: Domolykó Leuciscus cephalus 9 Küsz Alburnus alburnus 1 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 1 Márna Barbus barbus 11 Kövi csík Barbatula barbatula 1 Naphal Lepomis gibbosus 1 Sügér Perca fluviatilis 1 5

6 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton, Alsószemenye Halászat időtartama: 30 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Bodorka Rutilus rutilus 5 Domolykó Leuciscus cephalus 4 Küsz Alburnus alburnus 50 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 3 Karikakeszeg Abramis bjoerkna 7 Compó Tinca tinca 1 Márna Barbus barbus 1 Kövi csík Barbatula barbatula 1 Vágó csík Cobitis elongatoides 4 Menyhal Lota lota 1 Naphal Lepomis gibbosus 3 Sügér Perca fluviatilis 12 Széles durbincs Gymnocephalus baloni 3 Mura, bal parti kavicszátony, Horvátország Halászat időtartama: 30 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Nyúldomolykó Leuciscus leuciscus 1 Domolykó Leuciscus cephalus 3 Küsz Alburnus alburnus 43 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 9 Paduc Chondrostoma nasus 2 Márna Barbus barbus 3 Fenékjáró küllő Gobio gobio 1 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 3 Sügér Perca fluviatilis 2 Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton, Muraszemenye A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Domolykó Leuciscus cephalus 1 Küsz Alburnus alburnus 10 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 1 Márna Barbus barbus 1 Kövi csík Barbatula barbatula 1 Sügér Perca fluviatilis 3 Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton, Murarátka A mintahely EOV-koordinátái:

7 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar Domolykó Leuciscus cephalus 1 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 1 Sügér Perca fluviatilis 3 Magyar bucó Zingel zingel 1 Mura, 41 fkm-nél lévő jobbparti kavicszátony, Murarátka Halászat időtartama: 30 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Nyúldomolykó Leuciscus leuciscus 1 Domolykó Leuciscus cephalus 2 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 1 Paduc Chondrostoma nasus 2 Márna Barbus barbus 5 Fenékjáró küllő Gobio gobio 1 Kövi csík Barbatula barbatula 14 Mura, partvédelmi kőszórás a jobb parton, Horvátország A mintahely EOV-koordinátái: Küsz Alburnus alburnus 15 Paduc Chondrostoma nasus 1 Márna Barbus barbus 1 Kövi csík Barbatula barbatula 2 Sügér Perca fluviatilis 1 Mura, kavicszátony a bal parton, Letenye A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Magyar bucó Zingel zingel 1 Mura, kavicszátony a jobb parton, Horvátország A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Domolykó Leuciscus cephalus 7 Küsz Alburnus alburnus 4 Paduc Chondrostoma nasus 3 Márna Barbus barbus 5 Fenékjáró küllő Gobio gobio 1 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 1 Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton, Letenye Halászat időtartama: 20 perc 7

8 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Domolykó Leuciscus cephalus 14 Kövi csík Barbatula barbatula 5 Magyar bucó Zingel zingel 1 Mura, kavicszátony a 37 fkm alatt, Letenye, A mintahely EOV-koordinátái: FP AP A zátonyon nem sikerült halat fognunk. Mura, Partizán-zátony, Letenye A mintavétel időpontja: Halászat időtartama: 160 perc A mintahely EOV-koordinátái: AP FP Bodorka Rutilus rutilus 9 Domolykó Leuciscus cephalus 47 Küsz Alburnus alburnus 77 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 7 Karikakeszeg Abramis bjoerkna 8 Paduc Chondrostoma nasus 3 Márna Barbus barbus 80 Fenékjáró küllő Gobio gobio 14 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 11 Felpillantó küllő Gobio uranoscopus 1 Homoki küllő Gobio kessleri 1 Szivárványos ökle Rhodeus sericeus amarus 8 Ezüstkárász Carassius gibelio 6 Kövi csík Barbatula barbatula 92 Vágó csík Cobitis elongatoides 3 Kőfúró csík Sabanejewia aurata 3 Sügér Perca fluviatilis 1 Német bucó Zingel streber 1 Mura, kavicszátony a 34 fkm-nél, a híd alatt, Horvátország Halászat időtartama: 60 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Lápi póc: Bodorka Rutilus rutilus 1 Domolykó Leuciscus cephalus 7 Küsz Alburnus alburnus 120 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 2 Paduc Chondrostoma nasus 4 8

9 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar Márna Barbus barbus 85 Fenékjáró küllő Gobio gobio 5 Kövi csík Barbatula barbatula 13 Vágó csík Cobitis elongatoides 1 Kőfúró csík Sabanejewia aurata 1 Lápi póc Umbra krameri 1 Német bucó Zingel streber 1 Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton a 30 fkm-nél lévő, Letenye A mintahely EOV-koordinátái: Küsz Alburnus alburnus 15 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 1 Sügér Perca fluviatilis 1 Mura, kavicszátony a bal parton a 29 fkm alatt, Letenye Halászat időtartama: 35 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Bodorka Rutilus rutilus 6 Nyúldomolykó Leuciscus leuciscus 4 Domolykó Leuciscus cephalus 9 Küsz Alburnus alburnus 31 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 3 Paduc Chondrostoma nasus 27 Márna Barbus barbus 152 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 1 Kövi csík Barbatula barbatula 13 Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton a 28 fkm-nél, Letenye A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Domolykó Leuciscus cephalus 4 Jászkeszeg Leuciscus idus 1 Küsz Alburnus alburnus 110 Szivárványos ökle Rhodeus sericeus amarus 1 Mura, kavicszátony a jobb parton, Horvátország Halászat időtartama: 60 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP

10 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Bodorka Rutilus rutilus 4 Domolykó Leuciscus cephalus 49 Küsz Alburnus alburnus 4 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 13 Karikakeszeg Abramis bjoerkna 1 Márna Barbus barbus 31 Ezüstkárász Carassius gibelio 4 Kövi csík Barbatula barbatula 3 Vágó csík Cobitis elongatoides 1 Sügér Perca fluviatilis 1 Mura, partvédelmi kőszórás a jobb parton a 27 fkm alatt, Horvátország A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Domolykó Leuciscus cephalus 2 Küsz Alburnus alburnus 6 Márna Barbus barbus 1 Razbóra Pseudorasbora parva 1 Kövi csík Barbatula barbatula 2 Mura, bal part menti kavicszátony, Horvátország Halászat időtartama: 15 perc A mintahely EOV-koordinátái: Domolykó Leuciscus cephalus 12 Küsz Alburnus alburnus 3 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 2 Paduc Chondrostoma nasus 1 Márna Barbus barbus 29 Kövi csík Barbatula barbatula 7 Vágó csík Cobitis elongatoides 1 Mura, kavicszátony a jobb parton, a 20,5 fkm-nél, Horvátország Halászat időtartama: 20 perc A mintahely EOV-koordinátái: AP FP Nyúldomolykó Leuciscus leuciscus 2 Domolykó Leuciscus cephalus 11 Jászkeszeg Leuciscus idus 1 Küsz Alburnus alburnus 5 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 5 10

11 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar Paduc Chondrostoma nasus 22 Márna Barbus barbus 6 Vágó csík Cobitis elongatoides 1 Mura, kavicszátony a bal parton a 19 fkm-nél, Tótszerdahely A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Küsz Alburnus alburnus 1 Márna Barbus barbus 1 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 2 Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton a 18,5 fkm-nél, Tótszerdahely A mintahely EOV-koordinátái: Domolykó Leuciscus cephalus 8 Balin Aspius aspius 1 Küsz Alburnus alburnus 30 Paduc Chondrostoma nasus 2 Kövi csík Barbatula barbatula 1 Vágó csík Cobitis elongatoides 1 Harcsa Silurus glanis 1 Magyar bucó Zingel zingel 1 Mura, partvédelmi kőszórás a jobb parton a 17 fkm-nél, Horvátország A mintahely EOV-koordinátái: Domolykó Leuciscus cephalus 1 Küsz Alburnus alburnus 5 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 1 Márna Barbus barbus 2 Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton a 15,5 fkm-nél, Molnári A mintahely EOV-koordinátái: Domolykó Leuciscus cephalus 6 Küsz Alburnus alburnus 20 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 10 Márna Barbus barbus 2 Vágó csík Cobitis elongatoides 1 11

12 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Mura, kavicszátony a jobb parton, Horvátorzság Halászat időtartama: 15 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Domolykó Leuciscus cephalus 11 Küsz Alburnus alburnus 1 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 2 Paduc Chondrostoma nasus 8 Márna Barbus barbus 7 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 1 Kövi csík Barbatula barbatula 1 Mura, kavicszátony a bal parton, Molnári Halászat időtartama: 40 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 1 Paduc Chondrostoma nasus 2 Márna Barbus barbus 18 Felpillantó küllő Gobio uranoscopus 1 Kövi csík Barbatula barbatula 1 Kőfúró csík Sabanejewia aurata 2 Mura, kavicszátony a bal parton a 8 fkm-nél, Murakeresztúr A mintavétel időpontja: Halászat időtartama: 30 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Nyúldomolykó Leuciscus leuciscus 4 Domolykó Leuciscus cephalus 4 Küsz Alburnus alburnus 5 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 12 Paduc Chondrostoma nasus 10 Márna Barbus barbus 19 Homoki küllő Gobio kessleri 2 Kövi csík Barbatula barbatula 2 Mura, kavicszátony a bal parton a 7,5 fkm-nél, Horvátország A mintavétel időpontja: A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Küsz Alburnus alburnus 10 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 1 12

13 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar Mura, kavicszátony a bal parton, a partvédelmi kőszórás felett a 4 fkm-nél, Murakeresztúr A mintavétel időpontja: Halászat időtartama: 20 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP AP Domolykó Leuciscus cephalus 2 Küsz Alburnus alburnus 2 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 34 Márna Barbus barbus 13 Kövi csík Barbatula barbatula 1 Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton, a 4 fkm-nél, Murakeresztúr A mintavétel időpontja: Halászat időtartama: 20 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP Domolykó Leuciscus cephalus 1 Küsz Alburnus alburnus 1 Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 11 Márna Barbus barbus 2 Kövi csík Barbatula barbatula 2 Mura, kisebb kavicszátony a bal parton, Horvátország A mintavétel időpontja: Halászat időtartama: - A kavicszátony EOV-koordinátái: A zátonyon nem sikerült halat fognunk. Mura, feliszapolódott kavicszátony a bal parton, a 3 fkm-nél Horvátország A mintavétel időpontja: Halászat időtartama: - A kavicszátony EOV-koordinátái: A zátonyon nem sikerült halat fognunk. Összesített fajlista A 2. táblázatban összegeztük korábbi saját eredményeinket, valamint a 2003 májusában kimutatott fajokat. Külön oszlopban szerepeltettük a Kerka fajlistáját. A Kerkában fellelhető fajok alkalmilag a Murában is megjelenhetnek. A fajlistában a természetvédelmi oltalom alatt álló fajokat vastagon szedtük és *- gal jelöltük a Duna medencéjének endemikus faunaelemeit. Továbbá nem emeltük be a fajlistába az alábbi előfordulási adatot, melyet egy jó fajismerettel rendelkező egyetemi hallgató, ÉNOK FERENC (Nagykanizsa) juttatott el hozzánk: án egy pisztrángsügeret (Micropterus salmoides) fogott horoggal a Murából. Ezzel bővült a Mura fajlistája 49 fajra. 13

14 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 2. táblázat. A Mura és a Kerka halfaunája, korábbi saját eredmények és a 2003 májusi vizsgálat alapján Teljes fajlista Kerka SALLAI (1999, 2002) Mura SALLAI (1999, 2002) Jelen vizsgálat Dunai ingola - Eudontomyzon mariae 2. Kecsege - Acipenser ruthenus 3. Angolna - Anguilla anguilla 4. Bodorka - Rutilus rutilus 5. Leánykoncér - Rutilus pigus virgo* 6. Vörösszárnyú keszeg - Scardinius erythrophthalmus 7. Nyúldomolykó - Leuciscus leuciscus 8. Domolykó - Leuciscus cephalus 9. Jászkeszeg - Leuciscus idus 10. Fürge cselle - Phoxinus phoxinus 11. Balin - Aspius aspius 12. Kurta baing - Leucaspius delineatus 13. Küsz - Alburnus alburnus 14. Sujtásos küsz - Alburnoides bipunctatus 15. Karikakeszeg - Abramis bjoerkna 16. Dévérkeszeg - Abramis brama 17. Laposkeszeg - Abramis ballerus 18. Bagolykeszeg - Abramis sapa 19. Szilvaorrú keszeg - Vimba vimba 20. Paduc - Chondrostoma nasus 21. Compó - Tinca tinca 22. Márna - Barbus barbus 23. Fenékjáró küllő - Gobio gobio 24. Halványfoltú küllő - Gobio albipinnatus 25. Felpillantó küllő - Gobio uranoscopus* 26. Homoki küllő - Gobio kessleri* 27. Razbóra - Pseudorasbora parva 28. Szivárványos ökle - Rhodeus sericeus amarus 29. Kárász - Carassius carassius 30. Ezüstkárász - Carassius gibelio 31. Ponty - Cyprinus carpio 32. Fehér busa - Hypophthalmichthys molitrix 33. Réti csík - Misgurnus fossilis 34. Vágó csík - Cobitis elongatoides 35. Kőfúró csík - Sabanejewia aurata 36. Kövi csík - Barbatula barbatula 37. Fekete törpeharcsa - Ameiurus melas 38. Harcsa - Silurus glanis 39. Csuka - Esox lucius 40. Lápi póc - Umbra krameri* 41. Sebes pisztráng - Salmo trutta m. fario 42. Menyhal - Lota lota 43. Naphal - Lepomis gibbosus 44. Sügér - Perca fluviatilis 45. Vágódurbincs - Gymnocephalus cernuus 46. Széles durbincs - Gymnocephalus baloni* 47. Selymes durbincs - Gymnocephalus schraetser* 48. Süllő Sander lucioperca 49. Magyar bucó - Zingel zingel* 50. Német bucó - Zingel streber* Összesített fajszám:

15 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar KÖVETKEZTETÉSEK A májusi felmérésünk során 29 halfaj jelenlétét igazoltuk a Mura 48 és 0 fkm-e közötti szakaszon. A vizsgálódásaink középpontjába azok a természetvédelmi oltalom alatt álló, európai veszélyeztetettségű fajok álltak, melyek életmódjuknál fogva erősen kötődnek a gyors, oxigéndús áramló vízhez, szaporodásuk iszapmentes aljzaton történik. Ezek közé a halfajok közé a Mura esetében az alábbi fajokat sorolhatjuk: felpillantó küllő, homoki küllő, magyar bucó, német bucó. Felpillantó küllő - Gobio uranoscopus A legmagasabb oxigénigényű küllőfajunk. A Duna medencéjének bennszülött faunaeleme. Kizárólag a folyók sodrott szakaszain, iszapmentes, köves-kavicsos aljzaton fordul elő. Határainkon kívül, a Kárpátokban a kisebb hegyi folyókba is felhatol, de jellemzően a pér- és paduczóna hala, lassabb folyóvizekben vagy tavakban nem találja meg életfeltételeit. Táplálékát a folyók által görgetett hordalékból válogatja ki, melyet növényi törmelékek és különböző, fenéklakó gerinctelen szervezetek alkotnak. Hazánkból eddig három bizonyított lelőhelye ismert: Felső-Tisza, Mura, Dráva. Biológiája kevésbé ismert, ívása áprilistól júniusig is eltarthat, ikráit kemény kavicsos aljzatra rakja. Testhossza cm körül alakul. Maximális életkora 3-4 év. Hazánkban kiemelt természeti értékként tartják számon, természeti értéke Ft, továbbá a Habitat Directive II. függelékében is szerepel. Homoki küllő - Gobio kessleri A homoki küllő szintén áramláskedvelő faj, de oxigénigénye valamelyest alacsonyabb az előző küllőfajunknál, a folyók pér és paduczónája mellett a márnazónában is megtalálható. A nagyobb és kisebb folyóinkban egyaránt megtalálja életfeltételeit. Táplálékában az előző fajhoz hasonlóan növényi eredetű táplálékok és a kisebb vízi gerinctelenek lárvái egyaránt szerepet játszanak. Szaporodása általában kora nyári időszakra esik, de akár szeptemberig is eltarthat. Szaporodása kevésbé ismert, ikráit eddigi ismeretek alapján az iszapmentes kavicsos-sóderes aljzatra rakja. HARKA (1997) szerint szívesen tartózkodik a kavics- és sóderzátonyok alsó szélénél, ahová a víz sok szerves anyagot sodor. Eddigi kormeghatározások alapján maximális életkora 3 év. A Duna medencéjének szintén ritka, endemikus hala. Testhossza ritkán haladja meg a 10 cm-t. A hazai törvényi rendelkezések értelmében természeti értékét Ft-ban állapították meg, hazai védettsége mellett a Habitat Directive II. függelékében is szerepel. Magyar bucó - Zingel zingel Ritka áramláskedvelő fajunk, elterjedési centruma a Duna medencéje. Főként a nagyobb folyóinkban fordul elő, a paduczónától a dévérzónáig, a kisebb folyókból hiányzik. Népesebb populációi azonban inkább a paduc- és márnazónában alakulnak ki. Táplálékát általában a folyók görgetett hordalékából válogatja ki, melyet többnyire fenéklakó gerinctelen szervezetek alkotnak. Az idősebb példányai a halivadékot is elkapják. Táplálékát saját tapasztalatok alapján többnyire éjszaka keresi kavics- és sóderzátonyokon. Ívása általában április-május hónapokra esik, ikráit a köves-kavicsos szakaszon lévő kisebb gödrökbe rakja. Az ívás pontos részleteit nem ismerjük. Maximális testhossza a cm-t is elérheti, életkora a hazai vízterekben 8-9 év. Magyarországon fokozottan védett faj, természeti értéke Ft, továbbá a Habitat Directive II. és V. függelékében is szereplő faj. Német bucó - Zingel streber Kisebb és nagyobb folyóink felső szakaszain egyaránt fellelhető, ritka áramláskedvelő fajunk. A magyar bucónál magasabb az oxigénigénye, ezért a paduc- és márnazóna jellemző faja, a dévérzónában csak 15

16 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve alkalmilag fordul elő. Az előző fajhoz hasonlóan kerüli az iszapos folyószakaszokat, előnyben részesíti a sekélyebb, gyors sordású, köves-kavicsos aljzatú szakaszokat, ahol a nap nagyrészében tartózkodik. Táplálékát szintén fenéklakó gerinctelen szervezetek alkotják. Szaporodása egyes megfigyelések szerint párosan történik, ikráit a folyók sodrott szakaszaira rakja, ahol kisebb mélyedéseket készít az ikrázáshoz. Növekedési ütemét nem ismerjük, maximális testhossza cm. Hazánkban fokozottan védett faj, természeti értéke Ft, ezen kívül a Habitat Directive II. függelékében is szerepel. A felsorolt fajokon kívül több áramláskedvelő, reofil faj veszítheti el élőhelyét a kavicsbányászatok miatt. Ezzel kapcsolatban a következő javaslatot tesszük: a kavics- és sóderkitermelést csak kivételesen indokolt esetben célszerű engedélyezni. A felsorolt, kiemelt természeti értékkel bíró halfajok biológiájáról, életmódjáról, vándorlási szokásaikról meglehetősen kevés ismeretanyag áll rendelkezésre. Ezen fajok védelme érdekében ezért az esetleges kavicskotrások idejét célszerű, szeptember 1. és január 31. közötti időszakban végezni, ugyanis legtöbb hazai fajunk ívása március és június közötti időszakra esik. A kavicszátonyokon gyakran tapasztaltuk, hogy még augusztusban is jelen vannak az egynyaras fiatal küllők és bucók, de ezek már el tudják hagyni élőhelyük veszélyeztetése esetén a kavicszátonyokat. Árvizek idején a kavicszátonyok újra épülhetnek, melyekre potenciálisan visszatelepülhetnek a korábbi halfaj-együttesek fajai, de ilyen jellegű vizsgálatról, szakirodalomról nincs tudomásunk májusában egyszeri alkalommal felmértük a Mura hazai szakaszának halfaj együtteseit. A felmérés eredményeinek birtokában kijelenthető, hogy azonos szakaszjellegű folyószakaszon lévő kavicszátonyok halfajegyütteseinek összetételében is jelentős eltérések mutatkoztak. Amennyiben kavicskitermelésre kerülne sor, célszerű azokon a zátonyokon végezni a bányászatot, ahol a természetvédelmi oltalom alatt álló fajok a legkisebb arányban fordultak elő. Figyelembe véve az Európai Uniós kötelezettségeinket Vízkeretirányelv, Habitat Directive, NATURA 2000 hálózat, egyszerre a Mura hazai szakaszán egyidőben 20 km-enként csak egy szakaszon engedélyezhető a kavicsbányászat. A bányaszatot kizárólag szeptember 1. és január 31. közötti időszakban javasoljuk elvégezni. A kavicsbányászat során kiemelt figyelmet kell arra fordítani, hogy a szállító és bányászatot végző munkagépek egyáltalán ne juttassanak szennyezőanyagot olajszármazékot a folyóba. ÖSSZEFOGLALÁS Szakirodalmi és saját adatok alapján összefoglaltuk a Mura recens halfaunáját, ami 2003-ban 1 fajjal bővült pisztrángsügér (Micropterus salmoides). Ez alapján a Mura hazai szakaszán eddig 49 faj előfordulása bizonyított, míg a hazai vízrendszerből ismert fajok száma 53. A murai kavicszátonyok halfajegyütteseinek vizsgálatát május között végeztük el. A vizsgálathoz kisteljesítményű, akkumulátoros rendszerű elektromos halászgépeket használtunk, melyek semmilyen károsodást nem okoztak a kifogott halakban. A kifogott halak a meghatározást követően viszszakerültek éltető elemükbe. A vizsgálat során 29 halfaj jelenlétét sikerült igazolnunk, melyek közül 3 faj fokozottan védett (lápi póc Umbra krameri, magyar bucó Zingel zingel, német bucó Zingel streber) és 10 faj védett (sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus, fenékjáró küllő Gobio gobio, halványfoltú küllő Gobio albipinnatus, felpillantó küllő Gobio uranoscopus, homoki küllő Gobio kessleri, szivárványos ökle Rhodeus sericeus, vágó csík Cobitis elongatoides, kőfúró csík Sabanejewia aurata, kövi csík Barbatula barbatula, széles durbincs Gymnocephalus baloni). Továbbá meg kívánjuk jegyezni, hogy a vizsgálat során összesen 11 faj került elő, melyek a Habitat Directive II. függelékében is megtalálhatók (balin Aspius aspius, halványfoltú küllő Gobio albipinnatus, felpillantó küllő Gobio uranoscopus, homoki küllő Gobio kessleri, szivárványos ökle Rhodeus sericeus, vágó csík Cobitis elongatoides, kőfúró csík Sabanejewia aurata, lápi póc 16

17 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar Umbra krameri, széles durbincs Gymnocephalus baloni, magyar bucó Zingel zingel, német bucó Zingel streber). Ezek a fajok jelentették alapját annak, hogy a Mura teljes hazai szakaszát javasoltuk NATURA 2000 területnek. A felsorolt, kiemelt jelentőségű, európai veszélyeztetettségű fajokra való tekintettel, javasoljuk, hogy a Mura folyót a jelenlegi állapotában konzerváljuk az utókor számára. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretnénk hálás köszönetet mondani Lelkes Andrásnak és Megyer Csabának, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak a halászatokhoz nyújtott kitartó és nélkülözhetetlen segítségért. SUMMARY The fish-faunistical research of the pebble-shoales on the Mura river happened between the estuary of the Kerka and the Mura-Dráva estuary fish speciments were identified during the surveys, which represented 29 species. Species living in the Kerka river may appear in the Mura too. Those species were in the center of the surveys which prefer the clear, quick flowing rivers, rich in oxygen and their reproduction happens in those parts of the river-beds where there are no mud. These are the next species in the Mura: Gobio uranoscopus, Gobio kessleri, Zingel zingel, Zingel streber. The occurrence of the next strictly protected species were proven: Zingel zingel, Zingel streber, Umbra cramery and ten protected species were also found. Eleven species are involved in the II. Appendix of the Habitat Directive. Based on the researches the whole hungarian section of the Mura river is suggested to NATURA 2000 site. 17

18 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM BĂNĂRESCU, P. 1956: Importanţa speciilor de Gobio ca indicatori de zone biologice in riuii. Buletinul Institutului de Cercetări Piscicole, 15/3: BĂNĂRESCU, P. 1961: Wietere systematische Studien über die Gattung Gobio (Pisces, Cyprinidae), insbesondere im Donaubecken. Vest. Českoslov. Zool. Spol., 25: BĂNĂRESCU, P. 1962: Phylletische Beziehungen der Arten und Artbildung bei der Gattung Gobio (Pisces, Cyprinidae). Vest. Českoslov. Zool. Spol., 26: BĂNĂRESCU, P. 1964: Pisces Osteichthyes. Vol. XIII. Fauna Republicii Populare Romîne. Editura Academiei Republicii Populare Romîne, Bucureşti, pp BĂNĂRESCU, P. 1965: Peşti rari şi cu areal restrîns din fauna ţării noastre şi problema ocrotirii lor. Ocrotirea naturii şi a mediului înconjurător, Bucureşti, 9/1:5-21. BĂNĂRESCU, P. 1969: Cyclostomata Şi Chondrichthyes. Vol. XII. Fauna Republicii Socialiste Romănia. Editura Academiei Republicii Socialiste Romănia, Bucureşti, pp BĂNĂRESCU, P. 1993: Considerations on the threatened freshwater fishes of Europe. Ocrotirea naturii şi a mediului înconjurător, Bucureşti, 37: BĂNĂRESCU, P. 1994: The present-day conservation status of the freswater fish fauna of Romania. Ocrotirea naturii şi a mediului înconjurător, Bucureşti, 38(1):5-20. BÉL, M : Tractus de re rustica Hungarorum. De piscatione Hungarica. In: DEÁK, A. 1984: Bél Mátyás élete és munkássága. Budapest, 1984, p BERG, L. S. 1962: Freshwater Fishes of the U.S.S.R. and Adjacent Countries I-III. Translated from Russian, Published for the National Science Foundation, Washington, D.C. by the Israel Program for Scientific Translations, Jerusalem, I., pp. 494, II., pp 493, III., pp BERINKEY, L. 1966: Halak, Pisces. Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae) 20(2), pp BERINKEY, L. 1972: Magyarország és a szomszédos területek édesvízi halai a Természettudományi Múzeum gyűjteményében. Vertebrata Hungarica. 13:3-24. BOTTA, I., KERESZTESSY, K., PINTÉR, K. 1984: Új halfaj vizeinkben: a széles durbincs (Gymnocephalus baloni; Holčik et Hensel, 1974). Halászat, 77/4: ERŐS, T. 2000: Population biology of Cobitis elongatoides in a lowland stream of the Middle Danube (Hungary). Folia Zool. 49 (Suppl. 1): FREYHOF, J., RÁB, P. & BOHLEN, J. 2000: The valid names of some European species of the genus Cobitis (Teleostei, Cobitidae). Folia Zool. 49 (Suppl. 1):3-7. GUTI, G. 1993: A magyar halfauna természetvédelmi minősítésére javasolt értékrendszer. Halászat, 86(3): GUTI, G. 1995: Conservation status of fishes in Hungary. Opuscula Zoologica Budapest, XXVII-XXVIII. évf. p GUTI, G. 1997: A Duna szigetközi szakaszának halfaunája. Halászat, 90/3: GUTI, G. 2001: II. PROJEKT. Felszíni vizek és vizes területek életközösségei. II/a. ALPROJEKT. Folyók és tavak élővilága. Halfajok, halközösségek. Kézirat, pp.13. GYÖRE, K. 1995: Magyarország természetesvízi halai. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, pp GYURKÓ, I. 1972: Édesvízi halaink. CERES Könyvkiadó, Bukarest, pp HANKÓ, B. 1931: Magyarország halainak eredete és elterjedése. Sárospatak, pp. 34. HARKA, Á. 1986a: A törpe csík (Cobitis aurata Filippi, 1865). Halászat, 79:24. HARKA, Á. 1986b: Újabb adatok a Gobio kessleri Dybowski, 1862 (Pisces: Cyprinidae) magyarországi előfordulásáról és élőhelyi viszonyairól. Állattani Közlemények, 73: HARKA, Á. 1986c: Vizeink küllőfajai. Halászat, 37: HARKA, Á. 1992b: Adatok a Mura halfaunájához. Halászat, 85/2: HARKA, Á. 1993: A folyóvizek halrégiói. A Természet, 44/5: HARKA, Á. 1996: A küllőfajok hazai elterjedése. Halászat, 89/3: HARKA, Á. 1997: Halaink. Kiadja a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest, pp HECKEL, J. 1847: Magyarország édesvízi halainak rendszeres átnézete, jegyzetekkel s az új fajok rövid leírásával. Fordította s a tudomány újabbkori haladásával bővítette Chyzer Kornél. A magyar orvosok és természetvizsgálók VIII. nagygyűlésének évkönyve. 1847, p

19 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar HECKEL, J. & KNER, R. 1858: Die Süsswasserfische der Österreichischen Monarchie mit Rücksicht auf die Angränzenden Länder. Wilhelm Engelmann Verlag, Leipzig, pp 388. HERMAN, O. 1887: A magyar halászat könyve I.-II. K. M. Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, pp HONSIG-ERLENBURG, W. & FRIEDL, T. 1995a: Erstnachweis des Steingreβlings (Gobio uranoscopus, Agassiz, 1828) in Kärnten. Carinthia II. 185/105: HONSIG-ERLENBURG, W. & FRIEDL, T. 1995b: Erstnachweis des Steingreβlings (Gobio uranoscopus, Agassiz, 1828) in Kärnten. Österreichs Fischerei, 48: IUCN, 1999: IUCN Red List of Threatened Animals Database Search Results. http//info@wcmc.org.uk, Internet, pp. 35. JACZÓ, I. 1944: Széles kárász keskeny kárász. Halászat, 45/5:44. KÁROLI, J. 1879: Kalauz a Magyar-Nemzeti Museum halgyűjteményében. Budapest, pp KIRCHOFFER, A. & Hefti, D. 1996: Conservation of Endangered Freshwater Fish in Europe. Birkhäuser Verlag, Basel-Boston-Berlin, pp KRIESCH, J. 1868: Halaink és haltenyésztésünk. Pest, pp LELEK, A. 1987: Threatened Fishes of Europe. In European Committee for the Conservation of Nature and Natural Resources, Council of Europe (eds): The Freshwater Fishes of Europe, Vol. 9. AULA- Verlag, Wiesbaden, pp MAITLAND, P. S. 1994: Conservation of Freshwater Fish in Europe. Nature and Environment 66:1-50. MAROSI, S. & SOMOGYI, S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I.-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, p , MAROSI, S. & SZILÁRD. J. (szerk.) 1967: A dunai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp MIHÁLYI, F. 1954: Revision der Süsswasserfische von Ungarn und der angrenzenden Gebieten in der Sammlung des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums. Természettudományi Múzeum Évkönyve, 5: NELSON, J., S. 1984: Fishes of the world. John Wiley & Sons, A Wiley-Interscience Publication, Canada, USA, pp PINTÉR, K. 1987: Magyarország halfajainak jegyzéke az újabb faunisztikai vizsgálatok tükrében. XXIX. Georgikon Napok, Keszthely, p PINTÉR, K. 1989: Magyarország halai. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp PINTÉR, K. 1991b: Sturgeons in Hungary, past and present situation. In: WILLIOT, P. ED. Acipenser. Cemagref Publ., Bordeaux, p POVŽ, M. & Sket, B. 1990: Naše Sladkovodne Ribe. Narodna in univerzitetna knjižnica, Ljubljana, pp SALLAI, Z. 1999: Adatok a Mura és vízrendszere halfaunájához. Halászat, 92/2: SALLAI, Z. 2000: Javaslat a hazai halfajok védettségi státuszának átértékeléséhez. A Puszta, 1/16: SALLAI, Z. & GYÖRE, K. 1996: A NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Halfaunisztikai adatai. Halászat, 90:9-12. SALLAI, Z. & GYÖRE, K. 1999: Az Őrség halfaunájáról. XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás, 1998, Halászatfejlesztés 22: SPINDLER, T. 1997: Fischfauna in Österreich. Bundesministerium für Umwelt, Jugend und Familie, Wien, pp VÁSÁRHELYI, I. 1961: Magyarország halai írásban és képekben. Borsodi Szemle Könyvtára, Miskolc, pp VIDA, A. 1998: Nyugat-Magyarország folyóvizeinek halfaunája (Pisces). SAVARIA, A Vas megyei Múzeumok értesítője (1997) Szombathely, 24/2: VUTSKITS, Gy. 1901: Magyar- és Horvátország ritkább halfajainak újabb termőhelyeiről és földrajzi elterjedéséről. Természettudományi Közlemények, Pótfüzet, 33: VUTSKITS, Gy. 1904: A Magyar Birodalom halrajzi vázlata. A Keszthelyi Kath. Főgimnázium Értesítője az évről, Burány, G. (szerk.), Keszthely, pp. 57. VUTSKITS, Gy. 1918: Pisces. Fauna Regni Hungariae. A K. M. Természettudományi Társulat, Budapest, pp

20 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 20

21 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar 1. kép. Kavicszátony a Mura alsó szakaszán 2. kép. Ritka áramláskedvelő faj a Murában a kőfúró csík (Sabanejewia aurata) 21

22 A Puszta 2002 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 3. kép. Ritka, fokozottan védett faja a Murának a magyar bucó (Zingel zingel) 4. kép. Egy öreg domolykó (Leuciscus cephalus) a Murából 22

23 A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar 5. kép. Ritka hala a Murának a jász (Leuciscus idus) 23