A balatoni nádasok halállományának szerkezete

Átírás

1 ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: A balatoni nádasok halállományának szerkezete SPECZIÁR ANDRÁS 1, TÖLG LÁSZLÓ 2 és BÍRÓ PÉTER 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H Tihany, Fürdıtelepi u Balatoni Halászati Részvénytársaság, H - 86 Siófok, Horgony u. 1. Összefoglalás. A balatoni nádasok halállományát 86,7 %-ban pontyfélék képezik, a ragadozó fajok aránya az angolna nélkül 3,6 %. Tömeg arányban legjelentısebb halfajok a ponty, a bodorka, a dévérkeszeg, az ezüstkárász, az amur és az angolna. A nádasok halállomány sőrősége jelentıs évszakos eltéréseket mutatott, számottevı területi különbségek éves átlagban azonban nem voltak tapasztalhatók. Az utóbbi években több halfaj elıfordulási aránya megváltozott, ezek közül legszembeötlıbb az amur elıretörése és a szivárványos ökle visszaszorulása. Kulcsszavak: nádasok, halállományok szerkezete. Bevezetés Míg a Balaton és vízgyőjtıje számos élıhelyének halállományáról viszonylag kielégítı ismeretekkel rendelkezünk (BÍRÓ 1997, BÍRÓ & PAULOVITS 1994, PAULOVITS et al. 1994, PRZYBYLSKI 1991), addig a Balaton egyik legfontosabb élıhelyének, a nádasoknak a halállományáról még nem készült átfogó munka. Az utóbbi évtizedek nád pusztulása folytán a nádasok vizsgálata mind nagyobb hangsúlyt kap. A nádasok gazdag élıbevonatuk és szerves üledékben gazdag aljzatuk révén bıséges haltáplálék termıhelyek is. Számos, egyébként más élıhelyen élı halfaj számára is kiemelt fontosságú a nádas, mint ívó és ivadéknevelı hely. Jelen munkánk célja a nádasok halállományának faji és méretbeli megoszlásának vizsgálata, illetve a halállomány évszakos és térbeli eloszlásának becslése volt. Anyag és módszerek A halakat Smith-Root, Inc. Model 12 B típusú elektromos halászgéppel, a vízhımérséklet és a vízmélység függvényében -7 V, 6-8 Hz és,5-2 ms impulzus szélességő pulzáló egyenáram alkalmazásával győjtöttük a Balaton északi partja menti nádasokból, hat területrıl: Balatonfőzfı, Balatonalmádi, Kerekedi-öböl (Csopak), Bozsaiöböl (Sajkod), Zánka és Keszthely és 1998 között a 28 mintavétel során összesen 2812 hal került begyőjtésre. Külön mértük minden egyed tömegét és testhosszát. A fogási adatokat az 1 sec. aktív halászati idıre korrigáltuk. (Az aktív halászati idıt a halászgép méri, amely a vízbe helyezett anód bekapcsolt állapotát jelenti.) 19

2 SPECZIÁR A., TÖLG L. & BÍRÓ P. Eredmények A vizsgálat során összesen 24 halfajt sikerült győjteni (1. táblázat). A biomasszát tekintve a halállományt 86,7 %-ban pontyfélék (Cyprinidae) alkották. A ragadozók aránya az angolnát nem számítva 3,6 % volt. Tömegarányban legjelentısebbnek a ponty (Cyprinus carpio) bizonyult, mintegy 36 %-ban. Számottevı részarányban volt még jelen a bodorka (Rutilus rutilus), a dévérkeszeg (Abramis brama), az ezüstkárász (Carassius auratus gibelio), az amur (Ctenopharyngodon idella) és az angolna (Anguilla anguilla). Egyedszámban a küsz (Alburnus alburnus) és a bodorka dominált. 1. táblázat. A Balaton nádasaiban 1996 és 1998 között győjtött halfajok tömeg- és egyedszámaránya. A győjtött, de elhanyagolható részarányú fajokat + -al jelıltük Table 1. The average composition of the fish fauna in the reed stands of Lake Balaton in W % N % 1. Esox lucius 1,7,6 2. Rutilus rutilus 7,8 29,8 3. Scardinius erythrophthalmus 3,2 7,2 4. Aspius aspius,9 1,4 5. Alburnus alburnus 1,5 32,8 6. Blicca bjoerkna 4,6 6,5 7. Abramis brama 13,4 9,3 8. Tinca tinca,7,2 9. Gobio albipinnatus Pseudorasbora parva +,3 11. Rhodeus sericeus amarus +,5 12. Carassius auratus gibelio 9,5 2,2 13. Carassius carassius Cyprinus carpio 35,9 2,8 15. Misgurnus fossilis Ctenopharyngodon idella 9,2,2 17. Silurus glanis, Anguilla anguilla 1,1 5, 19. Lepomis gibbosus,3,7. Perca fluviatilis +,1 21. Gymnocephalus cernuus Stizostedion lucioperca,7,2 23. Stizostedion volgense Neogobius fluviatilis +,1 A nádasokban jelenlévı halállomány mérete erıs évszakos változásokat mutatott (ANOVA, df.=4, p<,3) (1. ábra). A legnagyobb állománysőrőség értéket májusban tapasztaltuk. Ekkor megnıtt az ívásra gyülekezı ponty, ezüstkárász, dévérkeszeg és az egyébként alig elıforduló karika keszeg (Blicca bjoerkna) jelenléte. A májusi idıszakban tetızött az angolna elıfordulása is. 11

3 A BALATONI NÁDASOK HALÁLLOMÁNY SZERKEZETE 5 CPUE (kg/1 s) hónap 1. ábra. Az egységnyi halászati idıre jutó fogás (CPUE) szezonális változása a Balaton nádasaiban Figure 1. Seasonal changes of the average CPUE in reed stands of Lake Balaton A tó hossztengelye mentén az átlagos halállomány sőrőségben nem mutatkozott szignifikáns eltérés (ANOVA, df.=5, p<,8) (2. ábra). Magasabb értéket (közel 45 kg/1 s aktív idı) Balatonalmádinál, míg kiugróan alacsony értéket (17 kg/1 s) Balatonfőzfınél kaptunk. Az 1 sec. aktív halászati idıre jutó fogás átlagosan 27,5 kg (-82,5 kg), illetve 172 db volt. A halállomány összetételében viszont jelentıs területi különbségeket tapasztaltunk, de a tó hossztengelye mentén szabályos trend nem volt kimutatható (3. ábra). A gyakoribb halfajok méreteloszlását vizsgálva (4. ábra) megállapíthatjuk, hogy a balinnak (Aspius aspius) döntıen az ivadéka, míg a dévérkeszegnek és a pontynak az idısebb egyedei tartózkodtak a nádasokban. A bodorkának és a vörösszárnyú keszegnek (Scardinius erythrophthalmus) viszont minden korosztálya elıfordult. Az ezüstkárász méreteloszlása az egész tóra nézve hasonló, így nem tekinthetı élıhelyi hatásnak a nagymérető egyedek nagyarányú jelenléte. A gyakoribb halfajok testhossz-testtömeg viszonyát az 5. ábrán foglaltuk össze. Az eredmények értékelése A táplálkozás és növekedés vizsgálatok alapján a Balatonban jelenleg a nádasok kedvezı táplálkozási feltételeket nyújtanak számos pontyféle számára (SPECZIÁR et al. 1997). Különösen fontosnak mutatkozik a nádas élıhely a ponty számára jelentıs vándorkagyló állománya révén, amely biztosítja számára a kedvezı növekedés feltételeit (TÖLG et al. 1997). Összevetve eredményeinket az 1991-ben, a partisáv náddal szegélyezett szakaszain végzett kutatások eredményeivel (PAULOVITS et al. 1994) kiderül, hogy néhány halfaj elıfordulása jelentıs mértékben különbözik magában a nádasban, illetve az utóbbi hat- nyolc év alatt számos halfaj elıfordulásának megváltozására is következtethetünk. 111

4 SPECZIÁR A., TÖLG L. & BÍRÓ P CPUE (kg/1 s) Bfûzfô Balmádi Kerekedi Bozsai Zánka Keszthely 2. ábra. Az egységnyi halászati idıre jutó fogás (CPUE) területi megoszlása a Balaton nádasaiban Figure 2. Spatial changes of average CPUE in the reed stands of Lake Balaton Jelentıs, a nádasok életfeltételeit is befolyásoló változás az amur állományának jelentıssé válása. Az amur fıleg tavasszal fordult elı nagyobb mennyiségben, amikor a fiatal nádhajtásokkal táplálkoztak intenzíven. További változás a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) részarányának drasztikus csökkenése. Az angolna, a dévérkeszeg és a karika keszeg részarány növekedése részben összefüggésben állhat a bentikus táplálékbázis csökkenésével és így a nyíltvízi területek haleltartó képességének csökkenésével. Köszönetnyilvánítás. Jelen munka a Miniszterelnöki Hivatal Balatoni Titkársága és a Földmővelésügyi Minisztérium Halászatfejlesztési Alapjának támogatásával készült. A halak győjtésében SZECSİDI BÉLA hajóvezetı, lemérésében pedig MAROSKÖVI BEA és VARANKA BORBÁLA asszisztensek voltak segítségünkre. Irodalom BÍRÓ P. (1997): Temporal variations in Lake Balaton and its fish population. Ecol. Freshwat. Fish. 6: BÍRÓ P. & PAULOVITS G. (1994): Evolution of fish fauna in Little Balaton Water Reservoirs. Verh. Internat. Verein. Limnol. 25:

5 A BALATONI NÁDASOK HALÁLLOMÁNY SZERKEZETE Balatonfûzfô Bozsai öböl (Sajkod) 6% 6% 5% 1% 11% 3% 4% 11% 37% 14% 14% 12% 16% 15% 9% 17% Balatonalmádi Zánka 3% 5% 5% 7% 3% 1% 8% 66% 8% 13% 46% 13% Kerekedi öböl (Csopak) Keszthely 9% 6% 6% 22% 5% 5% 15% 6% 7% 27% % 11% 48% Cyprinus carpio Ctenopharyngodon idella Carassius auratus gibelio Blicca bjoerkna Esox lucius Egyéb Abramis brama Anguilla anguilla Rutilus rutilus Scardinius erythrophthalmus Alburnus alburnus 3. ábra. A nádasok halállományának tömegarány szerinti összetétele a Balaton egyes területein Figure 3. Spatial differences in the fish fauna composition (weight%) of the reed stands in Lake Balaton 113

6 SPECZIÁR A., TÖLG L. & BÍRÓ P A. aspius (N=36) R. rutilus (N=783) A. brama (N=116) C. auratus gibelio (N=63) elõfordulási gyakoriság (%) B. bjoerkna (N=147) C. carpio (N=63) S. erythrophthalmus (N=185) A. alburnus (N=174) R. sericeus (N=) L. gibbosus (N=16) A. anguilla (N=34) testhossz (mm) 4. ábra. Néhány gyakoribb halfaj méreteloszlása (mm) a Balaton nádasaiban N = a vizsgálatba bevont halak száma Figure 4. The size-frequency distributions of some fish species in the reed stands of Lake Balaton 114

7 A BALATONI NÁDASOK HALÁLLOMÁNY SZERKEZETE 5. ábra. A gyakoribb halfajok testhossz-testtömeg viszonya a Balaton nádasaiban N = a vizsgálatba bevont halak száma Figure 5. The length-weight relationships of some fish species in the reed stands of Lake Balaton 115

8 SPECZIÁR A., TÖLG L. & BÍRÓ P. PAULOVITS G., TÁTRAI I., BÍRÓ P., PERÉNYI I. & LAKATOS GY. (1994): Fish stock structure in the littoral zone of Lake Balaton. Verh. Internat. Verein. Limnol. 25: PRZYBYLSKI M., BÍRÓ P., ZALEWSKI M., TÁTRAI I. & FRANKIEWICZ P. (1991): The sructure of fish communities in streams of the northern part of the catchment area of Lake Balaton (Hungary). Acta Hydrobiol. 33: SPECZIÁR A., TÖLG L. & BÍRÓ P. (1997): Feeding strategy and growth of cyprinids in the littoral zone of Lake Balaton. J. Fish Biol. 51: TÖLG L., SPECZIÁR A. & BÍRÓ P. (1997): A Kis-Balaton és a Balaton pontyállományának vizsgálata. Hidrológiai Közl. 77 (1-2): The fish stock structure of the reed stands in Lake Balaton ANDRÁS SPECZIÁR, LÁSZLÓ TÖLG & PÉTER BÍRÓ The fish fauna of the reed stands of Lake Balaton have been studied along the northern shoreline of the lake by electrofishing in The fish fauna of the reed stands was dominated by cyprinids (86,7 % by weight), the predatory species yielded 3,6 % of the total catch (A. anguilla not included). We found significant seasonal but not spatial differences in the average CPUE. The dominant species by biomass were C. carpio, A. brama, C. idella, A. anguilla, C. auratus gibelio and R. rutilus. According to the results the abundance of some fish species in the reed covered littoral zone changed significantly during the last six-eight years. 116