Kopoltyúhálós és hidroakusztikus halállomány vizsgálatok alkalmazása és eredményeik megfeleltethetősége sekély tavi környezetben
|
|
- Gyöngyi Zsuzsanna Fekete
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kopoltyúhálós és hidroakusztikus halállomány vizsgálatok alkalmazása és eredményeik megfeleltethetősége sekély tavi környezetben Doktori (PhD) értekezés tézisei György Ágnes Irma Témavezetők: Dr. Tátrai István Tudományos főmunkatárs, a biológiai tudomány kandidátusa MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet Prof. Dr. Padisák Judit Intézetigazgató egyetemi tanár, az MTA doktora Pannon Egyetem, Környezettudományi Intézet, Limnológia Intézeti Tanszék Pannon Egyetem Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Veszprém 2013
2 1. Bevezetés Az utóbbi két évszázad során felszíni vizeinket fokozott emberi terhelés érte. Az ipari, mezőgazdasági és lakossági szennyezésnek köszönhetően különféle káros folyamatok zajlottak, zajlanak, amelyek következtében vizeink jelentős részének állapota romlott. Az Európai Unió ezért célul tűzte ki tagállamai számára, hogy 2015 végéig, ahol ez lehetséges, jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket. A végrehajtáshoz jogszabályt hoztak létre, a Víz Keretirányelvet (VKI), amely szabályozás 2000-ben lépett hatályba. A szakmai intézkedések megtervezéséhez azonban elengedhetetlen felmérni az egyes víztestek jelenlegi állapotát, valamint meghatározni az elérni kívánt célállapotot. A halak kitűnő indikátorszervezetek, ebből kifolyólag ideálisak a vizes élőhelyek és azok állapotának minősítésére (2000/60/EK). Ezenfelül, a halállományban bekövetkező változások, ideértve a célzott beavatkozásokat is, jelentős hatással vannak a vizek anyagforgalmára, vízminőségére és végső soron ökológiai állapotukra. A halpopulációk halászati hasznosíthatóságának kiemelt jelentősége van, mára azonban már az is rendkívül fontossá vált, hogy szem előtt tartsuk a hasznosítás fenntarthatóságát, az ökológiai kölcsönhatásokat, és így az ökoszisztéma egészének stabilitását. Mindezen törekvések fokozott igényt támasztottak az egyre pontosabb és részletesebb halállomány-becslő módszerek kidolgozására. Gyors fejlődésnek indultak mind a halászeszközökkel végzett mintavételi eljárások, mind a halállomány beavatkozás-mentes felmérését biztosító, költség és munkaerő szempontjából is hatékony műszeres vizsgálati módszerek. A Balaton halállománya több szempontból is kiemelt helyen áll. A halászat sok száz éven át fontos szerepet játszott a környező települések életében. A közelmúltban az élőhely átalakításoknak, az idegen fajok betelepítésének, az emberi hatásra bekövetkezett trofitás változásoknak és az intenzív halászatnak és horgászatnak köszönhetően, a tó halfaunája jelentős minőségi (fajszám csökkenés) és mennyiségi (biomassza) változásokon ment keresztül (Bíró, 2002; Specziár, 2010). Mára a halászatot a rekreációs- és sporthorgászat váltotta fel. Ezzel az állomány-összetétellel szemben támasztott elvárások is átalakultak, illetve változtak a halállomány kezelésének prioritásai. Bár a Balaton az egyik legalaposabban kutatott tavak egyike Európában, ennek ellenére halállományáról nem állnak rendelkezésre standardizált módszereken alapuló, hosszú távú, reprezentatív adatsorok. Mindössze az utóbbi 15 évben végeztek standard módszerekkel felméréseket az MTA Limnológiai Intézetének kutatói (Specziár et al., 1996, 1997, 2000, 2007; Specziár, 2001, 2010). Az általuk rendszeresen alkalmazott két standardizált módszer a kopoltyúhálós halászat és kéziszákos parti elektromos halászat. E módszerek elsősorban a halállomány összetételében és mennyiségében mutatkozó markánsabb tendenciák kimutatására alkalmasak, a területegységre vetített állománynagyság nem becsülhető velük. Ennek ellenére a VKI monitoring során az európai tavakban jelenleg e két módszer alapján értékelik a halközösségeket (Európai Standard; CEN, 2005). 2. Problémafelvetés Az EU Víz Keretirányelvéhez kapcsolódó szabványokhoz igazodva, állóvizeink halállományát és annak változásait döntően kopoltyúhálós halászatok és végleges szabvánnyal még nem bíró hidroakusztikus mérések segítségével igyekszünk megismerni (CEN, 2005, 2009). E két módszer működési elve alapvetően eltérő. A kopoltyúháló az aktív,
3 az adott területen mozgásban lévő halakat ejti zsákmányul méret szelektíven és így a halállomány faj- és méretszerinti összetételére, illetve relatív mennyiségére vonatkozóan szolgáltat, sajnos bizonytalan pontosságú becslést (Linløkken & Haugen, 2006; Prchalová et al., 2011), míg a hidroakusztikus mérésekkel a halállomány tényleges sűrűsége és méreteloszlása becsülhető viszonylag jó pontossággal, de faji szintű felbontás nélkül (Simmonds & MacLennan, 2005). A felszíni állóvizekben jelenleg leggyakrabban alkalmazott kopoltyúhálós mintavételi módszertan során, a mintavételi erőfeszítés általában nem arányosan oszlik meg az adott víztestet jellemző élőhelyek között (ld. CEN, 2005). Tavakban, különösen sekély tavakban (<10 m) a kopoltyúhálós erőfeszítéseket a legváltozatosabb bentikus halállományokra összpontosítják, miközben a felszín közelében élő halak alulkutatottak. Hasonlóan, a hidroakusztikus vizsgálatok is elsősorban a bentikus és nyíltvízi halközösségekre koncentrálnak, és főként a technikai korlátoknak (minimális mérési távolság, közeghatárok) köszönhetően aránylag kevés figyelmet fordítanak a vízfelszín közelében és a part menti sekély vízben élő halakra. Néhány, a közelmúltban született tanulmány azonban már hangsúlyozza a nem bentikus halak fontosságát az édesvízi ökoszisztéma-folyamatok vizsgálata során mind mély (Kubečka & Wittingerova, 1998; Emmrich et al., 2010), mind sekély tavakban és tározókban (Olin & Malinen, 2003; Specziár et al., 2009). Annak ellenére, hogy a Balaton nagyon sekély (átlag mélysége 3,2 m), halállományának eloszlása a vízoszlopban a fajok előfordulását tekintve függőlegesen jellegzetes átmenetet mutat, azonban a biomassza ezt nem követi és az a teljes vízoszlopban, meglepőmódon, közel egyenletes (Specziár et al., 2009). A kopoltyúhálós vizsgálatokból kiderült, hogy a Balaton nyíltvízi halbiomasszájának körülbelül egyharmadát a felszíni életmódú szélhajtó küsz (Alburnus alburnus L.) adja (Specziár & Takács, 2007; Specziár, 2010). Ezért fontosnak találtuk megvizsgálni, hogy van-e információveszteség, ha kizárólag az EN14757:2005 Európai Standardnak (CEN, 2005) megfelelő hálókat alkalmazzuk a balatoni halállomány tanulmányozására. Emellett alapvetőnek tartottuk, hogy az eddigieknél pontosabb képet kapjunk az állományok mennyiségi viszonyairól, megteremtve a szükséges beavatkozások tudományos alapjait. Abból indultunk ki, hogy a halállományok és környezetük, valamint az állomány kihasználása közötti kapcsolatok megismerése a halászat-horgászat irányítói számára olyan eszközrendszert ad, amely alkalmas lehet a környezetbarát (ökológiai) halgazdálkodásra. Úgy gondoltuk, hogy a két módszer, a Balatonon 15 éve rendszeresen alkalmazott kopoltyúhálós halászat és az új, korszerű hidroakusztikus állománymérések sikeres összekalibrálása vezethet el minket oda, hogy állóvizeink halállományát az eddigieknél sokkal pontosabban, mindemellett könnyebben, olcsóbban és jóval kisebb környezeti beavatkozással határozhassuk meg. 3. Célkitűzések Kutatásaink során tanulmányoztuk az EU VKI által javasolt EN14757:2005 standard kopoltyúhálós mintavételi módszertan alkalmasságát a Balaton, illetve általában a hasonló mérsékelt övi termelékeny tavak halállományainak reprezentatív jellemzésére, valamint a hidroakusztikus mérések és a kopoltyúhálós fogási adatok kapcsolatát és egymásnak való megfeleltethetőségét. Az értekezés az alábbi kutatási feladatokra koncentrál: 1. A halközösségek fajösszetételének, testhossz-gyakoriság eloszlásának, egyedszámának és biomasszájának meghatározása a Balaton nyíltvizében, tekintettel az évszakos, éves és medencék közötti különbségekre;
4 2. Az Európai Standard (CEN, 2005) kopoltyúhálós mintavétel reprezentativitásának vizsgálata, különösképpen a felsőbb vízrétegek halállományainak mellőzéséből adódó információ veszteség jelentőségének értékelése a Balaton nyíltvízében; 3. A kopoltyúhálós CPUE és a hidroakusztikus állománysűrűség értékek közötti kapcsolat feltárása, figyelembe véve a fontosabb biotikus és abiotikus környezeti tényezőket; emellett a kopoltyúhálós halászatok mérséklésének mérlegelése a balatoni halközösségek jellemzése során; 4. A hidroakusztikus mérések alkalmazási feltételeinek meghatározása a Balatonban. 4. Anyag és módszer Kopoltyúhálós és hidroakusztikus mintavételeket végeztünk széles tér- és időléptékben a Balaton hossztengelye mentén a nyíltvízi régióban, hogy mind a halállomány-sűrűség, mind a környezeti körülmények jól elemezhető gradienst biztosítsanak. A mintavételek a parttól legalább 1500 m-es távolságban történtek. Minden alkalommal megmértük a víz hőmérsékletét ( C) fél méterrel a felszín alatt, a vízmélységet (m) és a Secchi-átlátszóságot (cm) és 2010 között összesen 45 kopoltyúhálós halászatot végeztünk október és 2007 októbere között 14 nyíltvízi halászat alkalmával vizsgáltuk az EN14757:2005 Standardnak megfelelő bentikus hálók (standardháló) reprezentativitását, valamint között párhuzamos hidroakusztikus és kopoltyúhálós módszerekkel, 35 alkalommal (melyből 20 felvétel és 30 fogás, együttesen összesen 13 értékelhető méréssorozat) vizsgáltuk a nyíltvízi halállományt Kopoltyúhálós halászat A mintavételek során egyszerre háromféle hálót alkalmaztunk, a standardhálót, annak kétszeres magasságú változatát (duplaháló) és felszíni változatát (felszíni háló), amelynél a felint úgy állítottuk be, hogy az a vízfelszínén lebegjen. Minden alkalommal három-három standard, felszíni és duplahálót tettünk ki, egymás után, véletlen sorrendben, azonos vízmélységben, a szettek között egy hálónyi hosszúságú szünetet hagyva 3 órára a délelőtt folyamán. Az egyes hálók fogásait külön-külön kezeltük. A fogásokat a mintavételi erőfeszítéssel és a halászat időtartamával standardizáltuk, és egységnyi mintavételi ráfordításra eső fogás (CPUE) formájában, az egyedszámok esetében NPUE (hal h -1 háló -1 ), a biomassza esetében BPUE (g h -1 háló -1 ) értékeként fejeztük ki Hidroakusztikus mérések között a halászatokkal párhuzamosan hidroakusztikus halállományméréseket végeztünk egy Simrad EK60 osztott hangsugarú, E120-7C típusú, oldalra néző jelátalakító fejjel felszerelt 120 khz frekvencián üzemelő szonárral. Minden alkalommal azonos útvonalon, a hálók körül kifelé sugározva, három egymást követő hidroakusztikus felvételt készítettünk. A hidroakusztikus adatokat a Sonar5-Pro program segítségével elemeztük. A térfogatra vetített abundanciát (A) és biomasszát (B) az S v /TS súlyozásos módszerrel számítottuk ki. A felvett TS értéket Kubečka és munkatársai (1994) dekonvolúciós módszerével alakítottuk át oldalirányú TS értékekké, majd ezután Frouzová et al. (2005) európai édesvízi halfajokra számított oldalnézeti regressziójával testhosszúság és testtömeg értékekké. A halak átlagos hosszát a kopoltyúhálós fogásokból meghatározott testhossztesttömeg összefüggések alapján számoltuk át tömegértékekre (W, g), majd ezt szoroztuk az
5 egyes méretcsoportokhoz tartozó abundancia értékekkel, így megkapva a balatoni in situ biomassza értékeket. 5. Tézisek 1. Az Európai Standardnak megfelelő kopoltyúhálós és hidroakusztikus módszerekkel jellemeztük a Balaton nyíltvizének halállományát. A Balatonban jelenlegi tudásunk szerint előforduló 32 halfaj közül 14-et mutattunk ki. A Balaton nyíltvizében kopoltyúhálóval eddig kimutatott 15 halfajból pedig egy ritka faj kivételével (lapos keszeg, Abramis ballerus L.) mindet megfogtuk. A két leggyakoribb halfaj, a dévérkeszeg (Abramis brama L.) és a küsz, együtt minden esetben több mint 60%-át tette ki az egyedszámnak. A biomasszában a dévérkeszeg mellett elsősorban a garda (Pelecus cultratus L.) és a karikakeszeg (Blicca bjoerkna L.) dominált. A kopoltyúhálós CPUE adatok tükrözték a tó hosszanti tengelye mentén megfigyelhető trofikus gradienst. A biomassza (BPUE) értékek a Siófoki medencében szignifikánsan alacsonyabbak voltak, mint a nyugati medencében, valamint a nyári halászatok során szignifikánsan több halat fogtunk, mint tavasszal. A halak átlagos testhossza a fogásokban 13,4±2,6 cm volt. Megállapítottuk, hogy annak ellenére, hogy a Balaton nagyon sekély, a nyíltvízben bizonyos fajok függőlegesen jól elkülönülnek egymástól. A felszíni régióban elsősorban a küsz, a víztest középső részén a garda, míg az aljzat közelében a bentikus halfajok, főként a dévérkeszeg és a durbincs fordultak elő. A teljes vízoszlop vizsgálata alapján az átlagos hidroakusztikus állománysűrűség A Tot =1249 hal ha -1 (min-max.: hal ha -1 ), illetve A SED = 711 hal ha -1 (min-max.: hal ha -1 ), míg a biomassza 128 kg ha -1 (min-max.: kg ha -1 ), ill. B SED = 64 kg ha -1 (min-max.: kg ha -1 ) volt. A hidroakusztikus abundancia értékekben nem találtunk sem az évek között, sem az évszakok, sem a medencék között szignifikáns különbségeket, de a legalacsonyabb értékeket a kopoltyúhálóshoz hasonlóan a Siófoki medencében mértük. Az egyes echók alapján számított biomassza 2007-ben és 2010-ben, míg az integrált jelek alapján számított biomassza csak 2010-ben volt szignifikánsan magasabb a 2008-ban és 2009-ben kapott értékeknél. Az állomány eloszlása erősen mozaikos volt. Az átlagos halhossz közel azonos volt a kopoltyúhálós fogásokéval, 13,1±2,7 cm, de a nagyobb halak aránya magasabb volt. A szonárral kapott biomassza értékek összevethetők és közel azonosak voltak a tóban korábban mért értékekkel. 2. Tanulmányoztuk az EN14757:2005 Európai Standardnak megfelelő bentikus kopoltyúhálók reprezentativitását és a pelágikus kopoltyúhálós minták jelentőségét a Balaton nyíltvízi halállományának jellemzésében. A két vizsgált bentikus háló (standardháló és duplaháló) azonos mennyiségű bentikus életmódú halat (pl. dévérkeszeg, vágó durbincs, folyami géb) fogott standard időre levetítve, ami alapján arra jutottunk, hogy a két bentikus háló közti kétszeres mélységbeli különbség nem befolyásolja az abszolút foghatóságát a tipikusan bentikus fajoknak. A hálófelületre vonatkoztatott standardizálást követően azonban már körülbelül kétszeres különbség adódott a vizsgált CPUE értékek tekintetében a standardháló javára, amely megfelel a hálók mélysége közötti különbségnek. A vizsgált halfajok méreteloszlásai hasonlók voltak a két háló fogásaiban. A nem bentikus halfajok foghatóságában a három hálótípust tekintve jelentős különbségeket találtunk. A standardháló jóval kevesebb küszt és gardát fogott, mint a duplaháló és a felszíni háló. Sőt, a felszíni vízrétegben a teljes NPUE több mint tízszerese, míg a teljes BPUE 1,9 szerese volt a bentikus vízrétegben (standardháló) találtnak. A három hálótípus teljes fogásainak méreteloszlását tekintve is különbséget találtunk, amely főként az egyes vízrétegekben található különféle fajok relatív abundancia összetételében tapasztalt különbségekkel magyarázható.
6 A halállomány jellemzők tekintetében a különféle hálók eltérő becslést adtak több változó esetében is, tehát a standardhálóhoz viszonyítva, mind a kétszeres magasságú, mind a felszíni kopoltyúháló többlet információt nyújtott a nyíltvízi halfajok kapcsán. Megállapítottuk, hogy az EN14757:2005 Standardnak megfelelő bentikus kopoltyúhálók kizárólagos alkalmazása jelentős információveszteséggel járhat, így pontatlan képet nyújthat az állomány-viszonyokról, ezért javasoljuk a kiegészítő, pelágikus kopoltyúhálós halászatok végzését a balatoni halközösségek monitorozása során, illetve ajánljuk alkalmazásuk más nagy produktív sekély tavakban is. 3. Vizsgáltuk a kopoltyúhálós és hidroakusztikus felmérésekkel kapott relatív egyedsűrűség és méreteloszlás eredmények összevethetőségét a Balaton nyíltvízében, külön figyelmet fordítva a szélhajtó küsz által dominált felszíni vízrétegre. Nem találtunk szignifikáns különbséget sem az egyes mintavételi körök hidroakusztikus halsűrűség értékei, sem az átlagos testhosszak között, amely alapján feltételeztük, hogy a halak hajó okozta megriadásának nem volt jelentős hatása a felszíni halak viselkedésére. A teljes vízoszlopot tekintve a kopoltyúhálós halsűrűség becslések alig korreláltak a hidroakusztikus módszerrel kapottakkal, amely a legszélesebb körben javasolt kiegészítő módszer a kopoltyúhálós adatok pontosításához, illetve kalibrálására. A hidroakusztikus eredmények csak a felszíni háló NPUE értékeivel korreláltak, azonban a kopoltyúhálós NPUE adatok változásának kevesebb, mint 8,8%-át magyarázta a hidroakusztikus halsűrűség, míg a BPUE-t leíró regressziós modellekhez nem járult hozzá szignifikánsan. A CPUE adatok varianciájának legnagyobb része az átlátszósággal volt összefüggésben. A CPUE étékek az átlátszósággal erősen, negatívan korreláltak, tehát rossz látási viszonyok között magasabb volt a foghatóság, ezért az átlátszóság változását célszerű figyelembe venni, ha a kopoltyúhálós adatokat különböző mintavételi területek vagy időpontok között, illetve más módszerek adataival vetjük össze. A vizsgált tartományban nem találtuk szignifikánsnak a kopoltyúhálós fogásokra a hőmérséklet hatását, amely a halak aktivitását és viselkedését befolyásoló egyik legfontosabb tényező, tehát a vízhőmérséklettel a kopoltyúhálók hatékonysága nem nőtt. A kopoltyúhálós méreteloszlás és testhosszak mediánértékei eltértek a hidroakusztikus módszerrel kapottól. Más tanulmányoktól eltérően, a hálós fogásokban magasabb volt a kisméretű halak aránya a hidroakusztikus mérésekhez képest, illetve a kopoltyúhálós fogások alapján a legfelső vízrétegben, a garda elkülönülő méretcsoportokat alkotott, amit azonban szintén nem tükröztek a hidroakusztikus mérések. Az átlagos hidroakusztikus testhossz bevonása nem eredményezett több magyarázott varianciát a hálós fogásokban. Méréseink során az egyes echók részaránya megfelelő volt, összesen több mint 60%-ot tett ki. Noha az egyes echók aránya (35,9-89,6%) számottevően változott az egyes alkalmak során, mind az Amp-echogramokból, mind a SED-echogramokból származó abundancián (A Tot, A SED ) alapuló többszörös lineáris regressziós modellek hasonlóan jól jelezték előre az NPUE értékeket. Az aggregációs szint nem járult szignifikánsan hozzá a két módszerrel kapott sűrűségértékeket leíró regressziós modellhez. A felszíni vízrétegben a két módszer közös mérettartományában (L=5-35 cm) a többszörös regresszióval kapott modellek a kopoltyúhálós CPUE teljes varianciájának 77-86%-át magyarázták. A küsz mérettartományában (L=5-14 cm) a lineáris regressziós modellek a teljes variancia 83-86%-át (NPUE és BPUE) magyarázták. A variancia felosztásból kiderült, hogy mindkét vizsgált mérettartományt tekintve a magyarázott variancia nagy része az átlátszósághoz (49-83%) kapcsolódott és a hidroakusztikus halsűrűségnek csak egész kis (a variancia 8,8%-a) önálló hatása volt a kopoltyúhálós fogásokra, de az abundancia esetében emellett jelentősebb (17-41%) közös hatást is mutatott az
7 átlátszósággal együtt. Mindemellett, az átlátszóság és a hidroakusztikus egyedsűrűség közös hatása az NPUE-re jelentős volt, tehát az A SED és a Secchi-átlátszóság ismeretében a várható kopoltyúhálós fogás jól modellezhető. A felszíni kopoltyúhálós fogásokat a L = 5-35 cm-es mérettartományban leíró modell: log(npue + 1) = 0,47 log(a SED + 1) 2,80 S + 6,10 (R 2 adj.= 0,858; F 2,10 =37,1; p<0,001), ahol S a Secchi-átlátszóság (m). A felszíni kopoltyúhálós fogásokat a küsz, L = 5-14 cm-es mérettartományában leíró modell: log(npue + 1) = 0,48 log(a SED + 1) 3,00 S + 6,50 (R 2 adj.= 0,87; F 2,10 =37,9; p<0,001). Megállapítottuk, hogy a Balaton esetében a kopoltyúhálós és hidroakusztikus adatok összehasonlítása még homogén állományok esetében is problémás. Tanulmányunk során azonos időben, azonos területeket vizsgáltunk a két módszerrel, külön figyelmet fordítva a felső vízrétegre, amelyben összesen két domináns faj fordult elő, elkülönülő mérettartományokkal, ennek ellenére nem voltak egységesek a hidroakusztikus és kopoltyúhálós becslésekkel kapott értékek. Mivel nem volt jelentős összefüggés a hidroakusztikus és a kopoltyúhálós halsűrűség között, így az értekezés a kopoltyúhálós CPUE értékeknek még az abundancia-trendek vizsgálatában betöltött jelentőségét is vitathatóvá teszi. Illetve, az eredmények alapján feltehető, hogy a vízszintes sugárzást alkalmazó hidroakusztikus eszközökkel kapott adatok kiértékelésének módszertana is további finomításokra szorul. Megállapítottuk, hogy külön-külön egyik módszer sem adott reprezentatív képet a Balaton nyíltvízi halállományról, azonban eredményeik kiegészítették egymást, ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy ahhoz, hogy a valóságot jobban megközelítő képet kapjunk, a jövőben a két módszert együtt kell alkalmazni a Balaton vizsgálatára. 4. Tanulmányoztuk a hidroakusztikus mérések alkalmazásának feltételeit és megállapítottuk, hogy az Európában, vízszintes sugárzás esetén egyre általánosabban alkalmazott, Frouzová és munkatársai (2005) által létrehozott, az európai halak testhossz-testtömeg összefüggését leíró általános egyenlet alkalmazásából származó eltérés a Balaton esetében több mint 20 %-os túlbecslést jelent a biomasszánál (B Tot, B SED ). Ezt tehát mindenképpen figyelembe kell venni, amennyiben a programmal kívánjuk számítani a biomasszát, de célszerűbb in situ adatok alapján kalkulálni. Meghatároztuk, hogy a teljes Balatonra reprezentatív mérések eléréséhez elméletileg szükséges mintavételi erőfeszítés 97 km, Λ = 4 lefedettség és 25%-os variációs együttható (CV) esetén, valamint, hogy a hidroakusztikus mérésekre a szeptemberi éjszakák a legalkalmasabbak, mivel ilyenkor a legalacsonyabb a szeles napok száma és legenyhébb a légmozgás a Balaton felett, illetve a halak eloszlása a vízben az éjszaka folyamán egyenletesebb. 6. Felhasznált irodalom 2000/60/EK. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról. Az Európai Közösség Hivatalos Lapja L 327: 1-73.
8 Bíró P., A Balaton halállományának hosszú idejű változásai. Állattani Közlemények, 87: Emmrich M., Helland L. P., Busch S., Schiller S. & Mehner T., Hydroacoustic estimates of fish densities in comparison with stratified pelagic trawl sampling in two deep, coregonid-dominated lakes. Fisheries Research, 105: Frouzová J., Kubečka J., Balk H. & Frouz J., Target strength of some European fish species and its dependence on fish body parameters. Fisheries Research, 75: CEN, Water quality Sampling of fish with multi-mesh gillnets (EN14757:2005). European Committee for Standardization, Brussels. CEN, Water Quality Guidance on the estimation of fish abundance with mobile hydroacoustic methods (pren 15910:2009: E). European Committee for Standardization, Brussels, 41 pp. Kubečka J., Duncan A., Duncan W., Sinclair D. & Butterworth A. J., Brown trout populations of three Scottish lochs estimated by horizontal sonar and multi-mesh gillnets. Fisheries Research, 20: Kubečka J. & Wittingerova M Horizontal beaming as a crucial component of acoustic fish stock assessment in freshwater reservoirs. Fisheries Research, 35: Linløkken A. & Haugen T. O Density and temperature dependence of gill net catch per unit effort for perch, Perca fluviatilis, and roach, Rutilus rutilus. Fisheries Management and Ecology, 13: Olin M. & Malinen T., Comparison of gillnet and trawl in diurnal fish community sampling. Hydrobiologia, : Prchalová M., Mrkvičká T., Peterka J., Čech M., Berec L. & Kubečka J., A model of gillnet catch in relation to the catchable biomass, saturation, soak time and sampling period. Fisheries Research, 107: Simmonds E. J. & MacLennan, D. N., Fisheries Acoustics: Theory and Practice, 2 nd edition. Blackwell Science, Oxford, U.K. Specziár A., A halak mozgási aktivitásának hatása a kopoltyúhálós mintavételezések eredményeire: a CPUE napszakos és évszakos változásai a Balatonban. Hidrológiai Közlöny, 81: Specziár A., A Balaton halfaunája: a halállomány összetétele, az egyes halfajok életkörülményei és a halállomány korszerű hasznosításának feltételrendszere. Acta Biologica Debrecina - Supplementum Oecologica Hungarica, 23: pp Specziár A., Bíró P. & Tátrai I., Tavaink halállománya az EU VKI görbe tükrében. Hidrológiai Közlöny 87(6): Specziár A., Tölg L. & Bíró P., A mintavételezés új eszköze: a paneles kopoltyúháló. Halászat, 89: 32. Specziár A., Tölg L. & Bíró P., A halbiológiai mintavételezés eszköze: a paneles kopoltyúháló. Hidrológiai Közlöny, 77 (1-2): Specziár A., Tölg L. & Bíró P., A Balaton halfaunájának vizsgálata. Halászatfejlesztés, 24: Specziár A., Erős T., György Á. I., Tátrai I. & Bíró P., A comparison between the Nordic gillnet and whole water column gillnet for characterizing fish assemblages in the
9 shallow Lake Balaton. Annales de Limnologie International Journal of Limnology, 45: Specziár A. & Takács P., Balaton és befolyói halállományának monitorozása az EU VKI irányelveinek figyelembevételével. In: Mahunka S. & Banczerowski J.né (szerk.), A Balaton kutatásának évi eredményei, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. pp Tudományos tevékenység adatai 7.1. A témához kapcsolódó publikációk Specziár A., György Á. I. & Erős T., Within-lake distribution patterns of fish assemblages: the relative roles of spatial, temporal and random environmental factors in assessing fish assemblages using gillnets in a large and shallow temperate lake. Journal of Fish Biology 82: IF: 1.685** György, Á. I., Tátrai, I. & Specziár, A., Relationship between horizontal hydroacoustic stock estimates and gillnet catches of surface-oriented fish in shallow Lake Balaton (Hungary). Knowledge and Management of Aquatic Ecosystems, 405: 06, 17 p. IF: 1.520* Tátrai, I., György, Á. I., Mátyás, K., Korponai, J., Pomogyi, P., Vári, Á., Józsa, V. & Boros, G., Intrinsic processes causing periodic changes in stability in a shallow biomanipulated lake. Marine and Freshwater Research, 62(2): IF: Specziár, A., Erős, T., György, Á. I. Tátrai, I. & Bíró, P., A comparison between the benthic Nordic gillnet and whole water column gillnet for characterizing fish assemblages in the shallow Lake Balaton. Annales de Limnologie-International Journal of Limnology 45: IF: 0,981 Tátrai, I. Mátyás, K., Korponai, J., Pomogyi, P., György, Á. I., Havasi, M. & Kucserka, T., Changes in water clarity during fish-manipulation and post-manipulation periods in a shallow eutrophic lake. Fundamental and Applied Limnology, 174: IF: 0,989 Boros, G., Tátrai, I., György, Á. I., Vári, Á. & Nagy, S. A., Changes in internal phosphorus loading and fish population as possible causes of water quality decline in a shallow, biomanipulated lake. International Review of Hydrobiology, 94: IF: 1,082 Specziár A., Takács P., Sály P., György Á. I. & Erős T., A Balaton és befolyói halállományának monitorozása az EU VKI irányelveinek figyelembevételével. In: Bíró P., Banczerowsky J. (szerk.) A Balaton kutatásának évi eredményei. MTA, Budapest, pp Tátrai I., Józsa V., Boros G., György Á. I. & Héri J., A Balatonba telepített halfajok biológiai szerepe és hatása. In: Bíró P., Banczerowsky J. (szerk.), A Balaton kutatásának évi eredményei. MTA, Budapest, pp Tátrai I., Paulovits G., Józsa V., Boros G., György Á. I. & Héri J., Halállományok eloszlása és a betelepített halfajok állománya a Balatonban. In: Bíró P., Banczerowsky J. (szerk), A Balaton-kutatások fontosabb eredményei MTA, Budapest, pp Tátrai, I., Boros, G., György, Á. I., Mátyás, K., Korponai, J., Pomogyi, P., Havasi, M. & Kucserka, T., Abrupt shift from clear to turbid state in a shallow, eutrophic, biomanipulated lake. Hydrobiologia, 620: IF: 1,754 Tátrai, I., Specziár, A., György, Á. I. & Bíró, P., Comparison of fish size distribution and fish abundance estimations obtained with hydroacoustics and gillnetting in the open
10 water of a large shallow lake. Annales de Limnologie-International Journal of Limnology, 44: IF: 0,768 György Á. I., Tátrai I., Bíró P. & Pintér Z. Sz., Hidroakusztikus halállománymérések és kapcsolatuk a kopoltyúhálós hozamokkal a Major-tavon. Hidrológiai Közlöny, 87(6): György Á.I., Halállományok mennyiségi viszonyai, struktúrája és elterjedése sekélyvízi ökoszisztémában. Hidrológiai Tájékoztató, 47(1): Tátrai I., Józsa V., György Á. I., Boros G. & Héri J., A busa biológiai szerepének és hatásának vizsgálata a Balatonban. In: Mahunka S., Banczerowski J. (szerk.), A Balaton kutatásának évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp Tátrai I., Józsa V., György Á. I., Havasi M. & Szabó I., A busa biológiai szerepének és hatásának vizsgálata a Balatonban. In: Mahunka S., Banczerowski J. (szerk.), A Balaton kutatásának évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp György Á. I., Tátrai I., Bíró P. & Pintér Z. Sz., Összehasonlító halállomány mérések a Kis-Balaton Tározó I-es ütemén. Hidrológiai Közlöny, 86(6): Tátrai I., György Á. I., Józsa V. & Szabó I., A busa biológiai szerepének és hatásának vizsgálata a Balatonban. In: Mahunka S., Banczerowski J. (szerk.), A Balaton kutatásának évi eredményei, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp A témához kapcsolódó nemzetközi prezentációk Rustadbakken A., Godlewska M., Balk H., Haugen T., Bialokoz W., Chybowski Ł., Specziár A., Tátrai I. & György Á. I., Hydroacoustic measurements of fish and macrophytes in shallow lakes. 7th International Shallow Lake Conference, Wuxi, Kína. Előadás Specziár A., Erős T., György Á. I., Tátrai I. & Bíró P., Gillnet sampling of fish assemblages in a productive shallow lake: significance of the upper water layers. International Symposium and EFI+ Workshop, Hull, Anglia. Poszter György Á. I., Tátrai I., Boros G. Korponai J., Havasi M. & Kucserka T., Changes in fish community structure in an alternating shallow lake. 6th International Shallow Lakes Conference, Punta del Este, Uruguay. Poszter György Á. I., Tátrai I., Boros G., Korponai, J., Havasi M. & Kucserka T., Changes in fish stock in an alternating shallow lake. Jahrestagung der Deutschen Gesellschaft für Limnologie (DGL), Konstanz, Németország. Előadás György Á. I., Tátrai I. & Bíró P., Comparative hydroacoustic surveys of fish communities in a shallow, eutrophic lake. Fish Stock Assessment Methods for Lakes and Reservoirs, České Budějovice, Csehország. Poszter Tátrai I., Specziár A., Bíró P. & György Á. I., Estimation of fish stocks using hydroacoustics and gillnet CPUE in a large shallow lake. Fish Stock Assessment Methods for Lakes and Reservoirs, České Budějovice, Csehország. Poszter György Á. I., Tátrai I., Bíró P. & Pintér Z. Sz., Comparative surveys of fish communities in the Kis-Balaton Water Protection Reservoir. The 5th International Conference On Reservoir Limnology And Water Quality, České Budějovice, Csehország. Poszter 7.3. A témához kapcsolódó hazai prezentációk György Á. I., Tátrai I. & Specziár A., Hidroakusztikus és kopoltyúhálós felmérések interkalibrációja változó környezeti feltételek mellett a Balatonban. LIII. Hidrobiológus Napok, Tihany. Poszter
11 György Á. I., Havasi M. & Kucserka T., A halállomány összetételének (CPUE) és mennyiségének változása a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kísérleti taván. L. Hidrobiológus Napok, Tihany. Poszter György Á. I., A halállomány összetételének (CPUE) és mennyiségének változása a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kísérleti taván. Pannon Tudományos Napok, Nagykanizsa. Előadás György Á. I., Havasi M. & Boros G., A halászati hozam (CPUE) változása évek során a Major-tóban. XLIX. Hidrobiológus Napok, Tihany. Poszter György Á. I., Tátrai I., Bíró P. & Pintér Z. Sz., Hidroakusztikus halállománymérések és kapcsolatuk a kopoltyúhálós hozamokkal a Major-tavon. XLVIII. Hidrobiológus Napok, Tihany. Poszter György Á. I., Tátrai I., Bíró P. & Pintér Z. Sz., Összehasonlító halállomány mérések a Kis-Balaton Tározó I-es ütemén. XLVII. Hidrobiológus Napok, Tihany. Poszter
BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL
BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Specziár András és Takács Péter MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Vizsgálataink
RészletesebbenKopoltyúhálós és hidroakusztikus halállomány vizsgálatok alkalmazása és eredményeik megfeleltethetősége sekély tavi környezetben
Kopoltyúhálós és hidroakusztikus halállomány vizsgálatok alkalmazása és eredményeik megfeleltethetősége sekély tavi környezetben DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS György Ágnes Irma Témavezetők: Dr. Tátrai István
RészletesebbenHavasi Máté Publikációs lista. tudományos közlemények
Havasi Máté Publikációs lista tudományos közlemények 1. TÁTRAI I., JÓZSA V., GYÖRGY Á.I., HAVASI M., SZABÓ I. (2006) A busa biológiai szerepének és hatásának vizsgálata a Balatonban. In: Mahunka S., Banczerowski
Részletesebben2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenA MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS
209 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 209 213, 2008 A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1 Nyíregyházi Főiskola, Biológia Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói
RészletesebbenA balatoni nádasok halállományának szerkezete
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 19-116. A balatoni nádasok halállományának szerkezete SPECZIÁR ANDRÁS 1, TÖLG LÁSZLÓ 2 és BÍRÓ PÉTER 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi
RészletesebbenA KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK
A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE
RészletesebbenHALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN
HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi
RészletesebbenA ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?
A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA
RészletesebbenA balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban
A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban 1 2 A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban
RészletesebbenOTKA - zárójelentés (2005-2008)
OTKA - zárójelentés (2005-2008) 1. Bevezetés és célkitűzések Az oligotrofizációs folyamatok stabilitása, a külső rehabilitációs beavatkozások eredményessége szempontjából döntő jelentőségű a tápanyagok,
RészletesebbenHidrológiai és medermorfológiai tényezők hatása a halak elterjedésére és élőhely használatára a Duna Gönyü-Hercegszántó közötti szakaszán
Hidrológiai és medermorfológiai tényezők hatása a halak elterjedésére és élőhely használatára a Duna Gönyü-Hercegszántó közötti szakaszán Szalóky Zoltán II. éves PhD hallgató Környezettudomány Doktori
RészletesebbenAdatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához
Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a
RészletesebbenA HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,
RészletesebbenPannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola
Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc egyetemi tanár Témavezető: Dr. Kondorosy Előd, CSc egyetemi docens Az édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida)
RészletesebbenŐSHONOS HALFAJOK IVADÉKÁNAK TÁPLÁLKOZÁSI STRATÉGIÁJA, TROFIKUS KAPCSOLATAI, NÖVEKEDÉSE ÉS TÚLÉLÉSI ESÉLYE A BALATONBAN
ŐSHONOS HALFAJOK IVADÉKÁNAK TÁPLÁLKOZÁSI STRATÉGIÁJA, TROFIKUS KAPCSOLATAI, NÖVEKEDÉSE ÉS TÚLÉLÉSI ESÉLYE A BALATONBAN Specziár András MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Munkánk
RészletesebbenA Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
RészletesebbenBalatoni albedó(?)mérések
Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Budapest, 2012. augusztus 30-31 PE Georgikon Kar menyhart-l@georgikon.hu Eredeti célkitűzés Balaton albedójának napi és éves menete Albedó paraméterezése
RészletesebbenAlgaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben
Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.
Részletesebben1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.
A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása A Torna-patakot közvetlenül érő vörösiszap szennyezés, súlyos természeti károkat okozott a Marcal folyó és a Rába alsó (torkolati) szakaszának élővilágában
RészletesebbenAZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA. Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola
AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA Doktori (PhD) értekezés tézisei Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Konzulens: Dr. Molnár Ágnes tudományos főmunkatárs Pannon Egyetem
RészletesebbenA Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése
Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenA TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI
A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI A léptékfüggés megjelenése a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaiban valamint megfigyelt hőmérsékleti adatsorokban Sándor Renáta MTA ATK
RészletesebbenMilyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?
Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása
WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenEmlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról.
Emlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról. Az előadók a meghirdetett előadásaikat megtartották, ezt követően volt lehetőség hozzászólásra, kérdésekre.
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenKisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján
Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Halasi-Kovács Béla tudományos munkatárs Halászati és Öntözési Kutatóintézet
Részletesebben"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"
"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás
RészletesebbenPontytermelők és horgászok kölcsönösen előnyös kapcsolata Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership
Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership Szolgáltatások természetes vizeken folyó horgász célú halgazdálkodáshoz Services provided by a pond fish farm for fisheries management in natural angling
RészletesebbenDETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
RészletesebbenPisces Hungarici 8 (2014) 89 96
Pisces Hungarici 8 (2014) 89 96 A bodorka (Rutilus rutilus), a karikakeszeg (Blicca bjoerkna) és a dévérkeszeg (Abramis brama) populációinak ökológiai státusza és növekedése a Tisza tóban The ecological
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.
RészletesebbenFelszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenTársadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben A halfogás csökkenése
Act Sci Soc 39 (2013): 57 66 Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben A halfogás csökkenése Takács Péter, * Turcsányi Béla, ** Bíró Péter *
RészletesebbenA BUSA BIOLÓGIAI SZEREPÉNEK ÉS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A BALATONBAN
A BUSA BIOLÓGIAI SZEREPÉNEK ÉS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A BALATONBAN Tátrai István 1, Józsa Vilmos 2, György Ágnes 1,3, Boros Gergely 1 és Héri János 4 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutató Intézet, Tihany 2 Halászati
RészletesebbenRadonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban
Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban Nagy Hedvig Éva 1,2 Környezettudományi Doktori Iskola 1. Évfolyam Témavezetők: Dr. Horváth Ákos 1 Szabó Csaba Ph.D. 2 1
RészletesebbenAz MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről
Az MTA Duna-kutató Intézet 2012. évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről Kutatási témák 1. A halfajegyüttesek tér-időbeli dinamikája és a folyóvízi
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken
Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai
RészletesebbenCurriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
RészletesebbenA KIS-BALATON VÍZVÉDELMI RENDSZER ÉS A KESZTHELYI-ÖBÖL KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA KLASZTER- ÉS FŐKOMPONENS ANALÍZISSEL
A KIS-BALATON VÍZVÉDELMI RENDSZER ÉS A KESZTHELYI-ÖBÖL KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA KLASZTER- ÉS FŐKOMPONENS ANALÍZISSEL Hatvani István Gábor ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola másodéves hallgatója
Részletesebben8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN
Részletesebben11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre
11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenHazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)
Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.
RészletesebbenPisces Hungarici 7 (2013) 57 64
Pisces Hungarici 7 (2013) 57 64 Elektromos halászattal gyűjtött minták napszakos változásai a Duna Budapest feletti szakaszán és egyes mellékvízfolyásaiban Diurnal changes in samples of electrofishing
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenOTKA NN Szabó András és Balog Kitti
Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint
RészletesebbenDr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi
Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi Személyi rész Foglalkozása Műegyetemi oktató Szakosodása Víz és szennyvíztisztítás Beosztása a cégnél Egyetemi docens Születési év 1946 Főbb szakterületei
RészletesebbenBaranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés
RészletesebbenBiomatematika 2 Orvosi biometria
Biomatematika 2 Orvosi biometria 2017.02.05. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)
RészletesebbenJakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Bevezetés Kutatási háttér: a KFKI telephelyen végzett sugárvédelmi környezetellenőrző
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban
Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. június 23.
RészletesebbenIzotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben
Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,
RészletesebbenPisces Hungarici 7 (2013) 65 71
Pisces Hungarici 7 (2013) 65 71 Az angolna (Anguilla anguilla L.) táplálkozása a Balaton parti övében Feeding of European eel (Anguilla anguilla L.) in the littoral zone of Lake Balaton Ács B. 1, Specziár
Részletesebben2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat
2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra
RészletesebbenA FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE
A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE Istvánovics Vera és Honti Márk MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport BME Víziközmű és
RészletesebbenA Magyar Halászati Operatív Program (2014-2020) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében
A Magyar Halászati Operatív Program (2014-2020) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében Halasi-Kovács Béla SCIAP Kutatás-fejlesztési és Tanácsadó Kft. Halászati-horgászati szabályozás a
RészletesebbenA KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN
A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Sipkay Csaba Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
RészletesebbenHOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY
RészletesebbenElemi csapásból hozzáadott érték
Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenBúza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium sejtjeiben
TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Búza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenVárosi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenModern geomatematikai módszerek alkalmazása a vízminőség-védelemben, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer példáján Hatvani István Gábor
Modern geomatematikai módszerek alkalmazása a vízminőség-védelemben, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer példáján Hatvani István Gábor Harmadéves doktori beszámoló 2013.05.30., ELTE TTK Budapest ELTE TTK
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
RészletesebbenPopulációbecslések és monitoring 1. gyakorlat. Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb
Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat Nem minden állat látható fogásos módszerek Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb 1. Egyszerű arányváltozás - zárt populáció,
RészletesebbenGeoelektromos tomográfia alkalmazása a kőbányászatban
Geoelektromos tomográfia alkalmazása a kőbányászatban Dr. Baracza Mátyás Krisztián tudományos főmunkatárs Miskolci Egyetem, Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet 1. Bevezetés 2. Felhasznált mérési módszer
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
RészletesebbenA Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel
A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel Magyar Norbert Környezettudomány M. Sc. Témavezető: Kovács József Általános és Alkalmazott
RészletesebbenEGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA
EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA VIDA-VARGA ÉVA 1,2, MÁTRAI ILDIKÓ 2, LAKATOS GYULA 1 1 - DE TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 2 - Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási
RészletesebbenBentikus élőhelyek halbiológiai vizsgálatai a 3. Nemzetközi Dunaexpedícióban
Pisces Hungarici 8 (2014) 9 18 Bentikus élőhelyek halbiológiai vizsgálatai a 3. Nemzetközi Dunaexpedícióban Biological surveys of benthic fish habitats in the Joint Danube Survey 3 (JDS 3) Szalóky Z. 1,
RészletesebbenVad Csaba Ferenc Környezetbiológia, I. évf. Témavezető: Dr. Ács Éva
Zooplankton (Rotatoria, Crustacea: Cladocera, Copepoda) közösségek tér- és időbeli változásai, valamint vízminőséggel való kapcsolatuk az ócsai Turjánvidék vizeiben Vad Csaba Ferenc Környezetbiológia,
RészletesebbenÚj horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető
Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon Bardócz Tamás főosztályvezető Változó szabályozási környezet Új Btk. Új rendészeti tv. EU Közös Halászati Politika Változó társadalmi, gazdasági elvárások
Részletesebben1. ECHO Innovációs Műhely Obádovics Csilla Vinogradov Szergej: tavaszi on-line felmérés
1. ECHO Innovációs Műhely Obádovics Csilla Vinogradov Szergej: 2010. tavaszi on-line felmérés Módszertan Az aktív hallgatók felmérése Vizsgálati populáció: a Szent István Egyetemen alapképzésben, mesterképzésben,
RészletesebbenA vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében
A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében Imre Kornélia 1, Molnár Ágnes 1, Gelencsér András 2, Dézsi Viktor 3 1 MTA Levegőkémia Kutatócsoport 2 Pannon Egyetem, Föld-
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF
A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A VKI KONFORM VÍZMINŐSÉGI MONITORING A felszíni vízminőségi monitoring elemei: Általános kémiai jellemzők (a biológiát
RészletesebbenBOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012
BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
RészletesebbenA vegetáció felmérésében. 1. előadás
A vegetáció felmérésében használt mintavételi módszerek Növényökológiai módszerek 1. előadás Mintavételezés é célja A mintavételezési módszerek kifejlesztésének é k mozgatórugója ój a lustaság A cél az
RészletesebbenICT ÉS BP RENDSZEREK HATÉKONY TELJESÍTMÉNY SZIMULÁCIÓJA DR. MUKA LÁSZLÓ
ICT ÉS BP RENDSZEREK HATÉKONY TELJESÍTMÉNY SZIMULÁCIÓJA DR. MUKA LÁSZLÓ 1 TARTALOM 1.1 A MODELLEZÉS ÉS SZIMULÁCIÓ META-SZINTŰ HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA A. Az SMM definiálása, a Jackson Keys módszer kiterjesztése
RészletesebbenIskolázottság és szubjektív jóllét
Iskolázottság és szubjektív jóllét Budapest, 2017. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja,
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
RészletesebbenMérési hibák 2006.10.04. 1
Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség
RészletesebbenSTATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE STATISZTIKA 9. Előadás Binomiális eloszlás Egyenletes eloszlás Háromszög eloszlás Normális eloszlás Standard normális eloszlás Normális eloszlás mint modell 2/62 Matematikai statisztika
RészletesebbenGood-Turing lefedés. Lang Zsolt
Good-Turing lefedés Lang Zsolt 2017.03.24. Bevezetés Fajok közösségét vizsgáljuk. Sok faj van, az egyedek száma gyakorlatilag végtelen. Az egyedekből véletlen mintát veszünk. Kérdés, a mintában van-e,
Részletesebben