ŐSHONOS HALFAJOK IVADÉKÁNAK TÁPLÁLKOZÁSI STRATÉGIÁJA, TROFIKUS KAPCSOLATAI, NÖVEKEDÉSE ÉS TÚLÉLÉSI ESÉLYE A BALATONBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ŐSHONOS HALFAJOK IVADÉKÁNAK TÁPLÁLKOZÁSI STRATÉGIÁJA, TROFIKUS KAPCSOLATAI, NÖVEKEDÉSE ÉS TÚLÉLÉSI ESÉLYE A BALATONBAN"

Átírás

1 ŐSHONOS HALFAJOK IVADÉKÁNAK TÁPLÁLKOZÁSI STRATÉGIÁJA, TROFIKUS KAPCSOLATAI, NÖVEKEDÉSE ÉS TÚLÉLÉSI ESÉLYE A BALATONBAN Specziár András MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Munkánk során igyekeztünk feltárni a fogassüllő, a kősüllő, a dévérkeszeg és a vágódurbincs ivadék mennyiségében mutatkozó tér- és időbeni változásokat, vizsgáltuk az ivadék növekedését, mortalitását és táplálkozási szokásait. Vizsgáltuk a vízhőmérséklet változásainak hatását az ivadék növekedésére és mennyiségére. Értékeltük a fogassüllő állomány pótlásának jelenlegi és célszerű stratégiáját. Bevezetés A balatoni halivadék mennyiségének felmérését és az ivadék életfeltételeire irányuló kutatásainkat 1999-ben kezdtük el (a jelen kiadványban bemutatottakon felüli közlemények: (Specziár 22a,b, 24, 25a,b, Specziár és Bíró 22, 23, 24, Rezsu és Specziár 26). Az eddigi eredményekből kiderült, hogy a fogassüllő (Sander lucioperca) és a kősüllő (Sander volgensis) termékenysége, illetve a szaporodó állomány méretéhez képest, a korai ivadék mennyisége a Balatonban magas. Ezzel szemben az ivadék túlélése más vízterületekhez képest alacsony. A dévérkeszegnél (Abramis brama) bár a termékenység átlagosnak tekinthető, az ivadék mennyisége mégis kevés. A táplálék összetétele alapján a 1-15 mm-nél kisebb fogassüllő ivadék táplálkozási lehetőségei kedvezőtlenek a tóban. Kimutattuk, hogy a fogassüllő és a kősüllő ivadéka között számottevő táplálkozási konkurencia nem áll fenn. Vizsgálataink bizonyították, hogy a fogassüllő állomány pótlásának jelenlegi gyakorlata részben hibás feltevéseken alapul, így módosításra szorul. Az előnevelt ivadék telepítése ugyanis lényegében értelmetlen, helyette az egynyaras ivadék telepítését kell előtérbe helyezni időszakra tervezett kutatásaink célja, hogy megismerjük a fontosabb balatoni halfajok szaporodási lehetőségeit, valamint ivadékuk ökológiáját és életfeltételeit. Vizsgálatainkkal igyekszünk segíteni a természetes úton történő szaporodást biztosító beavatkozások és a

2 telepítések hatékonyabb tervezését. A téma keretében számos nyitott kérdés vár még megválaszolásra, amelyek ismerete részben közvetlen gyakorlati hasznosíthatósággal és gazdasági jelentőséggel is bír. Sajnálatos módon, minthogy a téma támogatása és a szerződés megkötése sokáig kérdéses volt, illetve, hogy az végül is csak több mint egy év késéssel, 26 tavaszán(!!) történt meg, középtávú vizsgálati terveink jelentősen sérültek (pl., a tervezett 7-8 átfogó ivadék felmérés helyett 25-ben csak kettőt végezhettünk el). A 25. évre tervezett kutatások: 1.) A fogassüllő, a kősüllő, a vágódurbincs (Gymnocephalus cernuus) és a dévérkeszeg ivadék mennyiségének és méretmegoszlásának feltérképezése. Szánkós hálóval gyűjtjük az ivadékot a tó 13 pontján két alkalommal, majd értékeljük az egységnyi területre eső fogást, elemezzük az ivadék méreteloszlását, növekedését és túlélését. 2.) A dévérkeszeg, a bodorka (Rutilus rutilus) és a vágódurbincs ivadék táplálékának vizsgálata, különös tekintettel, az egyedfejlődéssel párhuzamosan bekövetkező táplálékváltásokra. 3.) Elemezzük a fogassüllő, a kősüllő, a vágódurbincs, a dévérkeszeg és bodorka ivadék mennyiségének (mennyiségi vizsgálat a bodorka esetében nem történik) és növekedésének hosszú távú trendjeit, különös tekintettel, a vízhőmérséklet változásaival mutatott esetleges párhuzamokra. Anyag és módszerek A fogassüllő, a kősüllő, a vágódurbincs és a dévérkeszeg ivadékot szánkós hálóval (keret méret: 98.5 x 34.5 cm) gyűjtöttük. Az ivadék mennyiségének felméréséhez 25-ben két alkalommal, május 16-án és június 29-én, végeztünk kiterjedt felmérést az évek óta folyamatosan vizsgált 13 mintavételi ponton (Keszthelynél két pont, Szigliget- Balatonmária szelvény 3 pont, Zánka-Szemes szelvény 3 pont; Balatonfüred-Zamárdi szelvény 2 pont; Fűzfő-Aliga szelvény 3 pont) (1. ábra és 1. táblázat). Az ivadék mennyiségi változásait a szánkós hálós gyűjtések során az egységnyi meghalászott területre eső fogás alapján becsültük. A meghalászott területet a háló szélessége és a megtett út (5-1 m) alapján számoltuk. A megtett utat GPS-szel rögzítettük és számítógép segítségével értékeltük. A bodorka ivadékot szákkal (szembőség 1 mm) és akkumulátoros

3 halászgéppel gyűjtöttük. A gyűjtött ivadékokat azonnal 4 százalék végkoncentrációjú formalin oldatba helyeztük. A 15 mm alatti egyedek határozásához Koblickaja (1981) határozóját használtuk. A 15 mm feletti példányok már jól mutatták a kifejlett egyedekre jellemző faji bélyegeket. A határozáshoz világos-sötét látóterű NIKON SMZ-U sztereo mikroszkópot használtunk (3,25x-32,5x nagyítás), amelyet a zsenge ivadék határozásához (izomszelvényeinek számolása) polarizációs feltéttel is felszereltünk. Mértük az ivadék testhosszát,1-1 mm és tömegét,1-1 mg pontossággal. A mérési pontosságot a halak mérete szabta meg. A hossz mérésénél legalább két, míg a tömeg mérésénél három helyi érték pontosságra törekedtünk. A hőmérséklet hatását a fogassüllő, a kősüllő, a vágódurbincs, a dévérkeszeg és a bodorka ivadék növekedésére és mennyiségére a napi vízhőmérséklet adatok és a több éves ivadék adatsoraink alapján elemeztük. Ismeretes, hogy a halak növekedése egy bizonyos küszöb hőmérséklet felett a hőösszegtől függ (Broughton és Jones 1978, Kjellman és mtársai 21). A hőösszeg számítása az alábbiak szerint történik: DD threshold = 1 d ( T ) T T threshold i=, T T threshold, ahol DD Tthreshold a napi hő összeg, d az ivadék fogásának napja, i az első olyan nap amikor a vízhőmérséklet (T) meghaladta a T threshold küszöb hőmérsékletet. A gyakorlatban leggyakrabban a teljes (T threshold = o C), a 1 o C vagy a 12 o C feletti hőmérséklet összegeket szokták figyelembe venni (Kjellman és mtársai 21). Ugyanakkor, számos kísérlet során kiderült, hogy az egyes halfajok esetében, élettani és környezeti okokra visszavezethetően, az ívás sikere, a növekedés és a túlélés szempontjából más hőmérsékleti kritériumok állhatnak fenn (Mooj és mtársai 1994). Vizsgálataink során így arra is kíváncsiak voltunk, hogy az ivadék mennyisége és növekedése, valamint a vízhőmérséklet között esetlegesen kimutatható összefüggés miként függhet a választott T threshold értéktől. Az elemzéseket két olyan időszakra vonatkozóan, május közepe és június vége végeztük el, amelyekre vonatkozóan minden vizsgált évből van

4 CPUE és testhossz adatunk. A változók között összefüggést első megközelítésben lineárisnak tekintettük. A vízhőmérsékleti adatokat a VITUKI adatbázisából kértük le 1995-ig visszamenőleg. Az ivadék táplálékának összetételét a béltartalomból, illetve a gyomortartalomból vizsgáltuk. A táplálék tömegszázalékos részarányát közvetlen tömegméréssel, vagy az egyes táplálék szervezetek testhossztesttömeg viszonyai alapján számítottuk. N Tihany Sió Keszthely Zala 5 1 km 1. ábra. Az ivadék vizsgálatok mintavételi pontjai a Balatonon 1. táblázat. A szánkós hálós ivadék gyűjtések és a gyűjtött ivadék mennyisége időpont gyűjtött ivadék (db) meghalászott mintavételi fogassüllő kősüllő dévérkeszeg vágódurbincs egyéb összesen terület (ha) területek pont pont összesen Eredmények Május 16-án 23513±16496 db/ha mennyiségben gyűjtöttünk fogassüllő ivadékot, amely mérete ekkor átlagosan 11.3±1.3 mm volt (2. ábra). Ez a CPUE érték a teljes tóra vetítve 1394±978 millió db fogassüllő ivadéknak felelt meg. Tehát ekkor a tóban a természetes szaporulatból legalább ilyen mennyiségű fogassüllő ivadék volt (de ennek akár többszöröse is lehetett!). Figyelembe véve, hogy az elmúlt

5 években is hasonló mennyiségben találtuk a természetes szaporulatból származó ivadékot a tóban, az évi 1-1,5 millió darab előnevelt fogassüllő ivadék kihelyezése értelmetlennek tűnik. Június 29-én az átlagosan 33,2±4, mm-es fogassüllő ivadékra a CPUE a másfél hónappal azelőtti értéknek már mindössze,3%-a, átlagban 72±12 db/ha volt. Ez az ivadék erőteljes mortalitását bizonyítja. A Balatonban a természetes szaporulatból származó fogassüllő ivadék mennyisége 1999 és 25 között erőteljesen növekvő trendet mutat. Ugyanakkor az ivadék növekedése ez idő alatt 25-ben volt a leggyengébb CPUE (db/ha) testhossz (mm) Keszth-I Keszth-II Szigliget Szigl közép Bmária Zánk-parti Zánk-tók Szemes Tihany Zamárdi Fűzfő Kenese Aliga CPUE (db/ha) testhossz (mm) 1 1 Keszth-I Keszth-II Szigliget Szigl közép Bmária Zánk-parti Zánk-tók 2. ábra. A fogassüllő ivadékra szánkós hálóval kapott CPUE értékek (oszlopok) és az ivadék méretének (O, SL, min.-max.) alakulása a Balatonban, 25-ben Szemes Tihany Zamárdi Fűzfő Kenese Aliga

6 Az átlagosan 8,2±,9 mm-es kősüllő ivadékból május 16-án átlagosan 633±679 db/ha mennyiséget fogtunk. Ez a tó felületére vonatkoztatva 37,5±4,3 millió db kősüllő ivadéknak felelt meg. Június 29-én az átlagosan 19,8±3, mm-es kősüllő ivadékra a CPUE már csak db/ha volt, átlagban 39±5 db/ha. Ez a másfél hónappal korábbinak 6,2%-a. Május 16-án az ekkor átlagosan 7,4±,5 mm-es dévérkeszeg ivadékból átlagosan 269±361 db/ha mennyiséget, míg június 29-én az átlagosan 16,7±2,7 mm-es ivadékból átlagban 249±574 db/ha mennyiséget fogtunk. Minthogy azonban a dévérkeszeg ivadék foghatósága ingadozó, így a szánkós hálós fogások feltehetően nem tükrözik hűen a valós egyedszám változásokat. A vágódurbincs szaporulata 25-ben rendkívülien gyenge volt, így az ivadék mennyisége elhanyagolhatóan csekély volt. A hosszú távú adatok alapján a vizsgált ivadékok mennyisége és növekedése évente igen változó. A növekedést illetően az egyes fajok mutatói hasonló mintázatokat mutattak, amely utal egy közös ható tényező meglétére. Ilyen együtt változást a CPUE adatok esetében nem tapasztaltunk. A vízhőmérséklet és a CPUE közötti kapcsolatot T threshold =-22 o C tartományban elemeztük négy halfaj, a fogassüllő, a kősüllő, a dévérkeszeg és a vágódurbincs ivadék esetében. Az eredmények alapján az ivadék mennyiségére a hőösszegnek nincs szignifikáns hatása. Ugyanakkor, a vízhőmérséklet alapvetően meghatározza az egyes évek között megfigyelt növekedésbeli különbségeket a vizsgált halivadékoknál. A legszorosabb korrelációt májusban a T threshold =11-13 o C, míg júniusban a T threshold =12-15 o C feltétel esetén nyertük (3. ábra). Ez azt jelenti, hogy ezen ivadékok növekedését, az egyéb tényezők kedvező állapota esetén, a 12 o C feletti hőösszeg határozza meg. A dévérkeszeg ivadék növekedése során a táplálékban a planktonikus kisrákok - főként a Cladocera fajok fogyasztása jellemző - aránya csökken, míg az üledékhez kötődő Cydoridae fajok fogyasztása nő. Árvaszúnyog lárvákat, amelyek az idősebb korcsoportok fő táplálékát képezik, az ivadék alig fogyasztott. Az ivadék tápláléka a tó keszthelyiés siófoki medencéjében eltért. A bodorka ivadék táplálékának összetétele az évszaktól, illetve a halak méretétől, függően jelentősen változott. A legkisebb példányok

7 táplálékát döntően a vándorkagyló lárvája képezte, ezt követően az Eudiaptomus gracilis Copepoda rák, majd június-július folyamán az árvaszúnyog lárvák és a kovaalgák, illetve augusztustól az Amphipoda és Isopoda rákok, valamint a Limnomysis benedeni rák volt a legfontosabb táplálék (4. ábra). R Május S. lucioperca S. volgensis A. brama G. cernuus R. rutilus T threshold ( o C) R Június T threshold ( o C) 3. ábra. Az ivadék növekedése és a vízhőösszeg közötti összefüggés mértéke (R 2 a korrelációs koefficiens négyzete) különböző küszöb hőmérsékletek (T threshold ) mellett, lineáris kapcsolatot (L=a*DD Tthreshold +b) feltételezve. A szignifikáns eseteket telt fekete szimbólumokkal különböztettük meg

8 tömeg% Bosmina+egyéb kis Cladocera Eudiaptomus+Cyclopidae Limnomysis Gastropoda+Dreiss.+Pisid Tihany parti sáv Daphnia+Diaphanosoma Corophium+Dikerogam.+Asellus Chironomidae lárva és báb Diatoma+egyéb alga Detritusz egyéb 4. ábra. A bodorka ivadék tápláléka a Balatonban testhossz (mm) A legfontosabb, gyakorlatban is hasznosítható eredmények: - A természetes szaporulatból származó előnevelt méretű fogassüllő ivadék a tóban sok százmilliós egyedszámban van jelen, így ilyen méretű ivadék kihelyezése évi 1-1,5 millió darab mennyiségben nem gazdaságos. A fogassüllő állomány hatékony fejlesztése csak egy nyaras ivadékkal lehetséges, amely már képes a halfogyasztásra. - Leírtuk a vízhőmérséklet és az ivadék mennyisége és növekedése közötti összefüggést öt halfaj esetében. - Meghatároztuk a dévérkeszeg és a bodorka ivadék táplálékát a növekedés függvényében és jellemeztük ontogenetikus táplálékváltásaikat. Köszönetnyilvánítás A gyűjtések és a laboratóriumi munka során nyújtott segítségéért Dobos Gézát, Maroskövi Beát és Rezsu Emesét illeti köszönet. Irodalom Broughton N. M. & Jones N. V. (1978) An investigation into the growth of -group roach, (Rutilus rutilus L.) with special reference to temperature. J. Fish Biol. 12: Kjellman J., Lappalainen J. & Urho L. (21) Influence of temperature on size and

9 abundance dynamics of age- perch and pikeperch. Fisheries Research 53: Koblickaja A. F. (1981) Opredelitel molodih presznevodnüh rüb. Legkaja i Piscsevaja Promüslennoszty. pp. 28. Mooij W. M., Lammens E. H. R. R. & Van Densen W. L. T. (1994) Growth rate of + fish in relation to temperature, body size, and food in shallow eutrophic Lake Tjeukemeer. Can. J. Fish. Aquat. Sci. 51: Rezsu E. & Specziár A. (26) Ontogenetic diet profiles and size-dependent diet partitioning of ruffe Gymnocephalus cernuus, perch Perca fluviatilis and pumpkinseed Lepomis gibbosus in Lake Balaton. Ecol. Freshwat. Fish. (in press). Specziár A. (22a) A fogassüllő és a kősüllő ivadék tápláléka a Balatonban. Halászatfejlesztés 27: 7-8. Specziár A. (22b) A bodorka (Rutilus rutilus L.) és a dévérkeszeg (Abramis brama L.) ivadék táplálkozása és növekedése a Balatonban. Hidrol. Közl. 82: Specziár A. (24) A fogassüllő és a kősüllő szaporulata a Balatonban. Halászatfejlesztés 29: Specziár A. (25a) Néhány halfaj ivadékkori állomány-dinamikája és táplálkozása a Balatonban. Hidrol. Közl. 85 (6): Specziár A. (25b) First year ontogenetic diet patterns in two coexisting Sander species, S. lucioperca and S. volgensis, in Lake Balaton. Hydrobiologia 549: Specziár A. és Bíró P. (22) A balatoni kősüllő ökológiájáról. Halászat 95: Specziár A. & Bíró P. (23) Population structure and feeding characteristics of Volga pikeperch, Sander volgensis (Pisces, Percidae), in Lake Balaton. Hydrobiologia 56-59: Specziár A. és Bíró P. (24) A fogassüllő (Stizostedion lucioperca) ivadékkori kannibalizmusának jellemzői a Balatonban. Hidrol. Közl. 84 (5-6):

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA

Részletesebben

A balatoni nádasok halállományának szerkezete

A balatoni nádasok halállományának szerkezete ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 19-116. A balatoni nádasok halállományának szerkezete SPECZIÁR ANDRÁS 1, TÖLG LÁSZLÓ 2 és BÍRÓ PÉTER 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi

Részletesebben

BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Specziár András és Takács Péter MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Vizsgálataink

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi

Részletesebben

Pisces Hungarici 7 (2013) 65 71

Pisces Hungarici 7 (2013) 65 71 Pisces Hungarici 7 (2013) 65 71 Az angolna (Anguilla anguilla L.) táplálkozása a Balaton parti övében Feeding of European eel (Anguilla anguilla L.) in the littoral zone of Lake Balaton Ács B. 1, Specziár

Részletesebben

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán. A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása A Torna-patakot közvetlenül érő vörösiszap szennyezés, súlyos természeti károkat okozott a Marcal folyó és a Rába alsó (torkolati) szakaszának élővilágában

Részletesebben

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei VI. Gödöllői Halászati, Horgászati Szakember Találkozó 2016. Február 4-5. Gödöllő Horváth Zoltán ifj., Horváth Zoltán H & H Carpio Halászati Kft. Bemutatkozás

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról február

Havi elemzés az infláció alakulásáról február Havi elemzés az infláció alakulásáról. február A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon

Részletesebben

Az őshonos halaink védelmében

Az őshonos halaink védelmében Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%

Részletesebben

Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár

Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár A tavi ivadék előnevelés technológiája Keltetőházi lárva előállításra

Részletesebben

Folyóvízben előforduló fontosabb halfajok

Folyóvízben előforduló fontosabb halfajok Folyóvízben előforduló fontosabb halfajok Dr. Csenki-Bakos Zsolt Tudományos munkatárs Halgazdálkodási Tanszék csenki.zsolt@mkk.szie.hu mellék: 06/28-522-000 m:2316 Bodorka Rutilus rutilus (Linnaeus, 1758)

Részletesebben

Balatoni albedó(?)mérések

Balatoni albedó(?)mérések Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Budapest, 2012. augusztus 30-31 PE Georgikon Kar menyhart-l@georgikon.hu Eredeti célkitűzés Balaton albedójának napi és éves menete Albedó paraméterezése

Részletesebben

Elemi csapásból hozzáadott érték

Elemi csapásból hozzáadott érték Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő

Részletesebben

ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. Nagyító Bodor Elvirax

ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. Nagyító Bodor Elvirax 217 ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. A DALA HÍM ÉS A!IÉVIZI-TÉi E E JLflOÉSTÜRTÉNETÉNEK Ös s z e h a s o n l í i á s a p a l y n o l ó g i a i v i z

Részletesebben

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November

Részletesebben

Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC

Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC 2013. május 22-23. XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás A szelén: Sokáig toxikus

Részletesebben

Székhely: 1224. Budapest, Diótörő út 61. Tel., Fax: 207-42-92 Mobil: 20/945-87-15

Székhely: 1224. Budapest, Diótörő út 61. Tel., Fax: 207-42-92 Mobil: 20/945-87-15 B A L A T O N I H O R G Á S Z E G Y E S Ü L E T Székhely: 1224. Budapest, Diótörő út 61. Tel., Fax: 207-42-92 Mobil: 20/945-87-15 A BALATON HALAI, BIOLÓGIÁJUK ÉS A HALÁLLOMÁNY KEZELÉSÉNEK KÉRDÉSEI Magyar

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

Népesítési szerkezet. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs

Népesítési szerkezet. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Népesítési szerkezet Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Hal telepítések, népesítés Szabályszerűségek Vizek tulajdonságai Biológia Táplálék láncok, hálózatok Cél Biomanipuláció Termelés Táplálék láncok,

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Sertés- és Kisállattenyésztési Tanszék A doktori iskola vezetője: Dr. Horn Péter MTA rendes tagja Témavezető: Dr. Hancz Csaba a mezőgazdasági

Részletesebben

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH

Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH UGRAI Zoltán 1, GYÖRE Károly 2 1 Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség, Ráckeve, ugrai@rdhsz.hu 2 Halászati

Részletesebben

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

Részletesebben

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN Feledi Tibor, Rónyai András, Gál Dénes, Kosáros Tünde, Pekár Ferenc, Potra Ferenc, Csengeri István Halászati és Öntözési Kutatóintézet,

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Zárójelentés. című OTKA témában (T 042622) végzett kutatásokról

Zárójelentés. című OTKA témában (T 042622) végzett kutatásokról 1 Zárójelentés A Balaton parti övének biodiverzitása: a gerinctelen és gerinces (halak) életközösségek szerkezetének és trofikus kapcsolatainak biomonitorozása (2003-2006) című OTKA témában (T 042622)

Részletesebben

XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, május

XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, május Bokor Zoltán, Mosonyi Gábor, Kotrik László, Ittzés István, Müller Tamás, Urbányi Béla, Horváth Ákos XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, 2010. május 12-13. Célkitűzés Rövid távú célok: A harcsasperma

Részletesebben

Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése

Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. március 19. (hétfő délelőtti csoport) 1. Mikroszkóp vizsgálata 1.1. A mérés

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 3. évi CXXXIX. tv.) 3. () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Biometria gyakorló feladatok BsC hallgatók számára

Biometria gyakorló feladatok BsC hallgatók számára Biometria gyakorló feladatok BsC hallgatók számára 1. Egy üzem alkalmazottainak megoszlása az elért teljesítmény %-a szerint a következı: Norma teljesítmény % Dolgozók száma 60-80 30 81-90 70 91-100 90

Részletesebben

A vizsgálatok eredményei

A vizsgálatok eredményei A vizsgálatok eredményei A vizsgált vetőmagvak és műtrágyák nagy száma az eredmények táblázatos bemutatását teszi szükségessé, a legfontosabb magyarázatokkal kiegészítve. A közölt adatok a felsorolt publikációkban

Részletesebben

OTKA - zárójelentés (2005-2008)

OTKA - zárójelentés (2005-2008) OTKA - zárójelentés (2005-2008) 1. Bevezetés és célkitűzések Az oligotrofizációs folyamatok stabilitása, a külső rehabilitációs beavatkozások eredményessége szempontjából döntő jelentőségű a tápanyagok,

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM MEZŐGAZDAS TERMÉSZETV SZETVÉDELMI. ÁLLATTANI TANSZÉK Tanszékvezet. kvezető: cskozás. elemzése.

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM MEZŐGAZDAS TERMÉSZETV SZETVÉDELMI. ÁLLATTANI TANSZÉK Tanszékvezet. kvezető: cskozás. elemzése. DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM RTUDOMÁNYI KÖZPONTK MEZŐGAZDAS GAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TERMÉSZETV SZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS S VADGAZDÁLKOD LKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezet kvezető:

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben Letyan-Goda Anita (1975-2013), az Országos Halászati Adattár munkatársa emlékének ajánljuk Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli

Részletesebben

Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére

Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére Ardó László, Csengeri István, Rónyai András, Jeney Zsigmond

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

A BALATONI VÍZGYV NAK ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT. cskozás 2012. 05 23 24., 24., Szarvas. http://pj.piotr.pagesperso orange.fr/pix/balaton.

A BALATONI VÍZGYV NAK ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT. cskozás 2012. 05 23 24., 24., Szarvas. http://pj.piotr.pagesperso orange.fr/pix/balaton. A BALATONI VÍZGYV ZGYŰJTŐ HALFAUNÁJÁNAK NAK ÉRTÉKELÉSE ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT HIDROBIOLÓGIAI PROBLÉMÁK K BEMUTATÁSA XXXVI. Halászati Tudományos Tanácskoz cskozás 2012. 05 23 24., 24., Szarvas http://pj.piotr.pagesperso

Részletesebben

CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN*

CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN* A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 66. kötet, (2004) p. 103-108 CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN* Dr.h.c.mult. Dr. Kovács Ferenc az

Részletesebben

A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban

A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban 1 2 A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban

Részletesebben

Kopoltyúhálós és hidroakusztikus halállomány vizsgálatok alkalmazása és eredményeik megfeleltethetősége sekély tavi környezetben

Kopoltyúhálós és hidroakusztikus halállomány vizsgálatok alkalmazása és eredményeik megfeleltethetősége sekély tavi környezetben Kopoltyúhálós és hidroakusztikus halállomány vizsgálatok alkalmazása és eredményeik megfeleltethetősége sekély tavi környezetben Doktori (PhD) értekezés tézisei György Ágnes Irma Témavezetők: Dr. Tátrai

Részletesebben

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETÉBEN Témavezetők: Konzulensek: Szarvas Gábor, Budapest Airport Zrt. Dr. Weidinger Tamás, ELTE TTK Meteorológiai

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele) KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott beszámolót és a 2011. évi munkatervet. A taggyűlés

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS

Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS - 1 - Építőanyag, 1954. 9. pp. 307-312 Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS 1. Bevezetés Az Építéstudományi Intézet Minősítő Laboratóriumába 1953.

Részletesebben

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date:

Részletesebben

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról 2. sz. melléklet 2009. szeptember 17. Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról Réti csík (Misgurnus fossilis) telepítés az 1. sz. Illés-tó halmegtartó képességének tesztelésére (a jobb

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Rejtvények Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/

Rejtvények Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Rejtvények 2013 /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány Februári feladvány Márciusi feladvány Áprilisi feladvány Májusi feladvány Júniusi feladvány Júliusi feladvány Augusztusi

Részletesebben

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája

Részletesebben

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében Imre Kornélia 1, Molnár Ágnes 1, Gelencsér András 2, Dézsi Viktor 3 1 MTA Levegőkémia Kutatócsoport 2 Pannon Egyetem, Föld-

Részletesebben

LINEÁRIS REGRESSZIÓ (I. MODELL) ÉS KORRELÁCIÓ FELADATOK

LINEÁRIS REGRESSZIÓ (I. MODELL) ÉS KORRELÁCIÓ FELADATOK LINEÁRIS REGRESSZIÓ (I. MODELL) ÉS KORRELÁCIÓ FELADATOK 2004 november 29. 1.) Lisztbogarak súlyvesztése 9 lisztbogár-csapat súlyát megmérték, (mindegyik 25 bogárból állt, mert egyenként túl kis súlyúak

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról október

Havi elemzés az infláció alakulásáról október Havi elemzés az infláció alakulásáról 01. október 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

Pisces Hungarici 9 (2015) 39 44

Pisces Hungarici 9 (2015) 39 44 Pisces Hungarici 9 (2015) 39 44 Újabb adatok a sügér (Perca fluviatilis Linnaeus, 1758) növekedéséhez New data to growth of the Perch (Perca fluviatilis Linnaeus, 1758) Tamás V. 1, Nyeste K. 1, Papp G.

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000. A Puszta. 1/16, pp. 25-31. A TISZA-TÓ MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN ZALAI TAMÁS, HEVES HORTOBÁGY TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET. * A tanulmány eredeti, teljes címe: Összefoglaló

Részletesebben

A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével

A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:64-68 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű

Részletesebben

Csapósügér nevelésének tógazdasági technológiába történő beilleszthetősége

Csapósügér nevelésének tógazdasági technológiába történő beilleszthetősége Csapósügér nevelésének tógazdasági technológiába történő beilleszthetősége Bokor Zoltán, Ditrói Balázs, Radóczi János, Lévai Tamás, Szabó Tamás Tógazdasági tenyésztéstechnológia állattenyésztő mérnök kurzus

Részletesebben

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton

Részletesebben

Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula

Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula ÉLŐTÁPLÁLÉK K SZERVEZETEK DÚSÍTÁSI D SI TECHNOLÓGI GIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE SE Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

---------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------- Segítségüket szeretném kérni az alábbi hal meghatározásához. Még 2012 nyarán fogtam Dombóvár közelében, egy alig 20 cm széles csatornaszerű vízállásban (a víz gerinctelen élővilágának feltérképezése közben),

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Méréselmélet és mérőrendszerek

Méréselmélet és mérőrendszerek Méréselmélet és mérőrendszerek 6. ELŐADÁS KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba eredete o

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Akusztikus aktivitás AE vizsgálatoknál

Akusztikus aktivitás AE vizsgálatoknál Akusztikus aktivitás AE vizsgálatoknál Kindlein Melinda, Fodor Olivér ÁEF Anyagvizsgáló Laboratórium Kft. 1112. Bp. Budaörsi út 45. Az akusztikus emissziós vizsgálat a roncsolásmentes vizsgálati módszerek

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai

Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai Bíró Péter az MTA r. tagja MTA ÖK BLI Tihany HAKI Napok, 212. május 23 24. A hidrobiológia eredményeinek és feladatainak összegző értékelése több tanulmányban

Részletesebben

Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY)

Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY) Szepesi Zsolt 1, Harka Ákos 2 1 Omega Audit Kft., Eger, szepesizs@freemail.hu 2 Magyar Haltani Társság,

Részletesebben

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Halasi-Kovács Béla tudományos munkatárs Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA INVESTIGATION ON THE FISH FAUNA OF THE RIGHT-SIDE TRIBUTARIES OF HERNÁD RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2 1 Magyar Haltani Társaság,

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007)

Pisces Hungarici 2 (2007) EGY MESTERSÉGES KISVÍZFOLYÁS, A MÁTRAALJAI CSEH-ÁROK HALFAUNÁJÁNAK JELLEGZETESSÉGEI, ÉS AZ ALBURNOIDES BIPUNCTATUS (BLOCH, 1782) HELYI POPULÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA THE CHARACTERISTICS OF THE FISHFAUNA OF

Részletesebben

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 11. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Összefüggés vizsgálatok A társadalmi gazdasági élet jelenségei kölcsönhatásban állnak, összefüggnek egymással. Statisztika alapvető feladata: - tényszerűségek

Részletesebben

volgense G.) intenzív rforrásokat tartalmazó

volgense G.) intenzív rforrásokat tartalmazó KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR SERTÉS ÉS KISÁLLATTENYÉSZTÉSI TANSZÉK Kősüllő (Sander volgense G.) intenzív nevelése eltérő zsírforr rforrásokat tartalmazó haltápok etetése mellett. Szabó Gergely,

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21.

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21. Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21. A BALATONI VÍZGYŰJTŐ HALÁLLOMÁNYAINAK ÖSSZETÉTELE Takács Péter* 1, Specziár András 1, Erős Tibor 1, Sály

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

Havasi Máté Publikációs lista. tudományos közlemények

Havasi Máté Publikációs lista. tudományos közlemények Havasi Máté Publikációs lista tudományos közlemények 1. TÁTRAI I., JÓZSA V., GYÖRGY Á.I., HAVASI M., SZABÓ I. (2006) A busa biológiai szerepének és hatásának vizsgálata a Balatonban. In: Mahunka S., Banczerowski

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN

Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN A FISH STOCK SURVEY ON A FEW WATER BODIES OF THE KIS-BALATON AREA ANTAL László 1, CSIPKÉS Roland 2, MÜLLER Zoltán 2 1 Debreceni Egyetem,

Részletesebben

Dekomponálás, detritivoria

Dekomponálás, detritivoria Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra.

Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra. I. A Gimnáziumi ágazat Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra. matematika Az eredmények szerint a 4 évfolyamos

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió SZDT-08 p. 1/31 Biometria az orvosi gyakorlatban Korrelációszámítás, regresszió Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu Korrelációszámítás

Részletesebben

RÜGYVIZSGÁLAT EGERBEN (KŐLYUKTETŐ)

RÜGYVIZSGÁLAT EGERBEN (KŐLYUKTETŐ) RÜGYVIZSGÁLAT EGERBEN (KŐLYUKTETŐ) 2017.02.08 2017.02.17. A 2016/2017 telének tartós és kemény fagyokat hozó időjárása a korábbi enyhe évekhez képest próbára tette a szőlőtőkék állóképességét. Ebben az

Részletesebben

Mikroszkóp vizsgálata és folyadék törésmutatójának mérése (8-as számú mérés) mérési jegyzõkönyv

Mikroszkóp vizsgálata és folyadék törésmutatójának mérése (8-as számú mérés) mérési jegyzõkönyv (-as számú mérés) mérési jegyzõkönyv Készítette:, II. éves fizikus... Beadás ideje:... / A mérés leírása: A mérés során egy mikroszkóp különbözõ nagyítású objektívjeinek nagyítását, ezek fókusztávolságát

Részletesebben

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY

Részletesebben

Dr. Kanyó Ferenc, Bauer Márton. A tűzoltók fizikai állapotfelmérések új alapjai

Dr. Kanyó Ferenc, Bauer Márton. A tűzoltók fizikai állapotfelmérések új alapjai Dr. Kanyó Ferenc, Bauer Márton A tűzoltók fizikai állapotfelmérések új alapjai A tűzoltók fizikai állapotfelmérésének helyzetét napjainkban az teszi kivételesen aktuálissá, hogy jelenleg is folyik az előkészítése

Részletesebben