Bega-Csatornában található ichthiofauna számbavétele és értékelése I. Horgász állomás eredményei és megvitatásuk

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bega-Csatornában található ichthiofauna számbavétele és értékelése I. Horgász állomás eredményei és megvitatásuk"

Átírás

1 3.2. Az ichthiofaunára vonatkozó tanulmány eredményeinek bemutatása A övezetekre egységesen fenyegetést jelentő jelenlegi és potenciális veszélyek orvhalászat; szemcsés anyagok kitermelése a mellékmederből (homok, sóder, stb.); vízfolyások szennyződése; duzzasztógátak számának növekedése; folyóvizek szabályozásának következményeként a vízhozam csökkenése; Bega-Csatorna kotrása a szaporodási időszakban; vízi ökoszisztéma benépesülése olyan vízi szervezetekkel, amelyek a táplálék spektrum egyensúlyának zavarát idézik elő; vízi ökológiai rendszer vízi szervezetekkel történő átgondolatlan, kaotikus benépesítése; a palustrus makrofita növényzet és a partok hosszában illetve közelében található fás növényzet kipusztulása; hulladékok elhagyása/elhelyezése a vízfolyásokban, vagy ezek szomszédságában Menedzsment intézkedések a övezetekben palustrus makrofita vegetáció épségének, továbbá a partok hosszában illetve közelében található fás növényzet épségének megőrzése; megfelelő gazdálkodási intézkedések bevezetése azokon a területeken, ahol országos és közösségi szempontból érdekes halfajokat azonosítottak; sporthalászat betiltása a palustrus makrofita vegetációval rendelkező területek közelében; vízszintek lehetőleg állandó értéken való tartása; a vízi szervezetekkel történő benépesítést egyedi esettanulmány alapján kell végezni; nem lehet a mellékmederben munkálatokat végezni a víziszervezetek szaporodási időszakában; szennyvíztisztító berendezések modernizálása, felújítása; a faj életterének megóvását célzó intézkedések alkalmazása (újratelepítések elvégzése ott ahol szükséges, partok közelében található fás növényzet épségének megőrzése, továbbá a halállományra, halászatra és halgazdálkodásra vonatkozó törvényi előírások betartása); fenntartó intézkedések bevezetése; a népesség állapotának és a földrajzi megoszlás területének mélyebb megismerése az orvhalászat leküzdése; a halászatra és a vizi állatvilág megőrzésére vonatkozó hatályos szabályozások betartása; vízszabályozások/vízelterelések számának csökkentése; fúrott kútakból kitermelt víz felhasználásának növelése. Jelen menedzsment intézkedések esetleges következménye más fajokra Pozitív, mivel a faj életterének fenntartása a vízivilág változatosságának általános fenntartásához járul hozzá Javaslatok 1.Az ichtiofauna mennyiségi és minőségi szempontból történő pontos jellemzéséhez széleskörű tanulmányokat szükséges elvégezni, amelyek figyelembe veszik: a halak 113

2 Aspius aspius Barbus barbus Chondrostoma nasus Pseudorasbora parva Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Tinca tinca Lota lota Perca fluviatilis Zingel streber Ex / 100 m 2 g / 100 m 2 szaporodási időszakát, a halak vándorlási időszakát, a begyűjtések számát/halászati állomás/év (legalább 2 begyűjtés/állomás/év), a víz/halászati állomás fiziko-kémiai paramétereinek rögzítését, stb. 2. A szemcsés anyagok (homok, sóder, stb) mellék- és főmederből végzett kitermelésére kiadott engedélyek felülvizsgálata BEGA-CSATORNA ÉS LACULUI TÓ ICHTHIOFAUNÁJÁNAK SZÁMBAVÉTELE ÉS ÉRTÉKELÉSE Bega-Csatornában található ichthiofauna számbavétele és értékelése Leltár lista Sorszám I. Horgász állomás eredményei és megvitatásuk Tudományos megnevezés Népi megnevezés Befogott egyedek balin 2 Test súly (g) Kor (év) Test hossz (cm) 17, ,4 670,1 3 37,5 1 Aspius aspius Σ/X - 687,13/343,56 4/2 49,9/24,95 2 Barbus barbus márna 1 69,5 2 16,7 3 Chondrostoma nasus paduc 1 61,1 1 15,7 4 Pseudorasbora parva kínai razbóra 1 4,31 2 5,2 5 Leuciscus cephalus 6 Alburnus alburnus fejes domolykó szélhajtó küsz 3 1 6,8 1 76,4 35,2 2 13,4 45,3 3 17,6 33, ,8 Σ/X - 113,6/37,86 7/2,33 143,8/47,93 7 Tinca tinca compó 1 16,1 1 7,8 8 Lota lota menyhal 1 265,8 3 29,3 9 Perca fluviatilis csapósügér 1 17,7 2 9,7 10 Zingel streber német bucó 1 57,2 3 14,5 Befogott fajokra vetített készlet és biomassza FAJOK SZÁMSZAKI KÉSZLET (ex/100 m 2 ) Összes készlet / befogási pont 0,02 0,01 0,01 0,01 0,01 0,03 0,01 0,01 0,01 0,01 0,13 12,99 Összes készlet/ befogási pont Ex / 100 m 2 társ fajok g / 100 m 2 vezető fajok 114

3 Esox lucius Abramis brama Vimba vimba Aspius aspius Barbus barbus Carassius gibelio Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Scardinus erythrophthalmus Rhodeus sericeus amarus Cobitis taenia Sabanejewia bulgarica Sander lucioperca Lepomis gibbosus Ex / 100 m 2 g / 100 m 2 Leltár lista Sorszám II. Horgász állomás eredményei és megvitatásuk Tudományos megnevezés Népi megnevezés Befogott egyedek Test súly (g) Kor (év) Test hossz (cm) 1 Esox lucius csuka ,2 2 Abramis brama dévérkeszeg ,6 3 Vimba vimba szilvaorrú keszeg ,2 4 Aspius aspius balin 1 677,2 3 39,2 42,3 1 15,1 márna 2 5 Barbus barbus 68,5 2 16,3 Σ/X - 110,8/55,4 3/1,5 31,4/15,7 6 Carassius gibelio ezüstkárász 1 167,2 2 26,1 fejes 7,5 1 79,5 2 7 Leuciscus cephalus domolykó 33, ,2 Σ/X - 41,3/20,65 23/11,5 202,7/101,35 34,2 2 12,4 8 Alburnus alburnus szélhajtó küsz 3 44,3 3 16,6 32, ,8 Σ/X - 110,6/36,86 7/2,33 142,8/47,6 Scardinus vörösszárnyú ,2 erythrophthalmus keszeg 10 Rhodeus sericeus amarus ökle 1 6,9 1 6,7 8,6 2 9,7 vágócsík 2 11 Cobitis taenia 6,1 1 8,4 Σ/X - 14,7/7,35 3/1,5 18,1/9,05 12 Sabanejewia bulgarica bolgár csík 1 6,3 2 7,7 26, ,3 fogassüllő 2 13 Sander lucioperca 25, ,1 Σ/X - 51,4/25,7 2/1 321,4/160,7 14 Lepomis gibbosus naphal 1 11,4 2 8,5 Befogott fajokra vetített készlet és biomassza FAJOK SZÁMSZAKI KÉSZLET (ex/100 m 2 ) Összes készlet / befogási pont 0,01 0,01 0,01 0,01 0,02 0,01 0,02 0,03 0,01 0,01 0,02 0,01 0,02 0,01 0,2 18,00 Összes készlet/ befogási pont Ex / 100 m 2 társ fajok g / 100 m 2 vezető fajok 115

4 Aspius aspius Carassius gibelio Carassius gibelio Ctenopharyngodon idella Pseudorasbora parva Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Rhodeus sericeus amarus Cobitis taenia Silurus glanis Perca fluviatilis Sander lucioperca - - Ex / 100 m 2 g / 100 m 2 Leltár lista Sorszám III. Horgász állomás eredményei és megvitatásuk Tudományos megnevezés Népi megnevezés Befogott egyedek Test súly (g) Kor (év) Test hossz (cm) 1 Aspius aspius balin 1 19,2 1 12,8 196,3 2 14,9 ezüstkárász 2 2 Carassius gibelio 209,8 3 21,7 Σ/X - 406,1/203,05 5/2,5 36,6/18,3 ponty 2 236,3 2 23,1 34,2 1 13,2 3 Cyprinus carpio Σ/X - 270,5/135,25 3/1,5 36,3/18,5 4 Ctenopharyngodon idella amur ,2 5 Pseudorasbora parva kínai razbóra 1 3,31 2 4,2 6 Leuciscus cephalus 7 Alburnus alburnus fejes 75, ,1 2 domolykó 6,7 1 74,9 Σ/X - 82,1/41,05 4/2 228/144 33,2 2 12,1 szélhajtó küsz 4 43,3 3 16,3 31, ,1 19,5 2 10,2 Σ/X - 127,1/31,77 9/2,25 151,7/37,92 8 Rhodeus sericeus amarus ökle 1 8,9 2 10,1 9 Cobitis taenia vágócsík 1 6,1 1 8,7 10 Silurus glanis európai harcsa 1 438,2 2 27,8 11 Perca fluviatilis csapósügér 1 47,6 3 13,9 12 Sander lucioperca fogassüllő 1 689,4 2 42,1 Befogott fajokra vetített készlet és biomassza FAJOK SZÁMSZAKI KÉSZLET (ex/100 m 2 ) Összes készlet / befogási pont 0,01 0,02 0,02 0,01 0,01 0,02 0,04 0,01 0,01 0,01 0,01 0, ,18 41,05 Összes készlet/ befogási pont Ex / 100 m 2 társ fajok g / 100 m 2 vezető fajok 116

5 Abramis brama Carassius gibelio Cyprinus carpio Ctenopharyngodon idella Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Rhodeus sericeus amarus Perca fluviatilis Ex / 100 m 2 g / 100 m 2 Leltárlista Sorszám IV. Horgász állomás eredményei és megvitatásuk Tudományos megnevezés 1 Abramis brama 2 Carassius gibelio Népi megnevezés Befogott egyedek Test súly (g) Kor (év) Test hossz (cm) 38,1 1 12,2 dévérkeszeg 2 152,6 2 18,7 Σ/X - 190,7/95,35 3/1,5 30,9/15/45 kárász 3 187,3 2 15,8 164,1 2 14,6 149,8 2 14,2 Σ/X - 501,2/167,06 6/2 44,6/14,86 3 Cyprinus carpio ponty 1 623,1 3 32,1 4 Ctenopharyngodon idella amur 1 31, Leuciscus cephalus 6 Alburnus alburnus fejes 7,3 1 76,2 2 domolykó 6,2 1 74,8 Σ/X - 13,5/6,75 2/1 151/75,5 32,1 2 13,1 szélhajtó küsz 3 41,3 3 15,3 31, ,1 Σ/X - 105/35 7/2,33 142,5/47,5 7 Rhodeus sericeus amarus ökle 1 6,9 1 8,1 8 Perca fluviatilis csapósügér 1 10,2 2 18,9 Befogott fajokra vetített készlet és biomassza FAJOK SZÁMSZAKI KÉSZLET (ex/100 m 2 ) Összes készlet / befogási pont 0,02 0,03 0,01 0,01 0,02 0,03 0,01 0, ,14 14,82 Összes készlet/ befogási pont Ex / 100 m 2 társ fajok g / 100 m 2 vezető fajok 117

6 Aspius aspius Carassius gibelio Cyprinus carpio Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Perca fluviatilis Ex / 100 m 2 g / 100 m 2 Leltárlista Sorszám V. Horgász állomás eredményei és megvitatásuk Tudományos megnevezés 1 Aspius aspius Népi megnevezés Befogott egyedek Test súly (g) Kor (év) Test hossz (cm) 198,3 2 25,2 balin 2 662,1 3 36,8 Σ/X - 860,4/430,2 5/2,5 62/31 2 Carassius gibelio kárász 1 194,3 2 15,8 21, ,2 ponty 2 3 Cyprinus carpio 30, ,1 Σ/X - 52,3/26,15 5/2,5 857,3/428,65 4 Leuciscus cephalus 5 Alburnus alburnus 6 Perca fluviatilis 6,8 1 75,5 fejes 3 7,2 1 74,1 domolykó 32,4 2 32,7 Σ/X - 46,4/15,46 4/1,33 182,3/60,76 31,2 2 11,1 41,3 3 15,3 szélhajtó küsz 5 30, ,1 18,5 2 9,8 17,5 2 9,2 Σ/X - 138,6/15,46 11/1,33 157,5/60,76 47,3 3 15,2 csapósügér 2 17,2 2 10,4 Σ/X - 64,5/32,25 5/2,5 25,6/12,8 Befogott fajokra vetített készlet és biomassza FAJOK SZÁMSZAKI KÉSZLET (ex/100 m 2 ) Összes készlet / befogási pont 0,02 0,01 0,02 0,03 0,05 0, ,15 13,56 Összes készlet/ befogási pont Ex / 100 m 2 társ fajok g / 100 m 2 vezető fajok 118

7 Bega-Csatornai ichthiofauna gyakoriságára és állandóságára vonatkozó eredmények és megvitatásuk Befogott halfajokra vonatkozó gyakoriság és állandóság Faj Aspius aspius Barbus barbus Chondrostoma nasus Pseudorasbora parva gyakoriság 60% 40% 20% 40% Faj Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Tinca tinca Lota lota gyakoriság 100% 100% 20% 20% Faj Perca fluviatilis Zingel streber Esox lucius Abramis brama gyakoriság 80% 20% 20% 40% Faj Scardinus Rhodeus sericeus Vimba vimba Carassius gibelio erythrophthalmus amarus gyakoriság 20% 80% 20% 60% Faj Cobitis taenia Sabanejewia bulgarica Sander lucioperca Lepomis gibbosus gyakoriság 40% 20% 40% 20% Faj Ctenopharyngodon idella Cyprinus carpio Silurus glanis - gyakoriság 40% 60% 20% - - F = 25% alatt véletlenszerű fajok - F = 25 50% - kiegészítőfajok - F = 50 75% - állandó fajok - F = % - eukonstans fajok Paraméter kategória Halnépesség készlet és biomassza Bega-Csatorna biológiai integritás mutatójának (BIM) meghatározása Bonitálás osztály Paraméter Biomaszza (g/100 m 2 1 ) (>1.000) ( ) (>100) 9. Bőség (ex/100 m 2 ) (>100) (10-100) 1 (>10) 119

8 Esox lucius Abramis brama Cyprinus carpio Hypophthalmichthys molitrix Ctenopharyngodon idella Pseudorasbora parva Leuciscus cephalus Scardinus erythrophthalmus Perca fluviatilis Lepomis gibbosus Ex / 100 m 2 g / 100 m Lacului Tóban található ichthiofauna számbavétele és értékelése Eredmények és megvitatásuk Leltár lista Sorszám Tudományos megnevezés Népi megnevezés Befogott egyedek Test súly (g) Kor (év) Test hossz (cm) 1 Esox lucius csuka 1 386,1 3 34,2 37,6 1 11,6 38,9 1 12,6 dévérkeszeg 4 2 Abramis brama 35,4 1 10,7 151,1 2 19,2 Σ/X - 263/65,75 5/1,25 54,1/13,52 3 Cyprinus carpio 241,1 2 23,1 ponty 3 232,2 2 22,5 35,6 1 12,2 Σ/X - 508,9/169,63 5/1,66 57,8/19,26 4 Hypophthalmichthys molitrix fehér busa 1 368,3 1 45,8 5 Ctenopharyngodon idella amur ,3 3 46,7 2,31 1 3,2 kínai razbóra 2 6 Pseudorasbora parva 4,21 2 4,2 Σ/X - 6,52/3,26 3/1,5 7,4/3,7 7 Leuciscus cephalus 8 Scardinus erythrophthalmus fejes 6,8 1 74,8 2 domolykó 79, ,9 Σ/X - 85,9/42,95 4/2 226,7/113,35 vörösszárnyú keszeg 1 187,3 2 12,3 csapósügér 2 87,3 4 19,2 17,2 2 10,4 9 Perca fluviatilis Σ/X - 104,5/52,25 6/3 29,6/14,8 10 Lepomis gibbosus naphal 1 12,4 2 9,2 Befogott fajokra vetített készlet és biomassza FAJOK SZÁMSZAKI KÉSZLET (ex/100 m 2 ) Összes készlet / befogási pont 0,01 0,04 0,03 0,01 0,01 0,02 0,02 0,01 0,02 0, ,18 43,60 Összes készlet/ befogási pont Ex / 100 m 2 társ fajok g / 100 m 2 vezető fajok 120

9 Befogott halfajokra vonatkozó gyakoriság és állandóság Faj Esox lucius Abramis brama Cyprinus carpio Hypophthalmichthys molitrix gyakoriság 50% 50% 100% 50% Faj Ctenopharyngodon Scardinus Pseudorasbora parva Leuciscus cephalus idella erythrophthalmus gyakoriság 100% 100% 100% 100% Faj Perca fluviatilis Lepomis gibbosus - - gyakoriság 50% 50% F = 25% alatt véletlenszerű fajok - F = 25 50% - kiegészítő fajok - F = 50 75% - konstans fajok - F = % - eukonstans fajok Paraméter kategória Halnépességek készlete és biomasszája Lacului Tó biológiai integritás mutatójának (BIM) meghatározása Bonitálás osztály Paraméter Biomassza (g/100 m 2 1 ) (>1.000) ( ) (>100) 9. Bőség (ex/100 m 2 ) (>100) (10-100) 1 (>10) 121

10 Általános következtetések 1. A Bega-Csatornában leltározott fajok 24 volt. 2. A Bega-Csatornában állandóan jelenlétet mutató halfajok: Aspius aspius, Leuciscus cephalus, Alburnus alburnus, Perca fluviatilis, Carassius gibelio, Rhodeus sericeus amarus, Cyprinus carpio. 3. A Lacului Tóban állandó jelenlétet mutató halfajok: Cyprinus carpio, Ctenopharyngodon idella, Pseudorasbora parva, Leuciscus cephalus, Scardinus erythrophthalmus. 4. A vizsgált pontokon található halak táplálék spektruma kiegyensúlyozatlan az emberi tényezők és a tudományos alap nélkülözésével végzett benépesítések miatt. 5. A fajokra vetített biomassza csökkent értékű. 6. A biomassza összetevői kistermetű fajok és példányok. 7. A termelő potenciál csökkent értékű a gyenge és kevéssé kihasznált táplálék forrásoknak köszönhetően. 8. A halpopulációk életkorát negatívan befolyásolják a szakszövetségek által évente vagy kétévente végzett benépesítések. 9. A halállomány biodiverzitása şi integritása egy instabil és sérült ichthiofaunára jellemző. 10. Az ichthiofauna mennyiségi és minőségi szempontból pontos jellemzése érdekében széleskörű és hosszútávú tanulmányok elvégzése szükséges. 122

11 Leltározott halfajok leírása Esox lucius Linnaeus, 1758 Csuka, többféle népi elnevezéssel (30 cm- nél kisebb példányok ) Taxonomiai besorolás Osztály: Actinopterygii (csontos halak) Rend: Esociformes Család: Esocidae 59.Ábra - Esox lucius Linnaeus, 1758 (eredeti fotó) Azonosító jellemzők A hosszúkás, orsó alakú és oldalt enyhén lapított testet apró ovális pikkelyek borítják, amelyek eltűnnek a páros uszonyok alapjánál és a fej hátsó részén, de jelen vannak a kopoltyúfedőkön és a száj fölött. A szájnyílás mélyen bevágott és nagy (egészen a szemek alá nyílik). A premaxiláris-, szájpadlás- şi fog-csontok erős, kúp alakú, befelé hajló fogazatot képeznek ; ezen csontok mindegyikén kiemelkednek a szemfogak. Az állkapcsok hosszúkásak, kacsacsőrhőz hasonlóak. 60.Ábra Csuka száj- és garatürege (Esox lucius Linnaeus, 1758) [eredeti fotó ] A hátuszony a test hátulsó felén helyezkedik el, a farokuszony közelében. A farokuszony mélyen bevágott, egyenlő méretű lekerekített lebenyekkel. Az alsó hasi úszó a hátúszóval egy vonalban helyezkedik el, amelyhez méretben is hasonló. A hasúszók a gyomortájékon találhatók. 123

12 Az oldal vonal majdnem egyenes és a fej szintjéig érő hosszabításokat mutat. A fiatal példányoknál az oldal vonal hiányzik. Méretek: Átlagos: cm, 1-1,5 kg Maximális: 150 cm, 35 kg Mérések: Pikkelyek az oldalvonalon, alatta és fölötte VI-X Úszók rádiusza D A P V III-IV(VII) I(II) I-II 7-11 Garati fogak Kopoltyú tüskék Csigolyák A csuka színezete változó, a környezettől, évszaktól, fiziológiai állapottól és kortól függően változhat. Általában a hát árnyalata szürkés-zöld és sárgás-zöld között váltakozik. Az oldalsó részek világosabb színűek, barnás vagy kávészínű foltokkal vagy csíkokkal márványozottak. A hasalja fehér. Lehetséges tévedések: A csukát nem lehet összetéveszteni az ichthiofaunánk más fajtáival. Biológia A csuka olyan faj, amely megtalálható az édes folyóvizekben (egészen a dombvidékes területekig), de az állóvizekben is, ugyanakkor az enyhén sós brakkvizekben is előfordul. A csendes, sekély vizeket kedveli, ahol palustrus makrofita vegetáció és gazdag halállomány található. A fiatal példányok kis csoportokban élnek, a felnőtt halak magányos életmódot folytatnak. Jól tűri a csökkent oxigén tartalmat. A szaporodása február hónapban kezdődik, amikor a víz hőmérséklete eléri a 6-8 O C ot és március vagy április hónapban ér véget. Az ivarérettséget 2-3 éves korban éri el. A sárgás színű ikra átmérője 2,5-3 mm. A kikelési időszak körülbelül 14 nap. A csuka 3 hónapos kora után tér át a ragadozó életmódra. A faj fontossága az ökológiai rendszerre nézve Pozitív 124

13 Jelenlegi és potenciális veszélyek Az orvhalászat, szemcsés anyagok kitermelése (homok, sóder, stb) a folyók mellékmedréből, a vízfolyások szennyeződése, duzzasztógátak számának növekedése, a vízszabályozások következtében jelentkező szintcsökkenés, a Bega-Csatornának a szaporodási időszakban végzett tisztítása, mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak a csuka életterének pusztulásához. Fenntartási helyzet Kedvező A faj gazdálkodás/megőrzést célzó intézkedések a fenntartási helyzet megőrzésének vagy javításának érdekében. A faj életterére vonatkozó javaslatok Kerülni kell minden olyan tevékenységet, amely jelentős hatással lenne a fajra vagy annak élethelyére, mint például: bármilyen jellegű hulladék lerakása a vízfolyások közelében, kommunális és ipari szennyvízeknek a vízfolyásokba történő bevezetése, ellenőrizetlen turizmus, túlzott mértékű halászat és az orvhalászat. A faj élethelyének megóvását célzó intézkedéseket kell bevezetni, úgy mint: újratelepítés ott ahol szükséges, a partközeli fás növényzet fenntartása, a halállományra, halászatra és haltenyésztésre vonatkozó hatályos jogszabályok betartása. Fajra vonatkozó javaslatok Fenntartó intézkedések bevezetése; A népesség állapotának és földrajzi megoszlás területének mélyebb ismerete; Az orvhalászat leküzdése; A halászatra és a vízi élővilág megőrzésére vonatkozó hatályos szabályok betartása. Ezen gazdálkodási intézkedések esetleges következménye más fajokra Pozitív, mivel ezen faj élethelyének megőrzése hozzájárul a vizek biodiverzitásának általános megőrzéséhez. 125

14 Abramis brama Linnaeus, 1758 Dévérkeszeg, számos népi elnevezéssel Taxonómiai besorolás Osztály:Actinopterygii halak) Rend: Cypriniformes Család: Cyprinidae (csontos 61.Ábra - Abramis brama Linnaeus, 1758 (eredeti fotó) Azonosító jellemzők A magas, orsóalakú test oldalt erősen lapított, közepes méretű pikkelyek borítják. A fiatal példányonál a pikkelyek könnyen leválnak, míg a kifejlett egyedeknél jól rögződnek. A testhez viszonyítva a fej kisméretű. A kicsi szemek a fej elülső felén helyezkednek el. A száj kicsi és nem rendelkezik bajusszal. A hátúszó magas, széle enyhén homorú és a gyomortájon levő hasúszókhoz képest hátrább helyezkedik el. Az alsó hasi úszó nyúlt alakú, a hátúszó vonala alatt helyezkedik el, míg a farokúszó mélyen bevágott. A látható folyamatos oldal vonal a hason enyhén ívelt. Méretek: Átlagos: cm Maximális: 82 cm, 6 kg (4-10 kg) Mérések Pikkelyek az oldalvonalon, alatta és fölötte III 50 57(58) 6-8 (8)9(10) Úszók rádiusza D A P V III (23-24) 25-28(30) I (13)14-17 I(II) 7(8) Garati fogak Kopoltyú tüskék Csigolyák A dévérkeszeg színe olajzöld a hátán, kékbe játszó vagy vöröses fényű világos szürke az oldalán és ezüstös fehér (a fiatal példányoknál) vagy sárgás (a koros egyedeknél) a hasán. 126

15 Lehetséges tévedések Fajok amelyekkel a dévérkeszeg összetéveszthető Abramis sapa (bagolykeszeg) Abramis ballerus (laposkeszeg) Blicca bjoerkna (karikakeszeg) A dévérkeszegtől megkülönböztető jellemzők A száj lennebb van, az orr csapott, a felnőtt példányok is kisebb méretűek, a sugarak az alsó hasi úszóban nagyobb Az alsó hasi úszóban a sugarak nagyobb, az oldal vonalat alkotó pikkelyek nagyobb, mérete kisebb a felnőtt példányok esetében is Az alsó hasi úszóban kisebb a sugarak, a garati fogak két sorban helyezkednek el, az alsó hasi úszó a hátúszó vonalától hátrább található, a testméret a kifejlett példányoknál kisebb Biológia A faj gyakran előfordul az állóvizekben vagy a csendes folyású vizekben, főleg a Duna mély mocsaraiban (stagnofil-reofil faj). Az ivarérettség 3-4 éves korban következik be. A szaporodás április második hetében kezdődik, amikor a víz hőmérséklete eléri a 18 O C-ot és június végén fejeződik be. A kikelési folyamatot a víz hőmérséklete befolyásolja. (4-6 nap). A szaporodási időszakban a hímeket mivel páros uszonyaik pirosas színt öltenek - meg lehet különböztetni a nőstényektől. A faj fontossága az ökológiai rendszerben Pozitív Jelenlegi és potenciális veszélyek Az orvhalászat, szemcsés anyagok kitermelése (homok, sóder, stb) a folyók mellékmedréből, a vízfolyások szennyeződése, duzzasztógátak számának növekedése, a vízszabályozások következtében jelentkező szintcsökkenés, a Bega-Csatornának a szaporodási időszakban végzett tisztítása, mind olyan tényezők amelyek hozzájárulnak a dévérkeszeg életterének pusztulásához. Fenntartási helyzet Kedvező A faj gazdálkodás/megőrzést célzó intézkedések a fenntartási helyzet megőrzésének vagy javításának érdekében. A faj életterére vonatkozó javaslatok Kerülni kell minden olyan tevékenységet, amely jelentős hatással lenne a fajra vagy annak élethelyére, mint például: bármilyen jellegű hulladék lerakása a vízfolyások közelében, kommunális és ipari szennyvízeknek a vízfolyásokba történő bevezetése, ellenőrizetlen turizmus, túlzott mértékű halászat és az orvhalászat. A faj élethelyének megóvását célzó intézkedéseket kell bevezetni, úgy mint: újratelepítés ott ahol szükséges, a partközeli fás növényzet fenntartása, a halállományra, halászatra és haltenyésztésre vonatkozó hatályos jogszabályok betartása. 127

16 Fajra vonatkozó javaslatok Fenntartó intézkedések bevezetése; A népesség állapotának és földrajzi megoszlás területének mélyebb ismerete; Az orvhalászat leküzdése; A halászatra és a vízi élővilág megőrzésére vonatkozó hatályos szabályok betartása Ezen gazdálkodási intézkedések esetleges következménye más fajokra Pozitív, mivel ezen faj élethelyének megőrzése hozzájárul a vizek biodiverzitásának általános megőrzéséhez. 128

17 Vimba vimba Linnaeus, 1758 Szilvaorrú keszeg Taxonómiai besorolás Osztály: Actinopterygii (csontos halak) Rend: Cypriniformes Család: Cyprinidae Azonosító jellemzők Az orsóalakú, közepesen lapított testet gömbölyű pikkelyek borítják. A fej kicsi, az orr húsos és erősen előrenyúló, mely lehet hosszú és hegyes vagy rövid és vaskos. A felső állkapocs hossza meghaladja az alsó állkapocsét.a száj alsó elhelyezkedésű és patkó formában ívelt. A hátúszó rövid, magas, széle enyhén homorú, a hasúszók vonala mögött helyezkedik el. Az alsó hasi úszó a hátúszó vonala mögött található, a farokúszó mélyen bevágott. A nemi különbözőség a páros úszóknál látható, melyek hosszabbak a hím egyedeknél, amelyeken a szaporodási időszakban a fej és a hátoldali pikkelyek vonalán kemény gombok mutatkoznak ( szerelem gyöngyei, nászkiütés ). Ennél a halfajnál hangsúlyozott változatosság tapasztalható, általában két alakban fordul elő: egy magas testű és egy hosszúkás testű. Az oldal vonal teljes és majdnem egyenes. Méretek: Általános: cm Maximális: 50 cm, 1,39 kg Mérések Pikkelyek az oldalvonalon, alatta és fölötte 9 10 III 57 58(63) 5-6 (8)9 Úszók rádiusza D A P V III (17) 18-20(22) I II 9 Garati fogak Kopoltyú tüskék Csigolyák A szilvaorrú keszeg feje és háta ólomszürke, míg az oldala és a hasalja ezüst-fehér. Az alsó hasi úszó szélén fekete pontok láthatóak. Lehetséges tévedések Fajok melyekkel összetéveszthető a szilvaorrú keszeg Chondrostoma nasus (paduc) Rutilus rutilus (bodorka, búzaszemű keszeg) Aspius aspius (balin) Leuciscus idus (jászkeszeg) A szilvaorrú keszegtől megkülönböztető jellemzők Szája alsó állású haránthasíték; szarunemű alsó ajakkal, törzse vaskos, a farokúszó sugarainak kisebb, a garati fogak lándzsa alakúak, a hashártya fekete. Szája csúcsba nyíló, középállású, az oldal vonalat alkotó pikkelyek kisebb. Szájnyílása csúcsba nyíló, mélyen bevágott, az oldal vonalat alkotó pikkelyek nagyobb, az alsó hasi úszó sugarainak nagyobb, a garati fogak két sorban helyezkednek el. Szájnyílása csúcsba nyíló, az alsó hasi úszó sugarainak nagyobb,a garati fogak két sorban helyezkednek el. 129

18 Biológia Reofil faj, de előfordul az állóvizekben és a Duna torkolataiban is; továbbá megtalálható a paduc élőhelyein (dombvidéken). Táplálékát a fenéklakók illetve növényi maradványok képezik. A megjelenésénél említett kétféle alak a szaporodási időszak miatt különül el. A magastestű fajta felvándorol a folyókon ősszel és kora tavasszal szaporodik (április május időszakban). A hosszúkás testű fajta tavasszal vándorol és június-júliusban szaporodik. A O C os hőmérsékleten a kikelés 2-3 napig tart. Az ivarérettség 2-3 éves korban kovetkezik be, a hímek korábban érik el, mint a nőstény példányok. A faj fontossága az ökológiai rendszerben Pozitív Jelenlegi és potenciális veszélyek Az orvhalászat, szemcsés anyagok kitermelése (homok, sóder,stb) a folyók mellékmedréből, a vízfolyások szennyeződése, duzzasztógátak számának növekedése, a vízszabályozások következtében jelentkező szintcsökkenés, a Bega-Csatornának a szaporodási időszakban végzett tisztítása, mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak a szilvaorrú keszeg életterének pusztulásához. Fenntartási helyzet Sérülékeny A faj gazdálkodás/megőrzést célzó intézkedések a fenntartási helyzet megőrzésének vagy javításának érdekében. A faj életterére vonatkozó javaslatok Kerülni kell minden olyan tevékenységet, amely jelentős hatással lenne a fajra vagy annak élethelyére, mint például: bármilyen jellegű hulladék lerakása a vízfolyások közelében, kommunális és ipari szennyvízeknek a vízfolyásokba történő bevezetése, ellenőrizetlen turizmus, túlzott mértékű halászat és az orvhalászat. A faj élethelyének megóvását célzó intézkedéseket kell bevezetni, úgy mint: újratelepítés ott ahol szükséges, a partközeli fás növényzet fenntartása, illetve a hatályos jogszabályok betartása : a halállományra, halászatra és haltenyésztésre : a védett növény és állatfajokra és védett területekre vonatkozóan Fajra vonatkozó javaslatok Fenntartó intézkedések bevezetése; A népesség állapotának és földrajzi megoszlás területének mélyebb ismerete; Az orvhalászat leküzdése; A halászatra és a vízi élővilág megőrzésére vonatkozó hatályos szabályok betartása Jogszabályi védőintézkedések Berni Egyezmény Vörös Lista RBDD 130

19 Ezen gazdálkodási intézkedések esetleges következménye más fajokra Pozitív, mivel ezen faj élethelyének megőrzése hozzájárul a vizek biodiverzitásának általános megőrzéséhez. 131

20 Aspius aspius Linnaeus, 1758 Balin, számos népi elnevezéssel Taxonómiai besorolás Osztály: Actinopterygii (csontos halak) Rend: Cypriniformes Család: Cyprinidae 62.Ábra - Aspius aspius Linnaeus, 1758 (eredeti fotó) Azonosító jellemzők A Cypriniformes családhoz tartozó egyetlen ragadozó hal, teste hosszúkás, orsóalakú,, karcsú, melyet apró pikkelyek borítanak. A fej kúpalakú. A száj nagy, széles, harántvágású, az alsó állkapocs kampószerűen felhajló. A szemek nagyon kiállnak (exoftalmia). A fej után a hát vonala meredeken emelkedik 63.Ábra Balin szájnyílása (Aspius aspius Linnaeus, 1758) [eredeti fotó] A hátúszó és a hasúszók majdnem szimmetrikusan helyezkednek el, a mellúszók nem érik el a hasúszók alapját. Az alsó hasi úszó pereme erősen homorú, a farokúszó mélyen bevágott. 132

21 64.Ábra Balin farokúszója (Aspius aspius Linnaeus, 1758) [eredeti fotó] Az oldal vonal teljes. Méretek: Általános: cm Maximális: 100 cm, 9 kg Mérések Pikkelyek az oldalvonalon, alatta és fölötte D Úszók rádiusza A P V ( III III I II 65)66 71(73) 5-6 (8)9 (12)13-14(15) Garati fogak Kopoltyú tüskék Csigolyák A test hátoldalán a feketés-zöldes szín a jellemző, az oldalakon ezüstösen csillogó. Lehetséges tévedések Fajok melyekkel összetéveszthető a balin Vimba vimba (szilvaorrú keszeg) Rutilus rutilus (búzaszemű keszeg, bodorka) Leuciscus cephalus (fejes domolykó) Leuciscus idus (jászkeszeg) A balintól megkülönböztető jellemzők Alsó állású száj, a szem átmérője nagyobb, az alsó hasi úszóban a sugarak nagyobb, az oldal vonalat képező pikkelyek kisebb, a garati fogak egy soron helyezkednek el. Kicsi, csúcsba nyíló száj, a szem átmérője nagyobb, az írisz színe vöröses, a pikkelyek nagyobb méretűek, az oldal vonalat alkotó pikkelyek kisebb, a garati fogak egy soron helyezkednek el. A test inkább hengeres, a pikkelyek nagyobbak, a szem átmérője nagyobb, az oldalvonalat alkotó pikkelyek kisebb, az alsó hasi úszó homorú. Kicsi száj, a test erősebben lapított, az oldalvonalat alkotó pikkelyek kisebb. Biológia Édesvízi reofil-stagnofil faj, amely gyakran előfordul a síkvidéktól a dombvidékig található folyóvizekben, holtágakban és tavakban. Nappali faj, amely kis méretű halakkal, rovarlárvákkal, apró rákfélékkel és férgekkel táplálkozik. 133

22 A fiatal példányok kis rajokban mozognak, míg az idős egyedek magányosak. Az ivarérettség 3-5 éves korben következik be. Az ívás március hónapban kezdődik, amikor a víz hőmérséklete eléri a 6-10 O C-ot és április hónapban zárul le. A kikelési időszak 5-6 napig tart. A faj fontossága az ökológiai rendszerben Pozitív Jelenlegi és potenciális veszélyek Az orvhalászat, szemcsés anyagok kitermelése (homok, sóder,stb) a folyók mellékmedréből, a vízfolyások szennyeződése, duzzasztógátak számának növekedése, a vízszabályozások következtében jelentkező szintcsökkenés, a Bega-Csatornának a szaporodási időszakban végzett tisztítása, mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak a faj életterének pusztulásához. Fenntartási helyzet Kedvező A faj gazdálkodás/megőrzést célzó intézkedések a fenntartási helyzet megőrzésének vagy javításának érdekében. A faj életterére vonatkozó javaslatok Kerülni kell minden olyan tevékenységet, amely jelentős hatással lenne a fajra vagy annak élethelyére, mint például: bármilyen jellegű hulladék lerakása a vízfolyások közelében, kommunális és ipari szennyvízeknek a vízfolyásokba történő bevezetése, ellenőrizetlen turizmus, túlzott mértékű halászat és az orvhalászat. A faj élethelyének megóvását célzó intézkedéseket kell bevezetni, úgy mint: újratelepítés ott ahol szükséges, a partközeli fás növényzet fenntartása, illetve a hatályos jogszabályok betartása : a halállományra, halászatra és haltenyésztésre : a védett növény és állatfajokra és védett természeti területekre vonatkozóan Fajra vonatkozó javaslatok Fenntartó intézkedések bevezetése; A népesség állapotának és földrajzi megoszlás területének mélyebb ismerete; Az orvhalászat leküzdése; A halászatra és a vízi élővilág megőrzésére vonatkozó hatályos szabályok betartása Jogszabályi védőintézkedések OUG 57/2007 Berni Egyezmény 3. Melléklet Élőhelyekre vonatkozó Direktíva 2. és 5. Melléklete Vörös Lista IUCN Vörös Lista RBDD 49/2011 Törvény 134

23 Ezen gazdálkodási intézkedések esetleges következménye más fajokra Pozitív, mivel ezen faj élethelyének megőrzése hozzájárul a vizek biodiverzitásának általános megőrzéséhez. 135

24 Barbus barbus Linnaeus, 1758 Márna, vagy rózsás márna, számos népi elnevezéssel Taxonómiai besorolás Osztály: Actinopterygii (csontos halak) Rend: Cypriniformes Család: Cyprinidae Azonosító jellemzők A hosszúkás, majdnem hengeres testet apró pikkelyek borítják. Az orr-rész hosszúkás. A száj alsó állású, félhold alakú, húsos ajkakkal, ahol 2 pár bajusz szál található: 2 rövidebb az állkapcson (elülső bajusz) és 2 hosszabb a száj sarkában ( hátulsó bajusz). Az alsó ajak osztott, 2-3 lebenyből áll. A hátúszó széle homorú, a mellúszók hegyesek. Az alsó hasi úszó jóval a hátúszó vonala mögött helyezkedik el. Az oldal vonal teljes és enyhén ívelt. Méretek: Általános: cm Maximális: 120 cm, 12 kg Mérésk Pikkelyek az oldalvonalon, alatta és fölötte D Úszók rádiusza A P V III-IV III I II ( 53)56 62(64) (6) Garati fogak Kopoltyú tüskék Csigolyák (47) A márna teste a háton olaj-zöld színű, a hasi részen fehéres-sárgás. Esetenként a testet apró, sötét színű foltok pöttyözik. A hátúszó és a farokúszó széle sötétebb színű, míg a többi úszó vöröses árnyalatú. Lehetséges tévedések Morfológiai szempontból a rózsás márna a magyar márnára (Barbus meridionalis petenyi) hasonlít. A már felsorolt megkülönböztető jellemzőkön kívül a magyar márnán márványos színeződések találhatóak a háton, oldalakon és úszókon. Egy másik jellemző, amely megkülönbözteti a rózsás márnát a magyar márnától, egy vörös tengely jelenléte a bajusz szálakban. 136

25 Biológia Kizárólag folyóvizekben élő halfajta (reofil faj). Tavasszal felúszik a folyókon (szaporodási vándorlás), míg ősszel ellenkező irányú a vándorlás (telelési vándorlás). Az ivarérettséget a hímek 2-3 éves korban érik el, a nőstények pedig 4-5 évesen. A szaporodási időszak május hónapban kezdődik (egyes szerzők szerint áprilisban) és júniusban ér véget. A kikelési időszak a víz hőmérsékletétől függ (5-16 nap). Az ikrák mérgezőek. A tápláléka rovarlárvákból, rákfélékből, ritkábban növényi részekből, estleg halikrából tevődik össze. A nagy folyókban és a Dunán a Palingenia törzshöz tartozó populáció a márna táplálékának alapelemét képezi. A faj fontossága az ökológiai rendszerben Pozitív Jelenlegi és potenciális veszélyek Az orvhalászat, szemcsés anyagok kitermelése (homok, sóder,stb) a folyók mellékmedréből, a vízfolyások szennyeződése, duzzasztógátak számának növekedése, a vízszabályozások következtében jelentkező szintcsökkenés, a Bega-Csatornának a szaporodási időszakban végzett tisztítása, mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak a faj életterének pusztulásához. Fenntartási helyzet Sebezhető A faj gazdálkodás/megőrzést célzó intézkedések a fenntartási helyzet megőrzésének vagy javításának érdekében. A faj életterére vonatkozó javaslatok Kerülni kell minden olyan tevékenységet, amely jelentős hatással lenne a fajra vagy annak élethelyére, mint például: bármilyen jellegű hulladék lerakása a vízfolyások közelében, kommunális és ipari szennyvízeknek a vízfolyásokba történő bevezetése, ellenőrizetlen turizmus, túlzott mértékű halászat és az orvhalászat. A faj élethelyének megóvását célzó intézkedéseket kell bevezetni, úgy mint: újratelepítés ott ahol szükséges, a partközeli fás növényzet fenntartása, illetve a hatályos jogszabályok betartása : a halállományra, halászatra és haltenyésztésre : a védett növény és állatfajokra és védett természeti területekre vonatkozóan Fajra vonatkozó javaslatok Fenntartó intézkedések bevezetése; A népesség állapotának és földrajzi megoszlás területének mélyebb ismerete; Az orvhalászat leküzdése; A halászatra és a vízi élővilág megőrzésére vonatkozó hatályos szabályok betartása 137

26 Jogszabályi védőintézkedések OUG 57/2007 Élőhelyekre vonatkozó Direktíva 5. Melléklete Vörös Lista RBDD 49/2011 Törvény Ezen gazdálkodási intézkedések esetleges következménye más fajokra Pozitív, mivel ezen faj élethelyének megőrzése hozzájárul a vizek biodiverzitásának általános megőrzéséhez. 138

27 Carassius gibelio Bloch, 1782 Ezüstkárász Taxonómiai besorolás Osztály: Actinopterygii (csontos halak) Rend: Cypriniformes Család: Cyprinidae 65.Ábra - Carassius gibelio Bloch, 1782 (eredeti fotó) Azonosító jellemzők Az ezüstkárász teste nyújtott, oldalról enyhén lapított, a pikkelyek teljesen befedik. A fej rövid, a száj tompa, vékony ajkakkal, bajusza nincs. A test felső vonala enyhén domború, a test hossza 2,1-2,9 szer nagyobb, mint a maximális magassága. Az oldalvonal teljes. Méretek: Általános: cm Maximális: 45 cm, 3 kg Mérések Pikkelyek az oldalvonalon, alatta és fölötte (5)6(7) III-IV (5)6(7) (14)15-18 Úszók rádiusza D A P V III 5 I (14)16(18) I 7-8 Garati fogak 4-4 Kopoltyú tüskék (40)41-52(54) Csigolyák A test színezete a környezettől függ. Általában az ezüszkárász háta szürkés-zöldes (néha szürkés-fekete) színű, az oldala és a hasa fémesen csillogó eztüstös árnyalatú. Lehetséges tévedések Fajok melyekkel az ezüstkárász összetéveszthető Carassius carassius (széles kárász) Cyprinus carpio (növendék ponty) Az ezüstkárásztól megkülönböztető jellemzők A kopoltyú tüskék kisebb, a hátúszó és az alsó hasi úszó első sugara recézett, a hashártya gyöngyház fényű. Két pár bajusszal rendelkezik, az oldal vonalat alkotó pikkelyek nagyobb, a garati fogak 3 sorban helyezkednek el. Biológia Ázsiából származó, napjainkra már Európa nagyrészén is meghonosodott fajta. Minden féle édesvízben megtalálható, a Duna torkolatainál, úgymint a holtágakban. 139

28 Az ivarérettség 2 éves korben következik be. A szaporodás időszaka április vagy május hónapban kezdődik, amikor a víz hőmérséklete elérte a O C értéket és esetenként ősszel fejeződik be. A kikelés a hőmérséklet függvénye (4-6 nap). Ennél a fajnál tapasztaható volt a nem megváltoztatása és a gynogenesis, vagyis ivartalan szaporodási forma. Eurifag fajnak minősül. A faj fontossága az ökológiai rendszerben Pozitív Jelenlegi és potenciális veszélyek Az orvhalászat, szemcsés anyagok kitermelése (homok, sóder,stb) a folyók mellékmedréből, a vízfolyások szennyeződése, duzzasztógátak számának növekedése, a vízszabályozások következtében jelentkező szintcsökkenés, a Bega-Csatornának a szaporodási időszakban végzett tisztítása, mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak a faj életterének pusztulásához. Fenntartási helyzet Kedvező A faj gazdálkodás/megőrzést célzó intézkedések a fenntartási helyzet megőrzésének vagy javításának érdekében. A faj életterére vonatkozó javaslatok Kerülni kell minden olyan tevékenységet, amely jelentős hatással lenne a fajra vagy annak élethelyére, mint például: bármilyen jellegű hulladék lerakása a vízfolyások közelében, kommunális és ipari szennyvízeknek a vízfolyásokba történő bevezetése, ellenőrizetlen turizmus, túlzott mértékű halászat és az orvhalászat. A faj élethelyének megóvását célzó intézkedéseket kell bevezetni, úgy mint: újratelepítés ott ahol szükséges, a partközeli fás növényzet fenntartása, illetve a hatályos jogszabályok betartása : a halállományra, halászatra és haltenyésztésre : a védett növény és állatfajokra és védett természeti területekre vonatkozóan Fajra vonatkozó javaslatok Fenntartó intézkedések bevezetése; A népesség állapotának és földrajzi megoszlás területének mélyebb ismerete; Az orvhalászat leküzdése; A halászatra és a vízi élővilág megőrzésére vonatkozó hatályos szabályok betartása Jogszabályi védőintézkedések OUG 57/2007 Élőhelyekre vonatkozó Direktíva 5. Melléklete Vörös Lista RBDD 49/2011 Törvény Ezen gazdálkodási intézkedések esetleges következménye más fajokra Pozitív, mivel ezen faj élethelyének megőrzése hozzájárul a vizek biodiverzitásának általános megőrzéséhez. 140

29 Cyprinus carpio Linnaeus, 1758 Ponty, számos népi elnevezéssel Taxonómiai besorolás Osztály: Actinopterygii (csontos halak) Rend: Cypriniformes Család: Cyprinidae 66.ábra - Cyprinus carpio Linnaeus, 1758 (eredeti fotó) Azonosító jellemzők A vadponty hosszúkás teste oldalt lapított (a fej mögött egy taréjt képez) és nagy pikkelyek fedik, amelyek alján fekete folt, szélein pedig fekete pontok láthatók. A kúp alakú fejen az alsó állású, enyhén harántvágású száj húsos ajkakkal rendelkezik, ezeknek a bőrredői teleszkópszerűen kinyújthatóak, elősegítve a táplálkozást. A felső állkapcson két pár bajusz szál található, a felső ajakon levő kettő rövidebb, mint a szájszegletben lévő alsó kettő. A testet nagy méretű pikkelyek borítják. A hátúszó hosszúkás alakú, míg a hasi úszók lekerekítettek. A keskeny alsó hasi úszó a hátúszó vonala mögött helyezkedik el. A hátúszó és az alsó hasi úszó első sugarai megvastagodtak, hátsó felületük fogazott. Farokúszója erőteljes, formája szimmetrikus. A ponty változatossága erőteljesen hangsúlyos. Antipa 4 fő ponty alakot azonosított Románia természetes vizeiben (tipikus, gibossus, hungaricus és oblongus), amelyek egymástól való különbözőségét az általános testfelépítés és főként a profil index értéke adja. A vadpontyból több faj alakult, amelyek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Az oldal vonal teljes és egyenes. Méretek: Általános: cm, 3-5 kg Maximális: 120 cm, 37,3 kg Mérések Pikkelyek az oldalvonalon, alatta és fölötte D Úszók rádiusza A P V 5 7 (II)III-IV (II)III I II ( 34)36 39(40) 5 7 (17)18-21(22) (4)5(6) (14)15-19(18) 7-9 Garati fogak ( ) Kopoltyú tüskék Csigolyák 21-29(34) A ponty esetében a test színe az élőhelyétől függően változhat. A mély folyókban vagy az állóvizekben élő ponty színezete zöldes-feketés, míg a tiszta, áttetsző vízben élő sárgásaranyszínű vagy ezüstös árnyalatú. Általában a ponty háta feketébe hajló, zöldes árnyalatokkal, oldalsó részei sárgás vagy aranyszínűek, a hasa fehér. Úszói sárgás-szürkék, kivételt képez a farokúszó és az alsó hasi úszó, melyek vöröses vagy narancsszínűek. 141

30 Lehetséges tévedések Fajok melyekkel a ponty összetéveszthető Carassius gibelio (ezüstkárász) Carassius carassius növendék (széles kárász) Ctenopharyngodon idella (amur) A pontytól megkülönböztető jellemzők Nincs bajusza, a hashártya fekete, garati fogai egy soron helyezkednek el, a test magasabb, az oldal vonalat alkotó pikkelyek kisebb Nincs bajusza, a garati fogai egy soron helyezkednek el, a test magasabb Nyúltabb alakú test, nincs bajusza, a hátúszó rövidebb, hashártyája fekete, a garati fogak recések és soronként helyezkednek el. Biológia Édesvízi faj, megtalálható az ország majdnem minden folyójában, kivéve a hegyi vízfolyásokat. Jól alkalmazkodott az állóvizekhez és holtágakhoz is. Az ivarérettséget a hímek 3 éves, a nőstények 4 éves korban érik el. A ponty szaporodása az év meleg időszakában történik és az április-augusztus (még szeptemberben is) időszakban zajlik, az intenzitás júniusban a legnagyobb. A hőmérsékleti határértékek O C közé tehetők, az optimális a O C. A kikelés a hőmérséklet függvénye (3-4 nap). A ponty mindenevőnek tekinthető, mivel vízi állatokat és növényeket is fogyaszt, a táplálék összetétele az élőhelytől függően változik. A felnőtt ponty kifejlett rovarokkal, rovarlárvákkal, apró rákfélékkel, vízalatti növényzettel, növényi hulladékkal, stb. táplálkozik. A keskeny hátúszó a test közepén található. A hasúszók a hátúszó alatt helyezkednek el. A magas és keskeny alsó hasi úszó a hasúszóktól és a farokúszótól egyenlő távolságra található. A farokúszó mélyen bevágott. A faj fontossága az ökológiai rendszerben Pozitív Jelenlegi és potenciális veszélyek Az orvhalászat, szemcsés anyagok kitermelése (homok, sóder,stb) a folyók mellékmedréből, a vízfolyások szennyeződése, duzzasztógátak számának növekedése, a vízszabályozások következtében jelentkező szintcsökkenés, a Bega-Csatornának a szaporodási időszakban végzett tisztítása, mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak a faj életterének pusztulásához. Fenntartási helyzet Kedvező A faj gazdálkodás/megőrzést célzó intézkedések a fenntartási helyzet megőrzésének vagy javításának érdekében. A faj életterére vonatkozó javaslatok Kerülni kell minden olyan tevékenységet, amely jelentős hatással lenne a fajra vagy annak élethelyére, mint például: bármilyen jellegű hulladék lerakása a vízfolyások közelében, kommunális és ipari szennyvízeknek a vízfolyásokba történő bevezetése, ellenőrizetlen turizmus, túlzott mértékű halászat és az orvhalászat. 142

31 A faj élethelyének megóvását célzó intézkedéseket kell bevezetni, úgy mint: újratelepítés ott ahol szükséges, a partközeli fás növényzet fenntartása, illetve a hatályos jogszabályok betartása : a halállományra, halászatra és haltenyésztésre : a védett növény és állatfajokra és védett természeti területekre vonatkozóan Fajra vonatkozó javaslatok Fenntartó intézkedések bevezetése; A népesség állapotának és földrajzi megoszlás területének mélyebb ismerete; Az orvhalászat leküzdése; A halászatra és a vízi élővilág megőrzésére vonatkozó hatályos szabályok betartása Jogszabályi védőintézkedések Vörös Lista IUCN- a vadponty Ezen gazdálkodási intézkedések esetleges következménye más fajokra Pozitív, mivel ezen faj élethelyének megőrzése hozzájárul a vizek biodiverzitásának általános megőrzéséhez. 143

32 Chondrostoma nasus Linnaeus, 1758 Paduc, sokféle népi elnevezéssel Taxonómiai besorolás Osztály: Actinopterygii (csontos halak) Rend: Cypriniformes Család: Cyprinidae Azonosító jellemzők Orsóalakú hosszúkás test, oldalról enyhén lapított. Tömpe orra kiálló, puha, porcos jellegű. A fej rövid, széles, a száj alsó állású. Az ajkakat szaru lemezek borítják. A testet közepes méretű, egyenletesen elhelyezkedő pikkelyek fedik. A hashártya fekete, innen származik az ország egyes részein használt fekete-bélű elnevezése. A szaporodási időszakban az ivarérett példányokon nászkiütés látható. Az oldalvonal teljes, látható és enyhén homorú. Méretek: Átlagos: cm Maximális: 50 cm, 1,5 kg Mérések Pikkelyek az Úszók rádiusza oldalvonalon, alatta és fölötte D A P V 8 9 ( 56)58 64(66) III(IV) III I II (4)5 6 (8)9(10) (8)5(6) (14)10-11(12) 8-10 Garati fogak 6-6 (7-6, 5-6) Kopoltyú tüskék Csigolyák (40)44-47 A paduc háta sötét olívazöld, oldalai ezüst-szürkék, míg a hasa fehér. Néha a hátoldalon fekete pontok képezhetnek márványos mintázatot. A háti úszó szürke, a többi vérvörös színű. A szaporodási időszakban a paduc élénkebb színezetet ölt. Lehetséges tévedések Fajok melyekkel a paduc összetéveszthető Vimba vimba (szilvaorrú keszeg) Leuciscus cephalus (fejes domolykó) Leuciscus idus (jászkeszeg) Rutilus rutilus (búzaszemű keszeg) Aspius aspius (balin) A paductól megkülönböztető jellemzők Nagyobb méretű és félhold alakú száj, szarus ajkak nélkül, a test oldalról erősebben lapított, az oldal vonalat alkotó pikkelyek nagyobb, garati fogak kisebb, hashártya fehér Nagy, csúcsba nyíló száj, az oldal vonalat alkotó pikkelyek kisebb, az alsó hasi úszó széle domború, garati fogak két soron találhatók, a hashártya fehér. Nagy, csúcsba nyíló száj, garati fogak két soron, a test oldalról lapított, a hashártya fehér Nagy, csúcsba nyíló száj, nagyobb méretű pikkelyek, az oldal vonalat képező pikkelyek kisebb, az írisz narancs színű, a hashártya fehér Nagy, csúcsba nyíló száj, a garati fogak két soron, a hashártya fehér, a hasúszók a hátúszó vonala előtt helyezkednek el 144

33 Biológia Reofil faj, amely a dombvidéket preferálja, ahol a vízmeder kavicsos, homokos, néha agyagos (víz sebessége cm/s, éves átlaghőmérséklete 14 O C, közepes oxigéntartalommal 4,5-5,5 mg/l oldott O 2 ). Az ivarérettség 3-4 éves korban következik be. A szaporodás április vagy május hónapban kezdődik, amikor a felnőtt példányok nagy rajokba gyűlnek és a folyókon felfelé vándorolnak. A kikeléshez nap szükséges. Lárvákkal, férgekkel, alsórendű rákokkal táplálkozik. Szerves anyag hulladékot, algákat is fogyaszt. A faj fontossága az ökológiai rendszerben Pozitív Jelenlegi és potenciális veszélyek Az orvhalászat, szemcsés anyagok kitermelése (homok, sóder,stb) a folyók mellékmedréből, a vízfolyások szennyeződése, duzzasztógátak számának növekedése, a vízszabályozások következtében jelentkező szintcsökkenés, a Bega-Csatornának a szaporodási időszakban végzett tisztítása, mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak a faj életterének pusztulásához. Fenntartási helyzet Sebezhető A faj gazdálkodás/megőrzést célzó intézkedések a fenntartási helyzet megőrzésének vagy javításának érdekében. A faj életterére vonatkozó javaslatok Kerülni kell minden olyan tevékenységet, amely jelentős hatással lenne a fajra vagy annak élethelyére, mint például: bármilyen jellegű hulladék lerakása a vízfolyások közelében, kommunális és ipari szennyvízeknek a vízfolyásokba történő bevezetése, ellenőrizetlen turizmus, túlzott mértékű halászat és az orvhalászat. A faj élethelyének megóvását célzó intézkedéseket kell bevezetni, úgy mint: újratelepítés ott ahol szükséges, a partközeli fás növényzet fenntartása, illetve a hatályos jogszabályok betartása : a halállományra, halászatra és haltenyésztésre : a védett növény és állatfajokra és védett természeti területekre vonatkozóan Fajra vonatkozó javaslatok Fenntartó intézkedések bevezetése; A népesség állapotának és földrajzi megoszlás területének mélyebb ismerete; Az orvhalászat leküzdése; A halászatra és a vízi élővilág megőrzésére vonatkozó hatályos szabályok betartása Jogszabályi védőintézkedések Berni Egyezmény 3. Melléklet Vörös Lista RBDD 145

34 Ezen gazdálkodási intézkedések esetleges következménye más fajokra Pozitív, mivel ezen faj élethelyének megőrzése hozzájárul a vizek biodiverzitásának általános megőrzéséhez. 146

35 Hypophthalmichthys molitrix Valenciennes, 1844 Fehér busa Taxonómiai besorolás Osztály: Actinopterygii (csontos halak) Rend: Cypriniformes Család: Cyprinidae Azonosító jellemzők A test magas (a legnagyobb magasság a testhossz 30%-át teszi ki ), oldalról erősen lapított és teljes egészében nagyon apró pikkelyek fedik. A hasi rész kidomborodik a kopoltyúfedőktől az alsó hasi úszóig terjedő részen. A fej aránytalanul nagy, széles homlokkal, a szemek nagyon lent, a száj vonala alatt helyezkednek el. A száj nagy, felső állású, fogai nincsenek. A hát elkeskenyedik a tarkó és a hátúszó közötti szakaszon, majd a hátúszó mögött újra szélesedik. A kopoltyúlemezek nagyon fejlettek, egy porcos híd kapcsolja össze őket. A kopoltyúlemezeket egy hártya borítja, amely szűrőt képez és visszatartja a növényi planktont. Ennek a membránnak a segítségével a busa képes 6-10 mikron méretű szervezeteket kiszűrni. A hátúszó a hasúszók vonala mögött található, az alsó hasi úszó pedig a hátúszó vonala mögött. Az alsó hasi úszó széle kivágott. A mellúszók hegye túlér a hasi úszók alapjánál. A farokúszó mélyen bevágott (hangsúlyos kettéágazás). A test elülső részén az oldalvonal erőteljesen lefelé ível, ezután majdnem egyenesen folytatódik. Méretek: Átlagos: cm Maximális: 150 cm, 12 kg Mérések Pikkelyek az Úszók rádiusza oldalvonalon, alatta és fölötte D A P V III II(III) II (III) Garati fogak Kopoltyú tüskék Csigolyák ±37 Sötét-szürke színű a háta, az oldalrészek ezüst-szürkék, a has ezüstösen fehér. Három nyaras korig a pikkelyek ezüstös árnyalatúak, az idősebb példányoknál a pikkelyek ólomszürkévé válnak. Az úszók világos színűek. Izgalmi állapotban a testen és az úszókon vérvörös szinezet jelenik meg, innen kapta a vérző népi megnevezést. Erős zajok hatására kiugrik a vízből. 147

Folyóvízben előforduló fontosabb halfajok

Folyóvízben előforduló fontosabb halfajok Folyóvízben előforduló fontosabb halfajok Dr. Csenki-Bakos Zsolt Tudományos munkatárs Halgazdálkodási Tanszék csenki.zsolt@mkk.szie.hu mellék: 06/28-522-000 m:2316 Bodorka Rutilus rutilus (Linnaeus, 1758)

Részletesebben

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott hal gazdálko dá si vízterületen

Részletesebben

9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I.

9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I. 9/b tétel GERINCES RENDSZERTAN I. HALAK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPOCSNÉLKÜLIEK (AGNATHA) OSZTÁLY: KÖRSZÁJÚAK (CYCLOSTOMATA) REND: INGOLAALKÚAK» CSALÁD: INGOLAFÉLÉK TISZAI INGOLA (Eudontomyzon

Részletesebben

Rejtvények 2014. Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/

Rejtvények 2014. Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Rejtvények 2014 /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány Februári feladvány Márciusi feladvány Áprilisi feladvány Májusi feladvány Júniusi feladvány Júliusi feladvány Augusztusi

Részletesebben

Rejtvények Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/

Rejtvények Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Rejtvények 2013 /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány Februári feladvány Márciusi feladvány Áprilisi feladvány Májusi feladvány Júniusi feladvány Júliusi feladvány Augusztusi

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele) KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott beszámolót és a 2011. évi munkatervet. A taggyűlés

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Halasi-Kovács Béla tudományos munkatárs Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Részletesebben

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi

Részletesebben

A Közép-Tisza-vidék árterületein ívó halfajok. Képes zsebhatározó

A Közép-Tisza-vidék árterületein ívó halfajok. Képes zsebhatározó A KözépTiszavidék árterületein ívó halfajok Képes zsebhatározó A nagykörűi hullámtéri Anyitató, melyet a tó természetes fokának helyreállításával keltettek újra életre Bevezetés A Tisza szabályozását 1846

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH

Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH UGRAI Zoltán 1, GYÖRE Károly 2 1 Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség, Ráckeve, ugrai@rdhsz.hu 2 Halászati

Részletesebben

Fogassüllő. Keszeg (Dévérkeszeg)

Fogassüllő. Keszeg (Dévérkeszeg) Fogassüllő Erősen megnyúlt, oldalról összenyomott, aránylag alacsony hátú hal. Feje nagy, szintén oldalról lapított, orrhossza jóval meghaladja a szem átmérőjét. Csúcsba nyíló szája is nagy, fölső állkapcsának

Részletesebben

Az őshonos halaink védelmében

Az őshonos halaink védelmében Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%

Részletesebben

---------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------- Segítségüket szeretném kérni az alábbi hal meghatározásához. Még 2012 nyarán fogtam Dombóvár közelében, egy alig 20 cm széles csatornaszerű vízállásban (a víz gerinctelen élővilágának feltérképezése közben),

Részletesebben

A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172.

A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. NÉHÁNY ADAT A KIS-SÁRRÉT HALFAUNÁJÁRÓL SALLAI ZOLTÁN 1, SZARVAS DR. GYÖRE KÁROLY 2, SZARVAS 1 NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2 HALTENYÉSZTÉSI KUTATÓ INTÉZET 1998 1.

Részletesebben

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása 9. Idegenforgalmi ismeretek Horgászturizmus Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely

Részletesebben

A balatoni nádasok halállományának szerkezete

A balatoni nádasok halállományának szerkezete ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 19-116. A balatoni nádasok halállományának szerkezete SPECZIÁR ANDRÁS 1, TÖLG LÁSZLÓ 2 és BÍRÓ PÉTER 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő NÉBIH - Halászati őri ismeretek Felkészülést elősegítő tananyag a halászati őri vizsgára (105 oldal). Alapvető tudás (halfajfelismerés)

Részletesebben

Az év hala: a compó (Tinca tinca)

Az év hala: a compó (Tinca tinca) Az év hala: a compó (Tinca tinca) Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Budapest, 2016. május 10. A hazai gerincesek védettsége 100% 7 90% 80% 34 70% 59 60% Nem védett 50% 100 100 93 Védett

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA INVESTIGATION ON THE FISH FAUNA OF THE RIGHT-SIDE TRIBUTARIES OF HERNÁD RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2 1 Magyar Haltani Társaság,

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. LAKATOS, I. MÉSZÁROS, A.S. NAGY, K. PECSENYE I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 23, 2010 ADIUVANTIBUS

Részletesebben

A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 2010-ben

A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 2010-ben Halászatfejlesztés 34 - Fisheries & Aquaculture Development 34 202 ISBN 978-963-720-32-9 A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 200-ben Györe Károly, Ugrai Zoltán 2 és Csikai Csaba 3 Halászati és

Részletesebben

A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE

A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE 51 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 27: 51 65, 2012 A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE H A R K A Á K O S 1 S A L L A I Z O L T Á N 2 1 Magyar Haltani Társaság,

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA

Pisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA ROLE OF THE WATER QUALITY IMPROVEMENT ON THE FISH FAUNA IN THE HUNGARIAN SECTION OF SAJÓ RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, HALASI-KOVÁCS

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER

Pisces Hungarici 3 (2009) A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, NAGY Lajos 3 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, harkaa@freemail.hu

Részletesebben

A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével

A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:64-68 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű

Részletesebben

Bevezetés. Élőhelyfejlesztési javaslatok

Bevezetés. Élőhelyfejlesztési javaslatok A KözépTisza vidék árterületein ívó halfajok Képes zsebhatározó 1 Bevezetés A Tisza szabályozását 1846 nyarán kezdték el, ami jelentős átalakulásokat hozott a Tiszavidéken. Az egykori árterületeknek mindössze

Részletesebben

Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY)

Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY) Szepesi Zsolt 1, Harka Ákos 2 1 Omega Audit Kft., Eger, szepesizs@freemail.hu 2 Magyar Haltani Társság,

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA

Pisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA THE EFFECT OF THE MOSONMAGYARÓVÁR DAM ON THE DISTRIBUTION PATTERNS OF FISH COMMUNITIES IN THE MOSONI DANUBE GYÖRE

Részletesebben

ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG

ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG A Puszta 1998. 1/15, pp. 24-32. ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG ÉS KÖRNYÉKE HALFAUNÁJÁHOZ SALLAI ZOLTÁN, SZARVAS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1998 1. BEVEZETÉS A hazai halfauna az elmúlt évben két új faunaelemmel

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM MEZŐGAZDAS TERMÉSZETV SZETVÉDELMI. ÁLLATTANI TANSZÉK Tanszékvezet. kvezető: cskozás. elemzése.

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM MEZŐGAZDAS TERMÉSZETV SZETVÉDELMI. ÁLLATTANI TANSZÉK Tanszékvezet. kvezető: cskozás. elemzése. DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM RTUDOMÁNYI KÖZPONTK MEZŐGAZDAS GAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TERMÉSZETV SZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS S VADGAZDÁLKOD LKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezet kvezető:

Részletesebben

FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY

FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A KÁRÓKATONA (Phalacrocorax carbo) HALFOGYASZTÁSA MAGYARORSZÁGON FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo)

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM

Pisces Hungarici 2 (2007) A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM HARKA Ákos 1, NAGY Lajos 2 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, mhtt@freemail.hu 2 Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak Kulcsszavak:

Részletesebben

ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN

ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN A Puszta 2000. 1/17, pp. 49-58. ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN SALLAI ZOLTÁN NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2001.

Részletesebben

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ I. FORDULÓ

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ I. FORDULÓ VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ I. FORDULÓ CSAPAT NÉV: CSAPATKAPITÁNY NEVE: CSAPATKAPITÁNY ELÉRHETŐSÉGE: VASKERESZTES, 2013-02-05 FELADATOK I. Feladat: Találjatok ki egy ötletes csapat logót (szimbólumot),

Részletesebben

Lajkó I., Pintér K., Halászvizsga. Az állami halászvizsga szakmai anyaga. Földművelésügyi Minisztérium Agroinform, Budapest, 139 pp.

Lajkó I., Pintér K., Halászvizsga. Az állami halászvizsga szakmai anyaga. Földművelésügyi Minisztérium Agroinform, Budapest, 139 pp. PINTÉR KÁROLY PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE 1. Könyvek 2015 Pintér K., 2015. Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk. Negyedik, átdolgozott és bővített kiadás: Mezőgazda Kiadó, Budapest, 360 pp. (Korábbi

Részletesebben

Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat

Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:126-135 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára Palkó Csaba

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A

Részletesebben

A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében

A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében Crisicum 3. pp.189-194. A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében Iosif Béres - Gavril Ardelean Témafelvetés Máramaros a Keleti-Kárpátok északi szakaszának legnagyobb

Részletesebben

Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81

Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81 Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81 Az Ér (Ier) romániai alsó szakaszának halfaunája a 2012 2013. évi kiszáradási folyamatok után The fish fauna of the lower section of the Romanian river Ier following the

Részletesebben

AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI

AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI TISZA-MOZAIK AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI GUELMINO JÁNOS Egy folyó vagy folyószakasz halfaunája, vagyis halfajainak összessége, els ődlegesen a természeti adottságoktól, az utóbbi két évszázadban viszont mindinkább

Részletesebben

Az MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről

Az MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről Az MTA Duna-kutató Intézet 2012. évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről Kutatási témák 1. A halfajegyüttesek tér-időbeli dinamikája és a folyóvízi

Részletesebben

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai

Részletesebben

Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez

Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 8 189-202 Pécs, 1995 Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez MAJER József MAJER, J.: Data to the fish fauna (Pisces) of Dráva river (Hungary) and

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

Ragadozó halak tógazdasági termelésének gyakorlati szempontjai. Dr. Horváth László Dr. Bokor Zoltán

Ragadozó halak tógazdasági termelésének gyakorlati szempontjai. Dr. Horváth László Dr. Bokor Zoltán Ragadozó halak tógazdasági termelésének gyakorlati szempontjai Dr. Horváth László Dr. Bokor Zoltán Invazív fajok problematikája ezüstkárász (Carassius auratus gibelio Bloch), a kínai razbóra (Pseudorasbora

Részletesebben

A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA A Puszta 2002 1/19. pp. 67-90. A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA SALLAI ZOLTÁN & KONTOS TIVADAR NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2003 BEVEZETÉS Egyes műszaki kivitelezési

Részletesebben

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása (Forrás: Az Amerikai Alaszkai Malamut Klub bírói oktatóanyaga) Összeállította: W. Willhauck Fordította: Romoda Csilla Fajta eredete:

Részletesebben

Elemi csapásból hozzáadott érték

Elemi csapásból hozzáadott érték Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő

Részletesebben

Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25

Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25 Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25 A Marcal és a Torna halfaunájának regenerációja a 2010. évi vörösiszap szennyeződést követően Regeneration of the fish fauna of the Marcal river and Torna stream after red

Részletesebben

Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96

Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96 Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96 A halfauna vizsgálata a kelet magyarországi Eger patak vízrendszerén Investigation of the fish fauna in the drainage system of the Eger Brook (Eastern Hungary) Harka Á.

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség. Ráckeve. 2007. április

Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség. Ráckeve. 2007. április Zárójelentés A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából. A Ráckevei Duna-ág halközösségének felmérése című pályázatról (Az anyag rövidített kivonata) Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség

Részletesebben

A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA STUDY OF THE HEJŐ BROOK WATERSHED FISH FAUNA

A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA STUDY OF THE HEJŐ BROOK WATERSHED FISH FAUNA I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai

Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai Bíró Péter az MTA r. tagja MTA ÖK BLI Tihany HAKI Napok, 212. május 23 24. A hidrobiológia eredményeinek és feladatainak összegző értékelése több tanulmányban

Részletesebben

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok Újszájú állatok Szerk.: Vizkievicz András A földtörténeti óidő kezdetén a kambrium időszakban több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek azok az ősi férgek, melyeknél szétvált az ősszájú és az újszájú állatok

Részletesebben

Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces)

Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces) Natura Somogyiensis 1 439-444 Kaposvár, 2001 Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces) MAJER JÓZSEF - BÍRÓ PÉTER MAJER J. - BÍRÓ P.: Checklist of fish of Somogy county (Pisces) Abstract: The data

Részletesebben

Dr. Mucsi Imre Lódi György Sztanó János Magyarországi halfajok

Dr. Mucsi Imre Lódi György Sztanó János Magyarországi halfajok Dr. Mucsi Imre Lódi György Sztanó János Magyarországi halfajok Vizeink legfejlettebb élőlényei a halak. A halak biológiai szabályozó szerepet töltenek be a vízi környezetben, jelzik a víz minőségi állapotát,

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA

Pisces Hungarici 3 (2009) A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA THE EFFECTS OF THE REHABILITATION WORKS ON THE FISH POPULATION IN THE LÁHN-STREAM IN THE WESTERN REGION OF HUNGARY

Részletesebben

Az emberi tevékenység hatása a halfauna

Az emberi tevékenység hatása a halfauna Tájökológiai Lapok 8 (3): 591 599. (2010) 591 Az emberi tevékenység hatása a halfauna alakulására az Ipoly alsó (magyarországi) szakaszán Guti Gábor, Potyó Imre MTA Magyar Dunakutató Állomás 2131 Göd,

Részletesebben

Pisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE

Pisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE EFFECT OF FLOODING ON THE FISH COMMUNITY OF A SMALL RIVER (TARNA RIVER, TISZA BASIN, HUNGARY) SZEPESI Zs. 1, HARKA Á. 2 1 Omega-Audit Kft., Eger 2 Magyar

Részletesebben

Átjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr

Átjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr Hallépcsők Pannonhalmi Miklós Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr Földünk felszínének 71%-át a vizek teszik ki, ami azt is jelenti, hogy a halak Földünkön a legelterjedtebb gerinces fajok. A becsült

Részletesebben

HORGÁSZVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ TANKÖNYV

HORGÁSZVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ TANKÖNYV HORGÁSZVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ TANKÖNYV 0 TARTALOMJEGYZÉK 1. HALGAZDÁLKODÁSI ÉS HALVÉDELMI JOGSZABÁLYOK ISMERETE... 4 1.1. A horgászok számra fontos alapfogalmak... 4 1.2. Alapvető rendelkezések...

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008)

Pisces Hungarici 3 (2009) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008) THE FISH FAUNA OF THE HUNGARIAN PART OF LAKE FERTŐ ACCORDING TO THE LITERATURE DATA AND OUR INVESTIGATIONS

Részletesebben

Horgászatra vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírások a halgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeletéből

Horgászatra vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírások a halgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeletéből Horgászatra vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírások a halgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeletéből Magyar Országos Horgász Szövetség közleménye alapján: A horgászatra vonatkozó következő kivonat,

Részletesebben

Javaslat. A Maros ártér állatvilága. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat. A Maros ártér állatvilága. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat A Maros ártér állatvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2.

Részletesebben

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ CSAPAT NÉV: CSAPATKAPITÁNY NEVE: CSAPATKAPITÁNY ELÉRHETŐSÉGE: VASKERESZTES, 2013 02 25 FELADATOK I. Feladat: Iskolátok, vagy lakóhelyetek környékén biztosan

Részletesebben

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei szerkesztők Markó Bálint és Sárkány-Kiss Endre Kolozsvári Egyetemi Kiadó Kolozsvár, Románia

Részletesebben

A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata

A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2008) 93(2): 59 70. A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata WEIPERTH ANDRÁS 1, KERESZTESSY KATALIN 2 és SÁLY PÉTER 3 1 Eötvös Loránd Tudomány Egyetem, TTK, Állatrendszertani

Részletesebben

A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban

A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban 1 2 A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban

Részletesebben

Duna és egyéb folyók szabályozásáról

Duna és egyéb folyók szabályozásáról 8. évfolyam 5. szám 2001.október VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa AZ ALCSI HOLT-TISZA Az Alcsi Holt-Tisza mint tartalék ivóvízbázis

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Készült: Tiszabábolna község közigazgatási területére vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről LXXVIII-es

Részletesebben

A japán díszponty (koi, nishikigoi) tenyésztése 1. Dr. Urbányi Béla és Dr. Bokor Zoltán

A japán díszponty (koi, nishikigoi) tenyésztése 1. Dr. Urbányi Béla és Dr. Bokor Zoltán A japán díszponty (koi, nishikigoi) tenyésztése 1. Dr. Urbányi Béla és Dr. Bokor Zoltán A koi eredete Tenyésztése terén Japán vezető hatalom Koi kultusz Szimbólum XIX század elején különleges egyedek Niigata

Részletesebben

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán. A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása A Torna-patakot közvetlenül érő vörösiszap szennyezés, súlyos természeti károkat okozott a Marcal folyó és a Rába alsó (torkolati) szakaszának élővilágában

Részletesebben

A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) A hallgatóság (Papp Gábor felvétele) A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

THE CHARACTER OF THE BÓDVA BY THE COMPOSITION OF THE FISHASSOCIATIONS

THE CHARACTER OF THE BÓDVA BY THE COMPOSITION OF THE FISHASSOCIATIONS I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A BÓDVA SZAKASZJELLEGE A HALTÁRSULÁSOK ÖSZETÉTELE ALAPJÁN

Részletesebben

Herman Ottó. A halászati jog alakulása a Fertőn:

Herman Ottó. A halászati jog alakulása a Fertőn: Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszer A Fertő tó halai és halászata Keserü Balázs ÉDUKÖVIZIG főelőadó Győr 2008 Nincs még egy nép, amelynek életéhez úgy kötődött volna a halászat tudománya, mint

Részletesebben

Tartalom. Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom. Created by XMLmind XSL-FO Converter. Tartalom Bevezetés... vi 1. A halak szervezete... 1 1. Testfelépítés... 1 2. Bőr... 2 3. Vázrendszer... 5 4. Izomzat és mozgás... 8 5. Légzés... 9 6. Táplálkozás... 10 7. Anyagszállítás... 11 8. Kiválasztás...

Részletesebben

A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata

A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata Crisicum I. pp. 211-228. A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata Dr. Györe Károly - Sallai Zoltán Abstract Fish faunistical investigations of the Körös Rivers: The authors investigated the fish

Részletesebben

"#$ %&'() * %+,'() * 3. . / -5/.5/ -5/

#$ %&'() * %+,'() * 3. . / -5/.5/ -5/ 1. Külső testalakulás A juh külső testalakulása, hasznosítási típusok Szervezeti szilárdságra utal: törzsmélység mellkas mélység Hús- és gyapjútermelésre utal: hát és far terjedelme Járóképességre utal:

Részletesebben

ADATOK A KÖRÖSVIDÉK HALFAUNÁJÁHOZ (SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK HALAI)

ADATOK A KÖRÖSVIDÉK HALFAUNÁJÁHOZ (SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK HALAI) A PUSZTA 1997, 1/14 156-191 old. ADATOK A KÖRÖSVIDÉK HALFAUNÁJÁHOZ (SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK HALAI) SALLAI ZOLTÁN, SZARVAS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1997. 1. BEVEZETÉS Az ország fölséges vizeinek partján

Részletesebben

A vizek élővilága Letölthető segédanyagok

A vizek élővilága Letölthető segédanyagok A vizek élővilága Ez a téma a 6. osztályos természetismeret része. A Magyar Természettudományi Múzeumban a Sokszínű élet című kiállítás egyik fejezete éppen ezzel a témával foglalkozik. Több tankönyvkiadó

Részletesebben

Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60

Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60 Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60 A halközösség struktúrájának sajátosságai a Tisza tó különböző élőhelyein The attribution of the fish community structure in the different habitat types of the Tisza lake

Részletesebben

---------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------- 2011 nyarán nyaralni voltunk a Magas-Fátrában, akkor találtam ezt a halacskát a Blatnica patakban. Biztos hogy kölönte, csak nem tudom, cifra vagy botos. A hossza úgy 7-8 cm volt. Tisztelettel K. Gy. A

Részletesebben

Kulcsszavak: halfajok, eredet, természetvédelmi érték, védettség Keywords: fish species, origin, conservational value, protection

Kulcsszavak: halfajok, eredet, természetvédelmi érték, védettség Keywords: fish species, origin, conservational value, protection Pisces Hungarici 9 (2015) 45 49 Az Egregy (Agriş) és az Almás patak (Almaş) halfaunája (Románia, Szilágy/Sălaj megye) The fish fauna of Agriş and Almaş streams (Romania, Sălaj country) Wilhelm S. 1, Ardelean,

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN

Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN A FISH STOCK SURVEY ON A FEW WATER BODIES OF THE KIS-BALATON AREA ANTAL László 1, CSIPKÉS Roland 2, MÜLLER Zoltán 2 1 Debreceni Egyetem,

Részletesebben

HORGÁSZVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ TANKÖNYV

HORGÁSZVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ TANKÖNYV HORGÁSZVIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ TANKÖNYV TARTALOMJEGYZÉK 1. HALGAZDÁLKODÁSI ÉS HALVÉDELMI JOGSZABÁLYOK ISMERETE... 3 1.1. Alapfogalmak... 4 1.2. Alapvető rendelkezések... 5 1.3. A hal élőhelyének

Részletesebben

Horgászatra jogosító okmányok

Horgászatra jogosító okmányok Horgászatra vonatkozó legfontosabb új jogszabályi előírások kivonata amely a 2013. évi CII. sz. halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényből és a 133/2013. (XII. 29.) VM rendeletből készült Magyarország

Részletesebben

Veszélyeztetett (magyar vadponty, széles kárász) és védett halfajok (réticsík, lápi póc) ex situ védelme

Veszélyeztetett (magyar vadponty, széles kárász) és védett halfajok (réticsík, lápi póc) ex situ védelme Veszélyeztetett (magyar vadponty, széles kárász) és védett halfajok (réticsík, lápi póc) ex situ védelme Müller Tamás Bolyai János Kutatói Ösztöndíj pályázathoz kiegészítőanyag Magyar vadponty Cyprinus

Részletesebben

MAGYAR DÍSZPOSTA. Fajtaleírás (UNGARISCHE SCHAUTAUBEN) Polgár Béla szakelőadó

MAGYAR DÍSZPOSTA. Fajtaleírás (UNGARISCHE SCHAUTAUBEN) Polgár Béla szakelőadó MAGYAR DÍSZPOSTA (UNGARISCHE SCHAUTAUBEN) Fajtaleírás Magyar Díszposta Fajtaklub Polgár Béla szakelőadó Magyar díszposta fajtaleírás (EE Standard Modell) A STANDARDOT MEGHATÁROZÓ FÓRUM: A fajtát a Magyar

Részletesebben

Őshonos halfajok génmegőrzése, visszatelepítése eredeti élőhelyükre. Müller Tamás

Őshonos halfajok génmegőrzése, visszatelepítése eredeti élőhelyükre. Müller Tamás Őshonos halfajok génmegőrzése, visszatelepítése eredeti élőhelyükre Müller Tamás vizes élőhelyeinken 2016. május 20 Lápi póc Endemikus Fokozottan védett (TÉ: 250.000 HUF) Berni Egyezmény II. függelék IUCN

Részletesebben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320

Részletesebben

A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai

A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai Magyar Haltani Társaság A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztéstudományi Intézet, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási

Részletesebben

A halak váltv állatok.

A halak váltv állatok. Halak más m s váltv ltózó testhőmérs rsékletű állatok A halak váltv ltózó testhőmérs rsékletű állatok. Váltózó testhőmérs rsékletű még: Rákok Békák Kagylók Polipok Tintahal Csigák Halak húsa A halhús kedvező

Részletesebben

A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE A ZAGYVA TARNA VÍZRENDSZERÉN

A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE A ZAGYVA TARNA VÍZRENDSZERÉN I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A MEDERESÉS HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK HALEGYÜTTESEINEK ÖSSZETÉTELÉRE

Részletesebben

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II.

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Nagytestű növényevők Sok fű kedvező élőhely. Évszakváltáskor vándorlások- A fű kevés tápanyagot biztosít, ezért szinte folyamatosan legelniük kell. Patások.

Részletesebben

A HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI

A HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI A HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI SALLAI ZOLTÁN SZARVAS "Aki bekötött szemmel az ignorantia nevű kakasülőn hallgatja a rét hangját, annak legfeljebb kellemetlen lesz a tücsök krí-krí-je az sercegés, kerepelés

Részletesebben