A Duna hazai szakaszának természeti
|
|
- Alfréd Gulyás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Duna hazai szakaszának természeti értékei Tóth Balázs Sipos Katalin Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság gmail.com 2010
2 A Duna hazai szakaszának természetes jellegzetességei: gei: 417 km hosszan folyik Magyarországon gon Szapi töréspont hordaléklerak klerakás Kavicszátonyok Paksig kavics lejjebb homokos aljzat. Átalakulás Sokféles leség Három nagyobb, több t kisebb szigetvilág
3 A Duna magyarországi gi szakasza 417 fkm. Neszmélyi-szigetek Táti-szigetek Dunakanyar Rácalmási szigetek Kavicszátonyok
4 Nagy ökológiai értékkel rendelkezı szakaszok Hajózási akadályokkal rendelkezı szakaszok (EU TEN-T) WWF átdolgozott változat
5 Képek az ausztriai szakaszról Képek a magyarországi szakaszról
6 Korábbi ökológiai szolgáltat ltatások Árt rtéri ri haszonvételek telek - Andrásfalvi B. (2007) A Duna mente népének nek ártéri ri gazdálkod lkodása Nádasok, gyékényesek Erdık Rétek, kaszálók Legeltetés Szánt ntóföldek Halászat - Sólymos E. (2005), Dunai halászat A régi r korok embere az ökol kológiai szolgáltat ltatások miatt települt lt a Duna mellé. A Duna a megélhet lhetést tette lehetıvé.
7 A Duna mai ökológiai szolgáltat ltatásai Horgászat Jelenleg Paks és s Rajka között k 20 hivatásos halász és kb horgász van a Dunán, n, 1957-ben kb. 280 halász dolgozott Parti szőréső kutak (ivóvíz) Az anyag és s energia körforgk rforgása (öntisztul( ntisztulás) s) Turizmus Sport Pihenés A három h utóbbi az életminıség, a lelki béke szempontjából l fontos, nehéz forintosítani. tani. (Esetleg a pszichológiai kezelés s költsk ltsége?!)
8 Az élıvilág élettelen környezetek Aljzat minısége (homok, iszap, kavics, kı...stb.).) Áramlási sebesség g (áraml( ramláskedvelı, állóvíz kedvelı) Víz z mélysm lység Vízminıség Meder morfológiai sajátoss tosságai változatos fıági f meder ártér fıág g kapcsolata Vízjárás s sajátoss tosságai nagymért rtékő változatosság
9 A vízi v élı szervezetek fennmaradásához biztosítani tani kell a Szaporodás, a TáplT plálkozás és s a Telelés feltételeit teleit!
10 Az ökológiai rendszerbe való beavatkozás s aktuális példp ldája: A kotrás lehetséges hatásai 1. Meder mélym lyülése 2. Meder morfológiai sajátoss tosságainak változv ltozásai (a meder változatossv ltozatossága csökken) 3. Áramlási viszonyok változv ltozása 4. Aljzat minıségének nek változv ltozása
11 1997, Freshwater biology (37) 10. p.
12 A fıág f és s az ártér r kapcsolata korlátozottabb tozottabbá válik egyre nagyobb mennyiségő víz z kell ahhoz, hogy újra létrejöjjön n a kapcsolat. + Globális lis klímav maváltozás?
13 2002, Freshwater Biology (47) 529. p.
14 A meder uniformizálódik, tagoltsága ga megszőnik, a parti zóna z a fımederben f is szőkül kanalizáci ció. hullámver mverés s hatása fokozódik
15 Kavicszátonyok eltőnnek
16 Az áramlási viszonyok megváltoznak - nagyobb keresztmetszet több hely azonos mennyiségő víz z számára esetleg csökken kkenı áramlási sebesség áramláskedvelı a fıág f g természeti értékei - az aljzat az aktuális áramlási viszonyoknak megfelelıen en alakul. A csatornában kavics Az áramlási holtterekben - iszap Dunaföldv ldvár r alatti szakasz példp ldája
17 Szabályoz lyozó mővek építésének hatása 1. Keresztirányú átjárhatóság csökkenése 2. Aljzat minıségének változása
18 500 m hosszúságú mintavételi helyek a Duna litorális zónájában, a Duna- Ipoly Nemzeti Park mőködési területén, 2007-ben. (N = 71). Összesen 37 halfaj egyedét győjtöttük Erıs, T., Tóth, B., Sevcsik, A. (2008): A halállomány összetétele és a halfajok élıhely használata a Duna litorális zónájában ( fkm) - monitorozás és természetvédelmi javaslatok. Halászat 101:(3) DINPI, HUSKUA05/01/252 INTERREG/A
19 Iszapos-homok (-0.680) Szikla (-0.800) Partávolság (0.669) PC 2 Iszapos-homokos aljzatú, lassan áramló Kavicsos-homokos v. álló viző szakaszok aljzatú, lassan v. közepesen áramló v. viző szakaszok Kövezések PC 1 Iszapos-homok Kavics (0.888) (-0.636) Sebesség (0.749) Kavicsos aljzatú, közepesen v. sebesen áramló viző szakaszok Interreg hivatkozás
20 iszap, állóvíz homok, közepes áramlás kavics, gyors áramlás kövezés
21 iszap, állóvíz homok, közepes áramlás kavics, gyors áramlás kövezés
22 A Duna természeti értékeit befolyásol soló egyéb b tevékenys kenységek jacht-kik kikötı strand szálloda - kemping horgászt sztó jet-ski pálya
23 Ártéri gyepek károsítása
24 Parti területek kíméletlen használata
25 Területfoglalás az ártér rovására
26 Vízpart beépítése Magántulajdonú ingatlanok nehézkes kezelése
27 A hajózás esetleges közvetlen hatása az invazív géb-fajok megjelenése a Duna hazai szakaszán. feketeszájú géb (Neogobius melanostomus)
28
29
30 A döntd ntéshozatal alapvetıen en jogi alapokon nyugszik a jog pedig konkrétumokon. Az ökológiai folyamatokat csak részben r ismerjük. Jelenleg a hálózat h pontjait védjük, mivel csak azt ismerjük k konkrétan ez hibákhoz félref lreértésekhez vezet. Jelenleg nem a rendszer egész szét t védjv djük, hanem annak elemeit külön-külön k de akkor miért nem az állatkertben? llatkertben?
31 A Dunát érintı beavatkozások hatásait együttesen is vizsgálni kell, hiszen a gyakorlatban várható, hogy az élıhelyek átalakulása és a fajok fennmaradása szempontjából a hatás együttesen is érvényesül a Duna folyam egészén! Nem lehet meghatározni pontosan, hogy fajok (pontok) szempontjából ez mikor válik kritikussá és ki ismeri ennek pontos hatását? Trendek, predikciók jól felállíthatók, de ez nem mérnöki pontosságú és a mőszaki szakma szempontjából felületesnek minısül, a jog pedig vélelemnek minısíti.
32 Sávos bödöncsiga Folyami bödöncsiga Rajzos csiga
33 márna (Barbus barbus)
34 halványfoltú küllı (Gobio albipinnatus)
35 selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer)
36 balkáni csík (Sabanejewia aurata)
37 dunai ingola (Eudontomyzon mariae)
38 magyar bucó (Zingel zingel)
39 német bucó (Zingel streber)
40 A dunai gázlg zlók k kiemelkedı jelentıséggel bírnak a német n bucó faj fennmaradása szempontjából!
41 Ráckevei-Soroksári ri Dunaág (RSD) 58 km lápi póc (Umbra karmeri)
42 is lile (Charadrius dubius)
43 partifecske (Riparia riparia)
44 fekete gólya (Ciconia nigra)
45 réti sas (Haliaeetus albicilla)
46 A Duna jelenleg ugyan korlátozottan, de biztosít ökol kológiai szolgáltat ltatásokat. A természet nem kiszámíthat tható a hatásbecsl sbecslések sek csak becslések sek ugyanakkor tény, hogy a mesterségesen létrehozott l kiszámított dolgoknak alacsonyabb a tőrése, t alkalmazkodása, kevésb sbé tolerálj lják k a hibát. Az ökológiai állapot további romlása az ember egészs szségi állapotát t is veszélyezteti. Rövidtávon von gazdaságos gos és s gyors tovább rontani, ugyanakkor drága és s lassú rehabilitálni. lni. A jelenlegi jogi környezetben k apró lépésenként nt ártunk a Duna ökoszisztémájának.
47 Javaslat: A mőszaki m megoldások kiválaszt lasztásakor sakor legyen önálló szempont az ökológiai rendszerek és s az élıvilág védelme, ne utólagos hatásvizsg svizsgálat törtt rténjen A hatások becslésére szánt határid ridık meghosszabbítása sa és s a hatásbecsl sbecslés eredményeinek felhasználása sa a kiviteli tervek elkész szítésekor. sekor. A VKI intézked zkedésekkel összhangban a nemzetközi zi érdekeink képviselete k (ICPDR). Egységes ges Duna-menti területhaszn lethasználati lati koncepció (magántulajdon problémája). Monitoring-rendszer rendszer kialakítása, kutatásfejleszt sfejlesztés
48 Köszönöm a figyelmet! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő NÉBIH - Halászati őri ismeretek Felkészülést elősegítő tananyag a halászati őri vizsgára (105 oldal). Alapvető tudás (halfajfelismerés)
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.
Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A
RészletesebbenHidrológiai és medermorfológiai tényezők hatása a halak elterjedésére és élőhely használatára a Duna Gönyü-Hercegszántó közötti szakaszán
Hidrológiai és medermorfológiai tényezők hatása a halak elterjedésére és élőhely használatára a Duna Gönyü-Hercegszántó közötti szakaszán Szalóky Zoltán II. éves PhD hallgató Környezettudomány Doktori
RészletesebbenTermészetvédelmi fejlesztések az Ipolyon a torkolattól Balassagyarmatig
Természetvédelmi fejlesztések az Ipolyon a torkolattól Balassagyarmatig Sipos Katalin Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Az előadást készítette: Selmeczi Kovács Ádám, Tóth Balázs, Mező Hedvig, Sipos Katalin
RészletesebbenKisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján
Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Halasi-Kovács Béla tudományos munkatárs Halászati és Öntözési Kutatóintézet
RészletesebbenAdatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához
Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a
RészletesebbenA selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán.
A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Közép-Tisza (védett, SCI, SPA)
RészletesebbenKözép-dun dunánt ntúli Környezetv K rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgy zgyőjt jtı-gazd gazdálkod lkodási Osztály A Víz V z Keretirányelv célja, c végrehajt grehajtása Elıad adó: : Tóth T Sándor
RészletesebbenElsõ kutak 1969-70-ben, bõvítés 1978-79-ben és 1983-84-ben, legújabb kút 12. sz. 1992-ben
A Duna vízállásának hatása, a Kalocsavíz Kft. Barákai ivóvízbázisán történõ vízkitermelésre, mint minõségi, mint mennyiségi vonatkozásban Tamaskó Dénes Kalocsa Kistérségi Vízmû Barákai Vízbázis Duna folyam
RészletesebbenMAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE
A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített
RészletesebbenNKTH Innotárs. program KKVENT_8. pvállalatok nemzetköziesed. ziesedése. Benke Zoltán Phd hallgató, IKU Innováci. Tatabánya, 2010. november 24.
NKTH Innotárs program KKVENT_8 A magyar kis- és s középvk pvállalatok nemzetköziesed ziesedése a mérnm rnöki tevékenys kenységet, mőszaki m kutatás- fejlesztést st végzv gzı vállalatok körébenk Benke Zoltán
RészletesebbenA Duna stratégia természetvédelmi aspektusai
A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,
RészletesebbenNemzetközi. zi gazdasági gi ismeretek 4. A regionális gazdasági. gi integráci
Nemzetközi zi gazdasági gi ismeretek 4. A regionális gazdasági gi integráci ciók k elmélete lete Dr. Bernek Ágnes, fıiskolai tanár Harsányi János FıiskolaF 2008. 1 Az Uruguay-fordul forduló után Nyugtalanító
Részletesebbenjellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )
Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó
RészletesebbenPioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):
Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Rába Terület neve: Terület kódja: Terület besorolása: Kiterjedés: Rába HUFH20011 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 5106,7 ha Pioritás (SDF 4.2
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-1. jelő, Szigetköz vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi
RészletesebbenA Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései
A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet
RészletesebbenTermészetes vizeink élővilágának védelme. Dr.Tóth Balázs Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gödöllő
Természetes vizeink élővilágának védelme Dr.Tóth Balázs Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság zingelzingel@gmail.com 2015. Gödöllő Nemzeti Park Igazgatóságok " A mi meggyőződésünk lehet szilárd, munkánk
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.
RészletesebbenSZERVEZETI MAGATARTÁS S II.
Szent István n Egyetem Gazdaság- és s TársadalomtudomT rsadalomtudományi Kar Társadalomtudományi Intézet Személyes Vezetés s Tanszék SZERVEZETI MAGATARTÁS S II. Salgó-Nemes Károly Szervezet és s Környezet
RészletesebbenVASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL
HÍREINK 2008-4 VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL A vaskos csabak Heckelnek a Drávát közelebbi lelőhely nélkül említő, valamint Krieschnek a Vágra vonatkozó, meglehetősen bizonytalan
RészletesebbenÖko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben
Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben Elızetes Megvalósíthatósági Készítette: 2005. október T A R T A L O M J E G Y Z É K Bevezetés 3 Elızmények 3
RészletesebbenAz időskor skorú tanulás jellegzetességei gei dr. Striker SándorS 2012. május m 23. Újvárosháza Minőségi öregedés az élethosszig tartó tanulás segítségével - TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR 2010-0003 Minden élettelen
RészletesebbenSELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL
SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából 2008. június 6-án a Hortobágy- Berettyón végeztünk
RészletesebbenAz MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről
Az MTA Duna-kutató Intézet 2012. évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről Kutatási témák 1. A halfajegyüttesek tér-időbeli dinamikája és a folyóvízi
RészletesebbenAszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét
Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét Nemzetközi zi előzm zmények és kapcsolódások sok az aszály és s a szárazod razodás vonatkozásában Prof. Em. Dr. Vermes LászlL szló
RészletesebbenMűszaki beavatkozási változatok közérthető összefoglalója
A Projekt célja Műszaki beavatkozási változatok közérthető összefoglalója A projekt célja beruházási döntést támogató tanulmány elkészítése, melynek keretén belül a következő feladatok elvégzése történik:
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.
RészletesebbenKomplex munkaerőpiaci integráci. ciós s programok magyarországi gi tapasztalatai. Kellermann Éva csadó 2006. január r 31.
Komplex munkaerőpiaci integráci ciós s programok magyarországi gi tapasztalatai Kellermann Éva tréner, pályp lyázati tanácsad csadó 2006. január r 31. Komplex munkaerőpiaci integráci ciós programok Kifejezetten
RészletesebbenÁtjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr
Hallépcsők Pannonhalmi Miklós Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr Földünk felszínének 71%-át a vizek teszik ki, ami azt is jelenti, hogy a halak Földünkön a legelterjedtebb gerinces fajok. A becsült
RészletesebbenA dunai litorális és mélyvízi bentikus élőhelyek halállományainak összehasonlítása
A dunai litorális és mélyvízi bentikus élőhelyek halállományainak összehasonlítása Comparision of fish stocks in littoral and deep benthic habitats in the Danube elektromos kece Szalóky Zoltán MTA Ökológiai
Részletesebben2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság
Szakmai rendezvény ny az extenzív v halastavi gazdálkod lkodásról és s a kárókatonáról 2009. szeptember 24.,, Biharugra A kárókatona k katona probléma Magyarországon gon és s az Európai Unióban Schmidt
RészletesebbenPisces Hungarici 5 (2011) ELEKTROMOS KECÉVEL VÉGZETT VIZSGÁLATOK ELSŐ EREDMÉNYEI A DUNA MONITOROZÁSÁBAN
ELEKTROMOS KECÉVEL VÉGZETT VIZSGÁLATOK ELSŐ EREDMÉNYEI A DUNA MONITOROZÁSÁBAN DEVELOPMENT AND TESTING OF AN ELECTRIFIED BENTHIC TRAWL FOR MONITORING BENTHIC FISH ASSEMBLAGES IN THE RIVER DANUBE SZALÓKY
Részletesebbenés a Fenntartható Hegyi NóraN 2006.május 3.
A változv ltozás s segítése és a Fenntartható Fejlődés Hegyi NóraN 2006.május 3. Fenntartható Fejlődés Rendszergondolkodás és s FF Tanuló szervezetek és s a FF Alkotó párbeszéd és s dialógus a jövőj alakításának
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATI MUNKA TÁMOGATÁSA TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK SEGÍTSÉGÉVEL VARGA ZSOLT
ÖNKORMÁNYZATI MUNKA TÁMOGATÁSA TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK SEGÍTSÉGÉVEL VARGA ZSOLT BEVEZETÉS ELİZM ZMÉNYEK Informatikai és s hírkh rközlési technológi giák k robbanásszer sszerő fejlıdése és s világm gmérető
RészletesebbenEgy sikeres akkreditálás eredményei
Az akkreditált státusz tusz gúzsba g köt? k Egy sikeres akkreditálás eredményei és s tanulságai Tölgyfa Margit, Liszt Ferenc, Kovács L. GáborG Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, K Laboratóriumi riumi
RészletesebbenA HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE
Kiemelt szponzor: A TAVIRÓZSA KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDİ EGYESÜLET ORSZÁGOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE 2010. MÁJUS 1. A Halbarát Víz Program és a pályázati rendszer célja A Tavirózsa
RészletesebbenTisztelt LátogatL. togatóink! koztatást adni iskolánk TÁMOP 2009-00110011 - 3.1.4. /08/2-2009. megye közoktatk. zményeiben.
Tisztelt LátogatL togatóink! Szeretnénk nk rövid r tájékoztatt koztatást adni iskolánk részvételérıl, l, feladatairól l a TÁMOP - 3.1.4. /08/2-2009 2009-00110011 A A kompetencia alapú oktatás s feltételeinek
RészletesebbenA HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE
HALBARÁT VÍZ PROGRAM 2008-2011 www.tavirozsa-egyesulet.hu A TAVIRÓZSA KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDİ EGYESÜLET ORSZÁGOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE 2011. MÁJUS 1. A Halbarát Víz Program
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
RészletesebbenA Duna részvízgyűjtő kiemelt víztestjeire vonatkozó intézkedések
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése KEOP-2.5.0 projekt Duna részvízgyűjtő terv A Duna részvízgyűjtő kiemelt víztestjeire vonatkozó intézkedések Simonffy Zoltán BME Tápanyag és szerves anyag szennyezés
RészletesebbenAz emberi. Fekete-Kert. Ildikó
Az emberi környezethasználat fajtái Készítette: Fekete-Kert Kertész Ildikó Bevezetés A területhaszn lethasználat lat szerinti osztályoz lyozásmód d elsősorban sorban környezeti kockázat szempontjából l
RészletesebbenA Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető
A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt
RészletesebbenHALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE
HALBARÁT VÍZ PROGRAM www.tavirozsa-egyesulet.hu A TAVIRÓZSA KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDİ EGYESÜLET ORSZÁGOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE 2012. MÁJUS 1. A Halbarát Víz Program és a
Részletesebbentelepülés Regisztrált szervezet 31,9% közszféra 37,3% civil szervezet 30,8% vállalkozó Lakosságszám: 44.000 fı
60 település 185 Regisztrált szervezet A lehatárolt térst rség 31,9% közszféra 37,3% civil szervezet 30,8% vállalkozó Lakosságszám: 44.000 fı Stratégiai vázlatv Balaton-felvid felvidéki Akciócsoport csoport
Részletesebbenforrás csadó mesterszak
Az emberi erıforr forrás tanácsad csadó mesterszak helyzete és s kihívásai az NYME-AK AK-n Dr. Szretykó György Tanszékvezet kvezetı,, egyetemi docens 2010. február r 17. A mesterszak képzk pzıhelyei Pécsi
RészletesebbenBalatonföldv. szló. Az operativitás s korszaka
Balatonföldv ldvár,, 2007. május m hóh Molnár r LászlL szló Az operativitás s korszaka 1 Gyorsforgalmi úthálózat 2002 562 km 2002-2007 2007 + 543 km 1103 km 2007-2013 2013 + 1271 km 2374 km (Forrás: NIF)
RészletesebbenAz emberi környezethasznk. rnyezethasználat fajtái
Az emberi környezethasznk rnyezethasználat fajtái Bevezetés A területhaszn lethasználat lat szerinti osztályoz lyozásmód d elsősorban sorban környezeti kockázat szempontjából l jellemzi az ember és a könyezet
RészletesebbenA Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007
A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,
RészletesebbenMk i i elıad Takács Tibor
Egy mozdony újjászületé Mk48-2021 psz.. mozdony korszerősíté 2011.03.07-i i elıad adás Takács Tibor Mőszaki szakért rtı 01-7425 psz.. mozdony korszerősíté psz.. mozdony korszerősíté A korszerősítés s koncepciója:
RészletesebbenPisces Hungarici 2 (2007) NATURA 2000-ES HALFAJOK ELŐFORDULÁSA A DUNA HAZAI SZAKASZÁN
NATURA 2000-ES HALFAJOK ELŐFORDULÁSA A DUNA HAZAI SZAKASZÁN OCCURENCE OF PROTECTED FISHES OF THE NATURA 2000 SYSTEM IN THE HUNGARIAN SECTION OF THE DANUBE TÓTH Balázs 1, SEVCSIK András 2, ERŐS Tibor 3
Részletesebben432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám
432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.
Részletesebbenegyeztetése Sarród-Lászlómajor, augusztus 12. Natura 2000 fenntartási terv
A Rába R (HUFH20011) fenntartási tervének egyeztetése Egyeztető tárgyalás Sarród-Lászlómajor, 2014. augusztus 12. Natura 2000 fenntartási terv A fenntartási terv a Natura 2000 területen közösségi jelentőségű
Részletesebben9. FEJEZET MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE
9. FEJEZET MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE 9.1 MELLÉKLET AZ EGYES VÁLTOZATOK KATEGÓRIÁNKÉNTI, SÚLYOZOTT KRITÉRIUMOKRA VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSI TÁBLÁZATAI 9.2 MELLÉKLET AZ
RészletesebbenVersenyképess. Szolnok 2009 Károly
Versenyképess pesség és s képzk pzés Szolnok 2009 Salgó-Nemes Károly A FOGLALKOZTATÁS S SZERKEZETI VÁLTOZÁSAI I. (2007-2008 2008 harmadik negyedévek közötti k változv ltozás s alapján*) (forr( forrás:ksh)
RészletesebbenAz prét t TT. Hanság g Nemzeti Park Igazgatóság
Az Ebergıci láprl prét t TT védetté nyilvánítása Takács GáborG Fertı-Hans Hanság g Nemzeti Park Igazgatóság Védetté nyilvánítási eljárás ismertetése se Jogszabályi hátth ttér A természet védelmv delmérıl
RészletesebbenA Duna vízgyűjtő magyarországi sajátosságai. Dr. Váradi József főigazgató Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság
A Duna vízgyűjtő magyarországi sajátosságai Dr. Váradi József főigazgató Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Mo-on 417 km hosszú, középső szakasz jellegű, összes esés 26m, öt KÖVIZIG területét
RészletesebbenA folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével
Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:64-68 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű
RészletesebbenA GERONTOLÓGIAI. 4. A gerontológiai rendszerszemlélete SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar
GERONTOLÓGIA 4. A gerontológiai rendszerszemlélete SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar RENDSZERSZEMLÉ szség A FENNTARTHATÓ EGÉSZS SZSÉG G RENDSZERE Minél
RészletesebbenA honvédelmi szervezetek elektronikus adatkezelésének mogató
A honvédelmi szervezetek elektronikus adatkezelésének védelmét t támogatt mogató szabályoz lyozási rend aktuális kérdései 2009. 11. 24. ZMNE, Robotwarfare Dr. Kassai Károly K mk. alez. 1 Ez az előad adás
RészletesebbenPÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. a DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM. Balatoni és dunai omlásveszélyes partfalak stabilizálása és a KÖZÉP-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM
PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Balatoni és dunai omlásveszélyes partfalak stabilizálása és a KÖZÉP-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Omlás- és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása
Részletesebbenmint forrás Hálózati munka Pataki Éva
A szociális hálóh mint erőforr forrás Hálózati munka Pataki Éva A képzk pzés s az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Teoretikus hátterekh Szociálökol kológiai elv (Germain( Germain/Gitterman):
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
RészletesebbenTaksonyi Nyári fesztivál 2011.
XVI. évfolyam 5. szám önkormányzati havilap 2011. nyár Tanösvény a holtág mentén Kerékpárút Taksonyban Vigyázat! - mérgezõ növények! Taksonyi Nyári fesztivál 2011. 3 A Taksony-szigeti mellékág rehabilitációja
RészletesebbenVIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)
VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,
RészletesebbenAz EU mezőgazdas. egyetemi tanárseg. rsegéd
Az EU mezőgazdas gazdasági gi politikája Dr. Csapó János egyetemi tanárseg rsegéd A KAP törtt rténete 1950-es évek II. világh gháború pusztítása sa mezőgazdas gazdaság g megbénult, Élelmiszer ellátás
RészletesebbenA Velencei-tó vízgazdálkodása, gyakorlat és célok
A Velencei-tó vízgazdálkodása, gyakorlat és célok Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Tóth Sándor WAREMA- Nyári Egyetem 2007. augusztus21-25. Az előad adás s tartalmi vázlata: v A Velencei-tó
RészletesebbenNimfea Természetvédelmi Egyesület
Nimfea Természetvédelmi Egyesület az IUCN, a CEEWEB, és a Föld Barátai Magyarország tagja kiemelten közhasznú társadalmi szervezet Túrkeve, Ecsegi u. 22. 5421, Túrkeve, Pf: 33. +36/56/361-505 info@nimfea.hu
RészletesebbenVAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ
VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenIllegális csónakkikötők, stégek és feltöltések a Balatonon
Illegális csónakkikötők, stégek és feltöltések a Balatonon Balatoni Szövetség - 2017. június 14. Horváth László Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Hatósági feladatellátásról
RészletesebbenA felnőttk szerepe a megváltozott munkaképess foglalkoztatásában
A felnőttk ttképzés s integráci ciós szerepe a megváltozott munkaképess pességűek ek foglalkoztatásában Szocio-Produkt Kft. Miskolc a Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája 2010. november 5-7.
Részletesebben3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet
3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 36. (4) bekezdésében
RészletesebbenVESZÉLYES DUNA-SZAKASZOK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE FOLYÓSZABÁLYOZÁS TERVEZÉSHEZ. Projekt összefoglaló
ALSÓ-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/c. VESZÉLYES DUNA-SZAKASZOK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE FOLYÓSZABÁLYOZÁS TERVEZÉSHEZ Projekt összefoglaló Baja, 2008.
RészletesebbenHosszú távú természetvédelmi stratégia a Nagykırösi pusztai tölgyesek Natura 2000 területen
Hosszú távú természetvédelmi stratégia a Nagykırösi pusztai tölgyesek Natura 2000 területen Verı György, Sipos Katalin, Baranyai Zsolt, Papp Beáta Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság www.pusztaitolgyesek.hu
RészletesebbenGYÖNGYÖS. István. MELLearN workshop Budapest 2007. november 29.
GYÖNGYÖS Dr. Piros Márta, M Fodor Mónika, M Dr. Réthy István MELLearN workshop Budapest 2007. november 29. Károly Róbert R FiskolaF bemutatása 20 éve folyó közgazdasági, gi, és s a Fiskola F több, t mint
RészletesebbenA természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest
A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenA HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK
Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE
Részletesebbenrnök alapszak Pannon Egyetem, Mérnöki Kar
Környezettudományi nyi Intézet Limnológiai Intézeti Tanszék Biomérn rnök alapszak (BSc) Pannon Egyetem, Mérnöki Kar A képzk pzés s céljac A képzk pzés s célja c biomérn rnökök képzése, akik alkalmasak:
RészletesebbenSzakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről
Dr. Bokor Zoltán tudományos főmunkatárs, halászati szakértő szakértői névjegyzék száma: SZIF/16-3/2011. Szakértői vélemény A Duna folyam 1630-1564 fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz
Részletesebben1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI
1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános
RészletesebbenMonitoring gyakorlati szempontok
1 MIKE URBAN Városi lefolyás modellezése Monitoring gyakorlati szempontok Készült az projekt keretében, a DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával 1 Monitoring gyakorlati szempontok Bevezetés A monitoring
RészletesebbenNemzetközi. zi gazdasági gi ismeretek 3. Nemzetközi zi kereskedelmi egyezmények. Dr. Bernek Ágnes, fıiskolai tanár. 2008.
Nemzetközi zi gazdasági gi ismeretek 3. Nemzetközi zi kereskedelmi egyezmények Dr. Bernek Ágnes, fıiskolai tanár Harsányi János FıiskolaF 2008. szeptember 1 A GATT 1947 Általános Vámtarifa V és Kereskedelmi
RészletesebbenVizeink állapota 2015
Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia
RészletesebbenA nagyvadállom hatása Magyarország llományaira
A nagyvadállom llomány károsk rosításának hatása Magyarország erdőállom llományaira Kiemelten az erdősítési si korú állományokra 2009.10.27. Az erdészeti elsőfok fokú hatóság g informáci ciói i a vadkáros
RészletesebbenA Duna ökoszisztéma szolgáltatásai. A hordalék helye és szerepe az ökoszisztémában Rákóczi László VITUKI Nonprofit Kft.
A Duna ökoszisztéma szolgáltatásai A hordalék helye és szerepe az ökoszisztémában Rákóczi László VITUKI Nonprofit Kft. TARTALOM A hordalékmozgás mint természeti folyamat A mederalakítás szabadságfokai
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenMi a Selfness, és s mitől Selfness egy szolgáltat. Lélek. A kód k d neve:
Mi a Selfness, és s mitől Selfness egy szolgáltat ltatás? Alcím: Lélek A kód k d neve: Mi a Selfness? Tudatosságon alapuló,, fájdalmat f és károkozást nélkn lkülöző,, testi, lelki, gasztronómiai, pénzp
Részletesebbenéért LTATÓI I SZEMMEL 2013.október 22.,IBS Budapest Munkavédelmi Bizottság ltatói i oldal +36309411907 1
Együtt a kockázatok megelőzéséé éért MUNKÁLTAT LTATÓI I SZEMMEL 2013.október 22.,IBS Budapest Mandrik István ügyvivő Munkavédelmi Bizottság munkáltat ltatói i oldal +36309411907 1 EURÓPAI MUNKAVÉDELMI
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenKlinikai pszichológia alkalmazása gyben
Klinikai pszichológia alkalmazása az igazságügyben gyben Kötelezı szinten tartó továbbk bbképzés Budapest, 2010. április 19. Pataky Ilona Alapkérd rdések A mentális mőködést m érintı kérdésekkel a 80-as
RészletesebbenCSUPASZTORKÚ GÉB (NEOGOBIUS GYMNOTRACHELUS) AZ IPOLYBAN
Híreink 2010-2 CSUPASZTORKÚ GÉB (NEOGOBIUS GYMNOTRACHELUS) AZ IPOLYBAN A csupasztorkú géb első hazai előfordulását a Szigetközben észlelték 2004-ben. A faj azóta a Duna teljes magyarországi szakaszán és
Részletesebben2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Debrecen 2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban Dr. Tamás Enikő Anna Intézetigazgató főiskolai docens,
RészletesebbenTartalom. a BKSZ példp. A BKSZ bemutatása. A BKSZ terméke. BEB A BKSZ feladatai A BKSZ tevékenys. kenysége. példákon bemutatva
A KözlekedK zlekedési szövets vetségek lényege, szüks kségessége a BKSZ példp ldáján dr. Denke Zsolt ügyvezető igazgató Budapesti Közlekedés-Szervező Kht. Tartalom A BKSZ bemutatása Alapítók, szolgáltat
RészletesebbenTermék k fogalma. A termék k fogalma, a mezőgazdas tosságai a forgalmazás. suk II. Terméknek minősül l mindaz, amit a piacon kségletek
II. A termék k fogalma, a mezőgazdas gazdasági gi termék sajátoss tosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk suk Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar 2 Termék k fogalma
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 123 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 13 Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó 1.4. Víztest kategóriája:
RészletesebbenVersenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés
Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Radisson SAS Béke Hotel Dr. Orosz Csaba Dr. Orosz Csaba ügyvezetı igazgató okleveles építımérnök TeRRaCe Kft Nemzetközi kitekintés Több jelentıs
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
Részletesebben