A Velencei-tó vízgazdálkodása, gyakorlat és célok

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Velencei-tó vízgazdálkodása, gyakorlat és célok"

Dóra Dobos
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A Velencei-tó vízgazdálkodása, gyakorlat és célok Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Tóth Sándor WAREMA- Nyári Egyetem augusztus21-25.

2 Az előad adás s tartalmi vázlata: v A Velencei-tó általános bemutatása A tót vízkészlet gazdálkod lkodása Vízgyűjtő-gazdálkodási terv készk szítés Térinformatika alkalmazása a vízgazdálkodásban

3 Velencei-tó vízgyűjtőjének általános jellemzése Vízgyűjtő terület: 602,4 km 2 Állóvizek: Velencei-tó (24,2 km 2 ) Pátkai-tározó (7,8 milli 7,8 millió m 3 ) Zámolyi-tározó (4,5 millió m 3 )

4 Velencei-tó vízgyűjtőjének általános jellemzése 1. Burján-árok: 14,25 fkm, 141 km 2 Császár-víz: 2. 30,3 fkm, 381 km Rovákja-patak: 10,62 fkm, 80,6 km 2 Vereb-Pázmándivízfolyás: 14,71 fkm, 113,7 km 2

6 A Velencei-tó vízszintszabályozását szolgáló létesítmények alapadatai Dinnyési zsilip: 6 m3/s Dinnyés-Kajtori-csatorna: 26 km hossz, a dinnyési fertőn át a Nádorba torkollik.

7 A Pátkai-tározó

8 Zámolyi-tározó,, 2006

9 A Zámolyi-tározó, 2005

10 A Velencei-tó vízháztartási mérlegem C + H + H t = P + L + V k ± ΔΚ ΔΚ t = C + H P tómm C H Ht Össz P L Vk Össz ΔKt ahol C = csapadék H = hozzáfolyás H t = hozzáfolyás tározóból P = párolgás L = lefolyás V k = vízkivétel ΔK = vízkészletváltozás ΔΚ t = természetes vízkészletváltozás 10 tómm = m 3

11 A Velencei-tó jellemző vízállásai A Velencei-tó jellemző vízállásai MAX Zámolyi tározó beléptetése 1971 Pátkai tározó beléptetése Vízállás (cm) KÖV MIN Évek

12 A Velencei-tó jellemző vízállásai A Velencei-tó hóeleji vízállásai és az agárdi havi csapadék jan-márc. között leeresztett vízmennyiség: 247 tómm csapadék, mm vízállás, cm jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan csapadék hóeleji vízállás minimum maximum

13 Velencei-tó vízgyűjtőjének környezethasználata Vízhasználatok a vízgyv zgyűjtőn: Lakossági vízhasznv zhasználat Ipari vízhasznv zhasználat Öntözés Halászat, horgászat Környezeti hatások: Jelentős s pontszerű terhelések: Települési szennyvízelhelyez zelhelyezés Ipari szennyvízelhelyez zelhelyezés Jelentős s diffúz z terhelések: Mezőgazdas gazdaság

14 Engedélyezett vízhasználatok m3/ év , Adatsor2 Adatsor1 Halastó, horgásztó Öntözés Jóléti-, dísztó Kisvízhasználók Természetvéd. Összes, engedélyezett vízhasznv zhasználat a vízgyv zgyűjtő területen:1,5 millió m3

15 Megoldás a szélsőséges helyzetekre I. vízeresztés A Velencei-tó jellemző vízállásai MAX Zámolyi tározó beléptetése 1971 Pátkai tározó beléptetése Vízállás (cm) KÖV MIN Évek

16 Megoldás a szélsőséges helyzetekre II. vízpótlás A Velencei-tó jellemző vízállásai MAX Zámolyi tározó beléptetése 1971 Pátkai tározó beléptetése Vízállás (cm) KÖV MIN Évek

17 Külső vízpótlás s Beruházás s 300 millió Ft, üzemeltetés, kb 900 millió Ft

19 A VELENCEI-TÓ VÍZÁLLÁSA (a vízpótlás és a vízeresztés hatása) máj márc 1997.jan nov szept júl máj. márc jan. 1. nov szept júl máj márc jan. 1. nov szept júl máj márc jan. 1. nov szept júl vízállás, cm vízpótlás, vízeresztés, cm 462 tómm = kb. 11 millió m 3 vízpótlás vízeresztés észlelt vízállás feltételezett vízállás max min

20 Velencei-tó vízgyűjtő-gazdálkodási tervezése (kísérlet) alegység Konzultáci ciós s terv: a terv készk szítés s céljac tervezői i gárda g összeállítása (19 fő) f tartalomjegyzék összeállítása általános részek r elkész szítésese probléma feltárás helyszíni (monitoring) vizsgálatok

21 Mintavételi teli helyek jellemzése Terepi bejárások: július j 14. -augusztus 4. A bejárás s feladatai: A meder környezetk rnyezetének nek vizsgálata A víztestek v állapot megfigyelése Szennyezőforr források feltárása Hidromorfológiai változv ltozások megfigyelése Helyszíni mérések: m Oxigénh nháztartás: oldott oxigén, redoxpotenciál,, BOI, KOI, TOC Tápanyagháztartás: nitrát t tartalom (NO -) 3 Mikroszennyezők: : felületakt letaktív v anyagok (SUR) Egyéb b jellemzők: vízhv zhőmérséklet, kémhatk mhatás s (ph), fajlagos elektromos vezetőképess pesség, összes lebegőanyag

22 Mintavételi helyek jellemzése Rovákja-patak Mintavételi hely R01 Mezőgazdasági Település terület PÁTKAI-TÁROZÓ TORKOLAT R02 Kijelölt mintavételi helyek száma: 14 R03 R04 R05 Mérések száma: 10 R06 R07 R09 R10 R11 R12 R13 R14 HALASTAVAK Ligeterdős terület Rét-legelő Szennyezés

23 Általános kémiai k állapotfelmérés értékelése Burján-víz: magas szervesanyag terhelés Csász szár-víz: z: magas nitrát és s szervesanyag terhelés Rovákja kja-patak: magas nitrát és s szervesanyag terhelés Vereb-Pázm zmándi-vízfolyás: magas nitrát és szervesanyag terhelés Hibaforrások: sok: Alacsony vízállv llás A mérések m sek időben eltolódtak Csak fizikai-kémiai miai paraméterek mérésem

24 Általános VKI környezeti k célkitűzések Cél: Meg kell előzni a víztestek v állapot romlását 2015-ig el kell érni a jój állapotot (jó ökológiai potenciál és s jój kémiai állapot) Csökkenteni kell az elsődleges szennyezőanyagok által okozott szennyezéseket seket és s meg kell akadályozni a veszélyes anyagok felszíni vízbe v jutását

25 Környezeti célkitc lkitűzések előzetes értékelése Elérhet rhető-e e a jój állapot 2015-ig a vízgyv zgyűjtőn? Kémiai vízminv zminőség: Kedvezőtlen képet k mutat Cél l a vízminv zminőség g nagymért rtékű javítása Szennyezések nagyobb része r diffúz z eredetű adatgyűjt jtést vizsgálatokat kell végezniv Ökológiai állapot: Nincs informáci ciónk valósz színűsíthető jelentős s mértm rtékű javulást kell elérni Hidromorfológia gia: : Kedvezőtlen Jelentős s módosm dosított mederszakaszok Belterület, let, mezőgazdas gazdasági gi területek Tározók, halastavak

28 A térinformatika t alkalmazása a vízgazdálkodásban Vízkárelhárítás s (ár-,(, belvíz) Tó és s folyó szabályoz lyozás Vízellátás, csatornázás Vízkészlet gazdálkod lkodás Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés

29 Térinformatika az igazgatóság munkájában Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés: Víz z Keretirányelvvel kapcsolatos minden feladatot a térinformatikai adatbázison kell végrehajtani. v EU jelentés. Vízrajz: vízrajzi állomások:adatbázis karbantartása, megjelenítésük, helyszínrajzok vízgyűjtő-területek lehatárol rolása

30 Térinformatika az igazgatóság g munkájában Vízellátás, csatornázás: s: Víziközművek adatbázisa Szennyvíztiszt ztisztítók k adatbázisa (jellemző adatok, hálózatok)

31 Térinformatika az igazgatóság g munkájában Vízkárelhárítási Elönt ntésvizsgálatok (Ortofotók, űrfelvételek használata) Eltérő forrásb sból l származ rmazó adatok rendszerbe szervezése se (helyszínrajzok, hossz- és keresztszelvények, műtárgyak m adatai, egyéb b szöveges és s számszer mszerű adatok)

32 A térinformatikai t rendszerek Résztvevők szereplői Hardver Szoftver Adatok Felhasználók

33 Résztvevők: hardver,, szoftver, adatok, felhasználók Hardver: Adatgyűjt jtő eszközök k (helymeghatároz rozó eszközök: k: mérőállomás, GPS; meglévő térképek digitalizálását t szolgáló berendezések: szkennerek, digitalizáló táblák) Adatfeldolgozás s eszköze: ze: számítógép p (személyi számítógép, munkaállom llomás) Adatközl zlés s eszközei: zei: képernyk pernyők, nyomtatók (szöveges, képi k formában)

34 Résztvevők: hardver, szoftver,, adatok, felhasználók Szoftver: Operáci ciós s rendszer Térinformatikai szoftverek (ESRI ArcGIS, AutoCAD Autodesk Map Autodesk Land Desktop, Mapinfo, Microstation Microstation Geographics, Erdas Imagine, Envision )

35 Résztvevők: hardver, szoftver, adatok,, felhasználók Adatok A térinformatikai t rendszerek legfontosabb eleme a jól l felépített adatbázis. Központi K EU, vagy országos rendszerek.

36 Résztvevők: hardver, szoftver, adatok, felhasználók Felhasználók: Természettudom szettudományok (hidrológia) Mérnöki tevékenys kenységek (vízgazd zgazdálkodás) Közigazgatás Vállalkozói, tervezői i szféra EU apparátus

37 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Hasonló dokumentumok

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó