Bóbita Varázspalota Magánóvoda (1047 Budapest, Attila u ) OM: Pedagógiai Program PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ Nevelési koncepció Nevelési alapelveink Gyermekképünk Óvodaképünk Az óvodai nevelés és alapvető feladatai a személyiségfejlesztés terén Megvalósítás eszközrendszere A PROGRAM TERVEZÉSE Tevékenységek Játék Tanulás Munka jellegű tevékenységek Mozgás világa Komplex tevékenység formák Mese- vers világa-verselés, mesélés Vizuális világ művészeti tevékenységek-rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Hallható világ ének, zene, énekes játék, gyermektánc Külső világ tevékeny megismerése Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei A gyermekek fejlettségi szintjének mutatói az óvodáskor végére Kapcsolatok Gyermekvédelem az óvodában AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI A GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSE DIFFERENCIÁLÁS, INKLUZIÓ, INTEGRÁCIÓ, A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrációja A migrációs populáció integrációja AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS A DAJKA, PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS EGYÜTTMŰKÖDÉSE A környezeti nevelés elvei A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az egészségnevelés elvei FELHASZNÁLT IRODALOM A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ KÖTELEZŐ SZAKIRODALOM JEGYZÉKE A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ AJÁNLOTT SZAKIRODALOM JEGYZÉKE ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

3 1. BEVEZETŐ Az óvoda neve: Bóbita Varázspalota Magánóvoda Az óvoda székhelye: 1047 Budapest, Attila u Az óvoda telephelye: 1048 Budapest, Óceánárok u. 31. Az óvoda OM azonosítója: Az óvoda fenntartója: Bóbitaovibölcsi Nonprofit Kft. A fenntartó címe: 1047 Budapest, Attila u Az intézmények Budapest IV. kerületében, kertvárosi, nyugodt, családi házas övezetben helyezkednek el. Az óvodák tömegközlekedéssel jól megközelíthetőek. Csoportszobáink tágasak, világosak. Csoportszobán belül tagoljuk a játéktereket, hogy legyen módja a gyerekeknek a tanulásra, csendes elvonulásra, meseolvasásra, szerepjátszásra, legyen hely körjátékozásra, mozgásra, közös tevékenykedésre. Berendezésük: a gyermekek számára elérhető magasságú játékpolcok, játszószőnyeg, szerepjátékra lehetőséget adó babakonyha és babaszoba, olvasósarok, vizuális alkotást, rajzolást egész nap lehetővé tévő alkotósarok asztalokkal, természet- és élősarok. Udvarunkban jól felszerelt kültéri játszótérrel rendelkezünk. Mászókák, csúszda és homokozó biztosítja a gyerekek számára a változatos szabadtéri tevékenységeket. Udvari játékaink környezetbarát anyagból készültek, és többféle módon hozzájárulnak a gyermekek mozgásfejlődéséhez. A szabadlevegőn történő futkározáshoz, kocogáshoz megfelelő füves területet biztosítunk. Betonozott területünk a szervezett mozgásfejlesztés színtere. "Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, mely lehetővé teszi, hogy a kis mag olyan gyönyörű virággá fejlődjön, amilyenné belső lehetőségei csak engedik. A talaj kioldja a mag fejlődési képességét, de ez a képesség maga benne rejlik a magban. Csakúgy, mint a magban, a gyerekben is tökéletesen benne rejlik a fejlődés képessége." /Thomas Gordon/ Thomas Gordon gondolatainak igazságát valljuk. Minden gyermek önálló, külön személyiség, akit olyannak kell elfogadnunk amilyen. Az elfogadás elősegíti, hogy segítségünkkel fejlődhessen, előreléphessen, az érzelmi egészség irányába mozduljon el, és belső lehetőségeit jobban megvalósíthassa. Ha ezt a bizalmat érzi a gyermek, akkor ő is hajlandó segítő, irányító kezünket elfogadni, s azzá válni, amivé csak lehetséges számára. Ezt a hivatást csak a gyermekeket szerető, értő, elfogadó ember végezheti eredményesen. Alaptételként kezeljük minden gyermekről a pozitív tulajdonságok feltételezését és erősítését. A szeretettel, elfogadással, szakértelemmel párosuló nevelői munka meghozza "gyönyörű virágát" a gyermek személyiségének fejlődését, és viszont szeretetét, amely megújulásra ösztönöz, és erőt ad 3

4 számunkra. Nevelési programunkat a Mozgásműveltség-fejlesztő óvodai nevelési program alapján fogalmaztuk meg, helyi sajátosságainkat, céljainkat figyelembe véve. A környezet adta lehetőségeket maximálisan kihasználjuk, rendszeresen kirándulni járunk, bérelt autóbusszal vagy tömegközlekedéssel. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy gyermekeink megismerjék közvetlen gyakorlás útján az alapvető közlekedési szabályokat, a helyszínen figyeljük meg a növények, állatok életét, őrizve élőhelyeiket. A természet védelmét, szeretetét így már óvodás korban elsajátítják. Óvodánk udvarán szabadban kiváló lehetőség nyílik gyermekeink számára a természetes mozgások gyakorlására. A nagymozgásos játékeszközeinket úgy válogattuk össze, hogy sokoldalúan fejlesszék a gyermekek mozgáskultúráját. Nevelőtestületünk biztosítja az érzelmi biztonságot, a kiegyensúlyozott, vidám óvodai életet. 2. NEVELÉSI KONCEPCIÓ Óvodai nevelésünk célja a gyermekek harmonikus fejlődésének, személyiségük kibontakozásának elősegítése, az életkori és az egyéni sajátosságok és eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Nevelésfelfogásunk szerint az óvoda pedagógiai gyakorlata a családi nevelésre építve, annak céljait és eredményeit figyelembe véve lehet eredményes. Az egyéni érdeklődésre és fejlesztésre törekszünk, melyben fontos az őszinte, toleráns és szeretetteljes, biztonságot nyújtó környezet. Biztosítjuk az óvodás gyermeket megillető különleges védelmet, a személyiség tiszteletét, a másság elfogadását. A gyermeki játékot személyiségformáló hatását figyelembe véve pedagógiánk legfontosabb céljának és eszközének tekintjük. Fontosnak tartjuk a gyermeki öntevékenység, nyitottság és kreativitás ébren tartását valamennyi óvodai tevékenység során. Egészséges testi-lelki fejlődésüket további életükre is kiható szokások alakításával segítjük elő. Az egészséges életmódra nevelés kiemelt feladatunk. Nevelői attitűdünk, tudatos törekvéseink által segítjük érzelmi biztonságuk kialakulását, és szocializációjukat. Ebben építünk a közösség személyiségformáló hatására, a baráti kapcsolatok, a segítségnyújtás és együttműködés pozitív tapasztalataira. Az emberi és természeti értékek tiszteletben tartása közvetlen és tágabb környezetünkben hangsúlyt kap nevelési rendszerünkben. A környezettudatos magatartás alakítása, és az élő hagyományok ápolása segíti mindezek érvényre jutását. A gyermekek nevelésében az életkorok és a különleges bánásmód szerinti integrálás, és az egyéni fejlettséghez, pillanatnyi állapothoz igazodó differenciálás valósul meg. Változatos óvodai tevékenységek megszervezésével, gyakorlásával juttatjuk el gyermekeinket testileg és szellemileg a legoptimálisabb fejlettségi szintre, melynek eredményeként képességeiket szabadon kibontakoztatják. 3. NEVELÉSI ALAPELVEINK A gyermeki személyiség tiszteletben tartása. A gyermek mindenek felett álló érdekének biztosítása. Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs óvodai légkör biztosítása. A gyermeki szükségletek figyelembe vétele. Esélyegyenlőség biztosítása. A hátrányokkal küzdők és a tehetséges gyermekek differenciált segítése. A gyermek - mással nem helyettesíthető - játékhoz való jogának tiszteletben tartása. Egyenlő hozzáférés biztosítása minden gyermek számára. 4

5 4. GYERMEKKÉPÜNK Komplex nevelői hatásokkal biztosítjuk, hogy az óvodánkba járó gyermekek öntevékeny, boldog, alkotni tudó személyisége erősödjön. Így megteremtjük minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés esélyeit. Törekszünk a társadalmi esélyegyenlőség fejlődése érdekében a nemi sztereotípiák erősítésének tudatos kerülésére. Olyan tulajdonságokkal rendelkeznek gyermekeink, amelyek az eredményes életvezetés szempontjából lényegesek. Elfogadják a másságot, ismerik és képesek kielégíteni saját szükségleteiket. Nyitottak, eredményesen kommunikálnak, tudnak együttműködni társaikkal. Testi-lelki harmóniában vannak önmagukkal és környezetükkel. Fejlődésük önmagukhoz mérten folyamatos, amelyben természetes módon megmutatkozhat a kiemelkedő ugrásszerű fejlődés, a stagnálás, vagy esetenkénti visszaesés is. 5. ÓVODAKÉPÜNK Óvodánkban a ránk bízott gyermekeket úgy neveljük, fejlesztjük, hogy valamennyi tevékenységük megfeleljen életkori és egyéni sajátosságaiknak, fejlődési ütemüknek. Közvetetten segítjük gyermekeink iskolai közösségbe történő beilleszkedéséhez szükséges személyiségvonások fejlődését és a környezettudatos magatartás kialakulását. A családokkal együttműködve, a családi nevelés kiegészítéseként biztosítjuk a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesülését. Az óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciókat az egészséges, biztonságos és derűs óvodai környezet megteremtésével teljesítjük ki. Pedagógiai intézkedéseinket a gyermeki személyiséghez igazítjuk és változatos tevékenységi formák biztosításával a gyermeki személyiség sokszínű és differenciált fejlesztését valósítjuk meg, különös támogatásban részesítve a hátránnyal küzdőket. 6. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÉS ALAPVETŐ FELADATAI A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS TERÉN A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkori, szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. Az óvodai nevelés feladata tehát az óvodáskorú gyermekek szükségleteinek kielégítése, ezen belül: egészséges életmód alakítása érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA A nevelés célja az óvodai életritmus és a családi élet szokásrendszerének összehangolása. Az óvodapedagógus feladata: a gyermekek egészségének védelme, testi fejlődének, elősegítése, természetes mozgásigényük kielégítése, megfelelő higiéniai szokásainak alakítása a szülők, óvónők és segítő szakemberek segítségével és közreműködésével, egészséges és biztonságos környezet, megfelelő óvodai életritmus kialakításával testi-szellemi fejlődésük segítése, fontos a jól megválasztott napirend, a szeretetteljes követelés, az értelmes rend, 5

6 az eltérő környezetből érkező gyermekek tolerálása, a negatív különbségek csökkentése, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. SZOMATIKUS NEVELÉS Személyi higiéne Környezet higiéniája Fertőző betegségek megelőzése Kondicionálás: szervezet edzése, testnevelés Célja: mozgásgyakorlatok megkedveltetése, alapvető mozgástevékenységek begyakorlása, harmonikus összerendezett mozgások begyakorlása alapmozgások kialakítása, korrigálása, a koordinációs zavarok, a mozgásos ügyetlenség csökkentése, a testi-lelki harmónia, a jó pszicho-motoros állapot elősegítése, testséma, téri orientáció fejlesztése, a két test-fél mozgásának összerendezése. Az óvodapedagógus feladata: A szülők felvilágosítása, aktivizálása, hogy a gyerekekkel közösen kiránduljanak, mozogjanak a szabadban. Védjék gyermeküket a dohányfüsttől és egyéb káros környezeti hatásoktól. MENTÁLHIGIÉNÉS NEVELÉS Egészséges életvezetés Stressz-elhárítás Szociohigiénés nevelés AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA A beszoktatás (elfogadás) rendszere: mindkét óvodapedagógus jelenléte a beszoktatás (elfogadás) első napjaiban a szülők jelenléte az első napokban a gyermek igénye szerint Tudatosítjuk és elmélyítjük az együttélés szabályait, a segítőkészség, bizalom, részvét, örömszerzés, bánatokozás felismerését, annak átélését. Ügyelünk arra, hogy a gyermek éntudata megerősödjön, én-képe a különféle tevékenységek és kapcsolatok során differenciálódjon. Az óvodai élet szokás- és normarendszerének megalapozása, segíti a gyermek szocializációját. Így kívánjuk elérni, hogy minden gyermek a csoportnak egyedi, színes tulajdonságokkal rendelkező tagja legyen. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Óvodánk egyszerre kívánja elősegíteni a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, teret engedve az önkifejezõ törekvéseinek. Alapelvünk, hogy a gyermeket annak elfogadására, megértésére neveljük, hogy az emberek különböznek egymástól. 6

7 Fontosnak tartjuk, a szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlását, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozását. Óvodánk a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja. Erkölcsi normák megalapozása az óvodáskorban Programunkban nem csak, hogy el kell viselni a másságot, de együtt élünk a sokszínűséggel, sőt örülünk a többértékűségből fakadó színes életlehetőségeknek. Ez pedig nem más, mint az eltérő szokások, nyelvek, kultúrák, életmódok, műveltségek, anyagi lehetőségek összeegyeztetése azon a szinten, amely szinten egy csoport (esetünkben egy gyerekcsoport) együtt kell, hogy éljen napi több órán át. Nem célunk az eltérő értékek összemosása, egyesítése, nem célunk az egyformásítás, de célunk az együttműködés, a jó közérzet, a cselekvésre (játékra) késztető légkör kialakítása. Véleményünk szerint csak az az óvodai csoport válhat közösséggé, amelyikben minden egyes gyermek önmagában biztos, önálló és mindenkinek vállalható szerepet tölt be. Egyént nevelünk tehát, de az egyén érdekei csak a másik összefüggésében ér valamit, csak a többiekkel való relációjában válik jelentőssé. A mi-tudatban benne van én-tudat is, az én-tudat pedig, adott esetben, mi-tudattá alakulhat. Nevelésünk szerint a szokásrend kialakítása, és az azokhoz való alkalmazkodás az óvodai erkölcsi nevelés alapja. Az egyes szokások, együttélési normák betartatása tehát nem azonos időben zajlik az azonos életkorú gyerekeknél sem, viszont az egyes értékek, szabályok felnőtt általi megítélése azonos kell, hogy legyen. A kettős mérce eleve ellentmond az erkölcsnek. Ezért pl. mindenképpen fel kell venni a szemetet a földről, mindenképpen segíteni kell, ha valaki elesik stb. A differenciálás tehát abban nyilvánul meg, hogy kitől, milyen szinten várjuk el ezeket a cselekedeteket. Véleményünk szerint az egyes reakciók megerősítése, illetve a sajnálkozás, ha az adekvát cselekvés elmarad, segítheti és meggyorsíthatja a belsővé válást. Véleményünk szerint az igazán hatékony dicséret a megelégedés, az öröm és sosem a tárgyi jutalom, mint ahogy a szokások elmaradásánál vagy be nem tartásánál sem jó, ha büntetést kapnak a gyerekek. A többiek, a gyerekcsoport tagjai amúgy is kifejezik az egyes cselekedetekhez való viszonyukat, ami szintén a pozitív vagy negatív megerősítés egy szocializált formája, és ez az állapot már maga a közösségi érzés állapota. Nevelésfilozófiánk szerint ebben az életkorban elegendő, ha az erkölcsiség az egymásra figyelésben, az együttműködésben, segítségadásban megnyilvánul, illetve néhány együttélési szabály betartásában. (köszönés, játékeszközök helyrerakása stb.) A normák kialakulása és alkalmazása a mindennapok része, áthatja magát a gyermeki életet. Ebben a teljesítményközpontú, elanyagiasodott és individualizált világunkban fontosnak tartjuk a gyerekek erkölcsi fejlődésének elősegítését. AZ ANYANYELVI-, ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Kognitív tevékenység alapozza meg a közvetlen tapasztalatszerzést és az ezzel kapcsolatos ismereteiket. 7

8 Fontosnak tartjuk: az utánzásra épülő játékos tanulással együtt a felfedezéseket, és a komplex tapasztalatszerzést, a pszichikus funkciók intenzív fejlesztését. valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítását. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA: a spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése, a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára épülő változatos tevékenységek biztosítása, értelmi képességek differenciált fejlesztése, a szociálisan és/vagy pszichésen hátrányos helyzetű gyermekeknek többoldalú ismeretnyújtás, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, egyéni fejlesztés, kreatív képességek kibontakoztatásával a tehetséges gyermekek fejlesztése, mozgásfejlesztés (nagymozgások, finommotorika, egyensúlyérzék, irányok) az értelmi képességek alakulása érdekébe a tevékenység közben megvalósuló anyanyelvi nevelés javítgatás elkerülésével történő fejlesztése Az óvodapedagógus az óvodába lépéskor felmérik, hogy a gyermek értelmi funkciója milyen szinten áll, mi érdekli. Tapasztalatot szereznek a gyermek mozgásfejlettségéről. Megfigyelik kik azok a gyermekek, akik különös érdeklődést mutatnak, vagy éppen ellenkezőleg, kevéssé érdeklődőek az egyes tevékenységek iránt. Ezek a megfigyelések képezik a differenciált egyéni fejlesztések alapját. AZ ANYANYELVI FEJLESZTÉS Az óvodapedagógus feladata: a gyermeki kíváncsiság felkeltése, folyamatos motiváló beszédkörnyezet biztosítása, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és a kreativitás) fejlesztése, a gyermek szókincsének gyarapítása, válaszadás a kérdéseikre elfogadó, segítő, támogató attitűdjével, modellt- mintát biztosítani MOZGÁSMŰVELTSÉG-FEJLESZTŐ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI Nevelési célja a gyermek sokoldalú, harmonikus személyiségének fejlesztése az életkornak legmegfelelőbb tevékenységi forma segítségével, a tervszerű, rendszeres mozgással, a mozgás szeretetére építő életvitel, életmód megalapozásával. Feladata a MOZGÁS célzott fejlesztése a motoros képességek és mozgáskészségek fejlesztésével. A testi, akarati, erkölcsi tulajdonságok fejlődésének elősegítése, az értelmi képességek fejlesztése. A mozgásos tapasztalatok során fejleszteni a gyermekben önmagával és közvetlen/közvetett környezetével a kapcsolatrendszerét. 8

9 7. MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZRENDSZERE KÖRNYEZET ÓVODÁN BELÜLI KÖRNYEZET Épületbelső: Az óvoda berendezései a gyermekek biztonságát, egészségük óvását, mozgásterük biztosítását szolgálják. A szobák kuckósítva vannak (mesesarok, babakonyha, fiúknak autósarok), a bútorok könnyen mozgathatók, így a térigényesebb tevékenységekhez könnyen alakíthatók (pl. mindennapi testnevelés). Külön előtér és öltöző áll a gyermekek és a szülők rendelkezésére. Minden gyermeknek jellel ellátott polca van, melyek felnőtt magasságban helyezkednek el. Az óvodai dolgozók részére külön mellékhelyiség van WC-vel, zuhanyzóval. Minden csoportszobában az óvodapedagógusnak külön szekrénye van, mely a gyermekek számára nem használhatók. Udvar: Az óvodaudvar a gyermekek szabadban végzett tevékenységét szolgálja. Az udvaron megfelelő arányúak a napos és árnyékos részek. Testnevelés foglalkozásokhoz biztosított az egyenletes füves terület. Az udvart fából készült játékok gazdagítják: hinta, gyűrű, kötél, homokozó, csúszda, valamint kismotorok, homokozó játékok, labdák, egyéb ügyességi játékok (ugrókötél, habtenisz, karika, teke stb.) állnak a gyermekek rendelkezésére. A kismotorok használatához betonozott területet biztosítunk. Nyári időszakban biztosítjuk az egész napos kint tartózkodást. ÓVODÁN KÍVÜLI KÖRNYEZET Család: Az óvodai nevelés a családi nevelést egészíti ki. Ebből következik, hogy a családok számára teljes legyen az óvoda nyitottsága. A gyermekek napi tevékenységéről minden szülő minden nap információt kap. Fontosnak tartjuk a családdal való együttműködés e formáját. A problémák megoldása, megbeszélése személyre szabott, nem az általánosságokból kell a szülőnek kiszűrnie az ő gyermekére vonatokozó gondokat, megoldásra váró feladatokat. Ez a fajta kapcsolattartás, a közvetlen, őszinte beszélgetés hatékonyabb a gyermekek fejlődése szempontjából. Sporttevékenységeken kívül kulturális rendezvényeken is részt veszünk (színház, kirándulás, múzeumlátogatás). 9

10 Faliújságjainkon is tájékoztatjuk a szülőket különféle programjainkról. Az óvoda így hatékonyan részévé válik a családi életnek. Sportlétesítmények: A testnevelés kiegészítő mozgástevékenységek úszás, korcsolya, néptánc- szükségessé teszik a speciális kapcsolatok kialakítását. A zökkenőmentes együttműködéshez szükség van a rendszerességre, pontosságra, megbízhatóságra. Iskola: Nevelésünk eredményességének érdekében az óvoda pedagógusainak ismernie kell az iskolák tartalmi szabályozását, az iskola pedagógusainak pedig az óvodai nevelés célját, feladatát. Az iskolába készülő gyermekek lehetőséget kapnak iskolalátogatásra. Az óvodapedagógusaink segítik a szülő munkáját, tanácsot adnak a gyermekek képességei, teljesítménye, fejlettsége alapján. Tevékenységet segítő eszközök: A gyermekek tevékenységéhez szükséges eszközök nélkül nem valósíthatók meg a kitűzött célok, feladatok. MOZGÁSTEVÉKENYSÉGET SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Ezen eszközök a gyermekek méretéhez igazodnak: - kézi szerek: kislabda, szalag, karika, babzsák - tornaszerek: zsámoly, bordásfal, kötél, szivacsmatrac, összeépíthető ügyességet, egyensúlyozást fejlesztő építmények, melyek a torna főgyakorlatához alakíthatók. Testnevelés foglalkozásokon kívül felügyelet mellett játékidőben is használhatók ezen tornaszerek. Játékszerek: - kész játékszerek (valóság, kicsinyített mása): babák, autók, főzőedények, vonatok, bababútorok (kiságy, babakocsi) - félkész játékszerek: műanyag kockák, építő játékok, fakockák, lego, babilon, korongok, tüske építő, finommanipulációt fejlesztő pötyi játék, fűző (filc alapanyagú síkidomok, megfelelő vastagságú fűzővel), gyöngyfűző - szabályjáték eszközei: memori, dominó, párosító játék, puzzle (évszakok, testünk, térkép stb.), különböző társasjátékok (Ki nevet a végén? És ezen szabályon alapuló színek, számok, formák felismerését segítő társasjátékok.) - dramatizáláshoz, szerepjátékhoz használatos fejdíszek, bábok, jelmezek. Egyéb tevékenységet segítő eszközök - rajz-festés-képalkotás: festékek (vízfesték, tempera), ceruzák, kréták, zsírkréta, táblához használatos kréta, filctollak, ecsetek, vizes edény, rongy, kötény, gyurma, olló, ragasztó, színes papír, hajtogató lap, rajzlap, írólap - mese-vers: mesekönyvek, verseskönyvek, gyermek újságok 10

11 - ének-zene: gyermekhangszerek (dob, csörgődob, xilofon, rumbatök, triangulum, cintányér) felnőtt hangszer: furulya - munka jellegű tevékenység: tér-forma-mennyiség (logikai készlet, síkidomok, testek, korongok, pálcák, színes rudak) Eszköztárunkat folyamatosan bővítjük, némely eszközt a gyermekekkel együtt készítünk el. Pl.: fejdíszek, bábok, jelmezek. A gondosan megválasztott és rendelkezésre álló eszközök elősegítik a gyermekek személyiségének fejlődését a tevékenységek sokoldalú, sokszínű végzésével. Óvodánk - mint egyéb eszközt - biztosít még takarókat, takaróhuzatokat, törölközőt a gyermekek számára. 8. A PROGRAM TERVEZÉSE A programunkhoz kapcsolódó szakmai dokumentumok: 1. A vezető éves pedagógiai munkaterve, mely összefűzi az egyes csoportok éves pedagógiai munkáját. 2. Az óvodai program éves tervezése, az óvodapedagógusok által vezetett hivatalos csoportnaplóban történik. 3. Tervezés 1 évre: tevékenységek tartalmához szükséges anyagot tartalmazza. 4. Tervezés 3 hónapra: játék, munka, közösségi élet (nevelési terv). 5. Tervezés 5 napos ciklusokban: Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 6. Programunk fontos eleme, jogszabály szerint, az óvodás gyermekek fejlődésének folyamatosan nyomon követése. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza a) a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket, b) a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt, c) amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait, d) a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait, e) a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket. Indokolt esetben kezdeményezzük, a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét. Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét szükség szerint, de legalább félévenként - rögzíti. Feljegyezzük a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat és félévente fejlesztési tervet készítünk. 11

12 7. Óvodai nevelési programot vegyes életkor szerint szervezett óvodai csoportokban valósítjuk meg. 8. Az életévüket betöltött gyermekek esetében DIFER mérést végzünk 9. A csoportnapló tartalma Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú dokumentum esetén az óvodai körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét. 10. A csoportnapló tartalma a) a gyermekek nevét és óvodai jelét, b) a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a háromnégyéves, a négy-ötéves, az öt-hatéves a hat-hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak, c) a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét, d) a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket, e) a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet napi bontásban, f) nevelési éven belüli időszakonként fa) a nevelési feladatokat, fb) a szervezési feladatokat, fc) a tervezett programokat és azok időpontjait, fd) a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit, fe) az értékeléseket, g) a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a látogatás szempontrendszerét, az eredményt, h) a feljegyzést a csoport életéről. Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint eléréséhez tudatos tervezőmunkára van szükség. Ezen tervezőmunka megköveteli a gyermekek egyéni fejlettségének ismeretét, majd a tervek ezen alapján készülnek el. Az éves tervet az óvodapedagógusok közösen készítik el, melyben egyeztetik a szokások kialakítását, a nevelő- és oktatómunka menetét, közös mozgásos programok szervezését, lebonyolítását, beosztását, ünnepekre, évzáróra való felkészülést, lebonyolítást. HETIREND: A nevelési évben két részre bontott: szeptember 1 május 31. június 1 augusztus 31. Kötött tevékenységek szeptember 1-jétől május 31-ig: 12

13 - testnevelés (heti 1 alkalom) - kiegészítő mozgástevékenység (heti 2 alkalom) - mindennapi testnevelés Az újonnan érkező gyermekek az óvoda elfogadásáig fokozatosan kapcsolódnak be a mindennapi testnevelésbe, testnevelés foglalkozásokba. A testnevelés foglalkozások időtartama perc. Szabadon választható tevékenységek szeptember 1-jétől május 31-ig: - játék - munka jellegű tevékenység - rajzolás-festés-kézi munka - mese-vers - ének-zene - környezet megismerése-, védelme - környezet téri-formai-mennyiségi megismerése, matematika alapfogalmai Ezen tevékenységeknek nincs meghatározott napja, a gyermekek spontán érdeklődése alapján, komplex formában vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére alakíthatók. Kötött tevékenységek június 1-jétől augusztus 31-ig: mindennapi testnevelés a gyermekek által ismert mozgásanyagra alapozva. Egyéb tevékenységek szervezése a gyermekek érdeklődéséhez és napi időkerethez igazodik. Szabadon választható tevékenységek június 1-jétől augusztus 31-ig: - játék (időjárástól függően az udvaron vagy a csoportszobában) - munka jellegű tevékenység - mese-vers - rajzolás-festés-kézi munka (erre az udvar betonozott területén, asztalok és székek kihordásával is lehetőséget biztosítunk) - ének-zene - környezet megismerése,- védelme (tapasztalat gyűjtő sétákkal, termések begyűjtésével) - környezet téri-formai-mennyiségi megismerése NAPIREND A napirend keretei között a gyermeki szükségletek kielégítése történik. Egyben segíti a gyermekek napi életritmusának közösségi keretek között történő- kialakítását. Napirendünk 3 fő részből áll: 13

14 Az óvoda napi nyitva tartási ideje: 11 óra. Délelőtt: Az óvoda nyitásakor óvodapedagógus fogadja a gyermekeket 7:00 órától és szabad játékot biztosítunk. A délelőtt időkeretén belül kerülnek megszervezésre a kötött tevékenységek és a reggeli. A reggelit követően a szabad játék biztosítása mellett, 5-35 perces csoportos tevékenységek szervezésére kerül sor, majd készülődés a sport programra vagy a testnevelésre, udvari játékra. A csoportos tevékenységek formája: cselekvő, felfedező kezdeményezett, komplex játékos tevékenységek (Játékba integrált tanulás). A szervezett tanulás munkaformái: frontális, mikro-csoportos, egyéni. Dél: 12:00-kor kezdődik a készülődés az ebédhez, majd a csendes pihenőhöz. Ebéd előtt a gyerekek igénybe veszik a mosdót. A dajka ügyel a helyes testápolási szokások betartására, erősíti a higiénés szokásokat, differenciáltan segíti a gyermekeket. Mosdóhasználat után következik az ebéd. A napos teríti meg az asztalt. Az óvodapedagógus segíti a gyermekeket a terítésben és ösztönzi, bátorítja őket! Az ebéd meghitt, családias légkörben folyik, halk beszélgetés közben. Nem várjuk el a teljes csendet a családias légkör erősítése miatt! Étkezés után minden gyermek az önkiszolgálást tudja gyakorolni, mert maga rakhatja a tálaló kocsira tányérját, bögréjét, evőeszközét, szalvétáját a szemetesbe rakja. A fogmosást az óvodapedagógus differenciáltan segíti, koordinálja. A csapok számának megfelelően egyszerre két-két gyermek moshat fogat. Felhívja a figyelmét a gyermekeknek a fogkefe alapos kiöblítésére is. Fogmosás után a gyermekek csoportjukban térnek pihenőre. A gyermekek jellel ellátott műanyag fektetőkön alszanak, jellel ellátott takaróval takaróznak. Párnát maguknak hoznak, ki-ki igénye szerint. Alváshoz maguk mellé tehetik kedvenc játékukat, alvórongyot stb. Délután: A délutáni tevékenységek délutáni pihenéssel kezdődnek. Pihenés előtt a gyermekek mesét hallgatnak, a pihenő 15:00-ig tart. A gyermekek is segíthetnek az óvodapedagógusnak, dajkának helyre tenni a takarókat, fektetőket, párnákat, játékokat és segítenek a terem rendezésben is. Ezt követi a mosdóhasználat, majd 15:15-kor uzsonna. (Az előbb távozó gyermekek az uzsonnát magukkal vihetik.) Az étkezést szabad játék követi, időjárástól függően a csoportszobában vagy a szabadban. A délután az óvoda zárásával fejeződik be 18:00 órakor. 14

15 9. TEVÉKENYSÉGEK A tevékenység megtervezése havi szinten történik. Ezek egy részénél (külső világ tevékeny megismerése - tér, forma, szín, mennyiség, vizuális világ - művészi tevékenységek: rajzolás, festés, kézi munka, hallható világ - ének, zene, énekes játék, anyanyelv világa -vers, mese) egy témakör kerül feldolgozásra. A játék, munka esetében konkrét témák, tevékenységek. A testnevelésnél (teljes nevelési évre átgondolva) a mozgásanyag kétheti időegységre lebontva kerül tervezésre. A tanulás beépül, jelen van az óvodai élet mindennapjaiban. A személyiség tevékenység során fejlődik, ezért lehetőséget kell biztosítani a gyermekeknek az erre a fejlődési szakaszra jellemző tevékenységi formák számára, melyek a játék, a munka és a tanulási jellegű tevékenységek. 10. JÁTÉK Legfőbb tevékenységi forma, mely az egész óvodai nevelést átszövi. A gyermekeknek szabadságot, örömöt, szórakozást jelent. A játék pszichikumot, kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység, mely az óvodáskorú gyermek alapvető aktivitása, ennek során gyakorolja erőit, szélesíti látókörét, szociális tapasztalatokra tesz szert, megismétli és alkotó módon kombinálja a környező élet jelenségeit. Óvodapedagógusaink feladata a szabad játékhoz biztosítani a megfelelő légkört, helyet, a legtöbb időt és eszközöket. Jelenlétük hat a játékra, segítheti a gyermekek játékát. Az óvodapedagógus játékidőben milyen funkciót töltsön be csendes szemlélő, aktív résztvevőmaga a játékhelyzet dönti el. A gyermekek társas kapcsolatainak és játéktartamának alakulása a közösségben: - A gyermekek társas élete a kis létszámú csoporttól a nagyobb létszámú csoportig fejlődik. - A nem tartós csoportosulások egyre szilárdabb csoportoknak adják át a helyüket - A történet nélküli (egyszerűbb kevesebb mozzanatot takar, motivációja a cselekvés) játékokat, a történettel (bonyolultabb cselekmény, sok mozzanat, motivációja tárgy vagy szerep) rendelkező játékok váltják fel. - Az összefüggéstelen epizódsorok helyett tervszerűen kitalált történetek jelennek meg. 15

16 - A személyes élet és a legszűkebb környezet életének visszatükrözésein túl, megjelenik a társadalmi élet visszatükrözése is. Játékfajták: Gyakorlójáték: Játékszerekkel (autótologatás, babaringatás stb.) különféle anyagokkal végzett gyermeki manipulációk. Véletlen mozgásból, cselekvésből fakadnak. Az újszerű cselekvések ismétlése során szerzett örömök miatt a gyermekek nehezen hagyják abba. E játék elsősorban a gyermekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére szolgál. Ebben a játékban elsősorban az eszközök tulajdonságaival, tárgyak egymáshoz való viszonyulásával, működésével ismerkednek a gyermekek. Építőjáték: A gyermekek a különféle hasábokból, konstrukciós játékokból, építő elemekből építményeket, játékszereket, tárgyakat hoznak létre. A spontán készült építményeket fokozatosan felváltja a bonyolultabb alkotások létrehozása, az elképzelt tárgy pontos megközelítése, a játékelemek biztos kezelése. A gyermekeknél megjelenik e játékfajta keretében is az eredményességre törekvés. Pl.: előre megtervezett rendben valamilyen készítmény létrehozása. Az építőjáték során készült modelleket a gyermekek gyakran használják egyéb játékaikban. Pl.: mozgásos, dramatikus, utánzásos játékban. Szimbolikus szerepjáték: A szerepjátékban a gyermekek tapasztalataikat, eddigi ismereteiket, elképzeléseiket, hozzájuk fűződő érzelmeiket jelenítik meg. A felvállalt állatok és emberek is lehetnek- szerepen keresztül ábrázolják a valóságból számukra lényeges mozzanatokat. A gyermekek fejlődésük során egyre tökéletesebben utánozzák, valósítják meg játékukban az őket körülvevő közvetlen és közvetett környezetükben élő emberek munkáját, emberi magatartását. E játék segíti leginkább az emberek közötti társas kapcsolatok fejlődését, az aláés fölérendelt szerep elfogadását. Szellemi játék: A szellemi játékok az alkotó játékok fejlődése kapcsán alakulnak ki. Tartalmában nem a művelet, a szerep- és a játékszituáció a rögzített, hanem a feladat és a szabály. Feltétele a játékfeladat fokozott tudatosítása és kiemelése, továbbá a játékszabályok érvényesítése. A játéktevékenység meghatározott eredmény elérésére irányul. A szabályok betartása morális magatartási követelményeket visz be a gyermekek tevékenységébe. A feladatok megoldása közben jelentkezik először a gyermekeknél az önértékelés mozzanata. Népi játék: A népi játékoknak sajátos játékanyaga van, mely egy adott nép kultúráját, szokásait közvetíti játékok formájában a gyermekek felé. Ezeket a játékokat néptáncos tanítja meg a gyermekeknek. Hetente egy alkalommal érkezik és játszik csoportonként a gyermekekkel. Ezeken a foglalkozásokon az óvodapedagógusok is részt vesznek, aktív szereplőként a 16

17 gyermekekkel együtt játszanak. A népi játékok az óvodai élet különböző tevékenységi formáiban is jelen vannak. Az óvodapedagógusok feladata a játékban: Az előzőekben említettük, hogy az óvodapedagógus a játékban lehet megfigyelő, vagy aktív résztvevő. Az óvodapedagógus irányító szerepe a játék időben különböző formában és fokozatban van jelen, a gyermek fejlesztésének és fejlettségének függvényében a direkt irányítástól a játék megfigyelésig, sokféle változatban. A 3-4 éves gyermek első valódi játszótársa a felnőtt (család, anya, apa, óvodapedagógus) Feladatunk az újonnan érkező gyermekek otthoni játékfeltételeinek felmérése, továbbá az ismeretek és készségek jellemzőinek megismerése. A beszoktatás (elfogadás) ideje alatt a szülőknek módja van az óvodapedagógussal és a gyermekkel együtt játszani. Az óvodapedagógus és a szülő eleinte minta a gyermeknek, majd később bevonható társ vagy segítő marad. A különböző életkorú gyermekek életkori sajátosságukból adódóan- más-más módon igénylik az óvodapedagógus segítségét a játékban. Óvodapedagógusaink a játékidő résztvevői. Ez idő alatt az elmélyülten játszó gyermeket megfigyeli így mind jobban megismeri érdeklődési körüket, élményeiket, szülő-gyermek kapcsolatukat, családtagokat, pozitív és negatív élményeiket- a magányosan üldögélő, szorongó gyermeket igyekszik bevonni a játékba. Gyakran előfordul, hogy a gyermekek kérik az óvodapedagógus segítségét, tanácsát (vita alakul ki a szerepek kiosztásában, a konstrukciós játék építésében elakad stb.), irányítását (szabályjáték szabályának ismertetésében). Ebben az esetben az óvodapedagógus a korszerű konfliktuskezelési technikákat alkalmazza. Gyakori kérdés: Most mit játszunk? Ilyenkor az óvodapedagógus ötletet ad és elkezdhet egy történetet, vagy építeni kezd egy építményt (pl. fakockából várat, parkolóházat stb.) vagyis együtt játszik a gyermekkel. A szabályjátékok szabályainak elsajátíttatása több óvodapedagógusi segítségnyújtást igényel. Az óvodapedagógus együtt játszik a gyermekekkel egyenrangú versenyzőként, társként. Így alakítja játék közben a gyermekek egészséges versenyszellemét úgy, hogy ez ne csapjon át egymással szembeni negatív érzelmek kifejezésébe. Játékszabályok alakulása életkoronként: 3-4 évesek általában már képesek a szabályok betartására, ha az nem túl bonyolult szabály és egyben szereptartalmat is kap. A 4-5 éveseknél már megfigyelhető a szabálykövető viselkedés. A szabálynak már nem kell minden esetben a szerep tartalmába beolvadnia Az évesek játékában a kész szabályokkal rendelkező játékok jelentős helyet töltenek be. 17

18 A gyermekek iskolaérettségének egyik mutatója, hogy a játékban a szabályhoz, mint pusztán feltételes adottsághoz képes már viszonyulni. A játék témája: A valóságnak az a jelensége vagy jelenségcsoportja, amely visszatükröződik a gyermek játékában. A gyermekeknek sok egyéni élményük van, ez lehet pozitív (születésnapi zsúr), negatív (fogorvosi kezelés, baleset kerékpárral stb.). Az óvodapedagógusaink feladata a közös élmények biztosítása (színházlátogatás, közös séták tavasszal, kirándulás, szánkózás, különböző foglalkozások tűzoltó, autószerelő- megismerése a helyszínen), majd ezek feldolgozása a gyermekekkel. A közös élmények is ugyanolyan szerepet kapnak játékaikban, mint az egyéni élményeik, tapasztalataik. 11. TANULÁS A tevékenységekben megvalósuló tanulás a játék motivációs bázisára támaszkodik. Az óvodai tanulás elsődleges célja a képességek fejlesztése. Az óvodás gyermek tanul, még játszik, és játszva tanul. A tanulás mint folyamat- a gyermek egész napi óvodai életében nyomon követhető. Az óvodai nevelés feladata, hogy kifejlessze a gyermekekben a tanulás motívumait (az ismeretek és készségek elsajátításának igénye), kialakítsa a tevékenységekben megvalósuló tanulást. A tevékenységekben megvalósuló tanulás óvodánkban kötetlen, a délelőtt folyamán valósul meg. Alapvető feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Az óvodapedagógus megteremti a tanulást támogató környezetet, figyeli a gyermekek szabad játékát, bekapcsolódik a játékba, épít előzetes tapasztalataira, ismereteire, átveszi az irányítást, játszva kezdi el a tevékenység formákat. A tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Az ő kitűzött feladatai felé játékos módon tereli a gyermekek figyelmét. Ha a gyermekek nem merülnek bele a játékba, egy báb vagy egyéb motiváló tárggyal vagy tevékenységgel hívja fel a gyermekek figyelmét. A tevékenység formákon a gyermekek általában szívesen vesznek részt. A vegyes korcsoportra való tekintettel, a fiatalabb gyermekek fejlettségüknek megfelelően vesznek részt, a 3-4 évesek előbb elmennek játszani vagy kedvenc játékukkal játszhatnak a tevékenység formák közben. A figyelmük még rövid ideig leköthető, de a játéktevékenység közben is mint passzív figyelő vesznek részt. Soha nincsenek kirekesztve a munkából, a pedagógus csak a gyermek belső motivációjára támaszkodik és arra a primer szükségletre, ami a játéktevékenységre sarkalja. A tevékenység formák maximum időtartama délelőttönként 5-35 perc, ez egy körülbelüli érték, mely a gyermekek figyelmétől, aktivitásától függ. 18

19 A tanulásnál különböző munkaformák jelennek meg a vegyes csoportra való tekintettel. Ezek a munkaformák: az egyéni, a mikro-csoportos, a páros és a csoportos. A munkaformákat a tevékenység formák témája határozza meg. Egyéni tevékenység formát igényel az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint elérése, egyéni fejlesztés. Mikro-csoportos tevékenység formát igényel a környezet téri-formai-mennyiségi megismerése. Ezeknél a tevékenységi formáknál a csoportszobában külön helyet biztosítunk a gyermekeknek. A tanuláshoz használt eszközök segítik felkelteni a gyermekek érdeklődését, a tevékenység formák során fenntartják aktivitásukat, segítik probléma felismerő és megoldó képességüket. MÓDJAI az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása) a spontán játékos tapasztalatszerzés a játékos, cselekvéses tanulás a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés a gyakorlati problémamegoldás A tanulás során alkalmazott módszerek: 3-4 éveseknél: közvetlen tapasztalat, megfigyelés. Az óvodapedagógus hívja fel a gyermekek figyelmét a feladat leglényegesebb ismertetőjegyeire. Eredeti tárgyak vagy szemléltető eszközök a legalkalmasabbak a megfigyelésre. Mechanikus emlékezetüket érzelmeik irányítják, fontosak a pozitív tapasztalatok, élmények. Kreativitást fejlesztő tevékenységekhez minden eszköz bármikor rendelkezésükre áll, képzeletük fejlesztésére így számtalan lehetőség adódik. Gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás) elemei már ebben a korban is megjelennek, fontos óvodapedagógusi feladat a jelenségek, dolgok legszembetűnőbb jegyeinek felismertetése. 4-5 éveseknél: jobban alkalmazkodnak társaikhoz, az óvodapedagógus által kínált tevékenység formákat társaikkal együtt is végre tudják hajtani, képessé válnak mozgásuk, beszédük, figyelmük bizonyos fokú önirányítására. Megfigyelésük differenciáltabb, az óvodapedagógus, úgy segítheti ezt a pontos megfigyelést, hogy elmondja a gyermekeknek mit figyeljenek meg. A megfigyelés bármilyen helyzetben a tanuláson kívül is fejleszthető, így lehetőség nyílik az okokozati összefüggések felismerésére. Az emlékezet fejlesztését segítjük a gyermekeknek kiadott otthoni feladatokkal, mely a gyermekeket gyűjtő munkára serkenti (pl. gyűjtsenek házi állatokról képeket). A gondolkodás fejlődése megkívánja, segíti a beszéd fejlődését. A kifejezőkészség hiányossága gátolja a gyermeket a felnőttekkel és a gyermekekkel való kommunikációban. Az óvodapedagógusnak a feladata, hogy a gyermekek mondanivalójukat összefüggően szívesen adják elő. A beszéd fejlesztése az egész óvodai nevelés feladatát átszövi. 19

20 5-6-7 éveseknél: A tevékenység formák játékosak. A gyermekek több erőfeszítést igénylő, de sikeresen megoldható önálló feladatot is kaphatnak. Megjelenik a szándékos figyelem, mely új eszközök alkalmazásával, a tevékenység formák érdekesebbé tételével fejleszthető. A gyermekek már megadott szempontok szerint önálló megfigyeléseket végeznek. A feladatok pontos megjelölése, ösztönzi a problémamegoldó gondolkodást. A nyitott helyzetek többféle út keresésére indítják a gyermeket. Az óvodapedagógus fokozatosan segíti elő a gyermekek együttműködésének fejlődését, pl. páros vagy mikrocsoportos feladatmegoldással. Egyre több lehetőséget kapnak a gyermekek egyéni élményeknek, tapasztalataiknak elmondására, fejlődik egymás iránti megértésük, türelmük, segítőkészségük. Hozzászoknak saját tevékenységük ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 12. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Fontos szempont, amire már a gyermek képes, ne végezzük el helyette. Főbb területek: Önkiszolgálás: a gyermek saját személyének kiszolgálása öltözködés, tisztálkodás, mosdóhasználat- az egészséges életmód kialakítását segíti elő. Ezeket a tevékenységeket a gyermekek eleinte segítséggel, majd önállóan végezzék. Váljon természetessé egy-egy munkafolyamat elvégzése. Óvodai közösségért végzett munka jellegű tevékenységek: felnőttek munkájában való segítés, terítés, terem rendezés, naposi munka, környezet rendben tartásához kapcsolódó tevékenységek. Naposi munka: ennek konkrét tartalmi meghatározása a gyermekcsoport sajátosságától függ. Minden nap másik napost választunk. Az óvodapedagógus vagy a dajka segíti differenciáltan a terítés sorrendjét. 3-4 éves gyermekeknél nagyobb társuk, is mint segítő vesz részt a terítésben, ő irányítja kisebb társa terítési rendjét, felhívja a figyelmét a hiányosságokra. Az asztal leszedésénél a gyermekek maguk rakják a tálaló kocsira az edényeiket, ez önkiszolgáló feladat. Ez a munka 3-5 éveseknél választható. A munka jellegű tevékenységek a felnőttel együttműködve, pozitív megerősítéssel, játékos formában a munkafolyamatok fokozatos bevezetésével oldhatók meg. Az óvodapedagógus feladata a tudatos szervezés és a gyermekek saját magukhoz mérten fejlesztő értékelése. Megfelelő méretű eszközök (gyermek méretű tányérok, porcelán bögrék, evőeszközök, elérhető magasságú tálalókocsi stb.) segítenek abban, hogy a gyermekek pontosan és szívesen vegyenek részt benne. A gyermekekre bízott feladatok elvégzésének figyelemmel kísérése differenciált értékelést kíván az óvodapedagógustól és a dajkától is. 20

21 13. MOZGÁS VILÁGA Rendszeres mozgás tevékenység Ahhoz, hogy a gyermekek jól érezzék magukat a rendszeresen végzett tudatosan irányítottszervezett keretek között végrehajtott sokirányú mozgásban, a mozgásról szerzett pozitív élményeiket kell erősíteni. Az óvodapedagógus munkájának nagyon körültekintőnek kell lennie. A gyermekek fejlesztésénél figyelembe kell venni egyéni adottságukat, képességeiket és szükségleteiket, mindennek a fokozatosság elvével kell együtt járnia. A foglalkozások kötött formában szervezzük. A fokozatosságnak és türelemnek kell érvényesülni a kiegészítő mozgástevékenységek (pl. úszás, korcsolya) foglalkozásainak ráhangolásánál, azon való aktív örömteli részvételénél. Legfontosabb ebben az esetben is a pozitív érzelmi megerősítés. Rendszeres mozgástevékenység lépései: Testnevelés: A gyermekeknek és a szülőknek a beszoktatás (elfogadás) az óvoda elfogadása bármelyik életkorban- idejétől kezdődően az óvodapedagógus lehetőséget teremt az együttmozgásra (mindennapos testnevelés). E tevékenységben a részvétel szabadon választható. A beszoktatás (elfogadás) után fokozatosan válik eleinte heti egy, majd később két alkalommal- kötött foglalkozássá. Azt a gyermeket, aki nem akar a többiekkel együtt mozogni, nem szabad erőltetni. A fokozatos bevezetéssel cél a belső igényből fakadó mozgás pozitív érzelmi töltöttsége, megerősítése. A foglalkozásokon elsősorban a testnevelési játékok, a játékos utánzó mozgások domináljanak. A labda, mint játékeszköz már ettől a kortól legyen jelen. Testnevelés: A testnevelés döntő feladata a gyermeki szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése, a vázizomzat erősítése, a helyes testtartás kialakítása és a mozgásigény sok játékkal, egyéb természetes mozgással történő kielégítése. Mindennapi testnevelés feladata: a szervezet felfrissítése, megmozgatása. Anyaga: gimnasztikai gyakorlatok, mozgásos játékok, zenés gimnasztika. A testnevelés foglalkozások keretei között olyan tervszerű, rendszeres ráhatásra kell törekedni, hogy a testgyakorlatok tudatos alkalmazásával, a személyiség sokoldalú képzésével, a motoros képességek és mozgás-készségek kibontakozását, a mozgásműveltség fejlesztését szolgálja. 21

22 A sajátos feladatok részfeladatokra történő bontással oldhatók meg. Ezek: Testi fejlődés biztosítása: Összes szervek, szervrendszerek funkcionális tulajdonságainak javítása. Vázizomzat arányos erősítése, fejlesztése. Motoros képességek fejlesztése: Kondicionális (állóképesség), koordinációs (téri tájékozódás, egyensúlyérzék, ritmuskészség), mozgékonyság, hajlékonyság. Mozgásműveltség kialakítása jártasság, készség szintjén: Mozgásos cselekvések, gazdaságos végrehajtási módjának elsajátítása, mozgásos cselekvések szép kivitelezése. Mindezekkel összefüggő elméleti ismeretek elsajátítása. Játék-, versenyigény felkeltése, kielégítése: Szórakoztató, élményekben gazdag testnevelési játékok szervezése. FŐBB SZERVEZÉSI FELADATOK: A testnevelés foglalkozásokat lehetőség szerint az óvoda udvarán tartjuk, az erre kijelölt füves területen. A foglalkozások tartalmi felépítését minden óvodapedagógus maga határozza meg. Az óvodai testnevelés mozgásanyaga: Ismert az a törvényszerűség, hogy csak megfelelő erősségű inger hatására következik be fejlődés a szervezetben. Ennek figyelembevételével szükséges megválasztani a mozgásanyagot, amellyel megoldhatók az óvodai testnevelés feladatai. A tervező és megvalósító munkánál fontos még az alábbi szempontok figyelembevétele: - megfelelő gyakorlási lehetőség biztosítása, - elegendő ismétlési alkalom, - fokozatosság - a reflexkapcsolatok segítsék és ne gátolják egymás alakulását, - harmonikus fejlesztés - a foglalkozások anyagának kapcsolata más tevékenységekkel. A gyermekek mozgásigényének kielégítésére, képességeik fejlesztésére indokolt a természetes gyakorlatok mellett a bonyolultabb, nagyobb erőkifejtést, figyelmet igénylő gyakorlatok beiktatása is. Az óvodapedagógus a testgyakorlatok végrehajtásának fokozatait, fajtáit a gyermekek képességeihez igazodva állítja össze. Figyelembe véve az elméleti szakemberek vizsgálati 22

23 eredményeit és a csoportokban alkalmazott mérések (állóképesség, globális állóképesség, általános testi erő) eredményeit. A gyakorlatok nehezítése, bonyolultabbá tétele kézi szerekkel, tornaszerekkel történik. A foglalkozásokon és a szabad játéktevékenységkor a labda mindig jelen van. A gyermekek állóképességének fejlesztése érdekében a testnevelési játékok tervezésénél az utánzó, futó-, fogó-, és versenyjátékok dominálnak. Játékban gazdagabb, kötetlenebb, de fegyelmezett légkörű, kellő aktivitást biztosító, személyiségfejlesztés feladataihoz jobban igazodó foglalkozásmodellekben szükséges dolgozni. Az egész év folyamán a foglalkozásokon fontos a testnevelési játékok alkalmazása és lehetőségeinek kihasználása. E játék során megtanulnak a gyermekek egymás testi épségére vigyázni, más sikereinek örülni. Így ügyesednek, önbizalmuk nő és megalapozott bátorságra tesznek majd szert. Hozzászoktatják ezek a játékok őket a szabályok betartásához és az önuralomhoz is. Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására. A gyermekek (3-7 év) motoros képességének fejlesztését segítő, a testnevelés foglalkozások alapvető mozgásanyaga: Kondicionális képességek fejlesztése 1. Erő A/Gyorserő: Szökdelések Távol- és magasugrás helyből és nekifutásból Fel- és leugrások szerekre, szerekről B/A test általános ereje Kúszások, csúszások, mászások, nyuszi-, békaugrás Dobások Minden kéziszer gyakorlat magas ismétlésszámmal 2. Állóképesség A/Hosszan tartó lassú és közepes iramú futások Minden hosszú ideig tartó futást tartalmazó játék 23