4xe;s. iznrcrr JELENTES. Arn. onrnnrns NvucnirppxzrAn. '(ij- r - --'--t,- rooa Jeno rigjvezet6 igazgat6 A2016. EVROL. Ho NVED K0zszoLcAl,,lrr

Átírás

1 Ho NVED K0zszoLcAl,,lrr onrnnrns NvucnirppxzrAn Ad6sz6m: Szdkhely: I135 Budapest Aba utca 4. T el./f ax.: , HM , , iznrcrr JELENTES A2016. EVROL g w9 Budapest, mfucius 24, Arn '(ij- r - --'--t,- rooa Jeno rigjvezet6 igazgat6 4xe;s Fodor Lajos Igazgat6tan6cs elndke

2 Tartalomjegyzék 1. Gazdasági környezet A bevételek alakulása A fedezeti tartalék bevételei A működési tartalék bevételei A likviditási tartalék bevételei A kiadások alakulása A fedezeti tartalék kiadásai Az önkéntes pénztári kifizetések alakulása A tagi kölcsön folyósítások alakulása A tagi lekötések alakulása A működési tartalék kiadásai A likviditási tartalék kiadásai A pénztári tartalékok állományának alakulása A befektetések alakulása A vagyonkezelés helyzete A portfóliókezelői értékpapír-befektetések főbb mutatói A fedezeti tartalékban befektetett vagyon piaci értékének alakulása Az elszámoló egység (ELSZE) árfolyamok* alakulása Az ingatlanbefektetés alakulása A taglétszám alakulása Szakmai feladatok A évre tervezett feladatok, várható tendenciák Jelentős események a mérlegfordulónapot követően

3 1. Gazdasági környezet A üzleti év reálfolyamatai kedvező gazdasági hátteret biztosítottak a befektetői piac számára, a magyar gazdaság mérsékelt, kiegyensúlyozott növekedési pályán haladt. A bruttó hazai össztermék gyarapodása ugyan átmenetileg lelassult - mely nagyrészt az uniós források felhasználásának ciklikusságával magyarázható - ugyanakkor a külső és belső egyensúlyi mutatók továbbra is kedvezően alakultak. A fegyelmezett költségvetési politika, a csökkenő pályára állított államadósság, és a magyar gazdaság teljesítményének elismerése, hogy a három nagy hitelminősítő a piacok által már korábban elismert hazai eredményeket lekövetve folyamán sorra befektetésre ajánlott kategóriába emelte Magyarországot. A gazdasági fundamentumok stabil, kiegyensúlyozott és fenntartható növekedési trendet vetítenek előre. A várakozások szerint a gazdaság bővülését támogatja az uniós források felhasználásának, illetve a CSOK igénybevételével felépülő új otthonok számának felfutása is. Az erőteljes munkaerő kereslet következtében folytatódhat a foglalkoztatás bővülése, a munkanélküliségi ráta csökkenése és a bérek emelkedése, melyek eredményeként a háztartások jövedelmi helyzete tovább javulhat. A kormány továbbra is elkötelezett a fegyelmezett költségvetési politika fenntartásában, kizárólag a külső környezet esetleges változása jelenthet kockázatot a hazai teljesítményekre nézve. A szakértői prognózisok szerint tehát összességében dinamikusabb növekedésre, szélsőséges ingadozásoktól mentes, kiszámítható jövedelmezőségre lehet számítani a következő esztendőkben is. Az 1994-ben alapított Honvéd Önkéntes Nyugdíjpénztár 2013-tól Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár néven végzi tevékenységét. A pénztár továbbra is stratégiailag elkötelezett arra nézve, hogy hosszú távon stabil, fenntartható működést valósítson meg. Ennek jegyében született döntés őszén a közszolgálat felé történő nyitásról, mellyel a pénztár a jövőbeni növekedési potenciál forrásának megteremtésére törekszik. A nyitás első lépéseként március 3l-i fordulónappal a Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Nyugdíjpénztára beolvadt a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztárba. 3

4 Az önkéntes nyugdíjpénztárak száma a évben tovább csökkent, az év végén már csak 41 pénztár tevékenykedett a piacon az előző évi 44 pénztárral szemben. Az intézmények fő megtakarítását kezelték, összesített vagyonuk végére átlépte az 1,263 milliárdos határt. Az 1 főre vetített átlagos vagyon az összvagyonnál nagyobb mértékben, 9,90 %-kal ezer forintra növekedett, és kedvezően értékelhető, hogy a szektor folyó tagdíjbevételein belül mind az egyéni, mind a munkáltatói befizetések emelkedtek. A pénztárak tagdíjcélú bevételeit továbbra is alapvetően az aktuális adózási- illetve a béren kívüli juttatásokat szabályozó előírások határozzák meg, azáltal is befolyásolva természetesen, hogy hogyan alakul az egyéni megtakarítási hajlandóság. Az elmúlt években a szektor szereplői a munkáltatói támogatástól való függőség, a válsághatások lassú konszolidációja, valamint a foglalkoztatási problémák tartós jelenléte miatt tagdíjbevételi forrásaik stagnálásával, mérséklődésével számolhattak. Az egyéni befizetések után járó Ft/év összegű adókedvezmény továbbra is ösztönzőleg hat a tagdíjbevételek tartós növekedésére. A taglétszám csökkenése (az utóbbi egy-két évben inkább stagnálása) tendenciájában folyamatos, mérsékelt ütemben megy végbe (2016-ban 0,62 % volt), melyben szinte kivétel nélkül minden intézmény érintett. A pénztári hozamteljesítmények értékelésének egyik legfontosabb mércéje, hogy miként teljesítettek a különböző nyugdíjpénztári portfóliók az utóbbi négy-öt év során. A legrövidebb időszak, melyet vizsgálni érdemes, két közvetlenül egymást követő esztendő, melyekben az átmeneti hatások kiszűrődnek, esetleg összeadódnak, illetve kioltják egymást. A jövedelmezőségek szintje pénztáranként és portfóliónként jelentősen szóródik, hiszen a befektetési politika eltérő kockázatú stratégiák követésén alapszik, a tendencia azonban valamennyi portfólió esetében a növekedés irányába mutat. Fontos tudni, hogy egy adott tag egyéni számláján kimutatható hozam eltérhet a publikált pénztári hozamrátáktól, mégpedig az egyéni számlán lévő tőke nagyságának, a befizetések/kifizetések, esetleges portfólióváltások időbeli ütemezésének függvényében. Az elmúlt két üzleti évben igen jó hozameredmények születtek, a jövedelmezőségi mutatók különösen a rekord alacsony inflációval való összemérésben állták ki a próbát. Hasonló értékelés mondható el a esztendőről is, mivel (a pénzpiaci portfólió kivételével) mindegyik portfólió jelentős reálhozamot ért el. 4

5 Összességében 2016-ban a legkedvezőbb eredményt a fejlett piacok befektetési alapjaival és részvényeivel túlsúlyozott, kockázatvállalóbb portfóliókban, a legalacsonyabbat pedig a kizárólag pénzpiaci eszközökből álló portfóliókban lehetett elérni. Pénztárunk évi eredményei az alábbiak szerint alakultak: A Honvéd Nyugdíjpénztár évben elért hozamai portfóliónként 6,00 6,98 8,5 Klasszikus portfólió Kiegyensúlyo zott portfólió Növekedési portfólió 0,60 0,40 1,04 Pénzpiaci portfólió év fogyasztói árindex KSH Jegybanki alapkamat átlaga Adatsor1 6,00 6,98 8,56 0,60 0,40 1,04 A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a pénzpiaci portfólió kivételével valamennyi választható portfolió a évben kockázatarányosan több százalékpontnyi reálhozamot ért el. A pénzpiaci portfólió negatív reálhozamának oka a hazai monetáris politikai célok megvalósításából következett. A valamennyi intézményre kiterjedő a pénztárak adatszolgáltatásán alapuló teljesítménymutatókat tartalmazó részletes (éves nettó hozamráta, átlagos tíz- és tizenöt éves hozamráta) tájékoztató az MNB honlapján ( megtalálható. 2. A bevételek alakulása A pénztár évi bevételeit az alábbi táblázatok tartalmazzák: 5

6 2.1. A fedezeti tartalék bevételei (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Tagdíjbevételek összesen Tagok egyéb befizetései Eseti adomány Egyéb bevételek Befektetések bevételei Összesen: A pénztár évi fedezeti célú bevételei az előző évben teljesült bevételeket 27 %-kal meghaladóan teljesültek, ezen belül - az adomány kivételével - valamennyi bevételi jogcím nőtt. A pénztár jövedelmi helyzetének legmeghatározóbb eleme, az önkéntes pénztári tagdíjbevétel az előrejelzéseknek megfelelően teljesült, bár ezen belül az egyéni és a munkáltatói befizetések összetételét tekintve az utóbbi részaránya mérsékelten tovább csökkent. A legnagyobb munkáltató (Honvédelmi Minisztérium) az önkéntes pénztári tagságot továbbra is a április 01-jétől érvényes formában, fix összegű hozzájárulással támogatja. A hozzájárulás összege január 1-jétől az előző évben érvényes Ft/fő/hó összegről Ft/fő/hó összegre emelkedett. A pénztár évi vagyoni- és jövedelmi helyzetére a Nyugdíjpénztári Dolgozók Nyugdíjpénztárának előző évi beolvadása is kedvező hatást gyakorolt. A tagdíjbevételek összességében mintegy 16 %-kal kedvezőbben alakultak, mind az egyéni-, mind a munkáltatói befizetések a tavalyi szint felett teljesültek, ezen belül mind az egységes-, mind a többlet tagdíjak emelkedtek. További kedvező körülményt jelent, hogy a tagok nyilatkozata alapján az adóhatóság által kiutalt személyi jövedelemadó kedvezmény (adójóváírás) éves összege több mint másfélszeresére emelkedett az előző évhez képest. Összességében a pénztár bruttó tagdíjbevételből származó éves jövedelmi pozíciója az előző évhez képest 572 millió forinttal javult, melynek kb. 13 %-át tette ki a munkáltatói támogatások növekedése, a többi az egyéni befizetések növekedéséből származott. Az egyes tartalékokon jóváírt bevételek a sávos tagdíjmegosztás alapján, a január 1-jétől módosított és azóta változatlan megoszlási arányoknak megfelelően alakultak. A tárgyévben a befektetési környezet jövedelmezőségi viszonyai mellett a fedezeti tartalék befektetéséből származó hozambevételek a évhez képest másfélszeres volumenben realizálódtak. 6

7 2.2 A működési tartalék bevételei (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Tagdíjbevételek összesen Tagok egyéb befizetései Eseti adomány Egyéb bevételek Befektetések bevételei Összesen: A pénztár évi működési bevételei összességében eft-tal haladják meg az előző évi bevételeket, amely éves átlagban 12,14 %-os növekedést jelent. A változás meghatározó eleme a tagdíjbevételek emelkedése, egyebekben valamennyi jogcím növekedett. A pénztár a működési tartalék esetében is külső vagyonkezelésben (alapvetően diszkont kincstárjegyben) történő befektetést alkalmaz, melyre július 1-jétől 500 millió forintos induló tőkével került sor. A befektetett tőke évben 74 MFt-tal emelkedett A likviditási tartalék bevételei (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Tagdíjbevételek összesen - - Egyéb bevételek - - Befektetések bevételei Összesen: A likviditási tartalék bevétele csak befektetési tevékenységből származik, tekintettel arra, hogy a pénztár január 1-jétől a tagdíjakból likviditási tartalékot nem képez. A befektetési bevételek alakulása az alacsony kamatkörnyezet és az alapvetően diszkont kincstárjegyben tartott befektetéseken elérhető hozamok függvénye. A pénztár a likviditási tartalék esetében is a külső vagyonkezelésbe történő átadásról döntött, melyre július 1-jétől 60 millió forintos induló tőkével került sor. A z értékpapírban lévő befektetetett tőke évben mindössze 2 millió Ft-tal emelkedett. 7

8 3. A kiadások alakulása 3.1. A fedezeti tartalék kiadásai (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Szolgáltatási célú egyéb ráford Befektetések ráfordításai Összesen: A pénztár fedezeti célú ráfordításai összességében az előző évi szint közelében alakultak, ezen belül az egyéb ráfordítások magasabb, a befektetési célú ráfordítások pedig alacsonyabb volumenben merültek fel. Az egyéb ráfordítások a hitelezési veszteségként leírt évi tagdíjköveteléseket tartalmazzák. A befektetési célú kiadások csökkenésében az átlagos befektetett vagyon-, továbbá a befektetési jegyek realizált veszteségének alakulása volt meghatározó Az önkéntes pénztári kifizetések alakulása A pénztár a évben a fedezeti tartalék terhére összesen fő részére teljesített kifizetést, melynek jogcímenkénti megoszlásáról a következő táblázat ad rövid áttekintést: Kifizetés jogcíme év év fő eft fő eft - Nyugdíjszolgáltatás Elhalálozás Átlépés Várakozási idő utáni kifizetés Összesen:

9 A tárgyévben a fedezeti tartalékot terhelő kifizetési igények összesített esetszáma lényegében az előző évivel közel azonos szinten teljesült, ezen belül a szolgáltatási célú kifizetések mérsékelt növekedést, a várakozási idő utáni kifizetések mérsékelt csökkenést mutattak az előző évhez képest. A fedezeti tartalék terhére elszámolt összegek teljes volumene az előző évhez viszonyítva közel 7 %-kal csökkent, melynek oka, hogy a tárgyévi kifizetésekben érintett tagok összességében alacsonyabb összegű egyéni nyugdíjszámlával rendelkeztek. A más pénztárba történő átlépések bázisévi létszám- és összeg adatai a beolvadó tagok által kezdeményezett megtakarításaik jövőbeni kezelésére nem a jogutód Honvéd Nyugdíjpénztárt választó mozgásokat is tartalmazzák, így sem a 2014., sem a évvel való közvetlen összehasonlításra nem alkalmasak. A pénztár a évben a 10 éves várakozási időt elérő igényjogosultak köréből összesen fő részére teljesített kifizetést, mely az előző év azonos adatától mindössze 2,4 %-kal maradt el. Az elszámolások teljes összege eft-ot tett ki, melyből eft adóköteles tőkeösszegként, eft pedig adómentes hozamként került kifizetésre. A tőke igénybevétel teljes kifizetéseken belüli részaránya 38 % volt, amely körülbelül megfelelt az előző évi aránynak. A várakozási idő utáni kifizetésekből fő vett fel csak hozamot, 489 fő tőkét is tartalmazó teljes- vagy részkifizetést, 996 fő pedig tagságát megszüntetve pénztárból kilépett. Összességében megállapítható, hogy évben a várakozási idő utáni kifizetések kb. egyötöde zárult a tagsági jogviszony megszüntetésével, mely az igényjogosultak számát tekintve körülbelül megfelel az elmúlt években kialakult arányoknak A tagi kölcsön folyósítások alakulása A pénztár a év során a fedezeti tartalék befektetéseként összesen 702 fő részére teljesített tagi kölcsön kifizetést, alakulását az alábbi táblázat adatai szemléltetik: Kifizetés jogcíme év év fő eft fő eft Tagi kölcsön folyósítás

10 A évi folyósítások száma az előző évhez képest a korábbi ütemet meghaladóan, 15 %- kal csökkent. Az igénylések számát a hazai hitellehetőségek alakulása, a kölcsön kezelési költségeinek és kamatainak alakulása, illetve a hitelfelvételi óvatosság egyaránt befolyásolta. Az Igazgatótanács április 1-i hatállyal a keretösszeg 350 millió forintra történő felemeléséről döntött, mely ezt követően a években nem változott. A tárgyévi adatok értékelése azt mutatja, hogy továbbra is magas szinten alakult és - a felvett kölcsönökkel épp ellentétben - jelentős mértékben nőtt a visszafizetetlen, egyéni számla terhére érvényesített tagi kölcsönök száma és összege is: a évben ez az állomány 440 esetben, összesen eft-ot tett ki (összehasonlítás-képpen: a évben ugyanez az adat 327 fő és eft volt). 3.4 A tagi lekötések alakulása Az alábbi táblázat az MKB Bankkal kötött együttműködési szerződés alapján nyújtott tagi lekötések hitelbiztosítékként nyilvántartott összegének, valamint igénylőinek számát mutatja be az előző évhez képest: Jogcím Tagi lekötés (egyéni számla fedezete mellett) fő eft fő eft Új igény benyújtására, illetve lekötésére évben nem került sor, a tárgyévi forgalmat mindösszesen 7 db lejárat képezte, így az üzleti év fordulónapján nyilvántartott állomány eft-tal csökkent az előző év végéhez képest. A lejárat egy fő esetében a tagi számlával szembeni igényérvényesítéssel, a többi esetben a hitelszerződés feltételeinek teljesítésével szűnt meg A működési tartalék kiadásai A pénztár évi működési kiadásairól a következő táblázat ad rövid áttekintést: 10

11 (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Befektetési tevékenység ráfordításai Összesen: A beszámolás évében a működési tartalék kiadásai az előző évi kiadásokhoz viszonyítva közel azonos volumenben merültek fel. A kiadások összehasonlítása során figyelembe kell venni, hogy az előző évet 17 millió forint egyszeri beolvadási költség terhelte, a évben pedig a pénztár eseti jellegű iroda felújítási- és karbantartási jellegű kiadásokat eszközölt. Az eseti hatások kiszűrésével a szokásos működéshez kapcsolódó kiadási szerkezetet továbbra is a korábbi években bevezetett racionalizálási és költségtakarékossági szempontok alakították A likviditási tartalék kiadásai (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Egyéb likviditási célú ráfordítások - - Befektetési tevékenység ráfordításai Összesen: Likviditási célú ráfordítások a bázisévben kizárólag vagyon- és letétkezelői díj formájában jelentkeztek. A tartalék befektetett eszközei a év második felétől 85 %-ban értékpapírokban voltak lekötve, a fennmaradó összeg rövid lejáratra lekötött betét. A külső vagyonkezelési limitet a pénztár az alacsony kamatkörnyezet miatt júniustól 90 %-ra emelte. 11

12 4. A pénztári tartalékok állományának alakulása A tartalékok záró állományának alakulását a következő táblázat tartalmazza: (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Fedezeti tartalék Működési tartalék Likviditási tartalék Összesen A pénztár fedezeti- és biztonsági céltartalékai az általános jövedelmi viszonyoknak, valamint a jellemző makrogazdasági tendenciáknak megfelelően alakultak. A éves gazdálkodás eredményeként valamennyi pénztári tartalék jelentős mértékben gyarapodott és az összesített záró állomány év végére megközelítette a 48 milliárd forintot. A tartalékokban lekötött éves vagyonnövekmény 3,04 Mrd forintot tesz ki, mely az egy évvel korábbi záró vagyonra vetítve 6,78 %-os éves átlagos növekedésnek felel meg. Az alábbi táblázat a működési tartalék évi állományváltozásait összegzi: A működési tartalék alakulása (adatok eft-ban) Megnevezés Tartaléktőke nyitó állománya évi működési eredmény átvezetése (veszteség) Hozamvisszavonás jóváírása Függő hozam jóváírása évi működési eredmény (nyereség) Összesen A működési feltételek alakulásával kapcsolatban továbbra is pozitív megállapítások tehetők. A pénztár március 31-i értéknappal a évi tagdíjhátralékot leírta, a működési tartalékra jutó hozamelvonást a tagokkal szemben érvényesítette, a tartaléktőkébe ezen a címen átvezetett összeg közel 33 millió Ft-ot tett ki. Míg az előző évben nem sikerült pozitív eredményt realizálni (a beolvadás egyszeri költségei miatt), addig a tárgyévi működési eredmény ismét pozitív tartományban, a várakozásokat meghaladóan alakult. 12

13 Összességében a pénztár figyelembe véve a tárgyévben elért eredményt is december 31-én 818 millió forint saját tőkével rendelkezik, így a pénztár működésének anyagi biztonságára nézve működési kockázatok nem valószínűsíthetők. 5. A befektetések alakulása 5.1. A vagyonkezelés helyzete A pénztár eszközértékeléseiben kimutatott vagyon piaci értéke december 31-én 48 milliárd Ft volt, a vagyon letétkezelését, valamint a folyószámla vezetési feladatait az elmúlt évekhez hasonlóan a Raiffeisen Bank Zrt. végezte. A befektetett vagyon kezelése a tárgyév során is saját és külső vagyonkezelés keretében történt. A évben a pénztár külső vagyonkezelői partnerei a Concorde Alapkezelő Zrt. és az Equilor Alapkezelő Zrt. voltak. A pénztár a évben is folytatta a tőle megszokott megfontolt, biztonságra törekvő befektetési tevékenységét a többes vagyonkezelési rendszerben. A külső, és a saját vagyonkezelést meghatározó portfóliókezelési irányelvek eltérő szerkezetet mutatnak, amelynek hatására az egyes portfoliók eltérő arányban kerültek elhelyezésre az egyes vagyonkezelőkhöz. A megosztási arányok a évben a következőképpen alakultak: Vagyonmegosztás a évben Klasszikus portfólió Kiegyensúlyozott portfólió Növekedési portfólió Pénzpiaci portfólió Szolgáltatási portfólió Függő portfólió Működési portfólió Likviditási portfólió Külső vagyonkezelés aránya Concorde Alapkezelő Zrt. Equilor Alapkezelő Zrt. 15% 100% 0% 40% 50% 50% 50% 50% 50% 0% 0 % 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 80% 100% 0% 90% 100% 0% Saját vagyonkezelés aránya 85% 60% 50% 100% 100% 100% 20% 10% 13

14 A pénztár teljesítményméréshez és a stratégiai eszközallokációjához használt pénz- és tőkepiaci indexei a következők: ZMAX index a rövid távú, pénzpiaci befektetések teljesítményének mérőszáma (6 hónapnál rövidebb állampapírokra vonatkozóan), MAX Composite a hazai kötvények referenciaindex mutatója (a három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű állampapírok mérőszáma), BUX index a hazai részvényekre vonatkozóan, CETOP20 index a közép-európai részvényekre vonatkozóan, MSCI World index a nemzetközi részvénypiacok mérésére a legátfogóbb globális részvényindex, amely a fejlett világ 23 országának közel 1900 részvényét tartalmazza, BIX index az ingatlan befektetések referencia indexeként a meghatározó ingatlanalapok eszközértékének változását képezi le, 1 éves BUBOR a tagi kölcsön referencia indexeként a bankközi átlagos forint hitelkamatlábat testesíti meg. A pénztár által nyilvánosságra hozott, hivatalos évi és hosszú távú (10, 15 éves) befektetési teljesítményt bemutató hozamráták a következők: Megnevezés Bruttó hozamráta (2016) Nettó hozamráta (2016) Referencia hozamráta (2016) Átlagos 10 éves nettó hozamráta ( ) Átlagos 10 éves referencia hozamráta ( ) Átlagos 15 éves nettó hozamráta ( ) Átlagos 15 éves referencia hozamráta ( ) Klasszikus portfólió Kiegyensúlyozott portfólió Növekedési portfólió Pénzpiaci portfólió 6,16% 7,20% 8,78% 0,68% 6,00% 6,98% 8,56% 0,60% 6,84% 7,29% 8,63% 0,81% 6,65% 5,77% 4,86% 4,17% 7,57% 6,43% 5,06% 4,20% 7,60% 7,00% 6,39% 5,92% 8,51% 7,74% 6,81% 6,23% 14

15 Az elmúlt 10, illetve 15 éves időszak átlagos nettó hozamrátái minden portfólió esetében biztosították a nyugdíjpénztári megtakarítások éves átlagos reálérték növekedését. A várakozásokkal szemben az éves átlaghozamok és az átlagos infláció közötti különbség a kockázatokkal fordítottan arányosan alakultak, ugyanis ezen időszak pénzügyi válságai miatt a drasztikus részvényárzuhanások és korrekciók, valamint a jelentős magyar kötvénypiaci áremelkedések a klasszikus portfolió számára hozták a legmagasabb relatív teljesítményt. Az önkéntes pénztári piac legnagyobb vagyonú és taglétszámú szereplői közötti összehasonlításban a Honvéd Nyugdíjpénztár klasszikus portfóliója az első, a kiegyensúlyozott és növekedési portfoliói a negyedik helyen találhatók. Az MNB által közzétett mutatók alapján az önkéntes nyugdíjpénztárak évi átlagos hozama 6,20 % volt, mely 2 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A pénztár választható portfólióinak záró vagyonnal súlyozott átlagos bruttó hozamrátája 7,42 %, átlagos nettó hozamrátája 7,20 %. A Befektetési Politika a év során kikerült a Választható Portfóliós Szabályzatból, így visszakerült az Igazgatótanács hatáskörébe. A mérlegkészítés időszakában a évre vonatkozó, a Befektetési Politikát érintő módosítási szándék a pénztár részéről nem fogalmazódott meg A portfóliókezelői értékpapír-befektetések főbb mutatói Az egyes portfóliók piaci értékének alakulása portfólió-kezelőnkénti bontásban: Kiegyensúlyozott portfólió Vagyonkezelő december december 31. Concorde Alapkezelő Zrt Equilor Alapkezelő Zrt Saját vagyonkezelés Összesen: Növekedési portfólió Vagyonkezelő december december 31. Concorde Alapkezelő Zrt Equilor Alapkezelő Zrt Saját vagyonkezelés Összesen:

16 Klasszikus portfólió Vagyonkezelő december december 31. Concorde Alapkezelő Zrt Saját vagyonkezelés Összesen: Működési portfólió Vagyonkezelő december december 31. Concorde Alapkezelő Zrt Saját vagyonkezelés Összesen: Likviditási portfólió Vagyonkezelő december december 31. Concorde Alapkezelő Zrt Saját vagyonkezelés Összesen: A kizárólagosan pénztári kezelésben lévő portfóliók piaci értékeinek alakulása: Portfólió megnevezése december december 31. Pénzpiaci Szolgáltatási Függő A év fontosabb gazdasági és pénzügyi mutatói: Részvények: BUX (hazai) 33,79 % CETOP20 (HUF-ban) 3,63 % MSCI WORLD (HUF-ban) 7,91 % Hazai állampapírok: MAX Composite 6,39 % RMAX 1,22 % ZMAX 0,81 % Ingatlanbefektetések: BIX 7,05 % Bankbetétek: BUBOR (1 éves) 0,97 % Éves átlagos infláció mértéke: 0,40 % 16

17 5.3. A fedezeti tartalékban befektetett vagyon piaci értékének alakulása (adatok eft-ban) Portfólió megnevezése Klasszikus Kiegyensúlyozott Növekedési Szolgáltatási Pénzpiaci Összesen: * forrás: letétkezelő, NAV táblák Az elszámoló egység (ELSZE) árfolyamok* alakulása Portfólió megnevezése Klasszikus 1, , Kiegyensúlyozott 1, , Növekedési 1, , Szolgáltatási 1, , Pénzpiaci 1, , * forrás: letétkezelő, NAV táblák 5.5. Az ingatlanbefektetés alakulása A pénztár ingatlan portfóliója továbbra is egy beépítetlen telek-ingatlanból áll, mely Sopronkőhida-Tómalom területén 11 hektár m 2 -en helyezkedik el. Az ingatlan piaci értéke a december 31-i fordulónapra az ORIGO-Sánta Építő Zrt. által elvégzett értékbecslés alapján 445 millió Ft, mely 25 MFt-tal magasabb az előző évi záró piaci értéknél. Az ingatlan főbb adatai december 31-én: (Adatok Ft-ban) Megnevezés Beszerzési érték Beruházás Könyv szerinti érték Értékelési különbözet Piaci érték Sopron (2001)

18 A pénztár a telekingatlanon a években kiépítésre került vízvezeték és szennyvízcsatorna gerinchálózatokon kívül egyéb közműfejlesztést nem tervez. A pénztár a beruházói érdeklődés felmérése céljából júniusában nyílt pályázatot írt ki az ingatlan próbaértékesítésére, de a pályáztatást az egyetlen érdeklődő által ajánlott rendkívül alacsony (elfogadhatatlan) vételár miatt végül eredménytelennek nyilvánította. A pénztár fő törekvése továbbra is az egyben, kedvező árban történő értékesítésre irányul. 6. A taglétszám alakulása A taglétszám alakulását az előző évvel történő összehasonlításban a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés év év Nyitó taglétszám Új belépő Átlépő más pénztárból Átlépő más pénztárba Elhalálozott Szolgáltatásban részesült év után kilépett Kizárt 5 4 Időszak alatti összes változás Záró taglétszám ( fő) Míg az előző évben a fős beolvadásnak köszönhetően a pénztár tagsága 40 ezer fő fölé emelkedett, a évben ismét mérsékelt lemorzsolódás volt tapasztalható. Összességében a beolvadást követő első teljes évben a negatív tényezők összegződtek (belépők csökkenése, kilépők növekedése) így éves szinten 862 fő nettó létszámcsökkenés következett be. A pénztár záró taglétszáma december 31-én fő, mely éves átlagban 2,15 %-os létszámcsökkenést jelent a nyitó taglétszámhoz ( fő) viszonyítva. A közszolgálati nyitásként meghatározott stratégiaváltás azt a szándékot testesíti meg, amely szerint a pénztár jövőbeni fejlődési pályáját a közalkalmazottak, köztisztviselők, kormánytisztviselők mind szélesebb arányú tömörítése irányában képzeli el. 18

19 7. Szakmai feladatok Az előző évben végrehajtott beolvadás rendkívüli feladatait követően a év konszolidáltabb, nyugodtabb kereteket hozott a pénztár számára, így egyfajta szakmai építkezés időszaka lehetett. A beolvadás eredményeinek első teljes évi működésben való megszilárdítása, illetve a 2017-től hatályba lépő törvényi változások folyamatos megújulásra késztették a pénztárt. A szabályozási feladatok mellett megkülönböztetett hangsúlyt kapott a pénztári honlap színvonalának, tartalmasságának, kezelhetőségének javítása (pl. elektronikus személyes tárhely megvalósítása) és az ehhez szükséges informatikai fejlesztések napirenden tartása. Az őszi hónapok egyik fő feladatát képezte a korábban elmaradt beazonosítási kötelezettség pótlására szolgáló országos kampány megszervezése és lebonyolítása, mely utólag igen sikeresnek bizonyult, hiszen eredményeként év végéig közel 5 ezer pénztártag beazonosítása történt meg. Emellett a pénztár vezetése több alkalommal foglalkozott a befektetések aktuális kérdéseivel, ezen belül többek között pl. az ingatlanpiac felmérésével, a soproni ingatlan próbaértékesítésének lehetőségeivel is. A pénztár 2016-ban is aktív szerepet vállalt a Pénztárszövetség szakmai munkájában. 8. A évre tervezett feladatok, várható tendenciák A pénztár felkészült a jogszabály változások évi hatáselemzéseire, különös tekintettel megváltozott cafeteria szabályok tagdíjbevételekre gyakorolt hatásait illetően. Az önkéntes pénztári tagsághoz nyújtott munkáltatói hozzájárulás január 1-jétől kikerült a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások (cafeteria) rendszeréből, és ez a változás kedvezőtlenül érintheti a pénztárba befolyó tagdíjakat. A felhalmozott működési tartalék nagyságrendje miatt a jövő évi pénzügyi tervezés keretében ismételten sor kerülhet a tartalékhányadok felülvizsgálatára és a működési tartalékhányad esetleges további csökkentésére. A taglétszám terén a lassú csökkenés megállítása, de legalább ütemének mérséklése, továbbá az általános korösszetétel lehetséges fiatalítása szerepel a fontosabb célkitűzések között. Mindezen túl a évben is különös figyelmet kívánunk fordítani a pénztári vagyon biztonságos gyarapítására, a tíz éves várakozási időt elérők (különösen a fiatal korosztály) tagdíjfizető pozícióban történő megtartására, a munkáltatói együttműködések elmélyítésére, összességében a biztonságos és költséghatékony működés hosszú távú fenntartására. 19

20 9. Jelentős események a mérlegfordulónapot követően A mérlegkészítés és a könyvvizsgálat időszakában a üzleti évről összeállított éves beszámolóban bemutatott vagyoni helyzetet érdemben befolyásoló, a pénztár szokásos tevékenységét érintő rendkívüli esemény nem történt. 20