HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR

Átírás

1 HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR Adószám: Székhely: 1135 Budapest Aba utca 4. Tel./Fax.: , HM , , ÜZLETI JELENTÉS A ÉVRŐL Budapest, február 15. Póda Jenő ügyvezető igazgató Fodor Lajos Igazgatótanács elnöke

2 Tartalomjegyzék 1. Gazdasági környezet A bevételek alakulása A fedezeti tartalék bevételei A működési tartalék bevételei A likviditási tartalék bevételei A kiadások alakulása A fedezeti tartalék kiadásai Az önkéntes pénztári kifizetések alakulása A tagi kölcsön folyósítások alakulása A tagi lekötések alakulása A működési tartalék kiadásai A likviditási tartalék kiadásai A tevékenység értékelése a pénzügyi tervekhez képest A évi működési tevékenység az éves pénzügyi terv tükrében Az önkéntes pénztár üzleti éveket átfogó, hosszú távú pénzügyi tervének teljesülése a ciklus évében A pénztári tartalékok állományának alakulása A tagdíjak tartalékok közötti megoszlása A befektetések alakulása A vagyonkezelés helyzete A portfóliókezelői értékpapír-befektetések főbb mutatói A befektetett vagyon piaci értékének alakulása Az elszámoló egység (ELSZE) árfolyamok* alakulása Az ingatlanbefektetések alakulása A taglétszám alakulása Szakmai feladatok A év fő feladatai Egyéb kiegészítés az üzleti jelentéshez

3 1. Gazdasági környezet A üzleti év számos makrogazdasági mutató tekintetében kedvező folyamatok elindulását jelzi, ugyanakkor az egyelőre visszafogott mértékű gazdasági növekedés alapján a válság előtti húzóerő visszatérésére még várni kell. A javuló reálgazdasági teljesítmény, s a nyomában erősödő pozitív üzleti várakozások egy része a kedvező bázishatásoknak tulajdonítható, azonban e hatások kiszűrésével készült elemzések is azt mutatják, hogy az év második felében egyes szektorok és húzóágazatok növekedési üteme felgyorsult. A jobb gazdasági teljesítmény mögött elsősorban az uniós források intenzívebb felhasználásán alapuló állami beruházások, illetve a rendkívül alacsony forrásköltségű MNB-s növekedési hitelprogram által finanszírozott kis- és középvállalkozói projektek állnak. A beruházási aktivitás növekedése kedvező hatásokat indíthat el a gazdaság egészében, de korai lenne még növekedési fordulatról beszélni. A válság kirobbanása óta eltelt öt esztendőben a pénzpiaci folyamatok kockázatai terén évek óta nem történik érdemleges javulás, ily módon az árfolyamok gyakran nem a fundamentumok valós értékviszonyait, hanem az aktuális és rendkívül változékony befektetői hangulatot tükrözik. A hazai gazdaságpolitikát 2013-ban is a külső pénzügyi sebezhetőség csökkentésére, a hazai magánszektor adósságleépítésére, illetve a finanszírozási képesség erősítésére irányuló törekvés uralta, melynek eredményeként az ország egyensúlyi- és adósságmutatói stabilizálódtak. Ezzel párhuzamosan az infláció csaknem negyven éves mélyponton járt, melyben jelentős szerepe volt egyes kormányzati árintézkedéseknek (pl. rezsicsökkentés), továbbá a statisztikai hatásoknak és a világpiaci energiaárak kedvező alakulásának is. Az optimizmusra okot adó reálgazdasági folyamatok mellett a hazai és a nemzetközi tőkepiacokat is összességében hangulatjavulás, a befektetői érdeklődés élénkülése jellemezte, a magyar államkötvények iránt megnyilvánuló tartósan magas kereslet révén tovább nőtt a lakossági és intézményes befektetői állampapír koncentráció. A folyamatot a jegybank havi 25 bázispontos majd az év közepétől 20 bázispontos kamatvágási ciklusa kísérte, melynek nyomán az irányadó alapkamat az év elejétől az év végéig 5,50 %-ról 3,00 %-ra csökkent, s ebből adódóan a kereskedelmi banki és a bankközi kamatszint is jelentősen mérséklődött. 3

4 Emlékeztetünk rá, hogy a nyugdíjpénztárak közvetlenül a válság mélypontját (2008) követő évben (2009) történelmi összehasonlításban is rendkívüli hozamokat értek el, hiszen az előző évi erősen negatív hozamteljesítményüket a tőkepiac újbóli fellendülésére támaszkodva gyakorlatilag megfordították. Mindezzel szemben a év ismét eltérő folyamatokkal, mérsékelt és éven belül is vegyes befektetési eredményekkel volt jellemezhető, és hullámzását tekintve lényegében hasonló trendet, vagyis kifejezetten gyenge jövedelmezőséget hozott a esztendő is. A év ismét a kimagaslóan jó eredményekkel jellemezhető évek közé tartozik, hiszen az állampapír kitettség arányában növekvő, kiemelkedően magas hozamok elérésére nyílt lehetőség. A évben az előző évhez képest valamelyest mérsékeltebb, de még mindig igen jó eredményeket lehetett elérni, a hozamok különösen a rekordalacsony inflációval való összemérésben állják ki a próbát. A relatíve magas átlaghozam összhangban állt a tőkepiacokon tapasztalható folyamatokkal, a legjobban a hazai és a nemzetközi befektetési alapok, valamint a fejlett részvénypiacok teljesítettek, miközben a mérséklődő kamatkörnyezetben a biztonságosabb pénzügyi termékek (banki betétek és állampapírok) hozamszintjei értelemszerűen csökkentek. A Honvéd Nyugdíjpénztár 2013-tól önálló önkéntes pénztárként, Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár néven működik. A pénztár stratégiailag elkötelezett arra nézve, hogy kizárólag önkéntes pénztári tevékenység folytatása mellett is hosszú távon stabil, fenntartható működést valósítson meg. Ennek jegyében született döntés a közszolgálat felé történő nyitásról, mellyel a pénztár a jövőbeni növekedési potenciál forrásának megteremtésére törekszik. Az önkéntes nyugdíjpénztárak száma az elmúlt években tapasztalt lassú ütemű tendenciát követve a évben tovább csökkent, az év végén már csak 48 pénztár tevékenykedett a piacon az előző évi 52 pénztárral szemben. Az intézmények mindösszesen 1,23 millió pénztártag közel 997 milliárd forintnyi megtakarítását kezelték, aminek eredményeképpen az egy főre jutó átlagos pénztári vagyon az előző év végéhez képest átlagosan 12 százalékkal emelkedett. Az emelkedésben meghatározó szerepet játszik, hogy a kedvező hozamoknak köszönhetően a tárgyévben a tagsági kör csökkenését meghaladó arányú vagyonnövekmény keletkezett. Az önkéntes nyugdíjpénztárak évi jövedelmi pozícióiban az előző évhez képest lényeges változás nem történt. 4

5 A pénztárak tagdíjcélú bevételeit továbbra is alapvetően az aktuális adózási- illetve a béren kívüli juttatásokat szabályozó elírások határozzák meg, attól is függve természetesen, hogy hogyan alakul az egyéni megtakarítási hajlandóság. Középtávon a szektor szereplői a munkáltatói támogatástól való függőség, a válsághatások elhúzódása, valamint a foglalkoztatási problémák tartós jelenléte miatt tagdíjbevételi forrásaik stagnálásával, mérséklődésével kénytelenek számolni. Az egyéni befizetések után járó adókezdvezmény évtől való emelkedése ugyanakkor a jövőben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tagdíjbevételek növekedésnek induljanak, s ismét tartósan emelkedjenek. A taglétszám csökkenése, bár tendenciájában folyamatos, igen mérsékelt ütemben megy végbe, a lassú csökkenésben azonban gyakorlatilag minden intézmény érintett. Kedvezően értékelhető, hogy a válság kezdete óta eltelt öt esztendőben végbement létszámfogyás üteme mind abszolút, mind relatív értelemben a évben volt a legalacsonyabb. A várakozási idő utáni kifizetések alakulása a pénztárak számára alapvető jelentőségű, hiszen a megtakarítások nyugdíj előtti igénybevételének tömeges jelenléte az önkéntes pénztárak eredeti szerepvállalását kérdőjelezi meg. Az elmúlt években sajnálatos módon kettős negatív hatás figyelhető meg ezen kifizetésekre ható tényezők körében, melyek elsősorban a szolgálati nyugdíjazással összefüggő életpálya-bizonytalanságokra, valamint a devizahitel eladósodással kapcsolatos egyéni élethelyzetekre vezethetőek vissza. Mindemellett növekvő megfontoltságra és bizalomra utal, hogy a kilépéssel történő számla megszüntetés és a várakozási idő utáni teljes kivét főként az alacsonyabb számlaegyenleggel rendelkező pénztártagok körében gyakori. A pénzpiaci válság és az azt követő elmúlt négy év folyamatai jól példázzák azt, hogy a hazai nyugdíjpénztárak milyen mértékben vannak kitéve az értékpapírpiacok mozgásainak, és arra is rávilágítottak, hogy a pénztárak által követett befektetési politikák és a különböző kockázati szintet képviselő portfóliók mennyire eltérő hozamokat eredményezhetnek. A választható portfóliók alkalmazása nem kötelező, eszközösszetételük pedig nem azonos, így a teljesítmények összehasonlítása meglehetősen bonyolult feladat. A pénztári hozamteljesítmények értékelésének egyik legfontosabb mércéje, hogy miként teljesítettek a különböző nyugdíjpénztári portfóliók az utóbbi négy-öt év során. A legrövidebb időszak, melyet vizsgálni érdemes, két közvetlenül egymást követő esztendő, melyekben az átmeneti hatások kiszűrődnek, esetleg összeadódnak, illetve kioltják egymást. 5

6 Jól példázza ezt, hogy a globális tőkepiac első nagyarányú visszaesése a év első ében kezdődött, melynek hatásait a hazai nyugdíjpénztárak is azonnal elszenvedték. Az azóta eltelt öt év adatai alapján elmondható, hogy a nominális hozamok tekintetében, az időközben kialakult nagyarányú piaci visszaesés ellenére valamennyi portfólió összességében pozitív eredményt ért el. Míg azonban a pénztárak a során korábbi veszteségeiket visszarendező, szárnyaló befektetési eredményeket könyvelhettek el, addig a esztendő egyértelművé tette, hogy a globális és nemzeti tőkepiacok helyreállása a várthoz képest csak jóval lassabb és ingadozóbb ütemben valósulhat meg. A felismerés beigazolódásaként a év már kifejezett megtorpanást mutat ebben a folyamatban. E periodikus hullámzásba jól illeszkedik a esztendő, hiszen ismét látványosan megfordult a trend, és a hozamok újra magas pozitív tartományokban helyezkedtek el. Kiváló évet zártak az önkéntes nyugdíjkasszák 2013-ban is, az átlagos éves hozam meghaladta a 8 százalékot, ami remek eredmény a mai alacsony kamatokat biztosító befektetési környezetben. Természetesen a jövedelmezőségek szintje pénztáranként és portfóliónként jelentősen eltér egymástól, hiszen a befektetési politika eltérő kockázatú stratégiák követésén alapszik, a tendencia azonban valamennyi portfólió esetében a növekedés irányába mutat. Összességében 2013-ban a legkedvezőbb eredményt a fejlett piacok befektetési alapjaival és részvényeivel túlsúlyozott, kockázatvállalóbb portfóliókban, a legalacsonyabbat pedig a kizárólag pénzpiaci eszközökből álló portfóliókban lehetett elérni. A pénztárak felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank által március 14-én közzétett befektetési teljesítménymutatók 1 alapján a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak éves nettó átlaghozama 2013-ban 8 % volt. Az MNB az egyes pénztárak nettó hozamrátái és azok referenciahozamai mellett a közötti időszakra számított tíz éves vagyonnövekedési mutatóit is közzétette honlapján jogszabályi kötelezettsége alapján. Az átlagos tíz éves hozamrátákat a pénztárak ezen időszakban közzétett pénztári szintű nettó éves hozamaik alapján, mértani átlagformulával számították ki. Az egyes portfóliók tíz éves átlagos hozamrátájának kiszámításakor a választható portfóliós rendszer bevezetése előtti időszakban mindhárom portfólió esetében a pénztár nettó hozamrátája szerepel a számításban. A tízéves átlagos hozamráta a vagyonkezelői teljesítményt minősíti. A vagyonnövekedési mutató az egy főre jutó vagyonnal súlyozott átlagos hozamráta, mely a pénztártagok egyéni számlájának átlagos hozamát jellemzi. 1 Kiegészítő információ a hozamok értékeléséhez: az átlagos éves december/december infláció az elmúlt tíz évben 4,58 % ( évekre számítva), a évi december/december infláció 0,4 %. 6

7 Pénztárunk évi eredményei a korábbi években elért, erős középmezőnyben elhelyezkedő pozícióinkat erősítik: A Honvéd Nyugdíjpénztár évben elért hozamai portfóliónként 9,00% 8,00% 7,00% 6,00% 5,00% 4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 0,00% Klasszikus portfólió: Kiegyensúlyozott portfólió: Növekedési portfólió: Pénzpiaci portfólió: év fogyasztói árindex (KSH) Jegybanki alapkamat átlaga Érték 8,06% 6,95% 6,47% 5,64% 1,70% 4,19% A valamennyi intézményre kiterjedő a pénztárak adatszolgáltatásán alapuló teljesítménymutatókat (éves nettó hozamráta, éves referencia hozamráta, átlagos tíz éves hozamráta, átlagos tízéves referencia hozamráta, vagyon piaci záró érték, vagyonnövekedési mutató) tartalmazó részletes tájékoztató az MNB honlapján ( megtalálható. 2. A bevételek alakulása A pénztár évi bevételeit az alábbi táblázatok tartalmazzák: 2.1. A fedezeti tartalék bevételei (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Tagdíjbevételek összesen Tagok egyéb befizetései Eseti adomány Egyéb bevételek Befektetések bevételei Összesen:

8 A pénztár évi fedezeti célú bevételei az előző évben teljesült bevétel kétharmadának megfelelő volumenben teljesültek. A tagdíjbevételek alacsonyabb összegben realizálódtak, - ennek elsődleges oka a Honvédelmi Tárcától kapott munkáltatói támogatás évközbeni fix összegűvé (4.200 Ft/fő/hó) alakítása ezt valamelyest ellensúlyozta, hogy az egyéni többlet tagdíjbefizetésből származó bevételek mérsékelten emelkedtek (éves átlagban mintegy 4 %- kal). További kedvezőtlen körülményt jelent, hogy a tagok nyilatkozata alapján az adóhatóság által kiutalt személyi jövedelemadó kedvezmény (adójóváírás) éves összege kb. 30 %-kal csökkent. Az egyes tartalékokon jóváírt bevételek a sávos tagdíjmegosztás alapján, a január 1- jétől módosított és azóta változatlan megoszlási arányoknak megfelelően alakultak. A tárgyévben a befektetési környezet kiszámítható, de az előző évhez képest mérsékeltebb jövedelmezőségi viszonyai következtében a hozambevételek az előző évhez képest jelentősen alacsonyabb összegben realizálódtak. Jól érzékelteti ezt, hogy míg az előző évben az éves összbevétel mintegy kétharmada, a évben már csak kevesebb mint a fele képződött befektetésekből. 2.2 A működési tartalék bevételei (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Tagdíjbevételek összesen Tagok egyéb befizetései Egyéb bevételek Befektetések bevételei Kiegészítő vállalkozási tevékenység - - Összesen: A pénztár évi működési bevételei összességében eft-tal haladják meg az előző évi bevételeket amely átlagosan 30,09 %-os növekedést jelent. A növekedés meghatározó eleme a befektetési célú bevételek növekvő (az előző évhez képest gyakorlatilag másfélszeres) volumene, melynek hatásait a csökkenő tagdíjbevételek ellensúlyozták. A befektetések hozama ezúttal is kizárólag bankkamatot tartalmaz, az előző évhez képest jelentősebb volumenű befektetési bevétel az év elején még magas kamatszint mellett lekötött átlagos tőkével (mely a magánpénztártól átvett maradvány összegét is tartalmazza) magyarázható. 8

9 2.3. A likviditási tartalék bevételei (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Tagdíjbevételek összesen - - Egyéb bevételek - - Befektetések bevételei Összesen: A likviditási tartalék bevétele csak befektetési tevékenységből származik, tekintettel arra, hogy a pénztár január 1-jétől a tagdíjakból történő likviditási tartalékképzést megszüntette. 3. A kiadások alakulása 3.1. A fedezeti tartalék kiadásai (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Szolgáltatási célú egyéb ráford Befektetések ráfordításai Összesen: A pénztár fedezeti célú ráfordításai összességében mintegy egyel csökkentek az előző évhez képest. A évi tagdíjkövetelések leírására december 31-én került sor, ezért az egyéb szolgáltatási célú ráfordításokon belül a tagdíjkövetelések hitelezési veszteségként kimutatott összege az előző évhez képest növekedett. A befektetési célú kiadások csökkenésében az átlagos befektetett vagyon-, továbbá az értékpapírok értékesítésével, beváltásával kapcsolatban elszámolt árfolyam-veszteségek alakulása volt meghatározó Az önkéntes pénztári kifizetések alakulása A pénztár a évben a fedezeti tartalék terhére összesen fő részére teljesített kifizetést, melynek jogcímenkénti megoszlásáról a következő táblázat ad rövid áttekintést: 9

10 Kifizetés jogcíme év év fő eft fő eft - Nyugdíjszolgáltatás Elhalálozás Átlépés Várakozási idő utáni kifizetés Összesen: A tárgyévben a fedezeti tartalékot terhelő kifizetési igények összesített esetszáma az előző évihez képest mintegy el visszaesett, ezen belül kizárólag a haláleseti kifizetések növekedtek, minden más elszámolástípus csökkent. A fedezeti tartalékból kifizetett összegek teljes volumene az előző évinek a felét sem érte el. A pénztár a évben a 10 éves várakozási időt elérő igényjogosultak köréből összesen fő részére teljesített kifizetést, ez az előző évhez viszonyítva lényegében közel azonos nagyságrendű adat. Összességében elmondható, hogy a várakozási idő utáni kifizetések közel negyede zárul a tagsági jogviszony megszüntetésével, azaz a pénztárból való kilépéssel, ami ugyan nem kevés, de örvendetes, hogy ez az arány évek óta viszonylag állandó A tagi kölcsön folyósítások alakulása A pénztár a év során a fedezeti tartalék befektetéseként összesen 898 fő részére teljesített tagi kölcsön kifizetést. Az előző évhez viszonyított alakulást az alábbi táblázat adatai szemléltetik: Kifizetés jogcíme év év fő eft fő eft Tagi kölcsön folyósítás A évtől kezdődően hatályos, kedvező jogszabályi változás óta mely szerint a visszafizetési feltételek teljesítése esetén a tagsági jogviszony időtartama alatt a tagi kölcsön többször is felvehető jellemzően magas az igénylési gyakoriság, A folyósítások száma a évben az előző évhez képest mérsékelten (2 %-kal) csökkent. A tényleges kölcsön igénylések számát feltehetőleg a hazai hitellehetőségek beszűkülése és a hitelfelvételi óvatosság egyaránt befolyásolta. 10

11 A folyamatosan magas igényekhez igazodóan az Igazgatótanács április 1-i hatállyal a keretösszeg 350 millió forintra történő felemeléséről döntött, mely ezt követően a években nem változott. A tárgyévi adatok értékelésekor jól látható, hogy továbbra is magas szinten alakul (bár előző évhez képest valamelyest csökkent) a visszafizetetlen, így az egyéni számla terhére érvényesített tagi kölcsönök száma és összege is: a évben ez az állomány 536 esetben, összesen eft-ot tett ki (összehasonlításképpen: a évben ugyanez az adat 586 fő és eft volt). A pénztár a visszafizetési feltételek könnyítése érdekében július 1-jétől a határidő lejártát követő további 150 napos türelmi idő bevezetéséről döntött, amellyel azóta az érintett pénztártagok mintegy 10 %-a élt. Összességében elmondható, hogy a kölcsönfelvételi lehetőség továbbra is keresett a tagság körében, ugyanakkor az új igénylések száma mérsékelten csökkenő, a vissza nem fizetés miatti érvényesítés enyhén emelkedő tendenciát mutat. 3.4 A tagi lekötések alakulása Az alábbi táblázat az MKB Bankkal kötött együttműködési szerződés alapján nyújtott tagi lekötések hitelbiztosítékként nyilvántartott összegének, valamint igénylőinek számát mutatja be az előző évhez képest: Kifizetés jogcíme Tagi lekötés (egyéni számla fedezete mellett) fő eft fő eft A tárgyévi forgalmat négy új igény és két lejárat képezte, így az üzleti év fordulónapján nyilvántartott állomány 2 fővel és 179 eft-tal nőtt az előző év végéhez képest A működési tartalék kiadásai (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések

12 Megnevezés év év Bérjárulékok Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Befektetési tevékenység ráfordításai Kiegészítő vállalkozási tevékenység - - Összesen: A beszámolás évében a működési tartalék kiadásai az előző évi kiadásokhoz viszonyítva eft-tal magasabb volumenben merültek fel, a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának 56 millió forint összegű (elszámolástechnikai jellegű) hatását kiszűrve ugyanakkor a tényleges kiadási szint közel 16 millió forinttal (10 %-kal) alacsonyabb volt az előző évinél. A legjelentősebb kiadáscsökkenés a személyi jellegű kiadásokban keletkezett, 1 fő pénztári alkalmazott februári kiválása és a munkakör továbbiakban betöltetlen státusza miatt. A lassan állandósuló kiadási szerkezetet az első teljes év tapasztalatai alapján elsősorban az egypénztáras működési modellre való visszatérés és a korábban meghozott racionalizálási és költségtakarékossági szempontok továbbvitele határozta meg A likviditási tartalék kiadásai (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Egyéb likviditási célú ráfordítások - - Befektetési tevékenység ráfordításai Összesen: Likviditási célú ráfordítások kizárólag letétkezelői díj formájában jelentkeztek, abból adódóan, hogy a likviditási portfólióban külső vagyonkezelés a év során sem történt, a befektetés kizárólag pénztár által lekötött betéti kamatoztatás formájában valósult meg. A ráfordítások volumene az előző évivel közel azonos összeget tett ki, tekintettel arra, hogy az átlagos befektetett tőke számottevően nem változott. 12

13 4. A tevékenység értékelése a pénzügyi tervekhez képest 4.1. A évi működési tevékenység az éves pénzügyi terv tükrében Az alábbi táblázat a évi működési célú terv- és tényadatok jogcímenkénti összehasonlítását mutatja be: (Adatok eft-ban) Megnevezés Terv Tény Tagdíjbevételek összesen Tagok egyéb befizetései Egyéb bevételek Befektetések bevételei Működési tartalék bevételei összesen Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Személyi jellegű kiadások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Befektetési tevékenység ráfordításai Működési tartalék kiadásai összesen Szokásos működési eredmény Befektetési tevékenység eredménye Működési eredmény összesen éves tervadat = évi éves pénzügyi terv első két i előirányzat keresztféléves pénzügyi terv első két i előirányzat A évi jogszabályváltozások következtében módosultak a pénzügyi tervezés szabályai, ezért a májusi küldöttközgyűlésen újra napirendre kellett tűzni az éves pénzügyi terv kérdését. A változás következtében azéves pénzügyi tervezés a naptári évhez igazodó üzleti évektől elválik, és a továbbiakban a tárgyév július 1-jétől tárgyévet követő június 30-ig tartó egy éves időtartamot fogja át. A terv- és tényadatok összehasonlítása azt mutatja, hogy a pénztár a tervezettet jelentősen meghaladó pozitív működési eredménnyel zárta a évi gazdálkodását. Az eredmény összetevőit vizsgálva az látható, hogy a tervhez viszonyított többlet elsősorban a bevételek túlteljesüléséből adódott, ezen belül különösen - a tranzakciós illeték és a tagi elszámolásokból levont díjtételek emelkedése folytán - az egyéb bevételek haladták meg jelentősen a tervet. 13

14 További eltérést eredményezett, hogy a tagdíjbevételi előirányzatok számítása első félévére még az előző évi 2 %-os munkáltatói támogatás alapján, továbbá pesszimistább létszámfeltételezésekkel készült. Kedvezően értékelhető, hogy az egypénztáras működési modellre való visszatérés miatt a kiadásokban markáns terv-tény eltérések nem keletkeztek Az önkéntes pénztár üzleti éveket átfogó, hosszú távú pénzügyi tervének teljesülése a ciklus évében A május 15-i küldöttközgyűlésen elfogadott, három éves intervallumot átfogó pénzügyi terv főbb mutatószámait az adott üzleti évre vonatkozóan a következő táblázat foglalja össze: Megnevezés évi terv (a pü. tervből) évi tény Átlagos taglétszám (fő) Tagdíjbevétel (eft/év) Egy főre jutó átlagos havi tagdíj (Ft/fő/hó) Befektetett pénztári vagyon (eft) Egy főre jutó pénztári vagyon (Ft/fő) Szolgáltatási kiadások (eft) Várakozási idő utáni kifizetés (eft) Fedezeti tartalék záró állománya Működési költség (eft/év) Működési eredmény (eft/év) Működési tartalék záró állománya Infláció (%) 3,50% 1,70% Fedezeti tartalék nettó hozamráta (%) 11,05% Klasszikus 8,06 % Kiegyensúlyozott 6,95% Növekedési 6,47 % Pénzpiaci 5,64 % A tervezés kiindulópontját a őszén elfogadott, évre vonatkozó éves pénzügyi terv paraméterei, a májusában elfogadott, június 30. és június 30. közötti időszakra vonatkozó keresztféléves pénzügyi terv adatai, valamint a futamidő egészére vonatkozó standard feltételrendszer képezték. 14

15 A pénztárnak a vonatkozási időszakra ugyan volt elfogadott hosszú távú ( üzleti évekre) szóló pénzügyi terve, de a pénzügyi tervezésre vonatkozó jogszabályok évi változásai miatt új hosszú távú tervet kell készítenie és elfogadtatnia, első alkalommal közti időszakra vonatkozóan. Az elfogadott ( éves) önkéntes pénztári pénzügyi terv paramétereit és főbb adatait a következő táblázat foglalja össze: Megnevezés Évek Záró létszám (fő) Költség infláció (%) 3,50% 3,00% 2,50% Fed. tart. bruttó hozamráta (%) 11,05% 6,50% 5,45% Műk. tart. bruttó hozamráta (%) 7,57% 4,00% 3,50% Lik. tart. bruttó hozamráta (%) 4,50% 4,00% 3,75% Működési tart. bev. (eft) Működési tart. kiad. (eft) Működési tart. eredm. (eft) Fedezeti tart. bev. (eft) Fedezeti tart. kiad. (eft) Fedezeti tart. eredm. (eft) Likviditási tart. bev. (eft) Likviditási tart. kiad. (eft) Likviditási tart. eredm. (eft) Az önkéntes pénztári tevékenység rövid- és középtávú jövőjét meghatározó feltételrendszer összetettsége folytán az előirányzatok tartalmazhatnak bizonytalan pontokat, ugyanakkor az óvatosság elvének figyelembe vételével készült becsléseken alapulnak. Az összehasonlítás alapján látható, hogy a terv- és tényadatok között már az első évben is jelentősebb eltérések láthatók, de a tárgyévben ez több ponton, így a fedezeti tartalék záró állományát tekintve is pozitív. 5. A pénztári tartalékok állományának alakulása A tartalékok záró állományának alakulását a következő táblázat tartalmazza: (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Fedezeti tartalék Működési tartalék Likviditási tartalék Összesen

16 A pénztár fedezeti- és biztonsági céltartalékai az általános jövedelmi viszonyoknak, valamint a jellemző makrogazdasági tendenciáknak megfelelően alakultak, a tartalékok egymás közti arányai az üzemszerű működést biztosították, a tartalékhányadok évközi módosítására, illetve a tartalékok közötti átcsoportosításra nem került sor. A működési tartalék tárgyévi növekedése a megszűnő magánpénztári ágtól januárjában átvett működési tartalék maradvány összegét ( eft) is tartalmazza. 6. A tagdíjak tartalékok közötti megoszlása A sávos tartalék-megosztási arányok történeti alakulását az alábbi táblázatok mutatják be: 1. Hatályos január december 31. Halmozott befizetés (Ft/év) Fedezeti tartalék (%) Működési tartalék (%) Likviditási tartalék (%) Hatályos január december 31. Halmozott befizetés (Ft/év) Fedezeti tartalék (%) Működési tartalék (%) Likviditási tartalék (%) ,5 4, ,5 3, ,5 2, ,5 1,5-3. Hatályos január 01 - Halmozott befizetés (Ft/év) Fedezeti tartalék (%) Működési tartalék (%) Likviditási tartalék (%)

17 7. A befektetések alakulása 7.1. A vagyonkezelés helyzete A pénztár eszközértékeléseiben kimutatott vagyon piaci értéke december 31-én 37,4 milliárd Ft volt, a vagyon letétkezelési feladatait az elmúlt évekhez hasonlóan a Raiffeisen Bank Zrt. végezte. A pénzintézet eközben a pénztár folyószámla vezetési feladatait továbbra is ellátta. A befektetett vagyont a tárgyév során külső portfóliókezelőként a Concorde Alapkezelő Zrt., illetve saját vagyonkezelés keretében a pénztár kezelte. (2012. október 1-től az állampapírok meghatározó hányadára bevezetésre került a saját vagyonkezelés és a pénztár a külső vagyonkezelők közül csak a Concorde Alapkezelő Zrt.-vel folytatta az együttműködést.) Az egyes portfóliók szintjén a Befektetési politika által generált megosztási arány 2013-ban a következőképpen alakult: Megnevezés Külső vagyonkezelés Saját vagyonkezelés Klasszikus portfólió 15 % 85 % Kiegyensúlyozott portfólió 40 % 60 % Növekedési portfólió 50 % 50 % A pénzpiaci portfólió kezelése továbbra is teljes egészében (100 %) a pénztár feladata. A pénztár évben is a január 1-jétől bevezetett elszámoló egység alapú rendszer szerint működtette befektetéseit. A következő táblázatok a portfóliókezelés évi bruttó eredményeit összegzik: Kiegyensúlyozott portfólió I II III IV év Concorde Alapkezelő 1,30 % - 1,55 % 4,35 % 1,69 % 5,82 % Külső vkz. referencia 1,29 % - 2,09 % 3,89 % 2,04% 5,13 % Saját vagyonkezelés 2,69 % 1,22 % 2,08 % 2,09 % 8,32 % Saját vkz. referencia 2,38 % 1,41 % 2,32 % 2,41 % 8,81 % 17

18 Növekedési portfólió I II III IV év Concorde Alapkezelő 1,10 % -2,74 % 5,42 % 1,96 % 5,68 % Külső vkz. referencia 0,93 % -3,65 % 4,50 % 1,80 % 3,45 % Saját vagyonkezelés 2,49 % 1,37 % 1,91 % 1,90 % 7,90 % Saját vkz. referencia 2,42 % 1,46 % 2,37 % 2,47 % 9,00 % Klasszikus portfólió I II III IV év Concorde Alapkezelő 2,18 % 0,43 % 3,20 % 2,20 % 8,23 % Külső vkz. referencia 2,43 % -0,22 % 2,96 % 2,23 % 7,57 % Saját vagyonkezelés 2,78 % 1,71 % 1,81 % 1,76 % 8,30 % Saját vkz. referencia 2,42 % 1,46 % 2,37 % 2,47 % 9,00 % A saját vagyonkezelés működése nem az aktív kereskedésre alapul, hanem a lejáratig való tartás filozófiáját követi. Ez okozza a referenciahozamtól mutatkozó eltéréseket, mivel ez a mutató a piaci aktív mozgások letükrözése. Nettó hozamráták (teljes befektetett vagyon) Megnevezés I II III IV év Klasszikus portfólió 2,60 % 1,44 % 2,00 % 1,79 % 8,06 % Kiegyensúlyozott portfólió 2,99 % 0,00 % 2,92 % 1,86 % 6,95 % Növekedési portfólió 1,73 % -0,84 % 3,60 % 1,87 % 6,47 % Pénzpiaci portfólió 1,58 % 1,39 % 1,35 % 1,21 % 5,64 % A nettó hozamráták az év egészében a növekedési portfólió II. e kivételével - valamennyi portfólióban pozitív tartományban helyezkedtek el, és éves összesítésben inflációt jóval meghaladó eredményességet biztosítottak. A napi likviditásmenedzselés egyszerűsítése-, illetve költségvonzatának minimalizálása érdekében a pénztár továbbra is végez pénzpiaci alapú saját vagyonkezelést. A portfóliónkénti számlavezetés, illetve a portfólióváltások T+5. napon történő egységes elszámolása révén a számlákon tartott összegek nagyságrendje jelentősen redukálódott. A számlák továbbra is folyószámlaként működnek, de a napi záró egyenlegek egynapos lekötött betétként kamatoznak. 18

19 7.2. A portfóliókezelői értékpapír-befektetések főbb mutatói A következő táblázatok a külső vagyonkezelésben lévő egyes portfóliók főbb mutatóit tartalmazzák portfólió-kezelőnkénti bontásban: Klasszikus portfólió Megnevezés Klasszikus portfólió záró piaci értéke (Ft) Klasszikus portfólió átlagos befektetési érték Concorde Alapkezelő Zrt Saját vagyonkezelés Összesen: Kiegyensúlyozott portfólió Megnevezés Kiegyensúlyozott portfólió záró piaci értéke (Ft) Kiegyensúlyozott portfólió átlagos befektetési érték Concorde Alapkezelő Zrt Saját vagyonkezelés Összesen: Növekedési portfólió Megnevezés Növekedési portfólió záró piaci értéke (Ft) Növekedési portfólió átlagos befektetési érték Concorde Alapkezelő Zrt Saját vagyonkezelés Összesen: A év fontosabb gazdasági és pénzügyi mutatói: Az éves átlagos fogyasztói árindex: 1,70 % A befektetési állományt jellemző indexek éves bővülése: Részvényeknél: BUX (hazai) 2,15 % CETOP20(közép-európai; HUF-ban) -8,22 % MSCI WORLD 21,14 % Állampapíroknál: MAX Composite 9,00 % RMAX 5,71 % ZMAX 4,67 % Ingatlanbefektetések: BIX 4,08 % 19

20 7.3. A befektetett vagyon piaci értékének alakulása (adatok Ft-ban) Megnevezés Klasszikus Kiegyensúlyozott Növekedési Szolgáltatási Pénzpiaci Összesen: * forrás: letétkezelő, NAV táblák 7.4. Az elszámoló egység (ELSZE) árfolyamok* alakulása Megnevezés Klasszikus 1, , , , , Kiegyensúlyozott 1, , , , , Növekedési 1, , , , , Szolgáltatási 1, , , , , Pénzpiaci 1, , , , , * forrás: letétkezelő, NAV táblák 7.5. Az ingatlanbefektetések alakulása A pénztár ingatlan portfóliója továbbra is egy beépítetlen telek-ingatlanból áll, mely Sopronkőhida-Tómalom területén 11ha m 2 -en helyezkedik el. Az ingatlan piaci értéke december 31-én a KoncZeller Ingatlanértéklő Kft által elvégzett értékbecslés alapján 412,3 millió Ft. Az ingatlan főbb adatai december 31-én: (Adatok Ft-ban) Megnevezés Beszerzési érték Beruházás Könyv szerinti érték Értékelési különbözet Piaci érték Sopron (2001) A pénztár fő törekvése továbbra is az egyben, kedvező értéken történő értékesítésre irányul, ugyanakkor ennek aktualitása az ingatlanpiacot is érintő válságkörülmények miatt átmenetileg lekerült a napirendről. 20