ELŐTERJESZTÉS. a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére március 31.

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére március 31.

2 M E G H Í V Ó A Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár március 31-én (kedden) órakor tartandó küldöttközgyűlésére tisztelettel meghívom. Helye: HM Védelemgazdasági Hivatal tanácsterme Budapest, XIII. Aba u. 4. Megközelíthető: A kék metróvonal Lehel téri megállójától a 14-es villamossal (két megálló), vagy a 75-ös, 79-es trolibusszal (Lehel úti megálló). Gépkocsival történő parkolásra javasoljuk a Szabolcs utcát. Tervezett napirendi pontok: 1) Az igazgatótanács beszámolója a évben végzett tevékenységről. Az éves beszámoló ismertetése. Az ingatlanértékelő beszámolójának, az aktuárius jelentésének, az EB beszámolójának és a könyvvizsgáló jelentésének ismertetése, a pénztár évi beszámolójának jóváhagyása 2) Az alapszabály módosítása 3) A Pénztár átalakulása a Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Nyugdíjpénztárának a Pénztárba történő beolvadásával a) Döntés a Pénztár vagyonmérleg-tervezetéről és vagyonleltár-tervezetéről valamint az átalakulással létrejövő pénztár (nyitó) vagyonmérleg-tervezetéről és vagyonleltártervezetéről, a követelések és kötelezettségek állományát tartalmazó dokumentumok jóváhagyása b) Döntés az átalakulás napjáról, a jogutód pénztár alapszabályának jóváhagyása 4) Egyéb kérdések Tájékoztatom, hogy a küldöttközgyűlés napirendi pontjait képező teljes dokumentáció március 16-tól a honlapon ( illetve a Pénztár ügyfélszolgálatán (1135 Budapest, Aba u. 4.) megtekinthető. Kérjük a küldötteket, hogy esetleges akadályoztatás esetén gondoskodjanak a megválasztott pótküldött megjelenéséről, és erről a területileg illetékes megbízottjukat tájékoztatni szíveskedjenek. Határozatképtelenség esetén változatlan helyszínnel és napirendi pontokkal a küldöttközgyűlést március 31-én órára ismételten összehívom. Ebben az esetben az eredeti napirendi pontok tekintetében a küldöttközgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Budapest, március 12. Tisztelettel: Fodor Lajos sk. IT elnök

3 1. sz. napirendi pont Az igazgatótanács beszámolója a évben végzett tevékenységről. Az éves beszámoló ismertetése. Az ingatlanértékelő beszámolójának, az aktuárius jelentésének, az EB beszámolójának és a könyvvizsgáló jelentésének ismertetése, a pénztár évi beszámolójának jóváhagyása

4 HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR Adószám: Székhely: 1135 Budapest Aba utca 4. Tel./Fax.: , HM , , ÜZLETI JELENTÉS A ÉVRŐL Budapest, február 18. Póda Jenő ügyvezető igazgató Fodor Lajos Igazgatótanács elnöke

5 Tartalomjegyzék 1. Gazdasági környezet A bevételek alakulása A fedezeti tartalék bevételei A működési tartalék bevételei A likviditási tartalék bevételei A kiadások alakulása A fedezeti tartalék kiadásai Az önkéntes pénztári kifizetések alakulása A tagi kölcsön folyósítások alakulása A tagi lekötések alakulása A működési tartalék kiadásai A likviditási tartalék kiadásai A tevékenység értékelése a pénzügyi tervekhez képest A évi működési tevékenység az éves pénzügyi terv tükrében Az önkéntes pénztár üzleti éveket átfogó, hosszú távú pénzügyi tervének teljesülése a ciklus első évében A pénztári tartalékok állományának alakulása A tagdíjak tartalékok közötti megoszlása A befektetések alakulása A vagyonkezelés helyzete A portfóliókezelői értékpapír-befektetések főbb mutatói A befektetett vagyon piaci értékének alakulása Az elszámoló egység (ELSZE) árfolyamok* alakulása Az ingatlanbefektetések alakulása A taglétszám alakulása Szakmai feladatok A mérlegfordulónapot követő jelentős, lényeges események A év fő feladatai

6 1. Gazdasági környezet A üzleti év a magyar gazdaság növekedési kilátásainak javulásával, a régiós felzárkózási pályára való mind stabilabb visszatérésével jellemezhető. A beruházási aktivitás élénkülése az EU-s források gyorsuló ütemű lehívásának, valamint az MNB hazai kis- és középvállalkozások forrásbővítését célzó növekedési hitelprogramjának köszönhető. A kedvező kondíciók eredményeként a nemzetgazdaság húzó ágazatainak teljesítménye, továbbá az üzleti és fogyasztói bizalom mértéke is jelentősen erősödött. A rekordalacsony infláció és az ebből fakadó reáljövedelem emelkedés kedvező hatást gyakorolt a háztartások fogyasztására is, a kiskereskedelmi forgalom bővülése a belső kereslet egyértelmű erősödését tükrözte. A rövid távú kilátások alapján reális esély mutatkozhat a stabilizálódás folytatódására, összességében lassú, de tartós gazdasági felzárkózásra lehet számítani. Emlékeztetünk rá, hogy a évben az előző évhez képest valamelyest mérsékeltebb, de még mindig igen jó hozameredmények születtek, a jövedelmezőségi mutatók különösen a rekordalacsony inflációval való összemérésben állták ki a próbát. Hasonló értékelés mondható el a 2014-es esztendőről is, melyben a pénzpiaci portfólió kivételével az előző évihez nagyon hasonló hozamszinteket lehetett elérni, melyek a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben kifejezetten jó eredménynek számítanak. A relatíve magas átlaghozam összhangban állt a tőkepiacokon tapasztalható folyamatokkal, a legjobban a hazai és a nemzetközi befektetési alapok, valamint a fejlett részvénypiacok teljesítettek, miközben a mérséklődő kamatkörnyezetben a biztonságosabb pénzügyi termékek (banki betétek és állampapírok) hozamszintjei értelemszerűen csökkentek. A Honvéd Nyugdíjpénztár 2013-tól önálló önkéntes pénztárként, Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár néven végzi tevékenységét. A pénztár stratégiailag elkötelezett arra nézve, hogy kizárólag önkéntes pénztári tevékenység folytatása mellett is hosszú távon stabil, fenntartható működést valósítson meg. Ennek jegyében született döntés a év során a közszolgálat felé történő nyitásról, mellyel a pénztár a jövőbeni növekedési potenciál forrásának megteremtésére törekszik. 3

7 Az önkéntes nyugdíjpénztárak száma a évben tovább csökkent, az év végén már csak 47 pénztár tevékenykedett a piacon az előző évi 48 pénztárral szemben. Az intézmények mindösszesen 1,17 millió pénztártag megtakarítását kezelték. A pénztárak összesített vagyona végére átlépte az milliárdos határt. Az önkéntes nyugdíjpénztárak évi jövedelmi pozícióiban az előző évhez képest 6-8 %- os javulás következett be, amely jelentős eredménynek tulajdonítható. Az 1 főre vetített vagyon az összvagyonnál nagyobb mértékben, 12,1 %-kal 932 ezer forintra növekedett, kedvezően értékelhető, hogy a bevételeken belül mind az egyéni, mind a munkáltatói befizetések emelkedtek. A pénztárak tagdíjcélú bevételeit továbbra is alapvetően az aktuális adózási- illetve a béren kívüli juttatásokat (cafeteria) szabályozó előírások határozzák meg, attól is függve természetesen, hogy hogyan alakul az egyéni megtakarítási hajlandóság. Az elmúlt években a szektor szereplői a munkáltatói támogatástól való függőség, a válsághatások elhúzódása, valamint a foglalkoztatási problémák tartós jelenléte miatt tagdíjbevételi forrásaik stagnálásával, mérséklődésével számolhattak. Az egyéni befizetések után járó adókezdvezmény Ft-ra való emelkedése ugyanakkor a jövőben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tagdíjbevételek tartós növekedésnek induljanak, s ismét számottevően emelkedjenek. A taglétszám csökkenése (az utóbbi egy-két évben inkább stagnálása) tendenciájában folyamatos, mérsékelt ütemben megy végbe (2014-ben 0,9 % volt), melyben gyakorlatilag minden intézmény érintett. Kedvezően értékelhető, hogy a válság kezdete óta végbement létszámfogyás üteme mind abszolút, mind relatív értelemben a évben volt a legalacsonyabb. A várakozási idő utáni kifizetések alakulása a pénztárak számára alapvető jelentőségű, hiszen a megtakarítások nyugdíj előtti tömeges igénybevétele az önkéntes pénztárak eredeti szerepvállalását kérdőjelezi meg. Az elmúlt években sajnálatos módon kettős negatív hatás figyelhető meg ezen kifizetésekre ható tényezők körében, melyek elsősorban a szolgálati nyugdíjazással összefüggő életpálya-bizonytalanságokra, valamint a devizahitel eladósodással kapcsolatos egyéni élethelyzetekre voltak visszavezethetőek. A pénztári hozamteljesítmények értékelésének egyik legfontosabb mércéje, hogy miként teljesítettek a különböző nyugdíjpénztári portfóliók az utóbbi négy-öt év során. 4

8 A legrövidebb időszak, melyet vizsgálni érdemes, két közvetlenül egymást követő esztendő, melyekben az átmeneti hatások kiszűrődnek, esetleg összeadódnak, illetve kioltják egymást. Természetesen a jövedelmezőségek szintje pénztáranként és portfóliónként jelentősen eltér egymástól, hiszen a befektetési politika eltérő kockázatú stratégiák követésén alapszik, a tendencia azonban valamennyi portfólió esetében a növekedés irányába mutat. Összességében 2014-ben a legkedvezőbb eredményt a fejlett piacok befektetési alapjaival és részvényeivel túlsúlyozott, kockázatvállalóbb portfóliókban, a legalacsonyabbat pedig a kizárólag pénzpiaci eszközökből álló portfóliókban lehetett elérni. Pénztárunk évi mindig biztonságos befektetési politikát követő - eredményei a korábbi években elért, erős középmezőnyben elhelyezkedő pozícióinkat erősítik: A valamennyi intézményre kiterjedő a pénztárak adatszolgáltatásán alapuló teljesítménymutatókat (éves nettó hozamráta, éves referencia hozamráta, átlagos tíz éves hozamráta, átlagos tízéves referencia hozamráta, vagyon piaci záró érték, vagyonnövekedési mutató) tartalmazó részletes tájékoztató az MNB honlapján ( megtalálható. 5

9 2. A bevételek alakulása A pénztár évi bevételeit az alábbi táblázatok tartalmazzák: 2.1. A fedezeti tartalék bevételei (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Tagdíjbevételek összesen Tagok egyéb befizetései Eseti adomány Egyéb bevételek Befektetések bevételei Összesen: A pénztár évi fedezeti célú bevételei az előző évben teljesült bevételek közelében, azt mindössze 3 %-kal meghaladó volumenben teljesültek. Ezen belül mind a tagdíjbevételek, mind a befektetésekből származó bevételek mérsékelten emelkedtek, mely a stagnáló létszám mellett azt jelzi, hogy a a munkáltatói támogatási rendszer átalakítása (2013. április 1-jétől fix összegű, Ft/fő/hó) az első teljes évben összességében nem okozott kiesést a tagdíjbevételekben. További kedvező körülményt jelent, hogy a tagok nyilatkozata alapján az adóhatóság által kiutalt személyi jövedelemadó kedvezmény (adójóváírás) összege is emelkedett, az előző évhez viszonyítva közel 10 %-kal magasabb összegben teljesült. Az egyes tartalékokon jóváírt bevételek a sávos tagdíjmegosztás alapján, a január 1-jétől módosított és azóta változatlan megoszlási arányoknak megfelelően alakultak. A tárgyévben a befektetési környezet kiszámítható, az előző évhez hasonló jövedelmezőségi viszonyai következtében a hozambevételek a évivel közel azonos volumenben realizálódtak. 2.2 A működési tartalék bevételei (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Tagdíjbevételek összesen Tagok egyéb befizetései Egyéb bevételek Befektetések bevételei Összesen:

10 A pénztár évi működési bevételei összességében eft-tal maradnak el az előző évi bevételektől, amely átlagosan 10,11 %-os csökkenést jelent. A csökkenés meghatározó eleme a befektetési célú bevételek csökkenő (az előző évhez képest gyakorlatilag felére visszaesett) volumene, melynek hatásait az enyhén emelkedő tagdíjbevételek ellensúlyozták. A befektetések hozama az előző évekkel ellentétben nemcsak kizárólag bankkamatot tartalmaz, mivel a betétlekötésekből a korábbi magasabb kamatszint mellett realizálható hozam elérésére a évben már nem nyílt lehetőség, így a pénztár évközben a külső vagyonkezelésbe történő átadásról döntött. A vagyon kihelyezésére július 1-jétől 540 millió forintos induló tőkével került sor A likviditási tartalék bevételei (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Tagdíjbevételek összesen - - Egyéb bevételek - - Befektetések bevételei Összesen: A likviditási tartalék bevétele csak befektetési tevékenységből származik, tekintettel arra, hogy a pénztár január 1-jétől a tagdíjakból történő likviditási tartalékképzést megszüntette. A befektetési bevételek visszaesésének oka azonos a működési tartaléknál leírtakkal, alapvetően a csökkenő tendenciájú és tartósan alacsony kamatkörnyezettel függött össze. A pénztár évközben a likviditási tartalék esetében is a külső vagyonkezelésbe történő átadásról döntött, melyre július 1-jétől 60 millió forintos induló tőkével került sor. 3. A kiadások alakulása 3.1. A fedezeti tartalék kiadásai (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Szolgáltatási célú egyéb ráford Befektetések ráfordításai Összesen:

11 A pénztár fedezeti célú ráfordításai összességében az előző évi közelében alakultak, azonban ezen belül az egyéb ráfordítások jelentősen csökkentek, a befektetési célú ráfordítások pedig jelentősen nőttek. Az egyéb ráfordítások a hitelezési veszteségként leírt tagdíjakat tartalmazzák (2013. évben került sor a évi tagdíjkövetelések leírására, a évben pedig a évi tagdíjkövetelések leírására). A befektetési célú kiadások csökkenésében az átlagos befektetett vagyon-, továbbá az értékpapírok értékesítésével, beváltásával kapcsolatban elszámolt árfolyamveszteségek alakulása volt meghatározó Az önkéntes pénztári kifizetések alakulása A pénztár a évben a fedezeti tartalék terhére összesen fő részére teljesített kifizetést, melynek jogcímenkénti megoszlásáról a következő táblázat ad rövid áttekintést: Kifizetés jogcíme év év fő eft fő eft - Nyugdíjszolgáltatás Elhalálozás Átlépés Várakozási idő utáni kifizetés Összesen: A tárgyévben a fedezeti tartalékot terhelő kifizetési igények összesített esetszáma az előző évihez képest mintegy 5 %-kal visszaesett, ezen belül a nyugdíjszolgáltatási igények száma jelentősebben, a várakozási idő utáni kifizetések száma mérsékeltebben csökkent. A fedezeti tartalékból kifizetett összegek teljes volumene az előző évihez képest szintén mintegy 10 %- os csökkenést mutat. A várakozási idő utáni kifizetésekből fő vett fel csak hozamot, 465 fő tőkét is tartalmazó teljes- vagy részkifizetést, 777 fő pedig tagságát megszüntetve pénztárból kilépett. Összességében elmondható, hogy a várakozási idő utáni kifizetések közel negyede zárul a tagsági jogviszony megszüntetésével, azaz a pénztárból való kilépéssel, ami ugyan nem kevés, de örvendetes, hogy ez az arány évek óta viszonylag állandó. 8

12 3.3. A tagi kölcsön folyósítások alakulása A pénztár a év során a fedezeti tartalék befektetéseként összesen 842 fő részére teljesített tagi kölcsön kifizetést. Az előző évhez viszonyított alakulást az alábbi táblázat adatai szemléltetik: Kifizetés jogcíme év év fő eft fő eft Tagi kölcsön folyósítás A évtől kezdődően hatályos, kedvező jogszabályi változás óta mely szerint a visszafizetési feltételek teljesítése esetén a tagsági jogviszony időtartama alatt a tagi kölcsön többször is felvehető jellemzően magas az igénylési gyakoriság, A folyósítások száma a évben az előző évhez képest mérsékelten (6,2 %-kal) csökkent. A tényleges kölcsön igénylések számát feltehetőleg a hazai hitellehetőségek beszűkülése és a hitelfelvételi óvatosság egyaránt befolyásolta. A folyamatosan magas igényekhez igazodóan az Igazgatótanács április 1-i hatállyal a keretösszeg 350 millió forintra történő felemeléséről döntött, mely ezt követően a években nem változott. A tárgyévi adatok értékelésekor jól látható, hogy továbbra is magas szinten alakul (bár előző évhez képest jelentősen csökkent) a visszafizetetlen, így az egyéni számla terhére érvényesített tagi kölcsönök száma és összege is: a évben ez az állomány 370 esetben, összesen eft-ot tett ki (összehasonlításképpen: a évben ugyanez az adat 536 fő és eft volt). A pénztár a visszafizetési feltételek könnyítése érdekében július 1-jétől a határidő lejártát követő további 150 napos türelmi idő bevezetéséről döntött, amellyel azóta az érintett pénztártagok mintegy 10 %-a élt. Összességében elmondható, hogy a kölcsönfelvételi lehetőség továbbra is keresett a tagság körében, ugyanakkor mind az új igénylések száma, mind a vissza nem fizetés miatti érvényesítés száma enyhén csökkenő tendenciát mutat. 9

13 3.4 A tagi lekötések alakulása Az alábbi táblázat az MKB Bankkal kötött együttműködési szerződés alapján nyújtott tagi lekötések hitelbiztosítékként nyilvántartott összegének, valamint igénylőinek számát mutatja be az előző évhez képest: Jogcím Tagi lekötés (egyéni számla fedezete mellett) fő eft fő eft A tárgyévi forgalmat két új igény és nyolc lejárat képezte, így az üzleti év fordulónapján nyilvántartott állomány 6 fővel és eft-tal csökkent az előző év végéhez képest A működési tartalék kiadásai (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Befektetési tevékenység ráfordításai Összesen: A beszámolás évében a működési tartalék kiadásai az előző évi kiadásokhoz viszonyítva eft-tal alacsonyabb volumenben merültek fel, ugyanakkor a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának 45 millió forint (2013-ban 66 millió forint) összegű elszámolástechnikai jellegű hatását kiszűrve a tényleges kiadási szint közel 10 millió forinttal (10 %-kal) magasabb volt az előző évinél. A lassan állandósuló kiadási szerkezetet az önálló önkéntes pénztári működéssel megvalósított második teljes évben is a korábbi racionalizálási és költségtakarékossági szempontok továbbvitele határozta meg. 10

14 3.6. A likviditási tartalék kiadásai (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Egyéb likviditási célú ráfordítások - - Befektetési tevékenység ráfordításai Összesen: Likviditási célú ráfordítások kizárólag vagyon- és letétkezelői díj formájában jelentkeztek. A tartalék befektetése az év első felében kizárólag a pénztár által lekötött betéti kamatoztatás formájában valósult meg, ezt követően 85 %-ban külső vagyonkezelésbe került. A ráfordítások volumene az előző évivel közel azonos összeget tett ki, tekintettel arra, hogy az átlagos befektetett tőke számottevően nem változott. 4. A tevékenység értékelése a pénzügyi tervekhez képest 4.1. A évi működési tevékenység az éves pénzügyi terv tükrében Az alábbi táblázat a évi működési célú terv- és tényadatok jogcímenkénti összehasonlítását mutatja be: (Adatok eft-ban) Megnevezés Terv Tény Tagdíjbevételek összesen Tagok egyéb befizetései Egyéb bevételek Befektetések bevételei Működési tartalék bevételei összesen Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Személyi jellegű kiadások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Befektetési tevékenység ráfordításai Működési tartalék kiadásai összesen Szokásos működési eredmény Befektetési tevékenység eredménye Működési eredmény összesen

15 Emlékeztetünk rá, hogy az előző évi jogszabályváltozások következtében módosultak a pénzügyi tervezés szabályai. A változás következtében az éves pénzügyi tervezés a naptári évhez igazodó üzleti évtől elvált, és a továbbiakban a tárgyév július 1-jétől tárgyévet követő június 30-ig tartó egy éves időtartamot fogja át. A terv- és tényadatok összehasonlítása azt mutatja, hogy a pénztár a tervezettet jelentősen meghaladó pozitív működési eredménnyel zárta a évi gazdálkodását. Az eredmény összetevőit vizsgálva az látható, hogy a tervhez viszonyított többlet elsősorban a kiadásokban elért megtakarításokból, másodsorban a bevételek túlteljesüléséből adódott. Kedvezően értékelhető, hogy a kiadásokban markáns terv-tény eltérések nem keletkeztek Az önkéntes pénztár üzleti éveket átfogó, hosszú távú pénzügyi tervének teljesülése a ciklus első évében A április 29-i küldöttközgyűlésen elfogadott, három éves intervallumot átfogó pénzügyi terv főbb mutatószámait az adott üzleti évre vonatkozóan a következő táblázat foglalja össze: Megnevezés évi terv (a pü. tervből) évi tény Átlagos taglétszám (fő) Tagdíjbevétel (eft/év) Egy főre jutó átlagos havi tagdíj (Ft/fő/hó) Befektetett pénztári vagyon (eft) Egy főre jutó pénztári vagyon (Ft/fő) Szolgáltatási kiadások (eft) Várakozási idő utáni kifizetés (eft) Fedezeti tartalék záró állománya Működési költség (eft/év) Működési eredmény (eft/év) Működési tartalék záró állománya Infláció (%) 2% - 0,90 % Fedezeti tartalék nettó hozamráta (%) 3,35% Klasszikus 7,16 % Kiegyensúlyozott 6,59% Növekedési 6,04% Pénzpiaci 2,41 % 12

16 A tervezés kiindulópontját a áprilisában elfogadott, június 30. és június 30. közötti időszakra vonatkozó keresztféléves pénzügyi terv adatai, valamint a futamidő egészére vonatkozó standard feltételrendszer képezték. Az elfogadott ( éves) pénzügyi terv paramétereit és főbb adatait a következő táblázat foglalja össze: Megnevezés Évek Záró létszám (fő) Költség infláció (%) 2,00% 2,00% 2,00% Fed. tart. bruttó hozamráta (%) 5,65% 5,59% 5,49% Műk. tart. bruttó hozamráta (%) 3,35% 3,60% 3,40% Lik. tart. bruttó hozamráta (%) 3,68% 3,60% 3,40% Működési tart. bev. (eft) Működési tart. kiad. (eft) Működési tart. eredm. (eft) Fedezeti tart. bev. (eft) Fedezeti tart. kiad. (eft) Fedezeti tart. eredm. (eft) Likviditási tart. bev. (eft) Likviditási tart. kiad. (eft) Likviditási tart. eredm. (eft) Az önkéntes nyugdíjpénztári tevékenység rövid- és középtávú jövőjét meghatározó feltételrendszer összetettsége folytán az előirányzatok tartalmazhatnak bizonytalan pontokat, ugyanakkor az óvatosság elvének figyelembe vételével készült becsléseken alapulnak. Az összevetés alapján a terv- és tényadatok között már az első évben is jelentősebb eltérések láthatók, de az eltérések iránya a pénztár gazdálkodását és vagyoni-jövedelmi helyzetét meghatározó legfőbb mutatók (fedezeti tartalék, átlagos taglétszám, egy főre jutó vagyon, működési eredmény) mindegyikére nézve pozitív. 5. A pénztári tartalékok állományának alakulása A tartalékok záró állományának alakulását a következő táblázat tartalmazza: (Adatok eft-ban) Megnevezés év év Fedezeti tartalék Működési tartalék Likviditási tartalék Összesen

17 A pénztár fedezeti- és biztonsági céltartalékai az általános jövedelmi viszonyoknak, valamint a jellemző makrogazdasági tendenciáknak megfelelően alakultak. A tartalékok egymás közti arányai az üzemszerű működést biztosították, a tartalékhányadok évközi módosítására, illetve a tartalékok közötti átcsoportosításra nem került sor. A pénztár eredményes gazdálkodása folytán a tartalékok összesített záró állománya év végére ismét 40 milliárd forint fölé emelkedett. Az éves vagyonnövekmény 2,3 Mrd forintot tesz ki, mely az egy évvel korábbi záróvagyonra vetítve 6,07 %-os éves átlagos növekedésnek felel meg. A pénztár vagyoni és jövedelmi helyzetét érintő jelentős változás a évben nem történt, a legnagyobb munkáltató (Honvédelmi Minisztérium) az önkéntes pénztári tagságot továbbra is a április 01-jétől érvényes fix összegű (4.200 Ft/fő/hó) összeggel támogatja. A vagyoni helyzet alakulására az év végi egyéni többlet tagdíj befizetések gyakorolták a legkedvezőbb hatást. A év egészében 521,5 MFt (az előző évhez viszonyítva 38 %-kal több) egyéni többlet tagdíj folyt be, mely a teljes évi tagdíjbevétel (2,3 Mrd Ft) 22 %-a. A többletbefizetések időbeni eloszlása a megszokott módon alakult, a bevételek 46 %-a (238,6 MFt) az év utolsó negyedévében folyt be, melyből az e jogcímen keletkezett bevétel egyharmadát (146,5 MFt-ot) tette ki a decemberi befizetések összege. A pénztár működési feltételeinek alakulásával kapcsolatban továbbra is pozitív megállapítások tehetők, mivel - hasonlóan a 2013-as esztendőhöz - a év valamennyi negyedévében is pozitív eredményt sikerült realizálni. A pénztár év végén az egy évnél régebbi tagdíjhátralékot leírta, a működési tartalékra jutó hozamelvonást a tagokkal szemben érvényesítette, a tartaléktőkében ezen a címen képződött bevétel 28,4 MFt-ot tett ki. Összességében a pénztár figyelembe véve a évben elért 26,7 MFt összegű pozitív működési eredményét is december 31-én 714 millió forint saját tőkével rendelkezik, így a pénztárnak jövőbeni működési kockázatokkal nem kell számolnia. 6. A tagdíjak tartalékok közötti megoszlása A sávos tartalék-megosztási arányok történeti alakulását a következő táblázatok mutatják be: 14

18 1. Hatályos január december 31. Halmozott befizetés (Ft/év) Fedezeti tartalék (%) Működési tartalék (%) Likviditási tartalék (%) Hatályos január december 31. Halmozott befizetés (Ft/év) Fedezeti tartalék (%) Működési tartalék (%) Likviditási tartalék (%) ,5 4, ,5 3, ,5 2, ,5 1,5-3. Hatályos január 01 - Halmozott befizetés (Ft/év) Fedezeti tartalék (%) Működési tartalék (%) Likviditási tartalék (%) A befektetések alakulása 7.1. A vagyonkezelés helyzete A pénztár eszközértékeléseiben kimutatott vagyon piaci értéke december 31-én 39,6 milliárd Ft volt, a vagyon letétkezelési feladatait az elmúlt évekhez hasonlóan a Raiffeisen Bank Zrt. végezte. A pénzintézet eközben a pénztár folyószámla vezetési feladatait továbbra is ellátta. 15

19 A külső vagyonkezelés értékelhetőségének javítása érdekében az Igazgatótanács egy második külső vagyonkezelő bevonását javasolta a küldöttközgyűlésnek. A április 29-én megtartott küldöttközgyűlésen a küldöttek elfogadták a javaslatot. A küldöttközgyűlés felhatalmazása alapján az Igazgatótanács kiválasztotta az Equilor Alapkezelő Zrt.-t, és október 1-jétől megbízta a külső vagyonkezelésben lévő kiegyensúlyozott és a növekedési portfóliók 25 %-ának kezelésével. Ezzel egy időben a Concorde Alapkezelő Zrt. kezelésében lévő portfóliókból a vagyon 25 %-a kivonásra került. Az egyes portfóliók szintjén a Befektetési politika által generált megosztási arány 2014-ben a következőképpen alakult: Vagyonmegosztás ig Külső vagyonkezelés Saját vagyonkezelés Klasszikus portfólió 15% 85% Kiegyensúlyozott portfólió 40% 60% Növekedési portfólió 50% 50% Vagyonmegosztás től Klasszikus portfólió Kiegyensúlyozott portfólió Növekedési portfólió Külső vagyonkezelés Concorde Alapkezelő Zrt. Equilor Alapkezelő Zrt. 15% 100% 0% 40% 75% 25% 50% 75% 25% Saját vagyonkezelés 85% 60% 50% A megosztási arányok a napi piaci értékváltozások és a tőke hatékony kezelése következtében +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat. A pénzpiaci portfólió kezelése továbbra is teljes egészében a pénztár feladata július 1-től a működési tartalék és a likviditási tartalék kezelése is megosztásra került a saját és külső vagyonkezelés között. A külső vagyonkezelést csak a Concorde Alapkezelő Zrt. végezte, a megosztás a következők szerint alakult: Vagyonmegosztás 2014-ben Külső vagyonkezelés Saját vagyonkezelés Működési portfólió 80% 20% Likviditási portfólió 90% 10% A pénztár évben is a január 1-jétől bevezetett elszámoló egység alapú rendszer szerint működtette befektetéseit. 16

20 A következő táblázatok a portfóliókezelés évi nettó eredményeit mutatják be: Kiegyensúlyozott portfólió I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Concorde Alapkezelő 1,55 % 3,69 % 1,11 % 0,62 % Equilor Alapkezelő 0,89 % Saját vagyonkezelés 1,17 % 2,90 % 1,05 % 1,62 % Növekedési portfólió I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Concorde Alapkezelő 1,41 % 3,50 % 1,29 % -0,84 % Equilor Alapkezelő -0,68 % Saját vagyonkezelés 1,13 % 2,38 % 1,24 % 2,41 % Klasszikus portfólió I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Concorde Alapkezelő 1,14 % 4,83 % 0,83 % 0,51 % Saját vagyonkezelés 1,20 % 2,82 % 1,50 % 1,62 % Nettó hozamráták (teljes befektetett vagyon) Megnevezés I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév év Klasszikus portfólió 1,16 % 3,10 % 1,35 % 1,38 % 7,16 % Kiegyensúlyozott portfólió 1,25 % 3,12 % 1,01 % 1,07 % 6,59 % Növekedési portfólió 1,25 % 3,12 % 1,01 % 1,07 % 6,04 % Pénzpiaci portfólió 0,75 % 0,62 % 0,55 % 0,47 % 2,41 % A nettó hozamráták az év egészében valamennyi portfólióban pozitív tartományban helyezkedtek el, és éves összesítésben inflációt jóval meghaladó eredményességet biztosítottak. 17