A Magyarok Szövetsége szerinti Magyarország Alaptörvényérıl 1

Átírás

1 A Magyarok Szövetsége szerinti Magyarország Alaptörvényérıl 1 Ez a tervezet a neoliberalizmust kiszolgáló polgári demokrácia jogalkotásának (?) egy kísérleti példánya. Sem logikailag, sem jogilag nem éri el az elégséges szintet. Ez a tervezet egyenes folytatása a Magyarok Szövetsége tagozatai által elkészített (egymással összhangban nem lévı részekbıl álló) Magyar Nemzeti Érdek Programjá -nak, amely egyértelmően bizonyította, hogy a Szövetség vezetése neoliberális útra akarja vinni a tagságot 2. Szégyen, hogy egy magát Magyarok Szövetségének nevezı szervezet vezetése nevét és tagságát megcsúfoló módon vette a bátorságot ahhoz, hogy ezt a tervezetet nyilvánosságra hozza. Ez a tervezet csak néhány ember politikai karrierjét szolgálja, azt a látszatot keltve, hogy felkészültek a magyarságot a szabadságra vezetni, a tervezet preambulumának második fordulata szerint 3. Azzal, hogy a tervezet megfogalmazása szerint a Szent Koronát tartja alapnak, de annak eszméjétıl lényegileg tér el, folytatja azt a neoliberális félretájékoztatást, aminek a célja a Szent Korona igaz jelentésének elfedése. Remélem, hogy az alábbiakat a bizonyítékokkal együtt elolvasva, a Magyarok Szövetségének tagjai felteszik maguknak a kérdést: nemzeti jelmez használatával kik, milyen érdekek szolgálatában, milyen irányba vezetik ıket? A tervezet (hivatkozás nélküli) forrásai jól beazonosíthatóak. Formailag - és részben tartalmilag - a jelenleg hatályban lévı évi XX. törvényt 4 használja, ugyanolyan minıségő hivatkozással a Szent Koronára, amilyennel az 1991-es Alkotmánytervezet 5 is méltatlanul sértette İt. A tartalmi rész felhasználja a Szent Korona Értékrend szerinti jogrendszer elkészült tervezeteit 6, kiragadott gondolatok formájában, és felhasználja az évi XII. tc-et 7 is, amely a Szent Korona Értékrend legelvetemültebb megsértését jelentette, a kötelezettségek és jogok összhangján alapuló egy és ugyanazon szabadság elvének nyílt elvetésével. A tervezet alapvetıen azzal fejezi ki neoliberális jellegét, hogy a birtoklási jogot (azt értelmezés nélkül használati jognak nevezve) a 21. (4) bekezdésében kiterjeszti a külföldi természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetre is, ezzel olyan lehetıséget ad az idegeneknek, hogy azok az egyetemes magyarságot kizárólagosan megilletı jogokat gyakoroljanak ( a Szent Korona minden birtoklás gyökere ), ezzel a magyar értékeket idegen érdekek szolgálatába állítja, vagyis elısegíti, hogy a magyarság kizsákmányolása saját hazájában folytatódjék. Az egyetemes magyarság kiszolgáltatottságának feltételeit kiterjeszti a tervezet azzal, hogy az állampolgárság meghatározásánál 8 nem a Szent Korona Tagságot teszi általános szemponttá, így Magyarországon az államalapító és államalkotó nemzetekkel azonos jogokat ad a beszületett idegeneknek.

2 - 2 - Ugyanilyen neoliberális szemléletet jelent a két vagy több állampolgársággal rendelkezı személyek számára adott jogkiterjesztés is, azzal, hogy a jogérvényesítés feltételeit nem szabályozza. A fentiek már elegendıek arra, hogy bizonyítsák: a tervezet nem a magyarság érdekeit szolgálja. A tervezet további hibái, ellentmondásai és hiányosságai: 1. A tervezet ugyanazzal az önmeghatározási ellentmondással készült, mint a polgári demokrácia alkotmányai és alaptörvényei, így a jelenleg hatályban lévı Alkotmány 4, vagy a parlamenti megegyezés (konszenzus) hiányában hatályba nem léptetett es tervezet 5. Az önmeghatározási ellentmondás abban mutatkozik meg, hogy a tervezet készítıi nem tudták eldönteni, hogy a társadalmi együttélés örök és változtathatatlan alapjait (az Alkotmányt) írják-e le, vagy az abból egy történelmi idıszakra vonatkozó irányelveket (Alaptörvényt). A preambulum második fordulata A történelmi alkotmányosság jelenkori részeként, vagyis alaptörvényként határozza meg a tervezetet. Az I. fejezet a Szent Korona Értékrendjét alkotmányként írja le, de általánosságban, és nem alkotmányi (tehát jogilag és logikailag továbbvezethetı) szinten. A tervezet alkotmánynak nevezi önmagát a 3., 37., 55., 67., 76., 88., 98., okban, míg alaptörvénynek az 1., 20., 45., 55., 66., 67., 68., okban. Tovább fokozza az önellentmondást, hogy nem határozza meg (több más fogalommal együtt), hogy mit ért alkotmányosság alatt. Ez nem formai hiba, hanem a jogrendszer felépítését bizonytalanná tevı tartalmi anomália. A tervezet nem alkotmány, mert az elızıekben leírt általános megfogalmazás helytelenségén túl csak egy alapelvet ír le a ban, többi részében viszont irányelveket. De a tervezet nem is alaptörvény, mert nem irányelv-rendszert, hanem egymástól elkülönülı és pusztán a hatalomgyakorlással összekapcsolt irányelveket fogalmaz meg. Ennek következtében: a./ Felépítése még a polgári demokratikus (neoliberális), hasonló jogszabályokhoz viszonyítva is logikátlan 9. Különösen kiütközik ez a jogrendszer-felépítési hiányosság, ha az irányelvek természetes alapelv-követési helyzetét nézzük 10. b./ Ha nem a rendszerszemlélető gondolkodást követjük, akkor nem tőnik fel, hogy a tervezet az állam életét alapvetıen meghatározó területekre nem tartalmaz irányelveket. 2. A tervezet irányelv-hiányt eredményezı logikai és jogtechnikai hibája különösen két területen keresztül mutatja azt, hogy a tervezet semmilyen szinten nem alkalmas a társadalmi együttélés szabályozásra.

3 - 3 - Ezek a hiányok csak úgy értelmezhetıek, hogy a tervezet alkotói nem akartak állást foglalni ezekben a kérdésekben. ba./ Nemzetközi kapcsolatok irányelveinek hiánya Ezeknek az irányelveknek az állam politikai, külügyi, katonai és társadalmi függetlenségét és szabadságát meghatározó jelentısége van, mert ezeknek kell kimondaniuk, hogy a preambulumban leírt célnak melyek a megvalósítási eszközei. Az természetes, hogy Magyarország Európa és ezen keresztül a világ része. De annak meghatározása, hogy ez a természetes kapcsolat milyen formában érvényesül Magyarországon (összeolvasztás - föderatív államszövetség -, vagy összehangolás - konföderatív államszövetség), azt az Alaptörvénynek az Alkotmány alapján kötelezı meghatároznia. Itt jelentkezik annak a hibának a hatása, amit az Alkotmányban meghatározott, jogilag és logikailag továbbvezethetı alapelvek leírásának hiánya jelent. Mivel továbbvihetı alapelvként nem határozta meg a tervezet az állam és a Szent Korona tagok szabadságát (mert ebben a vonatkozásban nem tartja magát Alkotmánynak), ennek megvalósulási formáját sem határozta meg. Ezzel a hiánnyal üres frázis marad az az ígéret, ami Magyarország szabadságára és függetlenségére vonatkozóan a tervezet preambuluma tartalmaz. ba./ Gazdasági irányelvek hiánya Ezeknek az irányelveknek az állam gazdasági függetlenségét és szabadságát meghatározó jelentısége van. Itt is alapvetıen az hiányzik, hogy az Alkotmány alapelvben rögzítse: minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja. Ennek hiányában a gazdaságra vonatkozó irányelvek meghatározhatatlanok. A tervezet fı hibájaként kiemelt idegen érdek érvényesülésének megengedése közvetve, a Magyar Nemzeti Érdek Programja pedig közvetlenül arra mutat, hogy a tervezet Magyarország gazdasági függıségének fenntartása mellett áll. Ezért van ellentmondás a preambulumban megfogalmazott függetlenség és szabadság érvényesülése és a szabadság gazdasági feltételeinek hiánya között. 3. A tervezet a törvényalkotási folyamatot a jelenlegi polgári demokratikus felfogás 11 szerint értelmezi, ezzel megkérdıjelezi a kötött mandátum jelentıségét éppúgy, mint a közszabadság érvényesülését. A törvényalkotás ugyanis egy döntési folyamat, amit egy csak a társadalom tagjai által érzékelhetı döntési helyzet indít el. A tervezetnek ez a hibája nemcsak a paragrafikus részt érinti, hanem az 1. (1) bekezdésében meghatározott, elızetes jogalkotási kötelezettséget, mint tevékenységet is. A Magyarok Szövetségének szabályalkotó munkája eddig is fordított logikai sorrendben mőködött: Elıször elkészítették a rész-szabályokat, azután határozták meg azt az alapot, amire a részek épülnek.

4 - 4 - Ennek volt a következménye az, hogy nem irányelvekre épülve, a döntési helyzetek alapján történı alulról építkezéssel alakította ki programját, hanem a Tagozatok fölülrıl indították el a szabályozást. Ezt a neoliberális szemléletet akarják már az Alaptörvénye elıkészítésekor is alkalmazni. (A funkcionális jogrendszer-felépítés helyett alkalmazott izolált módszer ezt különösen alátámasztja.) A közszabadság érvényesülését kizáró szemlélet miatt nem lehet érdemben értékelni azokat a választással kapcsolatos gondolatokat, amelyeket a tervezet tartalmaz, csupán egy megjegyzés kívánkozik ide, mert nemcsak nevetséges, hanem a rendszerszemlélettel is ellentétes a sorsolás intézménye (100. ). Bármilyen véletlenszerő mechanizmus alkalmazása ellehetetleníti bármely rendszer mőködését. 4. A tervezet azzal, hogy az állampolgárság intézményét nem szentkoronai, hanem neoliberális alapon határozta meg, elfogadhatatlan helyzetet eredményezett a zsidóság társadalmi elhelyezésével kapcsolatban. A Szent Korona Tagság adja a megoldást: ahhoz, hogy egy nemzet a Szent Korona Tagja legyen, az szükséges, hogy kultúrájának helyet találjon a Szent Korona Országának területén, ezzel megvalósítja önmaga részére a természeti (ökológiai) és társadalmi (ökonómiai) egységet, amelyen keresztül a Szent Korona Tagjaként szerves egységben él. A zsidóság a történelem során soha nem fogadta el a Szent Korona Értékrendet, tehát nem vált államalkotó nemzetté. Ezt legutóbb 2005-ben deklarálta a Közép-kelet-európai Rabbik Tanácsa budapesti tanácskozásán 12. Ezzel önmagát rekesztette ki a Szent Korona tagjai közül. A tervezet a felsıház felépítését szabályozó 57. c./ - g./ bekezdéseiben megnevezi azokat a történelmi egyházakat, e./ pontjában pedig azokat a nemzetiségeket, amelyeknek felsıházi képviselet adását javasolja. Sem az izraelita vallás, sem a zsidóság nem szerepel a felsorolásokban. Ebbıl a ténybıl két következtetés vonható le: - nem vesz tudomást arról, hogy Magyarországon zsidók élnek, vagy - a zsidókat a magyarság részének tekinti. Az elsı következtetést a tények cáfolják, és kirekesztı, a másodikat pedig az az értékrendben és istenképben megmutatkozó különbség, ami lehetetlenné teszi, hogy a két nemzetet egyként kezeljük. A tervezet ezzel kapcsolatos ellentmondásosságát fokozza, hogy az állampolgárságot úgy határozza meg, hogy a beszületéssel az államalapítókkal és az államalkotókkal azonos jogokat ad a zsidóságnak. 5. A tervezet a történeti és történelmi fogalmakat keverve használja. A preambulum elsı két fordulata történelmi alkotmányosságról ír, míg az 1. (1) bekezdésében a történeti alkotmány visszaállításáról rendelkezik. A két fogalom között az a különbség, hogy a történeti alkotmányosság a Szent Korona Tanra épül, ami abban a lényeges kérdésben különbözik a történelmi Szent Korona Értékrendtıl, hogy az elızı az ezeregyszáz éve uralkodó judeokeresztény eszmét tartja a Szent Korona lényegének, e miatt a történelmi Szent Koronát hirdetıket pogánynak titulálják, az utóbbi a Tant dogmatikus diszciplínának minısíti és az értékrendet a teljes magyar történelem részeként határozza meg.

5 - 5 - Ennél fogva március 19-én mindkét alkotmányosság jogfolytonossága felfüggesztıdött, de a Szent Korona Értékrend egységének jogfolytonossága 973-ben, a Quedlinburgi Szerzıdéssel szakadt meg, attól kezdve csak azok a részei éltek, amelyeket a Tan is magáévá tett. Ezek figyelembe vételével érthetı meg, hogy a preambulumban meghatározott legnemesebb történelmi és jogi hagyományaink ígérete nem valósulhat meg a történeti alkotmány helyreállításával, mert az mint a kiemelt tervezet-rész bizonyítja a neoliberális szemlélettel megengedhetınek tartja az idegenek érdekeinek érvényesítését a magyar érdekek fölött. A Magyarok Szövetsége Magyarország Alaptörvénye alapján bármelyik neoliberális párt háttérerejévé válhat, az ellentmondást tartalmazó részek (az említetteken kívül a pártrendszerre vonatkozó 20. és 57. -ok) célirányos értelmezésével, a hiányzó részeknek a megrendelı igénye szerinti pótlásával. A Magyarok Szövetségének tagságán múlik, hogy vezetısége támogatásával a neoliberalizmus továbbélését segíti-e, vagy a Szent Korona Értékrend gyakorlattá tételével részese lesz-e Magyarország Újjászületésének. Kelt Szegeden, október 27-én. A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája. 1 MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE - A Magyarok Szövetsége javaslata Vélemény a Magyarok Szövetsége Magyar Nemzeti Érdek Programjáról 3 A történelmi alkotmányosság jelenkori részeként ezen alaptörvény megalkotásával hazánkat olyan állammá kívánjuk formálni, amelyben a magyar nemzet politikai, szellemi, gazdasági függetlensége, nemzeti önrendelkezése biztosított. (Preambulum 2.) évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA Magyar Köztársaság Alkotmánya (tervezet 1991) Csatolt anyagok címei: A Szabadság Alkotmánya: Alaptörvény: Hatalomgyakorlási fıtörvény: Választási fıtörvény: Jelkép és ünnep fıtörvénye. 7 Csatolt anyag címe: (3) Magyar állampolgár az a személy, aki a mindenkori Magyarország területén született. Magyar állampolgár lehet, akinek felmenıi között volt magyar állampolgár, továbbá az, aki az erre vonatkozó külön törvény szerint jogosult megszerezni a magyar állampolgárságot.

6 - 6 - (4) Magyarország állampolgárai származásra, foglalkozásra, nemzetiségre, vallásra, társadalmi helyzetre, valamint bármely veleszületett jellemzıire való tekintet nélkül egyenlı jogokat élveznek, ha sorsközösséget vállalnak a magyarsággal. 9 A Magyarok Szövetsége Magyarország Alaptörvényének szerkezete: I. FEJEZET AZ ALKOTMÁNY ÉS A SZENT KORONA KAPCSOLATA II. FEJEZET JOGFOLYTONOSSÁG A TÖRTÉNETI ALKOTMÁNNYAL III. FEJEZET ALAPVETİ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK IV. FEJEZET AZ ÁLLAMFİ V. FEJEZET AZ ORSZÁGGYŐLÉS VI. fejezet A KORMÁNY VII. Fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK VIII. FEJEZET Az igazságszolgáltatás, a bírói szervezet IX. FEJEZET AZ ÜGYÉSZSÉG X. FEJEZET A Nemzeti Média Tanács XI. fejezet ZÁRÓRENDELKEZÉSEK évi XX. törvény szerkezete: I. fejezet Általános rendelkezések II. fejezet Az Országgyőlés III. fejezet A köztársasági elnök IV. fejezet Az Alkotmánybíróság V. fejezet Az állampolgári jogok országgyőlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyőlési biztosa VI. fejezet Az Állami Számvevıszék és a Magyar Nemzeti Bank VII. fejezet A kormány VIII. fejezet A fegyveres erık és a rendırség IX. fejezet A helyi önkormányzatok X. fejezet A bírói szervezet XI. fejezet Az ügyészség XII. fejezet Alapvetı jogok és kötelességek XIII. fejezet A választások alapelvei XIV. fejezet A Magyar Köztársaság fıvárosa és nemzeti jelképei XV. fejezet Záró rendelkezések 1991-es Alkotmány tervezet szerkezete: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK MÁSODIK RÉSZ EMBERI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK II. FEJEZET AZ EGYES JOGOK ÉS BIZTOSÍTÉKAIK III. FEJEZET AZ ALAPVETİ JOGOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK HARMADIK RÉSZ A JOGRENDSZER IV. F EJEZET A JOGSZABÁLYOK V. FEJEZET A TÖRVÉNYALKOTÁSI ELJÁRÁS VI. FEJEZET A NEMZETKÖZI JOG ÉS A MAGYAR JOG VISZONYA NEGYEDIK RÉSZ AZ ÁLLAM VII. FEJEZET A VÁLASZTÁSOK VIII. FEJEZET AZ ORSZÁGGYÛLÉS IX. FEJEZET A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK X. FEJEZET A KORMÁNY ÉS A KÖZIGAZGATÁS XI. FEJEZET AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS XII. FEJEZET A KÖZPÉNZÜGYEK XIII. FEJEZET A KATONAI ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK XIV. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÖTÖDIK RÉSZ RENDKÍVÜLI HELYZETEK XV. FEJEZET A RENDKÍVÜLI HELYZETBEN IRÁNYADÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK HATODIK RÉSZ ALKOTMÁNYVÉDELEM XVI. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG XVII. FEJEZET AZ EMBERI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSAI

7 - 7 - XVIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNY MEGVÁLTOZTATÁSA HETEDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK XIX. FEJEZET AZ ALKOTMÁNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA 10 Szent Korona Értékrend Alaptörvényének szerkezete: ELSİ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei A. fejezet Általános rendelkezések B. fejezet Jogalkotás MÁSODIK RÉSZ A Szent Korona tagok szabadsága A Szabadság Alkotmánya 2. -ának irányelvei A. fejezet A Szent Korona tagok szabadságjogai B. fejezet A Szent Korona tagjai szabadságának feltételei HARMADIK RÉSZ A szabadság feltételei A Szabadság Alkotmánya III. fejezetének irányelvei A. fejezet Általános rendelkezések B. fejezet Minden birtoklás gyökere a Szent Korona A Szabadság Alkotmánya 3. -ának irányelvei I. szakasz Gazdaság II. szakasz A gazdaság fı részei C. fejezet Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja Szabadság Alkotmánya 4. -ának irányelvei NEGYEDIK RÉSZ A szabadság védelme - A Szabadság Alkotmánya 5. -ának irányelvei ÖTÖDIK RÉSZ Záró rendelkezések Nemzetiség legyen-e a zsidóság? Az ortodox rabbiknak fenntartásaik vannak, de nem ellenzik október 27-én 10:15-kor még elérhetı volt