JELENTÉS az Új Kézfogás Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS az Új Kézfogás Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről november 0136

2 Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Lóránt Zoltán számvevő igazgató Az ellenőrzést vezette: Balázs Andrásné számvevő főtanácsos Az ellenőrzésben részt vettek: Pásztor Katalin számvevő tanácsos Sas Imréné számvevő tanácsos Solymár Ágnes számvevő Szappanos Júlia számvevő Az ÁSZ által eddig ellenőrzött közalapítványok, alapítványok listája: 1. Nemzeti Gyermek és Ifjúsági (Köz)alapítvány (1992, 1996, 2000) 2. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (1994, 1996) 3. Az alapítványoknak juttatott állami pénzek felhasználásának ellenőrzése 388 alapítványnál (1996) 4. Grassalkovich Kastély Közalapítvány (1996) 5. Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (1996, 1997) 6. A Településekért, Régiókért Közalapítvány (1996) os Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány (1996) 8. Hadigondozottak Közalapítvány (1996) 9. Hungária Televízió Közalapítvány (1996) 10. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Közalapítvány (1996) 11. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Közalapítvány (1996) 12. Illyés Közalapítvány (1996) 13. Pro Professione Alapítvány (1996) 14. Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (1996) 15. Magyar Rádió Közalapítvány (1997, 1998) 16. Magyar Televízió Közalapítvány (1997, 1998) 17. Gandhi Közalapítvány (1997) 18. Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (1997) 19. Nemzetközi Pető András Közalapítvány (1998) 20. Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (1995, 1999, 2000) 21. Sportcélú közalapítványok (NISZKA KA, NISKA KA, Mező Ferenc KA, UNIÓ KA, 1999) 22. A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány (1999) 23. Közoktatási Modernizációs Közalapítvány (2000) 24. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (2001) Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 V /2001. TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 5 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A közalapítvány jogi, pénzügyi, szervezeti és működési feltételei A közalapítvány létrehozása Az induló vagyon és a törzsvagyon A kuratórium, az FB és a munkaszervezet A közalapítvány működésének, tevékenységének szabályozottsága A vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozó előírások betartása A kuratórium működése Belső szabályzatok Szervezeti és működési szabályzat Gazdálkodási szabályzatok A közalapítványi iroda működése A felügyelő bizottság működése A könyvvezetés és gazdálkodás szabályossága A számviteli nyilvántartások Az éves beszámolók Az ÚKK éves gazdálkodási terve és költségvetése A közalapítvány bevételei és kiadásai, ráfordításai A működési költségek tervezése és pénzügyi teljesítése A működési költségek alakulása jogcímenként Az ÚKK tisztségviselőinek tiszteletdíja és költségtérítése A pénzforgalmi számla vezetése, a közalapítvány likviditása A közalapítvány vagyonának alakulása A vagyon összetétele A Cooperatio Kft. létrehozása, tőkeszerkezete, eszközei és forrásai Az ÚKK tulajdonosi jogainak gyakorlása a Cooperatio Kft.-ben A Cooperatio Kft. vagyongazdálkodásának szabályozása A Cooperatio Kft. befektetései A Cooperatio Kft. bevételei és ráfordításai Az ÚKK-nak adott központi költségvetési támogatás felhasználása Az ÚKK támogatási rendszerének koncepciója Az évi támogatások 50 1

4 Az évi támogatások A támogatások pályáztatási rendszere A pályázati kiírások, a pályáztatás lebonyolítása, a támogatások összege A támogatások felhasználására kötött megállapodások A pályázati feladatok teljesítésének ellenõrzése Az ÚKK pályázati úton nyújtott támogatásai Vissza nem térítendõ támogatások Visszatérítendő támogatások Kamattámogatások 68 2

5 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Állami Számvevőszék V-11-32/2001. Témaszám: 456 JELENTÉS az Új Kézfogás Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Az Új Kézfogás Közalapítványt (ÚKK) a Kormány az Illyés Alapítvánnyal együtt alapította, az Illyés Alapítvány által alapított és megszüntetett Kézfogás Egzisztenciateremtő és Gazdaságélénkítő Alapítvány vagyonából. Az ÚKK által ellátott közfeladat az Alkotmány 6. (3) bekezdésén alapul, mely szerint a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. Az ÚKK-t a Fővárosi Bíróság március 27-én sorszám alatt vette nyilvántartásba, majd a 12.Pk /1995/15. számú, május 12-én kelt végzésével kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítette. A Kormány az alapítói jogok gyakorlására - az alapító okiratban, illetve az alapításról szóló kormányhatározatban meghatározott terjedelemben - a külügyminisztert hatalmazta fel. Az ÚKK alapító okirata szerint az alapító képviseletét a Külügyminisztérium politikai államtitkára látja el és gyakorolja - az alapító okirat módosítása kivételével - az alapítót megillető jogosultságokat. Az ÚKK-tól az alapítók azt várták, hogy a határmenti magyar régiók és Magyarország közötti gazdasági együttműködés segítésével mozdítsa elő a magyar közösségek és a szórvány-magyarság gazdasági helyzetének javítását, sajátos gondjai megoldását, a következő tevékenységek támogatásával: a kis- és középvállalkozások közötti üzleti kapcsolatok kibontakoztatása, a vállalkozások gazdálkodási feltételeinek javítása; a gazdasági együttműködést vizsgáló elméleti kutatások, szakmai- és menedzserképzés szervezése; kiállítások, üzletember találkozók szervezése; az együttműködés információs bázisának létrehozása; a határon túli regionális vállalkozásfejlesztési központok kialakítása és működtetése; tőkebefektetőként külföldi - magyar vegyes vállalkozásokban való részvétel (1999. évig); 3

6 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok a határon túli kis- és középvállalkozások szakmai és anyagi gyarapodása érdekében különböző szolgáltatások nyújtása (1999. évtől); a határon túli önkormányzatoknál és más jogi személyeknél az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt keletkezett károk enyhítése. Az ÚKK induló vagyona 1995-ben 340,5 M Ft, saját tőkéje a év végén 1.008,3 M Ft volt. Eddigi működése során összesen mintegy 1,7 Mrd Ft támogatást kapott a központi költségvetésből. Vagyonkezelési és befektetési (vállalkozási) feladatait a 100 %-os tulajdonában lévő Cooperatio Vállalkozás és Gazdaságfejlesztő Kft. látta el, amelyet 1993-ban 5 M Ft jegyzett tőkével a Kézfogás Alapítvány alapított. Az ÚKK a kft. jegyzett tőkéjét 383 M Ft-ra növelte, de a veszteséges gazdálkodás és az elszámolt értékvesztés következtében a kft. saját tőkéje év végén 187,5 M Ft volt. Az ÚKK és a Cooperatio Kft. éves beszámolóit az ellenőrzött időszakban könyvvizsgálók hitelesítették. Az Állami Számvevőszék az ÁSZ tv. 2. -ának (5) bekezdése alapján ellenőrzi az alapítványoknak a központi költségvetésből juttatott támogatás felhasználását, a Ptk. 74/G. -ának (8) bekezdése alapján a közalapítványok gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét, a Kht a alapján többek között a közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett közalapítványoknál a költségvetési támogatás felhasználását. Az ÁSZ tv. 21. (3) bekezdése alapján, ha egyes vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, és ehhez más szervnél is ellenőrzést kell végezni, az ÁSZ ellenőre jogosult az összefüggő tényeket ott vizsgálni. E törvényi felhatalmazás alapján kapcsolódó ellenőrzés keretében ellenőriztük a Cooperatio Kft.-nél az ÚKK által átadott vagyon hasznosítását. Az ellenőrzéssel arra kerestünk választ, hogy az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriuma szabályosan gazdálkodott-e a rendelkezésére bocsátott induló vagyonnal és a központi költségvetési támogatással; közcélú támogatási és befektetési tevékenysége szabályos volt-e, összhangban állt-e az alapító okiratában meghatározott célokkal; törvényesen és eredményesen gyakorolta-e az egyszemélyes tulajdonában lévő Cooperatio Kft.-vel kapcsolatos tulajdonosi jogait, intézkedéseinek milyen hatása volt a kft. vagyongazdálkodására és saját tőkéjére, ezen keresztül az ÚKK vagyonára, a kft. eredményesen működött-e közre a közalapítványi célok ellátásában és finanszírozásában. Az ÚKK gazdálkodásának ellenőrzése - reprezentatív mintavétel alapján az március 27-ei nyilvántartásba vételétől a június 30- áig tartó időszakra terjedt ki. 4

7 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az ÚKK kuratóriuma működését és gazdálkodását az alapító okiratban meghatározott közcélok teljesítése érdekében szervezte. A közalapítvány belső szabályzatai nem voltak összhangban a jogszabályok változásaival, a számvitelben, a tervezésben és a működési költségekkel kapcsolatos gazdálkodásban hiányosságokat tártunk fel. Az induló vagyont az alapítók a Kézfogás Alapítvány december 31-ei vagyoni állapotával azonos összegben, 340,5 M Ft-ban, az induló törzsvagyont 40 M Ft összegben határozták meg. A törzsvagyon az alapító okiratban minimálisan előírt szintnek megfelelően - illetve egyes években azt meghaladóan - növekedett, de ennek összegét a kuratórium határozatban nem rögzítette. A törzsvagyon tárgyévi összegéről a kuratórium által elfogadott éves beszámolók és ezek mellékletei adtak utólag - információt. A hatályos alapító okiratban a többszöri módosítás ellenére - a törzsvagyon nem a tényleges összegben szerepel, a törzsvagyonnak az alapítók által igényelt szintig történt növelésének teljesítése miatt a törzsvagyon feltöltésére vonatkozó szabályozás elavult. A kuratórium az alapító okirat által előírtnál gyakrabban ülésezett, határozatait határozatképes üléseken, az előírt szótöbbséggel hozta. A jegyzőkönyvek és a döntéstár tartalmazták az ülések időpontját és határozatképességét, de az évi nyilvántartásokban adminisztrációs hibák miatt pontatlanságok voltak. Az ÚKK-nál 1995-től az értékelési szabályzat kivételével elkészültek és alkalmazták az Szt. és az alapító okirat által kötelezően előírt szabályzatokat, de ezeket kuratóriumi határozat nem hagyta jóvá től a kuratórium jóváhagyta és hatályba léptette - az értékelési szabályzat kivételével - mindazokat a szabályzatokat, amelyeket az Szt., a Kht. és az alapító okirat szerint kötelező volt elkészíteni. Az értékelési eljárásokat nem külön belső szabályzatban, hanem a számviteli politikában határozták meg. A számviteli politika, a számlarend, a leltározási szabályzat, a pénzkezelési szabályzat és a befektetési szabályzat a helyszíni ellenőrzés befejezésekor, június 30-án nem volt összhangban az Áht. és az Szt január 1-jétől hatályos előírásaival, illetve az ÚKK pénzkezelési módszerével (bankkártya használata). Ellentétes a Ptk.-val és az alapító okirattal, hogy a kuratórium az SZMSZ-ben és más belső szabályzatokban, illetve a kuratóriumi elnök egyedi meghatalmazással a képviseleti-, a bankszámla feletti rendelkezési- és az utalványozási jog gyakorlásával az alapító okiratban képviseleti joggal felruházott kuratóriumi elnökön és kuratóriumi titkáron túl más kurátorokat, illetve a közalapítványi iroda igazgatóját és alkalmazottait is felhatalmazott. A kuratóriumi határozatok végrehajtására vonatkozó korlátozó feltételt csak az aláírási rend és a képviselt könyv egy-egy pontja írt elő. A jogszerűtlenül 5

8 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok kialakított szabályozás, illetve az egyedi felhatalmazás lehetővé tette, hogy az alkalmazott(ak) önállóan is rendelkezzen(ek) a közalapítvány vagyonával, jóllehet a vagyon kezelésére a kuratórium jogosult. A képviseleti jog átruházásával kapcsolatos megállapításokat a kuratórium elnöke vitatja, az Állami Számvevőszék azonban az álláspontját fenntartja. Az ÚKK számviteli rendszere csak részben volt alkalmas a közalapítványi célú tevékenység közvetlen költségeinek számbavételére. A számviteli politikában nem határozták meg a működési költségek (kiadások) körébe tartozó költségeket. Az évek között - tévesen - közalapítványi célú költségeket is kimutattak a működési költségek között, illetve 1999-től nem különítették el a közalapítványi célú tevékenység közvetlen költségeit a kuratórium és a munkaszervezet költségeitől és az egyéb közvetett költségektől január 1-jétől - szabálytalanul - nem kötelezettségként, hanem bevételként, majd a továbbutaláskor ráfordításként számolták el azokat a támogatásokat, amelyeket az ÚKK az alapító okiratában meghatározott feladatai fedezetére kapott, de ezeket a feladatokat nem saját maga látta el, hanem pályázati úton végeztette. A leltározás nem felelt meg az Szt. vonatkozó előírásának, mert a tárgyi eszközök mennyiségi felvétellel felvett leltári adatainak kiértékelését, illetve a főkönyvi és analitikus nyilvántartás egyeztetését nem végezték el. Valamennyi éves beszámoló helytelenül az alapító okiratban megjelölt 340,5 M Ft helyett M Ft összegben tartalmazta az induló tőke összegét. Az eltérés a saját tőke összegét és a mérleg-főösszeget nem érintette, azok a valós értéket mutatták. Az évek között a kuratórium nem az alapító okirat előírásainak megfelelő gazdálkodási tervet készített, mivel nem tervezte meg a tárgyévben felhasználható forrásokat és a cél szerinti kifizetések összegét. A feladattervek csak a tervezett kifizetések arányát tartalmazták től az új személyi összetételű kuratórium a tervekben számításba vette az összes felhasználható pénzügyi forrást és a várható kiadásokat, ezen belül a működési költségeket, a kötelezettségvállalásokat, a programokra fordítható támogatási összeget. A tervek hiányossága volt, hogy a kiadások között a programokra elkülönített összegeken belül nem határozta meg a tárgyévben teljesítendő alapítványi célú kiadásokat, illetve a következő évre áthúzódó kötelezettségeket, emiatt a kuratórium a tervekből nem kapott információt a közalapítvány tárgyévben felmerülő, ténylegesen kifizetésre kerülő költségeiről és az átmenetileg szabad - befektethető - pénzeszközeiről. A kuratórium a működési költségekre az alapító okiratban előírt felső korlátot mely 1997-től a mindenkori éves költségvetési támogatás 10%-a, 1999-től 7%-a volt - minden évben túllépte. A működési költségek elemzését és ez alapján az ésszerű csökkentésükhöz szükséges intézkedések megtételét gátolta, hogy a számvitelben 1998-ig csak részben, 1999-től egyáltalán nem különítették el a közalapítványi célú tevékenység közvetlen költségeitől. Az új személyi összetételű kuratórium intézkedéseinek hatására 1999-től csökkentek a támogatási rendszerek, valamint a kuratórium és a közalapítványi iroda működési költségei. 6

9 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Az évek között az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetéséből 341 M Ft hozam, a visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatások törlesztésének árfolyamnyereségéből 14 M Ft folyt be. Az ellenőrzött időszakban az ÚKK pénzügyi helyzete stabil, likviditása jó volt. A kuratórium támogatási koncepciója és gyakorlata összhangban állt az alapító okiratában meghatározott célokkal, elősegítette más szervezetekkel együtt - a határmenti magyar régiók és Magyarország közötti gazdasági együttműködést. Az ÚKK pénzeszközei önmagukban természetesen nem voltak és a jövőben sem lesznek elégségesek a határon túli magyar közösségek, szervezetek, a határmenti régiók gazdasági fellendülésének elindításához, ezért a meglévő források összehangolt felhasználása érdekében a kuratórium a év óta kezdeményezte az e tevékenységeket folytató magyarországi szervezetek közötti egyeztetést. Az évek között a közalapítvány összesen M Ft bevételhez jutott, melyből M Ft ( 83%) volt a központi költségvetési támogatás. Az ugyanebben az időszakban teljesített M Ft kiadásból M Ft-ot (75,8%-ot) az alapító okiratban meghatározott célokra használt fel a kuratórium, ebből a vissza nem térítendő támogatás 688 M Ft, a visszatérítendő támogatás 296 M Ft, a Cooperatio Kft.-n keresztül a határon túli vegyes vállalatokban megszerzett részesedés 332 M Ft, a támogatási céllal beszerzett tárgyi eszközök értéke 89 M Ft volt. A nyilvánosság kontrollja az ÚKK eddigi működése során részben az alapítói jogokat gyakorló, részben a korábbi személyi összetételű kuratórium mulasztása miatt - korlátozottan érvényesült. A Ptk. és a vonatkozó kormányhatározat előírásaival ellentétben nem jelent meg hivatalos lapban az 1999 márciusában módosított alapító okirat. A Külügyminisztérium a Kormánytól kapott felhatalmazás alapján a áprilisában módosított alapító okirat hatályos szövegét egységes szerkezetben a Magyar Közlöny október 29-én megjelent 120. számában tette közzé. Az évek között a kuratórium nem hirdette meg nyilvánosan a pályázatokat, azokról az érintettek csak meghatározott fórumokon, esetlegesen tudtak tájékozódni. Az új személyi összetételű kuratórium 1999-től a pályázati kiírásokat a helyi sajtóban, évtől Internetes honlapján is nyilvánosságra hozta. Az ÚKK kuratóriuma a megalakulást követően országonként szociológiai jellegű helyzetfelmérést készített, hogy jobban megismerje a kis- és középvállalkozások támogatási igényeit, majd kidolgozta támogatási koncepcióját, kialakította és folyamatosan bővítette a döntéseit segítő információs bázist. A kezdettől működő vissza nem térítendő támogatások mellett 1996-ban bevezette a visszatérítendõ támogatási formát, majd 1999-től a vállalkozók által felvett hitelek kamatfizetéséhez is adott támogatásokat. A kuratórium előre nem határozta meg, hogy az egyes környező országok milyen arányban részesedjenek a támogatásból, így a támogatások országonkénti megoszlása véletlenszerűen alakult ki. A pályázók felkészítésében, a kuratórium döntéseinek előkészítésében, majd a támogatások felhasználásának ellenőrzésében az ÚKK munkájába 1995-tõl folyamatosan és 7

10 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok eredményesen bekapcsolódtak a határon túli - önszerveződéssel létrejött - vállalkozásfejlesztési központok. A támogatások odaítélésénél a kuratórium mérlegelte azok környezeti hatását, célját, olyan társas és egyéni kezdõ vállalkozásoknak adott támogatást, amelyek a saját egzisztenciájuk megszilárdításán túl újabb munkahelyet is teremtettek, ezzel is elősegítve a magyar nemzetiségű lakosság helyben maradását. A gazdasági racionalitás mellett a közalapítványi célokkal ellentétesen - szociális szempontokat is figyelembe vett. A határon túlra adott támogatások jellemzõen különböző termelő eszközök és ingatlanok beszerzését, felújítását szolgálták, a magyarországi pályázók konferenciákhoz, kiállításokhoz, kiadványokhoz és oktatás szervezéséhez kaptak támogatást. A visszatérítendő támogatások legnagyobb kockázatát a megfelelő biztosítéki rendszer kialakítása jelentette, mivel a kedvezményezettek országonként eltérő jogi és pénzügyi környezetben gazdálkodtak. A megítélt támogatások feltételeinek folyamatos szigorítása ellenére e támogatási formában tudta a kuratórium legkevésbé érvényesíteni a szerződésekben rögzített célokat. A visszatérítendő támogatásban részesült szervezetek 41%-a szerződés szerint teljesítette törlesztési kötelezettségét, 45%-a az esedékessé váló törlesztést a helyszíni ellenőrzésünk június 30-ai befejezéséig nem kezdte meg, 14%-a az előírt összegű törlesztésnél alacsonyabb összegben törlesztett. A kuratórium azokat a gazdálkodókat, akik törlesztési kötelezettségüknek nem tettek eleget, többször írásban felszólította a teljesítésre. A szerződéstől eltérő teljesítés miatt még nem alkalmaztak szankciókat. A kuratórium az eseti helyszíni ellenõrzések során csak a támogatásból megvásárolt eszközök meglétét vizsgáltatta, a támogatások hasznosulását nem től az új személyi összetételű kuratórium régiókra, illetve különbözõ vállalkozói rétegekre kidolgozott programok alapján piaci, profitelvû elvárásokat közvetített, a környező országok - kiemelten a magyar lakta régiók - és Magyarország gazdasági kapcsolatainak erõsítését tűzte ki célul. A támogatásokat a tudás- és a technológiai transzfer támogatására, a mikro- és középvállalkozások mûködési feltételeinek javítására, versenyképességük növelésére, a korszerű ismeretekkel rendelkező magyar nemzetiségű vállalkozói középosztály fejlõdésének segítésére, a magyar közösségek gazdasági megerõsödésére összpontosították. A támogatáshoz kapcsolódó biztosítékrendszer érvényesíthetőségének bizonytalansága, valamint a támogatások kezelésének magas fajlagos költsége miatt az új személyi összetételű kuratórium 1999-től kezdődően a támogatásain belül csökkentette a visszatérítendő támogatások arányát. Új támogatási formaként a Romániában és Szlovákiában mûködõ hitelképes kis- és középvállalkozásokat a kamatok átvállalásával támogatta a kuratórium. A támogatást utólag, a kifizetett kamatok banki igazolása alapján folyósítják. A támogatási formák közül ez bizonyult a legbiztonságosabbnak. 8

11 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Két pályázóval megkötött szerződést kifogásoltunk, mivel ezeket kuratóriumi felhatalmazás nélkül írta alá a közalapítványi iroda igazgatója és munkatársa. A kuratórium meghatározott feltételek teljesítésének előírása mellett jóváhagyta a kérelmeket, rögzítette a támogatás kiszámításának algoritmusát, de nem határozta meg a támogatás konkrét összegét, hanem megbízta a közalapítványi irodát a szerződés elkészítésével. A szerződések jogszerű megkötésével kapcsolatos megállapításokat a kuratórium elnöke vitatja, az Állami Számvevőszék azonban az álláspontját fenntartja. Kísérleti jelleggel, Romániában vezette be a kuratórium az életképes, de tőkehiányos kis- és középvállalkozások visszatérítendõ támogatási formájaként a mikro-hitel konstrukciót. A kuratórium a hitelt gépek, felszerelések, eszközök beszerzésére, illetve más beruházásokra adta. A mikro-hitel kamatmentes volt, csupán egyszeri 1,5%-os folyósítási jutalék terhelte. A mikro-hitelekkel kapcsolatos teendőket és a hitelnyújtáshoz szükséges pénzügyi alapot az ÚKK egy Romániában bejegyzett alapítványon keresztül szervezte meg. A nem fizetõk aránya a kuratórium által korábban vélelmezett 10%-on belül maradt. A befektetési döntéseknél a kuratórium célja a határon túli magyar nemzetiségű vállalkozók egzisztenciateremtésének a támogatása volt. Prioritást élveztek a termelõ és szolgáltató szférában dolgozó, a régió gazdasági kapcsolatait erõsítő kis- és középvállalkozások. A megszerzendő tulajdonrész arányát, nagyságát a kuratórium a pályázatok egyedi elbírálásakor határozta meg, vagyonrészt elsõsorban már mûködõ, bejegyzett vállalkozásokban, esetenként többségi tulajdonosként is szerzett. A befektetések 2/3-a a termelõ szférában, 1/3-a a kereskedelmi, szolgáltató szférában valósult meg. A befektetésekre vonatkozó döntéseket a kuratórium hozta, a Cooperatio Kft. döntés-elõkészítõ és végrehajtó funkciókat látott el. A kft. az években kuratóriumi döntések alapján összesen 332 M Ft bekerülési értékben szerzett meg befektetéseket, melyek mintegy 70%-a Romániába, 16%-a Szlovákiába, 7%-a Ukrajnába, 3%-a Jugoszláviába és 4%-a Magyarországra irányultak. A befektetéseket igénylő pályázók többsége kezdő vagy kényszervállalkozó volt, akiknek nehézséget jelentett az adminisztratív, pénzügyi-számviteli fegyelem betartása, rosszul, vagy egyáltalán nem mérték fel a versenytársak helyzetét. Eredményes működésüket megnehezítette a jogszabályok és a gazdasági környezet gyakori, sokszor kiszámíthatatlan változása. Az üzleti tervek a legoptimálisabb megtérülés feltételezésével készültek, a költségek változásának tendenciájával, az inflációval, külső versenytársak megjelenésével nem számoltak. Egyes befektetéseknél a kuratórium szociális megfontolásokból mellőzte a gazdasági racionalitást. A kuratórium úgy tervezte, hogy a vállalkozók tőkehiányának megoldására kihelyezett alapítványi vagyon megtérül és újból befektethető lesz, ezzel szemben a befektetett vagyon több, mint felét értékvesztés miatt le kellett írni. A vagyonvesztést az okozta, hogy a kuratórium befektetési koncepciója kialakítását és a befektetésekről szóló egyedi döntéseket nem alapozták meg a környező országok, a befektetésekkel érintett régiók gazdasági kilátásainak prognózisai. A Cooperatio Kft. döntés-előkészítő munkájának hiányosságai is hozzájárultak ahhoz, hogy a kuratórium nem számolt pl. az elhúzódó, magas 9

12 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok inflációval, a befektetéseihez kapott bankgaranciák beválthatatlanságával, a magyarországitól különböző gazdasági-pénzügyi jogi szabályozással, a joghézagokkal, összességében tehát a befektetések megtérülésének magas kockázatával. Azok a vegyes vállalatok, amelyekben az ÚKK forrásaiból származó befektetések révén a Cooperatio Kft. üzletrészt szerzett, az évek között összességében veszteségesek voltak, így a befektetésekből nem származott osztalék, és az években összesen 208 M Ft értékvesztést (a bekerülési érték 57%-át) kellett elszámolni. A Cooperatio Kft. az üzletrészek értékesítése céljából 1998 júniusától kezdődően megkezdte a portfoliójába tartozó vegyes vállalatokkal a tárgyalásokat, ezek azonban konkrét értékesítéseket nem eredményeztek. Az új személyi összetételű kuratórium szisztematikusan folytatta a külföldi vállalkozásokban meglévő üzletrészek értékesítését. A év végéig lebonyolított értékesítéseknél 5 éves részletfizetési kedvezményt biztosított, az eladási árak nem érték el a részesedések nyilvántartási értékét. A kuratórium törvényesen, a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek, az ÚKK alapító okiratának és a kft. létesítő okiratának megfelelően gyakorolta a Cooperatio Kft.-vel kapcsolatos tulajdonosi jogait, a kft.-t érintő gazdasági (befektetési) döntései azonban célszerűtlenek és megalapozatlanok voltak. A kuratórium intézkedései következtében 2000-től a kft. tevékenységi köre gyakorlatilag kiürült. A kft. az ellenőrzött években mindvégig veszteségesen működött. Befektetései melyeket az ÚKK közalapítványi céljai teljesítése érdekében, a kuratórium jóváhagyásával szerzett meg között 94 M Ft-ról 250 M Ft-ra növekedtek, az összes eszközvagyonon belüli részarányuk 26,6%-ról 54,3%-ra emelkedett, 1999-ben az elszámolt értékvesztés miatt a befektetések értéke 173 M Ft-ra (31%-kal) csökkent. A befektetési döntéseket a kft. készítette elő, figyelembe véve a kuratórium befektetési irányelveit. A befektetést kezdeményező társaságokkal 3-5 éves távra szóló üzleti tervet készíttetett, melyeket helyi szakértők is felülvizsgáltak, elemeztek. A támogatás odaítélését megelőzően sem a kft, sem a helyi szakértők nem jelezték a kuratóriumnak, hogy az üzleti tervek megalapozatlanok voltak. A kft. ügyvezetése évenként utólag - reálisan elemezte a vegyes vállalatokkal kapcsolatos befektetői és vagyonkezelői tapasztalatokat, a felmerült problémákat, és ezekről beszámolt a kuratóriumnak. A kuratórium által folyamatosan szigorított feltételrendszer sem járt a befektetések hozamtermelő képességének a fokozásával. A kuratórium, illetve a kft. ügyvezetése átfogóan nem értékelte a kft. gazdálkodási tevékenységét a költségek csökkentése, a veszteségforrások felszámolása érdekében. A közalapítványi célok teljesítésével összefüggő vagyonkezelői és befektetői feladatainak ellátására, valamint a kft. működésére a kuratórium alkalmanként a kft. tőketartaléka javára adott át véglegesen pénzeszközt, ez volt a forrása a kft. saját bevételeit meghaladó költségeinek. A kft. költségein belül legnagyobb részarányt - 35%-ot (97 M Ft-ot) - a személyi jellegű ráfordítások jelentették, melyek az évek között az inflációt 10

13 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok meghaladóan, évente átlagosan 40%-kal emelkedtek, majd évben az előző évhez képest 26%-kal, évben pedig 90%-kal csökkentek. A személyi jellegű ráfordítások amiatt is csökkentek, hogy a vagyonkezelői feladatokat az ÚKK közalapítványi irodájának munkatársai, illetve külső szakértők vették át. Ez az ÚKK-nál költségnövelő hatással járt, de a többi takarékossági intézkedés hatására a közalapítványnál is csökkentek a költségek. A kft. még megmaradt feladatai is elláthatók a közalapítvány szervezeti keretei között, így a vegyes vállalati tulajdonrészek értékesítését követően a kft. további fenntartása szükségtelen. Az ellenőrzés megállapításai alapján javasoljuk, hogy a Külügyminisztérium politikai államtitkára, mint az Új Kézfogás Közalapítvánnyal kapcsolatos egyes alapítói jogok gyakorlója Tegyen javaslatot a Kormánynak, hogy az ÚKK alapító okiratában a tényleges állapotnak megfelelően helyesbítse a törzsvagyon összegét, továbbá törölje a törzsvagyon feltöltésére vonatkozó - a kuratórium által már teljesített - előírásokat. Ha az alapító indokoltnak tartja a törzsvagyon további növelését, úgy a közalapítvány mindenkori éves központi költségvetési támogatási előirányzatának arányában célszerű megállapítani a kuratórium ezirányú kötelezettségét, a törzsvagyon kívánt összegének eléréséig. az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriuma 1. Gondoskodjék - a Kht. 7. (2) bekezdése, az alapító okirat és az SZMSZ előírásait betartva - olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a kuratórium határozatának azonosítási száma, tartalma, időpontja és hatálya, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható. 2. Módosítsa és korszerűsítse a belső szabályzatokat a következők figyelembevételével: 2.1. hozza összhangba a közalapítvány képviseletének jogosultságát a Ptk. előírásaival és az alapító okirattal vagy kezdeményezze az alapítónál a képviseletre feljogosított személyek körének bővítését; 2.2. zárja ki a bankszámla feletti rendelkezési és az utalványozási jog szabályozásánál az alkalmazottak önálló a kuratóriumtól és/vagy a képviseleti joggal felruházott kurátoroktól független - rendelkezési jogát; 2.3. maradéktalanul érvényesítse a számviteli politikában, a számlarendben és a befektetési szabályzatban az Szt. és az Áht. hatályos előírásait; 2.4. dolgozza ki a leltározási szabályzatban előírt feladatokat a közalapítvány sajátosságainak megfelelően; 2.5. készítse el az értékelési szabályzatot; 11

14 I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 2.6. egészítse ki a pénzkezelési szabályzatot a bankkártya használatára vonatkozó előírásokkal. 3. Intézkedjék, hogy a könyvvezetésben 3.1. különítsék el a közalapítványi tevékenység közvetlen költségeit (kiadásait), illetve a közalapítvány kuratóriumának és munkaszervezetének költségeit (kiadásait) és az egyéb közvetett költségeket (kiadásokat), a költségek megbontását a számviteli politikában részletesen határozzák meg; 3.2. azokat a kapott támogatásokat, amelyeket pályázati úton terveznek továbbadni, a pénzügyi teljesítésig a kötelezettségek között mutassák ki; 3.3. helyesbítsék az induló tőke összegét az alapító okiratnak megfelelően, az induló tőke és a tőkeváltozás között. 4. Szabályozza a pénzügyi tervezési folyamatot az alapító okiratban előírt éves gazdálkodási terv és költségvetés készítési kötelezettségnek megfelelően úgy, hogy a tervek mind a kuratórium információigényének, mind a racionális pénzgazdálkodásnak megfelelő részletezettséggel tartalmazzák a bevételeket és a kiadásokat, ezen belül a tárgyévi közalapítványi célú kiadásokat, a kezelő szervezet kiadásait és a következő évre áthúzódó kötelezettségeket. 5. Biztosítsa, hogy az éves működési költségek az alapító okiratban meghatározott korlát alatt maradjanak. 6. Intézkedjék, hogy a leltározás során a tárgyi eszközök mennyiségi felvétellel felvett leltári adatainak kiértékelését, illetve a főkönyvi és analitikus nyilvántartás egyeztetését a munkaszervezet elvégezze. 7. Tekintse át a Cooperatio Kft. által még ellátott feladatok körét, indokoltságát, illetve a közalapítványi irodához vagy más szervezeti keretek közé való átcsoportosítás lehetőségét, ésszerűségét, és a részesedések értékesítését követően kezdeményezze a kft. megszüntetését. 8. Gyorsítsa fel a Cooperatio Kft. külföldi vegyes vállalatokban meglévő részesedéseinek értékesítését. 9. Vizsgálja felül a kuratórium jóváhagyása nélkül megkötött két kamattámogatási szerződést és a szerződést aláíró személyek felelősségét. 10. Érvényesítse a támogatási szerződések feltételeinek megszegésekor a szerződésekben rögzített szankciókat. 12

15 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖZALAPÍTVÁNY JOGI, PÉNZÜGYI, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI 1.1. A közalapítvány létrehozása Az ÚKK által ellátott állami közfeladat az Alkotmány 6. (3) bekezdésén alapul, mely szerint a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. Az alapító okirat szerint a közalapítvány célja e közfeladat folyamatos ellátása érdekében a határainkon túl élő magyar közösségek és a szórványmagyarság gazdasági helyzetének javítása, sajátos gondjaik megoldásának előmozdítása a határmenti magyarlakta régiók és Magyarország közötti gazdasági együttműködés elősegítésével. Az ÚKK-t a Ptk. 74/G. (3) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság Kormánya - az 1021/1995. (III. 8.) Korm. határozattal - és az Illyés Alapítvány alapította a Kézfogás Alapítvány e célra felajánlott vagyonából. Az alapítói jogok gyakorlását a társalapító Illyés Alapítvány kuratóriuma teljes egészében átengedte a Kormánynak. A Fővárosi Bíróság a közalapítványt március 27-én sorszám alatt vette nyilvántartásba, és egyidejűleg megszüntette a Kézfogás Alapítványt. A Kézfogás Alapítványt az Illyés Alapítvány hozta létre szeptember 30-án. A Kézfogás Alapítvány kuratóriuma augusztus 31-én azonos célú közalapítvány létrehozása céljából az alapítvány teljes vagyonát felajánlotta a Magyar Köztársaság Kormányának, ehhez az Illyés Alapítvány kuratóriuma hozzájárult. Az 1021/1995. (III. 8.) Korm. határozat 2. pontja szerint a Kormány a Ptk. 74/G. (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban elfogadta a felajánlást, és tudomásul vette az Illyés Alapítvány kuratóriumának augusztus 31-én hozott azon döntését is, mely szerint teljes egészében lemondott az új közalapítvány alapítóit megillető jogok gyakorlásáról a Kormány javára. A Ptk. 74/G. (3) bekezdése szerint a közalapítvány alapítói az alapítót megillető jogosultságokat - ha az alapító okirat eltérően nem rendelkezik - együttesen gyakorolják. Az ÚKK eredeti alapító okiratának pontja azt tartalmazza, hogy Az alapító Illyés Alapítvány az ugyancsak alapító Magyar Köztársaság Kormánya javára a Ptk. 74/G. (3) bekezdése alapján lemond az őt megillető alapítói jogok gyakorlásáról, erre tekintettel a továbbiakban, ahol alapítóról szól jelen Alapító Okirat, ott a Magyar Köztársaság Kormányát kell érteni. Az 1028/1999. (III. 18.) Korm. határozat módosította az ÚKK alapító okiratát. A módosított alapító okirat az Illyés Alapítványt, mint a másik alapítót már nem tüntetette fel. Ez a módosított alapító okirat nem került nyilvánosságra, jóllehet a Ptk. 74/G (6) bekezdése szerint a közalapítvány 13

16 alapító okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni, továbbá a fenti kormányhatározat 3. pontja szerint az alapító okiratot a bírósági nyilvántartásba vételt követően a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A Kormány e határozata 2. és 3. pontjában a Külügyminisztérium politikai államtitkárát hatalmazta fel arra, hogy az alapító okirat módosításával összefüggésben az alapító nevében eljárjon, a Magyar Közlönyben történő közzétételéről gondoskodjon. A Külügyminisztérium a Kormánytól kapott felhatalmazás alapján a áprilisában módosított alapító okirat hatályos szövegét egységes szerkezetben a Magyar Közlöny október 29-én megjelent 120. számában tette közzé. Az 1117/1998. (IX. 18.) Korm. határozat szerint a Kormány az Új Kézfogás Közalapítvány tekintetében az alapítót megillető jogkör gyakorlására - az alapító okiratban, illetve az alapításról szóló kormányhatározatban meghatározott terjedelemben a külügyminisztert hatalmazta fel. A 1028/1999. (III. 18.) Korm. határozattal jóváhagyott, illetve a hatályos alapító okirat pontja szerint a közalapítvány tekintetében az alapító képviseletét a Külügyminisztérium politikai államtitkára látja el és gyakorolja az alapító okirat módosítása kivételével - az alapítót megillető jogosultságokat. A megelőző kormányciklusban e jogokat a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára gyakorolta. A közalapítványt a Fővárosi Bíróság a 12.Pk /1995/15. számú, május 12-én kelt végzésével január 1-jei visszamenő hatállyal kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítette a Kht. 22. (3) bekezdése - a határon túli magyarsággal kapcsolatos cél szerinti tevékenysége - alapján. A közhasznú szervezetté minősítés érdekében módosított alapító okirat és SZMSZ megfelel a Kht. 4. (1) bekezdésében és a 7. -ban megfogalmazott előírásoknak. A közalapítványi iroda az ÚKK létrehozását követően a működés megkezdéséhez szükséges intézkedéseket megtette. Az ÚKK adószámot és TB törzsszámot kapott, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt-nél folyószámlát nyitott, a kuratórium elnöke és a kuratórium által felhatalmazott, a folyószámla felett rendelkezni jogosult három kuratóriumi tag aláírását a pénzforgalmi szabályoknak megfelelően bejelentette. A közalapítványi iroda az induló vagyon részét képező pénzeszközt - a jogelőd alapítvány folyószámlájának egyidejű megszüntetésével - a közalapítvány számlájára átvezettette. A közalapítvány év végéig a Miniszterelnöki Hivatal épületében (bérelt irodahelyiségekben) működött, ezt követően és jelenleg is a Budapest, V. Deák Ferenc u. 10. sz. alatt (ugyancsak bérelt) irodahelyiségekben működik. 14

17 1.2. Az induló vagyon és a törzsvagyon A közalapítvány induló vagyonát az alapító okirat 1. számú melléklete 340,5 M Ft-ban - a Kézfogás Alapítvány december 31-ei vagyoni állapotával azonos összegben - határozta meg. Az induló vagyonból az alapítvány ún. közvetlen vagyona 130,3 M Ft volt. Ebből 86% (112,1 M Ft) pénzeszköz, 13% (17,6 M Ft) követelés, 1% (0,9 M Ft) tárgyi eszköz volt, illetve a közvetlen vagyont 0,3 M Ft átvett kötelezettség terhelte. Az induló vagyonból 210,2 M Ft volt az ún. közvetett vagyon értéke, ezen belül az alapítvány 100%-os tulajdonában lévő Cooperatio Kft. jegyzett tőke értéke 5 M Ft, a kft. részére befektetetésre átadott pénzeszközök értéke 140,9 M Ft, a kft. által kihelyezett befektetések értéke 64,3 M Ft volt, (ez utóbbi tételből 29,9 M Ft a tárgyieszköz-kihelyezés és 34,4 M Ft a pénzeszköz-kihelyezés volt). Az alapító okirat a közalapítvány induló törzsvagyonát 40 M Ft összegben határozta meg és előírta, hogy mindaddig, amíg a közalapítvány törzsvagyonának hozadéka nem biztosítja a közalapítvány működési költségeinek teljes fedezetét (1999-től a működési költségek 75%-át), a törzsvagyont évente legalább 10 M Ft-tal meg kell növelni. Az alapító okirat 9.2. pontja előírta, hogy a kuratóriumnak a közalapítvány vagyoni helyzete és bevételei ismeretében minden év elején döntenie kell a törzsvagyon növeléséről. A kuratórium azonban évenként, a tervező munka folyamatában nem tekintette át azt, hogy a törzsvagyon hozadéka milyen arányban fedezi a működési költségeket, milyen mértékben kell és lehet a törzsvagyont feltöltenie és az ellenőrzött időszakban - az alapító okirattal ellentétesen - nem hozott határozatot a törzsvagyon növeléséről. Az alapító okirat 9.2. pontjában foglaltakat a kuratórium az esetben teljesítette volna maradéktalanul, ha az éves tervezés során külön-külön számításba veszi a már meglévő törzsvagyona tárgyévi tervezett hozadékát, a tárgyévi várható működési költségeit, és amennyiben ( között) a törzsvagyon tervezett hozadéka kevesebb, mint a működési költségek tervezett összege, illetve (1999- től) a törzsvagyon hozadéka nem biztosítja a működési költségek legalább 75%- át, a tárgyévi bevételei terhére legalább 10 millió Ft-tal megemeli a törzsvagyont. A kuratórium a szabad pénzeszközeit évente - a törzsvagyont meghaladó összegekben - tartós lekötések révén gyarapította. Az éves beszámolók azt mutatják, hogy a törzsvagyon a minimálisan előírt szintnek megfelelően - illetve egyes években azt meghaladóan - növekedett. A tárgyévben megnövelt törzsvagyon összegéről azonban csak az egyes évek beszámolóihoz készített mellékletek adtak utólagos információt. A kuratórium által elfogadott éves beszámolókhoz mellékelt ún. Egyszerűsített pénzügyi kimutatás -okban a törzsvagyont december 31-én 60 M Ft, december 31-én 70 M Ft, december 31-én 80 M Ft összegekben tüntették fel, az évi és évi közhasznúsági jelentésben M Ft összegű törzsvagyon szerepelt. E dokumentumok kuratórium által történt elfogadása nem 15

18 azonos az alapító okirat 9.2. pontja harmadik francia bekezdésében előírt, a törzsvagyon növelésére vonatkozó kuratóriumi határozattal. Az alapító okiratnak a törzsvagyonra vonatkozó szabályozása a törzsvagyon növekedése miatt - elavult. Mivel a kuratórium az alapítónak nem jelezte a törzsvagyon összegének változását, az alapító okiratban a többszöri módosítás ellenére a törzsvagyon összege nem a valós mértékének megfelelően szerepel. A törzsvagyonnak tekintett ún. maradványösszeget mind az 1028/1999. (III. 18.) Korm. határozattal, mind az 1046/2001. (IV. 28.) Korm. határozattal módosított alapító okirat továbbra is 40 millió Ft-ban rögzíti, jóllehet ez az összeg óta évenként növekedett. Az ÚKK törzsvagyona 1999-ben elérte a 100 millió Ft-ot, így a kuratóriumnak az alapító okiratban meghatározott törzsvagyon-feltöltési kötelezettsége a évtől megszűnt. Az alapító okiratban az alapítók rendelkeztek a vagyon felhasználásáról is. Az induló vagyon, a vagyon hozadékai és a közalapítvány bevételei 40 M Ft maradványösszegig használhatók fel a működési költségeknek a törzsvagyon hozadékát meghaladó része fedezésére; a törzsvagyon növelésére és a közalapítványi célokra pályázatok alapján A kuratórium, az FB és a munkaszervezet A közalapítvány létrehozásakor az alapítók 15 fős kuratóriumot neveztek ki a vagyon kezelésére. Az 1028/1999. (III. 18.) Korm. határozattal módosított alapító okirat a kuratórium létszámát 7 főben határozta meg. Az alapító okirat név szerint megjelölte a kuratórium tagjait, a kuratórium elnökét, majd évtől a kuratórium titkárát is. Az évben a kuratórium tagjait az alapítók a jogelőd Kézfogás Alapítvány kurátoraiból (4 fő), a PM, az MKM és az IKIM által jelölt személyekből (3 fő), valamint a pénzügyi és gazdasági szférából (8 fő) kérték fel, 4 éves időtartamra. Az évben 1 főt a KüM delegált, 6 kurátort a pénzügyi-, gazdasági szférából nevezett ki az alapító 4 évre. A kuratórium személyi összetétele megfelelt a Ptk. 74/C. (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, mivel az alapító a kuratóriumban a vagyon felhasználására meghatározó befolyást nem gyakorolt. Az ÚKK-nál induláskor 5 tagú, évtől 3 tagú FB működött. Az FB-be 1-1 tagot delegált a KHVM, az IKIM, a PM, az FM és a HTMH, tagjait az alapító 4 évre bízta meg től az alapító a PM, a KüM és a HTMH képviselőiből bízott meg három főt 4 éves időtartamra. Az ÚKK munkaszervezetét - mint operatív döntés-előkészítő és végrehajtó szervezetet - folyamatosan alakította ki a kuratórium. 16

19 2. A KÖZALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉNEK, TEVÉKENYSÉGÉNEK SZABÁLYOZOTTSÁGA 2.1. A vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozó előírások betartása A vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat az alapító okirat és az SZMSZ - a Kht. 7. (1) bekezdése előírásának megfelelően, a 8. és 9. - okkal összhangban szabályozta. E szabályok részletesen rögzítették a kuratóriumi és FB tagokra, továbbá a könyvvizsgálóra vonatkozó összeférhetetlenségi (döntéshozatali és alkalmazotti) szabályokat. Az évek között tisztségben lévő kurátorok az ÚKK közhasznúsági nyilvántartásba vétele során nyilatkoztak, hogy személyükkel kapcsolatosan a Kht.-ben meghatározott kizárási okok nem állnak fenn. A jelenlegi kurátorok a kuratóriumi tagságot elfogadó nyilatkozatukban jelentették ki, hogy a kuratóriumi tisztséggel összefüggésben személyükkel kapcsolatosan nem állnak fenn a Kht.-ben és más jogszabályban foglalt kizáró okok. Az FB tagjai arról nyilatkoztak, hogy tisztségük tekintetében a Kht. 8. (2) bekezdésében és a 9. -ban, továbbá más jogszabályban foglalt kizáró okok személyükkel kapcsolatosan nem állnak fenn. Az ellenőrzött időszakban egy kuratóriumi tagnál merült fel döntéshozatali összeférhetetlenség. Az egyik támogatási program koordinálásával megbízott kurátor nem jelezte a kuratórium felé, hogy a közalapítvány 100%-os tulajdonú kft.-je a testvére által vezetett céggel kötött szerződést a programmal kapcsolatban. Az ügyet a kuratórium elnöke felkérésére évben az FB ellenőrizte. Az FB megállapította többek között, hogy sem a jogelőd alapítvány - amely a programot indította - sem az ÚKK akkor érvényes (és azóta e tárgyban módosított) SZMSZ-e nem tartalmazta konkrétan az összeférhetetlenségre vonatkozó előírásokat. Az érintett kurátor a vizsgálatot követően tisztségéről lemondott A kuratórium működése A kuratórium az alapító okirat által meghatározott negyedévi gyakoriságnál többször ülésezett, ban évente 6, ban évente 9, 1999-ben 12, 2000-ben 11 alkalommal. Az években valamennyi ülés határozatképes volt, az átlagos részvételi arány 81, illetve 65%-os volt. Az és években két-két alkalommal nem volt határozatképes, ezért ismételt kuratóriumi ülés megtartására került sor. Az évtől a kuratórium valamennyi ülése határozatképes volt, a tagok részvételi aránya 1999-ben 84%, 2000-ben 75% volt. 17

20 A döntések végrehajtásának ellenőrzése folyamatosan épült be a kuratórium tevékenységébe, az írásos tájékoztatáson túl egy-egy tevékenységi területet külön megtárgyaltak ban a kuratóriumi határozatok 86%-a a pályázatokkal és a Cooperatio Kft. befektetéseivel, évtől 55%-a pályázatok elbírálásával, támogatások megítélésével, 45%-a egyéb ügyekkel (elsősorban az ÚKK, és a Cooperatio Kft. működésével) foglalkozott. A jegyzőkönyvek, illetve a döntéstár tartalmazták az ülések időpontját, határozatképességét, a nyilvántartás azonban az alábbi esetekben nem felelt meg a Kht. 7. (2) bekezdésének, illetve az SZMSZ előírásainak: a szavazás eredményét (a döntést támogatók és ellenzők számát) a jegyzőkönyvben nem rögzítették, pl. a / , a 18-30/ számú határozatoknál; azonos sorszámú határozatok kétszer szerepeltek, pl. az 1-76/1999-es döntések duplán szerepeltek a döntéstárban (eltérő tartalommal és dátummal), mivel 1999-ben a régi és az új kuratórium egyaránt egyes sorszámmal kezdte a döntések számozását ; 2001-ben a korábbiaktól eltérően a döntések számozása nem 1-es sorszámmal kezdődött Belső szabályzatok Az 1995-ben készült alapító okirat szerint a kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik az SZMSZ és az egyéb belső szabályzatok elfogadása, módosítása, valamint a kuratórium ügyrendjének kialakítása Szervezeti és működési szabályzat Az SZMSZ-t a kuratórium a közalapítvány megalakulását követően elkészítette és az alapító okirat változásait követően felülvizsgálta, módosította. Az SZMSZ meghatározta a közalapítvány belső jogviszonyait, szervezeti és irányítási rendszerét. Az SZMSZ, a képviseleti könyv, az aláírási rend, az utalványozási rend és a közalapítvány irodaigazgatója részére szóló meghatalmazás a közalapítvány képviseletének, jegyzésének jogosultsága tekintetében nem volt összhangban a Ptk. 74/C. (1) és (4) bekezdésével, illetve az alapító okirattal. A Ptk. 74/C. (1) bekezdése szerint az alapítvány képviselője az alapító által kijelölt, illetve létrehozott kezelő szerv, a (4) bekezdés szerint ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről és meg kell jelölnie az alapítvány 18