KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Petíciós Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: Anneli Manner, finn állampolgár és 1 társaláíró által benyújtott, 0752/2008. számú petíció a Kela nevő finn társadalombiztosítási intézménynél az E121-es egészségbiztosítási nyomtatvány igénylése kapcsán felmerült személyes problémáiról 1. A petíció összefoglalása A petíció benyújtója és házastársa sok éve él Németországban, 2004 óta nyugdíjasként. A nyugdíjazás kapcsán a petíció benyújtójának egészségbiztosítója (Techniker Krankenkasse) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történı alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet 18. cikkére hivatkozva felhívta a petíció benyújtójának figyelmét, hogy ı és házastársa nem állt elég hosszú ideig biztosítási viszonyban velük, ezért forduljon a finn társadalombiztosítási intézményhez és kérje az E121-es egészségbiztosítási nyomtatvány kiállítását, amelyet például azon nyugdíjasok esetében használnak, akik egy másik EGT-államban települnek le, és dokumentálja, hogy a nyugdíjas az adott állam polgáraival megegyezı betegbiztosítási ellátásra jogosult, de ennek költségeit a nyugdíjat folyósító állam állja. A Kela azonban visszautasította a kérést anélkül, hogy a petíció benyújtójának vagy a Techniker Krankenkasse -nak, amely szintén felvette velük a kapcsolatot, elfogadható magyarázatot adott volna az ügyben. Mivel a petíció benyújtója és házastársa úgy véli, hogy az illetékes finn szociális hatóságok megsértették az EU területén érvényes rendelkezéseket, arra kéri az Európai Parlamentet, hogy tőzze napirendre az ügyet. 2. Elfogadhatóság Elfogadhatónak nyilvánítva: október 22. Tájékoztatás kérése a Bizottságtól az eljárási CM\ doc PE v04-00 Egyesülve a sokféleségben

2 szabályzat 192. cikkének (4) bekezdése szerint megtörtént. 3. A Bizottságtól kapott válasz: február 20. A 1408/71/EGK rendelet 27. cikke az olyan helyzetekkel foglalkozik, amikor több tagállam jogszabályai szerinti folyósítanak nyugdíjat, és az ellátásokra való jogosultság a lakóhely szerinti országban áll fenn. Abban az esetben, ha a nyugdíjas a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai szerint, valamint egy másik tagállam jogszabályai szerint is kap nyugdíjat, a nyugdíjas családtagjaival együtt a lakóhelye szerinti intézménytıl részesül betegbiztosítási ellátásban, és az ellátások költségeit ez az intézmény viseli, mintha az érintett nyugdíjas nyugdíját kizárólag az utóbbi állam jogszabályai szerint folyósítanák. A petíció benyújtói azt állítják, hogy a finn intézmény, a KELA szerint Németországban áll fenn betegbiztosítási ellátásokhoz való jog, míg a német intézmény, amely a Techniker Krankenkasse, ezzel ellenkezı álláspontra helyezkedett, és megtagadja a petíció benyújtóinak felvételét. A Bizottság a helyzet tisztázása érdekében írni fog a német és a finn hatóságoknak, és kérni fogja az ügy kivizsgálását. Amint megérkezik a válasz, a Bizottság szolgálatai tájékoztatni fogják a Parlamentet. 4. A Bizottságtól kapott kiegészítı válasz: január 22. Az információkérést követıen a német hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy a Techniker Krankenkasse beleegyezett, hogy április 1-jéig visszaható hatállyal kötelezı betegbiztosítási fedezetet nyújt a petíció benyújtóinak. Úgy tőnik ezért, hogy a petíció benyújtóinak helyzetét szabályozták, és nincs szükség a Bizottság további fellépésére. 5. A Bizottságtól kapott válasz: február 11. Az Európai Parlamentnek január 12-én megküldött kiegészítı tájékoztatásban a petíció benyújtói (akik németországi lakosok) azt kifogásolták, hogy a finn társadalombiztosító intézmény (KELA) november 19-én egy újabb elutasító határozatot adott ki az E-121-es nyomtatvánnyal kapcsolatban. A petíció benyújtói úgy vélik, hogy Finnországnak E-121-es nyomtatványokat kellett volna kiadnia a 2007-ben benyújtott korábbi kérelmük alapján. Kifogásolják, hogy az új április 1-jén hatályba lépett német egészségbiztosítási törvény alapján arra kényszerültek, hogy április 1-jei visszamenı hatállyal német egészségbiztosításért folyamodjanak. A társadalombiztosítási hozzájárulás összege meghaladja a Németország által fizetett nyugdíj összegét. A petíció benyújtói azt is kifogásolják, hogy egészségbiztosítási fedezet nélkül hagyták ıket 2004 és 2007 között. Ezen évek során a petíció benyújtói Németországtól kapták a nyugdíjukat, azonban a német intézmény szerint nem voltak jogosultak kötelezı egészségbiztosításra. A petíció benyújtói megtagadták, hogy német önkéntes biztosítást kössenek. A szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok nem biztosítanak PE v /7 CM\ doc

3 választási lehetıséget, hogy valaki kivonja magát a lakóhelye szerinti tagállam szociális biztonsági rendszerébıl, ha ettıl az államtól kap nyugdíjat, és ha a nyugdíjak tekintetében illetékes tagállamban természetbeni ellátásokra való jogosultsággal rendelkezik. Ezért az 1408/71/EGK rendelet 27. cikkével (amelyet május 1-jétıl a 883/2004/EK rendelet 23. cikke váltott fel) összhangban, ha a petíció benyújtói a lakóhelyük szerinti tagállamban természetbeni ellátásokra jogosultak, akkor e tagállam illetékességi körébe tartozik, hogy viselje a petíció benyújtóinak egészségügyi ellátásával kapcsolatban felmerült költségeket. Más lenne a helyzet, ha a petíció benyújtói nem kapnának nyugdíjat a lakóhelyük szerinti államtól. Ha a nyugdíjas a lakóhelye szerinti országban nem jogosult ellátásokra, az 1408/71/EGK rendelet 28. cikke (amelyet a 883/2004/EK rendelet 24. cikke váltott fel) úgy rendelkezik, hogy ennek ellenére részesül ezekben az ellátásokban, amennyiben azokra jogosult lenne a nyugdíjai tekintetében illetékes tagállamok legalább egyikének jogszabályai szerint, ha abban a tagállamban rendelkezne lakóhellyel. Más szóval, ha a nyugdíjas a német jogszabályok értelmében nem jogosult természetbeni ellátásokra, azonban jogosult lenne azokra a finn jogszabályok értelmében, akkor Finnország illetékességi körébe tartozna, hogy viselje az egészségügyi ellátási költségeket és beszedje a társadalombiztosítási járulékokat. A hozzájárulások összegét tekintve, a 883/2004/EK rendelet május 1-jei hatálybalépéséig a beszedett hozzájárulások nem haladhatták meg az illetékes tagállam által kifizetett nyugdíj összegét május 1-jétıl a hozzájárulások levonása már nem korlátozódik az illetékes intézmény által kifizetendı nyugdíjra. Az illetékes intézmény ezért figyelembe veheti a más tagállamoktól kapott nyugdíjakat is a tagállam által viselt egészségügyi ellátási költségek mértékéig. A 987/2009/EK rendelet 30. cikke meghatározza, hogy a kifizetett összes nyugdíjból levont járulékok összege semmilyen körülmények között nem lehet magasabb, mint az olyan személytıl levont összeg, aki az illetékes tagállamtól azonos összegő nyugdíjat kap. Következtetések A kapott tájékoztatás alapján úgy tőnik, hogy a petíció benyújtói a német jog értelmében nem nyugdíjasként, hanem az inaktívak kategóriájába tartozó személyként vannak biztosítva. A Bizottság fel fogja venni a kapcsolatot a nemzeti hatóságokkal annak kiderítése érdekében, hogy tiszteletben tartják-e a szociális biztonsági rendszerek koordinálásával kapcsolatos elveket, különösen az egyenlı bánásmód elvét. A Bizottság azt követıen fogja tovább vizsgálni az ügyet, hogy választ kapott a nemzeti hatóságoktól. A petíció benyújtóit azonban tájékoztatni kell, hogy kizárólag a nemzeti bíróságok rendelkeznek hatáskörrel a tekintetben, hogy adott esetben arra utasítsanak egy tagállamot, hogy kiegyenlítse az egyének által az uniós jog adott tagállamnak felróható helytelen alkalmazása miatt elszenvedett veszteségeket. A petíció benyújtóinak ezért azt tanácsoljuk, hogy kártérítés követelése esetén vegyék igénybe a nemzeti jogorvoslati eszközöket, és CM\ doc 3/7 PE v04-00

4 ügyeljenek a nemzeti eljárásokkal összhangban meghozandó intézkedések tekintetében elıírt határidıkre. 6. A Bizottságtól kapott válasz (REV III): június 10. A petíció A petíció benyújtóitól érkezett, január 12-i kiegészítı információ kézhezvételét követıen az Európai Bizottság felvette a kapcsolatot a német hatóságokkal, hogy megkapja a szükséges információt annak ellenırzéséhez, tiszteletben tartották-e a szociális biztonság koordinációjára vonatkozó elveket, különösen az egyenlı bánásmód elvét. A német hatóságok március 9-i válaszukban részletes áttekintést adtak nemzeti rendelkezéseikrıl és a hatóságok által a petíció benyújtóinak ügyében hozott határozatairól. A Bizottság megjegyzései a petícióval kapcsolatban a) Uniós jogszabályok Az alaprendelet 23. cikkével összhangban az a személy, aki több nyugdíjban részesül, a lakóhely szerinti intézménytıl jogosult ellátásokat kapni amely az ilyen ellátások fizetéséért kizárólagos és végsı felelısséggel tartozik, két feltétellel: a nyugdíjasnak a lakóhely szerinti tagállam nyugdíjjogszabályai értelmében nyugdíjra jogosultnak kell lennie, vagy e tagállam jogszabályai értelmében betegség esetén természetbeni juttatásra kell jogosultnak lennie, kötelezı betegségbiztosítási rendszer keretében. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a nyugdíjast a lakóhelye szerinti országban szokványos hazai nyugdíjasként kell kezelni. b) Nemzeti jogszabályok Azok a németországi lakosok, akik a német kötelezı nyugdíjbiztosítási rendszerbıl részesülnek nyugdíjban, a német kötelezı nyugdíjbiztosítási rendszer (KVdR) keretében kötelezı biztosítással rendelkeznek, amennyiben teljesítik az SGB V (a német társadalombiztosítási kódex V. kötete) 5(1)(11) szakaszában megállapított feltételeket. Az SGB V 5(1)(11) szakaszával összhangban a kötelezı nyugdíjbiztosítási rendszerbıl folyósított nyugdíjra való jogosultság követelményeit teljesítı és ilyen nyugdíjat elızıleg kérelmezı személyekre a KVdR keretében általános szabályként kötelezı biztosítás vonatkozik, amennyiben a munkavállalás elsı idıpontja és a nyugdíjkérelem benyújtása között az említett idıszak második felének legalább 9/10-ében ( jogosultsághoz szükséges idı ) az SGB V 10. szakasza értelmében tagsággal vagy biztosítással rendelkeztek. Ami a jogosultsághoz szükséges idıszakot illeti, január 1-je és március 31-e között az SGB V egészségügyi szerkezetrıl szóló törvénnyel (Gesundheitsstrukturgesetz) módosított 5(1)(11) szakasza alapján kizárólag a tagként eltöltött kötelezı biztosítási idıszakokat vagy a kötelezı biztosításon alapuló családi biztosítási idıszakokat vették figyelembe. PE v /7 CM\ doc

5 A jogosultsághoz szükséges idıszak teljesítése céljából a 883/2004/EK rendelet (alaprendelet) 6. cikkével és az 1108/71/EGK rendelet 18. cikkével összhangban figyelembe veszik a más uniós tagországokban, más EGT-országokban vagy Svájcban eltöltött (betegség-) biztosítási idıszakokat is. A jogosultsághoz hozzájáruló, más tagállamokban eltöltött összes biztosítási, foglalkoztatási, önálló vállalkozói és tartózkodási idıszakot figyelembe veszik. Ha egy nyugdíjas a más tagállamokban eltöltött biztosítási idıszakokat figyelembe véve nem teljesíti a KVdR biztosítási kötelezettségre vonatkozóan a jogosultsághoz szükséges idıszakot, megfelelı esetben önkéntes biztosításról gondoskodhat a kötelezı betegségbiztosítási rendszer keretében. A nemzetközi jogszabályokat alkalmazva illetve csakúgy, mint a KVdR szerinti ellenırzés esetében a valamely más EU/EGT-országban vagy Svájcban betegségbiztosítási rendszer keretében eltöltött összes biztosítási idıszakot figyelembe veszik az önkéntes biztosításra vonatkozóan a jogosultsághoz szükséges idıszak tekintetében. A német betegségbiztosítási rendszer keretében azonban kizárólag akkor igazolható az önkéntes biztosítás, ha a német betegségbiztosító alapban meglevı tagságról a biztosítási kötelezettség megszőnésétıl számítva három hónapon belül írásban értesítést küldenek (SGB V 9(2)(1) szakasz) április 1-jétıl kezdıdıen az SGB V 5(1)(13) szakasza szerinti biztosítási kötelezettségek vonatkoznak azokra a Németországban lakó, nyugdíjban részesülı személyekre, akik nem rendelkeznek kötelezı biztosítással a KVdR keretében, és sem önkéntes módon, sem családtagként nem biztosítottak a kötelezı betegségbiztosítási rendszer keretében, továbbá a nemzetközi jogszabályok értelmében sem rendelkeznek betegségbiztosítással. Ez a biztosítási kötelezettség minden olyan személyre (így a nyugdíjasokra is) kiterjed, akik április 1-je óta nem rendelkeznek más betegségbiztosítással, és akikre utoljára németországi kötelezı betegségbiztosítás vonatkozott. Annak vizsgálatakor, hogy egy személyre utoljára németországi kötelezı betegségbiztosítás vonatkozott-e, a valamely más EU/EGT-országban vagy Svájcban fennállt bármilyen közelmúltbeli betegségbiztosítási státuszt is figyelembe vették és veszik, mind az alaprendelet európai joggal összhangban történı értelmezése szerinti alkalmazása elıtt, mind pedig jelenleg, az alaprendelet 5. cikkében az egyenlı bánásmódra vonatkozóan szereplı szabályok alkalmazása során. c) A petíció benyújtóinak helyzete A petíció benyújtói, akik 1992 szeptembere óta Németországban élnek, és a német kötelezı nyugdíjon felül egy/több finn kötelezı nyugdíjat is kapnak, az SGB V (5)(1)(13) szakaszával összhangban április 1-je óta biztosított személyként a német kötelezı betegségbiztosítási rendszer tagjai. Ezért az alaprendelet 23. cikke értelmében természetbeni betegségi ellátásokra jogosultak a német kötelezı betegségbiztosítási rendszerben, az ebben fennálló tagságuk alapján. A petíció benyújtóinak esetében a nemzetközi jogszabályok szerint a Techniker Krankenkasse felelıs a lakóhelyük szerinti országban (Németország) betegségbiztosítási védelmet nyújtani számukra. A KVdR szerinti biztosítási kötelezettségre vonatkozó jogosultsághoz szükséges idıszak CM\ doc 5/7 PE v04-00

6 ellenırzésekor a petíció mindkét, szeptember 1-je óta Németországban lakó benyújtója esetében ugyanúgy figyelembe vették a finn betegségbiztosítási idıszakokat, mint a nemzeti (német) tagsági idıszakokat. A petíció benyújtói esetében az az oka annak, hogy nem teljesítik a KVdR szerinti jogosultsághoz szükséges idıszakot, hogy a hivatkozási idıszakaikban vannak be nem számítható idıszakok (nem volt betegségbiztosítás vagy magán betegségbiztosítás, lásd fent), és ezért a kötelezı betegségbiztosítási rendszer keretében nem felelnek meg a tagsági vagy családi biztosítási idıszakokra vonatkozó 9/10-es követelménynek. A petíció benyújtóinak esetében az SGB V 5(1)(11) szakasza szerint nem igazolható a KVdR-tagság. Ami a 2004 áprilisa és 2007 közötti idıszakot illeti amikor a petíció benyújtói Németországban semmilyen betegségbiztosítás alá nem tartoztak, valamint német és finn kötelezı nyugdíjat egyaránt kaptak, Finnország lett volna illetékes az egészségügyi ellátásuk költségei és a szociális biztonsági járulékok beszedése terén, feltéve, hogy a petíció benyújtói teljesítették a finn egészségbiztosítási rendszerhez történı csatlakozásra vonatkozó nemzeti jogszabályokban meghatározott kritériumokat óta azonban Németország lett a petíció benyújtóinak egészségügyi ellátása terén illetékes tagállammá. d) A szociális biztonsági járulékok összege Ami a szociális biztonsági járulékok összegét illeti, az SGB V 5(1)(13) szakasza szerint biztosítással rendelkezı személyek esetében az SGB V 227. szakaszával összhangban az SGB V 240. szakaszával egyetemben a járulékok alapjául szolgáló jövedelmüket kell figyelembe venni a betegségbiztosításhoz, valamint az SGB XI 57(1) szakaszával összhangban a hosszú távú ápolási ellátással kapcsolatos biztosításhoz. Ez azt jelenti, hogy a járulékok kiszámításakor figyelembe veszik a tag teljes pénzügyi kapacitását. A kötelezı nyugdíjakból, hasonló ellátásokból és önálló vállalkozói tevékenységbıl származó betegségbiztosítási járulékokat az SGB V 240(2) szakaszának harmadik mondatával, valamint az SGB V 247. és 248. szakaszával összhangban számítják ki, a járulékoknak az SGB V 241. szakasza szerinti általános mértékét alkalmazva. A járulékok ezen általános mértéke jelenleg 15,5%. A német kötelezı nyugdíjak esetében a nyugdíjbiztosító intézmény ennek 7,3 százalékpontnyi részét fizeti (SGB V 249a. szakasz), a fennmaradó részt pedig (8,2 százalékpont) a biztosított személy fedezi (SGB V 250(3) szakasz). A hosszú távú ápolási ellátással kapcsolatos biztosítás járulékának mértéke az SGB XI 55(1) szakaszának elsı mondatán alapul, és jelenleg 1,95%. A teljes összeget a biztosított személy fedezi (SGB XI 59(1) szakaszának elsı mondata, az SGB V 250(3) szakaszával egyetemben). Megjegyzendı, hogy a petíció benyújtói esetében a járulékokat mostanáig az 1408/71/EGK és 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével szedték be. A petíció benyújtói által fizetendı betegség- és ellátási biztosítási járulékokat a Techniker Krankenkasse a német kötelezı nyugdíj összegére korlátozta, figyelembe véve az 1408/71/EGK rendelet 33. cikkét és az Európai Bíróság Nikula-ügyben (C-50/05) hozott ítéletét. A járulékok beszedésére május 1-je óta a 883/2004/EK (alaprendelet) és a 987/2009/EK PE v /7 CM\ doc

7 rendelet rendelkezései alkalmazandók. Ezek a rendelkezések valamelyest eltérnek a korábban alkalmazandó 1408/71/EGK és 574/72/EGK rendelet rendelkezéseitıl. Az alaprendelet 30. cikkével összhangban egy tagállam azon intézménye, amely az általa alkalmazott jogszabályok szerint felelıs a betegségi, anyasági és azzal egyenértékő apasági ellátások fedezeteként fizetendı járulékok levonásáért, abban a mértékben követelheti és szedheti be az általa alkalmazott jogszabályok szerint számított levonásokat, amennyire az említett tagállam egy intézményének az ellátások költségét viselnie kell az alaprendelet cikke alapján. Ezzel összefüggésben a 987/2009/EK rendelet 30. cikke kimondja, hogy ha egy személy egy vagy több tagállamból kap nyugdíjat, a kifizetett összes nyugdíjból levont járulékok összege semmilyen körülmények között nem lehet magasabb, mint az olyan személytıl levont összeg, aki az illetékes tagállamtól azonos összegő nyugdíjat kap. Az 1408/71/EGK rendelet 33. cikkében korábban elıírt felsı korlát (a lakóhely szerinti tagállamtól kapott nyugdíjjövedelem összege) így már nem alkalmazandó. Az alaprendelet 5. cikkének a) pontjával összhangban a más uniós tagállamtól kapott kötelezı nyugdíjat a német kötelezı nyugdíjakkal egyenértékőnek tekintik, és ezért azokat a járulékok beszedése céljából figyelembe kell venni. A petíció benyújtóinak szociális biztonsági járulékait ezért az uniós szabályok megváltozásának figyelembevételével számították ki újra. Következtetés Az Európai Bizottság a fentiek figyelembevételével azt a következtetést vonja le, hogy a petíció benyújtóinak jelenlegi helyzetét tekintve a nemzeti hatóságok nem sértették meg az Unió jogát. Ami a közötti idıszakot illeti, a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy felmérje, indokolt volt-e az E121 nyomtatvány kiadásának finn hatóságok általi elutasítása, mivel az említett elutasítás okairól nem áll rendelkezésre magyarázat (azaz teljesültek-e a csatlakozás nemzeti feltételei). A petíció benyújtóit tájékoztatni kell, hogy a nemzeti közigazgatási vagy igazságügyi hatóságoktól (beleértve a nemzeti vagy regionális ombudsmanokat) és/vagy választottbírósági és egyeztetı eljárások révén kérjenek jogorvoslatot. Csak a nemzeti bíróságok adhatnak ki határozatot közigazgatási szerveknek és semmisíthetnek meg egy nemzeti határozatot. Szintén csak a nemzeti bíróságok rendelkeznek megfelelı esetben hatáskörrel arra, hogy egy tagállamot a nemzeti vagy uniós jog helytelen alkalmazása következtében az adott személy által elszenvedett veszteség jóvátételére kötelezzenek. CM\ doc 7/7 PE v04-00