ÖSSZEFOGLALÓ A TÁMOGATÓ SZOLGÁLATOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOKRÓL

Átírás

1 2013 ÖSSZEFOGLALÓ A TÁMOGATÓ SZOLGÁLATOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOKRÓL MELEG SÁNDOR KECSKEMÉT JANUÁR 24. 1

2 ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP FINANSZÍROZÁS 2013 A pályázati finanszírozású szociális alapszolgáltatások (ezen belül a támogató szolgálatok) finanszírozására rendelkezésre álló összeget Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. tv. - Magyar Közlöny, évi 172. szám (XII.18.) - határozza meg. A jogszabály szerint a 2013-as évre Ft keretösszeg áll rendelkezésre. Az előző évi költségvetési törvényben (2011. évi CLXXXVIII. tv.) tervezettnél ez Ft-tal (+1,51%) magasabb de a 2011-es adatoktól azonban továbbra is jelentősen elmarad. Ha megnézzük a januári befogadási és finanszírozási adatokat, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal adatai ( ) szerint Ft került szétosztásra első körben a szolgáltatások között, a költségvetési törvényhez viszonyított maradvány: Ft. A évben az évkezdő finanszírozási támogatások összege Ft volt, a különbség Ft, vagyis ennyivel több került szétosztásra egy évvel ezelőtt a szolgálatok között. A pályázati finanszírozású szolgáltatások általános helyzete a évben az alábbi táblázatban látható, az év eleji adatokat feltüntetve: Támogató szolgálat Pszichiátriai betegek közösségi ellátása Szenvedélybetegek közösségi ellátása Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ell. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 3 Utcai szociális munka 4 Krízisközpont db Ft 84 db Ft 72 db Ft 53 db Ft 210 db Ft (106 db) ( Ft) (11 db) (?) db Ft 81 db Ft 78 db Ft 40 db Ft 205 db Ft 83 db Ft 14 db Ft 275 db Ft 80 db Ft 78 db Ft 54 db Ft 201 db Ft 83 db Ft 14 db Ft 1 Év közbeni pályázaton egy (már működő) szolgálat ellátatlan terület ellátásáért 6,75 mft támogatást kapott. 2 Év közbeni pályázaton 14 szolgáltató nyert befogadást 73,5 mft értékben, illetve fejlesztési pályázat került kiírásra 24 mft értékben. 3 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működési pályázata I. negyedévében kerül kiírásra, így a szolgáltatók száma és finanszírozási összege jelentősen változhat. 4 Az utcai szociális munka és a krízisközpontok 2012-től pályázati finanszírozásúak, a 2011-es adatok csak az összehasonlíthatóság miatt kerültek feltüntetésre. 2

3 TÁMOGATÓ SZOLGÁLATOK A támogató szolgáltok finanszírozási helyzete évre tovább romlott ra 275 szolgáltató maradt, egy szolgáltató esett ki a évben hozzá kell azonban tenni, hogy nem tudjuk, a 2013-as finanszírozást hány fenntartó fogadja el és hányan nem írják alá a 2013-as finanszírozási szerződést hez képest azonban a csökkenés jelentős, 63 szolgáltató szűnt meg, ez a 2011-ben működő szolgálatok csaknem egy ötöde). Fontos változás, hogy jelentősen csökkent a szolgálatok finanszírozása és a befogadott szolgáltatási kapacitás ez utóbbin belül a személyi segítés területén volt komolyabb visszaesés. A évi finanszírozás a évinek már csak 84,71%-a, közel 587 millió Ft (!)tűnt el két év alatt a szakmából, még a 2012-es évhez képest is komoly, 124 milliós elvonás történt. A személyi segítés esetében megszűnt a sávos finanszírozás bármely feladatmutató eseté egységesen Ft/FE az állami támogatás Változás Szolgáltatók száma 276 db 275 db -1 db Személyi segítés FE FE FE -7,91% Személyszállítás FE FE FE +0,25% Összesített feladatmutató FE FE FE -3,43% Finanszírozás összege Ft Ft Ft -3,65% GAZDASÁGOSSÁGI KÉRDÉSEK Minden valószínűség szerint a 2013-as év rendkívüli nehézségeket fog gazdasági téren okozni a támogató szolgáltatásoknak. Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, a szolgáltatások működési költségei rendkívüli mértékben emelkedtek, cserébe viszont a finanszírozás stabilan csökkenő tendenciát mutat. Finanszírozás A szolgáltatás állami támogatása az első pályázati ciklusban viszonylag stabil volt, voltak ugyan jobb és rosszabb évek, de összességében komoly elvonás nem történt. A drasztikus forráskivonás a második pályázati ciklushoz kapcsolódik, 2011 és 2013 támogatási összege között 587 millió Ft a különbség. Ha a teljesítményegységre vetített finanszírozást vizsgáljuk, akkor 2011-ben (az év eleji adatok alapján) Ft/FE támogatást nyújtott országos átlagban a támogató szolgálatoknak, 2013-ban ez már csak Ft/FE. A csökkenés hátterében az alábbi tényezők állnak: Kiadások az alaptámogatások aránya csökkent a teljesítménytámogatásokhoz képest az alacsonyabb finanszírozású szállítás befogadott mennyissége és arányai is nőtt a magasabb finanszírozású személyi segítés befogadott mennyisége csökkent a Ft/FE finanszírozású személyi segítés megszűnt 2013-ra között a hivatalos fogyasztói árindex kb. 20%-os áremelkedést jelez, ez önmagában is nagy tehertétel lenne minden gazdálkodó szervezetnek. A bérköltség szolgáltatók legnagyobb kiadási tétele, itt mind a minimálbér, mind a bérminimum (mint viszonyítási alap vagy tényleges bér) a teljes munkáltatói költség a fogyasztó árindexet is meghaladóan emelkedett. Ezzel szemben a dolgozók esetében reálértéken számolva jelentős (~10%) kereset-csökkenés következett be. 3

4 A másik, szemléltetés szempontjából kiemelt tétel az üzemanyagok ára, ami a szállító szolgáltatás működtetését meghatározza itt csaknem kétharmados áremelkedés következett be Változás Minimálbér (nettó) Ft/hó Ft/hó +11,6% Minimálbér (munkáltatói költség) Ft/év Ft/év +29,3% Bérminimum (nettó) Ft/hó Ft/hó +10,0% Bérminimum (munkáltatói költség) Ft/év Ft/év +24,0% E-95 benzin (APEH ár, január) 249 Ft/l 410 Ft/l +64,7% Gázolaj (APEH-ár, január) 278 Ft/l 430 Ft/l +57,68% Összesített fogyasztói árindex ~20% Méretgazdaságossági kérdések A méretgazdaságosság kiemelten fontos területe lenne a szolgáltatás finanszírozásának. Mivel a szolgáltatás költségszerkezetében a fix fenntartási költségek aránya magasabb a közvetlen teljesítményhez köthető mozgóköltségek arányánál, így fontos lenne, hogy a szolgáltatások a magasabb teljesítményen történő befogadása ez egyidejűleg javítja mind a gazdasági, mind a szakmai hatékonyság, hatásosság mutatószámait. Ezzel szemben a szolgáltatások a kisebb feladatmutató irányában mozdultak el, ami a kiadások növekedése és a támogatások csökkenése mellett rendkívül kedvezőtlen folyamat. 30,00% 25,00% 20,00% 21,01% 27,64% 18,48% 18,55% 19,93% 24,64% 21,82% 15,00% 10,00% 5,00% 12,00% 9,78% 14,91% 6,16% 5,09% ,00% 3000 FE FE FE FE FE FE A méretgazdaságosságot számos tényező befolyásolja. Optimális esetben az alaptámogatásának kellene fedeznie a szolgáltatás központi működési költségeit (szolgálatvezető illetmény, irodafenntartás költségei), míg az egyes szolgáltatások közvetlen működési költségeit a szolgáltatás teljesítményfinanszírozása és a beszedett térítési díj fedezné. Ennek gyakorlati megvalósuláshoz szükséges lenne, hogy (1) az alaptámogatás összege nagyságrendileg fedezze az alapvető központi költségeket, (2) a teljesítményfinanszírozás valós költségekre épüljön, és (3) a befogadott feladatmutatók bizonyos intervallumon belül lehessenek. Amennyiben valamelyik fenti tétel sérül, úgy a fedezet nélküli kiadásokat más területekre kell csoportosítani, ez összességében a gazdasági hatékonyság mutatóinak romlásával jár, a gyakorlatban pedig a térítési díj vagy a fenntartói hozzájárulás emelkedését okozza. A gazdasági optimalizációt nehezíti, hogy a szolgáltatónak (elvileg) első sorban a szakmai hatásosságot kell szem előtt tartania. A munkát nehezíti, hogy a szolgáltatói mozgásteret szűkítik a jogszabályok, illetve a szolgáltatás finanszírozási szerkezete is. 4

5 Személyszállítás esetén csak a 2013-as minimálbér fedezetére kb finanszírozott feladategység szükséges, ehhez adódnak a gépjármű fenntartásának fix (pl. biztosítás) és mozgó költségei (szerviz és üzemanyag). Nagyságrendileg feladategység szükséges ahhoz, hogy saját térítési díjbevételekkel kiegészítve fenntartható módon működjön a szállító szolgáltatás. Ezzel szemben ra 39 szolgáltató (14,2%) kapott FE alatti szállítási kapacitást (ebből16 szolgáltató FE alattit). Ilyen alacsony finanszírozott kapacitás esetén irreális a szállításból származó térítési díjra építeni, ez a szolgáltatási ág sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem képes önfenntartó módon működni. Személyi segítés esetén a két segítő bérminimumának éves költségeit FE finanszírozott feladatmutató fedezi, ez egy viszonylag magas és stabil 20%-os térítési díjbevételnél (ez nettó 400 Ft/óra díjat jelent) is legkevesebb feladategységet igényel. Ezzel szemben 109 szolgáltató esetében a befogadott feladatmutató nem éri el az feladategységet, további 44 szolgáltató van a FE alatti tartományban vagyis a szolgáltatók 55%-a nem képes a személyi segítést gazdaságilag hatékonyan működtetni. Ezen a területen kiemelném, hogy a személyi segítés FE feletti többletfinanszírozásának megszüntetése is negatív kihatású jelenségnek tekinthető ban 95 szolgáltató (34,5%) kapott FE feletti személyi segítés feladatmutatót magasabb finanszírozás nélkül. Ebben a szolgáltatói körben a magas feladatmutató általában magasabb személyi létszámmal párosult a csökkentések miatt pedig leépítések várhatóak, illetve a szolgáltatás színvonala is csökkenhet. 5

6 MUNKAREND 2013 A 2013-as év munkarendje az előző évhez képest kevesebb munkanap-áthelyezést tartalmaz, csak a december hónap munkarendje válik kissé kaotikussá. Munkanap áthelyezéssel nem járó ünnepnapok: március 15. péntek április 1. hétfő (Húsvét) május 1. szerda! május 20. hétfő (Pünkösd) október 23. szerda! november 1. péntek Munkanap áthelyezéssel járó ünnepnapok: Augusztus 20-hoz kapcsolódóan o augusztus 24. szombat munkanap o augusztus 19. hétfő pihenőnap Karácsonyhoz kapcsolódóan: o december 7. szombat munkanap o december 24. kedd pihenőnap o december 21. szombat munkanap o december 27. péntek pihenőnap Forrás: 28/2012. (IX. 4.) NGM rendelet a évi munkaszüneti napok körüli munkarendről 6

7 MINIMÁLBÉR ÉS BÉRMINIMUM BÉREK A 390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet értelmében a évre irányadó minimálbér, illetve a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő garantált bérminimum is emelkedett. MINIMÁLBÉR Havi Éves Bruttó bér Ft Ft Levonások Ft Ft Munkavállaló fizeti Ft Ft Teljes munkáltatói költség Ft Ft Államnak fizetendő Ft Ft Nettó bér Ft Ft Az előző évhez képest a dolgozók nettó bére Ft/hó összeggel (5,4%) emelkedik, ez elvileg kompenzálja a évi infláció okozta értékvesztést. A munkáltató számára ez éves szinten Ft többlet kiadást jelent. BÉRMINIMUM Havi Éves Bruttó bér Ft Ft Levonások Ft Ft Munkavállaló fizeti Ft Ft Teljes munkáltatói költség Ft Ft Államnak fizetendő Ft Ft Nettó bér Ft Ft A bérminimum esetében Ft nettó béremelkedés (5,5%) jelentkezik, ami reálértéken ismételten csak stagnálást jelent. A munkáltató számára ez éves szinten Ft többletköltséget jelent. Feltéve, hogy egy támogató szolgáltatónál 1 fő minimálbéren foglalkoztatott gépjárművezető, és 2 fő bérminimumon foglalkoztatott személyi segítő dolgozik, a szolgálatvezető bére pedig nem változik, a szolgáltatónak (ill. fenntartónak) 2013-ban Ft forrást kell átcsoportosítania a dolgozók bérterheinek fedezetére. Ebből lényegében a dolgozókhoz Ft (51%) jut el, a többi az állam jövedelme. KÖZALKALMAZOTI BÉRTÁBLA A 2013-as költségvetés érintetlenül (2008. évi állapotban) hagyta a közalkalmazotti szféra béreit szabályozó bértáblát. Mivel a minimálbér és a bérminimum felülírja a bértábla alacsonyabb összegeit, a teljes A oszlop, illetve a B oszlop sorába tartozó személyekre a minimálbér vonatkozik. A bérminimum felülírja a teljes C és D oszlopokat, illetve az E oszlop 1-9 sorában szereplő illetményeket. Nem mellesleg a bérminimum bruttó 8 ezer Ft-ra megközelítette a diplomás közalkalmazottak fizetendő ( F 1) bért. ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK A 2013-as adóévben megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalapkiegészítés. A cafetéria szabályok is változnak: Ft/év értékig 35,7%-ra emelkedik az adó ill. járulékteher. Az Erzsébet utalvány havi adható értéke Ft-ra emelkedik. 7

8 TÁMOGATOTT LAKHATÁS FONTOSABB JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK A Szociális törvény új ellátási formaként vezette be 2013 januárjától a támogatott lakhatást (1993. évi III. tv. 57. (2) e) pont). A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek, valamint a hajléktalan személyek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja (1993. évi III. tv. 75. (1) bekezdés). A támogatott lakhatás egy összetett szolgáltatáscsomagot takar, melynek részét képezi a lakhatási szolgáltatás, a mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitel, az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatás, az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén az étkezés, az ápolás-gondozás, a fejlesztés és a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatások biztosítása. A jogszabály alapján a meghatározott szolgáltatásokat a fenntartó szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel (pl. támogató szolgáltatást működtető szociális szolgáltatóval) kötött megállapodás útján is biztosíthat. Így a támogatott lakhatás esetében a szolgáltatónak lehetősége van, hogy ellátottjai számára bizonyos tevékenységeket a támogató szolgálat biztosítson megfelelő anyagi ellenszolgáltatásért cserében. A fenti rendelkezések megvalósulása még sok technikai jellegű kérdést vet fel, ezek tisztázása az elkövetkező időszak feladatai közé tartozik. A támogatott lakhatás egyik legfontosabb kérdése, hogy sikerül-e minden fogyatékossági típus esetén olyan modellt létrehozni, ami alkalmas a szélesebb körben való alkalmazásra? TÉRÍTÉSI DÍJAK SZABÁLYOZÁSA 317/2012. (XI. 13.) Kormányrendelet módosításai két helyen is érintették a támogató szolgálat térítési díjairól szóló jogszabályokat. A 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet esetében törlésre került a 14/A. (2) (5) bekezdés, ezzel a személyi segítés és a személyszállítás esetében alkalmazandó részletszabályok kikerültek a jogszabályból. 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 14/A. hatályos szövege (1) A támogató szolgáltatás térítési díja az egy feladategységre jutó szolgáltatási önköltség és a finanszírozási szerződésben meghatározott egy feladatmutatóra jutó állami hozzájárulás különbsége alapján megállapított támogató szolgálati óradíjból és szállítási kilométerdíjból áll. (6) Ha az ellátott szállítása pszichiáter vagy neurológus szakorvos által igazoltan csak állandó felügyelet mellett biztosítható, a szállítás időtartama egyidejűleg személyi segítésként is elszámolható, azzal, hogy az ellátott csak a szállítási díjat fizeti meg. Ugyanezen módosító kormányrendelet a érinti a támogató szolgálatok finanszírozásáról szóló 191/2008. (VII.30.) Kormányrendelet is. Számunkra fontos rendelkezés, hogy a 23. (3) alapján a kormányrendeletből törölt térítési díjakra vonatkozó szabályozás helyett a szolgáltatások Finanszírozási Szerződésében kerülnek rögzítésre a térítési díjra vonatkozó részletszabályok (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 10. (6) q) pontja). Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy a személyszállítás során a szolgáltató teljese jogszerűen választhasson a különböző elszámolási, illetve térítési díjszámítási eljárások közül. 8

9 MÓDSZERTANI FELADATELLÁTÁS január 1-től az országos szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi módszertani feladatokat és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság működtetésével összefüggő feladatokat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság látja el. (316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet) A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézeten belül december 31-ig működő Módszertani Igazgatóság Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központja átkerül az SzGyF szervezetébe. KÉPZÉSEK 41/2012. (XI. 28.) EMMI rendelete módosította a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendeletet. A legfontosabb változások a következők: A személyes gondoskodást végző személy mentesül a továbbképzési kötelezettség alól, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idő van hátra vagy heti 15 óránál kevesebb időtartamban végez személyes gondoskodást. A továbbképzési időszakba nem számít bele az az idő, amely alatt a továbbképzésre kötelezett három hónapot meghaladóan fizetés nélküli szabadságot vagy hat hónapot meghaladóan táppénzt, baleseti táppénzt vesz igénybe (szünetelés). A továbbképzési időszak tartama hat évre emelkedett. Ugyanazon minősített továbbképzési programon megszerzett továbbképzési pont az adott továbbképzési időszakban csak egyszer vehető figyelembe. Ez az időszakosan (évente) megrendezett szakmai napok esetében pontveszteséget eredményezhet. A szakmai tanfolyamon megjelölt célcsoportnak azonosnak kell lennie a tanfolyam képzési tervében megjelölt célcsoporttal! A rendelkezés logikus, hiszen lehetőleg a továbbképzési kötelezettségét mindenki olyan szakterületen teljesítse, ami a saját szakmaiságának megfelel de kérdés itt, hogy vajon van-e elegendő képzés minden területen? Szakmai tanfolyam szervezésére csak a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő szervezet jogosult. Ez ismét csak ésszerű, hiszen a professzionális képző-intézmények elvileg magasabb szakmai szintű képzéseket tarthatnak. Ellene szól, hogy ezzel a képző szervezetek egy kisebb köre jut stratégiai pozícióba, és maga a felnőttképzési akkreditáció még nem jelenti automatikusan, hogy a szakterületen értékes ismereteket nyújtó képzési program jön létre. A továbbképzési program minősítési díja duplájára emelkedik! A szakmai tanfolyam, illetve szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás esetén a közalkalmazottak részére a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, az A fizetési osztály első fizetési fokozata szerinti garantált illetmény összegének (a továbbiakban: alapdíj) 70%-a ( Ft), szakmai tanácskozás, külföldi vagy hazai tanulmányút, illetve szakmai műhely esetén az alapdíj 30%-a ( Ft). A szakvizsgázókat érinti, hogy a szociális alap- és szakvizsga elnöki feladatait a szociális vizsgaelnöki névjegyzékbe felvett személyek mellett a miniszter által a vizsgaelnöki feladatok ellátására kijelölt minisztériumi kormánytisztviselők látják el. Nem került be a jogszabályba az a tervezetben megjelenő rendelkezés, miszerint szociális alapismereteket nyújtó tanfolyamot, valamint alap- és szakvizsgát csak az NCSSZI szervezhet így a jelenlegi szakvizsgáztató intézmények "megmenekültek". 9

10 ADÓVÁLTOZÁSOK A 2012-ben evezett telefonadó értéke 2013-ban 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/sms lesz. Az adó ugyan a telefonszolgáltatót terheli, de beépül a szolgáltatás költségébe - a szolgáltatók áthárítják az ügyfelekre. A biztosítási adó 2013 januárjától lép hatályba (2012. évi CII. tv.). Az adó a biztosítási társaságokat terheli, de várhatóan legalább részlegesen beépül a biztosítási díjakba. A kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás adómentes, a CASCO biztosításokat 15% adó terheli, minden más vagyoni- vagy baleseti biztosítás adótartalma 10%. A évi CXVI. törvény alapján kerül bevezetésre az elektronikus pénzforgalmat terhelő pénzügyi tranzakciós illeték. Illetékköteles tranzakció: az átutalás, a beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás, a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett fizetőeszköz útján történő eladás, a kölcsöntörlesztés, valamint a jutalék- és díjbevételek felszámítása. Illetékköteles továbbá a készpénzkifizetés készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik. A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet teljesítésének napján keletkezik. Az illetékfizetési kötelezettség a fizető felet terheli, alapja a fizetendő összeg. A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 %-a, fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint, a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 %-a, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény vagy a kincstár kötelezett, a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 %-a a fizetési számláról történő készpénzkifizetés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz bankkártyát, hitelkártyát, illetve készpénz-helyettesítő csekket jelent. 10

11 JÁRÁSOK december 31-én megszűnnek a kistérségek, január 1-től pedig járások jönnek létre. A változás azonban több egyszerű névváltozásnál a kistérségek alapvetően nem közigazgatási jellegű szerveződések voltak, a járások viszont alapvetően egy új közigazgatási szintet határoznak meg a települések és a megyei szint között. A járási hivatalok feladata a megyei szintnél alacsonyabb, de települési szintnél magasabb szervezést igénylő államigazgatási feladatok ellátása, legfőképpen olyan területeken, ahol eddig a települési jegyzők (ill. jegyzői hivatalok) voltak illetékesek. Csak azok az ügyek maradnak a jegyzőknél, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete elengedhetetlen, vagy amelyekben országosan nem egységes szabályozás és helyi mérlegelési lehetőség is van. A járások szociális és gyámügyi (illetve az ezekhez közvetetten kapcsolódó) feladatai röviden a következők: Szociális igazgatási feladatok időskorúak járadéka megállapítása, felülvizsgálata, folyósítása ápolási díj megállapítása, felülvizsgálata, folyósítása alanyi és normatív alapon járó közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása, hatósági bizonyítvány kiállítása hadigondozotti ügyekben az első fokú hatósági jogkör gyakorlása Menekültekkel kapcsolatos feladatok a menekült, az oltalmazott és a menedékes részére a befogadás anyagi feltételeinek további igénybevételéről, valamint a külön jogszabályban meghatározott ellátásokról és támogatásokról való döntés a befogadás anyagi feltételei, valamint a külön jogszabályban meghatározott ellátások és támogatások korlátozásáról, megvonásáról illetve megtagadásáról való döntés A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása a személyi adat és lakcímnyilvántartás vezetése a járás illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgárok tekintetében Oktatással kapcsolatos feladatok közül: a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által meghatározott feladat- és hatáskörök ellátása Járási gyámhivatalhoz kerülő hatósági feladatok: A városi gyámhivatalok hatáskörébe tartozó gyámhatósági feladatok teljes köre A jegyző hatáskörébe tartozó gyámhatósági feladatok közül: az ügygondnok, eseti gondnok kirendelése, felmentése, munkadíjának megállapítása a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele (a települési önkormányzat anyakönyvvezetői továbbra is felvehetik a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot) a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése a szülő azon nyilatkozatának felvétele, melyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához védelembe vételről és megszüntetésről való döntés családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról való döntés és a felülvizsgálat iskoláztatási támogatás folyósítása szüneteltetésének kezdeményezése, a szüneteltetés felülvizsgálata 11

12 Támogató szolgáltatásokat a kistérségi rendszer megszűnése is érinti, mivel a járásoknak a kistérségre jellemző szociális feladat-ellátási kötelezettsége illetve lehetősége nincs. Amíg a kistérségi feladatellátás egy önkormányzati társulásra épült, a járás tisztán államigazgatási jellegű szerveződés. A helyi önkormányzatok társulása által fenntartott, pályázati finanszírozású szolgáltató esetén a 191/2008 (VII.30) Kormányrendelet szerinti jogok és kötelezettségek a társulási megállapodásban meghatározott, ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzatot illetik, illetve terhelik. A székhely szerinti helyi önkormányzat nyújthat be pályázatot, köti meg a finanszírozási szerződést, a támogatást a székhely szerinti helyi önkormányzatnak kell folyósítani, és azzal a székhely szerinti helyi önkormányzat számol el. (191/2008 (VII.30) Korm. r. 1. (3) módosította a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 49. ) JOGSZABÁLYOK DOKUMENTÁCIÓS VÁLTOZÁSOK A korábbi évekkel ellentétben (és a szociális ellátórendszer érintő jelentős változások ellenére) a jogszabályokban rögzített nyomtatványok közül egy sem változott. A 9/1999 (XI.24.) SzCsM rendelete nyomtatványai (Egészségi állapotra vonatkozó igazolás, Jövedelemnyilatkozat, Egyszerűsített előgondozás) az eddig alkalmazott formában és tartalommal töltendők. Az 1/2000 (I.7.) SzCsM rendeletben rögzített intézményi szabályzatok illetve a szakmai program szintén változatlanok, éppen úgy, ahogy az egyéni gondozási tervre vonatkozó részek (a támogató szolgáltatást illetően). A vezetendő nyilvántartás (1993. évi III. tv. 20. ) adattartalma sem változott. A 2012-es év tapasztalatai alapján azonban fokozottan tekintettel kell lenni arra, hogy a nyilvántartott személyek a személyükre vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési joggal rendelkeznek, és kérhetik a jogaik gyakorlásához szükséges adatainak közlését. KÖTELEZŐEN VEZETENDŐ DOKUMENTÁCIÓ A évet illetően az NRSZH nem adott ki (eddig) a kötelezően vezetendő dokumentumokat módosító szerződési mellékletet., így a 2012-ben érvényes dokumentumok tovább vezetendők. A személyszállítás esetében a választott elszámolási rendszernek megfelelően ( osztogatós vagy útvonaltervezős ) kell a szállítási elszámoló lapot alkalmazni, erre vonatkozóan a Segédanyag támogató szolgálatok több személy együttes szállítási elszámolásához című, 2012 augusztusában publikált szakmai iránymutatást kell figyelembe venni. Az útvonaltervező alapján végzett elszámolás esetén az elszámolás alapjául szolgáló útvonaltervet érdemes papír alapon is dokumentálni, igazolandó az elszámolt kilométer mennyiséget. SZAKMAI AJÁNLÁS 2012 őszén létrejött egy munkacsoport, melyben az NRSZH, az EMMI, a MÁK és szakmai szervezetek munkatársai dolgoztak azon, hogy a támogató szolgáltatások 2013-as szakmai ajánlásába beillesztésre kerüljenek olyan iránymutatások, illetve megoldások, melyek egyes problémák esetében mindenki által elfogadottak. A bővített szakmai ajánlás még nem jelent meg, de a várható változásokat érdemes röviden összefoglalni. A legtöbb esetben ezen iránymutatások már nem ismeretlenek, de formalizáltan eddig nem képezték a szakmai szabályozás részét. 12

13 Figyelem: az itt leírtak nem képezik sem minisztérium, sem az NRSZH hivatalos álláspontját, a (végleges) tájékoztatóban leírtak megjelenéséig csak tájékoztató jelleggel vehetők figyelembe. Több személyi segítő egyidejű igénybevétele Amennyiben a segített személy állapota indokolja, több személyi segítő egyidejűleg elláthatja úgy, hogy a gondozási tevékenységgel eltöltött idő valamennyi személyi segítő részére feladatmutatóba elszámolható, de az ellátott csak egyszer fizeti meg azt. A több személyi segítő ugyanazon időben történő ellátásának indokoltságának meg kell jelennie az ellátottal kapcsolatos gondozási dokumentációban (egyéni gondozási terv). A szolgálatvezető önálló segítői tevékenysége A szolgálatvezető munkaköri feladatai teljesítésén felül, a rendelkezésre álló szabad kapacitása terhére szükség esetén részt vesz a személyi segítői és szállító szolgáltatást érintő feladatok kivitelezésében. Térítési díjszámítással kapcsolatos felvetések Amennyiben a segített személy több támogató szolgálattal is megállapodást köt, abban az esetben mind a kettő szolgálat jogosult az igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 30 vagy kiskorú igénybevevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmének 20%-át figyelembe venni. A fentiekhez hasonló irányelvek alapján lehet eljárni abban az esetben, amikor egy családból több gyermek részére igénylik a támogató szolgáltatást. Jogszabály alapján valamennyi gyermek után jogosult a szolgálat a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelem maximum 20 %-ának igénybevételére, de ebben az esetben ajánlott átgondolni a fenntartónak a méltányosság gyakorlásának elvét. Szállítás közbeni felügyelet a megállapodásban Ha az ellátott szállítása csak állandó felügyelet mellett biztosítható, a szállítás időtartama személyi segítésként elszámolható. Ebben az esetben az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát tekintve a Megállapodás kiegészítése javasolt egy olyan ponttal, ami a szállítás közbeni felügyelet igénybevételére utal. Bentlakásos ellátásban élők számára biztosított szolgáltatás A bentlakásos intézményeknek teljes körű ellátást kell nyújtania az ellátottak részére, ebbe tartozik az is, hogy az ellátottakat az intézményben tartózkodása során felmerülő, a minden napi tevékenységéhez kapcsolódó helyekre, így orvosi vizsgálatra, iskolába, városi bíróságra stb. szállítsák. Ezen szállításokat az intézménynek kell megoldania. Ezen ellátottakra vonatkozóan e szállítási tevékenységre tekintettel a támogató szolgáltatás nem számolhat el támogatás alapjául szolgáló feladatmutatót. Az intézményi tartózkodást meghaladó tevékenység (pl. a hazautazás) nem tekinthető az intézményi ellátás részének, ez megvalósulhat a támogató szolgáltató bevonásával úgy, hogy az után a fenntartó támogatás alapjául szolgáló feladatmutatót számolhat el. 13

14 SZAKMAI MŰHELYEK SZAKMAI TEVÉKENYSÉG A 2012-es évben hagyományos műhely-találkozóink folytatódtak, összesen 11 alkalommal gyűltünk össze, hogy a támogató szolgálatokkal kapcsolatos általános és aktuális témákat megvitassuk: január 11. Kecskemét január 24. Budapest február 28. Kecskemét március 20. Szeged április 10. Szolnok május 8. Miskolc június 9. Borgáta június 27. Kecskemét augusztus 13. Szeged szeptember 25. Kecskemét október 19. Doboz A szakmai műhelyek leggyakoribb témája idén a KENYSZI/TEVADMIN rendszer bevezetésével kapcsolatos kérdések megvitatása volt, ez szinte minden alkalommal napirendre került. Az év eleji szakmai napokon a jogszabályok változása és az új pályázati ciklus tanulságai kerültek megvitatásra, az év vége felé már a évre várható jogi és szakmai változások, illetve a finanszírozás volt a legkedveltebb téma. Szintén kedvelt téma volt az év második felében az útvonaltervezős elszámolási rendszer. 14

15 SZAKMAI HONLAP A 2012-es évben a TámogatóWeb jelentős felújításon esett át. Áprilisban a honlap működését biztosító program újratelepítésre került, ezután pedig elkezdődött a szakmai tartalom frissítése, javítása és újratöltése. Év végéig 353 cikk, 78 külső hivatkozás (link) és több mint 60 esemény került fel a honlapra. Az új honlap valószínűleg beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a évi 43 ezer fölötti látogatottsága kifejezetten jónak mondható. Kiemelendő, hogy a TámogatóWeb évi működési költségeit a szakmabéli kollégák közadakozása révén sikerült előteremteni. ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ A 2012-es évben folytattuk a megkezdett munkát a korábban (még a referencia intézmény alatt) elindított szakmai kapcsolatépítés jegyében. Az év elején hoztuk létre a Támogató szolgálatok Facebook csoportot, minek 2013 elején 82 tagja volt. Szintén 2012-es kezdeményezés a közös levelezőlista (tamogato@lev-lista.hu), melyen jelenleg 60 cím regisztrált. A támogató szolgálatok 2012-es szakmai tevékenységét illetően sok pozitívumot lehet kiemelni, hiszen alapvetően külső források nélkül, a szakmában dolgozók lelkesedése és találékonysága révén sikerült mind a szakmai napokat, mind az egyéb közös fórumokat működtetnünk. SZAKMAI TEVÉKENYSÉG A szakmai napok tekintetében jó hír, hogy a Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ sikeresen akkreditált egy szakmai napot, egy 6 alkalmas szakmai műhelysorozatot és egy tanfolyami továbbképzést is. Ezen rendezvények megvalósítása előre láthatóan a 2013-ban rendelkezésre álló erőforrásokat le fogja kötni, szerencsés esetben egy-egy szakmai nap megszervezése várható. A TámogatóWeb esetében továbbműködésre készülünk, már folyamatban vannak a régi tartalmak aktualizálásai, felülvizsgálatai és készülnek új tartalmak is. Remélhetően az online közösségünk is tovább épülhet 2013-ban. Sajnos a szakmai tervek megvalósulása jelentős mértékben függ a támogató szolgálatok általános túlélési esélyeitől, a mindennapi túlélésért folytatott küzdelem a szakmai építkezéstől is jelentős erőket von el. 15