Nemzetközi gazdaságtan 8.

Nemzetközi gazdaságtan 8. Nemzetközi tıkeáramlás, transznacionális vállalatok Bacsi - Nemz gazd 7 1 Nemzetközi tıkeáramlás A világgazdasági kapcsolatok közül ez a legjelentısebb Formái: A reáltıke nemzetközi áramlása: közvetlen külföldi tıkebefektetés (KKB, Foreign Direct Investment - FDI) A pénztıke nemzetközi áramlása: külföldi portfólió befektetés (KPB) - tulajdonrész szerzése Hitelek, segélyek Bacsi - Nemz gazd 7 2 1

KÖZVETLEN KÜLFÖLDI TİKEBEFEKTETÉSEK (KKB -FOREIGN DIRECT INVESTMENT, FDI) Sokféle definíció - Cél: a bázisország vállalata ellenırizze a fogadó ország mőködı tıkéjét, ill. a fogadó vállalat menedzsmentjét tulajdonjogi megközelítés - az egyik ország megtakarításainak a másik ország számára rendelkezésre bocsátás (Inversen, dán közgazdász, 1936) - a termelési tényezık világmérető elosztása, a tıke a felesleggel rendelkezı országból a tıkehiányos országba megy, kiegyenlítıdés (ált. egyensúly-elmélet) - az államok közti kölcsönös függıséget erısíti, feljeszti a nemzetk. kapcsolatrendszert (globalizációs megközelítés) Bacsi - Nemz gazd 7 3 UNCTAD definíciója: KKB (FDI): olyan nemzetközi befektetés, amelyben az egyik országban székhellyel rendelkezı egység a másik országban lévı vállalatban tartós érdekeltséget szerez.hosszú távú viszony a vállalat és befektetı közt Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a vállalat menedzsmentjét Fajtái: - tıkerészesedés vásárlása értékpapír, beruházás, fúzió, lehet technológia átadása révén is - visszaforgatott profitok - hosszúlejáratú kölcsönök - Leányvállalat, társulások létrehozása a külf. vállalat részesedése min 50 % - fiókvállalat létrehozása részben v.egészben a külföldi vállalat tulajdonában Bacsi - Nemz gazd 7 4 2

A közvetlen beruházás (KKB) és a külföldi portfólió beruházás (KPB) megkülönböztetése KPB: értékpapírok vásárlása, melyeket a pénzpiacokon forgalmaznak (kötvény, részvény, határidıs ügylet, opció...) Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállatában, nem vezet a fogadó vállalat menedzsmentjének elvesztéséhez A KKB és KPB hatásainak eltérése: 1, a fejlıdéshez való hozzájárulás: KKB új technika, KPB ehhez pénzforrás 2, Idıhorizontbeli eltérés: KKB hosszabb, KPB rövidebb lehet 3, Motiváció: KKB: profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság KPB: profitnagyság (kamat, osztalék) 4, Ingadozás: KKB: a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják KPB: jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak A KKB és KPB elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmő! Bacsi - Nemz gazd 7 5 A közvetlen külföldi beruházások indítékai - Eltérı tényezıellátottságok kihasználása - természeti adottságokban megnyilvánuló különbségek - olcsó munkaerıvel való ellátottság- ha nemcsak olcsó, hanem emellett szakképzett is - munkaerı szakképzettségi különbségei - stratégiai jellegő ok - versenytárstól való megszabadulás, technológiákhoz való hozzájutás, piacvásárlás - kormányok, önkormányzatok által nyújtott kedvezmények - üzleti partnerek követése - helyi piaci kritériumoknak való megfelelés helyi gyártással - helyi piac ellátása olcsóbb helyi termeléssel - globális versenypozíció következtében a helyi piacon való jelenlét, és a protekcionizmus megkerülése Bacsi - Nemz gazd 7 6 3

I. I. II. A külföldi tıkebefektetések és nemzetközi vállalatok - történeti háttér: vh. elıtt (1900 körül) nemzetköziesedés és II. vh. lelassítja a folyamatot vh. után új lendület 1999-ben > 60 000 ilyen vállalat, > 500 000 leányvállalat 178 országban Elnevezés: transzancionális vállalat/társaság Rokon fogalmak gyakori átfedés, kevert használat : Nemzetközi vállalat: tevékenységét (termelés, kereskedelmi hálózat kiépítése, nem egyszerő keresk. tevékenység! ) legalább két országra terjeszti ki. Transznacionális vállalat: nemcsak a mőködése, de tıketulajdonuk is többnemzetiségő, több országban is érdekeltséggel rendelkezik, beruház. Multinacionális : kettınél több állam természetes vagy jogi személyei szervesen összefonódott részvétele jellemzi. A tulajdonosi sokféleség azonban nem befolyásolja jelentısen a vállalat üzletpolitikáját és nyereségorientációját Globális vállalat: üzletpolitikája globális, és minden piacon ugyanazt a globális terméket értékesíti (pl. a Coca Cola). (Multidomestic: minden országban testreszabott stratégia, termék, marketing. Bacsi - Nemz gazd 7 7 A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALAT fogalma: 1974, ENSZ (ECOSOC bizottság): Transznacionális vállalat (társaság): mőködése külföldi leányvállalatai révén egyszerre több nemzetgazdaságra is kiterjed, üzletpolitikája a vállalat összmőködésének eredményességére, globális optimalizálására orientált, és elsısorban az anyaországban lévı irányító csoport érdekei által meghatározott. DEFINÍCIÓ: az alábbi 3 kritérium együttes jelenléte - gazdálkodását 2 vagy több országban folytatja - centralizált döntéshozatal, globális stratégia - megosztja az információt, erıforrásokat, eszközöket és felelısséget a kül. országokban lévı leányvállalatok között Azaz: transzancionális vállalat lényege: irányítási egysége egy adott országban (bázisország) ez a többieket is irányítja Multinacionális vállalat: többnemzetiségő tulajdonban Bacsi - Nemz gazd 7 8 4

A nemzetköziesedés 4 típusa: 1. Koloniális, horizontális: költségminimalizálási céllal - kereskedelemteremtı, a KKB a fejletlenebb országokba megy - XIX. szd végére jellemzı nem egységes a technológia, kínálat sem, önálló gazdálkodás 2. Párhuzamos struktúra: több nemzetgazdaságban azonos, egységes piaci stratégia, azonos tevékenység, integrált technika és kínálati struktúra kereskedelemhelyettesítı, a KKB a fejletlenebb országokba megy a két vh. közt 3. Komplex integráció: egységes vállalati stratégia, párhuzamos v. kooperációs struktúra TNC-k megjelenése, KKB az azonos fejlettségő országokba megy II. vh. után 4. A vállalati értéklánc hatékonyabb allokációja: fejlesztés, termelés, marketing, menedzsment teljes nemzetköziesedés, KKB az azonos fejlettségő országokba megy napjainkban ez jellemzı Vállalati transznacionalizálódás: bel-és külgazdasági tevékenység összefonódása - háttere: felgyorsult mőszaki fejlıdés Bacsi - Nemz gazd 7 9 TNC-k céljai: Erıforrások megszerzése (nyersanyag, energia, olcsó munkaerı, szellemi tıke, technológia) Hatékonyságnövelés (méretgazdaságosság, tényezıellátottság) Piacszerzés Stratégiai célok, tulajdonszerzés A vállalat nemzetköziesedésének 6 szintje: (befolyásolja: a vállalati stratégia, piaci helyzet, hatékonyság, külgazdasági tényezık ) 1, Indirekt, ad hoc export: nem meghatározó a külpiac 2, Közvetlen, aktív export: a vállalat eredményessége függ a külpiactól 3, Licenc és know-how kereskedelem meghatározó fontosságú 4, Egyedi külföldi befektetések (joint venture) 5, Nemzetközileg komplex, integrált vállalatok közös stratégia, TNC-k 6, Vállalati globalizáció, komplex, mindent oda visz, ahol az adott tevékenység a leghatékonyabb! Bacsi - Nemz gazd 7 10 5

A transznacionalizálódás irányai Kifelé irányuló transznacionalizálódás (Külsı Tr): egy adott ország vállalatai külsı terjeszkedése más országokba Befelé irányuló transznacionalizálódás (Belsı Tr): egy adott országban mőködı vállalatokban való külföldi részvétel A kettı összefügg: kis, kevésbé fejlett országok esetén a Belsı Tr. megelızi a Külsı Tr-t ok: a külföldi technika, szervezési és vezetési tapasztalatok importja a belsı piaci teljesítmény javításához és a külsı sikerhez is kell! Ha a Belsı Tr-t nem követi Külsı Tr: a világ transznac. szektorától való egyoldalú, aszimmetrikus függés UNCTAD index az alábbiak átlagából: a vállalati össztıke külföldön befektetett hányada az üzleti forgalomból külföldön realizálódó rész aránya a foglalkoztatottak közül a külföldi érdekeltségeknél dolgozók aránya Példák (2000-ben): Unilever (élelmiszer, UK-NL): 90,1 EXXON (kıolaj, USA): 75,9 Nestlé (élelmiszer, Svájc): 94,2 Siemens (elektronika, Németo.): 58,0 Renault (gépkocsi, Franciao.): 61,8 Honda (gépkocsi, Japán): 60,2 A világ 100 legnagyobb társaságára nézve az index = 55 (1998-ban) Bacsi - Nemz gazd 7 11 A transznacionalizálódás globális terjedése 1999: a külföldön elhelyezett tıke kb: 10000 MRD USD 1986-1996 közt: évi összes tıkekiáramlás megháromszorozódott 1996: > 1000 MRD USD 1998: KKB > 4000 MRD USD ebbıl új befekt: 650 MRD USD (az össz. nemz. bruttó I 5,5 %-a) a többi: profitvisszaforgatás ( a fejlett ipari orsz-ban a KKB 50 %-a) és amortizáció A (z 50 % külföldi részesedés feletti ) TNC-k anyavállalatai 90 %-ban fejlett ipari országokban vannak: USA, Franciao., UK, Németo., Japán: 54 % A ténylegesen külföldiek által ellenırzött vállalatokban nagyobb az arányuk! A világ összes KKB-jének 20 %-a a 100 legnagyobb nem pénzügyi TNC kezében! Új jelenség: transznacionalizálódás a középvállalati szektorban: az össz. KKB 2-3 %-a itt! ok: a pénzügyi és információellátási szolg. fejlıdése A TNC-k külföldi vállalatainak éves forgalma 1998-ban >11 000 MRD USD = a világ össz exportjának 1,5-szerese Bacsi - Nemz gazd 7 12 6

Jellemzı tendenciák: - A külföldi leányvállalatok irányítása döntıen az anyavállalat menedzsmentje kezében - a leányvállalatok maguk is gyakran szereznek részesedést más leányvállalatokban (többszörös kötöttség) - könyvelési manipulációk: a más vállalati egységektıl vásárolt alkatrészek, anyagok transzferárai felnagyítása (a világpiaci ár 1,4- szerese is lehet!) nagyobb nyereség a legkedvezıbb adófeltételeknél - kulcsszerep a K + F- ben szérianagyságok növelése, termelıberuházások tıkeigénye, magas belépési költségek a legtöbb iparágban a nemzeti piac nem ad jó megtérülési lehetıséget, így a K+F költségeket csak nagy TNC-k tudják állni, ha a technikát széles körben hasznosíthatják - DE: K+F bevezetése a fogadó ország feltételeitıl (infrastruktúra, képzettség) is függ - fejlesztések az anyavállalatnál a strat. kevésbé fontos kutatókapacitás külföldre is telepíthetı otthon integrálják! - követı beruházások a leányvállalatnál a gyártmány adaptációja a fogadó országhoz, helyi fejlesztéssel Bacsi - Nemz gazd 7 13 Vonzerı TNC-k számára: Olcsó és képzett munkaerı Hatása: az ilyen munkaerıt fogl. TNC-k az alacsonyan fejlett országokat integrálják a világgazdaságba (a fogadó ország piaca nem fontos, a terméket a fejlett országokban adják el) Döntési szempont: - alacsony bérszint - a munkaerı megbízhatósága - a kormány képessége a társ.-i feszültségek kezelésére Következménye: - azonos teljesítmény mérce, követelmények - a munkaerıpiac nemzetközi szakmai szabványai kialakulnak CSÖKKENTI-E A TNC KÜLFÖLDI FOGLALKOZTATÁSA A HAZAI FOGLALKOZTATÁST? Általában nem: de átstukturálja: a megszőnı képzetlenebb munkahelyek helyett magasabban képzett munkaerı kereslete nı. Bacsi - Nemz gazd 7 14 7

A külföldi befektetések földrajza A fıbb térségek részesedése a KKB-bıl térség Fejlett ipari országok Közép-Kelet-Európa Fejlıdı országok Összesen Ebbıl: EU USA Japán Ebbıl: Ázsia Afrika Latin-Amerika 1980 (%) 78,0 36,7 17,3 0,7 0,5 21,5 8,0 4,0 9,5 100 1998 (%) 70,0 36,5 21,4 0,7 4,0 26,0 40%-a Kínába! 17,0 2,0 7,0 100 2000-ben:% EX IM 60 30 20 30 4 0,5 0,3 3-4 az összeg 95%-án 10 ország osztozik! Fontos változások: A fejlıdı országok (Kína!) részesedése nıtt Közép-Kelet-Európa részesedése nıtt: privatizáció során TNCk (vállalatakvizíciós és piacszerzési céllal) KKB összege 1990-ben 1 MRD USD, 1999-ben 110 MRD USD Preferált országok(1999): Magyarország 22 % Lengyelország: 26 % Csehország: 15% Oroszország: 14% Új tıkebeáramlás: 16 MRD USD Bacsi - Nemz gazd 7 15 A TRANSZNACIONÁLIS BEFEKTETÉSEK ÁGAZATI MEGOSZLÁSA feldolgozóipar szolgáltatások kitermelı feldolgozó szolgáltató ágazat nyersanyag term. és elsıdl. feldolgozás 1990-es évek 1980 19 % 49 % 32 % DE: eltérés a fejlett ipari országok és fejlıdı országokban: Fejlett 43 % 50 % 24 % Nyersanyagtermelı ágazatok: néhány nagy konglomerátum kezében egész országok helyzetét képesek befolyásolni Leginkább érintett: kıolajipar Feldolgozóipar: TNC-k szerepe ott erıs, ahol a globális kereslet homogén pl: elektronika, autóipar, repülıgépgyártás, vegyipar, gyógyszeripar, cigaretta, üdítıital gyártás A világ 100 legnagyobb vállalata (ipar): 20 elektronika, IT, 14 vegyipar, gyógyszeripar, 12 autóipar, 11 élelmiszeripar Szolgáltatóipar: a 80-as évek közepe óta nı a TNC-k száma (bankok, biztosítók, Bacsi kereskedelem, - Nemz gazd 7idegenforgalom, szállítás, távközlés) 16 7 % 1990 12 % 40 % 48 % fejlıdı 50 % 36 % 8

A transznacionális vállalatok és az állami szerepvállalás TNC-k hatása az állami gazd. pol.-ra: Dimenziói: 1, TNC és anyaország gazd.pol. 2, TNC és fogadó ország gazd.pol. Globalizáció: nı az érdekkülönbség a TNC és az állam közt! Okai: - A TNC-k az állam által meghatározott intézményi keretfeltételek közt mőködnek: alkalmazkodási kényszer - Ha az állami feltételrendszer a TNC számára nem megfelelı: mozgékonyak! (de: kis változásokra nem érdemes mozdulni, költségek!) - A TNC-k a gazdasági erıviszonyok révén befolyásolják a kormány ellenırzési, szabályozási lehetıségeit A TNC-k mőködését korlátozó eszközök: - versenypolitika: monopólium ellenesség, egyes fúziók tiltása - ok: USA hatékonyság; EU az integráció közérdek - beruházásvédelem: kettıs adóztatás megakadályozása, kisajátítás ellen védı szabályok A TNC-k hatása a fogadó országban: cél: a lakosság jólétének, emberi és természeti erıforrásoknak a védelme sikertényezık: - fogadó ország politikai stabilitása, kiszámítható gazd. politika - a fogadó kormány pozitív magatartása vállalkozások felé - a nemzeti gazd.pol. illeszkedése a nemzetközi gazdasághoz - fontos helyi termelési tényezık piaci ára alacsonyabb a világpiacénál - munkaerı képzettsége, magatartása, megbízhatósága, üzleti erkölcs - közvélemény és politikaformáló erık szimpátiája külföldi váll. felé A politikai kockázatot a magas haszon sem semlegesíti! Konfliktus lehetısége: TNC Bacsi is és -állam Nemz is gazd a saját 7 hasznát maximalizálná! 17 A KKB NEMZETGAZDASÁGI HATÁSAI / 1 Pozitív: Mérhetı: 1. fizetési mérleg tıketöbblete, hiány csökkentése 2. nettó export növekedés, importmegtakarítás 3. üzleti forgalom, fizetett adók, belsı foglalkoztatottság és lakossági jövedelmek nınek 4. helyi vásárlások, alvállalkozói forgalom, K+F hozzájárulás, GDP nı Nem mérhetı: 1. mőszaki színvonal emelkedik 2. vezetés és munkaerı képzettsége és tapasztalatai nınek 3. gyártmányok és szolgáltatások minısége nı Mindezek nem mind egyszerre jelentkeznek, és ügyes gazdaságpolitika mellett érvényesíthetık csak! Bacsi - Nemz gazd 7 18 9

A KKB NEMZETGAZDASÁGI HATÁSAI / 2 Negatív: - fıként a kisebb országokban! 1. a TNC-k által létrehozott új értékbıl kevés marad a fogadó országban 2. erısödik a világpiacon a közvetlen függıség, az ország sebezhetıbb lesz, kiszolgáltatott a TNC-k felé (fiz. mérleg, export, stb. miatt), a TNC üzleti stratégiaváltása az egész országra hat 3. torzíthatja a termelési és fogyasztási szerkezetet (pl. luxusfogyasztás ösztönzése) 4. importnövekedés és egyensúlyvesztés lehetısége 5. monopolhelyzet, transzferárak GDP elszívása! 6. a helyi vállalkozások lehetıségeit korlátozhatják (jobb technológia, hitelképesség, külföldrıl történı beszállítások, környezetszennyezés) 7. akvizíciók után a dolgozók elbocsátása, munkanélküliség, társadalmi feszültségek MA: a TNC-knek nem érdeke a fogadó ország gyengítése, de így is elınyösebb helyzetben vannak! Globalizáció: a KKV-k számára problémák ezek alig 1%-ának van jelentısebb nemzetközi tevékenysége többnyire elszigetelt, regionális piacokon mőködnek Bacsi - Nemz gazd 7 19 MAGYARORSZÁG TRANSZNACIONALIZÁLÓDÁSA KKB: Hazánkban 1972 óta lehetséges de: 1990-ig túl kockázatos volt (jogi, pénzügyi, közigazgatási feltételek hiányoztak!) 1990-tıl: igen jelentıs szerepet játszik a külföldi szektor A transzancionális vállalatok hatásai hazánkban: (általában: növelték a szegénységet, ahol az ország a belsı gazdasági problémákat nem tudta kezelni.) - profitrepatriálás kezdetei Befolyásolja az alábbiakat: - a lakosság jövedelmét, foglalkoztatását, mőszaki fejlıdést - a kereskedelmi és fizetési mérleget (EX, IM, profitrepatriálás) - a nemzetközi versenyképességet: pozitívan modernizálódás, gazdasági felzárkózás a vállalatok szintjén (állam segíti v. akadályozza) - a társadalmi jólétet: iránya??? A TNC-k veszélye a gyenge gazdaságokra: a gazdaság dualizálódhat - egy modern, külföldi érdekeltségő szektor, és - egy elmaradott, hazai szektor a veszély Magyarországon is létezik a transznacionalizálódás kezdetén tipikus Bacsi - Nemz gazd 7 20 10

Új vonzó tényezık: - piac, képzett és relatíve olcsó munkaerı, infrastruktúra, jogi és intézményi rendszer kiépítettsége - állam fogadó készsége korrekciók, ezért egyes TNC-k kivonulása, mások bejövetele várható (Pl. Írország esete) - Magyarország EU-tagsága vonzó EU-n kívüli TNC-knek (EU: EU-beli TNC-k felé liberális, 4 szabadság! de: állami megrendelések 95 %-a EU-n belüli nemzeti vállalatnak megy!) Jövıbeli kilátások: további transznacionalizálódás, nemzetköziesedés Elınyök kihasználása gyakorlatias hozzáállással A közérdeket sértı profitmaximalizálási törekvések korlátozása 1990 óta az egy fıre esı FDi import a KKE régió legmagasabb értéke Legnagyobb része: versenyképes feldolgozóiparba (jármő és villamos berendezések), és szolgáltatóiparba FDI 80 %-az az EU-ból, és 30 %-a Németországból Újrabefektetett jövedelem az FDI fele (2004 körül), növekvı arány Bacsi - Nemz gazd 7 21 KKB (FDI) Magyarországon FDI bejáramlás 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1990 1995 2000 2005 millió Bacsi - Nemz gazd 7 22 11

FDI származási ország szerint, 2003 31% 4% 5% 29% 20% Németország Hollandia Ausztria USA Franciaország Egyéb országok 11% Tulajdonosi kör, származási ország Bacsi - Nemz gazd 7 23 Ágazati megoszlás FDI ágazati megoszlás, 2003 9% 11% 9% 9% 10% 25% 17% 10% Jármőgyártás Villamos gép, mőszer gyártás Egyéb feldolgozóipar Kereskedelem, javítás Ingatlanügylet, gazd. Szolgált. Pénzügyi tev. Bacsi - Nemz Szállítás, gazd távközlés 7 24 12