FEJLESZTŐ FELADATOK TANÁRI KÉZIKÖNYV BIIOLÓGIIA 10. évfolyam
A feladatsorok összeállításában közreműködtek: Both Mária Fazakas Andrea Gadóné Kézdy Edit Holzgethán Katalin Kecskés Ferenc Kerényi Zoltán Lászlóné Pátkai Zsuzsa Maróthy Mária Pintérné Mészáros Ildikó Vései Péter Szerkesztette: Csorba F László A program szakmai vezetője: Csorba F László 2
TARTALOM BEVEZETÉS 1. A KOMPETENCIÁK 2. A TANÁRI KÉZIKÖNYV SZERKEZETE ÉS HASZNÁLATA NÖVÉNYTAN ÉS NÖVÉNYÖKOLÓGIA I. ISMERKEDÉS A NÖVÉNYISMERET KÖNYVVEL 1. A NÖVÉNYFÖLDRAJT ELEMEI AZ INDIKÁCIÓ (G) 2. A NÖVÉNYFÖLDRAJT ELEMEI FLÓRA ÉS VEGETÁCIÓ (G) 3. A NÖVÉNYEK ELTERJEDÉSE, FLÓRAELEMEK (G) 4. OLVASS AZ ADATOKBÓL! (F) 5. NEM MINDEN LEN EGYFORMA (G) 6. NEM MINDEN PÁR SZERETI EGYMÁST (E) II. ÉLETKÖZÖSSÉGEK 7. KIRÁNDULÁS EGY MELEG HEGYOLDALON (G) 8. PATAKPARTI SÉTA (G) 9. HÍNÁROK KÖZT (G) 10. EGY DUNAPARTI LIGETBEN (G) 11. VAKSZIK (G) III. AMIRŐL A NÖVÉNYEK MESÉLNEK 12. SPÓRÁS HAJTÁSOK (G) 13. ÉGERLIGETEK LAKÓJA (G) 14. LEBEGŐ HÍNÁR (G) 15. EGY VÉDETT NÖVÉNYÜNK (G) 16. MI VAN A KÉTFORINTOSON? (G) 17. EGY AGRESSZÍV GYOMNÖVÉNY (G) 18. CSALÁN, AMI NEM CSÍP (G) 19. EGY EHETŐ GOMBA (G) 20. PILLANGÓS VIRÁGÚ JÖVEVÉNY (G) 21. EGY RITKA KOSBOR (G) 22. EGY SZEGFŰFÉLE (G) 23. A GONOSZ ARANKA (G) 24. A VAJ IS LEHET VIRÁG (G) 25. VICSOROG, DE NEM HARAP (G) 26. VIZES PÁRNA (G) 27. NEM AZ, AMINEK LÁTSZIK (G) 28. AZ ÁLCÁZÁS NAGYMESTEREI (G) 29. NÁD, VÍZ NÉLKÜL (G) 30. SZIKLALAKÓK (G) 31. OLYAN, MINT A SELYMES HAJ (G) 32. MIT TUDSZ A PARLAGFŰRŐL (F) 33. A KIS IGÉNYTELEN (G). 34. A PARLAGFŰ TÁMAD, MIT TEJETÜNK? (G) 35. REND A LELKE MINDENNEK (E) 36. SZERVES, VAGY SEZRVETLEN SZÉNFORRÁST HASZNÁL? (E) 37. KI, HOL ÉL? (E) 38. MEGFÉRNEK-E EGYMÁS MELLETT? (E) 39. KI, MILYEN KÉMHATÁST SZERET? (E) 40. TŰRI-E A ZAVARÁST? (E) 3
IV. TEREPI MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK 41. A GYEPEK MINTÁZATA (G) 42. NÉGYZETRŐL NÉGYZETRE (G) 43. A KVADRÁTOZÁS TECHNIKÁJA (G) 44. GYEP- ÉS LOMBKORONASZINT BORÍTÁS MÉRÉSE (G) 45. A CSILLAGVIRÁGOK (G) 46. A SÁFRÁNYOK (G) 47. SZENT ISTVÁN KIRÁLY SZEGFŰJE (G) V. A NÖVÉNYI SZÖVETEK 48. KERESD A PÁRJÁT! (F) 49. SZÖVETSZAKÉRTŐK (G) 50. PÁROSÍTÓ JÁTÉK (G) 51. SZÖVETEK TÁRSASJÁTÉK (G) VI. A GOMBÁK TESTFELÉPÍTÉSE 52. ISMERKEDÉS A GOMBÁKKAL (F) 53. RENDSZEREZZ ÉS KÍSÉRLETEZZ! (G) 54. A GOMBÁKRÓL MINDEN (E) 55. GOMBAKÜLLEM (F). 56. BELÉPÉS A GÁZCSERENYÍLÁSOKON (G) 57. NEM MINDEN GOMBA VALÓDI (E) VII. A NÖVÉNYEK TESTFELÉPÍTÉSE 58. NAGYÍTÓ ALATT A MOHÁK (F) 59. HOGYAN SZAPORODNAK A MOHÁK (G) 60. MOHAÖSSZESÍTŐ (E) 61. ÖRÖKZÖLDEK (F) 62. MILYEN A KARÁCSONYFA?(G) 63. SÉTA A FENYVESBEN (E) 64. KÉTSZIKŰEK TETŐTŐL TALPIG (F) 65. ISMERKEDJ A FÁKKAL, BOKROKKAL! (G) 66. KÉPRŐL SZÖVEG (E) 67. A BAB ÉS A TULIPÁN (F) 68. MIKROSZKÓPPAL A NÖVÉNYEKBEN (G) 69. RAJZBAN ÉS SZAVAKBAN (E) 70. CSAK A HELYZETÜNK VÁLTOZIK (F) 71. AZ AUXINKONCENTRÁCIÓ HATÁSA A NÖVEKEDÉSRE (G) ÁLLATTAN, ÁLLATÖKOLÓGIA ÉS ETOLÓGIA VIII. AZ ÁLLATOK SZERVEZETE 72. A SZIVACSOK SEJTJEI (F) 73. RAJZOLJ, SZÍNEZZ, FELIRATOZZ! (G) 74. ISMERED-E A SZIVACSOKAT? (E) 75. MIBŐL LESZ A SZITAKÖTŐ? (G) 76. CSÚNYA HERNYÓBÓL GYÖNYÖRŰ PILLANGÓ (G) 77. CSAK A NŐSTÉNYEK CSÍPNEK (G) 78. AZ ÍZELTLÁBÚAK, DE MÉGIS MÁSOK (F) 79. SOKFÉLÉK VAGYUNK (G) 80. AZ ÍZELTLÁBÚAK TESTFELÉPÍTÉSE ÉS ÉLETMÓDJA (E) 81. A PETÉBŐL NEM EGYFORMÁN BÚJUNK KI (F) 82. MEGDÖBBENTŐ SZÁMOK (G) 4
83. AHOL A HÍMEK DÍSZESEK (E) 84. A PUHATESTŰEK (F) 85. NEM HAGYOMÁNYOS VÉDEKEZÉS ÉS TÁPLÁLKOZÁS (G) 86. KIRE JELLEMZŐ (E) 87. EZ, MEG AZ A KALMÁROKRÓL (F) 88. KERESD A SZÖVEGBEN! (G) 89. KÉSZÍTS RENDSZERT! (E) 90. A KANADAI ÉS AZ EURÁZSIAI HÓDOK (G) 91. BÚVÁRKODJ A SZÖVEGBEN! (G) 92. KUTAKODÓ (G) 93. TUDOD-E MÁR, HOGY IGAZ VAGY HAMIS? (E) 94. A BANÁNOSLÁDA ZÁRJÁNAK REJTÉLYE (G) 95. MIKE HATALOMÁTVÉTELE (G) 96. CSIMPÁNZOK VISELKEDÉSE (E) 97. CSOPORTOSÍTÁS, DE MÁSKÉNT (F) 98. MINDENT A GERINCESEKRŐL (G) 99. GERINCESEK SZERVEZETE (E) VIII. AZ ÉLŐLÉNYEK SOKFÉLESÉGE ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK 100. AZ ÁLLATOK (E) 101. EGYSEJTŰ EUKARIÓTÁK ÉS NÖVÉNYEK (E) 102. NÖVÉNYEK, BAKTÉRIUMOK, GOMBÁK ÉS EGYSEJTŰ EUKARIÓTÁK (E) 103. ÉLETMÓDOK (E) 104. VEGYES (RENDSZERTANI-ÉLETMÓDBELI) HALMAZOK (E) 105. ÉLŐLÉNYEK ÉS ÉLETMŰKÖDÉSEK DOMINÓ JÁTÉK ÖNÁLLÓ TERVEZÉS, VITA, FELELŐSSÉG 106. A LEGÉRDEKESEBB ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK I.(F) 107. A LEGÉRDEKESEBB ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK II. (G) 108. A LEGÉRDEKESEBB ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK III. (G) 109. AZ ATOMENERGIA FELHASZNÁLÁSA (G) 110. AZ ATOMENERGIA FELHASZNÁLÁSA ÉRVEK KERESÉSE (G) FÓLIAMELLÉKLETEK A 12., 16., 19., 21., 23. ÉS 99. FELADATOKHOZ 5
BEVEZETÉS Ebben a feladatgyűjteményben a szociális és életviteli-környezeti kompetenciát fejlesztő feladatokat találhatnak, melyek tartalmilag a középiskolai biológia 7-10. évfolyamában tanított témakörökhöz kötődnek. A kompetenciák fogalma A kompetencia fogalmának meghatározása és a kompetenciák típusainak beosztása országonként, fejlesztő műhelyenként eltérő. Általános értelemben a tudás megszerzésének, rendezésének, korrekciójának, megosztásának és alkalmazásának képességét jelenti, szemben a puszta felidézéssel (reprodukcióval). Egy lehetséges és részletesen kidolgozott tipológiát láthatunk az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján (www.ofi.hu mátrix-kereszttantervi kompetenciák). Ez a rendszer az alábbi felosztást követi: Módszertani kompetenciák Megfigyelés / Kísérletezés / Mérés Stratégia tervezés / IKT (információs és kommunikációs technológia) alkalmazása Intellektuális kompetenciák Problémamegoldás / Rendszerszemlélet / Alkotóképesség Alternatívaállítás / Kritikus gondolkodás / Valószínűségi szemlélet Történetiség követése / Összehasonlítás / Osztályozás Rendszerezés / Oksági gondolkodás / Modellalkotás Lényeg kiemelése / Példakeresés / Analógiák felismerése Kapcsolatba hozás Kommunikációs kompetenciák Szóbeliség / Írásbeli munka / Képi információ feldolgozás Információkezelés / IKT-alkalmazás / Forráskezelés Kommunikációértékelés Személyes és társas kompetenciák Önértékelés / Nyitottság / Empátia Társas aktivitás / Önfejlesztés / Pozitív gondolkodás Egészségtudatosság / Környezettudatosság / Társadalmi érzékenység Etikai érzék / Felelősségérzet / Szervezőképesség Döntésképesség / Esztétikai érzék / Harmónia A sokféle, részben átfedő kompetencia szinte mindegyike kapcsolódik azokhoz a készségekhez, melyek fejlesztését szolgálják ezek a feladatok. A szociális kompetencia gyűjtőfogalma tág értelemben mindazokat a készségeket jelenti, melyek lehetővé teszik az együttműködést, közös tervezést, kisebb-nagyobb csoportok harmonikus és hatékony együttműködését. A környezeti kompetencia a biológiában tartalmilag a szerveződési szintek szerinti gondolkodást jelenti (minden szerveződési szintnek a magasabb szint a környezete), gyakorlati szempontból pedig az ehhez szükséges tudás megszerzésének módszereit és a tudás birtokában a megalapozott döntéshozás képességét. 6
Ehhez szorosan kötődik az életviteli kompetencia, mely a helyes döntések következményeként lehetővé teszi az egészséges életvitelt és az ezt biztosító környezet fenntartását. E rendkívül tág kereteket a NAT 7-10. évfolyamra előírt anyaga tölti meg tartalommal. A tanári kézikönyv szerkezete és használata E feladatok előismeretként nem követelnek mást vagy többet, mint a NAT-ban vagy a érettségi vizsgakövetelményekben leírtak, az egyes konkrét feladatok viszont sokszor tartalmaznak olyan plusz információt, amit önmagában, vagy valamely segédeszközzel (pl. Növényismeret könyv [NI], Internet) föl kell használni a sikeres megoldás érdekében. Általában nem cél az, hogy az olvasottakat a növendékek lexikálisan rögzítsék ( bemagolják ), hiszen az olvasottak csak példák, lehetőségek egy-egy kompetencia fejlesztésére. A feladatok célja nem az ellenőrzés-értékelés (osztályozás), ezért a Megoldás részben nem is szerepelnek pontszámok. A megoldókulcsok ugyanakkor eléggé egyértelműek ahhoz, hogy lehetővé tegyék egy-egy kompetencia meglétének (vagy hiányának) jelzését, kibontakozásának segítését és a fejlődés eredményének föltárását is. Ennek érdekében a legtöbb feladat egy összetettebb sor, legegyszerűbb esetben egy feladathármas (triád) része. Ezek a részek: a készség felmérése (F), gyakorlás (G) és áttekintés, ellenőrzés (E). Nehézségük, hosszuk, tartalmuk lehetőség szerint hasonló, így alkalmasak a kompetencia (készség) gyarapodásának nyomon követésére. Céljuk a fejlesztő értékelés (tehát nem az osztályozás, pontozás). A faladatok egymással a triádok határain túl is tartalmi és didaktikai kapcsolatban állnak. Néhány feladat a többi feladat megoldását alapozza meg, ezek nem hagyhatók ki, és sorrendjük is kötött. Mások száma tág határok közt változtatható, például az osztály létszámától függően (ilyen pl. az Amiről a növények mesélnek sor). Vannak összefoglaló feladatok is, ezek közül válogathat a szaktanár, de időrendben nyilván csak a példák feldolgozása után következhetnek. Néhány újszerű feladat (pl. a dominó-játék) létszám-függő, ezért a szaktanár a helyi viszonyok ismeretében döntsön alkalmazásáról, esetleg a játék szabályainak célszerű módosításáról. A feladatok feldolgozásának módja sokféle lehet. A rendelkezésre álló időt, az adott tanulócsoport képességeit, a feladatok tanórába való beillesztésének lehetőségeit és az adott feladatsor irányultságát mérlegelve lehetőség van a közös-, a csoport- vagy az önálló munkára. Ugyanakkor fontos, hogy a közös szóbeli értékelés ne maradjon el, hiszen a feladatok jelentős része megkívánja a tanári magyarázatot, reflexiót, a tapasztalatok értékelését, a tanultak integrálását. Mindezekhez segítséget nyújtanak a feladatok tanári változatában található módszertani ajánlások, amelyek javaslatot tesznek a munkaformára, az értékelési szempontokra, illetve megjelölik, hogy a feladat mely kompetenciák fejlesztésére alkalmas elsősorban. Ezen kívül a Továbblépés című rész minden feladat után további lehetőségeket kínál a feladat továbbfejlesztésére mind tartalmilag, mind a munkaforma tekintetében. A tanulói változat a sokszorosítható feladatlapokat tartalmazza. 7
I. RÉSZ NÖVÉNYTAN ÉS NÖVÉNYÖKOLÓGIA Fotó: Csorba László 8
I. Ismerkedés a Növényismeret könyvvel 1. A növényföldrajz elemei Az indikáció (NI: 11.old.) (G) 1. Mit jelent az indikáció szó? 2. Mely anyagokat nevezzük a kémiában indikátoroknak? Hogyan működnek, mit jeleznek? Az indikáció az ökológiában egy elképzelt jegyzőkönyv elemzése Az alábbi ábrán egy elképzelt kirándulás jegyzeteit láthatjuk. A kirándulás 4 különböző életközösségen (társuláson) át vezetett (I:-IV.jelű sorok). A kiránduló csoport fölírta, hogy hol milyen növényfajokkal találkozott (A-F jelzéssel), és azt is, hogy mennyire volt gyakori ott az adott faj (+++ = tömeges; ++ = gyakori; + = ritka). A faj piktogramja és betűjele A vizsgált élőhely (életközösség) A B C D E F I. ++ + + II. +++ ++ + III. +++ ++ + IV. + +++ ++ 3. A fentiek alapján mely fajok ragaszkodtak (a négy közül) csak egy bizonyos élőhelyhez:. 4. Mely fajok voltak társulásközömbösek, azaz, amelyeknek mindegy, hogy melyik életközösségben élnek? 5. Mely fajok voltak egy-egy életközösség jellemző indikátorai:. 6. Mely fajokról sejthető, hogy környezeti igényeik hasonlóak?.. 9
Az Adatbázis használata Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A könyv végén található Adatbázisban (NI: 246-263.old) konkrét fajok élőhely igényeit tüntették fel. Tanulmányozzuk először az Ökológiai mutatók jelentését (NI: 247. old.) majd keressünk a táblázatból néhány olyan fajt, amelyik 7. igen száraz környezetet (W=1) jelez:.. 8. erős emberi beavatkozást (degradációt) (Z=5) kedvel, ill. jelez:... 9. savanyú kémhatású talajt (R=1) jelez:... 10. Mit jelent, ha egy növény valamelyik ökológiai mutatója 0?...... 11. Vannak olyan növények az adatbázisban, amelyeknél egy vagy több ökológiai mutató hiányzik. Mi az oka ennek? Mi a közös ezekben a növényekben?.. Általánosítás 12. Az eddigi példák alapján fogalmazzuk meg, mi a hasonlóság a biológiai (ökológiai) indikáció, és a kémiai indikáció (például sav-bázis indikáció között). Mi az a különbség, ami a biológiai indikációt a kémiainál bonyolultabbá teszi?..................... 10
Értékelési szempontok (1.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret (Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Megoldás 1. Jelzés (latin) 2. Olyan anyagok, amelyek a környezet valamely tulajdonságát (pl. ph-ját) általában színváltozással jelzik. 3. A C és E faj a II. jelű területhez ragaszkodott, a B a III.-hoz. 4. Az F társulásközömbös (mert mind a négy élőhelyen előfordul). 5. A társuláshű (egy bizonyos élőhelyen fordul elő) fajok a legjobb indikátorok (B, C, E). (Tömegességével a D és az F is jellemzi a IV. területet, de ezek nem társuláshűek.) 6. Az együtt, gyakran vagy tömegesen előforduló fajoké: a C-E; a B-D, és részben a D-F párok. 7. Például a hegyi ternye, a taréjos tarackbúza (W=1) Más helyes megoldás is elfogadható. 8. Például a takarmánylucerna, szürke madársóska (Z=5) Más helyes megoldás is elfogadható. 9. Például a saspáfrány (R=1) Más helyes megoldás is elfogadható. 10. Azt jelenti, hogy az adott faj az adott környezeti tényezőre tág tűrésű, azaz közömbös számára az adott környezeti tényező. (W esetében nincs ilyen faj.) 11. Általában a gazdasági (termesztett) növényeknél nem adnak meg egyetlen mutatót sem, mert az ökológiai igényeik fajtától függenek, nem adhatók meg egyetlen számmal. Nem adnak meg ökológiai mutatót a nehezen elkülöníthető fajok csoportjánál sem, pl.: budai berkenye, és vajvirág fajok. 12. Mindkettő jelzés. A jelzés csak szaktudás alapján értelmezhető. Különbség: A kémiai indikátor a környezet egyféle változását jelzi. A biológiai indikáció összetettebb, az adott élőlény elterjedése sokféle környezeti tényező együttes hatásaként változhat meg (elterjed vagy visszaszorul). Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Továbblépés: Önálló munka előre elkészített munkalappal, közös ellenőrzés. A feladat táborban és erdei iskolában is jól használható. Csoportmunka, lásd később. A feladat bővíthető más társulásokról készült jegyzőkönyvekkel. 11
2. A növényföldrajz elemei Flóra és vegetáció (NI: 11-12.old.) (G) 1. Mit jelent a flóra kifejezés?.. 2. Miért nem szoktak ma már egy terület gombaflórájáról beszélni? Helyesek-e az alábbi kifejezések? Ha igen: mit jelentenek? Ha hibásak: mi a hiba? 3. A Kárpát-medence flórája:.. 4. Az ember bélflórája: 5. A zárvatermő növények flórája:.. 6. Csongrád megye zárvatermő flórája 7. Hogy nevezik az egész Földre kiterjedő zonális vegetációs egységeket? Mi a nevük, ha az állatvilágot, a gombákat és a baktériumokat is beleértjük? Vegetációövek Magyarországon (NI: 14-19. old). 8. Mely három nagy növényzeti öv (vegetációöv) találkozásánál fekszik Magyarország?...... 9. Hasonlítsuk össze a 16. oldalon látható 3 térképet! Mi és hogyan szabhatja meg a fás és a fátlan életközösségek (vegetációtípusok) határait? 10. Mit nevezünk zonális és mit azonális növényzeti típusnak? Zonális:. Azonális:.. 11. Tanulmányozzuk a legfontosabb hazai élőhelytípusok rajzát (47. old)! Keressük ezen azonális vegetációtípusokat! Adjuk meg példaként hármat és írjuk mellé, hogy milyen helyi környezeti tényező segítette kialakulásukat! Vegetációtípus megnevezése A helyi tényező, ami fönntartja 12
Értékelési szempontok (2.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret (Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Megoldás 1. Egy terület növényfajainak összessége (a terület növényeinek fajlistája). 2. A gombák nem növények. 3. Helyes, a Kárpát medence növényfajainak összességét jelenti. 4. Helyes, az emberi bélben élő baktériumfajokat jelenti. /De: a baktériumok nem növények, így a szó csak tág értelemben használható rájuk./ 5. Hibás, egy rendszertani egységnek nem lehet flórája. 6. Helyes, a Csongrád megyében élő zárvatermő fajokat jelenti. 7. Formációtípusok, ill. biomok. 8. Üde, mérsékelt övi erdők; szubmediterrán zárt tölgyes erdők; erdőssztyepp öv 9. A csapadékmennyiség, kb. 650 mm/év-től teszi lehetővé az erdők kialakulását. 10. Zonális: az éghajlati övnek (zónának) megfelelő társulás típus. Azonális: valamilyen helyi tényező által befolyásolt társulás típus. 11. például: Vegetációtípus megnevezése puhafaligetek mészkő-és dolomitsziklagyepek szikespusztarétek A helyi tényező, ami fönntartja a folyók közelsége a felszínközeli kőzet a talaj minősége (szikes). Más helyes válasz is elfogadható. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: pármunka, munkalap segítségével, közös megbeszélés. a feladat táborban és erdei iskolában is jól használható. csoportmunka lásd később Továbblépés: poszter összeállítása a hazai zonális és azonális társulásokról a Föld biomjainak szemléltetése táblai applikációval felmérés készítése: Ki, melyik biomban járt már eddig? illusztrált élménybeszámolók készítése családi nyaralásokról 13
3. A növények elterjedése, flóraelemek (NI: 19-23. old.) 1. Mely fajokat nevezzük kozmopolitának? Írjunk rá példákat!.. 2. Melyek az endemikus fajok? Mi segíti elő a kialakulásukat? Hány endemikus növényfaj és alfaj él a Kárpát-medencében?......... 3. Mit jelent az área szó?. 4. Mi az a két tényező, ami megszabja egy adott faj áreájának nagyságát, alakját?.. 5. Tanulmányozzuk a 20. oldal áreatérképeit! Milyen környezethez, éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott a pozsgás zsázsa? Hol fordul elő Magyarországon? (Keressük meg leírását a Névmutató 266-276. old alapján!) Milyen környezethez, éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott a cifra (=medvefül) kankalin? Hol fordul elő Magyarországon? (Keressük meg leírását a Névmutató 266-276. old alapján!) Mi magyarázhatja áreájának mai kiterjedését? 14
Vizsgáljuk meg a Magyarország bennszülött növényeit bemutató oldalakat (28-29.old.)! Mely faj(ok)ra igaz(ak) az alábbiak az itt bemutatottak közül? 6. Dolomitsziklagyepekben fordul elő: 7. Csak mészkősziklagyepben fordul elő: 8. A 20 forintos pénzérmén láthatjuk a képét:. 9. Interglaciális ereklyenövény (reliktum faj):. 10. Homokpuszták ritka lakója:. 15
Értékelési szempontok (3.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Megoldás 1. Világszerte elterjedtek (több kontinensen is). Pl. nád. 2. Bennszülött, az adott speciális környezeti tényezőkkel rendelkező élőhelyen kialakuló faj(ok) Pl. pilisi len. Oka: tartós földrajzi elkülönülés (hegycsúcsok, tavak, más speciális mikroklímájú területek. 3. egy adott faj elterjedési területe. 4. Az adott faj környezeti igényei, és a területen kialakult ökológiai kölcsönhatások, ill. ezek történeti változásai. 5. A pozsgás zsázsa szikes-félsivatagos puszták talajához és éghajlatához alkalmazkodott. A Kiskunság és a Hortobágy szikeseire jellemző. A cifra kankalin havasi növény, az Alpokban és Kárpátokban fordul elő legközelebb, Magyarországon a jégkorszak megszűnte után csak a hűvös mikroklímájú szurdokvölgyekben maradt fenn. 6. pilisi len, magyar gurgolya 7. tornai vértő, fehéres csüdfű 8. magyar nőszirom 9. magyarföldi husáng, tornai vértő 10. magyar kökörcsin, tartós szegfű Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: pármunka, munkalap segítségével, közös megbeszélés. A feladat táborban és erdei iskolában is jól használható. csoportmunka lásd később Továbblépés: Magyarország ereklyenövényeihez fűződő legendák felkutatása. Poszter készítése dolomit- szilikát és mészkősziklagyepek jellemző növényeiről. Bélyegeken előforduló védett növényeink. Megjegyzés Az 1-3 feladat csoportmunkában is feldolgozható. Minden csoport egy munkalapot kap, munkájukról beszámolnak a többieknek. A munkalapokat írásvetítőn vagy számítógépről kivetíthetjük a hatékony feldolgozás érdekében. 16
4. Olvass az adatokból! (F) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Készítsd el alábbi fajok szöveges jellemzését ökológiai mutatóik (T,W,R) alapján. Válaszd ki, hogy melyik kettő faj fordulhat elő együtt! Indokold döntésedet! A feladat megoldásához használd a Növényismeret című könyvet! Bodnározó gyékény Ezüstös hölgymál Sárga nőszirom Fali kövirózsa 17
Értékelési szempontok (4.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Megoldás T W R Bodnározó gyékény 5 10 4 Ezüstös hölgymál 5 1 3 Sárga nőszirom 5 10 0 Fali kövirózsa 5 1 3 Bodnározó gyékény: lomberdő klímát igényli, igen vizes élőhelyet igényel, enyhén meszes talajt igényel Ezüstös hölgymál: lomberdő klímát igényli, igen száraz élőhelyet igényel, közel semleges talajt igényel Sárga nőszirom: lomberdő klímát igényli, igen vizes élőhelyet igényel, ph-ra nézve tág tűrésű faj Fali kövirózsa: lomberdő klímát igényli, igen száraz élőhelyet igényel, közel semleges talajt igényel A sárga nőszirom és a bodnározó gyékény előfordulhat együtt, mert ökológiai igényük sokban megegyezik. Az ezüstös hölgymál és a fali kőrózsa előfordulhat együtt, mert ökológiai igényük megegyezik. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Továbblépés: Egyéni munka, önértékelés, közös megbeszélés A feladat táborban és erdei iskolában is jól használható. A feladat megismételhető a diákok által ismert növényekkel, akár házi feladatként is. 18
5. Nem minden len egyforma (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Az alábbi táblázat kitöltésének segítségével, szövegesen jellemezd a Növényismeret című könyvben található lenfajokat ökológiai igényük (T,W,R) alapján. Az ökológiai igények összehasonlításával állapítsd meg, hogy melyek közülük azok, amelyek együtt fordulhatnak elő! Indokold válaszodat röviden! fajnév T érték szöveges értelmezés W érték szöveges értelmezés R érték szöveges értelmezés Szöveges válasz:.. 19
Értékelési szempontok (5.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka Kapcsolódás más feladatokhoz: lásd 15.! A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Megoldás (5) fajnév T érték Hegyi len 6 Pilisi len 6 Sárga len 6 szöveges értelmezés Szubmediterrán lomberdő Szubmediterrán lomberdő Szubmediterrán lomberdő W érték szöveges értelmezés R érték 2 Száraz 4 0 Extrém száraz 2 Száraz 4 szöveges értelmezés Enyhén meszes 5 meszes Enyhén meszes Mindhárom lenfaj hőigénye a szubmediterrán klímának megfelelő. A pilisi len extrém száraz, míg a másik két faj száraz környezetet igényel. A pilisi len a meszes talajt, míg a másik kettő az enyhén meszes talajt kedveli. A hegyi és a sárga len előfordulhat együtt, mert ökológiai igényük megegyezik. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Egyéni, pár- vagy csoportmunkában egyaránt jól használható A feladat táborban és erdei iskolában is jól használható. Továbblépés: Házi feladatként más növényhármasokkal hasonló feladat készítése. A legjobbak közös megoldása. 20
6. Nem minden pár szereti egymást (E) A fejlődéstörténetileg közeli rokonságot mutató, egy nemzetségbe tartozó fajok közül számos olyan fajpárt találunk, amely azonos élőhelyen, együtt fordul elő. Azonban sok példa van olyanokra is, amelyek sohasem fordulnak együtt elő, más élőhelyek alkotói. 1. Hasonlítsd össze az alábbi fajpárok fajait egymással ökológiai mutatóik (T,W,R), zavarástűrésük és természetvédelmi-értékkategóriába sorolásuk alapján! A szükséges adatokat megtalálod a Növényismeret című könyv adatbázisában. Az összehasonlításnál írd le az adott kategóriák jelentéseit is! A. Kocsánytalanos tölgy és csertölgy:. B. Magyarkőris és virágos kőris: 2. Az adott fajok esetében melyik ökológiai mutatók utalnak arra, hogy a fajpárok tagjai együtt előfordulhatnak, és melyek azok, amelyek a külön előfordulást támasztják alá? Írd be a megfelelő ökológiai mutató betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Kocsánytalan tölgy és csertölgy Magyarkőris és virágos kőris Együtt előfordulásra utal Külön előfordulásra utal 3. Előfordulhatnak az egyes fajpárok tagjai együtt? Válaszodat indokold! Kocsányos tölgy és csertölgy: Magyarkőris és virágos kőris: 21
Értékelési szempontok (6.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Megoldás (6) 1. T W R Z TVÉ kocsánytalan tölgy 5 4 0 3 E csertölgy 5 3 3 3 E a két faj hőigénye egyforma, lomberdő klíma a kocsánytalan tölgy mérsékelten üde, a csertölgy mérsékelten száraz termőhely igényű a kocsánytalan tölgy talaj ph-t tekintve tág tűrőképességű, a csertölgy közel semleges phigénnyel mindkét növény közepesen zavarástűrő mindkét növény társulásalkotó T W R Z TVÉ magyar kőris 6 7 4 3 E virágos kőris 6 2 4 3 E a két faj hőigénye egyforma, szubmediterrán lomberdő klíma a magyar kőris nedves, a virágos kőris száraz termőhely igényű mindkét növény enyhén mesze talajt igényel mindkét növény közepesen zavarásttűrő mindkét növény társulásalkotó 2. Együtt előfordulásra utal Kocsánytalan tölgy és csertölgy T és R W Magyarkőris és virágos kőris T és R W Külön előfordulásra utal 3. A két tölgyfaj előfordulhat együtt, mert csak vízigényükben van egy kicsi eltérés vagy A két tölgyfaj nem fordulhat elő együtt, mert vízigényükben van eltérés A két kőrisfaj nem fordulhat elő együtt, mert vízigényükben nagy az eltérés Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Egyéni munka feladatlappal, tanári ellenőrzés. A feladat táborban és erdei iskolában is jól használható. Továbblépés: Az előző három (4-6.) feladat csoportmunkában is feldolgozható. 22
7. Kirándulás egy meleg hegyoldalon (G) A képen egy karsztbokorerdő fényképe látható. A Növényismeret könyv segítségével válaszoljunk az alábbi kérdésekre! 1. Zonális vagy azonális élőhelytípus (társulás) ez? Miért?... 2. Melyek az állományalkotó fafajok?.... 3. Mi jellemző a képen látható fákra (árnyékolás, törzsméret)? Mi a magyarázata?... 4. Magyarország mely tájain találkozhatunk ezzel az élőhelytípussal? 5. Egy tanulmányi kirándulás során egy karsztbokorerdőben a következő fajokat találták a cserje és lágyszárú szintben: cserszömörce, tavaszi hérics, leánykökörcsin, méreggyilok, orvosi atracél, mezei iringó magyar szegfű. Töltsük ki az adatbázis adataival az alábbi táblázatot! (A 0 értékkel ne számoljunk. Egy tizedesjegyre kerekítsünk!). Faj neve flóra-elem T W R N Z TV Cserszömörce Tavaszi hérics leánykökörcsin Méreggyilok Orvosi atracél Mezei iringó Magyar szegfű Átlag (a 0 értékekkel ne számoljunk!) 23
Melyik vizsgált faj(ok) volt(ak) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 6. gyomnövény(ek): 7. védett fajok: 8. bennszülött növények:. 9. A T,W,R,N és Z átlagértékek alapján jellemezze a terület hőmérsékleti viszonyait, talajának vízgazdagságát, az alapkőzet kémhatását, nitrogéntartalmát és degradáltságát (zavartságát)! T... W.. R... N.. Z... Élhetnek-e ugyanezen a területen az alábbi fajok is? Indokoljuk a választ! 10. apró nőszirom:.. 11. gyöngyvirág: 12. kapcsos korpafű:.. 13. A karsztbokorerdőket általában nem hasznosítják gazdaságilag. Ennek egyik oka, hogy csak kevés fát, fáradságosan tudnának innen összegyűjteni. Ugyanakkor környezetvédelmi szempontból (talaj- és árvízvédelem) és természetvédelmi szempontból is súlyos károkat okozna kitermelésük. Milyen környezeti és természetvédelmi értéket hordoznak a karsztbokorerdők? 24
Értékelési szempontok (7.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka Megoldás 1. Azonális. A talaj (mészkő) és a kitettség (meredek déli lejtő) befolyásolja a kialakulását. 2. Csertölgy, molyhos tölgy, virágos kőris. 3. Göcsörtös, vékony, alacsony, kevéssé árnyékol, mert a sekély termőtalaj nem teszi lehetővé a nagyobb méretű fák kialakulását. 4. Mészkőhegységek pereménél (pl. Bükk), / mészkőhegységeink törmeléklejtős déli oldalain 5. Faj neve flóraelem T W R N Z véd Cserszömörce PM 6 2 5 1 3 Tavaszi hérics Eua 6 3 5 1 2 + Leánykökörcsin Pa 5 2 5 1 2 + Méreggyilok E 6 3 4 2 3 Orvosi atracél E 6 3 0 2 3 gy Mezei iringó Kt 7 3 4 3 3 tgy Magyar szegfű End 6 2 4 2 2 + Átlag - 6,0 2,6 5,2 1,7 2,6-6. gyomnövény(ek): atracél, iringó 7. védett fajok: magyar szegfű, leánykökörcsin, tavaszi hérics 8. bennszülött növények: magyar szegfű 9. T. 6,0: melegigényes fajok termőhelye (szubmediterrán lomberdő, meleg sztyepp) W. 2,6: száraz-mérsékelten száraz élőhely R. 5,2: meszes, bázikus alapkőzet N. 1,7: N-ben szegény, gyenge N-ellátottságú termőtalaj Z. 2,6: zavarást rosszul vagy mérsékelten tűrő fajok jelzik, hogy csekély a degradáció. 10. Apró nőszirom: lehet, az ökológiai mutatók egyeznek 11. Gyöngyvirág: nem lehet, vízigénye jóval magasabb (W=4) 12. Kapcsos korpafű: nem lehet, csak savanyú talajon nő (R=2) 13. Környezetvédelmi szempontból: védi a talajt a lemosódástól. Természetvédelmi szempontból: melegigényes állat-és növényfajok élő- ill. termőhelye, sok endemizmussal. Foto: Csorba L. 25
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Továbblépés: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Tanórán párban vagy kis csoportokban. Csoportmunka lásd részletesen a 11. feladat után. A feladat terepgyakorlaton is jól használható. Magyarország vaktérképén néhány karsztbokorerdő élőhelyének bejelölése. Karsztbokorerdő szintezettsége: A táblára ragasszunk ki, vagy rajzoljunk egy fa, egy bokor és egy lágyszárú kontúrt. Minden diáknak vagy párnak osszunk ki egy-egy növény vagy állat képét, a karsztbokorerdő élőlényei közül. A feladat, hogy a megfelelő szintbe helyezzék el a kapott fajt. Más társulásokhoz is készíthető hasonló feladatlap. 26
8. Patakparti séta (G) A képen egy hegyvidéki patak mellet egy hazai életközösség jellemző faját, az enyves égert látjuk. A társulásban jellemző fafaj még a gyertyán. 1.A Társuláshatározó segítségével (NI: 220. oldaltól) nevezzük meg a társulást:.... 2. Milyen kísérő fafajok fordulhatnak még elő?... A három fölsorolt fajból keressük ki annak az egynek az adatait, mely az Adatbázisban is szerepel! Ezeket az értékeket írjuk be a táblázat megfelelő sorába! 3. Milyen jellemző lágyszárúak fordulnak elő ebben a társulásban? Írjuk be a táblázat üresen hagyott soraiba, majd az Adatbázis segítségével töltsük ki a hiányzó mutatókat! Átlagoljuk a kapott értékeket, s ennek alapján jellemezzük a társulást! A tág tűrést illetve közömbösséget jelző 0 értékeket az átlagok számításánál ne vegyük figyelembe! A faj neve T W R N Z Enyves éger 6 10 0 0 3 Gyertyán (kísérő fafaj) (páfrányfaj) (haraszt, de nem páfrányfaj) (hármas, lóhereszerű levelekkel) (kétszikű, kőtörőfű-féle) 27
Értékelési szempontok (8.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L. Megoldás 1. gyertyános égerliget 2. magas kőris hamvas éger hegyi szil 3. A faj neve T W R N Z Enyves éger 6 10 0 0 3 Gyertyán 5 5 3 2-4 5 Magas kőris (kísérő fafaj) 5 5 4 3 3 Struccpáfrány (páfrányfaj) - - - 2-3 2 Mezei zsurló (haraszt, de nem páfrányfaj) 0 8 0 0 5 Madársóska, erdei (hármas, lóhereszerű levelekkel) 5 7 3 2-3 3 veselke (kétszikű, kőtörőfű-féle) 5 9 4 2 3 Átlag 5,2 7,3 3,5 2,6 4,0 Jellemzés: lomberdő klímára jellemző, nedves-mérsékelten vizes élőhelyet kedvelő, semleges-enyhén meszes nitrogénben szegény-mérsékelt nitrogéntartalmú talajon tenyésző, degradációt közepesen-jól tűrő fajok (kivéve a struccharasztot). Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Továbblépés: Tanórán párban vagy kis csoportokban. Csoportmunka lásd részletesen a 11. feladat után. A feladat terepgyakorlaton is jól használható. Csoportmunka, vagy poszterkészítés / házi feladat: A pataktól távolodva milyen társulások/ életközösségek alakulnak ki 28
9. Hínárok közt (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A képen egy alföldi állóvíz nádas melletti területének fényképe látható. A Növényismeret könyv segítségével válaszoljunk az alábbi kérdésekre! 1. Zonális vagy azonális élőhelytípus (társulás) ez? Miért? A nádason kívül melyik két másik társulás ismerhető föl a képen? Azonosítsuk a Társuláshatározó és a fajokat leíró rész alapján! (A kép bal szélén látható növény lebeg, a jobb oldali faj gyökerező.) 2. Mely növényfajok ezek?... 3. Mely két társulást látjuk?. 4. Egy tanulmányi kirándulás során egy állóvíz szegélyében a következő fajokat találták. Töltsük ki az adatbázis adataival az alábbi táblázatot! (A 0 értékkel ne számoljunk! Egy tizedesjegyre kerekítsünk!). Írjuk be azt is, hogy melyik társulásra jellemző! Faj neve Társulás T W R N Z TV Apró békalencse Imbolygó békaszőlő Sulyom Gyűrűs süllőhínár Közönséges rence Rucaöröm Sárga nőszirom Átlag (a 0 értékekkel ne számoljunk!) 29
5. Írjuk le az élőhely ökológiai jellemzőit a TWR értékek átlagai alapján!.. Melyik vizsgált faj(ok) volt(ak) 6. harasztok: 7. védett fajok: 8. egyszikűek:. Találkozhatunk-e ugyanezen a területen az alábbi fajokkal is? Indokoljuk a választ! 9. apró nőszirom:. 10. vízi hídőr : 11. mézpázsit :.. 12. Milyen veszély fenyegeti e társulásokat, ha a tó partján strandot létesítenek?.. 13. Egy másik esetben a tavacska partján libatenyésztő telepet hoztak létre. A víz hamarosan kékeszöldre színeződött, a halak kipusztultak, a vízben tömegessé vált a Microcystis kékbaktérium. A könyv alapján (Kékbaktériumok határozója) nevezzük meg a jelenség köznapi nevét és okát! Milyen más kékbaktériumok szaporodhatnak még el az ilyen szennyezett vizekben? 30
Értékelési szempontok (9.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L. Megoldás 1. Azonális. A víz tartós jelenléte a helyi tényező. 2. Sulyom, imbolygó békaszőlő. 3. Sulymos, süllőhínáros békaszőlő hínár 4. Faj neve Társulás T W R N Z TV Apró békalencse Rence-békalencse hínár 5 11 0 0 4 E Imbolygó békaszőlő Süllőhínáros békaszőlő h. 5 11 4 3 3 K Sulyom sulymos 5 11 4 4 3 E Gyűrűs süllőhínár Süllőhínáros békaszőlő h 5 11 4 3 4 K Közönséges rence Rence-békalencse hínár 5 11 4 3 3 K Rucaöröm Rence-békalencse hínár 5 10 5 3 - E(V) Sárga nőszirom nádas 5 10 0 3(-4) 3 K Átlag (a 0 értékekkel 5,0 10,6 4,2 3,2 3,5 ne számoljunk!) 5. Enyhén meszes talajon kialakuló vízi társulások, melyben közepes nitrogénigényű és a zavarást közepesen vagy jól tűrő fajok tenyésznek. 6. rucaöröm 7. rucaöröm 8. sárga nőszirom, békaszőlő, békalencse 9. nem, ez a faj sziklagyepi növény 10. igen, ökológiai igényei egyeznek 11. nem, a mézpázsit szikes tavakra jellemző, amelyek pl. nitrogéntartalmukban is eltérnek (N=1). 12. A strandon a kotrás miatt megszűnik a gyökerező hínár, a nádas, és átalakul a lebegő hínár szerkezete is. 13. A libaürülékből bekerülő erős nitrogénterhelés miatt vízivirágzás alakul ki. Főleg Oscillatoria vagy Merismopedia fajok. 31
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Továbblépés: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Tanórán párban vagy kis csoportokban. Csoportmunka lásd részletesen a 11. feladat után. A feladat terepgyakorlaton is jól használható. Kiselőadás, vagy házidolgozat készítése a szukcesszióról. A vízvirágzás és az eutrofizáció kapcsolata. 32
10. Egy dunaparti ligetben (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Az ábrán egy dunaparti puhafaliget erdőrészletet látunk. A Növényismeret könyv segítségével válaszoljunk az alábbi kérdésekre! 1. Zonális vagy azonális élőhelytípus (társulás) ez? Miért? 2. Melyek az állományalkotó fafajok? 3. Mi jellemző a képen látható fákra (vízigény, gyökerek oxigénigénye)? Mi a ennek a magyarázata? 4. Magyarország mely területein találkozhatunk ezzel az élőhelytípussal? Hogyan és mi okból változhatott ezen erdők nagysága Magyarország története során? 33
5. Egy tanulmányi kirándulás során egy puhafaligeterdőben a következő fajokat találták a cserje és lágyszárú szintben: nagy csalán, fekete nadálytő, csombormenta, hamvas szeder, csattanó maszlag, vérehulló fecskefű. Töltsük ki az adatbázis adataival az alábbi táblázatot! (A 0 értékkel ne számoljunk! Egy tizedesjegyre kerekítsünk!). Faj neve Nagy csalán Fekete nadálytő Csombormenta Hamvas szeder Maszlag Vérehulló fecskefű Átlag (a 0 értékekkel ne számoljunk!) Flóraelem T W R N Z véd 6. A T,W,R,N és Z átlagértékek alapján jellemezze a terület hőmérsékleti viszonyait, talajának vízgazdagságát, az alapkőzet kémhatását, nitrogéntartalmát és degradáltságát (zavartságát)! T.. W.. R.. N.. Z.. Elképzelhető-e, hogy ugyanezen a területen az alábbi fajokkal is találkozunk? Indokoljuk a választ! 7. szöszös ökörfarkkóró:. 8. gyöngyvirág: 9. fehér perjeszittyó:.. 34
Értékelési szempontok (10.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L. Megoldás 1. Azonális. A folyó közelsége, a rendszeres elárasztás teremti meg a feltételeit. 2. Fűz és nyárfafajok. 3. Vízigényes, gyökere bírja a rendszeres és tartós elárasztást, és az ezzel járó oxigénhiányt. 4. Nagyobb folyóink mentén. Egykori területük töredékére zsugorodott a folyószabályozások miatt. (Következményei: a vad- és halállomány csökkenése, a folyóvíz felgyorsulása, medermélyülés, a gátak fokozódó terhelése magas víz idején, közlekedés biztonságossá tétele. Néhol másodlagos szikesedés.) 5. Faj neve Flóraelem T W R N Z véd Nagy csalán Eua 5 5 4 4 5 gy Fekete nadálytő E 5 8 0 3 2 k Csombormenta M 5 8 5 3 4 tz Hamvas szeder Eua 5 8 4 3 3 k Maszlag Kz 6 5 4 4 5 gy Vérehulló fecskefű Eua 5 5 4 4 4 gy Átlag (a 0 értékekkel ne számoljunk!) 5,1 5,5 4,2 3,5 3,8 6. A T,W,R,N és Z átlagértékek alapján jellemezze a terület hőmérsékleti viszonyait, talajának vízgazdagságát, az alapkőzet kémhatását, nitrogéntartalmát és degradáltságát (zavartságát)! T. (5,1) közepes, mérsékelt lomberdő klíma W (5,5) üde-mérsékelten nedves (rendszeres, de visszahúzódó áradások) R. (4,2) enyhén bázikus N (3,5) N-ben gazdag/közepesen gazdag talaj (a hordalék magas N-tartalmú). Z (3,8) zavart helyeken is jól fejlődő növények (az áradások rendszeres zavaró hatása ). 7. szöszös ökörfarkkóró: nem, ez a faj szárazabb területet igényel 8. gyöngyvirág: nem, N-igénye alacsonyabb, és a zavarást sem tűri (2,2) 9. fehér perjeszittyó: nem, ez a faj savas ph-jú talajt igényel. 35
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Továbblépés: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Tanórán párban vagy kis csoportokban. Csoportmunka lásd részletesen a 11. feladat után. A feladat terepgyakorlaton is jól használható Vaktérképen rajzoljuk be a Dunát, jelöljék be a gyerekek a puhafaligetek elhelyezkedését. Milyen felhasználási lehetőségeket kínálnak a puhafaligeterdők fái? 36
11. Vakszik A fénykép egy Duna-Tisza közi pusztán készült, ahol nagy területen látszik a csupasz vakszik, a talaj többi részét pedig nagyrészt egy fehér keresztes virágú növény borítja. 1. A Növényismeret könyv Társuláshatározójának segítségével azonosítsuk a társulást! (Ebben az esetben nem az uralkodó faj, hanem az egyik kísérő faj van többségben).. 2. Melyik a képen virágzó faj?.. 3. Keressük meg a faj leírását a Magyar tájak vadvirágai részben! Magyarországon kívül mely tájakon, milyen élőhelytípusban honos ez a növény? 4. A Növényismeret könyv határozó részében keressük meg, hogy melyik rendszertani egységbe (családba) tartozik ez a faj! A növénycsalád általános jellemzése alapján válaszoljunk a kérdésekre! 5. Hány faj tartozik ebbe a családba? 6. Ebből hány él Magyarországon? 7. Írj két olyan jellegzetességet, ami csak erre a növénycsaládra jellemző!.. 8. Keressük meg és írjuk ki a képen látható faj ökológiai jellemzőit az Adatbázisból! A FAJ NEVE T W R N Z 9. Fogalmazzuk meg szavakkal is, amit e faj nitrogén-, vízigényéről, a talaj kémhatásával szembeni igényéről és zavarástűréséről megtudtunk! 37
Értékelési szempontok (11.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. A feladatokat kis csoportban (3-4 fő) oldhatják meg. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L. Megoldás 1. bárányparéjos vakszik 2. pozsgás zsázsa 3. kontinentális félsivatagok, sós puszták 4. keresztesvirágúak 5. 3400 6. Több mint 100 (és sok termesztett) 7. Négyszirmú virágok, 4+2 porzó, becő v. becőketermés, mustárolaj és glikozidtartalom 8. A FAJ NEVE T W R N Z Sziki (pozsgás) zsázsa 6 2 5 1 3 9. Melegkedvelő és szárazságtűrő, erősen bázikus és nitrogénszegény talajt kedvelő, degradációt közepesen tűrő faj. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Tanórán párban vagy kis csoportokban. Csoportmunka lásd részletesen a 11. feladat után. A feladat terepgyakorlaton is jól használható Megjegyzés a 7-11. feladatok csoportmunkában történő felhasználásához: Az osztályt öt csoportra osztjuk. Minden csoport más feladatot kap. A csoportok beszámolnak a munkájukról a többieknek. Egy Magyarország vaktérképen a csoportok bejelölik az általuk jellemzett területek előfordulását. A jellemző fajokat vetített képeken mutatják be a diákok. A beszámolók végén egy totót, kérdéseket, vagy keresztrejtvényt készítünk, amely megoldásával meggyőződhetünk arról, hogy mindenki figyelt-e. A feladatot így összefoglaló rendszerező órán is használhatjuk. 38
A feladatokat feldolgozhatjuk táborban, erdei iskolában is, ahol a feldolgozott területekről poszterek készülnek, ezekből kiállítást szervezünk. A csoportok tárlatvezetőként bemutatják összeállításaikat. A beszámolók ppt-s összeállítás formájában is készülhetnek. 39
Amiről a növények mesélnek 12. Spórás hajtások (G) A képen egy spórákkal szaporodó növény sárgásbarna spórás hajtásait látjuk, melyen 3-4 cm hosszú füzérben sorakoznak a spóratartók. 1. Nevezzük meg a Növényismeret könyv segítségével a képen látható növényt!!.. 2. Mely növénytörzs melyik osztályának tagja ez a faj? Törzs:. Osztály:. 3. Hány faj tartozik ebbe az osztályba a földön?. 4. Hány faj él ebből hazánkban? 5. Vannak-e levelek a képen látható hajtásokon? Képes-e fotoszintetizálni?. 6. Melyik évszakban készült a fotó? Honnan tudható ez? 7. Keressük meg és írjuk ki a képen látható faj ökológiai jellemzőit az Adatbázisból! A FAJ NEVE és származási helye T W R N Z 8. Jellemezd a növényt az ökológiai mutatói alapján!. 40
Értékelési szempontok (12.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L. Megoldás 1. mezei zsurló 2. harasztok törzse / zsurlók osztálya 3. 25 4. 9 5. Apró örvös állású levelei vannak, de nem képes fotoszintetizálni. (Csak a nyári hajtás). 6. Tavasszal, mert később már a zöld nyári hajtás látható. 7. A FAJ NEVE és származási helye T W R N Z Mezei zsurló 0 8 0 0 5 8. Széles hőmérséklettűrésű, talaj kémhatásban és nitrogéntartalomban nem válogató, erősen nedves, mérsékelten vizes gyepeket kedvelő degradációt kedvelő faj. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Továbblépés: Tanórán párban vagy kis csoportokban. A feladat terepgyakorlaton, erdei iskolában is jól használható Hasonló feladatlap készítése ismert páfrányfajról. Házi feladatként táblázat készítése a hazai zsurló fajokról. élőhelye T-érték W- érték R-érték Megkülönböztető bélyegek: (meddő és termő hajtás) Erdei zsurló Mezei zsurló Mocsári zsurló 41
13. Égerligetek lakója A képen látható faj Magyarországon hegyvidéki égerligetek jellegzetes, védett növénye. 1. A Növényismeret könyv Magyar tájak vadvirágai fejezetében keressük meg a faj nevét! 2. Melyik növénytörzs melyik osztályába tartozik? Törzs:.. Osztály: Keressük meg a növényosztály leírását a határozókönyvi részből! 3. Hány faj tartozik ebbe az osztályba a Földön?.. 4. Hány faj él ebből hazánkban? 5. A képen látható faj heterofilliás. Mit jelent ez a kifejezés? Keressük meg a fényképen a kétféle levelet!. 6. A Társuláshatározó segítségével adjuk meg, milyen más jellemző fajokkal találkozhatunk a hegyvidéki égerligetekben! 42
Értékelési szempontok (13.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L. Megoldás 1. struccpáfrány 2. harasztok / páfrányok. 3. 7000 4. 40 5. A fotoszintetizáló és a spóratermő levelek elkülönülnek. (Utóbbiakból a képen 3 látható.) 6. Fák: enyves éger és gyertyán, hegyi szil, magas, kőris, hamvas éger. Lágyszárúak: podagrafű, ritkás és rezgő sás, veselke, erdei madársóska, erdei zsurló. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Tanórán párban vagy kis csoportokban. A feladat terepgyakorlaton, erdei iskolában is jól használható Továbblépés: Hasonló feladatlap készítése ismert zsúrlófajról. Számítógépes beszámoló a hazánkban előforduló vízi páfrányokról. Gyűjtőmunka az ősharasztoktól. A mohák és a harasztok evolúciós fejlődésének összehasonlítása. Miért fejlettebbek a harasztok a moháknál? 43
14. Lebegő hínár A fényképen a Tisza egyik holtágát borító, lebegő hínár közé tartozó faj látszik. Az állományalkotó faj levelei tömör szőnyeget alkotnak, melyen kisebb vízimadarak is futkározhatnak. 1. A Növényismeret könyv Társuláshatározójának segítségével nevezzük meg a társulást, és az állományalkotó faj nevét!... 2. Mit értünk azon, hogy egy társulás melegkori reliktum?.. 3. Keressük meg a faj rendszertani helyét a határozókönyvi részben!. 4. Mi a jellegzetessége a képen látható faj levélnyelének:. termésének:.. 5. A Társuláshatározóban szereplő kísérő fajok és az Adatbázis segítségével jellemezzük a társulás többi tagját is! Töltsük ki az alábbi táblázatot, adjuk meg a T,W,R, és Z értékek átlagait és ennek alapján jellemezzük az e társulásban élő meghatározó fajokat! (Ha az Adatbázisban nem szerepel adat vagy 0 az érték, az átlagszámításnál ne vegyük figyelembe! Köztes értéknél számoljunk az alacsonyabb értékkel!) A fajok neve T W R N Z. (állományalkotó) ÁTLAG Jellemzés: 44
Értékelési szempontok (14.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret (Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. c. munkája szolgál. A feladatokat kis csoportban (3-4 fő) oldhatják meg. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L. Megoldás 1. Sulymos, sulyom 2. Melegebb időszakból (interglaciálisból) fennmaradt társulástípus. 3. Sulyomfélék családja 4. A levélnyél felfújt, a termés tüskés, ehető. 5. A fajok neve T W R N Z Sulyom (állományalkotó) 5 11 4 4 3 Úszó békaszőlő 5 11 4 3 3 Tündérfátyol (nincs adat) - - - - - Vidrakeserűfű (nincs adat) - - - - - Hínáros békaszőlő 5 11 4 2 4 ÁTLAG 5 11 4 3 3,3 Vízi növények, enyhén bázikus, közepes nitrogéntartalmú vízben élnek, közepesen zavarástűrők. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Továbblépés: Tanórán párban vagy kis csoportokban. A feladat terepgyakorlaton, erdei iskolában is jól használható Gyűjtőmunka lebegő és a gyökerező hínártársulásokról. Miért fontosak a hínárok a vízi élőlények szempontjából? Megjegyzések a 12-14. feladatokhoz A feladatok egy órán is megoldhatók csoportmunkában. A csoportok egy-egy feladatlappal dolgoznak, majd a csoportbeszámolók frontálisak. Számítógépes kivetítés ajánlott. 45
15. Egy védett növényünk Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Az ábrán egyik fokozottan védett hazai növényünk látható. A Növényismeret könyv védett fajokat bemutató részének segítségével (NI: 1-5. tábla) válaszoljunk az alábbi kérdésekre! I. 1. Mi a faj neve? 2. Mi a faj tudományos (latin) neve? (Ezt a könyv végén levő névmutatóban találjuk meg!) Mire utalhat a név? 3. Ki és mikor fedezte föl? 4. Hol él a növény?. 5. Milyen alapkőzeten fordul elő?.. 6. Nevezhető-e ez a faj endemizmusnak? 7. Mi az az emberi tevékenység, ami veszélyezteti? 8. Az Adatbázis segítségével (NI: 246-273.o) jellemezzük a faj víz-, nitrogén- és hőigényét, talaj kémhatás igényét és természetvédelmi értékét!. II. A képen látható faj két közeli rokona is él Magyarországon. Az Adatbázis segítségével keressük meg, melyek ezek, és miben térnek el ökológiai igényeik! 9.. 10.. 46
III.. Mely fajokkal él együtt? A társuláshatározó (NI: 220-236. oldal) segítségével megtudhatjuk azt is, hogy milyen növényfajok társaságában fordul elő a képen látható virág.(11.-13. pont kérdései) 11. Először a csoportkulcsban válasszuk ki a csoportot (NI: 221. old.)! A fotó mely jellemzője alapján választottunk a 6a és a 6b között?.. 12. A következő lépésben a részletes kulcs segítségével (NI: 227. old) keressük meg a társulást! Mi segített a választásban?... 13. Mit jelent a társulás mellett szereplő RT jelölés? (A magyarázatban segít a könyv 24.-27. oldalán található leírás!). 14. A társulásra jellemző, a könyvben felsorolt fajok közül melyik lehet a képen is látható fűféle?.. 15. A társulásra jellemző fajok közül írjunk példát: védett kétszikűre: egyszikűre:.. (A védettség az Adatbázisból vagy az egyes fajok leírásából is megkereshető!) 47