Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok

Átírás

1 26. Vizes párna (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A képen látható szőrmohafaj párnája a Kárpátok egyik irtásrétjét borítja. 1. A Növényismeret könyv alapján keressük meg a mohák törzsének jellemzőit! Kb. hány faj tartozik ebbe a növénytörzsbe?.. 2. Ebből hány faj él hazánkban? 3. Miben különbözik a képen látható apró levélkék fölépítése a zárvatermők leveleitől? 4. Mit jelent a sporogónium kifejezés? 5. Honnan kapta a nevét ez a növénynemzetség? 6. Milyen ph-jú (kémhatású) talajon tenyésznek a szőrmoha fajok? 7. Miért előnyös a mohapárna szerveződési formája a vízgazdálkodás szempontjából :.. a szaporodás szempontjából :

2 Értékelési szempontok (26.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó c. munkája szolgál. A feladatokat kis csoportban (3-4 fő) oldhatják meg. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L. Megoldás A levélkék egy sejtrétegűek, a valódi levelek szövetekből állnak. 4. Nyél és spóratartó tok./ az ivartalan nemzedéket 5. A spóratartó tokon egy ideig megmaradó szőrős süvegről. 6. Savanyú (ph < 7) 7. a sűrűn álló mohanövénykék között megmarad a víz. lehetővé teszi az ivarsejtek egyesülését egy vízcsepp belsejében. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Csoportmunka, lásd a 31. feladat után Továbblépés: Gyűjtőmunka a tőzegmoha lápokról

3 27. Nem az, aminek látszik (G) A fényképen a napraforgó virágzatának részletét látjuk. 1. Keressük meg a Növényismeret könyv határozó részében, hogy mely növénycsalád tagja!. 2. Hány faj tartozik ebbe a növéncsaládba a Földön? Hány faj él ebből hazánkban?. 4. Milyen virágtípusok figyelhetők meg a fényképen? Rajzoljuk le vázlatosan a virágzat és a két virágtípus szerkezetét! Segítenek az alaktani bélyegeket bemutató táblák: old. Keressük meg és írjuk ki a képen látható faj ökológiai jellemzőit az Adatbázisból! A FAJ NEVE és származási helye T W R N Z 6. Fogalmazzuk meg szavakkal is, amit e faj nitrogén-, vízigényéről, a talaj kémhatásával szembeni igényéről és zavarástűréséről megtudtunk!

4 Értékelési szempontok (27.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L. Megoldás 1. Fészekvirágzatúak Nyelves és csöves virágok. Alatta: vázlatos rajzuk. 5. A FAJ NEVE és származási helye T W R N Z Napraforgó Észak-Amerika Mediterrán-atlanti klímaövnek megfelelő hőigényű, üde és enyhén meszes, közepes nitrogéntartalmú talajt igénylő, a degradációt kedvelő faj. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Csoportmunka, lásd a 31. feladat után Továbblépés: Ebbe a családba tartozó ipari életben fontos, háztartásban használható növényről gyűjtőmunka. Ebbe a családba tartozó allergén növényről gyűjtőmunka. Ebbe a családba tartozó gyógyhatású növényről gyűjtőmunka. Miért kapta a nevét a napraforgó? Mi ennek a biológiai magyarázata?

5 28. Az álcázás nagy mesterei (G) A képen egy fokozottan védett hazai növény virágai láthatóak, melyek egy kis rovart utánoznak. 1. A Növényismeret könyv Védett növények fejezet alapján ismerjük föl a fajt (illetve nemzetséget)! 2. Ez a növény a kosborfélék családjába tartozik. A zárvatermők melyik osztályának tagjai a kosborfélék? 3. Körülbelül hány faj tartozik ebbe a növénycsaládba? 4. Ebből hány faj őshonos Magyarországon? 5. Mit jelent az epifiton kifejezés? A képen látható növény nem véletlenül hasonlít rovarokra. Szaporodásmódja különleges: a nőstény rovarok utánzásával megtéveszti a hímeket, még csalogató illatanyagokat is termel. A virágport tartalmazó kis csomagot (pollináriumot) a megtévesztett hím rovarok juttatják egyik virágról a másikra. 6. Milyen típusú ökológiai kölcsönhatásnak nevezhető ezen növény és a megtévesztett rovarok kapcsolata? A kosborfélék így a képen látható faj is szoros kölcsönhatásban élnek gombafonalakkal, melyek szinte átszövik testüket, értékes anyagokat juttatva egymásnak. Milyen típusú ökológiai kölcsönhatás ez? Milyen más növényfajokról tudunk, melyek gombafonalakkal élnek hasonló kapcsolatban? Keressük meg és írjuk ki a képen látható faj ökológiai jellemzőit az Adatbázisból! A FAJ NEVE T W R N Z 9. Fogalmazzuk meg szavakkal is, amit e faj nitrogén-, vízigényéről, a talaj kémhatásával szembeni igényéről és zavarástűréséről megtudtunk!

6 Értékelési szempontok (28.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó c. munkája szolgál.. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L. Kapcsolódás más feladatokhoz: lásd 21.! Megoldás 1. Bangók (rovarbangó). 2. Egyszikűek Fán élő. 6. Speciális szimbiózis vagy mutualizmus. 7. Szimbiózis. Ilyen például a fenyők és a gombafonalak együttélése is a mikorhiza 8. A FAJ NEVE T W R N Z Bangó, pók szubmediterrán, mérsékelten nedves, enyhén meszes, nitrogénben szegény talajon él. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Csoportmunka, lásd a 31. feladat után Továbblépés: Példák keresése növényi mimikrire

7 29. Nád víz nélkül (G) A fényképen egy erdei tarvágás helyén kialakuló gyomtársulást, és annak gyepalkotó faját, a siskanádat látjuk. 1. Keressük meg a Növényismeret könyv határozó részében a fajt! Melyik növénycsaládba tartozik? A növénycsalád általános jellemzése alapján válaszoljunk a kérdésekre! 2. Hány faj tartozik ebbe a családba?.. 3. Ebből hány él Magyarországon?. 4. Milyen jellegzetes (más növénycsaládokra nem jellemző) tulajdonságai vannak az e családba tartozó fajoknak? Írjunk két jellegzetességet! A könyv Társuláshatározó része segítségével adjuk meg a képen látható társulás nevét! 6. A Társuláshatározóban szereplő fajok és az Adatbázis segítségével töltsük ki az alábbi táblázatot! Adjuk meg a T,W,R, és Z értékek átlagait és ennek alapján jellemezzük az e társulásban élő jellemző fajokat! (Ha az Adatbázisban nem szerepel adat vagy 0 az érték, az átlagszámításnál ne vegyük figyelembe! Köztes értéknél számoljunk az alacsonyabb értékkel.) A fajok neve T W R N Z siskanád ÁTLAG 7. Tűrőképesség szempontjából miben tér el a siskanád a kísérő fajoktól? Milyen élőhelyen készülhetett a fénykép? Hol várható, hogy a kísérő fajok között tömegesen jelenjen meg az erdei szamóca és a deréce?

8 Értékelési szempontok (29.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L. Kapcsolódás más feladatokhoz: lásd 31.! Megoldás 1. pázsitfűfélék szélmegporzás/ szalmaszár / tollas kétágú bibék / füzér vagy buga virágzat/ toklászok, pelyvák 5. száraz vágástársulás 6. A fajok neve T W R N Z Siskanád Közönséges (mezei) aszat Erdei deréce Erdei gyopár (nincs adat) Erdei szamóca Seprőzanót Erdei aggófű ( jakabnapi) ÁTLAG 4,8 3,6 3,5 2,6 3,8 Értékelés: közepes hőigényű, mérsékelten száraz, semleges-enyhén meszes talajon tenyésző nitrogénben inkább szegény talajon tenyésző (kivétel a deréce) és degradációt jól tűrő fajok alkotják. 7. A siskanád szárazságtűrő. A kép száraz erdőirtáson készült. Az erdei szamóca és deréce nagyobb vízigénye miatt üdébb területeken lehet tömeges. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Csoportmunka, lásd a 31. feladat után Továbblépés: Gyűjtőmunka: A gazdaságilag fontos pázsitfűfélék. Magyarázó rajz készítése a kalászvirágzatról. Szemtermésgyűjtemény készítése a hétköznapi életben használt gabonafélékből

9 30. Sziklalakók (G) A képen a sziklai ternye virágzó példánya látható. 1. A Növényismeret könyv határozó részében keressük meg, hogy melyik rendszertani egységbe (családba) tartozik ez a faj! A növénycsalád általános jellemzése alapján válaszoljunk a kérdésekre! 2. Hány faj tartozik ebbe a családba?.. 3. Ebből hány él Magyarországon?.. 4. Milyen jellegzetes (más növénycsaládokra nem jellemző) tulajdonságai vannak az e családba tartozó fajoknak? Írjunk két jellegzetességet! Mellette a határozókulcs és az alaktani bélyegeket bemutató tábla (95-99.o.) alapján nevezzük meg a termését és rajzoljuk le termésének alakját, fölépítését!.. 5. Keressük meg és írjuk ki a képen látható faj ökológiai jellemzőit az Adatbázisból! A FAJ NEVE T W R N Z 6. Fogalmazzuk meg szavakkal is, amit e faj nitrogén-, vízigényéről, a talaj kémhatásával szembeni igényéről és zavarástűréséről megtudtunk!. 7. Melyik, az Adatbázisban is szereplő jellemzőben tér el egymástól a mészkő és a szilikát alapkőzet? 8. A fénykép, az Adatbázis adatai és a társuláshatározó segítségével adjuk meg, hogy melyik növénytársulást láthatjuk a képen! Milyen más fajok társaságában bukkanhatunk rá?

10 Értékelési szempontok (30.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó c. munkája szolgál. A feladatokat kis csoportban (3-4 fő) oldhatják meg. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L. Megoldás 1. keresztesvirágúak Több mint 100 (és sok termesztett) 4. Négyszirmú virágok, 4+2 porzó, becő v. becőketermés, mustárolaj és glikozidtartalom. Mellette: a becőketermés rajza. 5. A FAJ NEVE T W R N Z Sziklai ternye Szubmediterán (melegkedvelő), igen száraz, közel semleges és nitrogénben szegény termőhelyen élő faj, mely a degradációt kevéssé tűri. 7. Az R értékben: mészkő gyepek kémhatása enyhén meszes (R=5-6), a szilikát gyepeké semleges (R=3). 8. Nyílt szilikátsziklagyep vagy szilikát sziklabevonat társulás. (Mivel nincs takarva, inkább az első). Jellemző fajok: magyar kőhúr, sziklai csenkesz, északi és fekete fodorka, fürtös kőtörőfű, szirtipáfrány, rózsás kövirózsa. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Csoportmunka, lásd a 31. feladat után Továbblépés: Poszterkészítés a szilikátsziklagyep jellemző fajairól. Poszterkészítés a mészkősziklagyep jellemző fajairól. Keresztrejtvény készítése a háztartásban használatos keresztesvirágú növényekből. Gyűjtőmunka a keresztesvirágúakhoz kapcsolódó receptekről. Minél több olyan ételrecept gyűjtése, amelyben sok keresztesvirágú növény szerepel

11 31. Olyan, mint a selymes haj (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A fényképen egy jellegzetes egyszikű növénynemzetség egy faját láthatjuk. 1. A Növényismeret könyv Védett növények fejezete alapján azonosítsuk a nemzetséget!.. 2. Hány magyarországi faj tartozik ebbe a nemzetségbe? Közülük melyik nem lehet a képen látható faj, ha a toklászszálkája tollas? 3. Melyik növénycsaládba tartoznak ezek a fajok?.. A növénycsalád általános jellemzése alapján válaszoljunk a kérdésekre! 4. Hány faj tartozik ebbe a családba?.. 5. Ebből hány él Magyarországon?.. 6. Milyen jellegzetes (más növénycsaládokra nem jellemző) tulajdonságai vannak az e családba tartozó fajoknak? Írjunk két jellegzetességet! A virágzat mely része alkotja a képen is látható jellegzetes tollakat? Mi ezek feladata (funkciója)? Az alsó üres téglalapba rajzoljuk be egyetlen toll szerkezetét a határozókönyvi rész rajza alapján!

12 Értékelési szempontok (31.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Foto: Csorba L. Megoldás 1. Árvalányhaj 2. Kilenc. Nem lehet a kunkorgó árvalányhaj. 3. Pázsitfűfélék Szélmegporzás/ szalmaszár / tollas kétágú bibék / füzér vagy buga virágzat/ toklászok, pelyvák 7. A toklász hosszú nyúlványa. A termés terjesztése. Alatta: a toklász rajza. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Csoportmunka, lásd alább. Továbblépés: Gyűjtőmunka: Az árvalányhaj fajok melyik nemzeti park területén találhatók meg legnagyobb számban? Megjegyzések a feladat feldolgozásához: A hat feladat egy órán is megoldható csoportmunkában. Az osztályt hat csoportra osztjuk, mindegyik csoport egy feladatlapot kap. A csapatok a feladat megoldása után összefüggő szövegben, a feladat kérdései alapján bemutatják a növényeket. A csapat tagjai a következő szempontok szerint osszák el beszámoló szövegét: Morfológiai jellemzők Elterjedés, élőhely Ökológiai jellemzők Emberre gyakorolt hatása Egyéb érdekességek

13 32. A parlagfű I. (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Az ürömlevelű parlagfű igen változatos méretű növény, vannak példányai, amelyek virágzó állapotban mindössze arasznyi magasak, míg mások elérik az embermagasságot is. A legkisebbek kivételével példányai néhány centiméterrel a talaj felett elágaznak. Levelei kétszeresen szárnyaltak, fonákukon tompán, színükön sötétzöldek, ritkásan szőrösek, megdörzsölve jellegzetes, de nem kellemetlen szagot árasztanak... Egyazon növényen külön hímivarú (porzós) és nőivarú (termős) virágok fejlődnek. Zöldessárga, néhány milliméteres porzós virágzataiban 8-22 virág található. A korongszerű, bókoló porzós fészkek 1-24 cm hosszú füzérekbe tömörülnek. A termős virágok a porzós virágzati fürtök alján és az alsóbb levelek hónaljában találhatók. A termős fészkekből egy-egy levél hónaljában átlagosan 4-5 található. A termőt hatfogú burok veszi körül, amely az érett kaszatterméssel együtt hullik le a növényről. A porzós füzérekben centiméterenként 7-8 fészekvirágzat található, egyenként átlagosan 15 virággal. Minden virágnak 5 porzója van, és minden porzó a pollenszemek százait termeli. Egy 165 cm magas példányon például 239 virágzati fürtöt számoltunk, ami hozzávetőlegesen 12 ezer virágzatot, azaz kb. 200 ezer porzós virágot jelent! Keressétek ki a Növényismeret c. könyvben a parlagfű fotóját és leírását! Soroljátok be a növényt a szövegrészlet és a Növényismeret alapján! 1. A hajtásos növényeknek melyik törzsébe, osztályába és családjába tartozik a parlagfű? Törzs: Osztály:.... Család: Keressetek a szövegből olyan kifejezést, amelynek alapján a törzs egyértelműen megállapítható! Mit állíthatunk a szöveg alapján a növény virágairól? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) egyivarúak B) kétivarúak C) egylakiak D) kétlakiak 4. Mit állíthatunk az egész növényről? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) egyivarú B) kétivarú C) egylaki D) kétlaki 5. Állapítsátok meg a leírás alapján, hogy mi porozza a parlagfű virágait? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) rovarok B) szél C) víz D) ember E) csigák 6. Keressetek két tényt a szövegből, amiből megállapítható, hogy mi porozza be a virágokat!

14 Állapítsátok meg a Növényismeret alapján, hogy honnan származik a növény! 8. Mi a parlagfű egészségtani jelentősége?

15 Értékelési szempontok (32.) Kompetenciák: problémamegoldás, oksági gondolkodás, lényeg kiemelése, kapcsolatba hozás információkezelés, egészségtudatosság, környezettudatosság A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Megoldás 1. Zárvatermők törzse, kétszikűek osztálya, fészekvirágzatúak családja 2. Termése (kaszattermése) van 3. A 4. C 5. B 6. Porzós virágai zöldessárgák/zöldek Rengeteg porzós virága temérdek pollent termel. 7. Észak-Amerikából 8. Pollenje/ virágpora allergiát okoz. A szöveg forrása: Molnár V. Attila-Horváth Orsolya: A parlagfű Élet és Tudomány 2005/ o. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Csoportmunka, lásd a 34. feladat után. Továbblépés: Házi feladat ként adható: Mit jelentenek a következő kifejezések: allergén, allergiás reakció Milyen területeken terjed hazánkban a parlagfű, miért? Érdekesség: ismert egy állat, amelyik a parlagfüvet lelegeli, és a káros anyagait lebontani is képes. Melyik ez az állat?

16 33. A parlagfű II. (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Mára hazánk Európa talán legparlagfüvesebb országa, ahogy elhagyjuk Magyarországot, hamarosan csökkennek allergiás tüneteink. Ezt sokan annak tulajdonítják, hogy szomszédaink jobban odafigyelnek a parlagfűre, vagyis hatékonyabban irtják. Valójában a környező országok adottságai a növény számára kevésbé kedvezők. A parlagfű a meleg nyarú területeken díszlik a legjobban. Földrajzi szélességünkön 500 méter tengerszint feletti magasságban már igen ritka A Mediterránum rendkívül aszályos, szinte csapadékmentes, forró nyara szintén kevésbé kedvező számára, mint a mi kontinentális éghajlatunk Terjedésének valószínűleg kedvez a melegedő éghajlat és a légkör emelkedő széndioxid-koncentrációja. Kísérletek ugyanis azt mutatják, hogy laboratóriumban megemelt szén-dioxid-szint mellett nevelt példányain több pollen és mag termett, mint az azonos körülmények között, de a jelenlegi légköri szén-dioxid-szinten élő kontrollnövényeken. Legjobban a laza, savanyú homokon érzi magát, de szinte bármilyen bolygatott talajon megél. Csírázásához és növekedéséhez nyílt, szabad talajfelszínre van szüksége, a természetközeli vegetáció zárt, összefüggő növényállományaiban nem életképes. Utak és vasutak mentén, települések belterületén, építkezések környékén, gyomos szántókon, parlagterületeken tömeges lehet, de rétek, legelők és árokpartok felszakadozó gyepjében is megjelenik. A vizsgálatok szerint allelopatikus hatása van: kivonata gátolja növényi versenytársai magjának kicsírázását. A szöveg alapján állapítsd meg a parlagfű környezeti igényeit! 1. Hőmérséklet:. 2. Csapadék:.. 3. Tengerszint feletti magasság: Talaj:. Az előzők alapján gyakori-e a parlagfű az alábbi helyeken? 5. A Mátra erdeiben: 6. Az Alföld kukoricaültetvényeiben: 7. Üres telkeken:. 8. Hogyan hat az autós közlekedés a parlagfű terjedésére? A helyes válaszok betűjelét írd a négyzetekbe! A) Akadályozza, mert az autók letapossák az utakat B) Akadályozza, mert a kipufogógázban lévő szén-dioxid gátolja a csírázást C) Segíti, mert az utak mentén nyíló tövek magjait széthordják az autók kerekei D) Segíti, mert az autók által széthordott magok az útszéleken kiváló élőhelyet találnak E) Nem befolyásolja, mert az autók nem az élő környezet részei Hogyan hat egymásra a parlagfű és a környező növényzet az alábbi helyeken? 9. Zárt tölgyesben:. 10. Árokpartokon:

17 Értékelési szempontok (33.) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Kompetenciák: problémamegoldás, oksági gondolkodás, lényeg kiemelése, kapcsolatba hozás Információkezelés, egészségtudatosság, környezettudatosság A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Kapcsolódás más feladatokhoz: lásd 17.! Megoldás 1. Meleg nyár 2. Csapadékos nyár / kontinentális éghajlatra jellemző m alatti 4. Bolygatott talaj (legjobb a laza, savanyú homok) 5. nem 6. igen 7. igen 8. C D 9. A zárt növényzet akadályozza a parlagfű kihajtását 10. A parlagfű által termelt anyag akadályozza a többi növény csírázását A szöveg forrása: Molnár V. Attila-Horváth Orsolya: A parlagfű Élet és Tudomány 2005/ o. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Csoportmunka, lásd alább. Továbblépés: A parlagfű hőmérséklettel, és csapadékkal szembeni tűrésgörbéjének felrajzolása. Öt jó tanács megfogalmazása, amellyel a parlagfű térhódítását fékezni lehet

18 34. A parlagfű III. (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A növény hazánk mintegy 6 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosítható területéből jelenleg kb. 5 millió hektáron megtalálható. Emellett településeken, utak és vasútvonalak mentén, réteken, legelőkön is előfordul. 1 hektár = m 2 1. Számold ki, hogy ha 5 m 2 -enként csak 1 példánnyal számolunk (ennél biztosan több van), akkor a mezőgazdasági területeken hány egyed található! 2. Ha Magyarország összes lakosa (kb. 10 millió fő) részt venne az irtásban, hány tövet kellene egy embernek kiirtania a mezőgazdasági területekről? Sokan úgy vélik, ha egy évben az összes parlagfű példányt elpusztítanánk, akkor a problémát egyszer s mindenkorra megoldanánk. 3. Megvalósítható-e a növény irtásával a parlagfűmentes Magyarország?. Ráadásul tömeges csírázása miatt márciustól legalább júliusig évente többször is át kellene fésülni az ország minden területét! Ha a parlagfüvet lekaszálják, a növény az alacsonyan elhelyezkedő oldalrügyeiből háromnégy oldalhajtást nevel, és néhány hét múlva szinte változatlan intenzitással virágzik Terméseinek egy része a talajban több évtizeden keresztül megőrzi csíraképességét. Hatékony visszaszorításához példányait az ország teljes területén legalább 40 évig minden évben termésérés előtt el kellene távolítani egészen addig, míg a talaj magkészlete ki nem merül. 4. Gyűjtsd ki a szövegből azt a további három okot, ami miatt nehezíti a gyom irtását! A).. B).. C). A parlagfű egy-egy példánya mindössze 4-7 hónapig él, azaz életformáját tekintve egyéves növény. Tömeges csírázása a március és április közötti időszakra esik, de kisebb számban egészen őszig tart Virágzása júliusban kezdődik, tömegesen augusztus közepétől szeptember elejéig nyílik A később csírázott példányoknak kevesebb idejük van, ezért kisebb termetűre nőnek, a július végén kicsírázott növény alig több mint egy hónap múlva már virágzik. Az ennél később csírázott növények már nem jutnak el a termésérlelésig, amely rendesen szeptember és november között van. Maga a növény az első fagyok idején elpusztul

19 5. Állapítsd meg a szöveg alapján, hogy az évnek melyik szakában lehet legerősebb pollenallergiás tünetekre számítani! A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) Március és április között B) Júliustól szeptember elejéig C) Szeptember és november között D) Március és november között E) Egész évben 6. Az allergiás tünetek kialakulásának megelőzésére mikor érdemes a példányokat begyűjteni, kaszálni? A) Virágzás előtt B) Termésérés előtt C) Augusztusban D) Szeptembertől novemberig E) Télen Az ellene való védekezést nehezíti, hogy gyomirtó szerekkel csak hatleveles állapotáig, mintegy 10 cm-es magasságig kehet hatékonyan irtani, ráadásul bizonyos vegyszerekkel szemben rezisztenssé (ellenállóvá) vált. A leghatásosabb megoldást a biológiai védekezéstől várhatjuk Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében 1995-ben kezdődtek el az ilyen irányú kutatások, amely során több, a parlagfüvet fertőző gombafajt azonosítottak. Az Élet és Tudomány évi 39. számában pedig a biológiai védekezés egy újabb lehetséges módjáról, két parlagfűevő bogár meghonosításáról olvashattunk. 7. Fogalmazd meg, hogy mi a biológiai védekezés lényege!. Hasonlítsd össze általában, a táblázat segítségével a biológiai védekezést a vegyszeres védekezéssel! Vegyszeres védekezés Biológiai védekezés Szelektivitása Hatása a tápláléklánc többi tagjára Összefoglalva fogalmazd meg néhány mondatban, hogy hogyan érdemes védekezni a parlagfű ellen? Mit tehet az ember a saját telkén? Érdemes-e nagy, begyűjtő kampányokat indítani? Mikor érdemes kaszálni? Mi lehet a hosszabb távú megoldás?

20 Értékelési szempontok (34.) Kompetenciák: problémamegoldás, oksági gondolkodás, lényeg kiemelése, kapcsolatba hozás Információkezelés, egészségtudatosság, környezettudatosság A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Kapcsolódás más feladatokhoz: lásd 17.! Megoldás 1. 5 ooo ooo ha = 5*10 6 *10 4 m 2 = 5*10 10 m 2 5*10 10 / 5 = db (=10 milliárd vagy millió db) /10 7 = 100 tő/ fő 3. Lehetetlen 4. Folyamatosan csírázik Jól regenerálódik Magja sokáig életképes/csíraképes marad 5. B 6. A 7. A növény / élőlény természetes ellenségeit keresik meg, szaporítják el 8. Nem szelektál /nem válogat / kicsi 9. Szelektív / nagy 10. A méreg felhalmozódhat a táplálékláncban / jelentős 11. Nem halmozódik fel méreg/ a hatása külön vizsgálandó 12. A kerteket nem szabad parlagon hagyni. Nem, mert a szállítás segít a magok terjesztésében. Virágzás előtt kell kaszálni. A biológiai védekezés reményteli. A szöveg forrása: Molnár V. Attila-Horváth Orsolya: A parlagfű Élet és Tudomány 2005/ o. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Csoportmunka. Továbblépés: Példák keresése a hazánkban használatos biológiai védekezési módokra. Példák keresése a világban, a sikertelen biológiai védekezésre. Megjegyzések a feladat feldolgozásához: A feladat egy órán is megoldható csoportmunkában. Minden tanuló mindhárom feladat szövegét megkapja, és elolvassa. Ezután a tanulókat három csoportba osztjuk, és egy-egy feladatlapot adunk minden csoportnak. A feladatsort közösen megoldják, majd értelmezik a másik két csoport szövegeit. A feladatlapok megoldásainak közös megbeszélése után minden csoport a saját feldolgozott szövege alapján három kérdést tesz fel a másik két csapatnak. A válaszokat, és a csoportok munkáját közösen értékeljük

21 III. Amiről a növények mesélnek Összefoglalás 35. Rend a lelke mindennek (E) Az élővilág leginkább elfogadott ötregnumos (öt világot alkotó) beosztása szerint ezekben a feladatokban két regnum a gombák és a növények néhány csoportjával és képviselőjével ismerkedtünk meg. Összegezzük rendszertani ismereteinket a Növényismeret könyv beosztása szerint! Az alább felsorolt rendszertani kategóriák nevét írjuk a megfelelő helyre az üres négyzetekbe! Ezután a családneveket saját jegyzeteink alapján töltsük ki, végül a megismert fajokat írjuk be a Példafajok feliratú négyzetekbe! Egyszikűek; Kétszikűek; Mohák; Harasztok; Nyitvatermők; Zsurlók; Páfrányok; Zárvatermők GOMBÁK REGNUMA Példafajok: NÖVÉNYEK REGNUMA. TÖRZSE (nem hajtásos). TÖRZSE (hajtásos, de nem virágos) TÖRZSE (virágos, termésük van) TÖRZSE (virágos, magjuk van, termésük nincs) OSZTÁLYA (örvös levélállásúak) OSZTÁLYA.. OSZTÁLYA (csésze+párta). OSZTÁLYA (mellékeres levelek) Példafaj: Példafaj: Példafaj: családja családja Példafaj: Példafaj: Példafaj:. családja Példafaj:. családja. családja Példafaj: Példafaj:. családja. családja Példafaj: Példafaj:. családja. családja Példafaj:

22 Értékelési szempontok (35.) Kompetenciák: oksági gondolkodás, kapcsolatba hozás információkezelés, rendszerezés, példakeresés, alkotóképesség, analógiák felismerése, írásbeli munka Megoldás GOMBÁK REGNUMA Példafajok: Nagy őzlábgomba Gyilkos galóca Világító tölcsérgomba Peronoszpóra Anyarozs stb. NÖVÉNYEK REGNUMA MOHÁK TÖRZSE (nem hajtásos) HARASZTOK TÖRZSE (hajtásos, de nem virágos) NYITVATERMŐK TÖRZSE (virágos, termésük van) ZÁRVATERMŐK TÖRZSE (virágos, magjuk van, termésük nincs) ZSURLÓK OSZTÁLYA (örvös levélállásúak) PÁFRÁNYOK OSZTÁLYA KÉTSZIKŰEK OSZTÁLYA (csésze+párta) EGYSZIKŰEK OSZTÁLYA (mellékeres levelek) Példafaj: mezei zsurló Példafaj:struccpáfrány Példafaj: nagy szőrmoha Pázsitfüvek családja Kosborfélék családja Példafaj : fehér akác Pillangósvirágúak családja Példafaj: árvalányhaj fajok siskanád Példafaj: Majomkosbor Rovarbangó Példafaj: sárga árvacsalán Ajakosok családja Fészekvirágzatúak családja Példafaj: napraforgó parlagfű Példafaj: Sziklai ternye Pozsgás zsázsa Keresztesvirágúak családja Tátogatófélék családja Példafaj: vicsorgó Példafaj: aranka fajok Szulákfélék családja Szegfűfélék családja Példafaj: Hólyagos habszegfű, Fehér mécsvirág

23 Módszertani ajánlások Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Felhasználási javaslat: Egyéni munka: A kiosztott ábrák kitöltése után frontális megbeszélés Táblai applikáció: a táblára felrajzolt hiányos táblázatba az előre elkészített, fajneveket tartalmazó lapocskákat helyezik fel a diákok. Választásukat indokolják

24 36. Szerves vagy szervetlen szénforrást használ? (E) 1. A megismert fajok Készítsünk közösen egy sorszámozott fajlistát a feladatokban szereplő fajokból! Ezek a fajok életmód (szénforrás) szempontjából, származási helyük és ökológiai igényeik szempontjából is különbözőek. Csoportosítsuk őket először szénforrásuk alapján! Írd a megfelelő sorszámú fajokat a halmazábra megfelelő helyére! Autotrófok Heterotrófok Élősködők 2. Tudsz-e, olyan élőlényt mondani a korábbi tanulmányaid alapján, amely az autotróf és a heterotróf halmaz közös metszetébe kerülhet?

25 Értékelési szempontok (36.) Kompetenciák: kapcsolatba hozás, információkezelés, rendszerezés, példakeresés, alkotóképesség, írásbeli munka, oksági gondolkodás Megoldás 1. Autotrófok Heterotrófok Az összes faj, kivéve a heterotróf halamzban szereplőket Élősködők Vicsorgó, Vajvirág és aranka fajok Pernoszpóra, lisztharmat, anyarozs stb. Nagy őzlábgomba Gyilkos galóca Világító tölcsérgomba Sárga kénvirággomba stb 2. pl. a zöld szemesostoros (Euglena sp.) Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: A halmazábra önálló kitöltése A táblára felrajzolt halmazokba, az előre elkészített, a fajlista szerint sorszámozott táblácskák felhelyezése a megfelelő halmazba

26 37. Ki, hol él? (E) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A megismert fajok más-más életközösségre (társulásra, élőhelyre) jellemzőek. Az alábbi táblázatot töltsük ki úgy, hogy mindegyik társuláshoz írunk néhány jellemző fajt! Fás életközösségek (társulások) Fátlan életközösségek (társulások) Égerligetek Cserestölgyesek Akácosok Sziki gyepek Lebegő hínár Sztyepprétek Gyomtársulások Sziklagyepek

27 Értékelési szempontok (37.) Kompetenciák: kapcsolatba hozás információkezelés, rendszerezés, példakeresés, alkotóképesség, írásbeli munka Megoldás Fás életközösségek (társulások) Fátlan életközösségek (társulások) Égerligetek Cserestölgyesek Akácosok Sziki gyepek Lebegő hínár Struccpáfrány Nagy őzlábgomba Akác Pozsgás zsázsa Gyomtársulások Sulyom Sztyepprétek Árvalányhaj fajok Siskanád Parlagfű Sziklagyepek Sziklai ternye Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: A megoldásnál ötletbörzét tartunk, a két fő társulás nevét felírjuk a táblára példanövényeket gyűjtünk, a megoldást a diákok a füzetükben rögzítik

28 38. Megférnek-e egymás mellett? IV. (E) A megismert fajok ökológiai igényeit szemléletesebbé tehetjük, és a különböző fajokat könnyebben összehasonlíthatjuk, ha az Adatbázisban szereplő mennyiségi jellemzőik közül kettőt-kettőt egy koordinátarendszer két tengelyeként ábrázolunk, s föltüntetjük a fajok megadott optimumértékeit. (Pontos mértékegységekről itt nem lehet szó, mivel az Adatbázis számai többnyire nem mérésen alapulnak, hanem terepi tapasztalatokat összegeznek.) Hasonlítsuk össze vízigényük (szárazságtűrésük) és nitrogénigényük szempontjából egy W/N ökológiai diagramban a megismert fajok közül az alábbiakat! A megadott koordinátarendszer megfelelő négyzetébe írjuk be a faj betűjelét! Az adott N értékre közömbös fajnál (0 érték) az oszlop minden tagjába írjuk be a betűjelet! Faj W N T Sziklai ternye 1 1 ZS Pozsgás zsázsa 2 1 Z Mezei zsurló 8 0 S Sulyom 11 4 H Hólyagos habszegfű 3 1 N Napraforgó 5 3 P Parlagfű 5 3 Á Homoki árvalányhaj 1 1 F Sárga (foltos) árvacsalán 6 2 V Veselke 9 2- N W Értékeljük eredményeinket! Hány jól elkülöníthető csoportba tudnánk sorolni ezt a 10 fajt, ha csak ezt a két ökológiai tényezőt vennénk figyelembe? Színezéssel is különítsük el az egyes csoportokat! A fentiek alapján mely fajokat kísérelnénk meg egymás közelébe telepíteni egy botanikus kertben? (Föltesszük, hogy egyéb igényeikhez megfelelően alkalmazkodtunk.)

29 Értékelési szempontok (38.) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Megoldás Faj W N T Sziklai ternye 1 1 ZS Pozsgás zsázsa 2 1 Z Mezei zsurló 8 0 S Sulyom 11 4 H Hólyagos habszegfű 3 1 N Napraforgó 5 3 P Parlagfű 5 3 Á Homoki árvalányhaj 1 1 F Sárga (foltos) árvacsalán 6 2 V Veselke 9 2- N Z 5 4 Z V S 3 N, Z V P 2 F Z V 1 T H Z Á W A növényeket (legalább) 4 csoportra kell különíteni a jelölésnek megfelelően! Kifejezetten N-szegény talajt csak a ternyének, árvalányhajnak és habszegfűnek kell biztosítani, a többi faj egységesen nagyobb nitrogénigényű és vízigényükben térnek el egymástól

30 39. Ki, milyen kémhatást szeret? (E) A megismert fajok ökológiai igényeit szemléletesebbé tehetjük, és a különböző fajokat könnyebben összehasonlíthatjuk, ha az Adatbázisban szereplő mennyiségi jellemzőik közül kettőt-kettőt egy koordinátarendszer két tengelyeként ábrázolunk, s föltüntetjük a fajok megadott optimumértékeit. (Pontos mértékegységekről itt nem lehet szó, mivel az Adatbázis számai többnyire nem mérésen alapulnak, hanem terepi tapasztalatokat összegeznek.) Hasonlítsuk össze vízigényük (szárazságtűrésük) és ph-igényük szempontjából egy W/R ökológiai diagramban a megismert fajok közül az alábbiakat! A megadott koordinátarendszer megfelelő négyzetébe írjuk be a faj betűjelét! Az adott R értékre közömbös fajnál (0 érték) az oszlop minden tagjába írjuk be a betűjelet! R Faj W R T Sziklai ternye 1 3 ZS Pozsgás zsázsa 2 5 Z Mezei zsurló 8 0 S Sulyom 11 4 H Hólyagos habszegfű 3 4 N Napraforgó 5 4 P Parlagfű 5 4 Á Homoki árvalányhaj 1 5 F Sárga (foltos) árvacsalán 6 4 V Veselke W Értékeljük eredményeinket! Hány jól elkülöníthető csoportba tudnánk sorolni ezt a 10 fajt, ha csak ezt a két ökológiai tényezőt vesszük figyelembe? Színezéssel is különítsük el az egyes csoportokat! A fentiek alapján mely fajokat kísérelnénk meg egymás közelébe telepíteni egy botanikus kertben? (Föltesszük, hogy egyéb igényeikhez megfelelően alkalmazkodtunk.)

31 Értékelési szempontok (39.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó c. munkája szolgál. A feladatokat kis csoportban (3-4 fő) oldhatják meg. Legalább két emberre jusson egy könyv. Megoldás Faj W R T Sziklai ternye 1 3 ZS Pozsgás zsázsa 2 5 Z Mezei zsurló 8 0 S Sulyom 11 4 H Hólyagos habszegfű 3 4 N Napraforgó 5 4 P Parlagfű 5 4 Á Homoki árvalányhaj 1 5 F Sárga (foltos) árvacsalán 6 4 V Veselke 9 4 R Á ZS Z 5 4 H N, F Z V S P 3 T Z 2 Z 1 Z W A W/R- grafikont összevetve a W/N-nel föltűnő, hogy a csoportok hasonlóak, de a ternye talaj ph-igénye miatt elkülönül az árvalányhajtól és a pozsgás zsázsától. ( Az R-skála nem különbözteti meg a Ca- és a Na-ionokban gazdag talajokat, így a sziki és a meszes talajon növő fajok nem különülnek el!) Az azonos színnel jelölt fajok ültethetők egymás mellé

32 40. Tűri-e a zavarást? (E) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A megismert fajok ökológiai igényeit szemléletesebbé tehetjük, és a különböző fajokat könnyebben összehasonlíthatjuk, ha az Adatbázisban szereplő mennyiségi jellemzőik közül kettőt-kettőt egy koordinátarendszer két tengelyeként ábrázolunk, s föltüntetjük a fajok megadott optimumértékeit. (Pontos mértékegységekről itt nem lehet szó, mivel az Adatbázis számai többnyire nem mérésen alapulnak, hanem terepi tapasztalatokat összegeznek.) Hasonlítsuk össze degradációtűrésük és ph-igényük szempontjából egy Z/R ökológiai diagramban a megismert fajok közül az alábbiakat! A megadott koordinátarendszer megfelelő négyzetébe írjuk be a faj betűjelét! Az adott Z értékre közömbös vagy ismeretlen fajnál (- érték) az oszlop minden tagjába írjuk be a betűjelet! R Z Faj Z R T Sziklai ternye ZS Pozsgás zsázsa Z Mezei zsurló S Sulyom H Hólyagos habszegfű N Napraforgó P Parlagfű Á Homoki árvalányhaj F Sárga (foltos) árvacsalán V Veselke Értékeljük eredményeinket! Hány jól elkülöníthető csoportba tudnánk sorolni ezt a 10 fajt, ha csak ezt a két ökológiai tényezőt vesszük figyelembe? Színezéssel is különítsük el az egyes csoportokat! A fentiek alapján mely fajokat kísérelnénk meg egymás közelébe telepíteni egy botanikus kertben? (Föltesszük, hogy egyéb igényeikhez megfelelően alkalmazkodtunk.)

33 Értékelési szempontok (40.) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka A feladat alapjául Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó c. munkája szolgál. A feladatokat kis csoportban (3-4 fő) oldhatják meg. Legalább két emberre jusson egy könyv. Megoldás R ZS Z 5 Á 4 S V H F Z P N 3 T Z 2 Z 1 Z Z Faj Z R T Sziklai ternye 2 3 ZS Pozsgás zsázsa 3 5 Z Mezei zsurló 5 0 S Sulyom 3 4 H Hólyagos habszegfű 4 4 N Napraforgó 5 4 P Parlagfű 5 4 Á Homoki árvalányhaj 3 5 F Sárga (foltos) árvacsalán 4 4 V Veselke 3 4 A fajokat (legalább) három csoportba sorolhatjuk. A 4-5 Z-értékűek degradációt jól tűrők vagy igénylők, a Z=3 értékűek és bázikus talajt igénylők a második csoport, a sziklai ternye egyedül áll, mert háborítatlanságot és semleges talajt igényel. Az azonos színnel jelölt fajok ültethetők egymás mellé. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: A feladatok három csoportban végezhető el. Minden csoport a grafikonokat írásvetítő fóliára készíti, ezeket a csoport beszámolójánál használ fel

34 41. A gyepek mintázata (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ IV. Terepi megfigyelések, mérések A fenti ábrák egy nyílt gyep mintázatát mutatják 1m²-es, illetve 0,25 m²-es mintaterületen. A sötétebb szürke foltok az egyszikű növények alkotta foltokat, a világosabb szürkék pedig a kétszikű fajok alkotta foltokat mutatják, a fehér alapszínű helyeken nincs növényzet. A négyzetháló egy négyzete 0,01 m², azaz 10x10 cm. 1. Becsüld meg a növényzet borítását (a teljes mintaterületnek hány %-át borítja növényzet?), valamint az egyszikűek és a kétszikűek borítási %-ait, majd számítsd ki a borítási területeket is. A becslésedet írd be az alábbi táblázatba! Növényzet Egyszikűek Kétszikűek Borítás % Borítás m² 2. Mérd meg az egyes az egyszikűek és a kétszikűek alkotta foltok nagyságát. A mérés egységeként a négyzethálót használd! Ahol nem a teljes kis négyzetet borítja az adott növényzet ott becsüld meg, hogy hányad részét teszi ki! Számításaidat írd le az üresen hagyott helyre! Az eredményeket az alábbi táblázatban add meg! Növényzet Egyszikűek Kétszikűek Borítás (négyzet száma) Borítás % Borítás m²

35 42. Négyzetről négyzetre (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Az ábra egy 50x50 cm-es mintavételi négyzetben talált növényzeti foltokat mutatja. A sötétebb szürke a kétszikű, míg a világosabb az egyszikű növények elhelyezkedését mutatja. Becsüld meg a növényzet borítását! A táblázat kitöltésével határozd meg a borítási értékeket! Kisnégyzetenként becsüld meg, hogy hány százalékát borítja egyszikű, kétszikű, illetve talaj-kőzet. A táblázat első oszlopa a négyzetrács négyzeteinek sorszámát adja a bal felső saroktól kezdve, az első szám a sort, a második az oszlopot jelzi. Egyszikűek becsült borítása:, kétszikűek becsült borítása: Négyzet száma Egyszikű borítás(%) Kétszikű borítás(%) Talaj-kőzet borítás(%) A borítási értékek összege Az összeg és a kisnégyzetek számának (25) hányadosa Az alsó sor értékei megadják az 50x50 cm-es mintában a borítási értékeket %-ban. Hasonlítsd össze az eredményedet a becsült értékkel!

36 43. A kvadrátozás technikája (G) Készítsetek mérést terepen (egyszerűbb először nyílt gyepet választani)! A mérés elvégzéséhez a következő eszköz elkészítése szükséges: 10x10 betonvas hálóból vágjunk ki, úgy egy 1mx1m-es darabot, hogy a sarkokon maradjon egy 10 cm-es láb, amit a haló síkjára derékszögben hajlítsunk le. (a terepi használathoz, a könnyebb hordozhatósághoz lehet a keret 50x50 cm. Ez esetben, ha nagyobb részt akarunk vizsgálni, akkor többször egymás mellett kell a mérést elvégezni. Helyezzétek a fémhálót a gyepre és a hálóban látható foltokat rajzoljátok le négyzethálós papírra. Csak a növénnyel borított és a növénnyel nem borított foltokat rajzoljátok le (esetleg az egyszikű és kétszikű foltokat külön-külön). Becsüljétek meg a borításokat. Készítsetek táblázatot, amelyben feltüntetitek a kisnégyzetekben becsült borítási értékeket. (Ez utóbbi esetben dolgozhattok párban is. Az egyikőtök végzi a becslést, a másik tölti ki a táblázatot) A táblázat oszlopai lehetnek: a, egyszerűen növény, talaj-kőzet b, élőnövény, elhalt növény (avar), talaj-kőzet c, egyszikű, kétszikű, talaj-kőzet Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat feladatokhoz: A feladatokat terepen, csoportmunkában végeztessük el, a csoportok eredményeit összegezve, jellemezzük a terület növényzetét, ill. a terület borítottságát! A terepi mérések eredményeinek rögzítéséhez használjunk milliméterpapírt. Megjegyzés: használjuk a Növényismeret borítottságról szóló leírását

37 44. Gyep- és lombkoronaszint borítás mérése (G) (GLOBE tanári kézikönyv alapján módosítva) A borítási értékek meghatározására általában a becsléses módszert használják a botanikában, amely pontossága a becslést végző személyétől sokban függ. A GLOBE program biológiai megfigyeléseinek egyik protokolja méréses módszert ajánl, sőt a műszer elkészítését is leírja. Az általa javasolt műszer, a denziométer egy 4 cm átmérőjű, 7,5 cm hosszú cső, amelynek egyik végén egy célkereszt található, míg a másikon egy súly (anyacsavar) van felfüggesztve. Az ábra alapján az eszközt könnyen elkészíthetjük, nem kell a méretekhez szorosan ragaszkodni. A cső lehet egy WC papír guriga belső keményebb papírcsöve (ez általában 4,5 cm átmérőjű és 9,5 cm hosszú), vagy ha tartósabb műszert kívánunk készíteni akkor egy PVC cső darabja. Ezek után már csak ragasztó- vagy szigetelőszalagra, vékony madzagra vagy fonálra és egy súlyra erre a célra megfelel egy anyacsavar van szükségünk. Az eszköz használata nagyon egyszerű: a felfüggesztett súly és a célkereszt segítségével függőlegesen tartjuk a csövet és átnézünk rajta, majd a feltett kérdés alapján feljegyezzük amit látunk. A denziométer alkalmas a gyepszint vagy lombkorona szint borítási értékének megmérésére. A mérés eredménye annál pontosabb minél több ponton mértünk. Célszerű a méréseket egy kijelölt mintaterületen egyenes vonalban lépésenként elvégezni, és a megfigyeléseket feljegyezni. A legegyszerűbb kérdés lehet, gyepszint esetén, hogy a cső látóterének egy részében (érdemes nem az egész látóteret használni) mit látunk élő növényt, avart (száraz, elhalt növényt) vagy a talajt. Egy botra erősítve a denziométert standardizálhatjuk a látott terület nagyságát, a botot letámasztva mindig ugyanakkora területet látunk 4,5 cm átmérő, 9 cm hossz esetén, ha a cső alsó pereme a felszíntől 78 cm magasságban van, akkor a rajta keresztül látott terület 100 cm². Felsőbb évfolyamok tanulótól már a következők feljegyzését kérhetjük: a látótérben milyen százalékos megoszlásban látunk talajt, avart, egyszikű, illetve kétszikű növényt (a célkereszt négy egyenlő részre osztja a látóteret, ez segít a százalékok becslésében). A tanulók jó fajismerete esetében fel lehet jegyezni a látott fajokat is. A denziométer szemünk elé emelve, felfelé nézve is használhatjuk a lombkorona borításának, zártságának mérésére is. A feljegyezendő adatok lehetnek egyszerűen az ég és a lomb, de kérdezhetjük a fafajokat is. A látótér szűkítését egy szívószál csőbe való beragasztásával oldhatjuk meg, vagy itt is segítheti a látótérben látottak %-os becslését a célkereszt. Ha erdőben haladva lépésenként a lombkoronát és az aljnövényzetet is nézzük, akkor felfedezhetjük a lombkorona és az aljnövényzet borításának összefüggéseit is

38 Feladatok: 1. feladat (F): Alakítsatok párokat, majd menjetek ki a kertbe, a parkba vagy a természetbe. Egy egyenes vonal mentén haladva lépést jegyezzétek fel a denziométeren keresztül látottakat. Egyszerűbb esetben növény, talaj-kőzet vagy talaj, elhalt növény (avar), élő növény, illetve lomb, ég szinten. A táblázat alapján számítsátok ki a vizsgált gyep-, lombkorona szint borítási értékeit. 2. feladat(g): Alakítsatok párokat és azonos növényzetben mérjetek páronként, majd a párok adataiból készítsetek grafikont. Számítsatok átlagot és azt is ábrázoljátok. 3. feladat (E) Végezzetek párokban erdőben mérést, úgy hogy lépésenként feljegyzitek a lombkorona szint borításait (ég, lomb), és a gyepszint borításait is (növény, avar, talaj) lépésen keresztül! Készítsetek diagramot, úgy, hogy 1 méréssor (1 lépés) adjon egy oszlopot

39 Értékelési szempontok (44.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka Az 1. feladat megoldásában segít az alábbi konkrét mérési eredményeket mutató táblázat és ábra. gyepszint lombkorona élő növény lomb ég lépések egyszikű kétszikű avar talaj Összes Borítás % 11, ,1 56,6 43,

40 A 2. feladat grafikonja Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ keményfa ligeterdő gyepszint borítás %-os megoszlása 100% kétszikű egyszikű avar föld 80% 60% 40% 20% 0% minta1(33) minta2(41) minta3(39) átlag összminta 3. feladat diagram megoldás példa: 250 ég 200 lomb növény avar talaj

41 Módszertani ajánlások Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Felhasználási javaslat: A feladat egyszerűbb leírása: egy 10x10m es mintanégyzet kijelölése, a mintanégyzeten belül egy méteres lépésekkel haladunk, minden lépés után a denziométert használva megállapítjuk, hogy a célkeresztben növényzetet (+), eget vagy talajt (-) látunk-e. Négyzethálós (10x10 cm) papíron rögzítjük az eredményeket. Méterenként elvégezve a mérést, összesen 100 jelünk lesz, vagyis minden vizsgálati pont 1 %-nak felel meg. Így a + jelek száma azonnal a növényzet borítottságát adja meg. A mérést érdemes mérőpárokkal végeztetni, így mindenkinek lesz feladata

42 45. A csillagvirágok (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd válaszolj a következő kérdésekre. A válaszok megadásában segít a Növényismeret című könyv! A jácintfélék (Hyacinthaceae) családjába tartozó csillagvirágok többsége kora tavaszi virágzású, üde erdőkben előforduló növény. Több szempontból is eltér tőlük a száraz gyepek őszi csillagvirága (Scilla autumnalis). E mediterrán elterjedésű növény a Földközi-tenger medencéjében megszokott őszi csapadékmaximumot követően, augusztustól októberig nyílik. [ ] centimétert magasságot elérő, karcsú évelő növény. Rendszerint centiméteres virágzatot fejleszt; eleinte tömött, később fellazuló fürtben virág fejlődik. Kékeslila lepelcimpái 3-5 milliméteresek, 6 porzója szintén kékeslila, ám az a lepelnél sötétebb. Virágait a megfigyelések szerint kétszárnyúak, például zengőlegyek porozzák meg. [ ] A virágzás végéhez közeledve kezdenek fejlődni keskeny és 4-15 centiméter hosszú levelei, színük szűrkés, alakjuk félhengeres.[ ] védelem alatt áll, természetvédelmi értéke 5000 forint. Élet és Tudomány 2004/41 p Miben tér el az őszi csillagvirág a többi csillagvirágtól? Töltsd ki a táblázatot a szöveg alapján! Miben van eltérés? Őszi csillagvirág A csillagvirágok többsége 2. Válassz ki a szövegből olyan tulajdonságokat, amelyek a csillagvirág egyszikűek közé tartozását mutatja! Válaszodat írd a pontozott vonalra! Keress a Növényismeret könyvben csillagvirág fajt! Írd a nevét a pontozott vonalra! Színezd be az alábbi időskálán pirossal az őszi csillagvirág, kékkel a Növényismeretben talált csillagvirágfaj virágzási idejét! Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. 5. Rajzold be a grafikonba a két csillagvirág magasságának megfelelő oszlopot! cm őszi csillagvirág ligeti csillagvirág legnagyobb magasság legkisebb magasság hegyi csillagvirág

43 Értékelési szempontok (45.) Kompetenciák: adatértés, forráselemzés, szövegértelmezés, lényegkiemelés, tájékozódás térben és időben, csoportos munka, alkotóképesség A feladathoz segítségül Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó c. munkája szolgál. Legalább két emberre jusson egy könyv. Megoldás 1. Miben van eltérés? Őszi csillagvirág A csillagvirágok többsége Virágzási idő Augusztus-október Kora tavasz Élőhely /társulás Száraz gyepek Üde erdők 2. lepel, 6 porzó/3 vagy többszörös virágtag 3. ligeti csillagvirág 4. KÉK SZÍN PIROS SZÍN Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec legnagyobb magasság 30 legkisebb magasság őszi csillagvirág ligeti csillagvirág hegyi csillagvirág Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Egyéni munka, frontális értékelés Csoportmunka, lásd a 47. feladat után. Továbblépés: A három csillagvirág faj lerajzolása