Együtt a parlagfû ellen

Átírás

1 Együtt a parlagfû ellen

2 Miért készült a kiadvány? A parlagfû Magyarországon a fertõzött területet tekintve a gyomnövények között az elsõ helyen áll. Az egészségre káros növény körülbelül 5 millió hektár területen fordul és 700 ezer hektáron mutatható ki erõs fertõzés. Hazánkban közel 2,5 millió ember szenved allergiás megbetegedésben, legtöbbjük esetén a parlagfû váltja ki a betegséget. Magyarországon az elmúlt években mind az önkormányzatok, mind pedig a lakosság részérõl jelentõs próbálkozások történtek a parlagfû szaporodásának megfékezésére. A parlagfû elleni védekezés országos hatékonysága azonban nem érte el a várható szintet. A parlagfû elleni harcba be kell kapcsolódniuk a társadalmi szervezeteknek és természetesen a vállalkozói szférának is. Az õ feladatuk lehet a megelõzésben, figyelemfelhívásban felvállalható szerep és az ismeretterjesztés. A Jászapátiak Baráti Egyesületét 1997-ben alakítottuk. Egyesületünk létrehozásával, a civilektõl elvárható legnagyobb mértékben célunk, hogy városunk múltját, jelenét és jövõjét figyelemmel kísérjük, valamint a település fejlõdéséhez segítséget nyújtsunk. Az egyesület egybeolvadt a Jászapáti Városvédõ és Szépítõ Egyesülettel, ezért tekintjük kiemelkedõ feladatunknak a parlagfû elleni védekezést is. Szervezetünk feladatának tekinti, hogy segítse és felgyorsítsa a parlagfû-mentesítési programokra való figyelemfelhívást, ezek végrehajtását, a fiatalok nevelésén át az ismeretterjesztést és megelõzést. Ezzel szeretnénk segíteni és mérsékelni az allergiás megbetegedésben szenvedõ embereket. Ez a mondat ragadjon meg mindenkiben: Még virágzás elõtt ki kell húzni, vagy le kell kaszálni az allergiások legfõbb ellenségét, a parlagfüvet. Reméljük, hogy kiadványunk segít a harc felvételében. Lóczi Miklós - JABE elnök 2

3 A parlagfû története A parlagfüvet az I. világháború alatt hozták át Észak-Amerikából. Magyarország mai területén már az 1920-as évektõl megtalálható volt. Ekkor még csak azokon az uradalmakban jelent meg, ahol az áruszállítási útvonalak voltak, innen terjedt szét. Rövid ideig tartott, amíg megszokta az éghajlatot, és mára az egyik legigénytelenebb és fõleg legagresszívebb gyomnövényünkké vált. A parlagfû leggyakrabb felszaporodási helye, a megbolygatott talajú elhanyagolt parlagterületek, mint például ipartelepek, utak, kertek stb. területei. Magyarországon elõször 1950-ben vizsgálták a gyomok elõfordulását, ekkor a parlagfû csak a 21. helyen állt a gyakoriság és a területi eloszlás vonatkozásában, mára a legelterjedtebb egészségkárosodást okozó gyomnövény. Parlagfûvel fertõzött területek Magyarországon A fertõzöttség mértéke és a borítási % nem fertõzött elõfordul (0 1 %) gyenge (2 10 %) közepes (11 25 %) erõs (25 % felett) A parlagfûrõl, mint növényrõl 3 magról kelõ T4-es növény, vagyis kelése tavasztól õszig folyamatos kétszikû növény a magvak csírázásának megkezdõdéséhez elegendõ ºC fok fény nélkül (teljes sötétségben) is képes csírázni, de fény hatására gyorsabb a csírázás és a kelés a kikelõ növények többsége a felsõ, 2-3 cm-es talajrétegbõl kel ki, de képes akár 7-8 cm-rõl is kikelni a mélyebb rétegekbe kerül, leszántolt magok akár évig is csíraképe-

4 sek a virágok beporzásáról a szél gondoskodik a virágpor szóródása július végén és augusztusban történik a virágpor szél útján akár több 100 km-es távolságokra is képes eljutni a termés érése október közepétõl kezdõdik egy közepes növény átlagban db csíraképes magot érlelhet, de elõfordult már darabos termésszám is a magok innentõl várják a felmelegedést. A parlagfû életciklusa Virágzás kezdete V CSÍR Á ZÁS I R Július Á Június GZ Augusztus Április ÁS Május Szeptember Március Október U G SZ A NY November LO KÉ Február ER M Termés érése Csírázás kezdete NY UG AL OM PR I R ME N Y A magvak éves csírázása szezonális jelleget mutat (Béres 1979, Béres Hunyadi 1980). A fõ csírázási idõszak március végén és április hónapban van. Májusban és júniusban a csírázás kisebb csökkenése tapasztalható. A magvak egy részénél május közepétõl 20 ºC feletti hõmérséklet estén lép fel. A csírázás júliusban ismét emelkedik, de nem éri el az áprilisban mérhetõ maximumot. Augusztustól a csírázás erõsen csökken, de a fagyok beálltáig teljesen nem szûnik meg. A virágzás idejét a csírázás idõpontja és az április, május, június hónapok középhõmérséklete döntõen befolyásolja. 4

5 A parlagfû elleni védekezés A parlagfû nagymértékû felszaporodásának a közegészségügyi és gazdasági károsító hatása számottevõ. Az utóbbi években a belterületeken az önkormányzatok és a lakosság jelentõs erõfeszítéseket tettek a parlagfû visszaszorításában. A parlagfû elleni védekezés országos hatékonysága azonban még nem érte el az elvárható szintet. A parlagfû irtása elsõsorban egészségügyi és gazdasági szempontok miatt indokolt Magyarországon. A nagyobb települések környezetében minél szélesebb és összefüggõbb sávban kellene állandó növényzetet pl. erdõket létrehozni a szántók, parlagok helyére. Ezáltal a településeken kisebb lenne a termelõdõ és a szél által szállított pollen mennyisége. A sikeres védekezés egyik feltétele a csírázás idõszakának kezdetén elkezdett folyamatos monitorozás. Ez a belterületen az önkormányzatok feladata. A védekezés további alapvetõ feltétele az ismeretterjesztés. Tartós eredmény eléréséhez minden alkalmas eszközt igénybe kell venni! Lehetséges módok: 5 1. kézi gyomlálás diákok is az egyik leghatékonyabb módszer környezet- és költségkímélõ védekezési mód csak a virágzás elõtti idõbe ajánlják, mert a nagy tömegû pollennel való találkozás egészségre gyakorolt hatása minden életkorban kedvezõtlen 2. kaszálás és a kapálás diákok és szüleik környezet- és költségkímélõ védekezési mód a növény tömeges megjelenését követõen, ahol lehet minél elõbb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények így nem tudnak újrahajtani a talajhoz közeli néhány cm-en 2-3 elágazása is van, és az ezekbõl kinövõ oldalhajtások teszik eredménytelenné a szakszerûtlenül végzett kaszálással történõ védekezést 3. vegyszerrel gyomirtás csak szülõk fontos gondosan megválasztani a gyomirtó szert fontos, a minél fiatalabb legyen a gyomirtóval kezelendõ növény akkor végezzük, amikor a gyomnövények zöme már kikelt, és már elegendõ levélfelületük van a szerek felvételéhez legkésõbb a parlagfû 10 cm-es állapotáig el kell végezni

6 Allergia Magyarországon közel 2,5 millió ember szenved allergiás megbetegedésben. A legtöbb tünetet kiváltó hazai allergének közül az elsõ helyen a parlagfû áll. A parlagfû Magyarországon a gyomnövények közül a legelterjedtebb, mintegy 5 millió hektár területen fordul elõ, és 700 ezer hektár erõsen fertõzött. Miért fontos a parlagfû irtása? az allergia a 4. legfontosabb nem-fertõzõ betegséggé vált világszerte a parlagfû gyakran okoz az arra érzékeny személyeknél szénanáthát a betegség csökkenti a teljesítõképességet a tanulásban, a munkában alvászavarhoz, kimerültséghez vezethet Magyarország jelentõsebb, allergiát okozó virágporszemeinek naptára febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. febr. márc. máj. jún. júl. aug. szept. okt. ápr. 6

7 Az allergia tünetei tünetei a közönséges meghûléshez hasonlóak: o hirtelen jelentkezõ, vízszerû orrfolyás láz nélkül, tüsszögésekkel, amik jelentkezhetnek rohamszerûen is és kísérheti szem- és torokviszketés is o egyik leggyakoribb kiváltója a virágzó növények szabad szemmel nem látható virágpora A tünetek megszûntetése ha kiküszöböljük életterünkbõl az allergént ez szénanátha esetén szinte lehetetlen számos apró praktikával a pollennel való találkozást mérsékelhetjük, ha tudatosan csökkentjük az allergénnel való érintkezést Mit tehetünk? o magas pollenszám esetén minél kevesebb idõt töltsünk a szabadban o éjjel se tartsuk nyitva a hálószoba ablakát o hajat lefekvés elõtt, és gyakran mossunk (hiszen ez az egyik fõ pollenraktár. 7

8 A kiadványt összeállította: Jászapátiak Baráti Egyesülete Cím: 5130 Jászapáti, Velemi Endre út 4-6. Telefon: 06-57/ ; Fax: 06-57/ Web: A témával kapcsolatban információt kaphat: Digitális ismertetõ Elõadás A kiadványt támogatta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Irodája 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2.