Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris Tudományági Doktori Iskola Egészségtudományok: Magatartástudomány program

Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris Tudományági Doktori Iskola Egészségtudományok: Magatartástudomány program A MAGYAR NOK LELKI EGÉSZSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZOK, EZEK VÁLTOZÁSAI AZ ÉLET SORÁN Dr. Csoboth Csilla Doktori (Ph.D) Értekezés Tézisei Téma és programvezeto: Doktori Iskola vezetoje: Dr. Kopp Mária, egyetemi tanár Dr. Rajna Péter, egyetemi tanár Budapest, 2004

Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris Tudományági Doktori Iskola Egészségtudományok: Magatartástudomány program A MAGYAR NOK LELKI EGÉSZSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZOK, EZEK VÁLTOZÁSAI AZ ÉLET SORÁN Dr. Csoboth Csilla Doktori (Ph.D) Értekezés Tézisei Téma és programvezeto: Doktori Iskola vezetoje: Dr. Kopp Mária, egyetemi tanár Dr. Rajna Péter, egyetemi tanár Budapest, 2004

BEVEZETÉS A lelki egészség az egyén és egyben a társadalom általános életminoségéhez szükséges. Az Egészségügyi Világszervezet (2001) álláspontja szerint a noi nemhez, az idos korosztályhoz, és szegény társadalmi réteghez való tartozás fokozza a lelki zavarok kialakulásának rizikóját. A nok körében gyakrabban eloforduló depresszió elso helyen állt a rokkantságban eltöltött évek (YLDs) ranglistáján és becslések szerint 2000-ben az összes betegség közül ennek a 14.0-18.6%-t jelentette. A pánik zavar a noi összlakosságra számítva huszadik helyen, de a 15-44 éves korosztályban kilencedik helyen állt az YLDs ranglistáján (World Health Organization, 2001). Az egészségkárosító magatartásformák prevalenciája a nok körében évrol évre egyre magasabb, és pl. az Európai Únióban a dohányzás a noi összhalálozás öt százalékáért felelos (European Commission, 1997). Az alkohol okozta mentális és viselkedés zavar a fent említett korosztályban a rokkantságot tekintetbe véve tizenötödik helyen állt. A nok lelki egészségét, biológiai és társadalmi szereprendszerben betöltött eltéro pozíciójukból következoen, a férfiaktól eltéro védo és kockázati tényezok jellemzik. A nok körében eloforduló depresszió, szorongásos zavarok és egészség károsító magatartásformák kiváltó okaként egyebek között fontos megemlíteni a társadalmi lemaradást (pl. alacsony iskolázottság, munkanélküliség), a túlzott szerep elvárásokat, a testi, lelki és szexuális bántalmazást és a negatív megkuzdési stratégiák megtanulását. A lelki egészség vizsgálatakor szükséges tekintetbe venni a különbözo korosztályok a lelki zavarok iránti eltéro prediszpozícióját is. Egyes vizsgálatok szerint a kor maga nem rizikófaktora a depresszió kialakulásának (Blazer, 2003), érveik szerint az idosebbeknél az egyedüllét, a funkcióképesség csökkenés, fiataloknál viszont a túlzott szerepvállalás (Lee & Powers, 2002) és a testi bántalmazás (Wainwright & Surtees, 2002) növeli a rizikót. A pszichoszociális háttértényezok ismerete a lelki egészség fejlesztése és a pszichés zavarok megelozése érdekében kulcsfontosságú, mind a döntéshozók, mind az egészségügyi ellátást biztosító szakemberek, mind a társadalom számára, annak érdekében, hogy a nok életminosége, testi, lelki és szociális jólléte javuljon. Mentálhigiénés intervenciókat még a felnott nok körében is kor specifikusan érdemes megtervezni annak érdekében, hogy hatékonyan célozhassuk meg a megelozheto lelki problémákat.

CÉLKITUZÉSEK ÉS HIPOTÉZISEK A vizsgálat sorozat elsodleges célja a magyar noi lelki egészség és a magyar nok körében gyakran eloforduló lelki zavaroknak az epidemiológiai meghatározása két keresztmetszeti lakossági mintán. Ezen kívül az elemzés célja az objektív és szubjektív társadalmigazdasági és családi háttér tényezok és a bántalmazás a lelki egészéggel való összefüggéseinek vizsgálata a kor figyelembe vételével. A vizsgálatok és elemzések konkrét céljai a következok voltak: 1. A pozitív pszichés állapotjelzok (jóllét, ön-hatékonyság, megkuzdési stratégiák, életcél és ellenségesség) és pszichés zavarok (depressziós tünetegyüttes, szorongás és egészségkárosító magatartásformák) elofordulásának meghatározása a magyar nok körében két országos reprezentatív minta alapján. 2. A pozitív pszichés tényezok és pszichés zavarok összefüggésének elemzése. 3. A társadalmi-gazdasági (végzettség, gazdasági aktivitás, családi állapot, szubjektív szegénység) és családi háttértényezok (szüloi végzettség, szüloi pszichiátriai betegség, szüloi egészségkárosító magatartásformák, szubjektív gyermekkori minoség) epidemiológiája és hatása a noi lelki egészségre. 4. A fizikai és szexuális bántalmazás gyakoriságának meghatározása és a noi lelki egészségre kifejtett hatásuk elemzése. 5. A nok lelki egészséget befolyásoló tényezok hatásának alakulása kor szerint. A kutatásom hipotézisei a következok voltak: 1. A pozitív pszichés állapot gyakoribb a magasabb társadalmi-gazdasági rétegekben. 2. A pozitív pszichés állapot gyakoribb a fiatalabb, mint az idosebb noknél. 3. A depresszív és szorongásos tünetek és az egészségkárosító magatartásformák prevalenciája emelkedett a magyar nok körében a társadalmi, gazdasági, ás politikai változások korszakában. 4. A lelki zavarok szempontjából a középkorú nok fokozottan veszélyeztetettek. 5. A társadalmi-gazdasági lemaradottság szubjektív értékelése nagyobb mértékben emeli a pszichés zavarok elofordulásának kockázatát, mint az objektív tényezok. 6. A családi háttértényezok, leginkább az édesanya lelki zavara és egészségkárosító magatartásformája növeli a pszichés zavarok elofordulását. 7. A lelki zavarok gyakrabban fordulnak elo bántalmazott magyar noknél. 8. A bántalmazástól való félelem nagymértékben megemeli a pszichés zavarok kialakulásának veszélyét.

MÓDSZEREK Jobb Egészséget a Noknek felmérés- 1998 A magyar fiatal nok (15-24 éves) körében végzett országosan reprezentatív felmérés a Jobb Egészséget a Noknek egészségmegorzo program keretén belül készült. A minta 3615 tanuló (2016 fo) és nem-tanuló (1599) not foglalt magába. A mintavétel többlépcsos rétegezett módszerrel történt és a 15-25 éves korosztály magyar noi lakosságára kor, iskola típus vagy foglalkoztatottság és településnagyság szerint reprezentatív volt (Csoboth, Birkás, Purebl, 2003). A visszautasítási arány mindössze 6% volt. Az önkitöltos kérdoív hazai reprezentatív mintán a fizikai és szexuális bántalmazásra eloször kérdezett rá ebben a korosztályban, amely az Abuse Assesment Scale kérdéseinek felhasználásával történt. A pszichés változók a következo tesztekkel kerültek felmérésre: Folkman-Lazarus féle konfliktus megoldó kérdoív, Cook-Medley Ellenségesség kérdoív, Crumbaugh és Maholick Életcél kérdoív és Schwarzer féle ön-hatékonyság kérdoív. A lelki zavarok, vagyis a depressziós tünetegyüttes a rövidített magyar Beck Depresszió Skálával (BDI), a szorongás Szokott-e elofordulni indokolatlan szorongás? kérdéssel és az egészségkárosító magatartásformákra való rákérdezéssel kerültek elemzésre. Két korcsoport, a 15-18 és >18-25 év közötti fiatal nok, szerint is vizsgáltam a fent említett mutatókat. HUNGAROSTUDY 2002 A magyar felnott lakosság körében végzett országosan reprezentatív felmérésre 2002-ben került sor (Rózsa, Réthelyi, Stauder et al., 2003), mely összesen 12,634 egyén, ebbol 6,987 tizennyolc év feletti no adatait foglalja magába. A mintavétel többlépcsos rétegezett módszerrel történt és kor, régióra, településnagyságra reprezentatív. A visszautasítási ráta 17.7% volt. A kérdoív a szociális, fizikai és lelki egészségével kapcsolatos adatokat mérte fel otthoni interjú formájában. A Jobb Egészséget a Noknek felmérés kérdoív tesztjein kívül az általános jóllétetet a WHO-5 Wellbeing Index-vel, az alkoholfogyasztást pedig az AUDIT kérdoív kérdéseivel határoztuk meg. Ebben a mintában hat korcsoportot alkottam, 18-25, 26-35, 36-45, 46-55, 56-65 és 65 év felettiekre, hogy a lelki egészségre ható tényezok hatását az élet külön szakaszai szerint vizsgálhassam. Statisztikai elemzés A pozitív pszichés, depresszió, szorongás és egészségkárosító magatartásformák és a pszichoszociális változók közötti összefüggéseket esély hányados (OR) kiszámolásával, variancia analízissel és logisztikus regresszió elemzéssel határoztam meg. A szignifikancia szintet p< 0.05 nél fogadtam el.

EREDMÉNYEK Jobb Egészséget a Noknek felmérés (1998) eredményei A fiatal nok kevesebb, mint tíz százalékának nem voltak életcéljai, több mint negyedénél hiányzott az önhatékonyság és több mint felénél magas ellenségesség volt kimutatható. A minta 26.6%-nál fordult elo depressziós tünetegyüttes. A vizsgált rizikótényezok közül a saját szubjektív szegénység, a bántalmazástól való félelem és az anya depressziója fejtett ki legerosebb hatást a depressziós tünetegyüttes kialakulására (P<0.005). Egyenként vizsgálva a pszichés tényezok közül a magas ellenségesség (OR: 5.770), gyógyszerrel való feszültség oldás (OR: 5.493), életcélok hiánya (OR: 5.569), általános unalom (OR: 6.303), és az alacsony ön-hatékonyság (OR: 4.551) mutattak a legmagasabb esélyhányadosokat. A társadalmi-gazdasági tényezok közül az objektív mutatók nem voltak szignifikáns összefüggésben a depresszióval ebben a fiatal korosztályban. A családi háttértényezok közül még az apa túlzott alkohol fogyasztása (Esély Hányados (OR): 1.915, Konfidencia Intervallum (CI 95%): 1.400-2.619; p<0.001) és az anya nyugtató használata (OR: 2.046, CI 95%: 1.344-3.118; p<0.001) emelte meg a közepes és súlyos depressziós tünetek esélyét. A bántalmazás különbözo fajtái, a partner általi bántalmazás (OR: 3.155, CI 95%: 2.233-4.458; p<0.001), az elmúlt évben szexuális aktivitásra való kényszerítés (OR: 3.075, CI 95%: 1.691-5.590; p<0.001) és az elmúlt évben átélt fizikai bántalmazás (OR: 2.781, CI 95%: 2.073-3.732; p<0.001) növelte a közepes és súlyos depressziós tünetek rizikóját. A fiatal nok 7.9%-ban fordult elo gyakori szorongásos tünet. Pszichés tényezok közül az unalom (OR: 3.682), magas ellenségesség (OR: 2.967), és az alacsony önhatékonyság (OR: 2.479) emelte leginkább a szorongás kialakulásának rizikóját. Ezek az idosebb korcsoportban mutattak magasabb rizikót. A vizsgált kockázati változók közül a drog használat (OR: 2.781 95%CI: 2.073-3.732), a saját szubjektív szegénység (OR: 2.781, 95%CI: 2.073-3.732) és az anya depressziója (OR: 2.1421, 95%CI: 1.4815-3.0972) voltak legerosebb összefüggésben a gyakori szorongással. A szorongás kialakulásának esélyét ezen kívül növelték a családi egészségkárosító magatartásformák, az egyedül élés és a bántalmazás. Egyenként vizsgálva a szexuális abúzus (OR: 3.744, CI 95%: 2.143-6.543; p<0.001), a partner általi bántalmazás (OR: 2.914, CI 95%: 2.073-4.096; p<0.001) és a fontos személy általi bántalmazás (OR: 2.580, CI 95%: 2.005-3.319; p<0.001) szignifikánsan növelte a gyakori szorongásos tünetek elofordulását. A dohányzás, alkohol és drogfogyasztás is szignifikáns összefüggésben volt a szorongással. Az egészségkárosító magatartásformák közül a fiatal nok 31.9%-ban dohányzás, 16.8%- ban káros alkoholfogyasztási szokások és 9.1%-ban kábítószer fogyasztás fordult elo.

Pszichológiai tényezok közül az ellenségesség növelte az egészségkárosító magatartásformák kialakulásának esélyét szignifikánsan. A vizsgált kockázati változók közül a testvér dohányzása (OR: 2.0012, CI 95%:1.6527-2.4232; p<0.001), a fontos személy általi bántalmazás (OR: 1.6531, CI 95%:1.3588-2.0111; p<0.001) az anya dohányzása (OR: 1.4463, CI 95%:1.2303-1.7002; p<0.001) és a partner általi bántalmazás (OR: 2.2786, CI 95%:1.5826-3.2806; p<0.001) volt legerosebb hatással az egészségkárosító magatartásformák kialakulására a fiatal nok körében. Az anya és apa nyugtató használata, az apa alkohol használata és a testvér pszichoaktív szer használata emelte még az egészségkárosító magatartásformák kialakulásának esélyét. HUNGAROSTUDY 2002 eredményei A felnott magyar nok felénél alacsony pszichés jóllét, több mint tíz százalékánál életcélok hiánya, egy ötödénél alacsony önhatékonyság és majdnem felénél magas ellenségesség volt kimutatható. A 30.7%-nál fordult elo depressziós tünetegyüttes. Az életcélok hiánya több mint tizenhatszorosan emelte a depresszió kialakulásának esélyét. A vizsgált rizikótényezok közül a szubjektív szegénység, az alacsony foglalkoztatási státusz és iskolázottság, a kor és a bántalmazás volt legerosebb összefüggésben a magas BDI pontszámmal. A házassági kapcsolat minosége, a gyermekkor alacsony értékelése, és a családi állapot is szignifikánsan befolyásolták a magas BDI pontszámok kialakulását. A modellben a többi változó nem volt szignifikáns hatással. Egyenként vizsgálva a családi háttértényezok közül az anya alacsony iskolai végzettsége (OR: 4.446, CI 95%: 3.560-6.553; p<0.001) szignifikánsan megemelte a középsúlyos / súlyos depressziós tünetegyüttes esélyét. A bántalmazástól való félelem (OR: 3.888), az elmúlt évben bántalmazás elszenvedése (OR: 2.862), a partner általi bántalmazás (OR: 2.512) és a fontos személy általi bántalmazás (OR: 1.513) mind emelték a depressziós tünetegyüttes elofordulásának esélyét. Korcsoportonként vizsgálva az idos nok körében az ellenségesség kivételével, amely a fiatal nok körében volt magasabb, alacsonyabb volt a pozitív pszichológiai tényezok elofordulása. A társadalmi-gazdasági tényezok közül fokozottabban emelte a depresszió kockázatát az idosebbek körében az alacsony iskolázottság. Az alacsony foglalkoztatottság és családi állapot pedig leginkább a középkorú noknél jelentett rizikótényezot. A fiatalabb noknél a szubjektív rossz anyagi helyzet és a rossz gyermekkor emelte leginkább a depressziós tünetegyüttes esélyét. A minta 27.8%-a számolt be gyakori szorongásos tünetekrol, mely leginkább a középkorú nok körében volt a leggyakoribb (32.6%). A jóllét (OR: 0.7767, CI 95%:0.7550-0.7990; p<0.001) és a kor (OR: 0.9933, CI 95%:.9860-1.0006; p<0.001) mint védo tényezo, a

vizsgált kockázati tényezok közül pedig a magas ellenségesség (OR: 1.1380, 95%CI: 1.0997-1.1775), az alacsony életcélok (OR:1.3047, 95%CI: 1.2064-1.4109), a szubjektív szegénység (OR: 1.5044, CI 95%:1.1560-1.9579; p<0.005) és a partner általi bántalmazás (OR: 1.4164, CI 95%:1.0208-1.9653; p<0.05) volt legerosebb összefüggésben a gyakori szorongással. A modellben a többi változó nem volt szignifikáns hatással. Egyenként vizsgálva az alacsony iskolázottság és foglalkoztatottság az esélyhányadost több mint másfélszeresére emelte (p<0.001). Az anya alacsony végzettsége emelte leginkább a szorongás elofordulásának esélyét a családi háttértényezok közül. Az elmúlt évben bántalmazás elszenvedése (OR: 3.560) és az élet során fontos személy általi bántalmazás (OR: 1.556) emelték a gyakori szorongásos tünetek elofordulásának esélyét. Káros magatartásformák közül csak a dohányzás és pszichoaktív szer fogyasztás mutatott összefüggést a szorongás kialakulásával. Kor szerint vizsgálva, az alacsony iskolázottság a legidosebbeknél, az alacsony foglalkoztatottsági szint pedig a középkorúaknál emelte a szorongás elofordulásának esélyét. Az egészségkárosító magatartásformák a minta 27.9%-ban fordult elo. Az összes rizikótényezo együttes vizsgálatakor legerosebb védohatása volt a kornak (OR: 0.9735, CI 95%:0.9681-0.9789; p<0.001), az alacsony foglalkoztatottsági szintnek (OR: 0.7510, CI 95%:0.6196-0.9104; p<0.001) és a magas iskolázottságnak (OR: 0.9347, CI 95%: 0.8876-0.9843; p<0.05). Kockázati tényezok közül a partner általi bántalmazás (OR: 1.9803, CI 95%: 1.567-2.5020; p<0.001) és a szubjektív szegénység (OR: 1.5603, CI 95%: 1.2673-1.9210; p<0.001) volt legerosebb hatással az egészségkárosító magatartásformák jelenlétére. A modellben a pozitív pszichés tényezok hiánya, legfoként az önhatékonyság, az életcélok hiánya és a szorongás emelte az egészségkárosító magatartásformák kockázatát (p<0.05). Kereszttáblában vizsgálva az elmúlt évben elszenvedett bántalmazás jelentosen növelte (OR: 3.620; 95%CI: 2.564-5110) a káros magatartás kialakulásának esélyét. Korcsoport elemzésben a szülok alacsony végzettsége védo faktorként szerepelt a idosebb korcsoportokban, a fiataloknál viszont rizikó faktor volt. Fiataloknál a partner általi bántalmazás, a középkorúaknál a családi állapot és az idosebbeknél az unalom emelte a károsító magatartásformák esélyét.

MEGBESZÉLÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Magyarországon az elso országos reprezentatív mintán alapuló célzott noi lelki egészség kutatás, amely az életkor hatását is figyelembe veszi. Vizsgálatom eloször elemzi a bántalmazás hatását a lelki egészségre a magyar nok körében reprezentatív mintán. A legjelentosebb eredmények a következok: A pozitív pszichés tényezok gyakrabban fordulnak elo a magasabb társadalmi-gazdasági rétegekben. A pozitív pszichés tényezok, az ellenségesség kivételével, gyakrabban fordulnak elo a fiatalabb noknél, mint az idosebb noknél. A depresszió és szorongás kialakulását az alacsony szubjektív jóllét, az életcélok hiánya, az alacsony önhatékonyság, a magas ellenségesség és az érzelem központú megkuzdési stratégiák jelenléte segíti elo. A depresszív tünetek prevalenciája 1995-ig növekedett a magyar nok körében, majd azóta stagnál. A gyakori szorongásos tünetek prevalenciája viszont emelkedett. Az elmúlt években az egészségkárosító magatartásformák elofordulása enyhén csökkent. Az alacsony foglalkoztatottsági státusz, a családi állapot és a partner általi bántalmazás leginkább a középkorú nok körében emeli a szorongás kockázatát. A társadalmi-gazdasági tényezok közül a szubjektív rossz anyagi helyzet minden korosztályban, legfoképpen a fiatalabbaknál és középkorúaknál, a legjelentosebb összefüggést mutatja a depresszív tünetekkel, és második legerosebbet a szorongással. Az objektív tényezok, az alacsony iskolázottság és az alacsony foglalkoztatottsági státusz legfoképpen az idosebb korcsoportokban emelte a depresszió és szorongás gyakoriságát, az egészségkárosító magatartásformák elofordulását viszont csökkentette. A legfiatalabb korcsoportokban nem volt szignifikáns hatása az alacsony iskolázottságnak. Családi háttértényezok közül leginkább a szubjektív családi tényezok emelik a depresszió kockázatát. Az objektív kockázati tényezok a pozitív lelki állapot hiányával és a szorongással van szoros összefüggésben. A testvér dohányzása, drogfogyasztása eros hatással van a fiatal nok egészségkárosító magatartásformáinak kialakulásában. A fizikai és szexuális bántalmazás gyakori jelenség a magyar nok között. A fiatalabbaknál inkább a fontos személy, a középkorúaknál és az idosebbeknél inkább a partner általi abúzus jelentett fontos rizikófaktort. Az elmúlt évben átélt bántalmazottság a középkorúaknál növelte a depresszió elofordulását, viszont a szorongás és egészségkárosító magatartásformák elofordulását a fiatalabb korosztályokban emelte. A bántalmazástól való félelem olyan pszichés mutató, amely kulcsfontosságú, mivel a depresszió és egészségkárosító magatartásformák kialakulásában fontos rizikótényezo.

A nok lelki egészségét korosztályonként más és más védo és kockázati tényezok befolyásolják. Fontos szempont a pozitív lelki tényezok, a szubjektív társadalmi-gazdasági lemaradottság, a fizikai és szexuális bántalmazás és attól való félelem és a családi háttértényezok szurése annak érdekében, hogy a veszélyeztetett nok idoben primer és szekunder megelozo programokban tudjanak részt venni, hogy a súlyosabb károsodások elkerülhetové váljanak. A magyar nok lelki egészsége csak célzott intervenciókkal fejlesztheto, melyek figyelembe veszik ezen védo és kockázati tényezoket. HIVATKOZÁSOK Blazer DG (2003) Depression in late life: review and commentary. Journal of Gerontology, Ser.A: Biol. Sci. Med. Sci. 58: M249-M265. Csoboth C, Birkás E, Purebl G (2003). Physical and sexual abuse: risk factors for substance use among young women. Behavioral Medicine; 28(4): 165-171. European Commission (1997). The state of women s health in the European Community, Employment & Social affairs, Public Health, European Commission, Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities Lee C, Powers JR (2002). Number of social roles, health, and well-being in three generations of Australian women. International Journal of Behavioral Medicine; 9(3): 195-215. Rózsa S, Réthelyi J, Stauder A, Susánszky É, Mészáros E, Skrabski Á, Kopp M (2003). A HUNGAROSTUDY 2002 országos reprezentatív felmérés általános módszertana és a felhasznált tesztbattéria pszichometriai jellemzoi. Psychiatria Hungarica Wainwright NWJ, Surtees PG (2002). Childhood adversity, gender and depression over the lifecourse. Journal of Affective Disorders; 72: 33-44. Williams S, McGee R, Olaman S, Knight R (1997). Level of education, age of bearing children and mental health of women. Social Science and Medicine; 45(6): 827-836. World Health Organization (2001). The World Health Report: 2001: Mental Health: New understanding, new hope. Geneva: World Health Organization, pp. 27-33.

KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS Témavezetomnek, Kopp Mária Professzor Asszonynak tartozom legelsosorban köszönettel, aki évek óta támogatja és bíztatja kutatói munkámat, és aki mindvégig emberileg is mögöttem állt. Köszönöm Purebl György kollegámnak, akivel együtt hoztuk létre a Jobb Egészséget a Noknek programot, és aki fontos szakmai szempontokat világított meg számomra az évek során. Külön köszönetet szeretnék mondani a Jobb Egészséget a Noknek kutató csoportnak (Ádám Szilvia, Berghammer Rita, Gyukits György, Hajnal Ágnes, Kovács Mónika, Novák Márti, Réthelyi János, Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva, Stauder Adrienne, Szumska Irena) akik munkája és kutatási eredményei mindvégig lelkesítettek. Köszönettel tartozom Mészáros Eszter, Birkás Emma, Munk Veronika és Szedmák Sándornak, akik statisztikai elemzéseikkel nyújtottak rengeteg segítséget. Nagyon köszönöm Raduch Csilla, Dévainé Hajdú Katalin, Jónás Zsolt, Somorjai Noémi és Bíróné Szabó Editnek, hogy mindig mindenben maximálisan segítettek. Köszönettel tartozom Gunilla Kleiverda-nak, aki elindított a noi egészségkutatás hosszú útján, Barr Taylor Professzor Úrnak, akinek tanácsaival gazdagíthattam kutatásaimat. Köszönöm Jancis Long-nak a segítséget publikációim átnézésében. Hálás vagyok a Bristol-Myers Squibb Foundation-nek, hogy lehetové tették, hogy önálló kutatásom lehessen és elindulhasson a Noi Egészség kutatás Magyarországon. Utoljára de nem utolsó sorban köszönöm szeretteimnek, hogy mellettem álltak minden megpróbáltató idoben. Két lányomnak, Kingának és Rékának, akik miatt érdemes ezzel a témával foglalkozni, hogy szeretetükkel és támogatásukkal lehetové tették a kutatói munkámat. Szüleimnek köszönöm az állandó biztatást és segítséget. Köszönöm keresztanyámnak, Orsinak, aki praktikus segítséggel és szellemi adalékával mindig segített továbbgondolni a nok lelki egészségével kapcsolatos folyamatokat. Még külön meg szeretném köszönni barátaimnak az évek során nyújtott támogatást és segítséget.

SAJÁT KÖZLEMÉNYEK AZ ÉRTEKEZÉS TÉMÁJÁBAN Nemzetközi folyóiratban megjelent közlemények: Csoboth CT, Szumska I, Purebl G (Közlésre elfogadva). Self-rated health and health damaging behaviour among young women in Hungary: the effect of offspring family characteristics. Social and Preventive Medicine Szumska I, Túry F, Csoboth C, Réthelyi J, Purebl G, Hajnal Á (Közlésre elfogadva). The prevalence of eating disorders and weight-control methods among young women: A Hungarian representative study. European Eating Disorders Review Kopp MS, Csoboth CT, Réthelyi J (2004). Psychosocial determinants of premature health deterioration in a changing society: The case of Hungary. Journal of Health Psychology; 9(1): 99-109. Réthelyi JM, Berghammer R, Ittzés A, Szumska I, Purebl G, Csoboth C (2004). Comorbidity of pain problems and depressive symptoms in young women: Results from a cross-sectional survey among women aged 15-24 in Hungary. European Journal of Pain; 8(1): 63-69. Csoboth C, Birkás E, Purebl G (2003). Physical and sexual abuse: risk factors for substance use among young women. Behavioral Medicine; 28(4): 165-171. Nemzetközi kötetben megjelent könyvfejezetek: Csoboth C (2003). Women s Health Issues, in, eds. L.M. Cohen, D.E. McChargue, F.L. Collins, The Health Psychology Handbook, Sage Publications, Thousand Oaks,, pp. 469-484. Csoboth C, Buda B, Kopp M, Birkás E (2002), Psychosocial correlates of smoking and alcohol use in Hungary, in Heart Disease, Environment, Stress and Gender; Eds.: Weidner, G., Kopp M., Kristenson M., Vol. 327 NATO Science Series: Life and Behavioural Sciences, pp. 121-29. Kleiverda G, Csoboth C, Ceapchi N (1999). Women s health in Central and Eastern Europe, in: Advances in Women and Health Research, Eds.: Kolk, A., Bekker, M., van Vliet, K., Tilburg University Press, pp. 199-217 Magyar folyóiratban megjelent közlemények: Lajtai L, Simon M, Csoboth C, Kopp M (Közlésre elfogadva). Miért fontos a nem? Vagy miért nem? Az illegális szerfogyasztásban felmerülo különbségek elemzése egy országos reprezentatív felmérés kapcsán. Addiktológia Csoboth Cs (2003). A magyar nok egészsége. Hippocrates, 5 (6): 375-378. Csoboth Cs (2003). Nok Egészsége. Természet Világa, II. különszám: 29.- 31. Szumszka I, Túry F, Hajnal Á, Csoboth Cs, Purebl Gy, Réthelyi J (2001): Evészavarok prevalenciája fiatal nok hazai reprezentatív mintájában, Psychiátria Hungarica, 16 (4). Kopp M, Csoboth Cs (2001): Önkárosító magatartásformák a magyar népesség körében, Magyar Onkológia; 45 (2): 1-4.

Kopp M, Csoboth Cs (2001): Dohányzás és kóros alkoholfogyasztás a magyar népesség körében, Fogorvosi Szemle, 94(5):177-182. Hajnal Á, Csoboth Cs (2001): Öngyilkossági gondolat, öngyilkossági kísérletek fiatal lányok mintájában, Psychiatria Hungarica; 16(2): 134-144. Gyukits Gy, Ürmös A, Csoboth Cs, Purebl Gy (2000): A depressziós tünetegyüttes elofordulása a fiatal roma nok körében, Lege Artis Medicinae; 10 (11-12): 911-915. Susánszky É, Hajnal Á, Csoboth Cs (2000): Öngyilkossági gondolat és az egészségi állapot összefüggése fiatal nok körében, Lege Artis Medicinae; 10(5):448-452. Kopp M, Csoboth Cs, Purebl Gy (1999): Egészségmegorzés- mit jelent ma Magyarországon a fiatal nok egész -sége?, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika; 10(1): 3-4. Szám Hajnal Á, Csoboth Cs (1999). Szülodepriváció: a szülok válása és halála fiatal nok mintájában, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika; 10(1): 3-4. Szám Stauder A, Csoboth Cs, Purebl Gy, Szedmák S (1999). Allergiás tünetek összefüggései gazdasági, szociális és környezeti tényezokkel fiatal nok körében, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10(1): 3-4. Szám Berghammer R, Csoboth Cs, Purebl Gy, Szedmák S (1999): A gyakori fejfájások elofordulása és összefüggései pszichoszociális tényezokkel fiatal noknél, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika,.10(1): 3-4. Szám Szucs O, Csoboth Cs, Purebl Gy: A 15-24 év közötti nok öngyilkossági magatartása Magyarországon (1998-99)(1999).Mentálhigiéné és Pszichoszomatika; 10(1): 3-4. Szám Csoboth Cs, Kopp M, Szedmák S (1997). Fiatalok lelki veszélyeztetettsége, Educatio; 7. évf. 2. Szám Csoboth Cs (1997). Egészségkárosító magatartásformák- életmód. Végeken, II-III. szám. Magyar könyvfejezetek: Kopp M, Csoboth Cs, Purebl Gy (1999): Fiatal nok egészségi állapota, könyvfejezet, Szerepváltozások, jelentés a nok és férfiak helyzetérol 1999, szerk.: Pongrácz Tiborné és Tóth István György, TÁRKI Szociális és Családügyi Minisztérium Noképviseleti Titkársága, 239.- 259. old. Idézheto konferencia absztraktok: Csoboth Cs (2003). Bántalmazás mint testi és lelki egészségre ható rizikófaktor fiatal nok körében. Magyar Onkológia 47(2): 211. 0. Csoboth C, Birkás E (2002): Psychosocial risk factors of physical and sexual abuse among young women. The Middle European Journal of Medicine; 114 (Suppl. 3): 16. Kovács M, Stauder A, Csoboth C (2002): Self-reported allergic symptoms and associated psychological problems in 12-24 year-old young women. Allergy; 57 (suppl. 1): 41. Kovács M, Stauder A, Csoboth C (2002). Allergiás vagyok az életre? Allergia és pszichés problémák fiatal nokben. Allergológia és Klinikai Immunológia 2(5): 53.