Jogi alapok tantárgyi kalauz

Dr. Lukács Ágnes Jogi alapok tantárgyi kalauz Szolnoki Főiskola Szolnok 2006.

Jogi alapok tantárgyi kalauz Ez a kalauz 2 tankönyvhöz készült: a Kukorelli István szerkesztette: Alkotmánytan I. Osiris Kiadó Budapest 2002., és a Török Gábor szerkesztette: A magánjog alapjai HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2002. Tananyagíró: Dr. Lukács Ágnes Távoktatási szerkesztő: Pogány Éva Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: Dr. Törzsök Éva rektor Szolnoki Főiskola, 2006. Minden jog fenntartva. A kalauzt, vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

Tartalom Tartalom... 3 A kalauz szerkezete... 4 Bevezetés... 5 Alkotmány, szuverenitás, hatalommegosztás... 9 A választási rendszer... 12 Az országgyűlés, a kormány és a köztársasági elnök... 15 A jogforrások... 18 Beküldendő feladat I... 24 A polgári jog rendszere és a személyek joga... 25 A tulajdonjog fogalma, alanya, tárgya...28 A tulajdonjog megszerzése és a használati jogok... 31 A kötelem... 34 A szerződéses folyamat létszakaszai... 37 Az egyes szerződések... 41 Beküldendő feladat II...43 Az egyes szerződések... 44 A kártérítés általános szabályai... 46 3

A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak: Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása. Célkitűzés: Így jelöljük, ha a tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg. Ha ezt az ikont látja, a tankönyvet kell fellapoznia. Önellenőrző feladat Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján! Beküldendő feladat Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a Főiskolára tutorának. 4

Bevezetés Kedves Hallgatónk! Ön most egy önálló tanulásra kifejlesztett tanulócsomag távoktatási kalauzát tartja a kezében. Ezt az útmutatót a Szolnoki Főiskola munkatársai állították össze, hogy segítsék a Jogi alapok elnevezésű tantárgy feldolgozásában. Ebben a bevezetőben az önálló tanulásához nélkülözhetetlen információkkal és tanácsokkal szeretnénk ellátni Önt. Kérjük, figyelmesen olvassa át ezt a néhány oldalt! Tankönyv Először ellenőrizzük, miből fog tanulni, mit is talál a tanulócsomagban: tantárgyi kalauzt, ennek bevezetőjét tanulmányozza most, 2 tankönyvet: Kukorelli István szerk.: Alkotmánytan I. Osiris KiadóBudapest 2002. Ezt fogja használni az 1-5. leckékben. Török Gábor szerk.: A magánjog alapjai HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2002. Ezt fogja használni a 6-14. leckékben. A Főiskolától kapott naptárt. Reméljük, mindent megtalált a csomagban! Ha hiányos vagy sérült haladéktalanul forduljon képzésszervezőjéhez. Kinek készült a tanulócsomag? A Jogi alapok minden szakon és képzési formában kötelező tantárgy az első év első félévében. Ebből is kitűnik, hogy a hallgatói jogviszonyon kívül más feltétele a tárgy felvételének nincs. Természetesen ez a kalauz speciálisan a távoktatási képzésben részt vevő tanulóknak készült, de bárki másnak is segítséget nyújthat, aki épp e tantárgy rejtelmeit szeretné megfejteni. Ahhoz viszont, hogy Önnek ne legyenek nehézségei a beküldendő feladatok elkészítésével, nem árt, ha készségszinten ismeri a számítógép kezelését, és a szövegszerkesztő program használatát. Persze ezen ismeretek hiánya önmagában nem kizáró ok. A tantárgy általános célkitűzésrendszere Az általános célok az egyes leckékben elemekre bontva, részletezve ismét előkerülnek, és nagy segítséget nyújtanak majd a vizsgára készülés finisében, hiszen a tanulással elérhető képességeket tartalmazzák, összhangban a vizsgakövetelménnyel. 5

A gazdasági jog főiskolai oktatásának általános célja tehát, hogy Ön a félév végére képes legyen: bemutatni jogrendszerünket, jogszabályainkat és a jogalkotó szerveket; bemutatni a személyeket és jellemzőiket; leírni a tulajdonjog alanyát, tárgyát, tartalmát; vázolni a kötelmek általános jellemzőit, forrásait; meghatározni az érvényes szerződés követelményeit; felismerni az érvénytelen szerződést; önállóan megszerkeszteni a gazdaságilag legjelentősebb szerződéseket; bemutatni a polgári jogi felelősség szabályait; pontosan megfogalmazni és használni a gazdasági élet alapfogalmait. Mit kell tudnia a tantárgy lezárásáról? A tantárgy lezárásának követelményeit ezen általános célokhoz igazítjuk. Vizsgázni írásban fog. Ennek, illetve érvényes félévének feltétele két, az 5. és a 12. leckében megfogalmazott esszé kidolgozása, az adott leckében pontosan meghatározott paraméterek alapján. Ezeket a beküldendő feladatokat számítógépen kell megszerkesztenie, és a félév elején közölt határidőre e-mailben elküldenie a Nemzetközi Gazdálkodási Tanszékre. Ezért is elengedhetetlen a már említett számítógépes ismeret. Választ dolgozatára egy héten belül szintén az Internet útján kap. A beküldendő feladatokkal egyenként 20%-kot érhet el féléve értékelésében. Érdemes tehát rászánnia az időt és igényesen, gondosan kidolgoznia a feladatokat. A határidő betartása azonban, mint a mindennapi életében is legalább olyan súllyal kerül értékelésre, mint a tartalom. A megadott időpont elmulasztása minden további 24 óra elteltével 5% levonással jár. Hogy könnyebben átlássa, íme egy táblázat az értékelés módszerére, a 100% felosztására: 1. Beküldendő feladat 20% 2. Beküldendő feladat 20% 3. Írásbeli záró vizsga 60% Visszatérve az írásbeli vizsgájára, ennek időtartama 60 perc lesz, és három elemből épül fel: fogalomtudás (10p), esszé jellegű kifejtés (10p), rövid, teszt jellegű kérdések (40p). A vizsgán tehát 60 pont szerezhető, ehhez a félév során további 40 pontot gyűjthet a beküldendő feladataival, így a 100% jelen esetben 100 ponttal teljesíthető. 6

Az osztályozás ötfokozatú skálán történik a következők szerint: 60% alatt - elégtelen (1), 61% - 70% - elégséges (2), 71% - 80% - közepes (3), 81% - 90% - jó (4), 91% - 100% - jeles (5). Tanácsok az önálló tanuláshoz A tanulási ütemterv segítségével képes lesz következetesen haladni a tantárgyban és minden leckénél tudni fogja, hogy adott részterületek elsajátításával milyen képességeit kívánjuk erősíteni. Az egyes leckék előtt pontos útmutatást kap az adott leckék tartalmáról, annak céljairól és nem utolsó sorban arról, hogy Önnek mennyi időt kell optimálisan eltöltenie a megértéshez szükséges tanulással. Persze ez egyénenként eltérhet, hiszen adott leckék már ismertek lehetnek Ön előtt, vagy eltérően keltik fel érdeklődését, de lehet, hogy már konkrét tapasztalatai vannak az adott területen. Máskor épp fordítva történhet: lehet, hogy olyan témakörhöz ér, mely teljesen ismeretlen, vagy nehezebben feldolgozható az Ön számára. Ilyenkor se keseredjen el, hiszen máshol majd spórolhat az idejével, behozhatja lemaradását. És most nézzük az általunk tervezett számokat. A tanulási ütemtervet 14 hétre bontottuk, ez összesen 60 óra önálló tanulást jelent, ez igazodik a tantárgy értékéhez, a 2 kredithez. Ha Ön minden héten optimálisan 5 munkanappal, tanulási nappal akar számolni, ez naponként 50-60 perc önálló tanulást jelent Önnek. Ettől nagyobb eltérés várhatóan csak a beküldendő feladatoknál lehet, hiszen ott előtérbe kerül az egyéni érdeklődés, kreativitás, gyorsaság, esetleg a számítógép használatában való jártasság. De ha kellő megértéssel, gonddal olvassa, dolgozza fel leckéinket, ennek a két beküldendő feladatnak a megoldása sem jelenthet gondot, hisz a válasz a leckékből kiolvasható, persze csak nagyobb rálátással. Mi a magunk részéről a leckék megértését következetes, a szükséges tankönyv pontos oldalszámaihoz kötött leckebontással, és az egyes részek után megtalálható önellenőrző feladatokkal segítjük. A leckékben nagyon sok feladat van, melyek megoldása ott van minden lecke végén. Ezeket nem ellenőrzi Önön kívül senki, de nem is az a céljuk, hanem az, hogy a feladatok elvégzése által a mélyére hatoljon a kijelölt tananyagnak. Ne csapja be önmagát! Ha egy önellenőrző feladatot nem tud megoldani, akkor érdemes azzal az anyagrésszel tovább foglalkoznia! Ha úgy érzi, hogy semmiképpen nem tud megoldani egy feladatot, próbálja megkeresni tanulótársait, bizonyára ők tudnak segíteni. Ha ez sem megy, írjon, vagy telefonáljon a Főiskola megadott címére, számára, és mi segítünk Önnek. A tantárgyat tehát alapvetően önállóan kell elsajátítania, hagyományos előadást, vagy gyakorlatot nem tervezetünk a képzéshez. A tantárgy feldolgozása során lehetősége lesz egy alkalommal személyesen konzultálni szakértő tutorával, ennek részleteiről a tantárgy felvételekor tájékoztattuk. Vegye fel a kapcsolatot képzésszervezőjével, akinek nevét és elérhetőségét a tantárgy felvételekor szintén megadtuk Önnek. 7

Tanulási ütemterv Nézzük tehát 14 hétre lebontva az általunk készített ütemtervet: Lecke Időigény Típus Mikor tanulom? 1. Alkotmány, szuverenitás, hatalommegosztás 4 óra feldolgozó 2. A választási rendszer 4 óra feldolgozó 3. Az országgyűlés, a kormány és a köztársasági elnök 4 óra feldolgozó 4. A jogforrások 4 óra feldolgozó 5. Beküldendő feladat I. 6 óra beküldendő 6. A polgári jog rendszere és a személyek joga 4 óra feldolgozó 7. A tulajdonjog fogalma, alanya, tárgya 4 óra feldolgozó 8. A tulajdonjog megszerzése és a használati jogok 4 óra feldolgozó 9. A kötelem 4 óra feldolgozó 10. A szerződéses folyamat létszakaszai 4 óra feldolgozó 11. Az egyes szerződések (1.) 4 óra feldolgozó 12. Beküldendő feladat II. 6 óra beküldendő 13. Az egyes szerződések (2.) 4 óra feldolgozó 14. A kártérítés általános szabályai 4 óra feldolgozó Hozzákezdhet a tanuláshoz, hiszen - terveink szerint - minden fontos információt megkapott! Amennyiben továbbiakra van szüksége, kérdéseket tehet fel személyesen a konzultációk alkalmával és interneten bármikor. Nincs más hátra, lapozzon az első leckéhez és kezdje el annak feldolgozását! 8

1. lecke Alkotmány, szuverenitás, hatalommegosztás Tanulási idő: 4 óra Bevezetés Gazdasági jogi tanulmányait a demokratikus államok berendezkedésének és működésének legmeghatározóbb fogalmaival kezdjük. Az első leckében a szuverenitás kérdését, annak különböző jelentéseit, a közvetett és közvetlen demokrácia eszközrendszerét és az alkotmányt, valamint az alkotmányosságot határozzuk meg különböző aspektusban. A lecke egészében - mint ahogy a következő 4 leckében is - Kukorelli István: Alkotmánytan I. című könyvét, annak pontosan kijelölt részeit fogja használni. Nézzük mindenekelőtt, milyen célokat állítottunk fel ebben az egységben, majd kezdjük a tanulást! A lecke célja, hogy Ön képes legyen: elhelyezni az alkotmányt a jogrendszerben; felsorolni az alkotmányosság követelményeit; megfogalmazni a szuverenitást; bemutatni a népszavazás és népi kezdeményezés szabályait. Indulásként ismerje meg az alkotmány szűkebb és tágabb értelmezését, a demokratikus alkotmány összetevőit és azt, hogy mit értünk alkotmányossági követelményeken. Olvassa el a tankönyv idevonatkozó részeit a 19-21. és a 27-29. oldalakon. Ha sikerült mindezt feldolgoznia, tegye próbára tudását! 1. önellenőrző feladat Fejezze be a következő mondatot! Az alkotmány alatt jogi megközelítésben a) a közhatalmat kifejező normákat értjük, vagy b) a legmagasabb szintű jogi normát értjük, esetleg c) az adott ország államjogának írott szabályait értjük. 9

2. önellenőrző feladat Fejezze be a mondatot! Nem alkotmányossági követelmény a) a népszuverenitás, b) a hatalom-megosztás, c) a jogállam, d) a jogalkotás. Sikeres megoldás esetén Ön elsajátította az alkotmányossággal kapcsolatos tudnivalókat. Most térjünk át a szuverenitás fogalmára, annak lényegére, értelmezésére. Erről a 121-122. oldalon olvashat. Ezt követően folytassa az ismeretszerzést az államterület, lakosság és a felségjelvények c. rész feldolgozásával! Lapozzon a 136-140. oldalakra. Az olvasás után a megértést a következő két feladat segítségével ellenőrizheti. 3. önellenőrző feladat Döntse el, melyik a helyes válasz! Hányféle értelemben beszélünk szuverenitásról? a) legalább kétféle értelemben, a belső és a nemzetközi szuverenitás fogalmán belül. b) koroktól függően többféle értelemben a főhatalomhoz való viszony alapján. c) kétféle értelemben, belső és külső szuverenitásról. 4. önellenőrző feladat Fejezze be a mondatot! Az állam főhatalma kiterjed a) minden állampolgárára, de csak, ha az állam területén tartózkodnak; b) minden állampolgárára, ha külföldön tartózkodnak, de külföldiekre nem; c) mindenkire, aki az ország területén tartózkodik, és a külföldön lévő állampolgáraira is. Amennyiben helyes válaszokat adott, folytassa a tanulást a közvetlen demokrácia intézményeiről. 10

Ennek fogalmi alapjait a147-148. oldalon olvashatja. A következő témakör az országos népszavazás és népi kezdeményezés szabályaival foglalkozik, majd pedig mindennek a helyi szintű szabályozását tekintjük át. A tudnivalókat 152-156. és a 163-165. oldalakon találja. Végül értelemszerűen válassza ki az utolsó feladat egyetlen jó megoldását! 5. önellenőrző feladat Fejezze be a mondatot! Tilos népszavazás elrendelése a) költségvetés, adók, nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek körében b) közkegyelem, abortusz, törvénymódosítás, adók körében c) állampolgári jogok, nemzetközi szerződések, közkegyelem körében Befejezés A lecke végére ért. Sikeresen elsajátította a szuverenitás és alkotmányosság alapelemeit, legfontosabb értelmezéseit. A következő leckében még mindig maradunk a demokratikusan működő államhatalom kérdéskörénél, méghozzá a közvetett demokrácia intézményének bemutatásával. Ez persze nem olyan bonyolult, mint ahogyan az elnevezés mutatja, hiszen nem másról van szó, mint a mindannyiunk által már megtapasztalt választásról, választójogról és annak törvényességi kellékeiről. Megoldások 1. megoldás: a b), mert jogi megközelítésben az alkotmány kitüntetett szerepe az, hogy ez a legmagasabb szintű jogszabály. 2. megoldás: a d), mert a jogalkotás - önmagában - nem követelménye az alkotmányosságnak. 3. megoldás az a), mert a szuverenitásnak két oldala van, a belső és a külső szuverenitás. 4. megoldás: a c), mert főszabály szerint az állam főhatalma kiterjed az ország területén mindenkire, de a külföldön tartózkodó állampolgáraira is. 5. megoldás: csak az a), mert ebben a felsorolásban minden elem a tilos körbe tartozik: költségvetés, adók, nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek körében. A többi válasznál volt egy-két kakukktojás is elrejtve. 11

2. lecke A választási rendszer Tanulási idő: 4 óra Bevezetés A következőkben, mint ahogyan azt az előző lecke végén jeleztük, a már megismert közvetlen demokrácia közvetett párjával, a választási rendszerrel folytatja tanulmányait. Ennek keretében megismeri a választójogot, a választási eljárás garanciáit, valamint a parlamenti és az önkormányzati választások általános szabályait. Ehhez az anyaghoz is Kukorelli István: Alkotmánytan I. című könyvére lesz szüksége. A lecke célja, hogy Ön képes legyen: bemutatni a választási alapelveket; meghatározni a választójog feltételeit; bemutatni a választások eljárási garanciáit; vázolni a parlamenti és önkormányzati választások szabályait. Mindenekelőtt nézzük, létezik-e egységes meghatározás a választójogra, illetve milyen ismérvei, elvei vannak a közhatalom gyakorlás tekintélyi alapjának, a nép akaratának? Ennek ismereteit a 171-179. oldalon találja meg. Ha végzett az olvasással ellenőrizze tudását az első önellenőrző feladat segítségével. 1. önellenőrző feladat Fejezze be a mondatot! A demokratikus választások alapelvei: a) a választási rendszer normativitása, egyenlősége és a szavazás közvetlensége, titkossága; b) a választójog általánossága, egyenlősége és a közvetett, titkos szavazás; c) a választójog általánossága, egyenlősége, a szavazás titkossága és közvetlensége. Ha helyes a megoldása, haladjon tovább az anyaggal! A választójogosultság témakörét a 188-191. oldalon, a választási eljárás garanciális szabályait a 200-203. oldalon ismerheti meg. Ha figyelmesen olvasott, nem jelent majd problémát Önnek, a következő két önellenőrző feladat megoldása. 12

2. önellenőrző feladat Fejezze be a mondatot! Az aktív választójognak nem feltétele a) a büntetlen előélet; b) az ország területén tartózkodás; c) a nagykorúság. 3. önellenőrző feladat Fejezze be a mondatot! A választási eljárásnak nem alapelve a) az elvárható magatartás; b) a jóhiszemű joggyakorlás; c) az esélyegyenlőség. Ha jól válaszolt, akkor ennek a leckének a befejezéseként nézzük a választási rendszert a gyakorlatban is. Itt bizonyára nem lesz sok új információ az Ön számára, hiszen ennek menetét már tapasztalhatta is. A parlamenti választókerületekről és az önkormányzati választókerületi rendszerekről lesz szó. Olvassa el a tankönyv 191-199. oldalán található részeket. Az olvasás, feldolgozás után - szerintünk - könnyű lesz a következő feladat. 4. önellenőrző feladat Válassza ki a helyes megoldást! A parlamenti választásokban hányféle módon lehet mandátumhoz jutni? a) Kétféle módon. b) Háromféle módon. c) Csak egyféle módon. Befejezés Már Ön is láthatja, hogy ennek a félévnek a feladata nem más, mint a mindennapi életben egyébként is használt kifejezéseknek a tisztázása. Még csak két leckét tanult meg, de máris mennyivel könnyebb a gazdasági, jogi, politikai életben zajlódó eseményeket megérteni. Ezen a vágányon haladunk tovább: a következő leckében az országgyűlés és a kormány viszonyát, jellemzőit dolgozzuk fel, kiegészítve a köztársasági elnök szerepkörének bemutatásával. 13

Megoldások 1. megoldás: csak a c), mert A demokratikus választások 4 alapelve: a választójog általánossága, egyenlősége, a szavazás titkossága és közvetlensége. 2. megoldás: az a), mert önmagában nem feltétel a büntetlen előélet. 3. megoldás: az a), mert az elvárhatóság itt nem kap kiemelt szerepet. 4. megoldás: a b), mert összességében háromféle módon lehet mandátumhoz jutni. 14

3. lecke Az országgyűlés, a kormány és a köztársasági elnök Tanulási idő: 4 óra Bevezetés Még mindig Kukorelli I.: Alkotmánytan I. című tankönyvéből dolgozunk. Ebben a leckében olyan fontos intézmények működését, jogállását, tevékenységét ismerheti meg, mint a népszuverenitás letéteményeseként értékelt parlament, az államszervezet demokratikus működése felett őrködő köztársasági elnök, és a végrehajtó hatalom meghatározó szervezete, a kormány. A lecke célja, hogy Ön képes legyen: bemutatni az országgyűlés működését; értelmezni az országgyűlés és a kormány egymáshoz való viszonyát; átlátni a köztársasági elnöki szerepkör fontosságát; bemutatni a kormány megalakulásának és működésének szabályait. Kezdjük a parlamenttel, annak feladataira, megalakulására, szervezetére és működésére vonatkozó ismeretek elsajátításával! Olvassa el tankönyvben a 295-297. és a 306-308. oldalakat! Ha befejezte ennek feldolgozását, térjen vissza munkafüzetéhez, és gondolja át az első két feladatot! 1. önellenőrző feladat Fejezze be a mondatot! A törvényalkotás egy olyan folyamat a) mely kizárólagos hatalom az országgyűlés kezében, és minden elemében szigorúan szabályozott; b) mely által megvalósul az országgyűlés egyik fő funkciója, a parlamenti ellenőrzés; c) mely közhatalmi tevékenység, de a magyar alkotmány csak a folyamat kezdetét és végét szabályozza. 15

2. önellenőrző feladat Fejezze be a mondatot! Az országgyűlés tisztségviselői a) az elnök, alelnökök, jegyzők; b) az elnök, alelnökök, képviselők; c) az elnök, a köztársasági elnök és a miniszterelnök. A helyes válaszai azt bizonyítják, sikerül figyelmesen feldolgoznia az országgyűlésre vonatkozó anyagot. Térjünk át a köztársasági elnök szerepkörére. Lapozzon a 345. oldalra, és olvassa el az idevonatkozó részeket a 355. oldalig! Most ismét ellenőrizheti tudását. 3. önellenőrző feladat Fejezze be a mondatot! A köztársasági elnök hatalma a) önálló, de része a hatalmi ágaknak; b) önálló, nem része egyetlen hatalmi ágnak sem; c) nem önálló, függ a végrehajtó hatalomtól; d) nem önálló, függ a parlamenttől. Ugye még nem fáradt el? Miután Ön megértette a köztársasági elnöki intézmény ismérveit, következzen a miniszterekből, a miniszterelnökből álló kormány és tevékenységük, a kormányzati tevékenység elemzése. Ehhez az egységhez dolgozza fel a tankönyv 359-367. oldalán található ismereteket. Ha befejezte munkáját, foglalkozzon a 4. feladattal! 16

4. önellenőrző feladat Válassza ki a helyes megoldást! a) Az országgyűlés nem ruházhatja át hatáskörét a kormányra, de a kormány sem helyettesítheti az országgyűlést. b) Az országgyűlés átruházhatja hatalmát a kormányra, de a kormányt nem helyettesítheti az országgyűlés. c) A kormányt helyettesítheti az országgyűlés, de az országgyűlés nem ruházhatja át hatáskörét a kormányra. Befejezés Ebben a leckében két nagy hatalmi ág alapintézményeit, az országgyűlést és a kormányt ismerhette meg, kiegészítve az önálló, független hatalommal bíró köztársasági elnöki pozícióval. A kérdéseinkre adott válaszaiból is kitűnik, hogy megértette jogállásukat, egymáshoz való viszonyukat, működésüket. Az első beküldendő feladata előtt már csak egy, ám annál lényegesebb lecke van hátra, természetesen szoros összefüggésben a már megtanultakkal. Következzenek tehát a jogforrások, és a jogalkotó szervek. Megoldások 1. megoldás: a c), mert a törvényalkotás egy közhatalmi tevékenység, és jellemzője, hogy az alkotmány csak a folyamat kezdetét és végét szabályozza. 2. megoldás: az a), mert az országgyűlés tisztségviselői az elnök, alelnökök és a jegyzők. 3. megoldás: a b), mert a köztársasági elnök önálló, minden más hatalmi ágtól független hatalmat valósít meg. 4. megoldás: az a), mert az országgyűlési hatáskör nem pótolható és helyettesíthető a kormány által. 17

4. lecke A jogforrások Tanulási idő: 4 óra Bevezetés Az előző leckékben megtanulta a hatalomorientált szervezetek rendszerét, melynek középpontjába a hatalommegosztás elméletét állítottuk. Mindezzel szoros kapcsolatban megismerte a közvetlen és közvetett demokrácia intézményeit. A következő leckében az állami irányítás eszközeit, a jogforrás fogalmát, a magyar és a közösségi jogforrások rendszerét, valamint egymáshoz való viszonyukat mutatjuk be. A lecke végére megérti a jogszabályi hierarchiát, valamint a jogszabályok hatályossága, érvényessége közötti összefüggéseket és különbségeket. A leckében változatlanul Kukorelli István: Alkotmánytan I. című tankönyvéből dolgozunk. A lecke célja, hogy Ön képes legyen: meghatározni a jogforrás fogalmát; felsorolni jogszabályainkat; vázolni a belső és nemzetközi jogszabályok hierarchiáját; leírni a közösségi jogforrásokat; megkülönböztetni a jogszabályok érvényességét a hatályosságuktól. Nézzük először a jogforrás fogalmának meghatározását, rendszerezzük általánosságban a jogforrásokat! Ehhez olvassa el a tankönyv 77-80. oldalán található egységeket. A feldolgozásnál elsősorban a kulcsszavakra koncentráljon, erre építettük az önellenőrző feladatokat. 1. önellenőrző feladat Egészítse ki a következő mondatokat! A jogforrás fogalma alatt értjük a) egyrészt a tárgyi jog számára keretet adó jogszabályt, másrészt a jogszabály létrehozóját; b) egyrészt egy adott társadalmi, gazdasági szerkezet szabályrendszerét, másrészt a jogszabályok létrehozóját; c) egyrészt egy adott társadalmi, gazdasági szerkezet szabályrendszerét másrészt jogi normáit. Ha ellenőrizte a megoldást, folytassa egy hasonló feladattal! 18

2. önellenőrző feladat Egészítse ki a következő mondatokat! A jog legfőbb ismérve, hogy a) állami eszközökkel kikényszeríthető; b) az állam által alkotott szabályok összessége; c) emberi akarat eredménye. Ugye ez se volt nehezebb! 3. önellenőrző feladat Rangsorolja a jogforrásainkat a jogalkotó szervek alapján! a) A kormány rendeletet, b) az Országgyűlés alkotmányt és törvényt, c) az önkormányzat rendeletet, d) a kormány elnöke és tagjai rendeletet bocsátanak ki. Ha sikerült megállapítania a helyes sorrendet, lépjünk tovább! Miután megértette a jogforrásokat és azok hierarchiáját, a következőkben az egyes jogszabályok részletes jellemzését tekintjük át. Kezdjük az ismeretszerzést a törvényeinkkel, majd folytassuk a rendeletekre vonatkozó részekkel, végül dolgozza fel az állami irányítás egyéb jogi eszközeit! A tanulnivalót a tankönyv 80-87., 87-93., és a 97-100. oldalain találja. Most azt javasoljuk, hogy egy önellenőrző feladatsor segítségével ellenőrizze, elég alapos-e a tudása! 4. önellenőrző feladat Egészítse ki a következő mondatot! Az Alkotmány a legmagasabb szintű jogszabály, mert a) az Országgyűlés alkotja; b) az alkotmánybíróság értelmezi; c) a jogszabályok ebből merítik érvényességüket. 19

5. önellenőrző feladat Egészítse ki a következő mondatot! A jogállamiság nélkülözhetetlen eleme a) az Alkotmánybíróság, b) a jogbiztonság, c) a szerzett jogok védelme. Ha ellenőrizte a megoldást, most két, az eddigiektől eltérő feladat következik. 6. önellenőrző feladat Válaszoljon a következő kérdésre! Hány szintje van a rendeletalkotásnak? a) 1-2 b) 2-3 c) 4 vagy több 7. önellenőrző feladat Adjon választ a következő kérdésre! Létezik-e még törvényerejű rendeletalkotás? a) Igen, ellenkező rendelkezés hiányában még ma is hatályban vannak. b) Nem, mert kibocsátója a Népköztársaság Elnöki Tanács megszűnt. Feladatai a jogszabályaink ismérveire vonatkoztak. Ugye sikerrel vette ezt a nagy akadályt is! Ezzel átnéztük a jogrendszerünk államon belüli jogi normáit. Az egyes jogrendszereket azonban nemcsak a belső jogforrásokkal jellemezhetjük. Hazánk a nemzetközi jogközösség része és az Európai Unió tagállama. Nem elhanyagolható kérdés, hogyan illeszkednek a jogforrási hierarchiába a nemzetközi, közösségi normák. Erről tájékozódhat a 93-97. oldalon. Az olvasottak alapján oldja meg a következő két önellenőrző feladatot! 20

8. önellenőrző feladat Egészítse ki a következő mondatot! A nemzetközi jogi normák a jogforrási hierarchiában a) az Alkotmány és belső jog között helyezkednek el; b) a törvény és rendelet közé illeszkednek; c) nem találhatók meg, mert nem tekintjük a belső jog részének ezeket. Nem lesz nehezebb az a tennivalója sem, amelyik most következik. 9. önellenőrző feladat Egészítse ki a következő mondatot! Az Európai Unió másodlagos jogforrásai közé nem tartoznak a) a Rendeletek; b) az Irányelvek; d) az alapító szerződések. Ha ellenőrizte megoldását, lépjünk tovább! Mostanra megtanulta a jogszabályi hierarchiát, és megértette a magyar és a nemzetközi jog viszonyrendszerét. Ezt a leckét a jogszabályok érvényességére és hatályosságára vonatkozó garanciális szabályok tanulmányozásával fejezheti be. Olvassa el a 101-108. oldalakat! Ha sikerült megértenie az összefüggéseket, könnyen fog menni az utolsó feladat is. 21

10. önellenőrző feladat Csoportosítsa az érvényesség és a hatályosság alapvető feltételeit a következő két szempont szerint: 1.) HATÁLYOSSÁG 2.) ÉRVÉNYESSÉG a) jogalkotó hatáskör, b) a jogszabály beilleszkedjék a jogforrási hierarchiába, c) adott terület meghatározása, d) jogalkotásra vonatkozó eljárási szabályok megtartása, e) kihirdetés, f) közzététel, g) adott személyi kör meghatározása, h) visszamenőlegesség tilalma, i) időbeliség (mettől- meddig kérdés) meghatározása. Befejezés Gratulálunk! Egy nehéz, fogalmakkal teletűzdelt anyagrészt sikerült elsajátítania! Ebben a leckében a magyar jogforrási rendszert a magyar jogszabályi hierarchiát ismerte meg, szoros egységben a nemzetközi, ezen belül a közösségi jog elemeivel. A következő leckében nem kell újabb anyagot tanulnia, hanem egy beküldendő feladatot kell kidolgoznia, egy nagyobb lélegzetű dolgozat keretében. Szárnyakat adhat tehát gondolatainak, kreativitásának, persze az általunk felállított tartalmi és alaki keretek között. Ez a tennivaló tehát már nem a mechanikus kérdés-válasz klasszikus módszerére épül. A téma végiggondolásával összefoglalhatja eddig megszerzett ismereteit és alkalmazza azokat. Mielőtt azonban belevág, engedjen magának egy kis időt, rendszerezze a tudását, nézze át az önellenőrző feladatok megoldásait. Ezt megteheti, ha az ütemtervünk szerint haladt. Így letisztult ismeretek birtokában kezdheti el írni dolgozatát, és tanulmányozni az ezt követő új, immáron magánjogi alapokat nyújtó leckéket. 22

Megoldások 1. megoldás: az a), mert a jogforrás alatt a tárgyi jog számára keretet adó jogszabályt, valamint a jogszabály létrehozóját értjük. 2. megoldás: az a), mert a jog legfőbb ismérve, hogy állami eszközökkel kikényszeríthető. 3. megoldás: b), a), d), c), mert a legmagasabb szintű törvényhozó testület az Országgyűlés, amely alkotmányt és törvényt bocsát ki. Ezt követi a kormány, a kormány elnöke és tagjai, végül pedig az önkormányzatok, amelyek rendeleteket bocsátanak ki. 4. megoldás: a c), mert az a legfontosabb jellemző, hogy a jogszabályok ebből merítik érvényességüket. A másik kettő is igaz állítás. 5. megoldás: a b), mert a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság, ennek egyik további alkotóeleme a szerzett jogok védelme, az Alkotmánybíróság pedig a jogállam és a jogbiztonság egyik fontos garanciális intézménye. 6. megoldás: a b), mert a rendeletalkotásnak két vagy három szintjét különböztethetjük meg. 7. megoldás: az a), mert már nem bocsátanak ki ilyen jogszabályt, ugyanis kibocsátó szerve az Elnöki Tanács megszűnt, viszont ellenkező rendelkezés hiányában még ma is hatályban vannak! 8. megoldás: az a), mert a nemzetközi jogi normák az Alkotmány és a belső jog között helyezkednek el. 9. megoldás: a c), mert az alapító szerződések elsődleges jogforrások. 10. megoldás: a helyes csoportosítás szerintünk 1.) HATÁLYOSSÁG c), f), g), h), 2.) ÉRVÉNYESSÉG a), b), d), e), mert a hatályosság alapvető feltételei: az adott terület meghatározása, a közzététel, az adott személyi kör meghatározása, a visszamenőlegesség tilalma és az időbeliség (mettől- meddig kérdés) meghatározása. Az érvényesség alapvető feltételei: a jogalkotó hatáskör, a jogszabály beilleszkedése a jogforrási hierarchiába, a jogalkotásra vonatkozó eljárási szabályok megtartása és a kihirdetés. 23

5. lecke Beküldendő feladat I. Kidolgozási idő: 6 óra Bevezetés Az eddig tanultak lezárásaként, összefoglalásaként ebben a leckében egy esszét kell kidolgoznia, amelyben a következő kérdésre keressük a választ: Írjon házi dolgozatot! Témája: Hogyan értelmezi az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk fényében a Magyar Köztársaság Alkotmányának 2. (1) bekezdését: A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.? A kidolgozásánál az előző leckékben tanultakat kell figyelembe vennie, tekintettel arra, hogy Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió tagállamává vált. Hogyan érinti ez a tény országunk szuverenitását, jogrendjét, a jogforrási hierarchiát, az államhatalmi szerveket és a jogbiztonságot? Ezek a kérdések segíthetik gondolatmenetét, tekintheti ezeket a kidolgozása tartalmi szempontjainak is. A dolgozatot elektronikus úton kell elküldenie Tanszékünk e-mail címére a következő formában: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1.5 sortávolság és sorkizárás alkalmazásával, 3 oldal, kb. 10.000 karakter terjedelemben. A dolgozat beküldésének pontos határidejét a kurzus felvételekor tudattuk Önnel, visszajelzést a dolgozatával kapcsolatosan egy héten belül kap. Most koncentráljon a beküldendő feladatára! Jó munkát kívánunk! Ha végzett, azt tanácsoljuk, hogy hangolódjon rá a továbblépésre. Befejezés A következő leckékben már egy új könyvből dolgozunk, és a magánjogi, polgári jogi alapokkal folytatjuk a tanulást. A következőkben olyan hasznos fogalmakat ismerhet meg, mint a cselekvőképesség, a jogképesség, a tulajdon, kötelem, szerződés, szavatosság, és nem utolsó sorban a kártérítés, valamint a vagyoni és nem vagyoni kár. Leckéről leckére haladva megérti ezek szabályozásának elveit és elemeit. Így gazdagodik fogalomkészlete, annak használata határozottabbá, magabiztosabbá teheti munkájában, mindennapi életében is. Folytatjuk tehát a tanulást a 6. leckében a magánjog területén. Először annak általános elveit, rendszerét, majd a polgári jog személyekre vonatkozó szabályozását dolgozzuk fel. 24

6. lecke A polgári jog rendszere és a személyek joga Tanulási idő: 4 óra Bevezetés Ezzel a leckével nemcsak új fejezetet, hanem egy új tankönyvet is nyitunk. Ön túl van a közjogi alapokkal való ismerkedésen, és egy dolgozat megírásán. Mostantól magánjogi tanulmányokkal folytatjuk a tanulást, azon belül is a Ptk., azaz a Polgári Törvénykönyv szabályai kapnak kiemelt szerepet. Ettől a leckétől kezdve a tananyag végéig Török Gábor: A magánjog alapjai című könyvét használjuk. Így a továbbiakban tankönyv alatt, mindig ezt kell értenie. Mielőtt azonban a polgári jog egyes, konkrét szerkezeti elemeit feldolgozzuk, meg kell értenie a magánjog és a polgári jog általános jellemzőit, alapelveit, tárgyát és alanyait. A lecke célja, hogy Ön képes legyen: elhatárolni a közjogot a magánjogtól; vázolni a polgári jog általános szabályozási elveit; bemutatni a személyeket és jellemzőiket; megmagyarázni személyhez fűződő jogaink kiemelt szerepét. Első lépésként, felidézve az idáig tanult közjogi szabályozást, határoljuk el azt a magánjogtól, majd nézzük a polgári jog és Polgári Törvénykönyv rendszerét. Olvassa el az ide vonatkozó részeket a tankönyv 13-16. és a 21. oldalán! Ha végzett, tanulmányozza a következő 2 feladatot! 1. önellenőrző feladat Válassza ki a helyes meghatározásokat! Közjog: Magánjog: a) alá - fölé rendeltség, b) mellérendeltség, c) az egyik fél hatalmi pozícióban van, d) a felek egyenjogúak. 25

2. önellenőrző feladat Fejezze be a mondatot! Minden polgári jogi viszonyban úgy kell eljárni, ahogy a) az adott társadalmi rendszerben elfogadott; b) az adott helyzetben elvárható; c) az adott állam normáinak megfelel. Amennyiben helyesek voltak a válaszai, Ön megértette magánjogi rendszer általános ismérveit. Lépjünk tovább, először a személyek irányába: nézzük, kik a polgári jog alanyai, és hogyan jellemezhetjük jogalanyiságukat. Dolgozza fel a tankönyv 23-30. oldalait! Ezt követően gondolkodjon el az önellenőrző feladaton! 3. önellenőrző feladat Válassza ki a helyes meghatározásokat! Jogképesség: Cselekvőképesség: a) azt fejezi ki, hogy a személynek jogai és kötelezettségei lehetnek; b) azt fejezi ki, hogy a személy maga tehet jognyilatkozatot; c) egyenlő; d) általános; e) feltétlen; f) kizárólag az emberhez kötődik. Helyes megoldásai azt jelzik, hogy megértette a különbséget, és érdemes továbblépnie az anyagban! Az utolsó idetartozó rész a személyek, a személyhez fűződő jogok védelmével foglalkozik. Ezt a témakört - mint majd Ön is látni fogja - kiemelt feladatként kezeli jogrendszerünk. Erről szerezhet információkat a 338-354. oldalakon. Ha mindent elolvasott, oldja meg a leckéhez tartozó utolsó önellenőrző feladatot is! 26

4. önellenőrző feladat Fejezze be a mondatot! A személyiségvédelem a jogban komplex formában jelenik meg, mert a) csak az alkotmány, mint legmagasabb jogi norma szabályozza, és ez kihat a jogágakra; b) több jogág együttesen látja el, és a legfontosabb jogokat az alkotmány tartalmazza; c) az egyetlen védelmi helyzet, ahol a büntető és polgári jog egyszerre érvényesülhet. Befejezés Ismét megtanult és megértett egy fontos részt, mely közelebb viszi Önt a gazdasági jog szabályozásának egészéhez. A következő két leckében a most bemutatott személyek tulajdonjogi viszonyaival ismerkedhet meg. Megoldások 1. megoldás: csoportosítása helyes, ha a közjoghoz sorolta az alá - fölé rendeltséget és azt, hogy az egyik fél hatalmi pozícióban van; a magánjoghoz sorolta a mellérendeltséget és azt, hogy a felek egyenjogúak. 2. megoldás: a b), mert az adott helyzetben elvárható - így fogalmazódik meg a polgári jog általános elvárhatósági követelménye. 3. megoldás: csoportosítása akkor jó, ha a jogképesség jellemzőinek tartja, hogy egyenlő, általános, feltétlen, és hogy kifejezi: a személynek jogai és kötelezettségei lehetnek; a cselekvőképesség jellemzőinek tartja azt, hogy a személy maga tehet jognyilatkozatot, és hogy kizárólag az emberhez kötődik. 4. megoldás: a b), mert több jogág együttesen szabályozza, és a legfontosabb személyiségi jogokat a jogforrási hierarchia csúcsán álló alkotmány tartalmazza. 27

7. lecke A tulajdonjog fogalma, alanya, tárgya Tanulási idő: 4 óra Bevezetés Ebben a leckében rátérünk az úgynevezett dologi jogra, és ezt folytatjuk a következő, azaz a 8. leckében is. Ennek keretében foglalkozunk a tulajdonjoggal, annak fogalmával, alanyával, tárgyával és tartalmával. Megismeri a dolgokat és dologkapcsolatokat, megérti az ingatlannyilvántartás elveit és gazdasági szerepét. A tankönyvünk továbbra is Török Gábor: A magánjog alapjai. A lecke célja, hogy Ön képes legyen: bemutatni a tulajdonjog alanyát és tárgyát; osztályozni a dolgokat jellemzőik alapján; bemutatni a tulajdonos jogait, és kötelezettségeit; megmagyarázni a tulajdonjog korlátjait. Kezdjük az alapfogalmakkal. Mit értünk dologi jogon, tulajdonjogon? Mi a tárgy, és kik az alanyai a tulajdonjognak? Olvassa el az ide vonatkozó részeket a 103-106. oldalakon! Ha kész a kijelölt egység feldolgozásával, oldja meg az első önellenőrző feladatot! 1. önellenőrző feladat Válassza ki a helyes szavakat, és helyezze el a mondatban! A tulajdonviszony... szerkezetű jogviszony, amelyben a kötelezett oldalán... magatartás szerepel. 1. abszolút 2. relatív 3. negatív 4. pozitív Ha megértette az alapfogalmakat és kategóriákat, most ismerje meg azok legáltalánosabb osztályzásait, közben, ezzel szoros összefüggésben, dolgozza fel az ingatlan-nyilvántartás szabályait is. 28

Lapozza fel a tankönyv 106-119. oldalait! Az olvasás és értelmezés után ellenőrizze tudását a 2. feladattal! 2. önellenőrző feladat Fejezze be a mondatot! Ingatlannak minősül a) a föld felszínének természetben összefüggő meg nem szakított területe; b) a föld és mindaz, ami a földdel tartósan egyesítve van; c) lakás, épület, raktár, társasház és magánház. Ugye sikerült helyesen értelmeznie a tanultakat! Nézzük a tulajdonjog tartalmát, azaz a tulajdonost megillető jogokat, és az őt terhelő kötelezettségeket; mindezzel pedig szoros kapcsolatban a tulajdonjog korlátjait és szűkebb védelmét. Tanulmányozza a tankönyv 109-129. oldalait! Ezt követően ismét térjen vissza a munkafüzetéhez, és ellenőrizze 2 feladat megoldásával, hogy minden világos-e! 3. önellenőrző feladat Válassza ki a helyes meghatározásokat! A rendelkezési jog magában foglalja a) a dolog birtoklását, b) a közterhek viselését, c) a dolog birtokának átengedését, d) a dolog használatának átengedését, e) a hasznok szedését, f) a tulajdonjog átruházását, g) a dolog biztosítékul adását. 29

4. önellenőrző feladat Válassza ki, melyik mondat nem illik a sorba! (Több is van!) Semmis a szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés, ha a) a tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték; b) a rendelkezésre jogot alapító személy jóhiszemű volt; c) a rendelkezés ellenérték nélkül történt; d) a rendelkezésre jogot alapító személy rosszhiszemű volt; e) a magatartás ráutaló volt. Befejezés Ugye nem is olyan bonyolult? Feldolgozta és megértette ezt a leckét is, de még nem zárjuk le a tulajdonjogi részt. A következő tanulási egységben folytatjuk a gondolatmenetet, majd rátérünk a tulajdonszerzés különböző eseteire, valamint a tulajdonjog megszűnésére. Ízelítőt kap a közös tulajdon szabályozásából, és a tulajdonjoghoz kapcsolódó használati jogokból. Megoldások 1. megoldás: 1. és 3., mert a tulajdonviszony jellemzője, hogy abszolút szerkezetű jogviszony, amelyben a kötelezett oldalán negatív magatartás szerepel. 2. megoldás: a b), mert ingatlannak minősül a föld és mindaz, ami a földdel tartósan egyesítve van. 3. megoldás: a c), d), f), g), mert a rendelkezési jog elemei a dolog birtokának átengedése, a dolog használatának átengedése, a tulajdonjog átruházása, és a dolog biztosítékul adása. 4. megoldás: a b), e), mert ez a két meghatározás: a rendelkezésre jogot alapító személy jóhiszeműsége, a magatartás ráutaló volta nem illik a tilalmi körbe. 30

8. lecke A tulajdonjog megszerzése és a használati jogok Tanulási idő: 4 óra Bevezetés Mint ahogyan már az előző leckében is utaltunk rá, a most következő tudnivalók szerves részei az előzőekben feldolgozott ismereteknek. Az alapfogalmakat már tisztáztuk. Építsük tovább azokat a megszerzés eseteivel, elkülönítve egymástól az ingók és ingatlanok tulajdonjogának megszerzését; majd nézzük a tulajdonjog megszűnését. Ebben a leckében kap helyet a közös tulajdon, kiemelten kezelve a társasházi tulajdon. Ugyancsak itt ismerheti meg a szolgalmakat, a használati jogokat, így a használatot, haszonélvezetet, valamint a telki szolgalmat. A lecke célja, hogy Ön képes legyen: leírni az ingók tulajdonjogának megszerzését; leírni az ingatlanok tulajdonjogának megszerzését; bemutatni a közös tulajdon szabályozását; bemutatni a szolgalmakat. Az első két célkitűzésnek megfelelően, először vegyük át az ingók és ingatlanok megszerzésének eseteit, mindkettőnél elkülönítve az eredeti és a származékos szerzésmódokat. Ehhez olvassa el a 129-137. oldalon található részleteket. Ha megértette a rendszert, nem jelent majd problémát Önnek az, hogy megfejtse az 1. és 2. önellenőrző feladatot. 1. önellenőrző feladat Fejezze be a mondatokat! Elbirtoklás útján megszerzi az ingó dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként a) 5 éven át szakadatlanul birtokolja; b) 10 éven át szakadatlanul birtokolja; c) 15 éven át szakadatlanul birtokolja. 31

2. önellenőrző feladat Elbirtoklás útján megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, aki az ingatlant sajátjaként a) 5 éven át szakadatlanul birtokolja; b) 10 éven át szakadatlanul birtokolja; c) 15 éven át szakadatlanul birtokolja. Ugye milyen logikus a szabályozás? Térjünk át a közös tulajdonra, illetve annak legismertebb és leggyakoribb szabályozási esetére, a társasháztulajdonra. Véleményünk szerint itt ismét ismeretösszegző részt olvashat, hiszen a mindennapi gyakorlatból már jól ismert jogviszonyt fog elemezni. Dolgozza fel a tankönyv 137-143. oldalait! Ha kész az olvasással ellenőrizze tudását a 3. feladat segítségével! 3. önellenőrző feladat Válassza ki a helyes szavakat, és helyezze el a mondatban! A tulajdonostársak a birtoklás, használat, hasznosítás kérdésében... határoznak; minden tulajdonosnak... van szavazati joga. 1. szótöbbséggel, 2. kétharmados többséggel, 3. egyenlő arányban, 4. tulajdoni hányaduk arányában. Biztosan már elsőre tudta a választ, és helyesen értelmezte a tankönyvben leírtakat. Térjünk át a lecke utolsó feldolgozandó egységére, a használati jogokra. Itt a használatról, a haszonélvezetről és a telki szolgalomról olvashat. Nyissa ki a tankönyvet a 143. oldalon és olvassa el a tanulnivalót a 145. oldalig! Feldolgozás után ismét önellenőrzés következik az utolsó rövid feladattal. 32

4. önellenőrző feladat Válassza ki a helytelen megoldást! A haszonélvező jogosult a) a dolog birtoklására; b) a dolog átruházására; c) a joggyakorlás átengedésére; d) a dolog használatára. Befejezés Túl van egy nagyobb tanulási részen, melynek segítségével most már könnyűszerrel tájékozódik a tulajdonjog világában. Következzen a kötelmi jog. A polgári jog legnagyobb szerkezeti egységével zárjuk a tanulást, ugyanis a további leckék már mind e témakörhöz kapcsolódnak. Egy izgalmas, érdekes területhez érkeztünk, melynek igazán nagy hasznát veheti szakmai életében. Megoldások 1. megoldás: a b), mert elbirtoklás útján megszerzi az ingó dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként 10 éven át szakadatlanul birtokolja. 2. megoldás: a c), mert elbirtoklás útján megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, aki az ingatlant sajátjaként 15 éven át szakadatlanul birtokolja. 3. megoldás: az 1. és 4., mert a tulajdonostársak a birtoklás, használat, hasznosítás kérdésében szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonosnak a tulajdoni hányad arányában van szavazati joga. 4. megoldás: a b), mert a dolog tulajdonjogának átruházására nem jogosult a haszonélvező. 33

9. lecke A kötelem Tanulási idő: 4 óra Bevezetés Az előző leckék során megtanulta a dologi jogot, mely a vagyoni viszonyok állandóságát - statikáját - szabályozza. A most következő leckékben a vagyoni viszonyok változásával, dinamikájával foglalkozunk. Ez már a kötelmi jog területe. A lecke célja, hogy Ön képes legyen: megmagyarázni, mit értünk kötelem alatt; leírni az akaratnyilatkozatok általános szabályait; bemutatni a képviselet szabályait; megkülönböztetni a többalanyú kötelmeket az egyoldalúaktól. Alapozásként vegyük itt is előre a fogalmi meghatározásokat és az alkotóelemeket. Ezt folytatva ismerje meg, hogy miből fakadhatnak kötelmi helyzetek! Lapozza fel a tankönyv 146-158. oldalait! A feldolgozás után 2 feladat megoldásával végiggondolhatja, mit is olvasott. 1. önellenőrző feladat Válassza ki a kötelem jellemzőit! a) Abszolút szerkezetű jogviszony; b) Relatív szerkezetű jogviszony; c) Mellérendelt jogviszony; d) Alá-fölérendeltség jellemzi; e) Vagyoni viszonyok dinamikáját fejezi ki; f) Vagyoni viszonyok statikáját fejezi ki; g) Kogens szabályozás jellemzi; h) Diszpozitív szabályozás jellemzi. 34

2. önellenőrző feladat Fejezze be a mondatot! A szerződés két vagy több fél joghatás kiváltására irányuló a) mellérendelt akaratnyilatkozata; b) egyenlő meghatározású akaratnyilatkozata; c) egybehangzó akaratnyilatkozata. Ugye sikerült feldolgoznia, és értelmeznie a lecke első témakörét. Építhetjük rá a további ismereteket is! Mint ahogyan az előbb olvasottakból kiderült, a kötelmi jogviszonyt általában valamely fél akaratnyilatkozata hozza létre. De mit is érünk akaratnyilatkozaton? És ki tehet ilyen akaratnyilatkozatot? Erre kap választ a folytatásban. Tanulmányozza a tankönyv 158-165. oldalait! Ezt követően két ellenőrző feladat segíti Önt tudásának elmélyítésében. 3. önellenőrző feladat Fejezze be a mondatot! Akaratnyilatkozatokra vonatkozó főszabály, hogy a) szóban vagy írásban is érvényesek; b) jogilag csak írásban megkötve érvényesek; c) szóban, írásban, ráutaló magatartással is létrejöhet. 4. önellenőrző feladat Válassza ki a helyes mondatot! a) Az akaratnyilatkozatot a képviselt nevében, kizárólag a javára képviselő teszi meg, mert a joghatások közvetlenül a képviselőt érik. b) Az akaratnyilatkozatot a képviselt nevében, annak javára illetve terhére a képviselő teszi meg, de a joghatások közvetlenül a képviseltet érik. c) Az akaratnyilatkozatot a képviselő nevében, a képviselt javára illetve terhére a képviselő teszi meg, és a joghatások közvetve érik a képviseltet. Ha minden megoldása egyezett a mienkkel, elmondhatja: helyesen gondolkodik, és jó ütemben halad a tanulással! 35

Már megértette a kötelem fogalmát, a kötelmi helyzeteket, ismeri az akaratnyilatkozat és a képviselet szabályait. Nézzük, mit kell ezekről tudni, akkor, ha adott kötelmi jogviszonyban akár jogosulti, akár kötelezetti pozícióban azonos időpontban több személy áll. Ebben a leckében utoljára kell a tankönyvet kinyitnia a 166-171. oldalon. Amikor feldolgozta az ismereteket, már csak az utolsó önellenőrző feladat vár Önre! 5. önellenőrző feladat Fejezze be a mondatot! Amennyiben a kötelezetti pozícióban jogügylet alapján következik be a jogalany személyében jogutódlás a) tartozás átszállásról beszélünk; b) tartozás átvállalásról beszélünk; c) engedményezésről beszélünk; d) képviseletről beszélünk. Sikerült a megoldás? Befejezés Tovább léphet a kötelmi jog szabályozási rendszerében. A szerződések irányában folytatjuk az ismeretszerző utunkat. Előbb az általános szabályokat nézzük át, majd következnek az egyes szerződések. Megoldások 1. megoldása: b),c),e),h), mert a kötelem jellemzői: relatív szerkezetű, mellérendelt jogviszony, a vagyoni viszonyok dinamikáját fejezi ki, és diszpozitív szabályozás jellemzi. 2. megoldása: a c), mert a szerződés legfontosabb jellemzője a felek egybehangzó akarata. 3. megoldása: a c), mert főszabály az alaki megkötés hiánya. 4. megoldás: csak a b), mert az akaratnyilatkozatot a képviselt nevében, annak javára illetve terhére a képviselő teszi meg, azonban a joghatások közvetlenül a képviseltet érik. 5. megoldás: a b), mert tartozás átvállalásról beszélünk, amennyiben a kötelezetti pozícióban jogügylet alapján következik be a jogalany személyében jogutódlás. 36

10. lecke A szerződéses folyamat létszakaszai Tanulási idő: 4 óra Bevezetés A kötelmi jog rendkívül lényeges szakaszához érkeztünk. A szerződések, a szerződéskötés általános szabályait ismerheti meg ebben a leckében. Megtanulja a szerződés fogalmát, létrehozásának, érvényességének, vagy éppen megszüntetésének ismérveit. Szoros kapcsolatban mindezzel megérti a szolgáltatás és a teljesítés főszabályait is. A lecke célja, hogy Ön képes legyen: vázolni a szerződési alapelvek rendszerét; bemutatni a szerződés létrehozásának alapszabályait; felismerni az érvénytelen szerződést; leírni a teljesítés szabályait. Mit is értünk szerződésen? Milyen kötelező eleme, szerkezete van a szerződéseknek? Mi a közvetlen tárgya a szerződéseknek? Ezeket a kérdéseket már az előző leckében is érintettük, most nézzük meg a pontos ismérveket. Az általános jellemzők elengedhetetlen feltétele az alapelvek megismerése, ezekről is itt olvashat! Nyissa ki tankönyvét a 172. oldalon és olvasson egészen a 182. oldalig! Ha sikerült alaposan elmélyedni a tananyagban, nem lesz nehéz megoldani az első két feladatot. 1. önellenőrző feladat A szerződés létrejöttéhez elengedhetetlenül szükséges a) két személy, b) konszenzus, c) megfelelő képviselet. 37

2. önellenőrző feladat Párosítsa össze az alapelveket és a jelentésüket! a) A szerződő felek akarata főszabály szerint nincs megkötve; b) A szolgáltatással szemben értékét tekintve vele arányban álló ellenszolgáltatás áll; c) A szerződés a felek között a törvény erejével bír; d) A körülményekben beálló lényeges változás mentesítheti a feleket a teljesítési kényszer alól. A) visszterhesség vélelme; B) clausula rebus sic stantibus; C) pacta sunt servanda; D) szerződési szabadság elve. Ha helyesek a megoldásai, megértette ezt az általános bevezetőnek is tekinthető részt. Térjünk át a szerződéstan gyakorlatiasabb oldalára, a létrehozásának részletszabályaira. Olvassa el a tankönyv 183-188. oldalait! A következő feladat megoldásával ellenőrizheti megszerzett tudását. 3. önellenőrző feladat Párosítsa a következő jelentéseket a meghatározásokkal! A) ajánlat; B) előszerződés; C) általános szerződési feltétel; a) ennek alapján a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy meghatározott későbbi időpontban szerződést kötnek; b) ezt az egyik fél több szerződés megkötése céljából határozza meg, egyoldalúan, előre és ennek kialakításában a másik fél nem vesz részt; c) ennek tartalmaznia kell a leendő szerződés összes tartalmi elemét, és ehhez az ajánlattevő fél meghatározott ideig kötve van. Reméljük, hogy jól gondolkodott, és helyesek a megoldásai. A szerződés létrehozásának szerves része az érvényesség, és a hatályosság kérdése. Erre vonatkozó anyagrész következik, kiegészítve a megszűnés, megszüntetés eseteivel. Lapozzon a 188. oldalra és folytassa az ismeretszerzést a 201. oldalig. Ha készen van, ellenőrizze önmagát a 4. feladat megoldásával! 38