Az árszínvonal emelkedés Infláció Pénzügytan. Onyestyák Nikolett Infláció Az infláció a = árszínvonal tartós emelkedése. Defláció = Az árszínvonal csökkenése Árstabilitás = az árak változatlansága, egy idıszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés körüli. Stagfláció = olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt. Az árszínvonal-változás mértékét tekintve:lassú (vagy kúszó), vágtató, ill. hiperinfláció. Az infláció a kormányok egyik rejtett adójellegő bevételének, az inflációs adónak a forrása.
Az infláció mértéke a világban Az infláció mérése Az árindex egy adott idıszak általában egy év elején és végén mért árszínvonal hányadosa. Az árszínvonal számításakor a termékek súlyozott átlagárát határozzák meg. Fogyasztói árindex (CPI = Consumer Price Index): a fogyasztói kosár alapján Nyugdíjas infláció: a nyugdíjak vásárlóértékének meghatározására szolgál. Maginfláció (Core inflation): Kiszőr számos, idıben jelentısen ingadozó, nehezen elırejelezhetı termékkört Termelıi infláció (PPI = Producers Price Index)
A fogyasztói árszínvonal emelkedésének okai.) Belsı tényezık: lakossági megtakarítás csökkenése lakossági hitelállomány növekedése pénzbeni társadalmi juttatások növekedése foglalkoztatottak számának, munkaidejének stb. csökkenése.) Külsı tényezık: külföldrıl származó pénzjövedelem növekedése nem kereskedelmi jellegő - (turista) valutabeváltás növekedése Kapcsolódó folyamatok jövedelem-újraelosztást idéz elı (adós hitelezı között) Hátrányos annak, akinek pénzkészlete van Ha a fogyasztói cikkek árszínvonala emelkedik, vagy a pénz fogyasztói cikkekben mért vásárlóértéke csökken árnövekedés. A piacokra jellemzı, hogy a tényleges kereslet és a tényleges kínálat a megelızı piaci árakon nincs egyensúlyban, így az áru-realizáció után kialakuló egyensúly a piaci ár emelkedésével jár együtt. Kényszer-megtakarítás: mikor a kielégítetlen keresletet egy másik túlkínálatos piac nem képes kielégíteni, akkor jön létre. a tényleges kereslet kielégítetlen hányada a másik piacra áramolhat és ott árszínvonal-emelkedést okozhat.
A hiperinfláció a havi -nál nagyobb árszínvonal-emelkedés Pénzfunkciókat egy másik valuta vagy az arany veszi át Gazdaság hatékonysága csökken Állam adóbevételei csökkennek Ok lehet: államnak nincsen elegendı bevétele költségvetési hiányt hitelekbıl fedezi, vagy pénzt nyomtat A folyamat öngerjesztı Kormányzati kiadások csökkentésével, adóbevételek emelésével csökkenthetı A hiperinfláció A hiperinfláció a gyorsuló árszínvonal emelkedésében nyilvánul meg, kiindulópontja a pénzmennyiség szinte korlátlan növekedése. jellemzı háborús idıszakokra. Emberek jövedelme nı - nem tudják elkölteni kényszer-megtakarítás + kínálathiány - jegyrendszer szerinti elosztás bevezetése - az árszínvonal gyors növekedése kizárja a pénzfunkciókat, a pénzforgalom helyett a közvetlen árucsere alakul ki.
A hiperinfláció története Az elsı komoly pénzromlás a Római Birodalomban volt. egyre több adó, csökkentették a pénz nemesfém tartalmát Az I. világháború után több országban is hiperinfláció alakult ki, a legnagyobb Németországban. mértéke elérte a havi, millió százalékot (az árak 9 óránként duplázódtak). legnagyobb áremelkedés Magyarországon volt a II. világháború után. A havi infláció megközelítette a 9 billió (,9 x ) százalékot, az árak óránként duplázódtak. 9. augusztus -jén a pengıt leváltotta a forint Mi indítja el a folyamatot? gyors ütemő áremelkedést az okozhatja, ha a lakossági megtakarítás folyamatos csökkenése okozza a tényleges kereslet hirtelen bekövetkezı és nagymértékő növekedését. Ha az árak rögzítettek, akkor az áruhiány (kínálati oldal) és a kényszer-megtakarítás (keresleti oldal) hiperinflációhoz vezethet. Szabályozása: pénzjövedelem kiáramlás szigorú szabályozása nem vagy csak rövid ideig célravezetı Beavatkozás módja: - árrögzítés feloldása (társadalmi és politikai konfliktusokat okozhat) - külföldi hitellel finanszírozott import növelése (itt szigorú külsı korlát)
Az árszínvonal változásának (infláció) okai:.) Belgazdasági hatások: a nominális bérösszeg és az újratermelési arányok.) Az árszínvonal változás és a termelékenységváltozás kapcsolata.) Az állami költségvetés bevételi és kiadási szerkezetének, hiányának hatása az árszínvonal alakulására Ha a költségvetés folyó hiánya nagyobb, mint a többi jövedelem tulajdonos pénzbeli megtakarítási hajlandósága: az árstabilitás veszélybe kerülhet. Az erıforrások ki nem használatlansága esetén a monetáris politika hozzájárulhat az összkereslet kitágításához a P emelkedése nélkül..) Külgazdasági hatások: a külkereskedelmi cserearány romlása a világpiaci P emelkedése Ha az importtermékek ára jobban emelkedik, mint az exporttermékeké MNB jelentés az infláció alakulásáról (. november)
Harmonizált fogyasztói árindex és maginfláció Magyarországon és az Európai Unióban*.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.é.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.é.I.n.év.II.n.év.III.n.év IV.n.év.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.é.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.é.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.é.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.é.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.é.I.n.év.II.n.év.III.n.év HICP (EU) maginfláció (EU) HICP (Magyarország) maginfláció (Magyarország) Lakossági inflációs érzékelés és várakozás - Medián-felmérés (az elmúlt és az elkövetkezı hónapra).ii.n.év.iii.n.év.iv.n.év.i.n.év.ii.n.év.iii.n.év.iv.n.év.i.n.év.ii.n.év.iii.n.év.iv.n.év.i.n.év.ii.n.év.iii.n.év.iv.n.év.i.n.év.ii.n.év.iii.n.év.iv.n.év.i.n.év.ii.n.év.iii.n.év.iv.n.év.i.n.év.ii.n.év.iii.n.év.iv.n.év érzékelt várt tény
Az infláció egyes komponenseinek alakulása - -.I.n.év.III.n.év.I.n.év.III.n.év.I.n.év.III.n.év.I.n.év.III.n.év.I.n.év.III.n.év.I.n.év.III.n.év Infláció trendje* Iparcikkek Feldolgozott élelmiszer Piaci szolgáltatások Bruttó átlagkeresetek a versenyszektorban 999.I.n.év 999.IV.n.év.III.n.év.II.n.év.I.n.év IV.n.év.III.n.év.II.n.év.I.n.év.IV.n.év.III.n.év.II.n.év.I.n.év Versenyszféra Piaci szolgáltatások Feldolgozóipar
A legalább fıt foglalkoztató vállalatok béreinek alakulása.i.n.év.ii.n.év.iii.n.év.iv.n.év.i.n.év.ii.n.év.iii.n.év.iv.n.év.i.n.év.ii.n.év.iii.n.év.iv.n.év.i.n.év.ii.n.év.iii.n.év.iv.n.év.i.n.év.ii.n.év.iii.n.év Bruttó átlagkereset Rendszeres A GDP fıbb termelési oldali tételeinek hozzájárulása a GDP éves növekedéséhez növekedési hozzájárulás (százalékpont) - - - 99.I.n.év 99.II.n.év 99.III.n.év 99.IV.n.év 99.I.n.év 99.II.n.év 99.III.n.év 99.IV.n.év 99.I.n.év 99.II.n.év 99.III.n.év 99.IV.n.év 999.I.n.év 999.II.n.év 999.III.n.év 999.IV.n.év.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.év.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.év.I.n.év.II.n.év.III.n.év IV.n.év.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.év.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.év.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.év.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.év.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.év.I.n.év.II.n.év - - - éves változás () Mezıgazdaság és halászat Ipar összesen Építıipar Piaci szolgáltatások Állami szolgáltatások GDP (jobb tengely) 9
Mrd Ft 9 - - Háztartások éves nettó hitelnövekménye.dec..febr..ápr..jún..aug..okt..dec..febr..ápr..jún..aug..okt..dec..febr..ápr..jún..aug..okt..dec..febr..ápr..jún..aug..okt..dec..febr..ápr..jún..aug..okt..dec..febr..ápr..jún..aug..okt..dec..febr..ápr..jún..aug. Mrd Ft 9 - - lakás forint fogyasztási forint lakás deviza fogyasztási deviza Összes háztartási hitel Forint/Euro árfolyam forint/euro forint/euro. jan.. ápr.. júl.. okt.. jan.. ápr.. júl.. okt.. febr.. máj.. aug.. nov.
9 A fogyasztói árindex alakulására adott elırejelzési tartományon 9.II.n.év.III.n.év.IV.n.év.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.év.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.év 9.I. n.év 9.II.n.év 9.III.n.év 9.IV.n.év 999.IV.n.év.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.év A GDP várható alakulása 99.I.n.év 99.III.n.év 99.I.n.év 99.III.n.év 99.I.n.év 99.III.n.év 999.I.n.év 999.III.n.év.I.n.év.III.n.év.I.n.év.III.n.év.I.n.év.III.n.év.I.n.év.III.n.év.I.n.év.III.n.év.I.n.év.III.n.év.I.n.év.III.n.év.I.n.év.III.n.év.I.n.év.III.n.év 9.I. n.év 9.III.n.év. I.né..III.n.é,,,,,,, -, -, -, (éves növekedési ütem)
9 A maginfláció alakulására adott elırejelzési tartományon 9.II.n.év.III.n.év.IV.n.év.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.év.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.év 9.I. n.év 9.II.n.év 9.III.n.év 9.IV.n.év 999.IV.n.év.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.év 9 A fogyasztói árindex alakulására adott elırejelzési tartományon 9.II.n.év.III.n.év.IV.n.év.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.év.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.év 9.I. n.év 9.II.n.év 9.III.n.év 9.IV.n.év 999.IV.n.év.I.n.év.II.n.év.III.n.év.IV.n.év