!HU000226648B1! (19) HU (11) Lajstromszám: 226 648 (13) B1 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal SZABADALMI LEÍRÁS (21) A bejelentés ügyszáma: P 06 00563 (22) A bejelentés napja: 2006. 07. 06. (40) A közzététel napja: 2008. 05. 28. (45) A megadás meghirdetésének dátuma a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítõben: 2009. 05. 28. (51) Int. Cl.: H05K 9/00 (2006.01) A61N 1/16 (2006.01) G01R 33/421 (2006.01) (72) Feltalálók: Varjasné Székely Éva 27%, Tatabánya (HU); dr. Harsányi József 27%, Budapest (HU); Juhászné Molnár Marianna 7%, Miskolctapolca (HU); Juhász János 6%, Miskolctapolca (HU); Zettisch Ferenc 33%, Tatabánya (HU) (73) Jogosult: QUADRAT Építõipari és Kereskedelmi Kft., Budapest (HU) (74) Képviselõ: Hergár Jenõ szabadalmi ügyvivõ, Budapest (54) Eljárás és rendszer építmények elektromágneses erõtereinek egészségre ártalmas sugárzáskomponenseinek mérséklésére (57) Kivonat A találmány építmények (1) elektromágneses erõtereinek egészségre ártalmas sugárzáskomponenseinek mérséklésére szolgáló eljárás, melynek során az építmény (1) felületeire villamosan vezetõ réteget rögzítenek és ezeket önálló egységenként (pl.: lakásonként) egymással villamosan áramkörré (15) összekapcsolják. A megoldásra az jellemzõ, hogy a villamosan vezetõ réteget az építmény (1) egyéb vezetõképes szerkezeteitõl (vasalásától, vezetékeitõl, villamos és földelõhálózatától) elszigetelik, az önálló egység sugárterhelését megmérik és az áramkörré (15) összekapcsolt rétegeket egy-egy 0,5 15 F közötti kapacitású száraz HU 226 648 B1 1. ábra A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 3 lap ábra)
1 HU 226 648 B1 2 kondenzátoron (11) keresztül, a mért sugárterhelés függvényében két, különbözõ mélységben elhelyezett, azaz különbözõ feszültségszintû földpotenciállal rendelkezõ földelõszonda (12; 13) valamelyikével összekapcsolják, mégpedig, ha az építmény légterében 5 Hz 300 GHz frekvenciatartományú, általános elektromágneses sugárzás mérhetõ, a kis mélységben elhelyezett szonda II¹höz (13) kapcsolják, ha viszont gyenge -elektronsugárzás is mérhetõ, akkor a mélyebben elhelyezett szonda I¹hez (12) kapcsolják; a két földelõszondát (12; 13) különbözõ mélységben úgy helyezik el, hogy a rajtuk mért feszültségkülönbség 0,5 és 15 mv között, elõnyösen 6 mv legyen. A találmány szerinti eljárás egy rendszer segítségével valósítható meg, mely rendszer lényege az, hogy a villamosan vezetõ rétegeket, felületenként legalább egy durva háló (6/1) és/vagy egy finom háló (6/2) alkotja, amely az építmény (1) vezetõképes szerkezeteitõl (vasalásától, vezetékeitõl, villamos és földelõhálózatától) villamosan elszigetelten van rögzítve; a földelõegység egy mélyebben (M1) elhelyezett szonda I¹bõl (12) és egy kisebb mélységben (M2) elhelyezett szonda II¹bõl (13) áll, melyek között 0,5 és 15 mv közötti feszültségkülönbség van; az áramkörök (15) egyenként, az általuk bezárt légtérben mérhetõ sugárzás frekvenciatartományától függõen vannak bekötve a földelõegységbe: ha 5 Hz 300 GHz frekvenciatartományú, általános elektromágneses sugárzás mérhetõ, a kis mélységben (M2) elhelyezett szonda II¹höz (13), de ha ezenkívül gyenge -elektronsugárzás is mérhetõ, akkor a mélyebben (M1) elhelyezett szonda I¹hez (12) vannak kapcsolva, egy-egy szigetelt vezetéken (9) és egy-egy 0,5 15 F közötti kapacitású száraz kondenzátoron (11) keresztül; a szonda I (12) és a szonda II (13) közötti feszültségkülönbség 0,5 és 15 mv között van, elõnyösen 6 mv. A találmány huzamos emberi vagy emlõsállatok tartózkodásra szolgáló építményekbe behatoló, illetve az építményekben kialakuló elektromágneses erõterek egészségre ártalmas sugárzáskomponenseinek mérséklésére, elvezetésére szolgáló eljárás és védelmi rendszer. Az eljárás az épületek térelhatároló szerkezetein elhelyezett árnyékolószerkezetek és levezetõeszközök kialakítására és megfelelõ kapcsolására vonatkozik. A rendszer pedig az építmények elektromágneses erõterek egészségre ártalmas sugárzáskomponensei elleni védelmét szolgáló elemek kialakítását szolgálja. Az emberiség a technika exponenciális haladásával ma már egy elektromágneses ködben ún. elektroszmogban él sok hátrányával és némi elõnyével együtt. A huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épületekben az ott tartózkodókra számos természeti és mesterséges eredetû elektromágneses erõterek hatnak, melyek egy része egészségkárosító hatású. A természeti eredetû sugárzások elsõsorban a Napból, a kozmikus térbõl érkeznek, másodsorban a Föld mélyszerkezeti rétegeiben lévõ, radioaktív anyagok bomlásából keletkezõ -, - és -sugárzás, valamint az ún. igen alacsony frekvenciájú 0,2 1,0 Hz¹es rezgésû földsugárzásból tevõdik össze. Ez a fajta földsugárzás azonban szükséges az emberek jó biológiai mûködéséhez, melynek hiánya káros is lehet az emberi szervezetre. A mesterséges eredetû elektromágneses sugárzások különbözõ elektromos vezetékek által, vagy a különbözõ elektromos eszközök, antennarendszerek, gépek által kiváltott, egészségünkre ártalmas szmogerõterek lehetnek. Ezen ok miatt a szakemberek és a hatóságok is foglalkoznak az elektromágneses terekre jellemzõ olyan határértékek megállapításával, melyek a benntartózkodókra nézve még egészségi kockázat nélkül 25 30 35 40 45 50 55 60 elviselhetõk, azaz betegségeket, sugárártalmakat nem okoznak [ilyen pl.: a magyar 63/2004 (VII. 26.) E.SZ.CsM. Rendelet]. Ismert számos megoldás, amely az egészségre ártalmas sugárzás elleni védelmet szolgálja. A megoldások között van olyan, mely szerint az építmény falaira egy rétegben, hordozóanyagon tapétaszerûen rögzítve fémhálót helyeznek el (lásd a német DE 20 2005 009 674 U1 számú használati mintabejelentést), melyeket egymással összekapcsolnak, és egyes esetekben földelnek (ilyen a német DE 297 06 997 U1 számú használati minta). Ilyen még a német DE OS 197 47 622 számú közzétételi iratból megismerhetõ szigetelõrendszer, amely a hõszigetelõ réteg mellett, a falra közvetlenül elhelyezett fémhálóval, vagy perforált fémlemezzel oldja meg a káros sugárzás elleni védelmet. Ehhez hasonló, de szigetelten elhelyezett vezetõképes réteggel oldja meg a problémát a DE 103 58 560 számú német közzétételi iratból megismerhetõ megoldás. A vezetõképes rétegeket egymással összekötik és az épület egyéb földelt rendszerén (víz¹, fûtésrendszer) keresztül leföldelik. Ismertek festékek, melyek vezetõképes anyagok õrleményét tartalmazzák (ilyen a német DE 20 2005 001 366 U1 számú használati mintabejelentés, mely szintén vezetõképes drágakövek, féldrágakövek finom õrleményét tartalmazza). 100 MHz 20 GHz tartományú sugárzás ellen védelmet nyújtó festékbevonatot lehet megismerni a DE OS 199 11 304 számú közzétételi iratból is, amely ferritporból, elektromosan vezetõ egyéb porból és kötõanyagból áll. Fenti megoldásokról együttesen elmondható, hogy egyes elemei, megoldásai igen hasznosak, de az emberi szervezetre elõnyös, kisfrekvenciás erõterek egyenletes, homogén kialakulását zavarják, különösen, ha az erõtér -alkotókat, azaz elektronokat is tartalmaz. 2
1 HU 226 648 B1 2 Ismertek olyan megoldások is, melyek a elektromos vezetékek által okozott elektromágneses sugárzás behatóidejének csökkentését idõ vezérlésû kapcsolószerkezettel oldja meg (ilyen a német DE 298 09 106 U1 számú használati minta). Ilyen megoldással idõlegesen lehet csökkenteni az ártalmas mesterséges sugárzást, de csak önállóan alkalmazni nem elegendõ. Ismert a JP 2006089927 közzétételi számú japán találmány szerinti megoldás, amely szintén az elektromágneses sugárzás elleni védelmet szolgálja. A megoldás szerint az építmény falaira fémhálót helyeznek el, melyeket egymással fémesen összekapcsolnak, és minden egyes ilyen árnyékolóegységet leföldelnek. A földelõvezetéken van egy elektromágneses indukciós kapcsolóegység, melynek kimenõjelét egy széles sávú erõsítõn keresztül egy analizátorba vezetik, amely kimenõjelet ad egy személyi számítógépre, ahol az a monitoron megjelenik és bizonyos frekvenciák meghatározott szélsõ értékeinél hangjelzést ad. Ez a megoldás csupán abban tér el a fentiekben ismertetett DE 20 2005 009 674 U1 számú használati mintabejelentéstõl, hogy a földelõvezetékre kapcsolt elektromágneses indukciós kapcsolóegységjelet továbbít egy számítógéphez, amely hangjelet ad, de ugyanúgy ez a megoldás is az emberi szervezetre elõnyös, kisfrekvenciás erõterek egyenletes, homogén kialakulását zavarja, különösen, ha az erõtér a földbõl jövõ -alkotókat, azaz elektronokat is tartalmaz. A találmány szerinti megoldással azt kívánjuk elérni, hogy a technika állásából megismert hiányosságokat megszüntessük, azaz a huzamos emberi vagy emlõsállatok tartózkodásra szolgáló építményekben lévõket a káros, 5,0 Hz 300 GHz közötti frekvenciatartományú erõterek ártalmas sugárzáskomponenseitõl megvédjük, ugyanakkor biztosítsuk, hogy a 0,2 1,0 Hz közötti kisfrekvenciás, fõleg mágneses erõtér, amely az ember és emlõsállatok jó biológiai mûködéséhez szükséges pl.: földsugárzás zavarmentesen a légtérben maradjon, ezért a zavaró -elektronok elvezetésérõl gondoskodunk. A találmány szerinti eljárás az építményekbe behatoló, illetve az építményekben kialakuló természeti és mesterséges eredetû elektromágneses erõterek egészségre ártalmas sugárzáskomponenseinek mérséklésére, elvezetésére szolgál, melynek során az építmény felületeire villamosan vezetõ réteget rögzítünk és ezeket önálló egységenként (pl.: lakásonként) egymással villamosan áramkörré összekapcsoljuk úgy, hogy a villamosan vezetõ réteget az építmény egyéb vezetõképes szerkezeteitõl (vasalásától, vezetékeitõl, villamos és földelõhálózatától) elszigeteljük, az önálló egység sugárterhelését megmérjük és az áramkörré összekapcsolt rétegeket egy-egy 0,5 15 F közötti kapacitású száraz kondenzátoron keresztül, a mért sugárterhelés függvényében két, különbözõ mélységben elhelyezett, azaz különbözõ feszültségszintû földpotenciállal rendelkezõ földelõszonda valamelyikével összekapcsoljuk mégpedig, ha az építmény légterében 5 Hz 300 GHz frekvenciatartomány mérhetõ, a kisebb földpotenciállal rendelkezõ szonda II¹höz kapcsoljuk, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 ha viszont -elektronsugárzás is mérhetõ, akkor a nagyobb földpotenciállal rendelkezõ szonda I¹hez kapcsoljuk; a két földelõszondát különbözõ mélységben úgy helyezzük el, hogy a rajtuk mért feszültségkülönbség 0,5 és 15 mv között, elõnyösen 6 mv legyen. Elõnyös, ha villamosan vezetõ rétegként a felületekre különbözõ rácsméretû ferromágneses fémhálókat helyezünk, mert a városokban, hegyes/dombos területeken az elektromágneses terek sok felületrõl visszaverõdnek. Az iránytörés nélkül érkezõ elektromágneses terek elvezetésére a durva, a többszörösen szórt elektromágneses sugárzások elvezetésére a finom rácsméretû fémhálók, rácsok az alkalmasabbak. Szintén elõnyös, hogy a határolófalakban koaxiálisan árnyékolt és több ponton leföldelt 220 V¹os elektromos vezetékeket helyezünk el. Ha szükséges 380 400 V¹os elektromos vezeték is, akkor azokat ferromágneses koaxiális árnyékolással látjuk el. A találmány szerinti eljárás egy rendszer segítségével valósítható meg, mely rendszer az építmény felületeire egy vagy két oldalról rögzített, villamosan vezetõ, elõnyösen ferromágneses anyagú, rétegekbõl áll, amelyek önálló egységenként (pl.: lakásonként) egymáshoz villamosan kapcsolódnak, azaz áramköröket alkotnak és földelõegységhez vannak kapcsolva, a megoldásra az jellemzõ, hogy a villamosan vezetõ rétegeket, felületenként legalább egy durva háló és/vagy egy finom háló alkotja, amely az építmény vezetõképes szerkezeteitõl (vasalásától, vezetékeitõl, villamos és földelõhálózatától) villamosan elszigetelten van rögzítve; a földelõegység egy nagyobb feszültségszintû földpotenciállal rendelkezõ szonda I¹bõl és egy kisebb feszültségszintû földpotenciállal rendelkezõ szonda II¹bõl áll, melyek között 0,5 és 15 mv közötti feszültségkülönbség van; az áramkörök egyenként, az általuk bezárt légtérben mérhetõ sugárterheléstõl függõen vannak bekötve a földelõegységbe: ha 5 Hz 300 GHz frekvenciatartományú, általános elektromágneses sugárzás mérhetõ, a kisebb feszültségszintû földpotenciállal rendelkezõ szonda II¹höz, de ha ezenkívül -elektronsugárzás is mérhetõ, akkor nagyobb feszültségszintû földpotenciállal rendelkezõ szonda I¹hez vannak kapcsolva, egy-egy szigetelt vezetéken és egy-egy 0,5 15 F közötti kapacitású száraz kondenzátoron keresztül; a szonda I és a szonda II közötti feszültségkülönbség 0,5 és 15 mv között van, elõnyösen 6 mv. A találmány szerinti célkitûzésünk egy-egy elõnyös kiviteli módját az aligénypontokban megfogalmazott jellemzõk szerint érhetjük el. A találmány szerinti eljárást kiviteli példákon keresztül ismertetjük részletesebben: A kozmikus térbõl, a földbõl elõtörõ radioaktív anyagok bomlásából származó ¹ és ¹sugárzásból és a különbözõ rádióadók és mikrohullámú átjátszóantennák egységeibõl származó 0,5 Hz 300 GHz frekvenciatartományú és széles spektrumú elektromágneses erõterek hatnak az építmények légterére, és ezáltal a bennük tartózkodókra. Mivel a nagyobb frekvenciájú erõterek önmagukban is károsak az élõ szervezetekre, de az alacsony frek- 3
1 HU 226 648 B1 2 venciájú földsugárzások mágneses erõmezõit is eltorzítják, jótékony hatását lerontják, ezért azok kiszûrése, levezetése huzamosabb emberi tartózkodásra szolgáló építményekbõl elsõrangú követelmény. A találmány szerinti eljárással kiszûrjük az egészségre ártalmas 5,0 Hz 300 GHz közötti frekvenciatartományú, légtérben kialakuló erõtereket, de hagyjuk mûködni a 0,2 1,0 Hz közötti kisfrekvenciás erõtereket, amely az ember jó biológiai mûködéséhez szükséges. Ez a teljes térfogatunkat átjáró 0,2 1,0 Hz frekvenciatartományú, zömében mágneses erõtér kis energiatartalma dacára meg tudja mozgatni a szervezetünk laza, stagnáló, hibás, félig kötött, defektes ionjait, töltéseit, melyek ilyen molekuláris kapcsolata esetén elõnytelenek a vegyi folyamatainknál. Ennek az egészségjavító mágneses erõtérnek, azaz a földsugárzásnak az a haszna, hogy a molekuláris kapcsolatokban kialakuló rendellenes kölcsönhatások, kötések mérséklõdnek. A célunkat az egyik kiviteli forma szerint úgy érjük el, hogy a védeni kívánt építmény határolófalaira, födémszerkezeteire, azoknak vezetõképes szerkezeteitõl (vasalásától, vezetékeitõl, villamos és földelõhálózatától) elszigetelten felületenként egy ferromágneses anyagú, durva rácsot erõsítünk, ezeket egységenként pl.: lakásonként egymással áramköröket alakítva összekötjük, a sugárzás szintjét megmérjük és a mérés eredményétõl függõen száraz kondenzátorok közbeiktatásával, különbözõ feszültségszintet nyújtó földpotenciál valamelyikére rákapcsoljuk. Ha például a védeni kívánt építmény egységének (pl.: lakásának) légterében 5 Hz 300 GHz frekvenciatartományú, általános elektromágneses sugárzás mérhetõ, akkor az áramkörré összekapcsolt rétegeket egy száraz kondenzátoron keresztül egy kisebb földpotenciállal rendelkezõ, kisebb mélységben elhelyezett szonda II-höz kapcsoljuk. Amennyiben a légtérben -elektronsugárzás is mérhetõ, akkor az áramkörré összekapcsolt rétegeket száraz kondenzátoron keresztül egy mélyebben elhelyezett, nagyobb földpotenciállal rendelkezõ szonda I¹hez kapcsoljuk. A két földelõszondát különbözõ mélységben úgy helyezzük el, hogy a rajtuk mért feszültségkülönbség 0,5 és 15 mv között, elõnyösen 6 mv legyen. A kondenzátorokra azért van szükség, mert azok jellemzõje, hogy a nagyfrekvenciás erõterekre kicsi az ohmikus ellenállásuk, így azokat a földelés irányában elvezetik, míg az egészen kis frekvenciájú erõterekre (ilyenek a már említett jótékony hatású földsugárzások) a kondenzátoroknak igen nagy az ohmikus ellenállásuk, így azok a légtérben maradnak. Az iránytörés nélkül érkezõ elektromágneses terek elvezetésére a durva rácsméretû fémháló megfelelõ, de a városokban, hegyes/dombos területeken az elektromágneses terek sok felületrõl visszaverõdnek és a többszörösen szórt elektromágneses sugárzások elvezetésére a finom rácsméretû fémhálók, rácsok az alkalmasabbak, ilyen környezetben egy bonyolultabb, komplexebb megoldásra van szükség. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Egy ilyen kiviteli forma szerint a kívánt hatást úgy érjük el, hogy a védeni kívánt építmény határolófalaira, födémszerkezeteire, azoktól elszigetelten ferromágneses anyagú, finom és durva rácsokat, szitákat erõsítünk, továbbá a felületeket villamosan jó vezetõ, különleges festékréteggel is ellátjuk. Olyan helyiségekben, ahol sok az elektromos vezeték és azok között 380 400 V¹os is van, további védelem kiépítésére is szükség lehet. Ebben az esetben, a határolófalakban koaxiálisan árnyékolt és több ponton leföldelt elektromos vezetékeket helyezünk el. A 220 V¹os feszültségszinten elegendõ csupán bármilyen fémes anyagú koaxiális árnyékolás, de a 380 400 V¹os vezetékeket ferromágneses anyagú koaxiális árnyékolással kell ellátni. Olyan helyiségekben, ahol sok az elektromos vezeték és a benntartózkodók az éjszakát is ott töltik, további védelem kiépítésére is szükség lehet. Ilyen esetben a vezetékektõl származó sugárzás egyszerû kézi vezérlésû, vagy idõprogramozású kapcsolórendszer kiépítésével is kizárható, így az éjszakai idõszakban, a hálóhelyiség vezetékeinek feszültségmentesítésével, áramtalanításával, a helyiség légterének sugárzás elleni védelme tovább tökéletesíthetõ. A találmány szerinti eljárás hatékonyságát ellenõrzõ mérésekkel igazoltuk. A méréseket egy védelem nélküli és egy, a találmány szerinti védelemmel ellátott helyiségre nézve végeztük, mindig egy adott bázisértékhez viszonyítva. Az adatok jobb megértéséhez az alábbiak ismerete szükséges: Az elektromágneses fotonsugárzások, rezgések tisztán periodikus komponensekbõl állnak és fénysebességgel terjednek az anyagmentes térben úgy, hogy a rezgések merõlegesek a terjedési irányra, vagyis egy térbeli periodikus jelenség, azaz hullám alakul ki. A 0,2 Hz 300 GHz frekvenciatartományú sugárzást sugárzásvédelem szempontjából a következõ paraméterekkel minõsítjük: Elektromos térerõsség, mértékegysége: (V/m) volt/méter Mágneses térerõsség, mértékegysége: (A/m) amper/méter. A mérés eredményeit egy táblázatban foglaltuk össze. A táblázat adataiból kivehetõ, hogy a találmány szerinti rendszerbe kapcsolt védelem paraméterei igen jó hatékonyságot mutatnak. A táblázatból jól látható az is, hogy az alacsony frekvenciatartományú sugárzás értékei alig változtak. Ez, mint már korábban említettük, annak köszönhetõ, hogy a földelõvezetékbe olyan kondenzátor van építve, amelynek a nagyobb frekvenciájú erõterekre kicsi az ohmikus ellenállása, így azokat a földelés irányában elvezeti, míg az egészen kis frekvenciájú erõterekre (ilyenek a már említett jótékony hatású földsugárzások) igen nagy az ohmikus ellenállása, így azok a légtérben maradnak. Egyes frekvenciatartomány kiugró értéke a környezetnek tudható be. 4
1 HU 226 648 B1 2 Táblázat Sugárterhelés egy kijelölt bázisponton frekvenciatartomány Hagyományos, védelem nélküli helyiség Találmány szerinti védelemmel ellátott helyiség 0,2 1 Hz 0,2 24 000 0,2 21 000 48 50 Hz 190 87 0,2 0,110 50 1000 Hz 89 260 0,30 0,08 1000 Hz 100 khz 88 6,00 1,80 0,06 100 khz 10 MHz 90 3,25 2,30 0,010 10 MHz 10 GHz 35 0,15 2,70 0,080 10 GHz 300 GHz 45 0,25 3,50 0,075 elektromos térerõsség (V/m) mágneses térerõsség (A/m) elektromos térerõsség (V/m) mágneses térerõsség (A/m) 20 25 30 35 40 45 50 55 60 A találmány szerinti rendszert és berendezést rajzok alapján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra: a védendõ egységek és a rendszer kapcsolási rajza, 2. ábra: a védendõ építmény alaprajza, 3. ábra: a védendõ építmény 1 1 metszete, az árnyékolóelemek kapcsolatát mutató sarokponti részlettel. A találmány szerinti rendszert az 1 3. ábrákon ábrázolt lakáscélú 1 építményben alkalmazzuk, az egyik ábrázolt 2 lakásban az egyszerû, csupán 6/1 durva mintázatú hálóval ellátott, míg a másik ábrázolt 2 lakásban a komplex védelmet nyújtó rendszert ábrázoltuk. Ez utóbbinál a 4 fõfalakon, 8 térelhatároló falakon és az 5 födémen ferromágneses anyagú 6/1 durva, és 6/2 finom hálók vannak elhelyezve, ezeken kívül a 4 fõfalakon és a 8 térelhatároló falakon villamosan jól vezetõ, különleges 3 festékréteg is van. A 3 festékréteget és a 6/1 durva és 6/2 finom hálókat egy villamosan jól vezetõ 7 fémszalag köti össze (lásd a 3. ábra sarokponti részletét), célszerûen 2 lakásonként egy-egy 15 áramkörré. A 3 festékréteg homogén eloszlásban grafitot, feketeszenet és fémõrleményt tartalmaz. A 3 festékréteg vastagsága: 150 180 m. Sok esetben a fémõrlemény helyettesítheti a grafitot és feketeszenet. A 6/1 durva háló mérete: pálcaátmérõ: 4 mm; pálcaosztás: 10 10 cm. A 6/2 finom háló kialakítása szövetszerû, mérete: pálcaátmérõ: 0,2 0,3 mm; pálcaosztás: 0,4 0,4 mm. A 2 lakásonként elvégzett sugárzásmérés alapján, ha például a védeni kívánt 1 építmény egységének (pl.: 2 lakásának) légterében 5 Hz 300 GHz frekvenciatartományú, általános elektromágneses sugárzás mérhetõ, akkor a 15 áramkörré összekapcsolt rétegeket egy 11 száraz kondenzátoron keresztül, egy kis mélységben (M2= 1,5 m) elhelyezett, kisebb földpotenciállal rendelkezõ, 13 szonda II¹höz kapcsoljuk. De, ha a légtérben -elektronsugárzás is mérhetõ, akkor a 15 áramkörré összekapcsolt rétegeket 11 száraz kondenzátoron keresztül egy mélyebben (M1= 3,5 m) elhelyezett, nagyobb földpotenciállal rendelkezõ, 12 szonda I¹hez kapcsoljuk. A 12 szonda I¹et és a 13 szonda II¹t földelõegységnek is nevezzük. A 15 áramköröket a szigetelt 9 vezeték kapcsolja a 10 elosztószekrényben lévõ, példánkban, 6,8 F¹os 11 száraz kondenzátorokhoz, melyek 16 elosztósínezésen és a 14 villamos vezetéken keresztül kapcsolódnak a megfelelõ szondákhoz. A 4 fõ¹ és 8 térelhatároló falakban koaxiálisan árnyékolt és több ponton leföldelt elektromos vezetékek vannak (a rajzokon nincsenek ábrázolva). A 220 V¹os feszültségszintû elektromos vezetékek fémes anyagú (pl.: alumínium) koaxiális árnyékolással, a 380 400 V¹os elektromos vezetékek pedig ferromágneses anyagú, koaxiális árnyékolással vannak ellátva. A belsõ légterek sugárzásvédelmének további javítására szolgál a hálóhelyiségekbe beépített 17 kapcsoló is (lásd a 2. ábrát), mely idõprogramozóval vagy kézi úton mûködtetve lehetõvé teszi a helyiség lokális áramtalanítását, feszültségmentesítését. Így tovább tehermentesítjük az alvásra szolgáló légteret az egészségnek ártó elektromágneses sugárzástól. A 17 kapcsoló csak helyileg, az alvásra szolgáló légtérben mûködik, a 2 lakás többi részében nem, így ott a többi villamos fogyasztók (hûtõszekrény, légkondicionáló) éjszaka is üzemelhetnek. Van olyan (a rajzon nem ábrázolt) eset, amikor a 15 áramkört mindkét szondához célszerû hozzákapcsolni. Példánkban az M1= 3,5 m¹es szinten levõ 12 szonda I¹en mért földpotenciál: 8 mv, az M1= 1,5 m¹es szinten levõ 13 szonda II¹n pedig: 2 mv. A földelõszondákat a gyakorlatban, olyan mélységben helyezzük el, hogy a rajtuk mért feszültségkülönbség 0,5 és 15 mv között legyen. A feszültségkülönbség akkor a legelõnyösebb, ha ez az érték 6 mv. A 11 száraz kondenzátorok és a 16 elosztósínezések egy 10 elosztószekrényben vannak elhelyezve. A találmány szerinti megoldással elérhetõ, hogy a huzamosan emberek vagy emlõsállatok tartózkodására szolgáló építményekben, az ottlévõket, a káros, 5,0 Hz 300 GHz közötti frekvenciájú erõterek ellen megvédjük, ugyanakkor a -elektronsugárzás leveze- 5
1 HU 226 648 B1 2 tésével biztosítjuk, hogy a 0,2 1,0 Hz közötti kisfrekvenciás, fõleg mágneses erõtér, amely az élõlények jó biológiai mûködéséhez szükséges, zavarmentesen a légtérben maradjon. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás építmények elektromágneses erõtereinek egészségre ártalmas sugárzáskomponenseinek mérséklésére, melynek során az építmény felületeire villamosan vezetõ réteget rögzítünk és ezeket önálló egységenként (pl.: lakásonként) egymással villamosan áramkörré összekapcsoljuk, azzal jellemezve, hogy a villamosan vezetõ réteget az építmény (1) egyéb vezetõképes szerkezeteitõl (vasalásától, vezetékeitõl, villamos és földelõhálózatától) elszigeteljük, az önálló egység sugárterhelését megmérjük és az áramkörré (15) összekapcsolt rétegeket egy-egy 0,5 15 F közötti kapacitású száraz kondenzátoron (11) keresztül, a mért sugárterhelés függvényében két, különbözõ mélységben elhelyezett, azaz különbözõ feszültségszintû földpotenciállal rendelkezõ földelõszonda (12; 13) valamelyikével összekapcsoljuk, mégpedig, ha az építmény légterében 5 Hz 300 GHz frekvenciatartományú, általános elektromágneses sugárzás mérhetõ, a kisebb feszültségszintû földpotenciállal rendelkezõ szonda II¹höz (13) kapcsoljuk, ha viszont -elektronsugárzás is mérhetõ, akkor a nagyobb feszültségszintû földpotenciállal rendelkezõ szonda I¹hez (12) kapcsoljuk; a két földelõszondát (12; 13) különbözõ mélységben úgy helyezzük el, hogy a rajtuk mért feszültségkülönbség 0,5 és 15 mv között, elõnyösen 6 mv legyen. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy villamosan vezetõ rétegként ferromágneses anyagú durva (6/1) és/vagy finom fémhálót (6/2) alkalmazunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy villamosan vezetõ rétegként villamosan vezetõképes festékréteget (3) és/vagy durva (6/1) és/vagy finom fémhálót (6/2) alkalmazunk. 4. Az 1 3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a száraz kondenzátorként (11) 6,8 F kapacitású kondenzátort (11) alkalmazunk. 5. Az 1 4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a határolófalakban (4; 5; 8) elhelyezendõ elektromos vezetékeket koaxiálisan árnyékoljuk, és az árnyékolást több ponton leföldeljük. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az építménybe kerülõ 380 400 V¹os elektromos vezetékeket ferromágneses árnyékolással látjuk el. 7. A 5. vagy 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elektromos vezetékek egy csoportját kézi vagy idõvezérlésû kapcsolóval (17) látjuk el. 8. Rendszer építmények elektromágneses erõtereinek egészségre ártalmas sugárzáskomponenseinek mérséklésére, amely az építmény felületeire egy vagy két oldalról rögzített, villamosan vezetõ, elõnyösen ferromágneses anyagú rétegekbõl áll, amelyek önálló 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 egységenként (pl.: lakásonként) egymáshoz villamosan kapcsolódnak, azaz áramköröket alkotnak és földelõegységhez vannak kapcsolva, azzal jellemezve, hogy a villamosan vezetõ rétegeket, felületenként legalább egy durva háló (6/1) és/vagy egy finom háló (6/2) alkotja, amely az építmény (1) vezetõképes szerkezeteitõl (vasalásától, vezetékeitõl, villamos és földelõhálózatától) villamosan elszigetelten van rögzítve; a földelõegység egy nagyobb feszültségszintû földpotenciállal rendelkezõ szonda I¹bõl (12) és egy kisebb feszültségszintû földpotenciállal rendelkezõ szonda II¹bõl (13) áll, melyek között 0,5 és 15 mv közötti feszültségkülönbség van; az áramkörök (15) egyenként, az általuk bezárt légtérben mérhetõ sugárterheléstõl függõen vannak bekötve a földelõegységbe: ha 5 Hz 300 GHz frekvenciatartományú, általános elektromágneses sugárzás mérhetõ, a kisebb feszültségszintû földpotenciállal rendelkezõ szonda II¹höz (13), de ha ezenkívül -elektronsugárzás is mérhetõ, akkor nagyobb feszültségszintû földpotenciállal rendelkezõ szonda I¹hez (12) vannak kapcsolva, egy-egy szigetelt vezetéken (9) és egy-egy 0,5 15 F közötti kapacitású száraz kondenzátoron (11) keresztül; a szonda I (12) és a szonda II (13) közötti feszültségkülönbség 0,5 és 15 mv között van, elõnyösen 6 mv. 9. A 8. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a durva mintázatú háló (6/1) pálcaátmérõje elõnyösen: 4 mm, pálcaosztása elõnyösen: 10 10 cm. 10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a finom (6/2) háló pálcaátmérõje elõnyösen: 0,2 0,3 mm közötti, pálcaosztása elõnyösen 0,4 0,4 mm. 11. A 8. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a villamosan vezetõ rétegeket egy további, villamosan jól vezetõ réteg is alkotja, amely egy, elõnyösen 150 180 m vastagságú festékréteg (3). 12. A 8 11. igénypontok bármelyike szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy az építmény (1) falaiban (4; 8), födémeiben (5) koaxiálisan árnyékolt, és több ponton leföldelt, 220 V és/vagy 380 400 V feszültségszintû elektromos vezetékek vannak, a 220 V¹os feszültségszintû elektromos vezetékek fémes anyagú (pl.: alumínium) koaxiális árnyékolással, a 380 400 V¹os elektromos vezetékek pedig ferromágneses anyagú koaxiális árnyékolással vannak ellátva, és az árnyékolás több ponton leföldelve. 13. A 12. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy az elektromos vezetékek egy csoportja kézi vagy idõvezérlésû kapcsolóhoz (17) van kapcsolva. 14. A 8 13. igénypontok bármelyike szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a száraz kondenzátor (11) kapacitása elõnyösen 6,8 F értékû. 15. A 8 14. igénypontok bármelyike szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy az áramkörök (15) külön szigetelt vezetékeken (9) keresztül kapcsolódnak a kondenzátorokhoz (11), melyek szondánként (12; 13) külön elosztósínezéshez (16) vannak kötve, a kondenzátorok (11) és az elosztósínezések (16) egy elosztószekrényben (10) vannak elhelyezve. 6
HU 226 648 B1 Int. Cl.: H05K 9/00 7
HU 226 648 B1 Int. Cl.: H05K 9/00 8
HU 226 648 B1 Int. Cl.: H05K 9/00 9
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest