Körmend térségi vízmű vízminőség javítása Kommunikációs terv Körmend térségi vízmű vízminőség javítása című projekt előkészítési szakasza az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Környezet és Energia Operatív Program (KEOP 7.1.3.0) keretén belül, az Európai Unió támogatásával valósul meg. KEOP 7.1.3.0-2008-0028 TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés 4 2. Célkitűzések meghatározása 5 2.1. Alap célkitűzései 5 2.2. A kommunikációs terv stratégiai célkitűzései 6
2.3. Kommunikációs célok 6 2.4. Részcélok 6 3. Célcsoportok meghatározása 7 4. Kommunikációs stratégia 8 5. Az előkészítő szakasz kommunikációs feladatai 9 6. A kommunikációs feladatok eszközei 10 6.1. Kockázatfelmérés 10 6.2. Válságkommunikációs terv készítése 10 6.3. Közvéleménykutatás 11 6.4. Korábbi médiamegjelenések összegyűjtése és elemzése 11 6.5. Cselekvési (kommunikációs) terv készítése 12 6.6. A kommunikációs terv egyeztetése a Közreműködő Szervezettel 12 6.7. A beruházó képviselőinek kommunikációs felkészítése médiatréning keretében 12 6.8. Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és on-line médiában 13 6.9. Sajtóesemények szervezése 15 6.10. Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése 15 7. Célcsoportok, üzenetek, eszközök 16 8. A tájékoztatás során használt publikációs eszközök 17 9. Időzítési terv 18 2
10. A kivitelezés módja 19 11. Költség terv 20 12. Értékelés 20 1. Helyzetelemzés A Körmend városi vízbázisban kitermelt vizek kémiai vizsgálata a 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben előírt határértéknél magasabb arzén, vas- és mangántartalmat mutattak ki. A kútvizek arzéntartalma káros az egészségre, a vas, - és a mangántartalom jelentős része pedig csapadék formájában kiválik, és lerakódik a vízhálózat csővezetékeinek falain. A vezetékekben történő erőteljesebb vízáramlás a leülepedett csapadékot felkavarja, és a fogyasztókhoz érkező vizet zavarossá teszi, mely undort keltő, és a háztartásokban való felhasználásnál komoly gondot okoz. A vezetékek falára kirakódott vascsapadék azonban a hálózati víz un. másodlagos bakteriális elszennyeződését is előidézheti, különösen a település szélein elhelyezkedő, un. vakvezetékek szakaszaiban. Az egészségre káros arzéntartalom csökkentése mellett tehát fontos feladat a kútvizek vas-, és mangántalanítsa is! Körmenden és a környező településeken (Magyarnádalja, Vasalja) nincs megfelelő felszín alatti egyéb vízbázis, a kutak által feltárt rétegeken kívül nem ismert alternatív vízadó réteg. Nincs a közelben más olyan jó minőségű vízbázis, vagy vízellátó rendszer, amely gazdaságosan kezelhető és átvezethető a rendszerbe. Gondot okoz továbbá, hogy a más korszerűtlen, szennyezett vezetékek rekonstrukcióra szorulnak. 3
A szolgáltatás a korszerűtlen vezetékeken keresztül bizonytalan, nagy a meghibásodás veszélye, és a szennyezett vezetéken a fertőzés esélye. Ezért szükséges Körmenden a hálózat rekonstrukciója, melynek keretében megvalósul a közműhálózat részét képező azbesztcement anyagú gerincvezeték és horganyzott acélcső anyagú bekötővezeték hálózatok átépítése, korszerűbb műanyag vezetékes hálózatokra. A térség 3 települése mielőbb meg kívánja oldani a vízkezelést, hogy megfelelő minőségű vízszolgáltatást tudjanak biztosítani a lakosság és egyéb felhasználók számára, és megfeleljenek a jogszabályi elvárásoknak. Technológiafejlesztéssel, a meglévő gépház átalakításával, új kutak és vízkezelő gépház létesítésével és a már elszennyeződött hálózat rekonstrukciójával a rendeletben előírtak teljesíthetők. A projektterület a sérülékeny üzemelő vízbázisok listáján szerepel, felszíni vizek szempontjából érzékeny területen fekszik, így intenzíven jelentkeznek az ezekre a térségekre jellemző ivóvíz minőségi problémák. A projekt megvalósításával gazdaságosan, 3 település számára biztosítható a Kormányrendeletben előírt minőségű ivóvíz. A projekt megvalósításának közvetlen célcsoportját Körmend és környékének lakossága alkotja, akik folyamatosan igénybe veszik a város ivóvíz-ellátó rendszerét. Így ide tartoznak a háztartási fogyasztásra, valamint a zöldterületek öntözésére ivóvizet felhasználó lakosok, a községben elérhető szociális szolgáltatásokat igénybe vevők. A települések lakossága összesen: 12.689 fő. 2. Célkitűzések meghatározása 2.1. Alap célkitűzés Olyan vízkezelési technológia alkalmazása, mellyel a jelenleg működő vízbázis arzén, vas- és mangán tartalma 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében előírt határérték alatti értékre csökkenti, így megszűnnek a jelenleg folyamatos szóbeli és írásbeli panaszok. A projektterület így versenyképesebb lesz, a vállalkozások településre telepedése, a lakosság településre vonzása szempontjából. Elhárul továbbá a turizmusfejlesztést gátló akadály, melyet az egészségtelen üdülési körülmények okoznak. 4
Az ivóvíz javítási projekt megvalósítása stratégiai célja a városnak, hiszen a térség fenntartható fejlődéséhez alapvetően hozzájárul ezen beruházás megvalósítása. 2.2. A kommunikációs terv stratégiai célkitűzései - a lakosság bizalmának megszerzése - a projektben részvevők támogató partnerségének kialakítása - a partnerként fellépők megnyerése - a projektgazda és a projektmenedzsment érdekelté tétele a projekt végrehajtásában - a beruházó és a lakosság közötti párbeszéd 2.3. Kommunikációs célok - Az érintett terület lakossága értse, fogadja el és támogassa a beruházást - a vízhálózat korszerűsítésének szükségessége, előnyeinek bemutatása, az egészséges ivóvíz felhasználás előnyeinek bemutatása - a megfelelő minőségű vízszolgáltatás előnyeinek bemutatása - a régi és az új ivóvízellátó rendszer különbségének érzékeltetése - belső kommunikációs cél: a saját munkatársak, ill. a projektben részvevők folyamatos tájékoztatása, megfelelő párbeszéd kialakítása 2.4. Részcélok - helyi vállalkozók megszólítása és velük párbeszéd kialakítása 3. Célcsoportok azonosítása Fő kategóriák Lakosság Sajtó Szegmentált alábontás Az érintett terület lakossága Helyi, megyei, regionális nyomtatott és 5
Helyi vállalkozók Regionális döntéshozók Munkatársak Szakmai szervezetek Egyéb partnerek elektronikus média Nagyvállalatok Kis- és középvállalkozók Körmend Város Önkormányzata Magyarnádalja Község Önkormányzata Vasalja Község Önkormányzata Projektgazda Vasivíz Vas Megyei Víz- és Csatornamű ZRt. Projektmenedzsment szervezet Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Vas Megyei Intézete (Szombathely) Vas megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (Tanakajd) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Beszállítók 4. Kommunikációs stratégia A kommunikáció esetünkben több, időben elkülönülő szakaszból áll. Az első a projekt kidolgozási szakasza, amikor a koncepciót és a terveket dolgozzuk ki. A hangsúly a projekt bemutatásán és a nehézségek feltérképezésén lesz. Cél a problémára való figyelemfelhívás, illetve a kialakításra vonatkozó igények megfogalmazása, a különböző nézetek közelítése, az elképzelések rögzítése, a pályázat előkészítő periódusának aktuális feladatainak megoldása. Cél továbbá a munkatársak felkészítése a pályázat elkészítésére, a kívánalmaknak legmegfelelőbb stratégia kialakítása. Itt a kommunikációs stratégia a belső kommunikáció eszközeivel él, a személyes informálást helyezi előtérbe, amelynek 6
fórumai különbözőek: workshop, beszélgetések, ötletbörze, levelezés, telefonos megbeszélések. Eredményéről a pályázat sikere fog tanúskodni. A fejlesztés előkészítő fázisában a tájékoztatási tevékenység célja a beruházás szükségességének tudatosítása és fontosságának hangsúlyozása Megfelelő előkészítő tájékoztatással minimalizálható annak veszélye, hogy a kommunikációs buktatók később, a támogatási kérelem benyújtása után okozzanak problémát. A fejlesztés kapcsán a nem megfelelő tájékoztatásból fakadóan krízishelyzetek alakulhatnak ki, melyek eldurvulása a fejlesztés meghiúsulását eredményezhetik. A második a beruházás megvalósulási szakasza, amelyben a terület nehézségeinek feltárásán túl a beruházással megnyíló lehetőségek ismertetése kapja a fő hangsúlyt, valamint a célcsoport érdekeltté tétele is ekkor történik. Ebben az időben elkészülnek a projekt forgatókönyvei, melyek közvetítése az érintettek felé ebben a szakaszban kezdődik. Külön figyelmet kell fordítani a beruházás egyes szakaszaira, a kivitelezés állomásainak ismertetésére. A kommunikációs stratégia fő eszközei: a sajtómegjelenések a nyomtatott és az elektronikus médiában, hiszen a sajtón keresztül a célcsoportok legnagyobb része hatékonyan és hitelesen elérhető. A harmadik szakasz az átadásra való felkészülés szakasza, illetve az átadás maga, amikor intenzívebb figyelemfelkeltést tervezünk. Ebben a szakaszban is a stratégiailag fontos szerepet tölt be a prezentációs tájékoztatás a sajtó támogatásával. 5. Az előkészítő szakasz kommunikációs feladatai: - Kockázatfelmérés - Válságkommunikációs terv készítése - Közvéleménykutatás - Korábbi médiamegjelenések összegyűjtése és elemzése - Cselekvési (kommunikációs) terv készítése 7
- A kommunikációs terv egyeztetése a Közreműködő Szervezettel - A beruházó képviselőinek kommunikációs felkészítése médiatréning keretében - Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és online médiában - Sajtóesemények szervezése - Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése 6. A kommunikációs feladatok eszközei 6.1 Kockázatfelmérés Mint minden terv kidolgozásakor, így a Körmend térségi vízmű vízminőség javítása elnevezésű projekt kidolgozásakor is számba kell venni a hibalehetőségeket, illetve mindazokat a tényezőket, amelyek veszélyeztethetik a program megvalósítását, kockáztatják a kivitelezés sikerességét. Jelen esetben kockázati tényezőként szerepel mindaz, ami befolyásolhatja a megvalósítás ütemét, eredményességét, illetve olyan veszélyes helyzetet teremthet, amikor az elhárítás érdekében gyors és határozott döntések szükségesek. Elengedhetetlen mindez azért, mert egy esetleges krízishelyzet kialakulásakor az események felgyorsulnak, összegződnek, amellyel párhuzamosan az emberi reakciók is megváltoznak, felerősödnek. Az előkészítés illetve továbbiakban a megvalósítás során is számolni kell az esetleges megvalósítási és kommunikációs kockázatokkal, ezért azokat össze kell gyűjteni, hogy előfordulásukkor a célcsoportokat megfelelően és megnyugtatóan tájékoztatni lehessen. 6.2 Válságkommunikációs terv készítése A valódi válsággal együtt jár annak nyilvánosságra kerülése, ami megkívánja azt, hogy ilyenkor ne csak a válság megszüntetésével, hanem annak kommunikálásával is foglalkozzunk. A fentiek miatt elengedhetetlen, hogy amennyire lehet, felkészüljünk a jövőben esetlegesen előforduló gondokra, problémákra, veszélyekre. Szükséges ez azért, hogy 8
előrelátással azok jelentős részét kiküszöböljük, illetve azért is, hogy bekövetkezésükkor kész válságkezelő stratégiával állhassunk elő. A kockázatok felmérését követően a tájékoztatási kampányt úgy kell felépíteni, hogy a problémás területek már akkor kezelésre kerüljenek, amikor abból még probléma nem kerekedett. A válságkommunikációs terv készítése azért elengedhetetlen, mert ha megoldhatatlan a válság kialakulásának elhárítása, célszerű az előre kialakított válságkezelési rend válságkommunikációs tervben rögzítettek alapján cselekedni. 6.3 Közvéleménykutatás A projekt elindítása előtt, a stratégia pontosítása érdekében elengedhetetlen, hogy tudjuk, mit gondolnak az érintett településeken az ivóvíz minőségéről, valamint azt is, hogy miért gondolkodnak így. Kvantitatív és kvalitatív kutatások segítségével kell megismerni az érintett lakosság általános véleményét, ismereteit, félelmeit, valamint a véleményeket kialakító és befolyásoló érdekeket. A közvélemény kutatás az érintett települések és településrészek lakosainak megkérdezésével, kérdezőbiztosok segítségével történik, az összegyűjtött kérdőívek elemzése után született eredményt pedig kutatási dokumentációban rögzítjük. 6.4 Korábbi médiamegjelenések összegyűjtése A témában korábban megjelent újságcikkek, híradások, tudósítások összegyűjtése. Ez elsősorban a projekttel kapcsolatos megjelenéseket elemzi, de ki kell térni a témát általánosságban érintő egyéb cikkekre. A médiaelemzés célja, hogy a nyomtatott, elektronikus és online sajtóban megjelentek alapján tájékozódjunk a lakosság korábbi vélt ismereteiről, amelyet a médiumok közvetítettek feléjük. 6.5 Cselekvési (kommunikációs) terv készítése Célja az, hogy a projekt előkészítése és megvalósulása során szükséges kommunikációs célokat meghatározza, valamint melléjük rendelje a kommunikációs eszköztárat. Az üzenetek rendszeres hangsúlyozásával el kell fogadtatni a lakossággal, hogy az ivóvíz ellátó 9
korszerűsítése és az ivóvíz minőségének folyamatos javítása elengedhetetlen. A kommunikációs terv feladata az, hogy összegezze és előremutatóan tervezze az információk célcsoportokhoz való eljutásának módját és ütemezését, valamint azt is, hogy a hatékony kommunikációs munkához milyen stratégiai lépéseket kell megtenni. A cselekvési (kommunikációs) terv tartalmazza a célcsoportok meghatározásán, a feladatokon és az eszközökön kívül az időzítési tervet is és a költségelemzést is. 6.6 A kommunikációs terv egyeztetése a Közreműködő Szervezettel A kommunikációs tervet egyeztetni kell a Közreműködő Szervezettel, hogy esetleges kifogásaikat, a PR feladatokat ellátó szervezet véleményétől különböző álláspontokat ismertesse. Mindez szükséges azért, hogy hatékony és célratörő kommunikációs terv szülessen, amely mind a beruházó, mind a lakosság mind pedig a finanszírozást biztosító Európai Unió érdekeit szem előtt tartja. 6.7. A beruházó képviselőinek kommunikációs felkészítése médiatréning keretében E kommunikációs tevékenység kettős célú. Az első szerint fontos, hogy a beruházó képviselői megfelelően tájékozottak legyenek a projekttel kapcsolatosan, és ezt a tájékozottságot a nyilvánosság felé prezentálni is tudják. A médiatréning második célja pedig az, hogy azok a személyek, akik a projektben operatív döntéshozatali vagy végrehajtói szerepben vannak, alapszintű tréningen vegyenek részt. E tréning célja az, hogy bepillantást kapjanak a média világába, olyan egyelőre mesterséges szituációkkal találkozzanak, amelyek a végrehajtás során előfordulhatnak. Ezzel megelőzhető a félretájékoztatás, a hiteltelen médiamegjelenés és a projekt hírének rombolása. A médiatréning lebonyolításához igénybe vesszük a helyi rádió (Rádió8 Körmend) szakmai stábját, akik rutinjukkal és tapasztalataikkal minden szempontból ígéretes és hasznos médiagyakorlattal és ismerettel látják el a résztvevőket. 6.8 Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és online médiában 10
A folyamatos és hiteles tájékoztatás elengedhetetlen eszköze a sajtó. Általuk az üzenetek eljuttathatók a kiemelt célcsoporthoz, a lakossághoz. A helyi és megyei médiára koncentrálva elérhető a projektben érintett lakosság, mivel megjelenésük, illetve közlési terük lefedi a kérdéses topográfiai területet. A sajtómunka során az alábbi médiumokkal számolunk: A Vas Népe című napilap Vas megye napilapja, terjesztési területe azonos a megye területével. Valamennyi településén előfizethető, illetve megvásárolható. A/2-es formátumban, színes címlappal és gyakori színes beltartalommal jelenik meg. Közéleti napilap, amely a megye társadalmi, gazdasági, kulturális életével foglalkozik. A Körmendi Híradó a település városi újságja. Megjelenik havonta, térítésmentesen, 5000 példányban. A város és a kistérség valamennyi háztartásába eljut. Társadalmi, gazdasági, kulturális értékeket képviselő folyóirat, amely helyi vonatkozásban mutatja be a város mindennapjait, sikereit és gondjait. Az újság közel 10 éve van jelen a helyi tájékoztatásban. A/4-es formátumban, színes címlappal, fekete-fehér beltartalommal jelenik meg, az egyes írásokat fotók és/vagy grafikák illusztrálják. A Rábavidék című kétheti lap négy kistérség újságja. Csekély összegért megvásárolható újságárusoknál vagy utcai árusoknál. Egyaránt foglalkozik társadalmi, gazdasági, kulturális híradással, amelyek között hangsúlyosan szerepelnek a Körmend életére vonatkozó tudósítások, beszámolók. Az újság évszázados hagyományok alapján a rendszerváltáskor jelent meg újra, azóta többszöri változás történt a szerkesztőségben, de a jogfolytonosság töretlen. A/4-es formátumban, kétszínnyomással jelenik meg, melyet elvétve színes fotók is gazdagítanak. A fentiekben felsorolt lapokban, az információk leközléséhez, megjelenéséhez az Önkormányzat együttműködési megállapodást köt a médiumokkal. Az elektronikus médiumok közül a Körmendi Televízió helyben, a kábelszolgáltatónál előfizetők részére nyújt képes információkat. Híradója kétheti rendszerességgel jelentkezik, amelyet többször megismételnek. A Rádió8 Körmend adása nemcsak a város határain belül fogható, hanem földi sugárzással a kistérség így az érintett településeken élők háztartásaiba is eljut. Legújabban már az internet közvetítésével országosan is hallgatható a műsor. (www. radio8-kormend.hu) 11
A város weblapja (www.kormend.hu) naprakész információkat továbbít az érdeklődők felé. A sajtóközlemények, eseményekről szóló tudósítások ugyancsak olvashatók itt. Ugyancsak ez a honlap (www.kormend.hu) lesz az a felület, ahol a projektnek internetes megjelenést biztosítunk. A projekt számára külön internetes felületet hozunk létre, amely az internet használók számára nyújt naprakész információkat. A projekt megvalósítási ideje alatt folyamatosan működő oldalon bárki megtekintheti a vonatkozó tervezéseket, a kitűzött célokat és az előrehaladási eredményeket is. 6.9 Sajtóesemények szervezése A projekt előrehaladása során többször tervezünk sajtótájékoztatót, ahol elsősorban a 6.8 pontban felsorolt média képviselőire számítunk, de a meghívókat a régió jelentősebb és népszerűbb írott és elektronikus hírközlőinek is eljuttatjuk. A sajtótájékoztatókon kívül a jelentős, projekteseményekre meghívjuk a sajtó képviselőit is. Ilyen események például: a lakossági fórum, a projekt indítása, stb. 6.10 Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése A projektről szóló sajtómegjelenéseket összegyűjtjük és elemezzük, ami a projekt teljes monitoringozásához szükséges. Ezzel nemcsak a sajtómunka elvégzését igazoljuk, hanem a tanulságokat is levonhatjuk. 12
7. Célcsoportok üzenetek eszközök Fő kategóriák Üzenetek Eszközök Lakosság A megfelelő minőségű ivóvíz-szolgáltatás hangsúlyozása, előnyeinek ismertetése, türelmük és bizalmuk elnyerése. Az Európai Unió társfinanszírozóként vesz részt a projektben. Helyi és regionális média, honlap (www.kormend.hu) Munkatársak A projekttel való azonosulás, Médiatréning Megfelelő tájékozottság, hiteles és megbízható információk Regionális Aktív partnerségi viszony, Belső kommunikáció, döntéshozók projekttel való azonosulás helyi és regionális média, honlap Helyi vállalkozók A megfelelő minőségű ivóvíz-szolgáltatás Helyi és regionális média, hangsúlyozása, előnyeinek ismertetése. Az Európai Unió társfinanszírozóként vesz részt a projektben. honlap Egyéb partnerek A megfelelő minőségű ivóvíz-szolgáltatás Lakossági fórum, helyi és hangsúlyozása, előnyeinek ismertetése, regionális média, honlap türelmük és bizalmuk elnyerése Az Európai Unió társfinanszírozóként vesz részt a projektben. Sajtó Megfelelő tájékozottság, hiteles és Sajtótájékoztató, sajtóanyag megbízható információk szolgáltatása Szakmai szervezetek A projekttel való azonosulás, Helyi és regionális média, megfelelő tájékozottság, hiteles és személyes találkozó megbízható információk 8. A tájékoztatás során használt publikációs eszközök Eszköz Tervezi a használatát? Célérték Igen Nem Darab "A" típusú hirdetőtábla X "B" típusú hirdetőtábla X 13
Tájékoztatási tábla "C" típus X Emlékeztető tábla "D" típus Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) X 3 Televízió X 1 Rádió X 1 Internet (banner) X Nyitórendezvény X Záró rendezvény (átadás) Egyéb rendezvény, konferencia Sajtótájékoztató (indítás, zárás) X 1 Sajtóközlemény X 1 Szórólap, egyéb nyomdai kiadvány X PR film X Önálló internetes honlap X Zöld szám, információs központ X (ügyfélszolgálat) DM levélkampány X Telemarketing X Közvélemény kutatás X Reklámtárgy X Egyéb: prezentáció sorozat szervezése X Sajtómegjelenések generálása X 1 Sajtómegjelenések összegyűjtése, elemzése X 1 Kockázatok folyamatos figyelése, krízismenedzsment X Fotódokumentáció készítése Nyílt nap, lakossági fórum X X X X X 9. Időzítési terv 2009 2010 Eszköz 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 01. 02. Kockázat felmérés Válságkommunikációs terv készítése 14
Közvélemény kutatás Korábbi médiamegjelenések összegyűjtése és elemzése Cselekvési (kommunikációs) terv készítése A kommunikációs terv egyeztetése a Közreműködő Szervezettel A beruházó képviselőinek kommunikációs felkészítése médiatréning keretében Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és online médiában Sajtóesemények szervezése Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése Internetes honlap létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése 10. Kivitelezés módja 15
A kommunikációs tervben foglalt tevékenységek megvalósításáért, a szükséges eszközök (sajtóközlemények, rendezvények stb.) elkészüléséért a megbízott PR menedzser a felelős. Feladatait maga látja el, melyhez külső szolgáltatókat a grafikai tervezéshez és a nyomdai előállításhoz vesz igénybe. A sajtóval való kapcsolattartást, a sajtómunkát ugyancsak maga végzi a sajtóanyag előkészítéstől a monitoringozásig. A rendezvényszervezéssel járó munkát ugyancsak maga végzi, amelyhez büfé, illetve az étkezéssel járó szolgáltatásokat veszi igénybe. Az egyes kommunikációs szakaszok, valamint a projekt teljes időszakának végén elvégzi a munka értékelését, és javaslatokat tesz a szükséges módosításokra. 11. Költség terv Tevékenység Kockázatfelmérés Válságkommunikációs terv készítése Közvéleménykutatás Korábbi médiamegjelenések összegyűjtése és elemzése Cselekvési (kommunikációs) terv készítése A beruházó képviselőinek felkészítése médiatréning keretében Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és online médiában Sajtóesemények szervezése A sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése Összesen: I 12.Értékelés Ár (nettó) 5.000,- Ft 25.000,- Ft 310.000,- Ft 5.000,- Ft 25.000,- Ft 32.000,- Ft 5.000,- Ft 30.000,- Ft 10.000,- Ft 447.000,- Ft A kommunikációs szakaszok végein értékelni kell az addigi kommunikációs tevékenységet, melynek során elemezzük a sajtóban megjelent közléseket, értékeljük az egyes rendezvényeket. 16