A BÁTONYTERENYEI KOSSUTH LAJOS TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BÁTONYTERENYEI KOSSUTH LAJOS TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Tartalomjegyzék Bevezető 5 Küldetésnyilatkozat 6 Helyzetelemzés 7 Családi háttér 7 A tanulóközösség jellemzői 7 Intézményi mutatók 9 Humán erőforrás, pedagógusok 11 1. Intézményünk nevelési programja 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 13 1.1.1 A nevelő-oktatómunka pedagógiai elvei, céljai, feladatai, eszközei,eljárásai 13 1.1.2 Az intézményben folyó pedagógiai munka céljai 15 1.1.3Az intézményben folyó pedagógiai munka feladatai,eszközei,eljárásai 17 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 27 1.3 A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 30 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 31 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 33 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 35 1.6.1 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 36 1.6.2 A beilleszkedési,tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekkel,tanulóval összefüggő pedagógiai tevékenység 37 1.6.3 Sajátos nevelési igényű tanulók 38 1.6.4 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség(btmn) 40 1.6.5 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő feladatok ellátása 42 1.6.6 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása 44 1.6.7 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 45 1.6.8 Cigány etnikai kisebbségi oktatás 47 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje 48 2

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 49 1.8.1 A szülőkkel való együttműködés 50 1.8.2 A tanulók és pedagógusok együttműködése 51 1.8.3 Segítő kapcsolatok 52 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 53 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 63 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai 63 1.12 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 64 2. Helyi tanterv 65 Bevezetés 66 2.1 A választott kerettanterv megnevezése 66 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám 69 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 71 2.3.1 A magasabb évfolyamba lépés feltételei 72 2.4 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai folyamatok megvalósítása 75 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai folyamatának megvalósítása 75 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai folyamatának megvalósítása 75 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai folyamatának megvalósítása 76 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai folyamatának megvalósítása 76 2.5. A mindennapos testnevelés 77 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és pedagógusválasztás szabályai 78 2.7 Projektoktatás 79 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 80 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 80 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 87 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 87 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 88 2.13 Az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 89 3

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 107 2.14.1.A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei 109 2.14.2 A szorgalom értékelésének és minősítésének elvei 111 2.14.3.Az iskolai jutalmazás formái 113 2.14.4 Az iskolai büntetések formái 115 Záró rendelkezések 116 Jóváhagyási Nyilatkozat 120 Véleményezési Nyilatkozatok 121 Mellékletek 128 4

Bevezető A XXI: század elején, a változások időszakában új normák, értékek fogalmazódnak meg az iskolát használók részéről. Fontos feladat hárul az intézményre, hiszen nem mindegy, hogy mit tesz a felnövekvő ifjúság jövőjének alakításában. Tudatos munkával, tanulással érhető el a társadalom igényeinek való megfelelés, és nem utolsó sorban az elfogadható életszínvonal. Intézményünk jó útravalót kíván adni tanulóinknak: ami nem más, mint a tudás. Mindannyian valljuk, hogy a tanulás a legjobb befektetés, amelynek minden könnye és verítéke, pénzben ki nem fejezhető fáradsága előbb vagy utóbb kamatostul megtérül. A tudás hatalom, a tudást csak tanulással lehet elérni. Gyergyai Albert szavainál szebben nem lehet intézményünk hitvallását megfogalmazni: A jó tanár nemcsak pedagógus, hanem kertész, lélekbúvár, művész és mesterember egy személyben, s nemcsak a tudást közvetíti, hanem példát ad, jellemet formál, életet visz a könyvekbe, a könyveken keresztül a tanításba. Éltető erőforrása, hogy a fiatalsággal van dolga, a szülők rábízták legfőbb kincsüket, folytatóikat az időben. 5

Küldetésnyilatkozat Mi, a Bátonyterenyei Kossuth Lajos Térségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola dolgozói valljuk, munkánk akkor lesz eredményes, ha egy gyermekbarát, partnerközpontú, a változásokhoz alkalmazkodni tudó intézményben, jó iskolai légkörben végezzük a ránk bízott gyermekek nevelését, oktatását. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy: meglévő hagyományainkra építve, programjainkat magas színvonalon szervezzük, rendezzük meg; a szülőkkel való jó kapcsolatunkkal továbbra is a gyermekek fejlődését segítsük; szakmailag felkészült nevelőink segítségével az egyéni bánásmódot, kompetencia alapú oktatást alkalmazva biztosítsuk tanítványaink továbbtanulási lehetőségét, versenyeken való szereplését, a tehetségek kibontakoztatását. 6

Helyzetelemzés Családi háttér A családok stabilitását veszélyezteti egyrészt a bizonytalan szociális helyzet, másrészt a családi szerepek felcserélődése. Sajnálatos módon sok családban inkább az anya talál munkalehetőséget, így ő válik családfenntartóvá. A dolgozó szülők igen jelentős része ingázó. A munkanélküliség, mint krízishelyzet rizikófaktort jelent mind a felnőtt, mind a gyerek fizikai és mentális állapotára. Ez az állapot, amely sajnos igen lassan javul, nem kedvez a gyermekkel való törődésnek. Kevés figyelem jut a gyermekre, fejlődésére, tanulására. Sok a széthulló család, ennél is több a rossz párkapcsolat. A tanulóközösség jellemzői Tanulólétszámunk lassú, de folyamatos csökkenést mutat. Ugyanakkor a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek aránya növekszik. Ez a helyzet alapvetően a tartós munkanélküliségre vezethető vissza, hiszen ebből eredően romlott a családok életminősége. A pénztelenség, sok esetben a szegénység állandósult, nőtt a kilátástalanságból az alkoholizmusba menekülők száma, sok család felbomlott. Ezek a körülmények, valamelyik típusú családi válság gyermekeink felét közelről érinti. A tanulási karriert meghatározó világ iránti kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy ezeknél a gyerekeknél az iskolába lépés idejére nem alakul ki. A felnőtt világgal szemben bizalmatlanok, mert a fejlődésüket alapvetően meghatározó kora-gyermekkorukat bizonytalan felnőttek között élik. 7

Mindennapi munkánk kritikus halmazát képezi az ingerszegény környezetben élő, halmozottan hátrányos szociokulturális élettérrel sújtott gyermekek magas aránya, akiknél sok esetben a szocializációs retardáltság mellett súlyos magatartászavar is mutatkozik. Ezek a gyerekek hagyományos iskolai módszerekkel kezelhetetlenek. Esetükben a pedagógusnak hosszú időre és szakember segítségére van szüksége annak tisztázásához, hogy a gyermek mentálisan sérült, tanulásban akadályozott, vagy csupán a családi modellt képezi le a csoportban, konfliktusaiban az agresszió otthon tanult megoldási mód. Problémáik kezeléséhez az osztályfőnök, a pszichológus, a gyermekvédelmi felelős szoros együttműködése szükséges, időnként a gyermekjóléti szolgálat és a gyámügy segítsége is. Jelentős azon gyermekeink száma is, akik nem csak szociálisan, de erkölcsileg is veszélyeztetettek, vannak éhezők, és olyanok is, akiket a szülők fizikailag is veszélyeztetnek. Miután a koragyermekévekben sok sérelem éri őket, zárkózottá válnak, a jó szándékú közeledés mögött is bántást sejtenek. A tanulás, a közösség felé fordulás szempontjából ezek a gyerekek hatalmas hátránnyal indulnak. Speciális helyzetet teremtenek az arányukat tekintve ugyancsak növekvő magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő gyermekeink. Az ő másságuk oka többféle, kezelésük is speciális feladatokat jelent az iskolának. Tanulóink nagy hányada a roma kisebbségből kerül intézményünkbe. Tudatosan úgy szervezzük az iskolában folyó tevékenységeket, hogy a kisebbségi és a többségi társadalomból jövő tanulók együtt nevelése, oktatása megtörténjen, hiszen a lakóközösségeinkben együtt, egymás mellett élnek, az élet minden területét át- meg átszövik kapcsolataik. Hiszen az iskola döntő szerepet játszik abban, hogy a bikulturális szocializációs folyamat sikeres legyen, amellyel lehetővé teszi a roma gyerekek számára a kisebbségi és a többségi kultúrában is az önmegvalósítást. Ez a folyamat már az óvodában elkezdődik, mivel a gyermekek első közösségi nevelése ekkor indul. 8

Tanulóink közül nagyon sokan szorulnak iskolaorvos által diagnosztizáltan gyógytestnevelésre. Sok a beszédhibás tanuló. A fent nevezett tanulók fejlesztését szakszolgálat keretei között láttatjuk el. Mindezen problémák mellett tanulóink között sok a jó képességű, tehetséges gyermek. Éppen a helyi társadalom jelenlegi nehézségei miatt nagy iskolánk felelőssége abban, hogy valóban minden gyerekünkről kiderüljön, milyen egyéni adottságai vannak, miben tehetséges, milyen területen lehet tehetségét kibontakoztatni. Gyermekeink eredményei bizonyítják, hogy a következetes, türelmes, egyénre szabott bánásmód mellett a hátrányos helyzet és a tehetség nem egymást kizáró fogalmak. Pedagógiai munkánk legnagyobb értéke, hogy a hátrányból induló tehetséges gyerekek további életkarrierjükhöz az iskola befejezésével megfelelő esélyt kapnak. Intézményeink Bátonyterenyei Kossuth Lajos Térségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola székhelyintézménye Kossuth Térségi Általános Iskola Bartók Béla Tagintézménye Kossuth Térségi Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola Kossuth Térségi Általános Iskola Nagybárkányi Tagintézménye Kossuth Térségi Általános Iskola Fekete István Tagintézménye Kossuth Térségi Általános Iskola Móra Ferenc Tagintézménye Kossuth Térségi Általános Iskola Madách Imre Tagintézménye Tanulólétszámunk lassú, de folyamatos csökkenést mutat. Az elköltözés is nagyobb a beköltözéstől, a létszámcsökkenésben a születések számának csökkenése mellett ez is szerepet játszik. 9

Alapító okiratunknak megfelelően a speciális foglalkozást, felzárkóztatást igénylő gyermekeink számára kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokat szükséges biztosítanunk. Az iskolai létszámcsökkenés ellenére néhány osztályban magas a tanulólétszám. Általános Iskola tanulólétszám 2010/11. tanév 1449 2011/12. tanév 1281 2012/13. tanév 1221 fiú 752 650 623 lány 697 631 598 tanulócsoport 71 70 64 Egy 20,4 18,3 19,1 tanulócsoportra jutó létszám Alapfokú Művészetoktatás Tanulólétszám 221 238 258 fiú 97 110 115 lány 124 128 143 Speciális csoportját képezik tanulóinknak a magántanulók, akiknek az iskola tanulólétszámához viszonyított aránya igen kicsi. A magántanulóvá nyilvánítás a törvényi előírások alapján történik. Tagintézményeinkben a tanítási órák 60%-ban IKT eszközök használatával folyik az oktatás/ kivétel a nagybárkányi intézmény/. Pedagógusaink a továbbképzések folyamán elsajátították az interaktív tábla használatát, megismerkedtek a modern tanítási módszerekkel: projektoktatás, kooperatív munka. Az ismeretek elsajátíttatását interaktív tananyagok segítik. 10

Humán erőforrás, pedagógusok Pedagógus létszám Általános iskola 107 Alapfokú Művészetoktatás 7 Szakos ellátottságunk jónak mondható. Munkaközösségeink tagintézményi szinten szerveződnek. Nagyobb tanulólétszámmal rendelkező tagintézmények esetén 3 munkaközösség,/alsós, reál, humán/, a kisebb tagintézményeknél 1 munkaközösség működik. Tevékenységüket a tagok által választott munkaközösség-vezetők irányítják. A helyi tanterv kidolgozásában, illetve a tantervek, tankönyvek kiválasztásában meghatározó a szerepük. Ily módon az egész iskolai munka minőségi meghatározóivá válnak. A jövőben olyan minőségi elvárásoknak kell megfelelniük, amelyeket egyfelől a társadalom igényei fogalmaznak meg, másrészt pedig az iskolák közötti verseny kényszerít ki. A fentiek alapján pedagógusaink joga, hogy a nevelőtestület tagjaként részt vegyenek az intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, és hogy annak alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválasszák. Intézményünk egyik alapfeladata a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása. E feladatok ellátását speciális szakemberek segítik: - gyógypedagógus - iskolapszichológus - fejlesztő pedagógus - logopédus 11

Az intézmény továbbképzési tervének elkészítése során kiemelt feladatként kezeljük, hogy pedagógusaink olyan akkreditált képzésben vegyenek részt, amely felkészíti őket arra, hogy a pedagógiai programban megfogalmazott alapelveket, feladatokat hatékonyabban tudják megvalósítani. Az iskolai nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők, egyéb munkakörben dolgozók Általános iskola Alapfokú művészetoktatás 4 fő iskolatitkár 2 fő portás 3 fő pedagógiai munkát segítő 2 fő karbantartó 7 takarító 1 fő iskolatitkár Az iskola meglévő kapcsolatrendszere Kapcsolat a fenntartóval Kapcsolat más intézményekkel Nyitottak vagyunk más intézmények számára jó gyakorlatok vagy referenciaintézményi szolgáltatást nyújtani. Az iskola kapcsolatrendszerét olyan értékek mentén kívánjuk folytonosan erősíteni, fejleszteni, mint a tolerancia, a nyitottság/óvodák, középiskolák, művelődési házak, egyéb intézmények/. Partnereinkkel, elsősorban a szülőkkel való kooperáció kialakítására nagy energiákat fordítunk, melynek eredményei a rendszeresebb pedagógus szülő kapcsolattartás, valamint a nagyobb partnerkapcsolati támogatottság (a külső kapcsolatok intenzitásának növelése, horizontális kapcsolatok kiépülése, pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolattartás, a fenntartó bevonása az intézményben zajló innovációkba). 12

1. Intézményünk nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A gyermekek nevelésében a család mellett az iskolának van kiemelt szerepe, hisz a napnak nagy részét intézményünk falai között töltik. Olyan iskolai munkát kell folytatnunk, amelyben a gyermekek megtanulhatják és gyakorolhatják azt, hogyan lehet értékes, boldog emberré válni. Pedagógiai programunk egyik legfontosabb alapelve az esélyegyenlőség biztosítása minden tanulónk számára: indulási hátrányok csökkentése, és a szociális hátrányok kiküszöbölése, illetve csökkentése. (Később részletesen.) Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében egyes tagintézményeinkben integrációs programot vezettünk be. Valamennyi tagintézményünkben minden gyereknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy képességeit kibontakoztassa/szakkörök, tanulmányi versenyek, sportfoglalkozások, pályázatokban való részvétel/. Intézményünk nevelő-oktató munkáját az egyetemes és nemzeti, ezen belül a palóc kultúra, palóc hagyományok művészeti értékeinek megismerése, az európai humanista értékrend hatja át. Kiemelt figyelmet fordítunk a különböző kultúrák iránti nyilvánosságra. Fontosnak tartjuk, hogy a nevelés-oktatás két alapvető tényezője, a pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vegyen részt a pedagógiai folyamatban. A tanuló a nevelési-oktatási folyamatnak nem tárgya, hanem alanya. 13

A tanuló mindig szűkebb (család, iskola, osztály) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagja. Ezek a közösségek biztosítanak színteret a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. Ez azonban csak a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett válhat eredményessé. Bizalommal, megértéssel, tisztelettel kell lennünk a tanuló személyisége iránt, törekszünk a személyes kapcsolatok kialakítására. A gyerekekben meg kell keresni az értéket és egyéni adottságaikat továbbfejlesztve kell sikerélményhez, elismerést kiváltó teljesítményhez juttatni. A tehetségek kibontakoztatására igen nagy gondot fektetünk. Vállaljuk a tanulmányi versenyekre való felkészítést, figyelemmel kísérjük a pályázatokat, lehetőségeink szerint tehetséggondozó szakköröket működtetünk. Fontos alapelvünk a tanulók érdeklődésének felkeltése a befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások alkalmazásával. Támaszkodunk mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket tanulóink iskolán kívül a mindennapi életükben szereznek be. Biztosítjuk az ehhez szükséges eszközöket, hogy tanulóink segítséget kapjanak a modernkori társadalmunk felgyorsult információ szerzésében, információ szelektálásában és felhasználásában. Szeretnénk, ha programunk az életkori sajátosságok figyelembevételével teret adna a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának. A játékos oktatás feszültséget oldó, megnyugtató hatású, a testi, lelki, szociális egészségkultúra egyensúlyának biztosítására. A pedagógusok személyes kapcsolataikkal, egyéni bánásmóddal teremtik meg a feltételeket az egyéni fejlődéshez. 14

Az együttműködések sokszoros szintjének megalkotásával, ösztönzésével hatékonyabb munkafolyamatokat szeretnénk beindítani. Ez alatt az intézményben zajló kapcsolatok minden szintjén hatékonyabb és rendszeresebb együttműködést kívánunk megvalósítani. Ösztönözni kívánjuk a team munkát, a belső továbbképzések szerveződését, a tagintézmények közötti munkacsoportok alakítását. Ennek részét képezik a megszervezendő közös programok, tapasztalatcserék, a horizontális együttműködések kialakulása. Fejlesztési célunk a folyamatok dokumentálásának tervezése, előkészítése, elkészítése és rugalmas betartása. 1.1.2 Az intézményben folyó pedagógiai munka céljai Célunk azoknak az emberi, művészeti, intellektuális és erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Intézményünk nevelési célkitűzései közül kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy tanulóink megismerjék az egymás tiszteletén és megbecsülésén alapuló együttélés szabályait, életkoruknak megfelelően. Az ember, mint érték, jelenjen meg számukra. Tanulóinkat empátiára, toleranciára, a másság elfogadására neveljük. Törekszünk elfogadtatni a demokratizmus alapszabályaként, hogy az ember szabadsága addig terjed, ahol a másiké kezdődik. Biztosítjuk a kötelességek és jogok harmóniájára épülő tevékenységi formákat. 15

Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi higiéné fontosságával. Váljanak az egészséges életmód híveivé, legyenek tisztában a drog, a cigaretta, az alkohol egészségkárosító hatásaival. Környezetvédelemre neveléssel ökologikus szemléletet alakítunk ki tanulóinkban. Fontos célunk a tanulók műveltségének megalapozása és fejlesztése oly módon, hogy tanítványainkat az alapvető ismeretek birtokába juttassuk, felkeltsük bennük az állandó önművelés igényét, képessé tegyük őket a specializálódásra és váltani tudásra. Külön gondot fordítunk a tehetségek felismerésére, azok megfelelő fejlesztésére, valamint a hátrányos helyzetű tanulók speciális megsegítésére. Tanítványaink feleljenek meg a mai kor elvárásainak, ezért különös gondot fordítunk az idegen nyelvi kommunikációs képzés felmenő rendszerben történő folytatására. Tanítványaink szerezzék meg a fogékonyságot a művészetek befogadására, és művelése iránt. Kulturális értékeink, szülőföldünk, népünk (szűkebb értelemben a palóc nép), gyökereink megismertetése; kötődések, azonosulások kiépítése. Az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése. A szocializációs folyamatban minden gyermeknek lehetőségeihez mérten a legmagasabb szintre való eljuttatását kell megkísérelni. Célunk egy olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes bekapcsolódni az egész világon kiterjedő információs kommunikációs társadalomba. 16

Célunk, hogy az iskolahasználók elvárásait, igényeit figyelembe véve törekedjünk az elfogadásra, elégedettségre. Célunk az újszerű tanulásszervezési eljárások, digitális írástudás elterjesztése Az esélyegyenlőség érvényesítése, szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása 1.1.3 Az intézményben folyó pedagógiai munka feladatai Feladatok az alapfokú nevelés első szakaszára (1-2. osztály) A gyermek életének döntő állomása az iskolakezdés időszaka, hiszen először találkozik azzal a szabályrendszerrel, amely korlátozza a gyermek spontaneitását. Az ebben az időszakban szerzett élmények végigkísérik az iskolához, a tanuláshoz, ismeretszerzéshez való viszonyát, motivációs bázisának alakulását. Ebben a kezdő iskolai szakaszban igyekszünk megvalósítani egy olyan modellt, ahol hangsúlyos az örömteli tanulás, mely igazodik a gyermek életkori sajátosságaihoz és egyéni képességeihez. Ennek fontos eleme a játékosság elve, a cselekvéses tanulás, ahol a gyermek nem kínzó kötelességként, hanem természetes kíváncsiságát kielégítő foglalkozásként éli meg a tanórákat. Fontosnak tartjuk a gyermek fejlődésének nyomon követését, önmagukhoz, előzetesen feltérképezett készségszintjükhöz való hasonlítást. A felmenő rendszerben bevezetett integrációs program lehetőséget biztosít arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulási eredményeinek javítására. Ebben a szakaszban a kíváncsiságra és érdeklődésre építünk. A pedagógiai munka középpontjában a gyermek megismerése, személyre szóló törekvés áll. 17

Kiemelt figyelmet fordítunk és törődünk a hátrányos szociokulturális környezetből érkező gyerekek hátrányainak csökkentésére. Támogatjuk az egyéni képességek kibontakoztatását, közreműködünk a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában (tanórák, napközis, iskolaotthonos foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, logopédiai foglalkozások szakképzett logopédussal, Dr. Tímár Éva által összeállított mérési anyag használata, DIFER mérőeszköz, az eredmények kiértékelése, elemzése szakképzett pszichológussal, a mérés segítségével kiszűrt tanulási zavar veszélyét mutató gyermekek tervszerű, kiscsoportos formában történő fejlesztése speciális módszerek segítségével, lehetőleg szakképzett fejlesztő pedagógusokkal). Feladatunk, hogy a tanítási órák keretei között megismertessük a gyerekeket azokkal a kompetenciákkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kultúrtechnikai eszközöket a későbbiek folyamán rendeltetésszerűen tudják használni. 18

Feladat Eszköz, eljárás Gyermek megismerése, személyre szóló fejlesztés. Átmenet biztosítása óvodából A tanulói érdeklődésre épített munka fejlessze a gyermek felelősségtudatát, kitartását. Családlátogatás oszt.fő., gyermekvéd. felelős, pszichológus, mérések Játékos módszerek, nyugodt, biztonságos keretek között. Integrációs program Tanórai légkör,higgadt tanári kommunikáció. Megfelelő motiváció az érdeklődés mentén. A közösségben végzett munka értékeinek megtanítása. Egyéni kibontakoztatása. képességek Közös játékos tevékenységek során a gyermek közösségben elfoglalt helyének erősítése. Tevékenységeken keresztül lehetőséget biztosítunk a tehetség megmutatkozására. Nyelvi fejlesztés az idegen nyelvi kommunikációs képzés keretei között. Elemi együttélési szabályok ismeretére tanítjuk a gyereket. Formáljuk jellemét, erősítsük emberi értékeit, a türelmet, elfogadást, együttérzést. Szabadidő keretében és a tanórákon biztosítjuk a játékés mozgáslehetőséget. Egymás megbecsülését erősítő játékok, közös munkát igénylő feladatok. Közös feladatok során biztosítjuk a fontosság, egymásrautaltság érzésének kialakulását. A pozitív tulajdonságokat megerősítjük, bátorító nevelést alkalmazunk. Differenciált feladatok az órán, a fáradást játékkal oldjuk. Biztosítjuk a mindennapos testnevelést, a néptánc lehetőségét. 19

Feladataink az alapfokú nevelés-oktatás kezdő szakaszára (3-4. osztály) Fejlesztjük gyermekeinkben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítjuk érzelemviláguk gazdagodását. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megerősítjük a tanulási szokásokat, megismertetjük a tanulási technikákat. Tudatosan alakítjuk ki a gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megismertetjük és gyakoroltatjuk a humánus magatartásformákat, szokásokat. Jellemüket formálva segítjük a személyiség fejlődését. Feladatunk, hogy az iskolai foglalkozások keretei között megismertessük a gyerekeket azokkal a kompetenciákkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kultúrtechnikai eszközöket a későbbiek folyamán rendeltetésszerűen tudják használni, továbbá olyan életvezetési ismereteket adunk át a gyerekeknek, amelyek segítségével lehetőségük lesz arra, hogy a későbbiek folyamán az iskolából kikerülve életvezetésük megfelelő legyen. 20

Feladat Mozgásigény kielégítése, mozgáskultúra megalapozása Érzelmi élet gazdagítása Közösségben végzett munka értékeinek megtanítása, kortárscsoportok megerősítése; helyes magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása Megteremtjük a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és alapvető képességek, készségek elsajátításához szükséges feltételrendszert Célirányosan fejlesztjük az ismeret-szerzésen és tapasztalaton alapuló képességek, készségek fejlesztését Megalapozzuk az önálló tanulást és önművelést Eszköz, eljárás Testnevelési órák, szünetek, úszás, néptánc, du. foglalkozások, iskolaotthonosfoglalkozások A művészeti tevékenységek közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritás érzését, empátiáját. Választott művészeti szakterületen értékteremtés, értékalkotás. Mozi, színházlátogatás, tanulmányi kirándulás, szavalóversenyek, színjátszás, zene Tanórák, napközi otthon, iskolaotthon, rendezvények, ünnepélyek, mozi, színházlátogatás, kirándulás Magyar nyelv és irodalom órák, napközi otthon, iskolaotthon, szavalóversenyek, idegen nyelvi kommunikációs órák. Of. órák, természetismeret, magyar irodalom, napközi, iskolaotthon, kommunikációs kiscsoportos tréningek Tanórák, napközi otthon, iskolaotthon, könyvtári órák. 21

Feladatok az alapfokú nevelés alapozó szakaszára (5-6. osztály) Az itt folyó munka szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelőoktató munkáját, a készségek, képességek fejlesztését. A 10-12 éves korban képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, mivel ebben az életkorban a tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Különös gondot fordítunk arra, hogy a helyes tanulási szokások és tanulási technikák rögződjenek a gyermekekben, hiszen ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az 5-6. osztályra jellemző megnövekedett ismeretanyaggal meg tudjanak birkózni. Feladat Az ötödik osztályban folyó munka szervesen épüljön az első szakaszra. A nevelők ismerjék az alsóban folyó munkát és követelményeket. Fejlesszük tovább a gyermekek már ismert képességeit tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon. 5-6. osztályban a tanítás-tanulás folyamatában minden lehetőséget megragadunk a gyerekek érzékeken alapuló tapasztalatszerzésének biztosítására. Továbbépítjük az alapműveltséget. Eszköz, eljárás Tanév elején megbeszélés az alsós és felsős nevelők között az eredmények, módszerek, problémák terén. Felsős nevelők részére alsóban bemutató órák. A felsős kollégák részt vesznek az alsósok rendezvényein. Segítik a gyerekek tehetségének megfelelő érdeklődési körök szervezését. A tantárgy adta lehetőségeket felhasználva kísérletezési lehetőségeket biztosítunk, önálló ismeretszerzésre ösztönözzük a gyerekeket (könyvtár, Internet). Lehetőség szerint a környező természetes közegben tartunk órákat (erdő, vízpart, múzeum, erdei iskola). Differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztése (tanóra, könyvtár, tanulószoba). 22

Feladat Fejlesztjük a gyermekek önismeretét, együttműködési, konfliktusmegoldó képességét. Az országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek javítása Eszköz, eljárás Önálló feladatok biztosítása, közös ismeretszerzésre építő tevékenységek szervezése. Osztályfőnöki órák életvezetési ismeretek módszerrel. Kiscsoportos önismereti foglalkozások, játékok, konfliktuskezelés pszichológus segítségével. Nevelők részéről minta: higgadt, magabiztos, egyértelmű kommunikáció, probléma-tisztázó osztálybeszélgetések. Diákönkormányzat Tanévente 3 alkalommal belső kompetenciamérés szövegértés és matematikai logika fejlesztése Feladataink az alapfokú nevelés-oktatás fejlesztő rendszerében (7-8. osztály) A 13-14 éves korban előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. Ebben az életkorban felerősödnek a gyermekeknél azok az eltérések, amelyek oka a különböző érdeklődés, eltérő értelmi, érzelmi fejlettség, eltérő motivációs bázis és különböző szintű szocializáció. Pedagógusaink fontos feladata ezen különbségek felismerése, s a megfelelő nevelési eszköz megválasztása, a gyerekek toleranciájának fejlesztése, s a helyes konfliktuskezelési módok alkalmaztatása. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy végzős diákjaink rendelkezzenek azokkal a kommunikációs és metakommunikációs eszközökkel, melyek segítségével megfelelően ki tudják fejezni magukat, ezáltal a társadalomba való beilleszkedésük zavartalanabbá válik. 23

A fejlesztő szakasz egyik legfontosabb feladata a megfelelő pályaválasztás előkészítése. A továbbtanulási lehetőségek pontos ismertetése. Ennek egyik feltétele az, hogy gyermekeink rendelkezzenek önismerettel. Mindenki azt a lehetőséget válassza, amiben a legsikeresebb lehet. Megalapozzuk a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjesztjük a természeti és az épített környezet iránti felelősségre. Kiemelt feladatunk a nemzeti és etnikai hagyományok ápolására való nevelés. Erősítjük az Európához tartozás tudatát és szorgalmazzuk más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerését, megbecsülését. Figyelmet fordítunk az emberiség közös problémáinak bemutatására. Olyan fiatalokat szeretnénk a 8. osztály végén a szakiskolákba, középiskolákba indítani, akik tudják: A csúcsokra nem hívják az embert, oda fel kell kapaszkodni. Feladatunk, hogy az intézményünkből kikerült gyerekek életvezetési kompetenciái meglegyenek, továbbá rendelkezzenek azokkal a kompetenciákkal, amelyek a későbbiek folyamán alapot nyújtanak arra, hogy képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra. 24