Tartalom 1 Az iskola nevelési programja 3

0 2013

Tartalom 1 Az iskola nevelési programja 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3 1.1.1 Az iskolánkban folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei 3 1.1.2 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai céljai 4 1.1.3 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai 6 1.1.4 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai 7 1.1.5 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei 8 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 8 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 10 1.3.1 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb célkitűzéseink 10 1.3.2 Az egészségfejlesztés iskola feladatai 11 1.3.3 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 12 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 13 1.4.1 A tanítási órán és egyéb foglalkozásokon megvalósítható közösségfejlesztő feladatok 14 1.4.2 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai 15 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 16 1.5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai 16 1.5.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai 17 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 17 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 18 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program 19 1.6.3 Sajátos nevelési igényű tanulók együtt nevelése 20 1.6.4 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése 20 1.6.5 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása 21 1.6.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 23 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 24 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 25 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 25 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák 25 1.8.3 Fábiánsebestyén Gyermekeiért Alapítvány 27 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 27 1.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja 27 1.9.2 A vizsgák általános szabályi 28 1.9.3 Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje 29 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 30 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai 30 2 Az intézmény helyi tanterve 31 2.1 A választott kerettanterv megnevezése 31 2.1.1 A szabadon felhasználható órakeret felosztása 32 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám 33 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 33 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 34 2.4.1 A köznevelés feladata és értékei 34 2.4.2 Az egyes évfolyamok pedagógiai feladatai 36 1

2.5 Mindennapos testnevelés 37 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 38 2.7 Projektoktatás 38 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 40 2.8.1 Halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat segítő program 40 2.8.2 BTMN és SNI tanulókat segítő program 41 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 42 2.9.1 A számonkéréssel szemben támasztott követelmények 42 2.9.2 A számonkérés formái: 43 2.10 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése 44 2.10.1 Szöveges értékelés 44 2.10.2 A tanulók értékelése az 5-8. évfolyamon 44 2.11 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 46 2.12 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 47 2.13 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 48 2.14 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 48 2.15 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 49 2.15.1 Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja 49 2.15.2 Az általános fizikai teherbíró képesség mérése 49 2.15.3 Az állapotfelmérés területei, módszerei 50 2.15.4 A vizsgálat gyakorlati végrehajtása 51 2.16 Az iskola egészségnevelési elvei 51 2.16.1 Helyzetelemzés 52 2.16.2 Az egészségfejlesztés folyamatának lépcsői 53 2.17 Az iskola környezeti nevelés elvei 54 2.17.1 Célok 55 2.17.2 Módszerek, eszközök 56 2.17.3 A környezeti nevelés a tantárgyi keretek közt 56 2.17.4 A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt 58 2.17.5 Iskolánk célzott környezeti nevelési programjai 59 2.17.6 Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek 60 2.18 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 61 2.18.1 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei 61 2.18.2 A magatartás értékelésének elvei 63 2.18.3 A szorgalom értékelésének elvei 65 2

1 Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1 Az iskolánkban folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei Mindennapos pedagógiai tevékenységünk célja, hogy tanítványaink birtokolják mindazokat az emberi értékeket, erkölcsileg, tudásban, fizikálisan és egészségben amelyek lehetővé teszik számukra az önmegvalósítást, a társadalom sikeres, hasznos, elégedett tagjaivá válhassanak, becsületük, emberi méltóságú, tisztességük megőrzése mellett. Pedagógiai alapelvünk, hogy: Iskolánk nevelő-oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi- etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat. Kiemelten kezeljük a kulcskompeteciák kialakítását, az egész életen át tartó tanulás, és az ehhez szükséges tanulási képességek megalapozását, fejlesztését. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és a kompetenciákat: a szövegértési-szövegalkotási, matematikai- logikai, idegen nyelvi természettudományos kompetencia digitális kompetencia a hatékony, önálló tanulás szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Ennek érdekében: A kompetencia alapú oktatás során az ismereteket-készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük. Az általános társadalmi modernizációt követve igyekszünk lépést tartani az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az IKT eszközöket. Újszerű tanulásszervezési technikák bevezetése és alkalmazása a kulcskompetenciák fejlesztésére (tömbösített oktatás, projekt, témahét, modul, kooperatív tanulásszervezés, differenciált oktatás). A tanulás tervezésében, szervezésében, irányításában a tevékenység központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére. Az idegen nyelvek oktatásával segítjük tanulóinkat a világban való eligazodásban. 3

Megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét. Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány ill. pálya kiválasztását. Iskolánk felkészíti a fiatalokat az önálló ismeretszerzésre, önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása. Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét. Az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés, a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyek növeléséhez. Alkotó pedagógiai légkör megteremtése az eredményes munka érdekében. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. A fejlesztő értékelés kompetenciákra irányuljon! Lényeges az önértékelés. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye, önmagához mért fejlődése. A nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van. Az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát. Az óvoda-iskola átmenet minél zökkenőmentesebbé tétele érdekében széleskörű együttműködést valósítunk meg. Rendszeres-korrekt tájékoztatásra, információáramlásra törekszünk a nevelésioktatási folyamat valamennyi résztvevője között. Ápoljuk az intézmény hagyományait. 1.1.2 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai céljai Célok az alapfokú nevelés oktatás első szakaszára 1-4. évfolyamon: Az iskola vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot segítse a gyermek természetes fejlődését, érését a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen alapozza meg mélyrehatóan az alapkészségek elsajátítását feladata az olvasási kedv felkeltése és fenntartása tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt A tanulók szeressék és óvják természeti környezetüket 4

társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal Célok a nevelés-oktatás második szakaszára 5-8. évfolyamon: Az iskola folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését, az alapkészségek kimunkálását (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztését a tanítási tartalmak feldolgozásában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik: 5 6 és 7 8 évfolyam vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz vegye figyelembe, hogy 12-14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás Az iskolában a kötelező iskolázás szakaszaiban (a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz) a NAT által pontosan körülhatárolt feladatokat teljesítjük a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára is hasznosítani tudják a tanulás tanulása és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon; minden tanuló alakíthassa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenységek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, nyelvi-kommunikációs, matematikai, természettudományos, történeti-társadalmi, esztétikai, technikai); természetesen ezek mind a kulcskompetenciákkal szorosan összefüggnek magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlesztjük a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását segítjük a diákokat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és sokrétű személyiséggé, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhatnak a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi testi fejlettségű, motivációjú, szocializáltságú gyerekek felkészítése a továbbtanulásra érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően történik célunk, hogy a továbbképzéseken, a szaktanácsadóktól, mentoroktól megszerzett ismeretek, technikák minél hatékonyabban beépüljenek a pedagógusok módszertani kelléktárába, elősegítve ezzel valamennyi pedagógiai célunk elérését, különös tekintettel a kulcskompetencia területekre 5

1.1.3 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai A kulcskompetenciák a NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képessége és attitűdök közvetítésével: - a kritikus gondolkodás, - a kreativitás, - a kezdeményezőképesség, - a problémamegoldás, - a kockázatértékelés, - a döntéshozatal és - az érzelmek kezelése elsajátításához. Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat. (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket). Ismerjék meg tanulóink a saját település hagyományait, a falu szerkezetét, intézményrendszerét, a falu és környékének nevezetességeit. A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanuló számára. Alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlesszük a gyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét. Mozdítsuk elő érzelem világuk gazdagodását. Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés és az egyéni képességek kibontakoztatása álljon. Az oktatási folyamatban alkalmazzuk a kooperatív oktatás technikáit, formáit. Az aktív tanulási tevékenységek közben fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját és toleranciáját. Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkozásokkal lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására. A tehetséges tanulókat valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájuk kialakításában és megvalósításában. A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával segítjük. Fejlesszük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus építő kapcsolatokhoz szükségesek. Tudatosítjuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőjét. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése, megbecsülése. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen. Közreműködünk a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törekedünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Fontos erősíteni a konstruktív magatartásformákat, szokásokat és a gyermek jellemét formálva segítjük a személyiség érését. Igyekszünk kiterjeszteni a demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra. 6

Fontosnak tartjuk, hogy a tanuló felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét, valamint a test és lélek harmonikus fejlesztésére törekedjen Adaptív tanulásszervezéssel hasznosítani a számítógépet, s az infokommunikációs technikákat. 1.1.4 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A tanulás tervezésében-szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). Az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. Heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét. A mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozása. A kortárs kapcsolatok megerősítése; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása. Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez. Ennek érdekében alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket. Törekszünk arra, hogy a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítsék. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat. Ehhez szorosan kapcsolódik a kompetencia alapú oktatás bevezetése; projektnapok, témahetek szervezése, a tömbösített oktatás bevezetése, az integrált oktatás megszervezése és nem utolsó sorban az IKT eszközök minél szélesebb körű alkalmazása. Az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztése, az önálló tanulás és az önművelés alapozása. Az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére. A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése. 7

A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka során funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket. 1.1.5 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei Minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat. Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk. Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez. Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására, a konfliktusok kezelésére. A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket, egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal ötvözzük. A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása. A diagnosztikus, formatív és szummatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, de emellett használjuk a központi mérőlapokat is. Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítőtehetséggondozó) és a modern informatikai eszközök alkalmazásával segítjük a haladást. Nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A helyi tantervben képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségeiket. A képzés tartalma az emberre, társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Az iskola a gyermekek, a serdülők és ifjak képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az intézmények nevelési, tanítási tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat, ha hozzájárul életmódjuk, 8

motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakulásához, meggyökereztetéséhez. Fontos feladatunk, hogy a tanulók képessége, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése álljon a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Kiemelt fontossággal kezeljük a kulcskompetenciák fejlesztését. Anyanyelvi kommunikáció: Tanulóink jussanak el arra a szintre, hogy anyanyelvüket kulturáltan tudják használni mind szóban, mind írásban. Ennek feltétele, hogy bővítsük szókincsüket, legyenek jártasak az anyanyelv helyes használatában. Ismerjék fel a különböző korosztályok és szociális csoportok kommunikációjához szükséges eszközöket. Legyenek jártasak ugyanakkor a mindennapi metakommunikációban is. Beszédstílusuk legyen egyszerű, közérthető. E cél megvalósításáért a tantestület valamennyi tagja törekszik a tanítási órákon is az anyanyelvi kultúra ápolására. Matematikai kompetencia: A matematikai kompetencia fejlesztésével legyen képes a gyermek a mindennapi életben érvelni, meggyőzni és kulturált formában vitázni. Fejlődjön a logikai gondolkodásmódja, hogy legyen igénye ok-okozati összefüggések kutatására. Cél, hogy a matematikai alapismeretek alapján tudjon tájékozódni a hétköznapok útvesztőiben. Idegen nyelvi kompetencia: Napjainkban elengedhetetlenül fontos, hogy a gyermek ne csak szűkebb hazájában, hanem más országokban is kommunikálni és tájékozódni tudjon. Cél, hogy minden élethelyzetben képes legyen másokat megérteni és magát mások számára érthetővé tenni. Legyen tisztában azzal, hogy anyanyelve egy a sok közül, ugyanakkor tisztelje saját és más népek kultúráját is. Tudja magát elhelyezni, mind az EU-ban, mind a nagyvilágban. Digitális kompetencia: Abban a korban élünk, amikor életünket minden területen áthatják a technika vívmányai. Nélkülözhetetlen, hogy a gyermeket tegyük képessé a digitális eszközök alapfokú használatára. Cél, hogy a tanuló igényes szelekcióval fogadja a médiát és az internet világát. Képessé kell tennünk a gyermekeket arra, hogy ne legyen igényük személyiségtorzító anyagok olvasására, felhasználására. A tanulás tanulása: Alakuljon ki a tanulóban annak az igénye, hogy munkája pályája során mindvégig tanuljon, azaz legyen híve az élethosszig tartó tanulásnak. Cél, hogy legyen képes a tanuló felmérni saját tanulásának időigényét, ismerje meg saját tanulási stílusát. Ezt a célt segítsék az önismereti és társismereti foglalkozások, ahol egyrészről megtanulják a gyermekek, hogy saját maguk mire képesek egyénileg, másrészről próbálják ki magukat teamben is, hiszen a felnőtt életükben nagy szükségük lesz arra, hogy kooperálni tudjanak a társakkal. Iskolánk ezért igyekszik a hatékony kooperatív -, valamint a projektmódszert alkalmazni a tanulásban. 9

Szociális és állampolgári kompetenciák: Az egyén társadalmi életében gyakran kerül konfliktushelyzetbe, amit a tanuló saját maga is megtapasztal az iskolai személyközi kapcsolatokban. Cél, hogy konfliktuskezelő játékokkal megtanulják azokat helyesen kezelni. Ki kell alakítanunk a tanulókban azt az igényt, hogy mind a társak, mind pedig saját személyiségük a legkevésbé sérüljön a problémamegoldás során. Készítsük fel a gyermekeket arra, hogy tiszteljék mások véleményét. Ugyanakkor törekedjenek arra, hogy saját véleményüknek is kulturált formában adjanak teret. Vállalkozói kompetencia: Rohanó mai világunkban az eddig oly biztosnak hitt helyzetek gyorsan változnak. Cél, képessé tenni a tanulóinkat, hogy az új, váratlan kihívásokra reagálni tudjanak. Ezt a célt szolgálja az életpálya-építés kulcskompetencia, valamint a mentálhigiéniás nevelés. Ennek érdekében igyekszünk minden órán megragadni a lehetőséget, hogy gyermekeink reális értékeket tűzzenek ki maguk elé a kudarcok elkerülése végett. Fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy az általuk választott szakmát még sok-sok más szakmával ki kell egészíteniük. Legyen pozitív hozzáállásuk a több lábon állás fogalmához. Ennek elérése érdekében fontos feladatunknak tekintjük, hogy tanulóinkat, tettüket, döntésüket felelősséggel vállaló emberekké neveljük. Kulturális, esztétikai-művészeti kompetencia: Valamennyien ugyanabban a világban élünk, ezért tudni kell elhelyezni magunkat mikro- és makro-környezetünkben. Fontos, hogy gyermekeink megismerjék saját kulturális örökségünket, hagyományainkat. Ezek ismeretében tanulják meg tisztelni és értékelni mások világát. Cél, hogy kialakítsuk a gyermekek szépérzékét. Tanítsuk meg őket ezen ismeretük segítségével igényes önkifejezésre. Legelső lépésünk az, hogy a tanulók ismerjék meg saját településük kulturális hagyományait, a falu szerkezetét, intézményrendszerét, a falu és környékének nevezetességeit. Az iskolai művészeti nevelés segítségével alakuljon ki a gyermekekben az esztétikai értelemben vett szép fogalma és annak befogadóképessége. A tanulók szép iránti igényességét fejlesztjük valamennyi tanítási órán, különösképpen a rajz- az ének-zene-, az irodalom- és a technikaórákon. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb célkitűzéseink Alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt. Tanulóink ismerjék meg - életkoruknak megfelelően - saját egészségi állapotukat. Ismerjék meg az egészséget károsító tényezőket és azok veszélyeit. Legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket. Alakítsunk ki igényt az egészséges és tiszta környezet iránt. Egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. Testmozgás fontosságának tudatosítása. 10

1.3.2 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének. Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket. Mutassunk be sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismereteket. Tudatosítsuk, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ajánljunk ezek megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenőrzésével. Ösztönözzük tanulóinkat közös véleményformálással, tanácsadással az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. (anyanyelvi kommunikáció) Nyújtsunk segítséget az egészségvédő öntevékenységben és az egészséges életmód kialakításában. Az iskolaotthon keretében és a napközis tevékenységek során biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a napirendbe beillesztve tudatosan tervezett, fejlesztő mozgással és játékkal levegőn tölthessék szabadidejük nagy részét. (Legalább napi két óra.) Mindezek figyelembevételével alakítsuk helyesen a napi és heti rendet. Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. (Napi ötszöri étkezés) A kulturált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása, és az ízléses terítés iránti igény felkeltése. Iskolánk tanulóink számára háromszori étkezést biztosít. Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni a gyermekélelmezési normákat. El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket. Személyi higiéné kialakításának feladatai Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, technikák elsajátítása. Az időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködési szokások kialakítása. Váltócipő használata. Gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozása módjainak tanulása, ismerete, betartása. Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése. Rendszeres fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén kezelések igénybevétele. Egészségügyi szolgáltatások rendszeres biztosítása, szükség szerint igénybevétele. (Iskolaorvos, védőnő, fogorvos) Mentálhigiéné feladatai Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása tanulóink, dolgozóink számára. Ésszerűen tervezett oktató és nevelőmunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes terhelést. A veszélyeztetett és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körének felmérése és folyamatos segítése. Megfelelő segítségnyújtás a lelkileg sérült tanulóknak 11

az iskolapszichológusokkal együttműködve. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése. Személyre szabott beavatkozási lehetőségek alkalmazása, kiegészítése különböző terápiák javaslatával. Lehetőségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidő helyes, egészséges eltöltésére. Családi életre nevelés feladatai Tegyük képessé tanulóinkat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvető, legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására. A családi életre nevelés fontos területe a szexuális nevelés. - Feladatunk, hogy megismerjék és megérthessék testük működését, a nemiségnek az emberi életben betöltött szerepét. - Tájékoztatnunk kell a gyerekeket a nemi úton terjedő betegségekről, ezek következményeiről, és megelőzési lehetőségeiről. Ismereteket kell nyújtanunk fogamzásgátló módszerekről, a tudatos családtervezésről. Iskolai drogmegelőzés Az egészségprogram részét képezi az iskolai drog-prevenciós munka, amely keretében nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, de szembe kell nézni a drogok jelenlétével is. Ki kell építeni azokat a külső kapcsolatokat, melyek lehetővé teszik, hogy az iskolai szakemberek kompetenciáját meghaladó feladatok megfelelő szakemberek bevonásával valósuljanak meg. 1.3.3 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A mindennapok során számos alkalommal találkozunk potenciális veszélyforrással, mely akár súlyosan károsíthatja egészségünket. Nem csupán a sérüléssel járó balesetek tartoznak ide, hanem a szervezetünkben hirtelen kialakuló változások, melyek gyors lefolyásukkal jelentenek fokozott veszélyt az emberre. Súlyos állapotú beteg esetében rendkívül lényeges az ellátást megkezdők gyorsasága és hatékonysága. Késlekedés esetén csökken a beteg túlélési esélye, illetve nő a maradandó egészségkárosodás valószínűsége. Megoldhatatlan azonban, hogy ilyen esetben a szaksegítség azonnal a helyszínen legyen, így az első észlelő szerepe kulcsfontosságú. Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. 12

A felnőtt személyek elsősegélynyújtó motiváltsága magas, de tudásszintje alacsony, teljesítőképessége esetleges, továbbképzésre való hajlandóságuk alacsony. Az elsősegélynyújtás gyermekkorban történő oktatása a későbbi elfogadható tudás alapja lehet. Motiváló programok: 1) Magyar Vöröskereszt Felmenő rendszerű Elsősegélynyújtó Verseny A versenyt 5 fős iskolai vagy közösségi csapatok részére hirdetik, három kategóriában: gyermek (10-14 éves), ifjúsági (14-18 éves) és felnőtt (18+). A verseny 3 fordulóból áll. (területi forduló, megyei forduló, illetve országos döntő). Kategóriánként az első helyezett csapatok jutnak tovább a következő fordulóba. Iskolán évek óta képviselteti magát ezen a versenyen. 2) Országos Elsősegély-ismereti verseny Az Országos Mentőszolgálat szervezésében, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, az Oxyológiai Társaság, a Magyar Védőnők Egyesülete, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szakmai támogatásával Országos Elsősegély-ismereti Verseny 10-18 éves tanulóknak. A verseny célja: a diákok elsősegély-ismereti és egészségvédelmi tudásának fejlesztése a megadott, elsősorban internetes irodalmak feldolgozásának segítségével. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Elsődlegesen az osztályfőnöki, biológia, kémia, környezetismeret, technika és testnevelés órákon sajátíthatják el a tanulók az elsősegély-nyújtás alapvető ismereteit. Délutáni szakkör keretein belül részletes ismereteket szereznek a gyermekek a Magyar Vöröskereszt és Ifjúsági Vöröskereszt egységével, tevékenységével, az elsősegély-nyújtás feladataival. A területi Vöröskeresztes vezetőség és a helyi önkormányzat segítségével gyakorlati szituációkban is részt vehetnek tanulóink. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A kortárs csoport lehetőséget ad az én-érvényesítésre, biztosítja a valakihez tartozás érzését, emocionális biztonságot nyújt. Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekben, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. A család 13

A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. Így nagyon fontos szerepet kap, az iskola, s az osztályközösség is. Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. Az osztályközösség A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladata: valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, a másság elfogadása, a tolerancia, társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek. 1.4.1 A tanítási órán és egyéb foglalkozásokon megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanulóközösségek, a közösségi élet kialakulása, a tanulóknak a közösségbe beilleszkedése nem valósítható meg kizárólagosan a tanórai foglalkozások keretében. Szükséges olyan együttlétek kialakítása, amely mentes a tanórák kötöttségétől, az ismeretek számonkérésének feszültségétől. 14

Ilyen közösségfejlesztésre alkalmas tanórán kívüli lehetőségek iskolánkban: tanulószobai foglalkozások szakkörök énekkar tömegsport művészeti csoportok környezeti nevelés tanulmányi és kulturális versenyek témahetek, projektek kulturális és sportrendezvények ünnepélyek, megemlékezések hagyományápolás tanulmányi kirándulások DÖK munka színházlátogatás, mozilátogatás könyvtári foglalkozás múzeumlátogatás, múzeumi órák Vöröskeresztes nap Mivel a tanulók életkoruknál fogva segítségre, bátorításra szorulnak, így a pedagógusok kötelessége segíteni, előmozdítani a tanulók közösségi életének megszervezésére irányuló törekvéseket. Az iskola a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülőkkel együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját. A szülő kötelessége, hogy elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége, hogy a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartására. 1.4.2 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Iskolánkban egy diákönkormányzat (továbbiakban: DÖK) működik. A DÖK tagjait a tanulócsoportok választják. Tagjai: minden tanulócsoportból 2 fő, ők tájékoztatják az osztály tanulóit az iskolai és községi szintű DÖK feladatairól és segítik a tisztségviselők, a patronáló tanár munkáját. Az iskolai házirendre és az iskolai SZMSZ-re épül a DÖK szervezeti és működési szabályzata. A tanulók véleménynyilvánítása biztosított a törvény által előírt formában. Az iskolai helyiségeket, berendezéseket terem, számítógép, sporteszközök stb. térítésmentesen használhatja összejövetelein, rendezvényein a DÖK. A DÖK évente közgyűlést hív össze. 15

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. Nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse. Nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. Közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására. A nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit, tankönyveit, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, megválassza. A nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, Irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját, Írásbeli dolgozatok összeállítása, javítása (tématáró dolgozatot legkésőbb két héten belül javítsa ki). Az iskolai dokumentumok naprakész vezetése (napló, tájékoztató) Rendszeres írásos kapcsolat a szülőkkel. A tájékoztatás mindennapi formái az üzenő füzet és a tájékoztató füzet vezetése. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. Részt vesz a nevelőtestület munkájában, az iskola kulturális és sportéletének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában. Kollegiális kapcsolatok ápolása, szakmai munkaközösségben végzett munka, nevelőtestületi rendezvényeken, esetmegbeszéléseken, műhelymunkákban, projektekben, team-munkában, vizsgálatokban való aktivitás. Tanulmányi versenyekre való felkészítése, versenyek szervezése. Órai segédanyagok, taneszközök gyűjtése, készítése Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, Részvétel nevelőtestületi és a munkaközösségi értekezleteken, Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, Szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, Osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Egészségvédelem, egészségfejlesztés. 16

Nevelést segítő intézményekkel, köztük iskolapszichológiai szolgálattal való együttműködés. Diákok erkölcsi-állampolgári nevelkedésének, személyiségfejlődésének segítése 1.5.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai Tartalma: Kapcsolatot teremt és képvisel az iskola, szaktanárok, szülők és osztályközösség között. Egyszerre kell szakszerűnek lennie és személyesnek. Az iskola és önmaga normáit, értékeit közvetítse a gyerekeknek Segítsen megszervezni a diákok mindennapjait. Legyen nyitott a diákok problémái, gondjai, tervei, ötletei iránt és azokat megfelelő objektivitással kezelje. Jó osztályközösség kiépítése a konfliktusok humánus kezelése. Gyermekvédelemi problémák (hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek) felismerése és azok közvetítése a gyermek és ifjúságvédelmi felelős felé, további segítség nyújtása. A szülők számára biztosítja az információkat, segítséget, időnként konzultációt gyermekükkel kapcsolatban. Feladatai: Adminisztrációk elvégzése: iskolai tevékenység teljes adminisztrációját végezze (pl. megírja a bizonyítványokat, anyakönyveket, vezesse a naplót, számon tartsa a hiányzásokat, ellenőrizze az ellenőrzőket stb.). Iskolai programok: Iskolánk által szervezett osztályokat is érintő programok szervezése, osztályközösség felkészítése, programok lebonyolítása. Szülői értekezlet: Az iskola és a család kapcsolattartásának leghatékonyabb eszköze. Évente két alkalommal tart az osztályfőnök, év elején és félévkor. Ezen kívül is tartható aktuális témák megbeszélésre pl. továbbtanulás, osztálykirándulás stb. Családlátogatás: (Alkalmanként és indokolt esetben) Célja a tanulók jobb megismerése, a környezeti hatások tanulmányozása. Az első és nyolcadik osztályod osztályos nevelők minden családot meglátogatnak. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Továbbtanulás segítése, pályaválasztási tanácsadás 8-os osztályfőnöknek. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő az a gyermek, 1) aki különleges bánásmódot igényel: a) mert sajátos nevelési igényű, 17

b) mert beilleszkedési, tanulási, megatartási nehézséggel küszködik, c) mert kiemelten tehetséges, Kiemelten tehetséges az a gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képessége következtében átlag feletti kreartivitással rendelkezik, a feladatok elvégzése iránt erősen motivált és elkötelezett. A képességek kiteljesedését alkotó tevékenységben is felszínre hozza. Mindez megnyilvánulhat a tanulás, a művészetek és a sport területén is.) 2) mert a gyermekvédelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Intézményünk a község egyetlen általános iskolája. Tanulói létszámunk átlagosan 200 fő körül mozog, így a nívócsoportos oktatás megvalósítása nem indokolt. Felgyorsult világunk, a társadalmi elvárások és az iskola egyre nagyobb autonómiája viszont megkívánja tőlünk is, hogy tehetséges gyermekeinkkel kellő módon foglalkozzunk. A tehetség kibontakoztatása nem könnyű, ezért szoros együttműködésre van szükség a szülőkkel. A gyerekek fejlődésében a képességek kibontakoztatása az elsődleges cél, nem a lexikális tudás megszerzése. A pedagógusnak törekednie kell e képességek megszerzésére. Cél Minél több tanuló találjon rá már az alsóbb évfolyamokon az adottságainak, hajlamainak és érdeklődésének legjobban megfelelő területre, melyben produktív és sikeres lehet. A tanulók maximális segítése az adott területen. Feladatok A tehetséggondozás a tehetség felismerésével kezdődik. A nevelőtestület feladata megismerni azokat a kritériumokat, amelyek a tehetséget jelzik. A gyerekeket saját magukhoz viszonyítva, egyéni fejlődésük alapján ítéljük meg. A felismerés után segíteni kell a tehetséges tanuló beilleszkedését, másságának elfogadtatását. Az egyéni adottságokhoz, képességekhez igazodó tanulás megszervezése. A tehetséges tanuló mentorálása. Fokozatosan kialakítjuk a gyermek realitásoknak megfelelő önismeretét, önértéktudatát. Ismerje meg képességeit épp úgy, mint a teljesítőképessége határát. Hozzá kell segíteni a gyermeket, hogy találjon valakit, akinek hasonló az érdeklődése, és akivel egymástól sokat tudnak tanulni. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanácsadás. Együttműködés a Fábiánsebestyén Gyermekeiért Alapítvánnyal. Az elért eredmények elismerése, széleskörű nyilvánosságra hozatala. Lehetőségek tanítási órákon A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél, a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 18

A tanórán a pedagógusok külön feladatok, szorgalmi házi feladatok, könyvári gyűjtőés kutatómunka adásával segítik a képességek fejlesztését.(pl.: prezentáció, kiselőadás, beszámoló készítése). Kooperatív tanulásirányítási technikák alkalmazása. Csoportbontásban történő oktatás. A továbbtanulás segítése emeltebb óraszámmal, egyéni foglalkozásokkal. Tanórán kívüli lehetőségek Könyvtári felkészülés biztosítása egyéni feladatadás segítségével. Tanítás utáni tevékenységének irányítása. Minél sokoldalúbb lehetőséget biztosítunk a tanulóknak a tanórán kívüli tevékenységekre (szakköri, sportköri tevékenység). Egyéni versenyeken, vetélkedőkön való részvétel szorgalmazása, segítése. Az intézményben működő alapfokú művészeti iskolai képzésbe való bekapcsolódás segítése. Szabadidős foglalkozások (pl.: színház-és múzeumlátogatások) ajánlása, szervezése. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Cél A tanulási kudarc megelőzése ill. a tanulási kudarccal küzdő gyerekek segítése. Minden pedagógusnak törekednie kell a tanulási kudarcok okainak feltárására és a kiváltó ok megszüntetésére, illetve enyhítésére. Tudatosodjon a tanulókban, hogy mi a kudarcuk oka, és mit kell tenniük a siker érdekében. Feladatok Az 1. évfolyamon lebonyolított DIFER mérések eredményeit felhasználjuk a tanulók felzárkóztatásának tervezéséhez. A tanulási kudarcnak kitett tanulók értékeinek feltárása, a meglévők erősítése, és ezek felhasználása részképesség-gyengeségeik fejlesztésénél. Együttműködés az illetékes szakemberekkel (iskolaorvos, gyermekvédelmi felelős, logopédus, a pedagógiai szakszolgálat szakemberei) és az érintett szülőkkel. Szükség szerint biztosítjuk a törvény adta lehetőségeket az osztályozás alóli felmentésre, egyéni haladási tempó ütemezésére. Segítjük a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók pályaválasztási döntését. Eljárások, módszerek, eszközök Felzárkóztatások, korrepetálások (a gyermek mentális sérülésének elkerülése miatt csak indokolt esetben és ideig) Felzárkóztatás szervezése fejlesztő pedagógus bevonásával a tanulók igénye szerint, illetve egyéni egy-három tanuló részére szervezett foglalkozás keretében egyéni fejlesztési terv alapján. Differenciált foglalkozások, egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyénre szabott munkatempó alkalmazása. Tanulási technikák elsajátíttatása, az otthoni tanulás segítése. Egyéni illetve csoportos foglalkoztatások a tanórán és a napközis foglalkozások keretében. 19