ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

Hasonló dokumentumok
A LAKOSSÁG ÁLTAL ÉSZLELT FŐBB PROBLÉMÁK A VÁROS KÖZLEKEDÉSÉBEN

ZALAEGERSZEG MJV FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP)

DEBRECEN FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Tervezett hálózati és menetrendi változások

A budai Vár közlekedési rendszerének módosítása

Megújul Szigetszentmiklós közösségi közlekedése

SZEGED FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERV

Normafa történelmi sportterület rehabilitációja

Új kihívások a közúti közösségi közlekedésben. Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes április 10.

A TransHUSK Plus projekt

Tájékoztató Új, utasbarát menetrend Dunaharaszti helyi közlekedésében

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

Az 1-es villamos Rákóczi hídon való meghosszabbításához kapcsolódó változásokról

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

Közlekedésfejlesztés TERVEZET

135-ös és 135A jelzésű új viszonylatok indítása a XXIII. kerületben

Emlékeztető. Hely: Városi hangverseny- és kiállítóterem (egykori zsinagóga) Zalaegerszeg, Ady Endre utca 14. Készítette: Szabó Noémi

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Utazási igényfelmérő, elégedettségi vizsgálati kérdőív

Közút üzemeltetés és felújítás emelt szinten. Szilvai József Attila vezérigazgató Magyar Közút NZrt.

Igényvezérelt közlekedés indítása Csúcshegy térségében

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslat

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező

J A V A S L A T. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ózd, február 21.

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

Intermodális kapcsolatok fejlesztése a GYSEV Zrt. vonalain. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt.

Közlekedésfejlesztési kérdőív

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

buszok közösen a mai 2-esnél sűrűbben indulnak. Reggeli csúcsidőben 6 helyett 5-6, késő este 30 2

A 15-ös viszonylat közlekedési rendjének módosítása

Képviselőtestületi tájékoztató. Göd város helyi közlekedési koncepciója

A 65-ös autóbusz útvonalának meghosszabbítása

file://c:\coeditor\data\local\course410\tmp.xml

DEBRECEN FENNTARTHATÓ VÁROSI FEJLESZTÉSEI. Ökoindustria szakmai kiállítás Fenntartható települések Smart city

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

A JÁSZKUN VOLÁN Zrt. székhelye, utaskiszolgáló létesítményei, elérhetőségei és szolgáltatásai

Kecskeméti kerékpáros koncepció

SAJTÓANYAG KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI VÁLTOZÁSOK A 2-ES VILLAMOS KÖZLEKEDÉSÉNEK ELINDULÁSÁVAL

A helyközi autóbuszos közlekedés előtt álló kihívások. Előadó: Kameniczky Ákos forgalmi igazgató május 30.

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

Előterjesztés. Tárgy: Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP kódszámú felhívásra pályázat benyújtása.

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése

Az utazási idő modellezése térinformatikai módszerek felhasználásával

Igényvezérelt közlekedés a BKK hálózatán. Dr. Denke Zsolt kiemelt munkatárs Budapesti Közlekedési Központ

GYŐR FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSE A KÖVETKEZŐ 20 ÉVBEN: ÖTLETEK ÉS REALITÁSOK. Dr. Winkler Ágoston

A HÁLÓZATI HÁNYADOS ÉS ELÉRHETŐSÉG VÁLTOZÁSA DEBRECEN EGYES KÜLSŐ VÁROSRÉSZEIBEN 1990-TŐL NAPJAINKIG

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

A 79-es trolibusz útvonalának meghosszabbítása, és hétvégi üzemének kiváltása a 20E viszonylat átalakításával

Közlekedés a Tisza-tavi régióban. A Magyar Közlekedési Klub Vasútbezárás helyett virágzó Eurégiót programját támogatja A Norvég Civil Támogatási Alap

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, május 08

GYALOGOS KÖZLEKEDÉS SZEGEDEN

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely,

VÁLTOZIK A HELYI JÁRATOK KÖZLEKEDÉSE

Tömegközlekedési változások a budai hegyvidék, illetve Gazdagrét térségében

ÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT

DUNAÚJVÁROS FENNTARTHATÓ MOBILITÁSI TERVE

ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK Előzmények

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET

Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében

Püspökladány Város Önkormányzata BESZÁMOLÓ. a évi Püspökladány város közigazgatási határán belül

Az elıvárosi vasút rendszeréhez illeszkedı közúti közösségi közlekedési ráhordó hálózat kialakítása a Budaörsi kistérségben és a Zsámbéki-medencében

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről

VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február havi ülésére

GYSEV tapasztalatok az infrastruktúrafejlesztések és a közlekedési szövetségek területén

A Budaörsöt és Törökbálintot érintő autóbuszjáratok módosítása

Eger fenntartható városi mobilitási terve I. Magyar Közlekedési Konferencia, Eger október 19.

EU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ

DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI

2013/2014. Veszprém vasúti szolgáltatásfejlesztés. Értékesítési szervezet MÁV-START Zrt

Utazzunk a jövőbe. Debrecen, május 22

Az M3-as metró rekonstrukciója kapcsán az Újpest-Központ Lehel tér közötti szakasz lezárásának idejére tervezett forgalmi rend

VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, szeptember Kérdőívek eredményei

Újjáélesztett vasúti kapcsolat Rajka Bratislava-Petržalka között. Hogyan tovább?

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

Borkai Zsolt polgármester és a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság előterjesztése

Nagyvárosi forgalomszervezés és KRESZ, figyelemmel a kerékpáros és közösségi közlekedésre

Miskolci közösségi közlekedés fejlesztési stratégiája Jövő útja a jelenben

Új forgalomirányító és utastájékoztató rendszer a Kisalföld Volán Zrt.-nél

Tájékoztató a helyi autóbusz-menetrend változásáról

Fenntartható közlekedés élhető település

Közösségi közlekedéssel a zöldebb környezetért. vezérigazgató

kerékpáros nyom (pl: Iszák utca) kerékpáros nyom (pl: Sportcsarnok))

A közforgalmú közlekedés piaci pozíciója Magyarországon

Dél-Magyarországon vonattal

Nyári menetrendi módosítások

A Főváros belső területe és a Duna-part sikertörténet?

Intermodális központ Székesfehérváron. Részletes megvalósíthatósági tanulmány készítése és tapasztalatai

EgEr megyei. mobilitási terve

TÁRSASHÁZI FÓRUM A KÖZTERÜLETEN TALÁLHATÓ, TÁRSASHÁZI ZÁRT KONTÉNERTÁROLÓK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGÉRŐL

A közösségi közlekedés átszervezésének tapasztalatai a Tisza-tó környezetében

Tájékoztató a Kisalföld Volán Zrt. tevékenységéről

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Mobilissimus Kft. nemzetközi partnerekkel közösen valósítja meg a SHAREPLACE projektet.

Átírás:

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft. TARTALOM Lakossági problémafeltáró kérdőív... 2 Eredményes, követendő megoldások Zalaegerszegen... 4 Közösségi közlekedés... 5 Közúti közlekedés... 7 Gyalogos és kerékpáros közlekedés... 8

LAKOSSÁGI PROBLÉMAFELTÁRÓ KÉRDŐÍV A tervezési folyamat részeként az önkormányzat honlapján külön aloldalt hozott létre www.zalaegerszeg.hu/kozlekedes címen, ahol folyamatosan megjelennek a mobilitás-tervezéssel kapcsolatos aktuális információk. Emellett a szintén a tervezési folyamathoz létrehozott kozlekedes@zalaegerszeg.hu e-mail címre eljuttathatók a közlekedést érintő részletesebb észrevételek. Interneten és papíron is kitölthető lakossági problémafeltáró kérdőív készült Az Európai Mobilitási Héthez kapcsolódóan az önkormányzat és a tervező egy egyszerű, de minden közlekedési módra kiterjedő problémaérzékelési kérdőívet állított össze, mely a városlakók közlekedéssel kapcsolatos szokásaira és az általuk érzékelt problémákra kérdez rá. A kérdőív elérhető volt az Európai Mobilitási Hét központi rendezvényén a plázánál, valamint 2015. október 9-ig a város honlapján (a fenti aloldalon) és a városháza portáján. A kitöltők között városi rollert sorsoltak ki, bátorítandó a részvételt; erről többek között a Lánchíd Rádió is beszámolt. A kérdőívet a határidőig 79-en töltötték ki (37-en az interneten, 42-en papíron). A kitöltők ugyan nem reprezentálják a város és térsége lakosságát, de nem és korcsoport szerinti megoszlásuk megfelelő. Aktivitás szempontjából az aktív dolgozók és a tanulók, lakóhely szempontjából a Belváros és Kertváros felülreprezentált, de minden jelentősebb városrészből érkeztek válaszok. Ugyancsak viszonylag jól lefedik a válaszadók a különböző módválasztási szokásokat.

1. ábra: A lakossági kérdőív válaszadóinak nem és korcsoport szerinti megoszlása 2. ábra: A lakossági kérdőív válaszadóinak módválasztási szokásai A válaszok részben megerősítették, részben kiegészítették a feltárt problémákat A válaszok nagyrészt megerősítették a tervelőzmények feldolgozása, az egyeztetések és a bejárások során tapasztalt problémákat, valamint számos specifikus nehézségre világítottak rá. Az eredményeket a helyzetelemző fejezetekben felhasználtuk.

EREDMÉNYES, KÖVETENDŐ MEGOLDÁSOK ZALAEGERSZEGEN A legnagyobb sikernek a kerékpárút-hálózat bővítését tekintik A lakossági kérdőívben nem csak a problémákra, hanem a zalaegerszegi sikerekre, folytatandó és követendő megoldásokra is rákérdeztünk. Az eredményekből messze kiemelkedik a kerékpárút-hálózat kiépítése, ezt a válaszadók csaknem 30%-a kiemelte függetlenül attól, hogy milyen közlekedési módot használnak a mindennapokban. Emellett a közúti fejlesztések közül az elkerülő és (belső) tehermentesítő utak fejlesztése, a közösségi közlekedés terén pedig a biogáz üzemű buszok beszerzése és az elektronikus kijelzők telepítése kapta a legtöbb említést. 3. ábra: Mit tart Zalaegerszeg közlekedésében sikeresnek, eredményesnek, követendőnek? (említések a válaszadók %-ában)

KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS Vasúti közlekedés A lakossági problémafeltáró kérdőív ide vonatkozó jellemzőbb válaszait az alábbi ábra mutatja be. Jól látható, hogy a fő problémacsoportok a főváros és a környező nagyvárosok rossz elérhetősége (menetidő, járatsűrűség), az átszállási kényszer és abból adódó problémák (csatlakozások bizonytalansága), a késések, valamint az állomások és szerelvények állapota, tisztasága. Kritika éri az állomások városközponttól távoli elhelyezkedését, valamint a vasút- és autóbusz-állomás távolságát is. 4. ábra: Milyen problémákat tapasztal a város és környéke vasúti közlekedésében? (említések a válaszadók %-ában)

Autóbusz-közlekedés A lakossági problémafeltáró kérdőív ide vonatkozó jellemzőbb válaszait az alábbi ábra mutatja be. Jól látható, hogy a fő problémacsoportok a helyközi és távolsági buszközlekedés esetében a csúcsidei járatok zsúfoltsága, a főváros és a környező nagyvárosok elérhetősége (hosszú menetidő), az egyenetlen (hosszú kihagyásokkal terhelt) és hétvégén ritka menetrend, de többen említették az autóbusz-állomás elavultságát és vasútállomástól való távolságát is. 5. ábra: Milyen problémákat tapasztal a város és környéke helyközi/távolsági buszközlekedésében? (említések a válaszadók %-ában) A helyi közlekedésben a jellemző problémák a jegyek és bérletek megfizethetősége, a csúcsidei zsúfoltság (más időszakokban ugyanakkor kihasználatlanság), a járatok összehangolásának, csatlakozásának hiánya, emellett említették az éjszakai közlekedés hiányát is (hétvégénként néhány indulás erejéig). 6. ábra: Milyen problémákat tapasztal a város és környéke helyi buszközlekedésében? (említések a válaszadók %-ában)

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS A csúcsidei torlódások jelentik a legjelentősebb érzékelt problémát A lakossági problémafeltáró kérdőív vonatkozó jellemzőbb válaszait az alábbi ábra mutatja be, amely részben a fenti problémákat is tükrözi. Jól látható, hogy a jelentősebb problémacsoportok a belváros környéki főbb útvonalakon tapasztalható torlódások (elsősorban a reggeli és délutáni csúcsidőben), az utak állapota, a jelzőlámpás csomópontok áteresztőképessége. Részben egymáshoz kapcsolódó problémák a Kossuth Lajos utca lezárásának hiánya és a belváros tehermentesítésének igénye. Kritika éri ugyanakkor a közlekedők szabályismeretét és közlekedési kultúráját is, de az iskolák környezetében is jelen vannak közlekedési problémák a reggeli és délutáni időszakban. 7. ábra: Milyen problémákat tapasztal a város és környéke autós és motorkerékpáros közlekedésében? (említések a válaszadók %-ában)

GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS Kerékpáros közlekedés A lakossági problémafeltáró kérdőív ide vonatkozó jellemzőbb válaszait az alábbi ábra mutatja be. Jól látható, hogy sokan keveslik a kerékpárút-hálózat lefedettségét (jóllehet sokan fejezték ki elismerésüket az addigi fejlesztésekért), valamint a meglévő hálózat folytonossági hiányait. A meglévő kerékpárutak kialakítását azonban sok kritika éri: a gyalog- és kerékpárutakon sok a konfliktus a gyalogosokkal ennek oka részben a következetlen, gyakran hibás jelzésrendszer, amit külön is sokan nehezményeznek, a csomópontokban a kerékpárút-átvezetések hiánya vagy hibái okoznak konfliktusokat, de a kerékpárutak burkolatállapota, karbantartása sem ideális. Hiányoznak a környező településekkel való kapcsolatok is. 8. ábra: Milyen problémákat tapasztal a város és környéke kerékpáros közlekedésében? (említések száma)

Gyalogos közlekedés A lakossági problémafeltáró kérdőív ide vonatkozó jellemzőbb válaszait az alábbi ábra mutatja be. A két legjellemzőbb válasz ugyanannak a problémának két aspektusát mutatja be: kevés a gyalogátkelő (jellemzően a fő közlekedési útvonalakon), a gyalogosok pedig nem a kijelölt helyeken kelnek át. Gyalogos szempontból is konfliktusosak a gyalog- és kerékpárutak. A gyalogosok mindig a kerékpárúton járnak. Járdán a biciklisek majdnem elütnek, zebrán is! (válaszok a lakossági kérdőívből) Itt is megjelenik a közlekedési ismeretek és kultúra hiánya mind a gyalogosok, mind a járművezetők részéről, elsősorban a fenti problémagócokhoz kapcsolódóan. 9. ábra: Milyen problémákat tapasztal a város és környéke gyalogos közlekedésében? (említések száma)