1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény jelentkezik, amely magában hordozza a megújulást is. Lehetőség nyílik újabb speciális szakirány kialakítására. képzések tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését Mivel a szerzett tudás jól hasznosítható, ezért az egyéni és a munkaadói kereslet is növekedni fog az üzleti képzések iránt. Az üzleti képzés végzős hallgatói elhelyezkedési lehetősége és jövedelmi kilátásai máig kedvezőek a munkaerő-piacon. Más felsőoktatási intézményekkel történő együttműködés új szakok akkreditáció nélküli becsatornázását teszi lehetővé Az üzleti képzések erős versenye és a gyenge versenypozíció szükségessé és lehetővé teszi más tudományterülethez tartozó képzések kidolgozását és indítását A lakossági jövedelmek reálértékének csökkenése állami ösztöndíj és részösztöndíj hiányában jelentősen visszaveti az üzleti képzések iránti keresletet Az angol nyelvű képzések megszűnése létszám, intregrációs, vagy akkreditációs okok miatt Az állam forráskivonása a hazai felsőoktatásból, melynek következtében a Szolnoki Főiskolát alapvetően piaci finanszírozásra hagyatkoztatja. Egyes szakok megszűnése az indíthatóság minimális létszámának el nem érése miatt A hallgatói jelentkezés csökkenése az Észak-Alföldi régió regionális jellemzői miatt negatívan hat az intézményre A főváros, a vidéki egyetemek és főiskolák elszívó hatása A munkáltatók véleménye (a Szolnoki Főiskola diplomája közepes erősségű) negatív hatást gyakorolhat a keresletre A DPR kutatások alapján megállapítható, hogy az üzleti képzések színvonala jó, a szerzett tudás jól hasznosítható Az üzleti szakirányokon folyó képzés magas színvonalú Oktatók létszáma és összetétele a jelenlegi és potenciális fejlesztendő képzési kínálathoz igazodó A szak tanterve jól illeszkedik a munkaerő-piaci elvárásokhoz A tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma nem biztosítja minden tantárgy gondozását (tantárgyfelelősi rendszer) lila: 16 pont
Komplex mátrix műszaki képzés képzés tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését Kiemelt MTMI képzési területbe tartozás lehetősége A munkaerő-piaci kereslet igen jelentős és egyre növekszik a műszaki végzettségű diplomások iránt A zöld gazdaság előretörése és a kormány műszaki képzést támogató felsőoktatási politikája jelentős képzési és foglalkoztatási potenciált rejt magában. Az állami támogatási szándékból eredő várható keresletnövekedés miatt lehetővé válik a szakfejlesztés, valamint új szakok kidolgozása és indítása gyakorló szakemberek bevonását az oktatásba. A műszaki felsőoktatásban a versenytársak pozíciója sokkal jobb, amely a kereslet csökkenésével fenyeget Jó kapcsolat a magas színvonalú oktatási infrastruktúrával rendelkező SZMSZKI-val A tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma nem biztosítja az akkreditáció pozitív eredményét A szak piaci pozíciója gyenge
Komplex mátrix agrár képzés szükségessé teszik a képzés megújítását (rugalmas és gyakorlat orientált képzési formák) A zöld gazdaság előretörése és a kormány agrárképzést támogató ágazati és felsőoktatási politikája jelentős képzési és foglalkoztatási potenciált rejt magában. képzések tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését szintek kínálata pozitívan befolyásolja. (fsz-ba-master) gyakorló szakemberek bevonását az oktatásba. Egyes szakok megszűnése az indíthatóság minimális létszámának el nem érése miatt A nem optimális méretű birtokszerkezet és a családi gazdálkodás hagyományos koncepciója gyengíti az agrár diploma értékét Az intézmény rendelkezik tangazdasággal Jó együttműködés a munkaerőpiac és a város, a megye intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú Az oktatók speciális kutatásokat folytatnak Külső előadók bevonásának lehetősége pénzügyi forrás A tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma nem biztosítja minden tantárgy gondozását (tantárgyfelelősi rendszer) A szakok piaci pozíciója gyenge, indításuk veszteséget idézhet elő
Komplex mátrix felsőfokú szakképzés A felsőfokú szakképzés rendszerének átalakítása monopolhelyzetet teremt a felsőoktatás részére képzések tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését Az üzleti FSZ szakok többsége iránt nagy a kereslet, amely valószínűsíti a felsőoktatási keresletet is. A KKK figyelembe vételével új szakmacsoportokkal bővülő képzési portfolió és speciális képzési tartalom kialakítása Az állam forráskivonása a hazai felsőoktatásból, melynek következtében a Szolnoki Főiskolát alapvetően piaci finanszírozásra hagyatkoztatja. Az új felsőoktatási szakképzés nem nyújt OKJ végzettséget, ezért annak munkaerőpiaci elismertsége bizonytalan A lakossági jövedelmek reálértékének csökkenése állami ösztöndíj és részösztöndíj hiányában jelentősen visszaveti az üzleti képzések iránti keresletet Egy esetleges integráció (beolvadás) az intézmény egyes Oktatók létszáma és összetétele a jelenlegi és potenciális fejlesztendő képzési kínálathoz igazodó A szakok tanterve jól illeszkedik a munkaerő-piaci elvárásokhoz FSZ szakjaink a TOP 10-ben szerepelnek FSZ szakjaink a TOP 10-.ben szerepelnek
Komplex mátrix szakirányú továbbképzés szükségessé teszik a képzés megújítását (rugalmas és Saját képzéseinkben végzettek befolyásolási lehetősége (3-4 évenkénti egymásra épülő képzések) képzések tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését Egyszerű regisztrációs eljárás-rend Más felsőoktatási intézményekkel történő együttműködés új szakok akkreditáció nélküli becsatornázását teszi lehetővé A változó szabályozási, pályázati környezet növeli a vállalkozások igényeit dolgozók szakmai továbbképzésére Az üzleti képzések erős versenye és a gyenge versenypozíció szükségessé és lehetővé teszi más tudományterülethez tartozó képzések kidolgozását és indítását A lakossági jövedelmek reálértékének csökkenése és a vállalati támogatás hiánya jelentősen visszaveti a szakirányú továbbképzések iránti keresletet Egyes szakok indíthatósága nem lehetséges a minimális létszám el nem érése miatt A főváros, a vidéki egyetemek és főiskolák elszívó hatása A vállalakozások belső képzési rendszere erősödik, így csökken az igény a szakirányú továbbképzések iránt Jó együttműködés a munkaerőpiac és a város, a megye intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú Oktatók létszáma és összetétele a jelenlegi és potenciális fejlesztendő képzési kínálathoz igazodó A szakirányú továbbképzések tanterve jól illeszkedik a munkaerő-piaci elvárásokhoz A székhelyen történő üzleti képzések infrastruktúrája Külső előadók bevonásának lehetősége pénzügyi forrás A képzések szervezése nem elég intenzív