Természetesen lehet a nappali tagozatos hallgató egyéni vállalkozó. És mivel ez fıállású jogviszonynak számít, valóban nem kell kötelezı minimális TB-járulékot fizetni addig, amíg a nappali tagozatos hallgatói jogviszony fennáll. Csak a tételes egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni, ami havonta 1.950 Ft. Ha veszel ki Magad számára pénzt a vállalkozásból - un. vállalkozói kivétet -, az után természetesen minden közterhet meg kell fizetni. Év végén pedig a vállalkozás nyeresége után kell vállalkozói SZJA-t és vállalkozói osztalékadót fizetni. Ha mindez bıvebben érdekel, Neked is a személyes tanácsadást javaslom. Amíg csak kiegészítı tevékenységet folytatsz alkalmi jelleggel, addig az egyéni vállalkozás tőnik a legmegfelelıbbnek Számodra. Azt egyszerően, olcsón ki tudod váltani, és ha nappali tagozaton tanulsz, akkor kötelezı járulékfizetési kötelezettséged sincs. (Ha nem nappali tagozatos vagy, akkor viszont valószínőleg más megoldáson kellene gondolkozni.) Ha felfut a vállalkozásod, akkor még mindig alapíthatsz társaságot. A vállalkozói igazolványt a lakóhelyed szerinti Okmányirodában tudod kiváltani, illetve elızetesen is ott tudsz érdeklıdni. Erkölcsi bizonyítvány kell hozzá.
Egyetemista lehet egyéni vállalkozó? Beküldte: Monika66, 21:27, 03/16/08 A helyes válaszért jár: 50 pont Szervusztok! Szeretnék tanácsot kérni az ügyben, hogy fiam 19 éves egyetemista és tanulmányai mellett szoftver fejlesztéssel foglalkozna, ha számlaképes lenne. 1.Milyen vállalkozási formát válasszon?(egyéni vállakozó,eva-s,alanyi mentes vagy valami más) 2.Mi az útja-módja annak, hogy ezt elintézze és körülbelül mennyi idı, mire adószámot kap, hogy számlát írhasson?(esetleg segítenétek, hogy mi a nyomtatvány száma, amin az APEH felé jelentemi kell?) 3.Milyen terheket ró majd rá a vállakozás, úgy értem egyetemistának is kell havonta a minimálbér után járulékot fizetnie és mennyit? Válaszok: #1 melcsi62 Szia! A kérdésedre könyvet is lehetne írni. 1. A vállakozási forma: egyéni vállakozás, társas vállalkozás 1/a. az hogy EVÁ-s az adózási mód, de ı abból mindenképpen kiesik, mert lagalább két adóév kell és más feltételei is vannak. Az, hogy alanyi mentes - az az ÁFA elszámolásnál/felszámításnál/levonásnál játszik-, egyrészt értékhatárhoz kötött Pl. évi 5 millió Ft árbevételig lehet kérni alanyi ÁFA mentességet, ekkor általánosságban: nem igényelhet vissza ÁFÁ-t, de nem is számíthat fel külön ÁFÁ-t, tehát nem fizet ÁFÁ-t, s nem kell neki ÁFA bevallást, ÁFA analitikát vezetni. De rögtön választhatja az ÁFA alanyiságot is az általános szabályok szerint, annak adminisztrációs és egyéb járulékos dolgaival együtt. 2. Az, hogy milyen nyomtatványon kell az APEH felé bejelentkezni függ attól is, hogy milyen vállalkozási formában akarja folytatni a választott tevékenysége(ke)t. Ha egyéni vállalkozó akar inkább lenni, akkor elıször okmányirodában vállakozói igazolvány váltása (ehhez kell erkölcsi), ha társaságot akar létrehozni (társasági szerzıdés) s ügyvéd segítségével a cégbíróság felé történik elıször, aztán jönnek az APEH bejelentések, változás bejelentık, stb. Javaslom, egy ismerıs, vagy közelben lévı könyvelıvel átbeszélni, hogy milyen tevékenységet szeretne, várhatóan milyen bevétellel és költségekkel számolna, s akkor az a
könyvelı/tanácsadó tud közvetlen tanácsot adni, arra vonatkozóan milyen vállakozási forma, milyen adózási mód, ÁFA-ban minek a választása lenne számára célszerő/gazdaságos. Ettıl függetlenül javaslom tájékozódni az APEH honlapon a 2008.Információs füzet olvasásával például. Az egyéni válallkozókra vonatkozóan feltettem ide egy info-t: 4.Az egyéni vállakozók járulékfizetésének alapvetı szabályai Üdv. 09:53 03/16/08 #2 andulka Szia! Ha nem rendszeres tevékenységrıl van szó, akkor talán érdemes lenne adószámos magánszemélyként végezni azt. Ebben az esetben nem kötelezı a min.bér után járulékot fizetni. Számlaképes lenne, csak nem mindegyik kifizetı "szereti", mert szinte teljesen ugyanúgy adózik, mnt a munkabér, és a kifizetınek is kell ugyanúgy járulékot fizetnie (Viszont a fiad is nyilván kevesebb összeget számlázna, mint ev-ként - gyk. a bruttó munkabérét). Költségelszámolásra ugyanúgy lehetısége van, választhatja a 10%-os költséghányad szerinti elszámolást, illetve a tételes elszámolást (ebben az esetben győjtenie kell a költségszámlákat). Tehát - feltételezve, hogy nem rendszeresen állít ki számlát, a tevékenységet csak idıszakosan, egy-egy megrendelés alapján végzi - talán jobban járna adószámos magánszemélyként, mint ev-ként. Üdv. Andi 10:23 03/16/08 #3 kiseva SZia!
Egyetemista választhatja az átalányadózást is, ami eléggé egyszerő, és amíg nappali tagozatos, addig csak a tételes EHO azaz 1950 Ft járulékot kell fizetnie havonta, negyedévente pedig az átalányadó elıleget. Üdv.Évi 02:19 03/17/08 #4 madaraszne999 Szia! Mi is megfutottuk ezt a kört. Egyéni vállalkozói formát választottunk a lányomnak, hobby boltot nyitott. Kellett erkölcsi bizonyítvány ( ez volt idıben kb. két hét ), valamint az okmányiroda által adott adatlapot kellett kitöltenünk és a vállalkozói igazolvány megvolt egy nap alatt. Még az Apeh-hoz kellett a 07T101E lapon bejelenteni azt, hogy hol ırizzük az iratokat. ( Mivel bolt, kellett még az Önkormányzattól a mőködési engedély, ez kb. 1 hét volt) A vállalkozói igazolvány kiváltásához igazolni kell a végzettséget vagy a fiadnak, vagy alkalmazottnak, különben nem adják meg. A terhek: Közép, vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulói/hallgatói jogviszony melletti egyéni vállalkozónak nincsen járulékfizetési kötelezettsége mindaddig, amig nem realizál vállalkozói kivétet, azaz nem vesz ki saját célra a vállalkozásból. Amennyiben van kivét, a fizetési kötelezettség alapja a kivét, mely után fizetendı járulékok: 29% társadalombiztosítási járulék, 8,5% nyugdíjjárulék, 4% egészségbiztosítási járulék 1950.- Ft tételes egészségügyi hozzájárulás csak hallgatói jogviszony esetén. Az hogy meddig hallgató az más kérdés. Szerintem addig, amíg van tárgya, jár az egyetemre/fıiskolára. Amennyiben csak a szakdolgozat/diploma van hátra, már nem számít tanulónak. Vállalkozói szja-t pedig nem kell fizetni még a törvény által elıírt jövedelem minimum után sem a tevékenység megkezdése évében és az azt követı évben, amennyiben a tevékenység megkezdését megelızı 36 hónapban nem folytatott egyéni vállalkozói tevékenységet. Már próbálkoztam a válaszadással pár perce, de valamit nem jól csinálhattam, mert nem tudom hova lett. Ha mégis kétszer tettem meg, bocsi Zsuzsi 11:01 04/16/08
egyetemista átalányadós járuléka Beküldte: kiseva, 15:09, 02/13/08 A helyes válaszért jár: 100 pont Sziasztok! Most már teljesen meg vagyok zavarodva... légyszi segítsetek!!! Nappali tagozatos egyetemista átalányadós egyéni vállalkozónak a jövedelme után kell járulékot fizetni? A 1950 tételes EHO-t megfizette, az utolsó negyedévben volt 800 ezer bevétele, ennek a 60%-a vagyis 480ezer az átalányadó alap. Szóval kell ez után járulék, vagy csak az átalányadó és a különadó? Felhívtam az APEH-ot, ott azt mondták nem kell járulék, de 14% %-os EHO kell, na itt vesztettem el a fonalat, mert szerintem azt semmiképp nem kell fizetnie. Légyszi-légyszi írjatok! Elıre is köszönöm! Válaszok: #1 csirip Szia! Az átalányadó tv sztem csak kieges vállalkozóról és "nem kieges" vállalkozóról beszél. Azaz ha nem kieges,akkor meg vonatkozik rá a minimálbér utáni járulékfizetés. De ez csak az én véleményem. Viszont, sztem, ha pld havi 200 e Ft a bevétele akkor is csak 69 e után fizetne járulékot, meg ha 1200 e Ft akkor is...a többit megfizeti az adóval. Remélem okosabb is hozzászól... 03:39 02/13/08 #2 kiseva Kérdésfelvetı válasza Nappali tagozatos tehát többes jogviszonyos, a minimálbér utáni szerintem nem vonatkozhat, havi kötelezettsége nincs, csak az EHO, de a tényleges jövedelem utáni a kérdés??? 03:52 02/13/08 #3 andulka 2007-ben a Közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonya melletti egyéni vállalkozónak ezt kellett fizetnie: 295-os TB járulék, 8,5%-os nyugdíjjárulék, 4%-os (!!!) egészségbizt. járulék ezek alapja a járulékalapot képezı jövedelem. + 1950 Ft EHO
Járulékalapot képezı jövedelemnek minısül az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységbıl származó bevétel azon része, amelyet az adóelıleg számításakor jövedelemnek kell tekinteni. Ha nem volt vállalkozói kivét, akkor nincs mi után járulékot számolni, mivel az átalányadó alapja nem tartozik az összevont adóalapba. De ez sem 1000%, csak logikusan nekem ez jött ki. Ezt a választ a kérdés feltevıje elfogadta! 03:57 02/13/08 Módosítva: 10:25 02/22/08, 2 alkalommal. #4 kiseva Kérdésfelvetı válasza Váll. kivét nem volt, akkor nem kell a járulék...és ugye a 14% EHO sem??? Az APEH-os szerintem azt rosszul mondta??? Szerintetek?? Köszi az eddigieket is!! 04:06 02/13/08 #5 andulka Na szóval: az apehos csak telefonon tájékoztatott, szóval ez nem hivatalos. :) 2007. évi szabályozás szerint 14%-so EHO -t a vállakozásból kivont jövedelem után kell fizetni - nem tudom, átalányadózónál lehet-e ilyenrıl szó. 04:31 02/13/08 #6 viragmarta60 Szia! Tılem az átalányadós kérdésekben jobban szakavatottak is vannak, mint pl. adotanacs Ani. De mivel nincs vállalkozói kivét, mert nem tételes, hanem átalányadós egyetemista, ezért a tételes havi 1950 Ft a fizetési kötelezettsége, az átalányadó szja alapja úgy van, ahogy számoltad. Mivel megfizeti a tételes EHO-t, ezért már nincs további %-os EHO fizetési kötelezettsége, ha %-os lenne, akkor nem lenne tételes EHO. Üdv: Márti 04:34 02/13/08 #7 kiseva Kérdésfelvetı válasza Ezt a választ a kérdés feltevıje elfogadta!
Köszönöm mindannyiótoknak,hogy ebben a bevallás elıtti sok munkás, zőrös idıszakban is szántatok idıt a válaszra... Szóval akkor nincs járulék és százalékos EHo sem, és hát igen a telefonos APEH-os tájékoztató, az nem hivatalos, ha mailben kértem volna jobban utánanéznek mit írnak le.. 04:44 02/13/08 #8 andulka válasza kiseva üzenetére Elızmények Még abban sem vagyok biztos. Tekintve, hogy mostanában milyen állásfoglalásokat, tájékoztatást adnak ki...:( 04:48 02/13/08 #9 andrasiemilia@chello.hu Mostmár teljesen megkavarodtam! Most akkor ki és mi után kell fizetni a 14 %-os egészségügyi hozzájárulást? Pl.1. egyetemista, többes jogviszonyos ev, vesz ki vállalkozói kivétet, marad kevés vállalkozói jövedelme. Tételes ehó-t fizet. Ennél mi a helyzet? 2. fıáll. ev., tételes eh-t fizet, minimálbér után járulékokat, de kevesebb váll. kivétet realizál, marad vállalkozói jövedelme. Fizet és mi után 14 %-ot? 3. kieg. tev., kevés váll. kivét, marad váll. jöv is. Kell-e fizetni 14 %-ot? 4. evás többes jogviszonyos. Éves bevétele kb. 200.000 Ft. Nála mi a helyzet? Kérlek, segítsetek! Én egyiknek sem számoltam a 14 % eho-t. Vajon nem kell helyesbítéseket beadnom? Bemi 04:51 02/15/08 #10 validitas válasza andrasiemilia@chello.hu üzenetére Elızmények Szia Bemi! 1, 2 és 3. esetben a vállalkozói osztalékalap 25 és 35%-kal adózó része után fizet 14%EHO-t. 4. Evás nem fizet 14% EHO-t. Üdv: Böbe 05:00 02/15/08
#11 andrasiemilia@chello.hu Nagyon köszi a segítséget! Látom, még sokan ülünk a babérjainkon...jó hétvégét! Megérdemeltük! Üdv Nektek! B.Emi 07:00 02/15/08