УГОРСЬКА МОВА 5-9 класів

УГОРСЬКА МОВА 5-9 класів ПРОГРАМА для загальноосвітніх навчальних закладів з навчанням угорською мовою MAGYAR NYELV 5-9. osztály

Bevezető Az anyanyelvi oktatás célja az önazonosság megőrzése és erősítése, a magyar nyelv és irodalom általános fejlesztési és részletes követelményeinek megjelenítése az iskola pedagógiai programjába. Az anyanyelvi oktatás megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást. Egy nemzet nyelve elválszthatatlan a történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerésétől, amelyben fontos szerepet kapnak a hagyományok, szokások továbbörökítése, a nemzeti identitás megalapozása és fejlesztése. A nevelésben különösen fontos a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományok ápolás és a kisebbségi identitástudat megalapozása és fejlesztése. Felkészítés az együttmuűködéshez szükséges nyelvi képességekre, a kulturált nyelvi magatartásra, valamint annak tudatosítására, hogy a kommunikáció egyéni és társas érték, hogy a beszédkultúra a társas-társadalmi megértés fontos eleme. Az anyanyaelv oktatásának feladata: A tanuló ismerje fel az adott nyelv jelentőségét a gondolatok, érzelmek, szándékok kommunikációs eszközeként. Különböző helyzetben tudja használni a tanuló az anyanyelvét, mint a közlés eszközét. Ismerje fel a kétnyelvűség előnyét. Használja a tanuló az írást az önkifejezés eszközeként. Alkalmazza tudatosan az adott nyelv hangtani, szótani és mondattani szabályait. Legyen képes az adott nyelv nyelvtani struktúráinak, kategóriáinak használatára. Az írásbeli közlés során használja biztonságosan a helyzetnek, szándéknak megfelelő stílust, formát. A tanuló legyen képes az adott nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására, és művelt szintű használatára törekedjen. Legyen képes visszaadni írásban egy-egy irodalmi alkotás lényegét, mondanivalóját.

Az 5-9.osztályos tanulók számára írt nyelvi tanterv felépítése osztályonként egy megadott formát követ, amelyben négy szempont érvényesül: 1. A beszéd tárgyköre. 2. A nyelvtan tárgyköre. 3. Szociokulturális tárgykör. 4. Gyakorlati irányvonal. A bevezető részben a beszéd tárgyköre címszó alatt a kommunikációs elv érvényesül, ahol külön szerepet kap a beszédkészségfejlesztés és íráskészségfejlesztés. Az említett kategóriákban szereplő tananyag a tanulók szövegértésére, különböző szituációkban a párbeszéd megfelelő hsználatára, a helyes és szép beszédre, valamint különbözö közlésfajtájú szövegek megértésére helyezi a fő hangsúlyt. A tanterv legterjedelmesebb részét a nyelvtan tárgyköre tartalmazza, ahol az 5-9. osztályos tanulók számára szánt nyelvi tananyag található. Ez a rész fokozatosan ismerteti meg a tanulókkal a nyelvi fogalmakat a hangtantól kezdve, a szó szerkezeti elemeivel folytatva, mondattani és központozási ismeretekkel, a szófaji rendszer felépítésével, a szóalkotás módjainak megismertetésével, a magyar helyesírás alapelveivel, a mondat fajaival, az egyszerű és összetett mondat elemzésével, valamint a magyar nyelv történetének korszkaival. A nyelvtani rész téljesen felöleli a nyelvtani strukturát és az általános iskola befejezéseig megismerteti a tanulókkal az anyanyelv helyes használatára az élet különböző színterein. A tantervben érvényesül az oktatási-nevelési folyamat, mivel a tanítás elválaszthatatlan részét képezi a gyermeknevelés, az identitás kialakítása és megőrzése, s az erkölcsös viselkedésre, a helyes magatartásra való felkészítés. Mindez szorosan összefügg más tantárgyak közötti kapcsolattal, amikor szövegelemző eljárásokrók beszélünk szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában, ahol a tanuló a nevelői célokon kívül az irodalommmal, történelemmmel, földrajzzal is a kapcsolatba kerül, vagy alá- és mellérendelő mondatok sajátosságainak megfigyelésénél az ukrán nyelvvel. A szociokulturális tárgykörben megfogalmazódnak a nemzeti kultúrára jellemző vonások, hagymányok, ünnepek, valamint a magyarság kiemelkedő egyéniségei. Ez a rész magába foglalja magyar nemzet tárgyi és szellemi kultúráját, erkölcsi értékeit, illetve kiemelkedő népköltészti alkotásait, ezek tanulságait, nemzeti jellegét. A gyakorlati irányvonalnál az általános oktatási alkotói készségek alapjaira és gyakorlati elsajátitására helyezi a fő hangsúlyt, valamint az együttműködési és kommunikációs stratégiák megvalósítására.

A magyar nyelv tanítására készült tantervben a tanár megtalálhatja 5-9. osztályra vonatkozó tananyagot és a tanulókkal kapcsolatos állami követelményeket egyaránt. Az oktatandó tananyag részletezi egy-egy osztály évre szóló tananyagának pontos meghatározását, amelyből a tanár számára nyilvánvalóvá válik, milyen témakörök kerülnek oktatásra. Ennek alapján lehetősége nyílik az adott tantárgyból összeállított tanmenet sikeres elkészítésére. A tanterv pontosan meghatározza azokat az elvárásokat a tanulókkal szemben, amelyek a tanítás során számonkérésre kerülnek a tananyag kapcsán. A tanterv hozzájárul a magyar nyelv sikeres tanításához az altalános és a középfokú oktatási intézmények 5-9. osztályban.

Magyar nyelv 5. osztály (105 óra, heti 3 óra, 18 tartalék óra) A beszéd tárgyköre A tanulókkal kapcsolatos állami Az oktatandó tananyag követelmények A beszéd tárgyköre (14 óra) Az összefüggő beszéd A nyelv és a beszéd; a beszédmű: az élőbeszéd és írott beszéd (beszélés, szövegértés, írás, olvasás); a beszéd célja és címzettje; a monológ és a párbeszéd. A helyes beszéd tartalmi és formai követelményei: logikus következetesség, pontosság, tömörség, érthetőség, változatosság, képszerűség. A társadalmi érintkezés szabályai (legyünk udvariasak, szívélyesek, jóindulatúak, hallgassuk figyelmesen, ne szakítsuk félbe beszédtársunkat, ösztönözzük őt véleményének kifejtésére, hallgassuk érdeklődéssel, esetleges ellenvéleményünket úgy fogalmazzuk meg, hogy meg ne sértsük őt; beszéd közben ne hangoskodjunk, ne használjunk durva szavakat, olyasmiről beszéljünk, ami érdekli beszédtársunkat stb.) (gyakorlatilag). A beszéd témája és mondanivalója: a téma és a mikrotéma. A beszéd írott és élőszavas változata. A beszéd vázlata. Közlésfajták a szövegben: az elbeszélő közlés, a leírás, az értekezés. Szövegalkotás saját tapasztalatok alapján, egyes tárgyak és állatok leírása, elemi szintű értekezések. különböztesse meg a következő fogalmakat: beszéd, a beszédmű fajai, monológ, párbeszéd, a beszéd címzettje; a szóbeli és írásbeli közlés; téma és mondanivaló; a szöveg összefüggését biztosító nyelvi eszközök, a nyelvi stílusok azok használati szférái; a közlés típusai; a beszéd műfajai, azok szerkezeti sajátosságai; a helyes beszéd követelményei; határozza meg a beszédmű témáját és mondanivalóját; a szöveg stílusát (társalgási, szépirodalmi, tudományos stílus) azok használati szféráját; a közlésfajtákat (elbeszélés, leírás, értekezés), a szöveg műfaját (elbeszélés, bírálat, jegyzet, levél); a közlés célját és címzettjét. A helyes beszéd követelményeit; találja meg a szöveg egymást meghatározó részeit, a témát és a mikrotémát, ezek és a szöveg egyes mondatai kapcsolatának eszközeit; tudja bekezdésekre tagolni a szöveget; tartsa meg a társadalmi érintkezés és nyelvi magatartás szabályait. A közlés stilisztikai vonatkozásai: a társalgási, a szépirodalmi, a tudományos, a publicisztikai és a hivatali stílus, ezek

használati szférái. A beszéd műfajai: elbeszélés, bírálat, információ, levél; szerkezeti sajátosságai. Beszédkészségfejlesztés A beszéd befogadása A szövegértés társalgási, szépirodalmi, és tudományos stílusú, monológikus és párbeszédes szövegek, elbeszélő, leíró és értekező közlésfajták, különböző műfajú szövegek: elbeszélés, információ, cikk, mese, legenda, monda, dal, vers, találós kérdés, szólás, közmondás elsajátíttatása. Társalgási, szépirodalmi, tudományos stílusú párbeszédes és monológ szövegek néma olvasásának gyakoroltatása; elbeszélő és leíró közlésfajtájú szövegek; elbeszélések, információk, cikkek, mesék, mondák, legendák, dalok, versek, találós kérdések, azonos témájú szólások és közmondások alapján. értse meg első hallásra mások élőbeszédét vagy hangfelvételét; (a társalgási és szépirodalmi stílusú szöveg hangzási időtartalma 4-5 perc, a tudományos szövegeké 3-4 perc); legyen elképzelése a hallott szöveg tartalmáról (mi, hol, mikor, milyen sorrendben történik); prognosztizálja a szöveg általános jellegét a téma és a mondanivaló megfogalmazása alapján; határozza meg a közlés címzettjét és célját a szöveg ok-okozati összefüggéseit, ábrázoló és kifejező eszközeit; tudja némán olvasni a korának megfelelő ismeretlen, különböző stílusú, közlésfajtájú és műfajú szövegeket percenként 100 150 szónyi gyorsasággal; határozza meg és jegyezze meg az olvasott szövegben a legfontosabbat, a témát és a mondanivalót, a részleteket; adjon címet a szöveg egyes részeinek (egyszerű vázlat), tudjon kérdéseket feltenni az olvasott szöveghez és válaszolni azokra; tudja áttekinteni szöveget és abban gyorsan megtalálni a kívánt elemeket (számadatokat, idézőjelbe tett szavakat, nagy kezdőbetűs szavakat stb.); értékelje az olvasott szöveget tartalma, kifejező eszközei stb. szempontjából.

A szöveg reprezentálása Hangos kifejező olvasás gyakoroltatása különféle közlésfajtájú szépirodalmi, tudományos-népszerű szövegek: elbeszélések, információk, cikkek, legendák, mondák, mesék, közmondások, dalok, versek, állatmesék alapján (egyeseket emlékezetből is). Tartalomírás (begyakorló és ellenőrző) egyszerű vázlat alapján. A beszédkészség fejlesztése Leíró, értekező elemeket is tartalmazó elbeszélő jellegű művészi szövegek tartalmának részletes elmondása. Tudományos stílusú szövegek tartalmának részletes elmondása. tudjon kifejezően hangosan olvasni különféle stílusú (társalgási, szépirodalmi, tudományos), közlésfajtájú és műfajú szövegeket a megfelelő gyorsasággal (percenként 80 120 szó), folyékonyan, a kiejtési és hangsúlyozási-hanglejtési normáknak megfelelően; értékelje a hangosan olvasott szöveget tartalma, alakja, alapgondolata, nyelvi megformáltsága szempontjából. legyen képes kifejteni részletesen (szóban és írásban) a hallott és olvasott szépirodalmi és tudományos stílusú, a tantervben előírt típusú szövegeket (100-150 szónyi terjedelemben) önállóan összeállított vázlat alapján a szöveg témájának és mondanivalójának megfelelően, a közlési szándék figyelembevételével, a kompozíció, a nyelvi-stilisztikai sajátosságok és a szerzői elgondolás megtartásával; vegye észre és javítsa ki a fogalmazásban előforduló hibákat; Íráskészségfejlesztés Íráskészség Állatok leírását is tartalmazó elbeszélő jellegű szépirodalmi szövegek tartalmának részletes kifejtése írásban Önálló szöveg alkotása Párbeszéd Párbeszéd dramatizálása a tanulók élettapasztalatainak megfelelő megadott szituáció alapján (viselkedés, magatartás, érdeklődés), képek alapján, meghatározott értékelje saját szövegét tartalma, formája, elgondolása és nyelvi kivitelezése szempontjából. vegye észre és javítsa ki a fogalmazásban előforduló hibákat; értékelje saját szövegét tartalma, formája, elgondolása és nyelvi kivitelezése szempontjából. legyen képes megalkotni és lejátszani bizonyos terjedelmű (két tanulóra számított 6 7 mondatos) párbeszédet a megadott szituációnak, mintának, bevezetésnek, kulcsszavaknak megfelelően, vagy rajzok alapján a megadott cél elérésére (a párbeszéd

párbeszéd folytatásaként. tartalma 3 5 perc); Monológ Dolgozatok (gyakorló és ellenőrző dolgozatok) vázlat nélkül; Beszédkészség Leíró jellegű dolgozatok tárgyakról, állatokról (képek alapján is) szépirodalmi stílusban. Felelés a magyar nyelv órákon és más tanórákon (a megadott vázlat vagy táblázat alapján) tudományos stílusban. Véleménynyilvánítás az osztálytárs feleletéről. Valamely esemény elmondása. Íráskészség Elbeszélő fogalmazás szépirodalmi stílusban valamely eseményről (élménybeszámoló) Leíró jellegű fogalmazás tárgyakról, állatokról szépirodalmi és tudományos stílusban. Értekező jellegű fogalmazás a tanulók tapasztalatai alapján szépirodalmi stílusban. Információ az újságba (az iskola életéről). Hivatalos iratok. Levél a szülőknek, barátoknak. A címzés. Megszólítás, levélkezdő és levélzáró formulák tudjon a témánál maradni, megtartani a magyar irodalmi nyelv normáit, szabályait; gyors válaszaival segítse elő fenntartani a párbeszédet, érvényesíteni a nyelvi magatartás követelményeit; értékelje a szöveget tartalma, formája, alapgondolata és nyelvi megformálása szempontjából; fogalmazzon beszéd- és írásműveket (a programban előírtak szerint) a beszéd céljának, a címzettnek, a közlés fajtájának és stílusának figyelembevételével; tudja fogalmazását a témának és a mondanivalónak megfelelően szerkeszteni; alkalmazza a szövegösszefüggést biztosító nyelvi eszközöket; tudja megválasztani a kommunikáció körülményeinek megfelelő nyelvi (társalgási, szépirodalmi, tudományos) stílust; feleljen meg a helyes beszéd és nyelvi magatartás követelményeinek; vegye észre és javítsa ki saját hibáit fogalmazásának tartalmában, szerkezetében és nyelvi megformálásában; értékelje a szöveget a tartalmi, formai és a nyelvi kivitelezés szempontjából. Tantárgyak közötti kapcsolat. Az irodalmi mű és annak összetevői: a téma és az eszmei mondanivaló; az elbeszélés és a tárgyak, állatok leírása az elemzett művekben; a hősök tetteinek megítélése (irodalom). Tárgyakat, állatokat ábrázoló festmények tartalmának és ábrázoló

eszközeinek szóbeli leírása; gyerekekről szóló tematikus festmények tartalmának elmondása; a egyes tárgyak megfigyelése természet után; rajz közben (ábrázoló műfaj). Történelmi események értékelése ilyen tárgyú szépirodalmi művek elemzésekor (történelem). A nyelvtan tárgyköre (73 óra) Bevezetés (1 óra) A nyelv jelentősége a társadalom életében. Anyanyelvünk: a magyar nyelv Az elemi osztályokban tanultak ismétlése (6 óra) A szófajok; megkülönböztetésük főbb ismérvei. Az ige. A főnév. A melléknév. A számnév. A névmás. A névelő. Az igekötő. A kötőszó. Helyesírás A nagy kezdőbetű. A rövid és hosszú magánhangzók. A kétjegyű hosszú mássalhangzók jelölése. Az ly betű használata. A vessző és a mondatvégi írásjelek. Az idézőjel használata. Az igekötők helyesírása. Tantárgyon belüli kapcsolatok. Lexikológia. Egyjelentésű és többjelentésű szavak. Rokon értelműség és ellentétes értelműség, egyenes és átvitt értelem a tanult szófajok körében. Nyelvtan. A tanult szófajok szerepe a mondat- és gondolatalkotásban. Az és, s, értse meg a nyelv szerepét a társadalom életében, az anyanyelv szerepét az egyes ember életében. ismerje fel az elemi osztályokban tanult szófajokat, tudja meghatározni azok lényeges jegyeit; a szabály tudja példával illusztrálni tudja helyesen írni a szavakat, ismerje az ly helyes használatát helyesen használja az írásjeleket a mondat végén; a halmozott mondatrészek és a megszólítás esetén; magyarázza meg a helyesírást és az írásjelhasználatot tudja felidézni a vonatkozó helyesírási szabályt; észlelje és javítsa ki a helyesírási és központozási hibákat a tanult szabályok alapján; ismerkedjen a helyesírási és az értelmező szótár használatával tudjon mondatot alkotni az adott szófajokkal, rokon és ellentétes értelmű megfelelőikkel egyenes és átvitt értelemben; értékelje a helyes és helytelen szóhasználatot; Tudjon szóbeli és írásbeli szöveget alkotni valamely szociokulturális téma alapján saját tapasztalatai alapján a meghatározott kommunikációs célnak megfelelően.

meg, vagy, de kötőszók használata a szókapcsolatokban. Beszédkultúra. Az irodalmi lexikai norma és a normán kívül eső szavak (vulgarizmusok) megkülönböztetése. A szükségtelen idegen szavak kerülése. A szöveg (retorikai aspektus). Szöveg szerkesztése és javítása saját tapasztalatok alapján. Hangtan. Írás. Helyesírás. (20 óra) Helyes kiejtés A nyelv és a beszéd hangállománya. A beszédhangok képzése. A magán- és a mássalhangzók. A hangjelölés. A hang és a betű. Az ábécé. A régies és az idegen betűk. A magánhangzók. A rövid és a hosszú magánhangzók. A magas és a mély magánhangzók. tudja megkülönböztetni a nyelv és a beszéd fogalmát. értse és tudja megfogalmazni a beszédhang és a betű meghatározását Tudja a teljes ábécét. Tudja gyakorlatban alkalmazni (pl. szótárhasználatkor) Ismerjen olyan szavakat, amelyekben régies (pl. hagyományos írásmódban írt) és idegen betűket (pl. személy- és városnevek) használunk különböztesse meg a rövid és a hosszú, magas és mély magánhangzókat, a zöngés és a zöngétlen, a rövid és a hosszú mássalhangzókat; A hangrend. A magánhangzók illeszkedése. A mássalhangzók. A zöngés és zöngétlen mássalhangzók. A rövid és hosszú másssalhangzók. A j hang jelölése. A szóvégi h. ismerje az egy- és a kétjegyű hosszú mássalhangzók jelölésének szabályait az idevonatkozó elválasztási szabályokkal együtt; alkalmazza helyesen a j és ly betűket, ismerje a szóvégi h ejtésének szabályát A mássalhangzó-változások A mássalhangzók hosszúságának jelölése. A kétjegyű hosszú mássalhangzók. A ismerje és gyakorlatban alkalmazza a mássalhangzó-változások (hasonulás,

hasonulás, a részleges hasonulás, a teljes hasonulás. Az összeolvadás. A mássalhangzó-rövidülés.. Az összeolvadás és annak írásban is jelölt esetei. A szótag. A szótagolás. összeolvadás) kiejtésbeli és helyesírási szabályait; tudja az írásban jelölt és jelöletlen összeolvadás eseteit; tudja megindokolni az írásmódot; felismerni és kijavítani a helyesírási és kiejtési hibákat; ismerje a szótagolás szabályait; A mássalhangzó-rövidülés. A szótag. A szótagolás. A szótag szerkezete. A hangok helyes ejtése. Helyesírás. Az elválasztás szabályai. A helyesírási szótár. A helyesírási hiba és annak egyezményes jelölése ismerje a helyesírási szótárt, tudja használni. tudjon helyesen fogalmazni és írni, legyen képes társa fogalmazási és helyesírási hibáit felismerni és javítani Tantárgyon belüli kapcsolatok. Lexikológia. Új szavak és frazeologizmusok elsajátíttatása. Nyelvművelés. A vegyes hangrendű szavak illeszkedése. A mássalhangzó-kapcsolatok helyesírása és ejtése. A szóhasználat bonyolultabb eseteinek elsajátíttatása. A szöveg (retorikai aspektus). A hangok és hangkapcsolatok helyes ejtése, a javítható beszédhibák kiküszöbölése A hanglejtés mint retorikai eszköz, a logikai hangsúly, a szünet, a beszédtempó, a hangszín és a beszéddallam helyes gyakorlati alkalmazása Tantárgyak közötti kapcsolatok Az irodalmi művek, nyelvtörők, gyermekversek helyes hangképzéssel, tempóval stb. való hangoztatása (irodalom). A magyar helyesírás alapelvei 6 óra A szavak csoportosítása és írása a magyar A tanuló ismerje a magyar helyesírás

helyesírás alapelvei szerint. Kiejtés szerinti írásmód Szóelemző írásmód Hagyományos írásmód Egyszerűsítő írásmód alapelveit. Tudja csoportosítani, kategorizálni a szavakat. Fel tudja ismerni egy adott szó helyesírásának módját. A hangalak és jelentés kapcsolata (10 óra) Hangutánzó szavak Hangulatfestó szavak. Az egyjelentésű és többjelentésű szavak. Azonos alakú szavak. Rokon értelmű szavak. Hasonló alakú szavak. Ellentéres jelentésű szavak. A szó szerkezeti elemei. A szóelemző írásmód (8 óra) A szótő és változatai: alaptő, melléktő. A toldalékok: a képző, a jel, a rag. Helyesírás. A szó elemeinek írásban történő jelölései. A tárgy ragja. A múlt idő jele. Tantárgyon belüli kapcsolatok. Lexikológia és frazeológia. Új szavak és állandó szókapcsolatok elsajátíttatása. Szófajtan. A tanult szófajok sajátosságai. Nyelvművelés és stilisztika. Érzelmileg színezett képzős származékszavak használata a szöveg élénkítésére, kifejezőbbé tételére. A szövegkohézió eszközei. A helyes szóhasználat elsajátíttatása A szöveg (retorikai aspektus). A téma megjelölése, a kulcsszavak, a kifejtés logikus következetessége. Ismerje a hangalak és jelentés kapcsolatát, tudja megkülönböztetni azokat egymástól, a szavakat tudja megfelelően csoportosítani és felismerni. tudja a szavakat szerkezeti elemekre bontani különböztesse meg a szó és szóalak fogalmát; ismerje fel az azonos tövű szavakat; helyesen alkalmazza a szóelemek jelölését ismerje fel és javítsa ki a helyesírási és kiejtési hibákat és lexikai vétségeket a tanult szabályok keretében; alkosson mondatokat és kisebb szövegeket olyan képzett, jeles-ragos szavak alkalmazásával, amelyek érzelmileg színezik és kifejezőbbé teszik azt; ismerje fel a szóképzésben rejlő stilisztikai lehetőségeket Tudja megfogalmazni a szöveg témáját, megtalálni a kulcsszavakat stb.

Mondattani és központozási ismeretek (12 óra) A szószerkezet fogalma, nyelvi megformáltsága, fajai. Az alanyi állítmányi, az alárendelő és a mellérendelő szószerkezet, ezek sajátosságai. A szószerkezet és az állandó szókapcsolat különbsége. A mondat; a mondat nyelvtani alapja Az alany és az állítmány. A hiányos (egy fő mondatrészes) mondat. A mondat fajai a megnyilatkozás célja, indítéka szerint. A kijelentő, felkiáltó, óhajtó, felszólító és kérdő mondat. Helyesírás. A mondatvégi írásjelek (ismétlés). A nyelvhasználati, helyesírási és központozási hibák és jelölésük Tantárgyon belüli kapcsolatok Lexikológia. Új szavak és kifejezések, szólások, közmondások, szállóigék elsajátítása. Szótan. A tanult szófajok szószerkezeti sajátosságai. Beszédkultúra és stilisztika A szószerkezetek gyakorlati felismerése, a nyelvi megformálásukban előforduló hibák javítása. Az egyes mondatfajták hanglejtése, hangoztatása. Az egyes mondatfajták használata a tanult nyelvi stílusban. tudja megkülönböztetni a szószerkezetet az analitikus szóalaktól és a mondattól; tudja felismerni a mondatfajtákat a megnyilatkozás indítéka szerint, a mondathatárokat a szövegben, tagmondatokat az összetett mondatban, a szószerkezeteket, a mondat grammatikai alapját; helyesen intonálja a különféle mondatfajtákat; tudja helyesen használni és megindokolni a mondatvégi írásjeleket; ismerje fel és javítsa ki a helyesírási és központozási hibákat; tudjon rokon értelmű megfelelőket, köztük frazeologizmusokat keresni szavakhoz, ismerje a közhasználatú frazeológiai egységek jelentéseit; határozza meg a szöveg témáját (szószerkezetek és mondatok alakjában); mondja el saját szavaival a hallott és olvasott szöveget, szólások és közmondások alkalmazásával; a beszédben használjon a célnak megfelelő képes kifejezéseket, különböző fajú és szerkezetű mondatokat, szólásokat; tudjon nyelvi, nyelvtani témákról értekezni, megállapításait példákkal alátámasztani. tudjon helyesen felépíteni egy leíró, közlő és értekező szöveget. Merje használni a bizonyítás és cáfolás nyújtotta lehetőségeket A szöveg (retorikai aspektus). A szóbeli és írásbeli közlés tömör megfogalmazásának tökéletesítése; a hallott információ

elmondása saját szavakkal; szólások, közmondások használata a szövegben; fogalmak meghatározása. Tantárgyak közötti kapcsolatok. irodalmi művekből vett idézetek, részletek alkalmazása a nyelv i elemzéskor(irodalom) Alkalmi (ünnepi) szövegek szerkesztése (történelem, kultúra, művészettörténet). A mondat bővítő részei (6 óra) A tárgy, a határozó, a jelző. Tantárgyon belüli kapcsolat Lexikológia. Új szavak és frazeologizmusok elsajátíttatása. Szótan. A bővítmények és a kapcsolata. szófajok Nyelvkultúra. A szóhasználat bonyolultabb eseteinek elsajátíttatása. A szöveg (retorikai aspektus). A tárggyal, határozókkal, jelzőkkel történő mondatbővítési készség fejlesztése, fogalmak leíró meghatározása, értekező jellegű szövegalkotás, rövid történetek, események elmondása. legyen képes felismerni a bővítmények fajait; tanulja meg a bővítmények egyezményes jeleinek használatát; tudja bővíteni a mondatot tárggyal, határozókkal, jelzőkkel; értse a bővítmények és a szófajok meghatározásait, tudja megkülönböztetni a szótan és a mondattan szerkezeti egységeit fejlessze fogalmazási készségét, építse jól fel mondandóját önálló véleményt alkosson a hallottakról, olvasottakról, eseményekről stb. Tantárgyak közötti kapcsolatok. A díszítőjelző, a hasonlat, a tájleírás, az irodalmi portré, ezek szerepe az irodalmi ábrázolásban (irodalom). A halmozott mondatrészek (kötőszó nélkül, valamint és, s, meg, vagy kötőszókkal) (4 óra) Az általánosító szó szerepe a halmozott mondatrészek előtt. Az összetett mondat (kötőszó nélküli és kötőszós szerkesztés) Helyesírás. Vessző a halmozott mondatrészek között. Kettőspont az ismerje fel a halmozott mondatrészeket és az általánosító szót, a megszólítást, a tagmondatokat az összetett mondatokban; helyesen intonálja a halmozott mondatrészeket, megszólításokat tartalmazó mondatokat és az összetett mondatokat; használja helyesen az írásjeleket a halmozott mondatrészek, megszólítások esetén és az

általánosító szó után. Írásjelek a megszólítás kiemelésére. Vessző az összetett mondat tagmondatai között, kötőszó nélküli és kötőszós szerkesztés esetén. Tantárgyon belüli kapcsolatok Lexikológia. Új szavak és frazeologizmusok elsajátíttatása. Nyelvkultúra. A halmozott mondatrészeket, megszólítást tartalmazó mondatok, összetett mondatok helyes intonálása; megszólítások használata a társalgási és a szépirodalmi stílusban. A szöveg (retorikai aspektus). Elbeszélő és leíró szövegalkotási, párbeszéd-szerkesztési készségek fejlesztése a figyelemkeltés retorikai eszközeinek alkalmazásával. összetett mondatban, ismerje fel az ide vonatkozó helyesírási vétségeket alkosson mondatokat halmozott mondatrészekkel, megszólításokkal; értékelje a halmozott mondatrészek, megszólítások, összetett mondatok szerepét a szövegben (stilisztikai színezet); tudjon párbeszédet szerkeszteni megadott téma vagy szituáció alapján; tudjon elbeszélő és leíró beszédműveket szerkeszteni különböző szerkezetű egyszerű és összetett mondatok alkalmazásával. A nem verbális jelek használatának elsajátítása. A nemzeti kultúra jellemző vonásai, hagymányai, ünnepei, kiemelkedő egyéniségei. A magyar nemzet szimbólumai, a nemzet tárgyi és szellemi kultúrája, erkölcsi értékei. Kiemelkedő népköltészti alkotások, ezek tanulságai, nemzeti jellege. Szociokulturális tárgykör Gyakorlati írányvonal ismerje a nemzeti kultúra jellemző vonásait, tartsa tiszteletbe a nemzeti hagyományokat, ünnepeket, tisztelje a nemzet kiemelkedő nagyjait, tartsa tiszteletbe a nemzeti szimbólumokat, szellemin értékeit, nemköltészeti alkotásait Az általános oktatási alkotói készségek alapjai és gyakorlati elsajátitása. Együttműködési és kommunikációs stratégiák megvalósítása. alkalmazza a alkotói készségeket a tanulás folyamatában, tudja használni az együttműködési és kommunikációs stratégiákat agyakorlatban. 18 tartalék óra: 6 összefoglalő óra 6 ellenőrző dolgozat 6 elemzés, javítás

Magyar nyelv 6. osztály (122 óra, heti 3,5 óra, 23 tartalék óra) A tanulókkal kapcsolatos állami Az oktatandó tananyag követelmények A beszéd tárgyköre (12 óra) Bevezetés. A beszédről és a kommunikációról tanultak ismétlése. A beszédkészség fajai (szövegértés, olvasás, beszéd, írás). A beszédhelyzet és annak összetevői: a beszélő, a hallgató (címzett), a beszéd témája és alapgondolata (üzenet). A szöveg és annak szerkezete: bevezetés (indítás), kifejtés, befejezés. A mondatok kapcsolódása a szövegben (gyakorlatilag). figyelmesen hallgatja mások beszédét (elbeszélést, előadást, közleményt stb.); kifejezően olvas különböző közlésfajtájú, műfajú és stílusú szövegeket a kellő tempóban, értelmesen, a helyes kiejtési és hanglejtési normák megtartásával; elmondja a hallott vagy olvasott szöveg tartalmát önállóan összeállított vázlat alapján egészében vagy részleteiben; megérti és megjegyzi a hallottakat, olvasottakat; rögzíti a hallott szöveg fontosabb tartalmi momentumait; elemzi a szöveg szerkezetét; Beszédkészségfejlesztés Különböző közlésfajtájú, műfajú és stílusú szövegek kifejező olvasása. Tartalomelmondás (egyszerű és részletes vázlat alapján). Elbeszélő jellegű szépirodalmi szöveg tartalmának vagy részletének (szó- és írásbeli) reprodukálása. Párbeszédszerkesztés a tanulók életéből, érdeklődési köréből vett témákra. kijelöli a szöveg mikrotémáit; felismeri a mű szerkezetének részeit, műfaji és stilisztikai sajátosságait; elkészíti az olvasott szöveg egyszerű vázlat; párbeszédet szerkeszt megadott szituáció alapján és megszabott terjedelemben; kifejti saját álláspontját a megvitatott témával kapcsoltban; megtartja a társalgás és a nyelvi etika szabályait és az irodalmi nyelv normáit; szöveget alkot szóban és írásban (a programban megjelölt közlésfajtáknak megfelelően) a beszédhelyzet

figyelembevételével; Íráskészségfejlesztés Fogalmazás (egyszerű vázlat alapján). Leíró és értekező jellegű szó- és írásbeli szövegek alkotása a tanulók élményei és képek alapján. Értekező jellegű szó- és írásbeli szövegek alkotása saját megfigyelés és benyomások alapján (emberek tetteiről, viselkedéséről). Elbeszélő szöveg alkotása (szóban és írásban) benyomások és zsánerképek alapján. önálló anyaggyűjtést végez különböző forrásokból és rendszerezi az anyagot; összeállítja beszéd- vagy írásművének egyszerű vázlat; megválasztja a beszédhelyzetnek megfelelő (társalgási, tudományos, szépirodalmi, hivatali) stílust; megválasztja a beszéd- vagy írásmű témájának megfelelő nyelvi eszközöket. A nyelvtan tárgyköre (87 óra) Ismétlés (4 óra) Az előző osztályban tanultak ismétlése. A szófaji rendszer felépítése (4 óra) A szavak szófaji csoportokba való besorolásának kritériumai. A magyar nyelv szófaji rendszere. Fogalomszók, viszonyszók, mondatszók. A két vagy több szófaji kategóriához tartozó szavak. Szófaji kereszteződés. A főnév (15 óra) A főnév fogalma és fajai. A tulajdonnevek csoportjai (személynév, állatnév, földrajzi nevek, intézménynevek, márkanevek, címek) A főnévi szótövek és toldalékaik. A szótő és változatai. Az alaptő és a melléktő. A főnévi tövek típusai. A főnév jelei és ragjai. A birtokos személyjelezés. Főnévképzés. A főnevek képzői. Az összetett főnevek és fajaik ismerje a szóelemeket tudja, hogy a főnév a névszók csoportjába tartozik; megkülönbözteti azokat a szavakat, amelyek élőlényeket, élettelen tárgyakat vagy gondolati dolgokat jelölnek; helyesen használja a főnév kérdéseit; ismerje fel a mondatban vagy szövegkörnyezetben a főnevet; tudja megkülönböztetni a köznevet és tulajdonnevet; osztályozza és csoportosítsa a köznevet (egyedi, gyűjtő- anyagnevek) tudja megkülönböztetni a tulajdonnevek csoportjait, alkalmazni helyesírásuk szabályait; tudatosítsa, a gyakorlatban tudja alkalmazni a földrajzi nevek helyesírását: egybe, külön és kötőjellel; ismerje fel a főnévi szótöveket és változataikat;

A főnév mondatrészi szerepe Helyesírási tudnivalók A tulajdonnevek helyesírása. A -val, -vel ragos főnév. Az -i képzős tulajdonnév, a régies és idegen családnevek. A földrajzi nevek helyesírása, toldalékolása. Intézménynevek, címek helyesírása. Nyelvművelés A hagyományos és az idegen írásmódú családnevek helyes ejtése. A szóhasználat bonyolultabb eseteinek elsajátíttatása. Tantárgyak közötti kapcsolat alkalmazza a jelekről tanultakat; ismerje fel a birtokos szerkezetet és nyelvi jeleit; tudja alkalmazni a személyjeleket, a -k többesjelet valamint az -é birtokjelet és az -i birtoktöbbesítő jelet; tudja, hogy a rag a főnév mondatrészi szerepét jelöli, ismerje a főnévhez járuló -t tárgyragot, a birtokos jelző -nak, -nek ragját, a határozóragokat; tudatosítsa, hogy a rag lezárja a szóalakot; ismerje fel a főnevek szerkezeti elemeire bontásánál, hogy a főnevek között sok a képzett szó; A főnevek szerepe a földrajzi és történelmi tárgyú szövegekben. Az úgynevezett beszédes tulajdonnevek a szépirodalmi művekben (irodalom). Földrajzi nevek a mesékben (földrajz). A magyar és az ukrán névszóragozás különbségei. A csak többes számú főnevek hiánya a magyar nyelvben (ukrán nyelv). A névelő (4 óra) A névelő fogalma, szerepe, fajai. A határozott és határozatlan névelő. Használatuk szabályai. A névutó (6 óra) A névutó fogalma, fajai, alaktani jellemzése és nyelvtani szerepe. A hely-, idő- és elvontabb viszonyt kifejező névutók. Irányhármasság a névutók rendszerében. Helyesírási tudnivalók A -t a névutók végén. A közül közé értelmezze a névelő fogalmát, funkcióját; tudja elhelyezni a viszonyszók csoportjában; határozza meg helyét; ismerje fel fajait (a, az, egy); ismerje fel, hogy az egy határozatlan névelő nyomatéktalanná vált tőszámnév; tudja, mikor, hol alkalmazható a határozott névelő. tudja meghatározni a névutó fogalmát; ismerje a mondattani szerepét; ismerje az irányhármasság elvét a névutók rendszerében; alkalmazza a névutók személyragozott alakját tudja megkülönböztetni a névutós szerkezetet a szószerkezettől

névutók. Tantárgyak közötti kapcsolatok A névutó hiánya az ukrán nyelvben; az elöljáró szók hiánya a magyar nyelvben (ukrán nyelv). A melléknév (12 óra) A melléknév fogalma, fajai, alaktani, mondattani jellemzése. Melléknévi szótövek és tőváltozatok. A melléknévképzés. Az összetett melléknevek A melléknév fokozása. A melléknév mondatbeli szerepe. Helyesírási tudnivalók Az -ú, -ű, -jú, -jű végű melléknevek Az -i képző, a tulajdonnév -i képzős származékai A szó értékű melléknevek helyesírása Nyelvművelés A rokon értelmű melléknevek helyes használata, a kicsi és kis melléknevek helyes alkalmazása Tantárgyon belüli kapcsolatok Szókészlettan. A rokon értelmű melléknevek rendszere. Mondattan. A melléknevek mondatbeli szerepe. Tantárgyak közötti kapcsolat A melléknév szerepe a szépirodalmi művekben, a díszítő jelző (irodalom). értelmezze a melléknév fogalmát, funkcióját; tudja alkalmazni a kérdéseit; tudja megkülönböztetni a két fő csoportját (faját); az érzékszerveinkkel érzékelhető és az érzékszerveinkkel közvetlenül nem tapasztalható melléknevet; alkalmazza a mellékneveknek azt a tulajdonságát, hogy az kifejezheti a tulajdonságok kisebb vagy nagyobb mértékét, tehát fokozható; ismerje fel a melléknév három fokát (alapfok, középfok, felsőfok), azok jeleit ismerje fel a mondatban és a szövegkörnyezetben a melléknevet; tudjon ellentétes és rokon értelmű mellékneveket gyűjteni; ismerje fel a melléknévi tőtípusokat és azok változatait; ismerje fel a képzett mellékneveket, alkalmazva a szóelemző írásmód alapelvét; különböztesse meg a névszókból és az igékből képzett mellékneveket; ismerje és alkalmazza a gyakorlatban a melléknevek helyesírásának szabályait A főnév és a melléknév egyeztetésének hiánya a jelzős szerkezetben (ukrán nyelv).

A számnév (10 óra) A számnév fogalma, fajai: határozott, határozatlan számnevek, tőszámnevek, sorszámnevek és törtszámnevek. A számnévi szótövek. A számnévképzés; az összetett számnevek. A számnév mondatbeli szerepe. Helyesírási tudnivalók Ha betűvel írjuk a számnevet. Ha számmal írjuk. A tő, sor és törtszámnevek helyesírása. A keltezések helyesírása. Írásjelek használata a számneveknél. Tantárgyak közötti kapcsolat tudja, hogy mennyiségjelzői és alanyiállítmányi szerepben a számnév mindig ragtalan, egyéb mondatrészi szerepben ragozott (tárgyrag, birtokos jelző, határozórag); tudja megnevezni a számnév jellemző határozóragját tudja, értse, hogy a melléknévi értelemben használt számnév a mondatban mennyiségjelző, de lehet névszói állítmány is; a főnévi értékű számnév bármely főnévvel kifejezhető mondatrész lehet; jegyezze meg az egy számnév helyesírását; az összetett számnevek mássalhangzóinak viselkedését; tudja alkalmazni a számnevek egybe- és különírásának szabályát; jegyezze meg a keltezések helyesírásánál a pontok használatát Különbségek a magyar és az ukrán nyelvben a számnevek toldalékolásánál és a főneves szerkezeteknél (ukrán nyelv). A névmások (8 óra) A névmás fogalma, fajai, csoportosítása. 1. A főneveket helyettesítő névmások a. a személyes névmás ragos, névutós alakjait helyettesítő szavak; b. a birtokos névmás; c. a visszaható névmás; d. a kölcsönös névmás. Főneveket, mellékneveket és számneveket helyettesítő névmások: a. a mutató névmás; b. a kérdő névmás; c. a vonatkozó névmás; d. a határozatlan névmás; e. az általános névmás. A névmások mondatbeli szerepe. A fölöslegesen használt névmások kiküszöbölése. ismerje fel, hogy a névmások főneveket, mellékneveket és számneveket helyettesítő szavak, önálló fogalmi jelentéssel nem rendelkeznek; tudja megkülönböztetni a két fő csoportjukat ismerje fel mondat vagy szövegkörnyezetben a névmásokat; tudja felsorolni a személyes névmásokat; értse meg, s tudatosítsa, hogy a személyes névmás nem kaphat jeleket, ragokat, névutókat; tárgyas alakjai rendhagyóak: engem, engemet; téged, tégedet; őt; értse, hogy a birtokos névmások a személyes névmások hiányzó -é jeles alakjait helyettesítik tudatosítsa, hogy a mutató névmás lehet főnévi, melléknévi és számnévi; ismerje fel, hogy ezek a csoportosítások

A tantárgyak közötti kapcsolat A névmások szerepe a szépirodalmi szövegekben. A nyelvjárási névmási formák kiküszöbölése a tanulók beszédéből. Az idézet (5 óra) Az meghatározása Az idézet és az idéző mondat szerepe Az idézés mondatformái és helyesírása A párbeszéd (5 óra) A párbeszéd jellemzői, ismertetőjegyei A párbeszéd helyesírása A frazeológia (10 óra) A nyelv szókészlete archaizmus, neologizmus, idegen szavak, hangalak és jelentés viszonya Szólások, közmondások A szó alakja és jelentése (10 óra) A hangalak és a jelentés kapcsolata. Egyjelentésű és többjelentésű szavak. Az azonos alakú szavak. A hasonló hangzású szavak. A rokon értelmű szavak. Ellentétes jelentésű szavak. Hangutánzó és hangulatfestő szavak. A nemzeti kultúra jellemző vonásai, hagymányai, ünnepei, kiemelkedő egyéniségei. A magyar nemzet szimbólumai, a nemzet tárgyi és szellemi kultúrája, erkölcsi értékei. Kiemelkedő népköltészti alkotások, ezek tanulságai, nemzeti jellege. Szociokulturális tárgykör Gyakorlati írányvonal érvényesek a kérdő, a vonatkozó, a határozatlan, valamint az általános névmásokra is; különböztesse meg az egybe- és különírást a tagadó névmásoknál; ismerje a -sem tagadószó használatának szabályait a tagadó névmások után. ismerje az idézet meghatározását tudja az idézet írásának típusait és helyes formáját jegyezzen meg idézeteket a nyelvről, a nyelv szépségéről ismerje a párbeszéd meghatározását helyesen alkalmazza a párbeszédjelet a párbeszédek írásbeli rögzítésére használja helyesen a mondatvégi írásjeleket a különböző mondattípusoknál tudja, hogy egyetlen párbeszédnyitó gondolatjellel több mondat is elmondatható a szereplővel Ismerje a frazeológia meghatározását, jelentését tudja nyelv kifejezéskészletének típusait, osztályozását, értse az archaizmus, neologizmus, idegen szavak fogalmát, a hangalak és jelentés viszonyát, ismerje a szólásokat és közmondásokat ismerje a hangalak és a jelentés közötti kapcsolatot, ismerje a különbséget az egyjelentésű és többjelentésű szavak között, tudja helyesen használni a szavak különböző alakjait ismerje a nemzeti kultúra jellemző vonásait, tartsa tiszteletbe a nemzeti hagyományokat, ünnepeket, tisztelje a nemzet kiemelkedő nagyjait, tartsa tiszteletbe a nemzeti szimbólumokat, szellemin értékeit, nemköltészeti alkotásait Az általános oktatási alkotói készségek alkalmazza a alkotói készségeket a tanulás

alapjai és gyakorlati elsajátitása. Együttműködési és kommunikációs stratégiák megvalósítása. folyamatában, tudja használni az együttműködési és kommunikációs stratégiákat agyakorlatban. 23 tartalék óra: 7 összefoglalő óra 7 ellenőrző dolgozat 7 elemzés, javítás 2 a tanár belátasa szerint Magyar nyelv 7. osztály (87 óra, heti 2,5 óra, 17 tartalék óra) A tanulókkal kapcsolatos állami Az oktatandó tananyag követelmények A beszéd tárgyköre (10 óra) A beszéd és kommunikáció A beszédről és a nyelvi kommunikációról, a szövegről és a stílusokról tanultak ismétlése. Az olvasás fajai: ismertető, ismeretszerző, válogató olvasás. Az elbeszélő szöveg szerkezete, hármas tagolódása, jellemző sajátosságai figyelmesen hallgatja és megérti a felolvasott ismeretlen szöveget; kijelöli a hallott vagy olvasott szöveg tartalmi-logikai egységeit; elkészíti a hallott szöveg egyszerű vázlat és az olvasott szöveg részletes vázlatát; szabadon reprodukálja a különböző stílusú, közlésfajtájú és műfajú szövegeket; kifejezően olvas, megfelelő tempóban, folyékonyan, helyes kiejtéssel és helyes hangsúlyozással mindenfajta szöveget; Beszédkészségfejlesztés Az elbeszélő mű hősei. el tudja mondani a hallott vagy olvasott

A hősök leíró (és értekező elemeket is tartalmazó) jellemzése. A hősök külső jellemzésének és a munkafolyamatok leírásának mikéntje. A párbeszéd szerepe az elbeszélő műben. szöveg részletes vagy vázlatos tartalmát önmaga összeállította egyszerű és részletes vázlat alapján (szóban és írásban); el tudja mondani a hallott vagy olvasott szöveg részletes vagy vázlatos tartalmát önmaga összeállította egyszerű és részletes vázlat alapján (szóban és írásban); párbeszédet szerkeszt megadott témára és terjedelemben Íráskészségfejlesztés Anyaggyűjtés elbeszélő közlésfajú szöveghez. Az anyag rendszerezése. Részletes vázlat készítése önálló elbeszélő jellegű szöveg alkotásához. A szöveg megalkotása. fogalmazásokat alkot (szóban és írásban) a programban megjelölt témakörben; elkészíti saját fogalmazványának egyszerű vagy részletes vázlatát; el tudja mondani a hallott vagy olvasott szöveg részletes vagy vázlatos tartalmát önmaga összeállította egyszerű és részletes vázlat alapján (szóban és írásban); A nyelvtan tárgyköre (60 óra) ki tudja választani a mű témájának és stílusának megfelelő nyelvi eszközöket; Ismétlés A magyar szófaji rendszer. (4 óra) A névszókról (a főnév, a melléknév, a számnév, a névmás) a névelőről, a névutóról tanultak ismétlése. ismerje a magyar szófaji rendszer struktúráját, a szófaji csoportok közötti összefüggéseket; ismerje és alkalmazza a gyakorlatban a főnévről, melléknévről, számnévről, névmásokról, névelőről, névutóról tanult nyelvtani ismereteket; ismerje fel mondat- és szövegkörnyezetben a tanult szófajokat; legyen tisztában a névszókkal kapcsolatos helyesírási tudnivalókkal, tudja azokat alkalmazni; Az ige (3 óra) tudja meghatározni az ige jelentéstani,

Az ige fogalma, jelentése, kérdései. A cselekvés, történés létezés kifejezése igékkel. Az ige mondatrészi szerepe. Az ige más szófaj szerepében. alaktani és mondattani sajátosságait; tudja felsorolni azokat a kérdéseket, fogalmi, jelentésbeli sajátosságokat, amelyek alapján az ige felismerhető, elkülöníthető más szófajoktól; ismerje fel a mondat-, illetve szövegkörnyezetben az igét; tudjon mondatokat, szöveget szerkeszteni a megadott igékkel; Az ige fajai (6 óra) - Az ige fajai a cselekvő és a cselekvés kölcsönös viszonya szerint: a cselekvő, műveltető, szenvedő, visszaható és ható igék. Képzőik. - Az ige fajai a cselekvés irányulása szerint: A tárgyas és a tárgyatlan igék. - Az ige fajai a cselekvés, történés minősége szerint: a tartós: folyamatos és gyakorító; és a pillanatnyi cselekvést kifejező: kezdő, mozzanatos és befejezett igék. Az igetövek (2 óra) Az egyalakú igetövek A többalakú igetövek Helyesírási tudnivalók A különböző tőtípusok váltakozása az igealakokban Az elavult (archaikus) tövek (pl. hí, ví, jő, búvik). értse és tudatosítsa az igék csoportosításának három különböző szempontját: a cselekvő és a cselekvés viszonya; a cselekvés irányulása; a cselekvés, történés minősége szerint; ismerje fel a jelentésbeli és alaktani ismertetőjegyek alapján a cselekvő, műveltető, szenvedő, visszaható és a ható igéket; tudatosan alkalmazza a különböző igefajtákat mondat- és szövegkörnyezetben; érzékelje a különböző igefajták hangulati és stílusértékét. értelmezze az egy- és a többalakú igetövek fogalmát; tudja megkülönbözteti a gyakorlatban a különböző igetőtípusokat, tudja meghatározni tetszés szerinti ige tőtípusát; ismerje és alkalmazza a gyakorlatban a különböző tőváltozatokat; ismerje a szótári (szabad) tő és a nem szótári (kötött) tő fogalmát, a tőváltozatok alapján tudja megállapítani bármely igéről, milyen típusba tartozik; Az igeképzés (4 óra) ismerje az igeképzők és az igeképzés

Igeképzés igetövekből és névszótövekből.. Az igéhez járuló és a névszóhoz járuló igeképzők. Az igemódok (3 óra) Az igemódok nyelvtani jelentése. Az igemódok: a kijelentő, a feltételes, a felszólító mód. fogalmát; biztonsággal alkalmazza a helyesírási tudnivalókat a gyakorlatban. A tanuló ismerje a kijelentő, feltételes és felszólító igemódokat, értelmezze az igemódok fogalmát; tudja megkülönböztetni az igemódokat a gyakorlatban; tudja helyesen alkalmazni szóbeli szövegalkotásban, alkalmazza helyesírását Az igeidők (3 óra) Az igeidők nyelvtani jelentése Az igeidők: a jelen, a múlt és a jövő idő. Az igeidők jelei. értelmezze az igeidők fogalmát; ismerje az igemódok és az igeidők közötti összefüggéseket; ismerje fel és tudatosítsa, hogy az igéhez járuló jelek egyszerre fejezik ki az igealak módját és idejét; ismerje fel és tudja alkalmazni a gyakorlatban valamennyi mód és időjelet; Az ige száma és személye (2 óra) Nyelvtani kifejezésük eszközei: az igei személyragok. Helyesírási tudnivalók Az igei jelek helyes használata. Nyelvművelés A feltételes mód jelének helyes használata (nákolás). A kijelentő és a felszólító módú alakok helyes használata a -t végű igék esetében Az igeragozás (5 óra) Az igei személyragok. Az igeragok jelentése. tudatosítsa az ige jelentése az alanyhoz való viszonyán kívül a nyelvtani tárgyhoz való viszonyulást is kifejezheti; értelmezze és tudja megkülönböztetni a gyakorlatban az alanyi és tárgyas ragozású igealakokat; tudatosítsa, hogy a kivételes, átvitt értelmű eseteket leszámítva a tárgyatlan igéknek csak alanyi ragozásuk lehet, a tárgyas igéknek pedig alanyi és tárgyas ragozásuk egyaránt van; Ismerje az általános és a határozott ragozást, Ismerje fel az alanyi és tárgyas igeragokat,

Az alanyi és tárgyas igeragok. Az igealakok szerkezete: (szótől+jel+személyrag). ismerje, értse az ikes ige fogalmát; 1. Az alanyi ragozás Az alanyi igeragok rendszere, nyelvtani jelentésük. Az ikes igék ragozása. Igeragozás minden módban és időben. 2. A tárgyas ragozás A tárgyas igeragok, nyelvtani jelentésük. Tárgyas igeragozás minden módban és időben. Az ikes igék ragozása (1 óra) Az ikes igék sajátos személyragjai. Az ikes igeragozás kialakulásának története, a körülötte kialakult viták. Az ikes ragozás jelenlegi formái: állandó, felemás és változó ikes igék. A nyelvtudomány mai álláspontja az ikes ragozásról. Az igekötő (2 óra) Az igekötő fogalma, szerepe, kapcsolata az igével, helyesírása Az igekötők funkciója Az igekötős igék helyesírása (egyenes, fordított, megszakított szórend esetén), összefüggése az értelmi hangsúllyal. tudatosítsa a különbségeket ezen igék ragozásában tudatosítsa a helyes használatukat az élőbeszédben tudja meghatározni az igekötő fogalmát, nyelvi szerepét, jelentésmódosító funkcióit ismerje a leggyakrabban használt igekötőket; ismerje és a készség szintjén tudatosan alkalmazza az igekötős igék helyesírásának alapvető szabályait Az igekötős igék felszólító módú alakjai. Az ige helyesírása (2 óra) A szóelemzés elvének érvényesülése az igealakok helyesírásában. Mássalhangzó-változások a igealakokban. Az írásban nem jelölt hasonulások és összeolvadások. A tanuló ismerje az írásban jelült teljes hasonulást, tudja megkülönböztetni a alakváltoztató igéket, ismerje az igekötős igék helyesírását

Az igenevek (4 óra) Az igenevek fajai. A főnévi, melléknévi és határozói igenevek. Jelentéstani, alaktani és mondattani sajátosságaik. Az igenevek képzői. 1. A főnévi igenév (infinitivus), jelentéstani, alaktani és mondattani sajátosságai. Személyragozása. 2. A melléknévi igenév jelentéstani, alaktani és mondattani sajátosságai. A folyamatos, befejezett és beálló történésű melléknévi igenevek és képzők. Az aktív és passzív melléknévi igenévi jelentés. A melléknévi igenévképzők helyesírása. A fokozott melléknévi igenévi alakok. 3. A határozói igenév, jelentéstani, alaktani és mondattani sajátosságai. A határozói ige-név képzői. A határozószók (4 óra) A határozószók fogalma, alaktani sajátosságai, mondatrészi szerepe. A határozószók fajai: 1. A valóságos hely-, idő- és a módhatározószók. 2. A névmási határozószók (mutató, kérdő, vonatkozó, határozatlan, általános). A határozók fokozása. A határozószók keletkezése. A határozószók helyesírása. értse és tudatosítsa az igenév fogalmát, a kettős szófajú eredetét ismerje fel az igenevek jelentésbeli sajátosságát, tudja, hogy az igenevek fajait jellegzetes képzőjük, kérdésük és mondatbeli szerepük határozza meg; ismerje a főnévi igenév kérdését, képzőjét, személyragozásának szabályait, mondatrészi szerepét; ismerje fel és tudja használni a főnévi igenevet a mondat- és szövegkörnyezetben; legyen tisztában a melléknévi igenév nyelvtani sajátosságaival, ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban; A melléknévi igenévképzők helyesírása. A fokozott melléknévi igenévi alakok tudja megnevezni a határozószók jelentésbeli, alaktani és mondattani ismérveit; ismerje fel a határozószókat mondat- és szövegkörnyezetben; tudja megkülönböztetni a határozószókat a ragos névszóktól, illetve a névutóktól és az elváló igekötőktől; ismerje a határozószók fajait; tudja alkalmazni a határozószókat mondat-, illetve szövegalkotáskor; értse az irányhármasság elvét a határozószók rendszerében; ismerje a névmási határozószók fajait,

Az irányhármasság elve a határozószók rendszerében. használatuk szabályait; ismerje az összetett határozószók helyesírási szabályait; ismerje és alkalmazza helyesen a kétféle helyesírású alakváltozatokat (lenn lent); A kötőszók (1 óra) A kötőszó fogalma. Nyelvtani szerepe, morfológiai-mondattani jellemzői. A kötőszók fajai: 1. mellérendelő kötőszók: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető és magyarázó; 2. alárendelő kötőszók; a hogy kötőszó; a sajátos jelentéstartalmú: feltételes, hasonlító és megengedő kötőszók. A vonatkozó névmási kötőszók. A módosítószók (1 óra) A módosítószó fogalma, nyelvtani szerepe. A módosítószók fajai: bizonyosságot, bizonytalanságot kifejezők; kérdő, tagadó, mértéksokalló, mértékkevesellő, óhajtó módosítószók. A módosítószók önálló mondatként és mondatrészek mellet. Az -e kérdőszó helyes használata és helyesírása. Az indulatszók (1 óra) Az indulatszó fogalma, fajai: érzelemkifejező, akaratnyilvánító és hangutánzó indulatszók. ismerje a fokozható határozószókat, tudja használni helyes alakjaikat. ismerje fel, különböztesse meg a kötőszókat funkciójuk szerint; tudja csoportosítani a kötőszókat szerepük, szerkezetük, használatuk módja szerint; alkalmazza a gyakorlatban a kötőszók megfelelő fajtáit; ismerje és alkalmazza a kötőszókkal kapcsolatos központozási szabályokat; tudja megkülönböztetni, hogy a kötőszók mondatrészeket vagy tagmondatokat kötneke össze. határozza meg és értelmezze a módosítószó fogalmát és szerepét a mondatban; ismerje a módosítószók fajait; alkalmazza helyesen a módosítószókat a mondatokban és önálló mondatként; ismerje és alkalmazza a módosítószók helyesírásának szabályait. ismerje az indulatszó fogalmát, sajátosságait, funkcióját, fajait; tudja felismerni és helyesen használni az indulatszókat;