E Com Standard Eurobarometer European Commission EUROBAROMETER 63.4 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN EUROBAROMETER 2005 TAVASZ 63.4 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2005 TAVASZ Standard Eurobarometer 63.4 / Spring 2005 TNS Opinion & Social Standard Eurobarometer 63.4 / Spring 2005 TNS Opinion & Social NEMZETI JELENTÉS NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG A kutatás az Európai Bizottság Sajtó és Kommunikációs Szolgálat Igazgatósága ké és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Unió Magyarországi Képviselete számára készült. A kutatás az Európai A tanulmány Bizottság nem az Sajtó Európai és Bizottság Kommunikációs véleményét Szolgálat tükrözi. Igazgatósága kérésére és koordinálásával Kizárólag zajlott. a szerzők véleményét és magyarázatai tartalmazza a jelentés. Ez a jelentés az Európai Unió Magyarországi Képviselete számára készült. A tanulmány nem az Európai Bizottság véleményét tükrözi. Kizárólag a szerzők véleményét és magyarázatai tartalmazza a jelentés. 1
Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Magyarország az Európai Unióban... 4 1.1 Elégedettség az élet különböző területeivel... 4 Személyes helyzet az öt évvel ezelőttihez képest... 6 Személyes helyzet öt év múlva... 6 1.2 Magyarország alőtt álló problémák... 7 1.3 Intézményekbe vetett bizalom... 8 2. Vélemények Magyarország európai uniós tagságáról... 10 2.1 Az európai uniós tagság támogatottságának változása... 11 2.2 Az európai uniós tagság előnyei... 13 2.3 Az európai uniós tagsággal kapcsolatos félelmek... 14 2.4 Nemzeti kötődés, európai identitás... 16 3. Tájékozottság, ismeretek az Európai Unióról... 17 3.1 A tájékozottság szintje... 17 Kvíz kérdések az EU-ról... 18 Tájékozottság az EU költségvetéséről... 19 Az EU intézményeinek ismertsége... 20 3.2 Az EU-val kapcsolatos információk forrásai... 21 Az EU megjelenése a médiában... 22 4. Az Európai Unió jelentése és szerepe... 23 4.1 Mit jelent az Európai Unió?... 24 4.2 Az EU szerepe Magyarországon... 26 4.3 Az EU nemzetközi szerepe... 27 5. Az Európai Unió fejlődése és gazdasági kilátásai... 29 5.1 Az EU stratégiai céljainak támogatottsága... 30 Az egységes fizetőeszköz, az euró... 31 Közös kül-, biztonsági és védelmi politika... 31 5.2 Vélemények az EU gazdasági kilátásairól... 32 Az EU és más országok gazdaságának összehasonlítása... 34 6. Az Európai Alkotmány... 37 6.1 Az Európai Alkotmány támogatottsága... 37 6.2 Az Európai Alkotmány hatásai... 39 7. Az Európai Unió további bővítése... 40 7.1 Egyes országok csatlakozásának támogatottsága... 41 7.2 Vélemények Törökország csatlakozásáról... 43 8. Életmód Magyarországon és az EU más tagállamaiban... 44 Összefoglalás... 48 Technikai információk... 49 A vizsgálat magyar nyelvű kérdőíve... 50 2
Bevezetés A Standard Eurobarometer (EB) Magyarországról szóló nemzeti jelentése a magyar polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdésekről alkotott véleményét vizsgálja és hasonlítja össze az EU területén élők véleményével (a 25 tagállam átlagában). A beszámoló kiemeli a magyarországi adatok és egyes további vizsgált országok eredményeinek különbségeit is. A feldolgozás során az egyes nyilatkozatokat és véleményeket Magyarország és más tagállamok adataival, valamint az EU 25 tagállamának átlagával is összehasonlítottuk, valamint vizsgáltuk a hazai demográfiai csoportok (többek között nem, kor, foglalkozás, iskolai végzettség) adatait is. Ez a tanulmány a 25 tagállamban és a 4 tagjelölt országában 2005 májusában és júniusában végzett kutatás eredményeit tartalmazza. A Standard Eurobarometer 30 országban 29 328 lakost kérdezett meg személyesen. Rövidítések: Az EU-25 adatok a 25 tagú EU súlyozott eredményeit jelzik, beleértve a következő új tagországokat: Ciprus (CY), Cseh Köztársaság (CZ), Észtország (EE), Lengyelország (PL), Lettország (LV), Litvánia (LT), Málta (MT), Magyarország (HU), Szlovákia (SK) és Szlovénia (SI). A régi vagy korábbi tagországokat a következőképpen jelöltük: Ausztria (AT), Belgium (BE), Dánia (DK), Egyesült Királyság (UK), Finnország (FI), Franciaország (FR), Görögország (EL), Hollandia (NL), Írország (IE), Luxemburg (LU), Németország (DE), Olaszország (IT), Portugália (PT), Spanyolország (SP) és Svédország (SE). A csatlakozásra váró, illetve a tagjelölt országok jelölése a következő: Románia (RO), Bulgária (BG), Horvátország (HR), Törökország (TR) és Ciprus jelenleg nem az unióhoz tartozó területe, amelyet a CY(tcc) jelöl. 3
1. Magyarország az Európai Unióban Több mint egy év telt el azóta, hogy Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. Tagországként hazánk már formálisan is részt vesz az EU döntéshozatali folyamataiban, képviselői pedig elfoglalták helyüket az unió legfontosabb intézményeiben. A tagság első éve alatt sok szempontból változott az Európai Unióról kialakított kép, az unió támogatottsága, illetve az emberek saját élethelyzetükkel kapcsolatos várakozásai is. Az Eurobarometer vizsgálat lehetőséget nyújt arra, hogy számos területen összehasonlítsuk, mit gondolnak az EU és a további tagjelölt országok lakói önmagukról és az európai integráció kérdéseiről. Magyarországon 2005 tavaszára az emberek a korábbiakhoz képest valamelyest elégedettebbek lettek élethelyzetükkel, és többen remélik, hogy helyzetük középtávon tovább javul. Látható ugyanakkor, hogy sokan csalódtak a csatlakozás utáni első évben. Az EUtagság hazai támogatottsága csökkent, és nőtt a tagsággal kapcsolatban semleges választ adók vagy bizonytalanok száma. Ebben minden bizonnyal szerepet játszottak az Európai Alkotmányról és az EU következő költségvetési tervéről szóló hangos viták is, ugyanakkor a változás feltehetően összefügg a hazai politikai életről kialakított képpel is. 1.1 Elégedettség az élet különböző területeivel A magyar válaszadók az unió többi polgárához képest inkább borúlátóak jelenlegi helyzetükkel kapcsolatban, noha a többség így is nagyjából elégedett az életével. Ez kismértékű javulást jelent az elmúlt időszakhoz képest. A válaszadók rövid távon inkább pesszimisták mind saját helyzetükkel, mind pedig a gazdasági helyzettel kapcsolatban: utoljára 2002 őszén, a választások után voltak a következő 12 hónap során javulást várók többen, mint azok, akik romlást prognosztizálnak. Középtávon azonban jobb a véleménye az embereknek arról, hogy saját helyzetük hogyan alakul. Míg 2004 első félévében még 46% mondta, hogy az elmúlt 5 évben rosszabb lett a helyzete, most már csak 39% - ami így is a relatív többség. Optimistábbak lettek a magyarok azzal kapcsolatban is, hogy mi várható öt év múlva: ma 19% vár romlást a 2004 első félévi 22%-hoz képest. Jelenlegi élethelyzetük megítélésével kapcsolatban a magyarok több mint fele (54%) elégedett, ez a legutóbbi, 2004 őszi adatfelvételhez képest 4 százalékpontos növekedés. Magyarországon azonban így is sokkal kevesebben vallják magukat elégedettnek, mint az EU 25 tagországában átlagosan (81%). Az EU tagországokban hozzávetőleg csak minden ötödik polgár (19%) elégedetlen a helyzetével, nálunk viszont majd minden második (46%). 4
Az életkort tekintve a fiatalok (15-24 évesek) a legelégedettebbek életükkel (71%), de a 25-39 évesek között is többségben vannak az elégedettek (62%). A 40 évesnél idősebbek közül azonban csak 45% százalék vallotta magát elégedettnek. Lakóhelyük földrajzi elhelyezkedését tekintve a közép-magyarországiak (60%) és a nyugat-dunántúliak (62%) között a legmagasabb az elégedettek aránya, míg a legnagyobb számban a Dél-Dunántúlon (58%) és a Dél-Alföldön (52%) elégedetlenek az emberek. A foglalkozási csoportok közül a diákok (80%), a menedzserek (76%) és a vállalkozók (65%) elégedettek a helyzetükkel a legnagyobb arányban. Nem tartja ugyanakkor megfelelőnek saját helyzetét a munkanélküliek, a háztartásbeliek és a nyugdíjasok nagyobb része (62%, 58% és 57% a megfelelő sorrendben). Elégedettség az élettel általában (%) 44 60 34 Magyarország EU-25 10 21 15 12 4 Nagyon elégedett Inkább elégedett Nem nagyon elégedett Egyáltalán nem elégedett Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június 1.1 ábra Pozitív változásokra számít életében a következő 12 hónap során a magyarok 28%- a, 21%-uk szerint ugyanakkor a helyzet romlani fog. Körülbelül minden második megkérdezett (49%) véli azt, hogy minden a régiben marad. A háztartás anyagi helyzetét illető várakozások ennél sötétebbek: a magyaroknak csak 19%-a számít arra, hogy több jut a következő egy év során, míg 29%-uk szerint háztartásuk anyagi helyzete rosszabb lesz. Csupán a polgárok 16%-a mondta 2005 tavaszán, hogy a gazdaság teljesítménye a következő 12 hónapban javul majd és 41% nyilatkozott ennek ellenkezőjéről. Majdnem minden második magyar (44%) szerint romlani fog az általános munkaerőpiaci helyzet a következő egy év során, és csak 14% számít javulásra. Nagyjából hasonlóan vélekednek az EU polgárai is (rosszabb lesz: 42%, jobb lesz: 18%). Ennek ellenére a következő egy évben a magyarok több mint fele (55%) nem számít változásra a saját munkaerő-piaci helyzetét illetően. 5
Személyes helyzet az öt évvel ezelőttihez képest A magyarok 39%-ának megítélése szerint személyes helyzete rosszabb lett az öt évvel ezelőttihez képest. Majdnem ugyanennyien (37%) vélik, hogy saját helyzetük érdemben nem változott, és csak minden negyedik magyar (24%) érzi úgy, hogy élethelyzete javult az utóbbi öt év során. Javult Ugyanolyan Nem tudja / Nincs Rosszabb lett maradt válasz Magyarország 24 37 39 - EU-25 37 32 29 1 A magyarországihoz képest épp fordított a helyzet az EU átlagát tekintve: azoknak a legnagyobb az aránya, akik szerint helyzetük javult (37%), míg bevallásuk szerint a ma rosszabbul élők vannak a legkevesebben (29%). Személyes helyzet öt év múlva A magyarok többsége inkább optimista a következő öt évet tekintve, a bizakodók aránya szinte megegyezik az unió többi tagállamában mérttel (41%, illetve 42%). Hozzávetőleg minden harmadik magyar (34%) szerint azonban élethelyzetét tekintve semmi sem változik a következő öt évben, és 19% véli úgy, hogy élete rosszabbra fordul. A borúlátók aránya az EU átlagában ennél 5 százalékponttal alacsonyabb. Javul Ugyanolyan marad Rosszabb lesz NT / NV Magyarország 41 34 19 6 EU-25 42 38 14 5 A személyes helyzet és a gazdasági élet különböző területeit szemügyre véve kirajzolódik, hogy a legtöbb magyar a következő öt évet illetően leginkább az EU gazdaságának javulására számít (61%) és csak minden második honfitársunk számít arra, hogy a magyar gazdaság teljesítménye is javulni fog. Ugyanennyien (50%) vélik, hogy életminőségük javul a következő öt év során, és csak 23% gondolja ennek ellenkezőjét. 6
Várakozások Magyarországon a következő öt évet illetően (%) Életminőség A magyar szociális ellátás helyzete A magyar környezetvédelem helyzete A magyar munkaerőpiaci helyzet Az európai gazdaság helyzete A magyar gazdaság helyzete Jobb lesz 23 29 25 33 17 28 Rosszabb lesz 50 49 54 44 61 50 Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június 1.2 ábra Legnagyobb arányban a szociális ellátás és a munkaerő-piaci helyzet romlásától tartanak a magyarok (29%, illetve 33%). A környezetvédelem helyzete viszont több, mint kétszer annyi magyar szerint javul, mint ahányan e terület visszaesésére számítanak. 1.2 Magyarország előtt álló problémák A magyarok többsége a munkanélküliséget jelölte meg az ország legnagyobb problémájaként. Bár a magyarországi munkanélküliség még mindig az EU átlaga alatt van, 2005-ben a mutató 7% fölé emelkedett, és az inaktívak aránya folyamatosan magas. Leginkább a fiatalok tartanak a munkanélküliségtől: a 15-24 évesek 54%-a véli ezt a legnagyobb problémának. A foglalkozási csoportokat tekintve a diákok, a szellemi foglalkozásúak és a fizikai dolgozók között említették legtöbben (mindegyik csoportban 54%) a munkanélküliséget, mint kritikus problémát. A második legnagyobb gond Magyarországon a gazdasági helyzet (33%). Ezt leginkább a vállalkozók (43%) és a menedzserek (42%) vélik fontos problémának. A lakóhely földrajzi elhelyezkedése alapján az Alföld déli és északi részén, illetve az Észak-Dunántúlon élők érzik legnagyobb arányban (38%, 35%, és 37%,) problémának a gazdasági helyzetet. 7
A listán a harmadik a bűnözés, amelyet leginkább a kis-, vagy közepes méretű városok lakói tartanak fontos problémának (32 százalékuk). Az életkort tekintve a fiatalok (15-24 évesek), illetve az 55 évesnél idősebbek jelölték meg a bűnözést problémaként a legnagyobb arányban. Magyarország rangsor Legfontosabb problémák, amelyekkel Magyarország ma szembenéz Probléma Magyarország (%) EU-25 (%) 1. Munkanélküliség 49 50 1. 2. Gazdasági helyzet 33 27 2. 3. Bűnözés 29 23 3. 4. Egészségügy 27 17 4 5. Áremelkedés / Infláció 18 16 5. 6. Nyugdíjak 10 11 7. 7. Adózás 8 7 9. 7. Lakásügy 8 5 10. 8. Oktatási rendszer 4 7 9. 9. Bevándorlás 3 14 6. 9. Környezetvédelem 3 4 11. 10. Tömegközlekedés 2 2 12. 10. Terrorizmus 2 10 8. 10. Egyéb (spontán) 2 1 13. 11. Védelem / Külpolitika 0 2 12. EU-25 rangsor Fontos problémaként említették még a magyarok az egészségügy helyzetét (27%), az áremelkedést, vagy inflációt (18%) is. E két terület azonos helyen áll az EU tagországainak probléma-lajstromában is. A magyar és az EU-sorrend az első öt legfontosabb problémát tekintve megegyezik. Nagyobb eltérés mutatkozik azonban a terrorizmus és a bevándorlás megítélésében. Az előbbit az EU átlagát tekintve a polgárok 10%-a jelölte meg problémaként, Magyarországon ugyanakkor csak 2%. Hasonló a helyzet a bevándorlással is, amely az EU listáján a 6. legfontosabb problémaként szerepel, Magyarországon viszont csak a 9. helyre került. 1.3 Intézményekbe vetett bizalom A magyar válaszadók általában hasonlóan gondolkodnak a különböző intézményekről, mint az unió többi országában. Figyelemre méltó, hogy a nemzeti parlamentben jelentősen kevésbé, az Európai Unióban ugyanakkor szignifikánsan jobban bíznak, mint a többi uniós országban általában. A magyarok közül a legtöbben az Európai Uniót és az ENSZ-t tartják a leghitelesebbnek a felsorolt intézmények közül (58%, illetve 55% mondta, hogy bízik bennük). Az Európai Unió iránti bizalom a 25 tagország és az 5 csatlakozásra váró 8
ország vagy terület között Románia (68%) után Belgiummal holtversenyben Magyarországon a legmagasabb. A hazai igazságszolgáltatásban minden második magyar inkább bízik, ez az arány megegyezik az EU tagországainak átlagával. Az emberek 29%-a bízik a magyar parlamentben és 32%-uk tartja hitelesnek a magyar kormányt. Az adatfelvételkor hivatalban lévő szocialista-liberális kormányban a magukat baloldalinak valló válaszadók 54%-a bízik, míg a magukat jobboldalinak vallók 23%-a mondta, hogy bízik a kormányban. A politikai pártokat csupán a magyarok 16%-a tartja hitelesnek, míg háromnegyedük nem bízik a pártokban. A magukat baloldalinak tartók 71%-a bizalmatlan a pártok iránt, míg ez az arány a magukat jobboldalinak tekintők között 76%. Intézményekbe vetett bizalom (%) Inkább bízik Magyarország Inkább nem NT/NV bízik Inkább bízik EU-25 Inkább nem bízik NT/NV Igazságszolgáltatás / a magyar jogrendszer 50 43 7 50 45 6 Politikai pártok 16 75 9 19 75 6 A magyar kormány 32 59 9 31 64 6 A magyar parlament 29 63 9 35 57 9 Az Európai Unió 58 30 11 44 43 13 Az ENSZ 55 28 17 52 34 14 A magyar politikai rendszerbe vetett bizalom 2002 ősze óta folyamatosan csökkent és 2004 tavaszára több éves mélypontra jutott. Az Eurobarometer a bizalom ismételt emelkedését regisztrálta 2004 őszén, ám 2005 tavaszára a trend ismét megfordult. A hazai politikai élet legfontosabb eseménye 2004 ősze óta a 2004 decemberében a határon túli magyarokról és az egészségügyi ellátórendszer módosításáról tartott népszavazás, illetve Magyarország új köztársasági elnökének 2005 június eleji megválasztása volt. 9
A politikai rendszer iránti bizalom Magyarországon (%) 54 Inkább bízik a kormányban Inkább bízik a parlamentben Inkább bízik a politikai pártokban Elégedett a nemzeti demokráciával 48 41 36 33 38 29 31 29 40 38 37 32 29 27 20 15 13 18 16 2003 tavasz 2003 ősz 2004 tavasz 2004 ősz 2005 tavasz Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1; 62. 2004. 2 1.3 ábra A parlament és a kormány iránti bizalom 2004 ősze óta 8 százalékponttal, illetve 9 százalékponttal csökkent. A politikai intézmények iránti bizalom változása és a nemzeti demokráciával való elégedettség hasonló tendenciát mutat. A nemzeti demokráciával való elégedettség 2002 ősze óta folyamatosan csökkent, és a 2004 őszi átmeneti javulás után 2005 tavaszára tovább esett. A legutóbbi adatfelvételhez képest ekkor 10 százalékponttal kevesebben mondták, hogy elégedettek a demokráciával Magyarországon. A politikai pártokat legnagyobb mértékben (23%) a 15-24 évesek tartják hitelesnek, míg azoknak az aránya, akik azt nyilatkozták, hogy nem bíznak a pártokban, a 25-39 éves korosztály tagjai között a legmagasabb (82%). A parlamentben szintén a legfiatalabb korcsoport tagjai bíznak a legnagyobb arányban (34%), a kormány iránti bizalom pedig az 55 évesnél idősebbek között a legmagasabb (40%). Magyarországon a politikai intézményekbe vetett bizalom aránylag magasnak mondható a 2004-ben csatlakozott új tagországokhoz képest. Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban például a kormány, a parlament és a politikai pártok iránti bizalom is alacsonyabb a magyarországinál. 2. Vélemények Magyarország európai uniós tagságáról Bár a magyar válaszadók a nemzeti intézményeknél sokkal jobban bíznak az Európai Unióban, nem derűlátóak az ország uniós tagságával kapcsolatban. Először az elmúlt évek során a válaszadók relatív többsége úgy gondolja, hogy a tagság se nem jó, se nem rossz dolog, és bár az ellenzők aránya most alacsonyabb mint egy évvel ezelőtt, a támogatók aránya is csökkent. 10
Magyarországon 2005 tavaszán az ország EU-tagságának támogatottsága 42%-os volt, ezzel a 25 tagállam között Lettországgal együtt a 22. helyen állt a támogatók arányát tekintve az Egyesült Királyság (36%), Ausztria (37%) és Málta (40%) előtt. A tagságot tekintve a leglelkesebbek a luxemburgiak (80%), a hollandok (77%) és az írek (75%). Magyarországot a tagságot támogatók arányát tekintve még a legszkeptikusabb tagországok között számon tartott Dánia (59%) és Svédország (44%) is megelőzi. A 10 új tagállam közül Magyarország a tagság támogatottságát tekintve a 9. helyen áll, csak Máltát előzi meg. Az új tagországok között Litvániában mondták a legtöbben, hogy a tagság jó dolog (59%), őket követte Szlovákia (54%) és Lengyelország (53%). A 25 tagország lakói közül az írek, litvánok és a luxemburgiak vélik legnagyobb arányban (87%, illetve a második és harmadik esetben egyaránt 72%), hogy országuk hasznára vált az EU-csatlakozás. Magyarországon az emberek 47%-a gondolja úgy, hogy hasznos volt a csatlakozás, ez az arány Svédország (36%), az Egyesült Királyság (40%), Ausztria és Ciprus (mindkettő 41%) után nálunk a legalacsonyabb. 2.1 Az európai uniós tagság támogatottságának változása Alig több mint egy évvel Magyarország 2004. májusi csatlakozása után az tagság hazai támogatottsága eddig soha nem látott mélypontra zuhant. A 2003 tavaszán regisztrált 63%-ról, illetve a 2004 őszi 49%-ról 2005 tavaszára 42%-ra esett. Vélemények Magyarország európai uniós tagságáról (%) Error! Objects cannot be created from editing field codes. Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1; 62. 2004.2 2005. május-június 2.1 ábra Az Eurobarometer jelentős növekedést mért a semleges választ adók vagy bizonytalanok táborában. A tagság megítélésével kapcsolatban arányuk két éve folyamatosan emelkedik, és 2005 tavaszára 43%-ra nőtt. Az EU 25 tagállamának átlagát tekintve a tagság támogatottsága 54%-os, a semleges választ adók vagy bizonytalanok aránya 27%, míg a tagságot ellenzők tábora 15%-os arányt képvisel. Magyarországon az önmagukat baloldalinak vallók 55%-a tartja jó dolognak a tagságot, és csak 6%-uk ellenzi azt, a politikai jobboldal hívei között a támogatók aránya 38%-os; 15%-uk gondolja úgy, hogy a tagság rossz dolog. Nemek és korcsoportok közötti különbségek az EUtagság támogatásában (%) 11
jó dolog rossz dolog se jó, se rossz dolog 38 42 46 42 46 39 53 45 38 38 39 47 8 10 13 14 12 12 15-24 évesek 25-39 évesek 40-54 évesek 55 évesnél idősebbek nők férfiak Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1; 62. 2004.2 2005. május-június 2.2 ábra A foglalkozást tekintve a tagság támogatóinak aránya a menedzserek között a legmagasabb (58%), őket követik az egyéb szellemi foglalkozásúak és a diákok (egyaránt 51%), illetve a vállalkozók és a fizikai dolgozók (egyaránt 42%). Az ellenzők a munkanélküliek és a vállalkozók között vannak a legtöbben (mindkét csoportnál 19%). Az uniós tagság megítélésében a semleges választ adók vagy bizonytalanok aránya a háztartásbeliek és a fizikai dolgozók között a legmagasabb (54%, illetve 47%). Életkor szerint a legfiatalabbak, a 15-24 évesek között gondolják a legtöbben, hogy a tagság jó dolog (53%), de az átlagnál magasabb a támogatottság a 25-39 évesek között is (45%). A támogatottság a férfiak között magasabb, mint a nőknél (47%, illetve 39%), érdekes azonban, hogy ugyanannyi férfi és nő mondta azt, hogy a tagság rossz dolog (12%). 2.2 Az európai uniós tagság előnyei Bár az uniós tagság támogatottsága a csatlakozás utáni első évben 7 százalékponttal csökkent, alig változott azok aránya, akik szerint a csatlakozás előnyös volt Magyarország számára. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy azok tábora, akik szerint a csatlakozás nem volt előnyös, 6 százalékponttal 39%-ra emelkedett, míg a tagságot ellenzők aránya szintén nem változott jelentősebben. Ezt az ellentmondást talán az előny szó értelmezése okozza: nem kizárt, hogy a válaszadók szűken, csak anyagi előnyként értelmezték. Míg a korábbi évek során Magyarország általában a csatlakozásra váró országok többségénél jobban számított arra, hogy a tagság előnyös lesz, a belépés után egy évvel az öt legkétkedőbb ország egyike lett (Svédországgal, az Egyesült Királysággal, Ausztriával és Ciprussal). 12
Vélemények Magyarország európai uniós tagságának előnyeiről (%) 73 76 72 58 előnyös nem előnyös 62 48 47 39 8 9 14 20 27 33 2002 tavasz 2002 ősz 2003 tavasz 2003 ősz 2004 tavasz 2004 ősz 2005 tavasz Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1; 62. 2004.2 2.3 ábra Hasonlóan a 2004 őszén rögzített helyzethez, 2005 tavaszán a legtöbben továbbra is úgy érezték, hogy Magyarország csatlakozása nem hozott sem nagyobb politikai, sem pedig nagyobb gazdasági stabilitást. Figyelemre méltó, hogy fél év alatt tovább növekedett a kétkedők aránya. A gazdasági stabilitás növekedésével kapcsolatban 7 százalékponttal, a politikai stabilitás növekedésével kapcsolatban 4 százalékponttal többen gondolták úgy, hogy a belépés nem hozott javulást. A tagsággal járó előnyök Magyarország (%) 13
A jöv őben Magy arország sokkal bef oly ásosabb lesz az Európai Unióban 42 47 Magy arország érdekeit számításba v eszik az Európai Unióban 45 43 A v élemény em/szavazatom számít az Európai Unióban 49 40 Úgy érzem, politikailag stabilabbak v agy unk, mert Magy arország az Európai Unió tagja 52 38 Úgy érzem, gazdaságilag stabilabbak v agy unk, mert Magy arország az Európai Unió tagja 57 34 Úgy érzem, biztonságosabb a hely zetem, mert Magy arország az Európai Unió tagja 44 48 Inkább egyetért Inkább nem ért egyet Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június 2.4 ábra Azok között, akik szerint az ország hasznára vált a csatlakozás, a válaszadók 72%-a szerint saját helyzete is biztonságosabb lett. E csoport tagjainak többsége szerint Magyarország gazdaságilag és politikailag is stabilabb lett (mindkét esetben 57%-uk mondta ezt). Azok közül, akik szerint a tagság nem vált az ország hasznára, 83%, illetve 71% mondta azt, hogy Magyarország sem gazdaságilag és sem politikailag nem lett stabilabb. A legfiatalabbak (15-24 évesek) között vannak a legtöbben, akik szerint helyzetük biztonságosabbá vált a csatlakozás után (62%). A foglalkozást tekintve is a diákok között legmagasabb azok aránya, akik nagyobb biztonságban érzik magukat, mióta Magyarország EU-tag lett (71%). Ennek az ellenkezőjét legtöbben a háztartásbeliek és a munkanélküliek között gondolják (55%, illetve 50%). 2.3 Az európai uniós tagsággal kapcsolatos félelmek Bár az utóbbi időben megszaporodott, a vállalatok más tagországokba való áttelepítéséről szóló hírek leginkább a nyugat-európai tagállamokat érintették, a magyar közvéleményre is jelentős hatással voltak. Míg 2004 őszén a válaszadók legnagyobb része a gazdák nehézségeit jelölte meg az EU-tagsággal kapcsolatos legfontosabb félelemként, 2005 tavaszán a legtöbben (81%) már a munkahelyek megszűnésétől, illetve azok más tagországokba való áthelyezésétől tartottak. A legnagyobb arányban a munkaerőpiacon aktív 25-39 év közöttiek, illetve a 40-54 évesek aggódnak a munkahelyek elköltöztetése miatt (85%, illetve 86%). A foglalkozási csoportokat tekintve a menedzserek és a munkanélküliek tartanak legnagyobb arányban a munkahelyek ily módon történő elvesztésétől (90%, és 88%- uk mondta ezt). A földrajzi régiók közül a Budapest után talán a legfejlettebb iparral 14
rendelkező Észak-Dunántúl lakói tartanak attól a legtöbben, hogy elveszíthetik munkájukat egy-egy elköltöző vállalat döntése miatt (88% nyilatkozott így). A tagsággal kapcsolatos félelmek (%) A nemzeti azonosságtudat és kultúra elvesztése A nyelvünket egyre kevesebbet használjuk A szociális juttatások elvesztése Gazdasági válság A forint megszűnése Országunk egyre többet fog fizetni az Európai Uniónak 22 23 Magyarország 37 EU-25 36 32 50 42 48 47 53 52 62 A kisebb tagállamok vesztenek hatalmukból Növekvő szervezett bűnözés és drogkereskedelem Nagyobb nehézségek a magyar gazdák számára A munkahelyek áthelyezése olyan tagországokba, amelyekben alacsonyabbak a termelés költségei 43 52 69 60 79 62 81 73 Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június 2.5 ábra A tagsággal kapcsolatos félelmek listáján a gazdák nehézségeinek növekedése áll a második helyen (ezt a válaszadók 79%-a választotta). Minden bizonnyal hatással volt a válaszadók véleményére, hogy 2005 februárjában-márciusában fokozott figyelmet kapott a média részéről a gazdák szerint késlekedő uniós támogatások miatt szervezett traktoros demonstráció-sorozat. Az Észak-Magyarországon, és a Dél-Alföldön élők között aggódnak legtöbben a gazdálkodói nehézségek növekedése miatt (82%, és 84%). A legfontosabb félelmek közé tartozik még a szervezett bűnözés és drogkereskedelem megnövekedése (69%), illetve a kisebb tagállamok hatalomvesztése az EU-ban. Ez utóbbitól sokkal jobban tartanak hazánkban (52%), mint az EU országaiban átlagosan (43%). Az EU tagállamaiban ugyanakkor a hazainál nagyobb aggodalmat vált ki az uniós befizetések növekedése, és a szociális juttatások elvesztése is. Egy esetleges gazdasági válság kibontakozása, illetve a forint tervezett megszüntetése miatt a háztartásbeliek aggódnak leginkább (60%-uk, illetve 65%-uk jelölte ezt meg). A vállalkozók és menedzserek 44%-a, illetve 36%-a tart egy gazdasági krízis kialakulásától. 15
A nemzeti azonosságtudat és kultúra elvesztésétől leginkább az 55 évesnél idősebbek (26%), a háztartásbeliek (35%), és az alacsonyabb iskolai végzettségűek (25%) tartanak. A magyar nyelv használatának csökkenését leginkább a 15-24 éves fiatalok (26%), a magasabb iskolai végzettségűek (26%), a háztartásbeliek (27%), és a diákok (26%) jelölték meg félelmeik között. 2.4 Nemzeti kötődés, európai identitás Bár az uniós tagság támogatása csökkent 2004 őszéhez képest, a magyar válaszadók 2005 nyarán inkább érzik magukat európainak is mint fél évvel ezelőtt. Míg az előző Eurobarometer felmérés során csak a magyarok 35%-a vallotta magát magyarnak és európainak is, most Magyarországon a válaszadók 92% mondta, hogy kötődik Európához, ami az EU 25 tagországa és az 5 csatlakozásra váró ország vagy terület közül a legmagasabb arány. Hazánkat a lengyelek, és a luxemburgiak követik (83%, illetve 82%), a legkevésbé pedig saját bevallásuk szerint a ciprusiak (32%), a litvánok (42%) és a görögök (44%) kötődnek Európához. A válaszadókat arról is kérdezték, hogy mennyire kötődnek a városukhoz, vagy falujukhoz, a régiójukhoz, illetve az országukhoz. A magyarok 96%-a mondta, hogy kötődik Magyarországhoz. 92 Kötődés Európához (%) nagyon kötődik + meglehetősen kötődik 83 82 79 7574 74 74 73 72 67 66 66 66 66 6464 62 57 56 55 47 44 4442 32 HU PL LU SE IT CZ DK FI SI BE SK EU DE IE AT ES FR MT NL LV PT UK EE EL LT CY Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június 2.6 ábra A 25 tagország és az 5 csatlakozásra váró ország, vagy terület közül csak 7 országban erősebb a nemzeti kötődés, mint Magyarországon. A saját régiójához, illetve városához, vagy falujához a magyarok 88%-a, illetve 89%-a kötődik, ezzel az európai országok között a helyi kötelékeket tekintve a 16. helyen áll. 16
A diákok és a szellemi foglalkozásúak között többen (94%, és 95%) mondták, hogy kötődnek Európához, mint a háztartásbeliek (84%) és a munkanélküliek (89%) között. Az önmagukat baloldalinak vallók 95%-a, míg a jobboldal híveinek 91%-a nyilatkozta, hogy úgy érzi, kötődik Európához. Az átlagnál kevésbé kötődnek Európához az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a nagyvárosban élők, illetve akik ellenzik Magyarország uniós tagságát, valamint a további bővítést. Azok között, akik szerint Magyarország hasznára vált az uniós tagság, a válaszadók 94%-a mondta, hogy kötődik Európához. Az EU közös külpolitikáját ellenzők közül ellenben csak 86%-an jelölték meg ezt a választ. 3. Tájékozottság, ismeretek az Európai Unióról Magyarország uniós taggá válása után több mint egy évvel a magyarok nem gondolják, hogy elég ismeretük lenne az Európai Unióról, illetve annak működéséről és intézményeiről. Ez a negatív önkép nem teljesen fedi a valóságot, legalább is ami a többi tagországgal való összehasonlítást illeti: a magyar válaszadók az unióról szóló kvíz kérdéseknél az átlagnál jobban teljesítettek. 3.1 A tájékozottság szintje Saját bevallása szerint a magyarok többsége átlagos, vagy annál kevesebb ismerettel rendelkezik az Európai Unióról. A megkérdezettek 14%-a állította, hogy semennyire sem ismeri az EU-t, míg csupán 1% vélte úgy, hogy nagyon sokat tud róla. Ha összevonjuk a különböző ismeretszinteket, azt látjuk, hogy a magyarok 46%-a úgy gondolja, hogy alig ismeri az uniót (1-3 ismeretszint), míg jól tájékozottnak (8-10 ismeretszint) csak a válaszadók 3%-a vallja magát. Az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek (%) 17
14 9 13 10 19 17 15 15 17 21 8 12 7 10 2 Magyarország EU-25 5 1 1 1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Semennyire sem ismeri Nagyon jól ismeri Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június 3.1 ábra Az EU átlagában sokkal kevesebben tartják magukat tájékozatlannak, mint Magyarországon. Önértékelésük szerint az uniós tagállamokban többen rendelkeznek átlagos ismeretekkel (a 4-7 ismeretszinten összesen 55%), és az EU-t jól ismerők közel kétszer annyian vannak (a 8-10 ismeretszinten összesen 7%), mint Magyarországon. Magyarországon az átlagos ismeret mérőszáma 3,8, amellyel az ország a 25 tagország közül Spanyolországgal holtversenyben az utolsó helyen áll, a csatlakozásra váró országokat is figyelembe véve pedig csak Törökországot előzi meg. Az EU tagállamaiban élők átlagosan 4,4-re értékelték saját tájékozottságukat. Az iskolai végzettség alapján a legtöbben (13%) azok vallják magukat jól tájékozottnak, akik 20 éves koruk után fejezték be tanulmányaikat (azaz feltehetően felsőfokú végzettségűek). Az alacsony iskolai végzettségűek döntő többsége (69%) saját bevallása szerint alig ismeri az EU-t. Életkor szerint a 40-54 évesek korosztályában mondták a legtöbben, hogy sokat tudnak az unióról (6%), míg azoknak az aránya, akik úgy vélik, semennyire sem ismerik az EU-t, az 55 évesnél idősebbek között a legnagyobb (20%). A nők 50%-a alig ismeri az uniót (1-3 ismeretszint), míg ez az arány a férfiak között 42%. Kvíz kérdések az EU-ról Az aránylag negatív önértékeléssel szemben a magyarok az EU-val kapcsolatos alapismeretekre, szimbólumokra vonatkozó kérdések többségében az európai átlag felett teljesítettek. A feltett 4 kérdésből 3-ban a magyarok jóval nagyobb arányban ismerték a helyes választ, mint az EU tagállamainak lakói átlagosan. Az Európai Unióval kapcsolatos alapműveltség (%) a helyes válaszok 18
Az Európai Uniónak van saját himnusza (I) 36 62 Az Európai Uniónak jelenleg 15 tagországa van (H) 49 61 A legutóbbi európai választásokat 2002 júniusában tartották (H) 29 38 Az Európai Parlament tagjait az Európai Unió polgárai közvetlenül választják (I) 38 50 Magyarország EU-25 Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június 3.2 ábra Figyelemre méltó azonban, hogy egy évvel a 2004. júniusi európai parlamenti (EP) választások után csak a magyarok 38% tudta helyesen, hogy a EP-képviselőket közvetlenül választják. Ez az arány mind az unió átlagától (50%), mind pedig az előző adatfelvétel eredményétől (53%) messze elmarad. Az EU lakói átlagosan 41%-ban adtak helyes választ a négy kérdésre, míg Magyarországon ez az arány 50% volt. Ezzel hazánk a 25 tagország és az 5 csatlakozásra váró ország vagy terület összesített listáján a 8. helyre került. A magyarok 9%-a válaszolt helyesen mind a 4 kérdésre, ez az arány az EU átlagában csak 6%. Tájékozottság az EU költségvetéséről A magyarok ötöde még megbecsülni sem tudta, hogy az EU költségvetéséből melyik területre költik a legtöbbet. Ez az arány az unió átlagánál (16%) magasabb. A magyarok 18%-a szerint az EU a mezőgazdaságra költ a legtöbbet, és csak kevéssel marad el e mögött azoknak az aránya, akik szerint az unió költségvetéséből a legnagyobb tételt az adminisztráció és személyi költségek teszik ki (17%). Valóban a mezőgazdasági kiadások jelentik az EU 2005-ös költségvetési kiadásainak legnagyobb részét (46%-ot költ erre az unió), adminisztrációra az unió csupán a büdzsé 5-6%-át fordítja. Az EU kiadásainak megoszlása 19
(%) Nem tudja/nincs válasz Mezőgazdaság Adminisztráció és személyi költségek, irodák Külpolitika és az EU-n kívüli országok segélyezése 16 18 17 17 12 13 22 31 Regionális segélyek Foglalkoztatás és szociális ügyek Tudományos kutatás Egyéb 1 1 5 11 8 11 9 8 Magyarország EU-25 Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június 3.3 ábra Az EU lakóinak közel egyharmada (31%) azonban úgy véli, hogy az adminisztráció jelenti a legnagyobb kiadást. A bürokratikus unió képe tehát az EU egészét tekintve tartja magát, bár a magyarok az átlagnál valamivel reálisabban értékelik az unió adminisztratív kiadásait. A magyar válaszadók 12%-a szerint az EU a külpolitikára és az unión kívüli országok megsegítésére költi a legtöbbet. A valóságban viszont ezekre a célokra az EU költségvetésének alig 7,5%-át fordítják. A megkérdezettek 11%-a szerint az uniós kiadások legnagyobb részét a regionális segélyek teszik ki, míg 8% úgy véli, az EU a tudományos kutatásra költi a legtöbbet. A regionális segélyek valóban jelentős, 30%-os részt képviselnek a kiadásokon belül, míg a kutatások finanszírozására a büdzsé valamivel kevesebb, mint 4%-a jut. Az EU intézményeinek ismertsége Az Európai Unió intézményei közül Magyarországon az Európai Parlament a legismertebb: a megkérdezettek 91%-a úgy nyilatkozott, hogy már hallott róla. A két következő legismertebb intézmény az Európai Bizottság és az Európai Tanács, amelyről a magyarok 82%-a, illetve 74%-a hallott már. 20
Egyes EU-intézmények ismertsége és a róluk alkotott vélemény (%) Európai Parlament Európai Bizottság Európai Unió Tanácsa Európai Központi Bank 70 82 81 74 78 91 88 49 Európai Unió 67 Bírósága 57 bízik benne fontos szerepet játszik hallott róla Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június 3.4 ábra 52 52 65 63 71 Az Európai Unió intézményeinek ismertsége a demográfiai csoportokat tekintve általában a magánvállalkozók, a vezető beosztásúak, és a magas iskolai végzettségűek körében a legmagasabb. A válaszadók korát tekintve az intézményeket általában a 25-39 évesek ismerik leginkább, és a 40-54 évesek csoportja mellett a legtöbben ők tulajdonítanak nekik fontos szerepet. A felsorolt intézmények többsége a 40-54 évesek bizalmát élvezi a leginkább. A felsorolt intézmények ismertsége a nyugdíjasok, háztartásbeliek és a munkanélküliek között volt a legalacsonyabb. Ezek a csoportok általában hasonlóan vélekednek az EU intézményeinek szerepéről, és arról is, bíznak-e bennük. A nemek szerinti különbségek alapján elmondható, hogy a magyar férfiak nagyobb arányban hallottak az egyes intézményekről, általában többen tulajdonítanak nekik fontos szerepet, és jobban is bíznak bennük, mint a nők. Érdekes tény, hogy a magyarok között az EU legnagyobb intézményeinek (Európai Parlament, Európai Bizottság, Európai Tanács) ismertsége magasabb az EU polgárainak átlagánál. Magyarországon az Európai Bíróságot, és az Európai Központi Bankot viszont kevésbé ismerik, mint átlagosan az EU országaiban. 3.2 Az EU-val kapcsolatos információk forrásai A magyarok 90%-a jelölt meg valamilyen hírforrást, amelyből tájékozódni szokott az Európai Uniót érintő kérdésekben. A válaszadók 10%-a azonban nem használ semmilyen forrást, vagy nem érdeklik az EU-ról szóló információk. Ezeknek az embereknek a többsége az idősebbek közé tartozik, illetve alacsonyabb iskolai 21
végzettséggel rendelkezik (a legidősebbek 14%-a, az alacsony iskolázottságúak 15%-a válaszolta ezt). Magyarországon a televízió az EU-val kapcsolatos információk elsődleges forrása a legtöbb ember számára (75% említette), amelyet a napilapok (43%) és a rádió (42%) követ. Aránylag sokan (25%) rokonokkal, barátokkal folytatott beszélgetésekből is tájékozódnak, és a legutóbbi jelentés óta valamelyest nőtt az internet szerepe is (14% említette forrásként). 75 70 Az EU-val kapcsolatos információk forrásai (%) 43 43 42 Magyarország EU-25 32 25 23 17 14 22 14 10 10 13 8 4 4 1 1 1 1 Televízió Napilapok Rádió Beszélgetések rokonokkal, Más újságok, magazinok Internet Nem érdeklődik Könyvek, brosúrák, Összejövetelek Telefon Egyéb Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június 3.5 ábra A különböző demográfiai csoportok különféle hírforrásokhoz fordulnak az EU-val kapcsolatos információkért, de minden csoportban a televízió a legnépszerűbb forrás. Az idősebbek, a nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek a rádiót, a többi csoport tagjai általában a napilapokat jelölték meg az EU-val kapcsolatos hírek második legfontosabb forrásaként. A napilapokat leginkább a 25-39 évesek (47%), a felsőfokú iskolai végzettségűek (49%), a szellemi foglalkozásúak (54%) használják EU-s hírforrásként, míg legkevésbé a 40-54 évesek (40%), alacsony iskolai végzettségűek (32%), illetve a háztartásbeliek (29%). Az interneten leginkább a vezető beosztásúak, menedzserek (46%), a diákok és a szellemi foglalkozásúak (egyaránt 33%) informálódnak az EU-ról, míg ez a médiumot legkevésbé a nyugdíjasok (2%), és a háztartásbeliek (3%) használják erre a célra. Az EU megjelenése a médiában 22
A magyar válaszadók döntő többsége szerint a televízió, a sajtó és a rádió is megfelelő mennyiségben foglalkozik az EU-t érintő események, hírek bemutatásával. Ugyanakkor minden negyedik magyar szerint túl kevés EU-információ szerepel a televíziók és rádiók műsorán (a nyomtatott sajtónál ez az arány 20%). A megkérdezettek 10%-a szerint az EU viszont már így is túl gyakran tűnik fel a lapok hasábjain. Az EU lakóinak közel fele elégedett a televízióban és a sajtóban megjelenő EUinformációk mennyiségével, ám csak 41% állította ugyanezt a rádióműsorokkal kapcsolatban is. Jelentősen megoszlanak a vélemények a televízió szerepéről: az EU polgárainak 35%-a szerint túl sok, 10%-uk szerint pedig túl kevés EU-hírt láthatnak a képernyőn. A média szerepe az EU-tájékoztatásban (%) Magyarország EU-25 Túl sok Megfelelő Túl kevés Túl sok Megfelelő Túl kevés Televízió 9 60 26 10 48 35 Rádió 5 55 26 5 41 30 Sajtó 10 55 20 9 50 24 Túl Túl Túl Objektív pozitív negatív pozitív Objektív Televízió 36 49 6 26 48 11 Rádió 27 49 6 16 45 8 Sajtó 27 47 7 17 47 11 Túl negatív A magyarok közel fele szerint a hazai média objektíven tudósít az EU-ról, viszont a válaszadók jelentős része véli úgy, hogy a három fő médium túlságosan pozitívan mutatja be az uniót. Több mint a válaszadók egyharmada (36%) mondta, hogy a hazai tévécsatornák túl rózsás képet festenek az EU-ról. Csak aránylag kevesen gondolják, hogy a televízió, a rádió vagy a sajtó negatívan prezentálja az EU-val kapcsolatos eseményeket. Az EU tagállamainak lakói is döntően objektívnek tartják a médiát. Akik kritikusak, azok viszont kevésbé érzékelnek túlzott optimizmust. A vélemények szórása a rádió esetében a legkisebb, a legnagyobb különbségek azonban itt is a tévécsatornákat érintik. Az unió minden negyedik lakója szerint a tévé túl pozitívan állítja be az EU-t, ugyanakkor 11% százalék úgy látja: a csatornák inkább negatív képet festenek a közösségről. 4. Az Európai Unió jelentése és szerepe 23
Pozitív kép alakult ki az Európai Unióról a magyarok 43%-ban, igaz, majdnem ugyanennyien (40%) mondták, hogy semleges számukra az unió. Negatívan csak a honfitársaink 15% látja az EU-t. Az Európai Unióról kialakult kép (%) 4 2 8 14 12 3 2 6 EU-25 Magyarország 37 38 32 40 nagyon pozitív inkább pozitív semleges inkább negatív nagyon negatív NT/NV Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június 4.1 ábra Az általánosságban kialakult kép a tagállamok lakói között nagyobb arányban pozitív, mint itthon, bár azt is többen mondták, hogy negatívan látják az uniót. 4.1 Mit jelent az Európai Unió? Ahogy a legutóbbi felmérésben, 2005 tavaszán is a legtöbben az utazás, tanulás és a munkavállalás szabadságát jelölték meg, amikor az EU-val kapcsolatos asszociációiról kérdezték őket. Az ezt említők aránya 52%, annak ellenére, hogy már korábban ismertté váltak a régi tagországokban a csatlakozás után bevezetett munkavállalási korlátozások. Minden korcsoportban, és foglalkozási csoportban a relatív többség e 3 szabadságot említette elsősorban. Leginkább a fiataloknak (15-24 éveseknek) jutott eszébe a fenti három dolog (68%), a foglalkozást tekintve pedig a diákok (71%) után a menedzserek és az egyéb szellemi foglalkozásúak között jelölték meg ezt a választ a legnagyobb arányban (mindkét csoportban 69%). 24
A békét legnagyobb arányban az 55 évesnél idősebbek (33%), a menedzserek és az egyéb szellemi foglalkozásúak (36%, és 35%), valamint a magas iskolázottságúak (37%) jelölték meg. Az EU átlagában a magyarnál kisebb mértékben gondolnak az emberek a gazdasági jólétre, viszont miután a legtöbb régi tagállamban már euróval fizetnek sokkal többen azonosítják az uniót a közös pénznemmel. A magyarok között a foglalkozást tekintve leginkább a háztartásbeliek (30%), illetve a munkanélküliek (32%) azonosítják az uniót a gazdasági jóléttel. Mit jelent az Európai Unió (%) említésszám Error! Objects cannot be created from editing field codes. Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június 4.2 ábra Az EU-ról alkotott kép Magyarországon alapvetően kedvező: a 14 felsorolt jellemző közül az említések gyakoriságát tekintve az első 5 helyen pozitív jellemzők állnak. A negatív jellemzők között a legtöbben (21%) a munkanélküliséget említették, amelyet a magasabb bűnözés követ (16%). A munkanélküliséget a magyarok az EU átlagánál nagyobb arányban jelölték meg. Az EU átlagához képest a magyarok sokkal kevésbé társítják az uniót a bürokráciával, a pénzpazarlással, a kulturális identitás elvesztésével, illetve az elégtelen határellenőrzéssel. Milyen érzéseket kelt az Európai Unió (%) említésszám 14 3 2 7 21 56 11 33 lelkesedés remény bizalom közöny aggodalom bizalmatlanság elutasítás NT/NV Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június 4.3 ábra 25
Arra a kérdésre, hogy milyen érzéseket kelt bennük az Európai Unió, a magyarok többsége a reményt (56%), illetve a bizalmat (33%) említette. Ugyanakkor a válaszadók 21%-a számára az unió aggodalmat, 14%-a számára pedig bizalmatlanságot kelt. A megkérdezettek 11%-ának leginkább a közöny érzését jelképezi az unió. 4.2 Az EU szerepe Magyarországon A környezetvédelemben látja pozitívnak az unió szerepét Magyarországon a hazai válaszadók legnagyobb része (66%). Ezután a magyarok szerint az EU leginkább a biztonság növelésében játszik pozitív szerepet, méghozzá három területen: a terrorizmus elleni küzdelemben (63%), a védelemben és külpolitikában (61%), illetve a bűnözés elleni harcban (53%). A biztonság növelésének e három területét a 40-54 évesek, illetve a kis-, vagy közepes méretű városokban élők jelölték meg legnagyobb arányban az EU szerepeként. Foglalkozás alapján a bűnözés elleni küzdelmet a háztartásbeliek (63%), a védelmet és külpolitikát, valamint a terrorizmus elleni harcot pedig a munkanélküliek emelték legnagyobb arányban (73%, illetve 80%). Közel minden második magyar (49%) véli úgy, hogy az EU-nak negatív szerepe van a hazai árak növekedésében. Ebben a kérdésben a véleményeket tekintve igen nagy a szórás: míg a menedzserek 37%-a mondta, hogy az unió szerepet játszott a hazai drágulásban, a háztartásbeliek között ez az arány 73% volt. Jelentős azoknak is az aránya, akik szerint az EU árt a gazdasági helyzet, a bevándorlás, és a munkanélküliség csökkentése tekintetében is (mindhárom esetben 29% mondta ezt). Az EU szerepe Magyarországon (%) 26
Környezetvédelem Terrorizmus elleni küzdelem Védelem és külpolitika Bűnözés elleni küzdelem Gazdasági helyzet Oktatási rendszer Munkanélküliség elleni küzdelem Bevándorlás Egészségügy Tömegközlekedés Adózás Áremelkedés/Infláció Nyugdíjak Lakásügy 9 11 9 11 29 14 29 29 20 7 30 49 18 14 19 20 66 63 22 61 31 53 20 46 39 40 31 33 32 29 47 27 59 27 37 22 23 22 54 19 59 16 sem pozitív, sem negatív negatív pozitív Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június 4.4 ábra A magyarok szerint az a három terület, ahol az EU-nak leginkább sem pozitív, sem negatív szerepe sincs, a tömegközlekedés, és a lakásügy (mindkét esetben 59%), illetve a nyugdíjak alakulása (54%). De sokan gondolják, hogy az EU-nak semleges szerepe van az egészségügy (47%), és az oktatás területén (39%) is ezek a területek valóban alapvetően nemzeti hatáskörbe tartoznak. 4.3 Az EU nemzetközi szerepe A magyarok közel kétharmada szerint az utóbbi öt év alatt nőtt az EU fontossága a nemzetközi színtéren. Hasonlóan vélekedik az EU lakosságának 62% is, a legtöbben (82%) pedig Ciprus északi, török fennhatóság alatt álló területén vélekednek így. A legkevésbé a britek (47%) és az osztrákok (46%) mondták, hogy az EU szerepe fontosabb lett. Nemzetközi szinten a magyarok legnagyobb arányban szintén a környezetvédelem területén tulajdonítanak pozitív szerepet az EU-nak (77% említette). Az uniónak a magyar válaszadók szerint ezután a világbéke eléréséért folytatott munka területén (72%), és a terrorizmus elleni harcban (68%) van pozitív szerepe. Az EU nemzetközi szerepének változása 27
Magyarország (%) 6 23 8 63 fontosabbá vált nem változott kevésbé fontos NT/NV Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június 4.5 ábra Jobban megoszlanak a vélemények az unió világgazdasági növekedéssel, valamint a szegénység elleni harccal kapcsolatos szerepéről. Bár a magyarok többsége (63% és 51%) szerint e területeken is pozitív szerepe van az uniónak, 24%, illetve 32% azt mondta, az EU szerepe inkább közömbös. A válaszadók 10%-a szerint pedig a szegénység elleni harcban az EU-nak inkább negatív szerepe van. Az EU nemzetközi szerepe Magyarország (%) Környezetvédelem 5 13 77 A világban tapasztalható szegénység elleni küzdelem 10 32 51 A világgazdaság növekedése 7 24 63 Terrorizmus elleni harc 6 20 68 Béke a világban 4 20 72 sem pozitív, sem negatív negatív pozitív Forrás: Eurobarometer 63. 2005. 1 2005. május-június 4.6 ábra 5. Az Európai Unió fejlődése és gazdasági kilátásai 28
A következő időszakban az Európai Uniónak a magyarok többsége szerint a munkanélküliség, illetve a szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni küzdelmet kellene a legfontosabb feladatként kezelnie (53%, illetve 52% mondta ezt). Ezt a munkanélküliek vélik így a legnagyobb arányban (a két területről 58%, illetve 61%-uk vélekedett így). A magyarok között annál inkább csökken e két terület fontossága, minél nagyobb településen élnek (a szegénység esetében például a falvakban 56%, kisvárosokban 53%, a nagyvárosokban pedig 45% jelölte meg). A harmadik legfontosabb feladat a magyarok véleménye szerint a béke és a biztonság fenntartása (37%). Mire fektessen hangsúlyt az Európai Unió? (%) Magyarország EU-25 A munkanélküliség elleni küzdelem 53 47 A szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem 52 44 A béke és biztonság fenntartása Európában 37 31 A környezet védelme 28 19 Az élelmiszer termékek minőségének garantálása 19 8 A szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem 19 25 A közös európai fizetőeszköz, az euró sikeres bevezetése 17 10 A fogyasztók védelme, és más termékek minőségének garantálása 12 8 Terrorizmus elleni küzdelem 12 19 Az Európai Unióról, annak politikájáról, intézményeiről szóló bővebb felvilágosítás segítségével közelebb kerülni az európai polgárokhoz 11 19 Az új tagállamok befogadása 10 4 Az egyének jogainak garantálása és a demokratikus elvek tiszteletben tartása Európa-szerte 8 14 Az illegális bevándorlás elleni küzdelem 5 15 Az Európai Unió szervezetének és működésének reformja 2 5 Az Európai Unió politikai és diplomáciai fontosságának erősítése világszerte 2 5 Nem tudja 2 2 Egyéb (spontán) 0 1 Egyik sem (spontán) 0 1 A 2004 őszi adatfelvétel óta a magyar válaszadók szemében növekedett a környezet védelmének és az élelmiszerminőség garantálásának fontossága. Az előbbit a korábbi 22% után 2005 tavaszán már 28% említette, az utóbbi területet pedig 13% után 19% jelölte meg. Az élelmiszerminőség garantálásának megítélése azt követően változhatott meg, hogy az utóbbi fél évben Magyarországon számos romlott, vagy mérgező élelmiszer forgalomba kerülésére derült fény. Csökkent viszont azoknak az aránya, akik szerint a jövőben az EU legfőbb prioritásai közé kell tartoznia a terrorizmus elleni harcnak (a korábbi 22% helyett 2005 tavaszán már csak 12% gondolta így). Ugyancsak csökkent a szervezett bűnözés és a drogkereskedelem fontossága a válaszadók szerint (a korábbi 24% helyett ezt 19% jelölte meg). E két területet az EU polgárai általában fontosabb feladatnak tekintik, mint a magyarok (19, illetve 25% választotta). 29