kórház A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja 2014/6 7.

kórház A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja 2014/6 7.

Tisztelt Olvasóink! F élidejéhez ért az idei nyár, volt már forró kánikula, trópusi eső, hidegfront, lehűlés, egyszóval minden, ami egy kis kontinentális országban lehetséges. A gyermekek vakációznak, a felnőttek is igyekeznek kipihenni magukat, feltöltődni a következő időszakokra. Ilyenkor persze többen kelnek útra, több a baleset, megszaporodnak a nyári betegségek, a fertőzések. Az idősebbek, a keringési problémákkal küzdők gyakrabban lesznek rosszul, és a hőség, az időjárási frontok bizony súlyos akut eseteket provokálnak, ahol már minden a gyors első segítségen és a hatásos beavatkozáson múlik. Gyakrabban halljuk a mentők szirénáját, és természetesnek vesszük, hogy az infarktussal vagy sztrókkal küzdő beteg gyors, hatásos ellátást kapjon. És ehhez könnyen elérhető képalkotó diagnosztika, gyors laboratórium, felkészült specialisták és jó intenzív osztály is kell, de nemcsak néhány nagyvárosban, hanem szakszerűen elosztva az egész országban. Az egészségügy tehát működik, hiszen a betegek nem mennek szabadságra. Legfeljebb a szükségletek összetétele változik, kevesebb a programozható, halasztható kezelés, több az akut, sürgősségi eset. Így juthatnak egy kis szabadsághoz az egészségügyben dolgozók is, szigorúan kiszámított beosztással, hiszen az alapvető feladatokat mindenáron el kell végezni. Közben reménykednek abban, hogy körülményeik, lehetőségeik ha nem is viharos gyorsasággal javulni fognak. Ezekről kérdeztük a néhány hete hivatalba lépett államtitkárunkat. Kérdezni, a problémákat listázni nem nehéz feladat. Felelősségteljes, értékálló válaszokat adni annál nehezebb. Ez a felelősség, tudatosság cseng ki az államtitkári interjúból. Meg az, hogy minden erejével, tapasztalatával segíteni akarja a problémák megoldását, a betegek, az ellátók helyzetének megjavítását. Őszinte szavak, semmi felelőtlen ígéret. Nagyon világos, egyértelmű szándékot fogalmaz meg a helyzet szakszerű értékelésére, és a feladatok ennek megfelelő priorálására. Kifejezi együttműködési szándékát a szakmával, annak szervezeteivel. És nem csak szavakban: hivatali működése első heteiben már konzultált a Magyar Kórházszövetség és a Magyar Orvosi Kamara vezetőivel. Több szakmai konferencián is megjelent, és nem zárkózott el a kérdések, a párbeszéd elől. Nyíltságával, szakmai felkészültségével, közvetlen, kollegiális stílusával bizalmat és reményt kelt partnereiben. Kívánjunk neki erőt és kitartást feladatának ellátásához. De ez nem lesz elég. Sokféle tudást, tapasztalatot, a szakmai együttműködés erőforrásait is meg kell mozdítanunk, hogy olyan változásokat indíthassunk el, amelyek évtizedek koncepcionális zavarait, strukturális, szervezési és finanszírozási elmaradását korrigálják, egészségügyünk fejlődését emelkedő, európai pályára segítik. Dr. Szepesi András kórház A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Rácz Jenő Tagok: Dr. Svébis Mihály, Dr. Antal Gabriella Torda Júlia Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter Rovatvezetők Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Tanácsadó testület Dr. Velkey György, Dr. Csidei Irén, Dr. Ficzere Andrea, Prof. dr. Gál János, Dr. Rudner Ervin, Dr. Sásdi Antal, Dr. Szabó Géza, Dr. Tóth Gábor, Hegedűs Iván, Mészáros Magdolna, Zsarnay István, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Nagy Anikó Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: Dr. Velkey György elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) 214-5118, (1) 214-5159 Fax: (1) 214-9715, E-mail: mksz@invitel.hu Internet: www.korhazszovetseg.hu A Kórház szaklap előző lapszámai a www.weborvos.hu portálon tekinthetők meg. A támogatott oldalakat jelöli. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató Felső címlapfotónk forrása: kormany.hu Alsó címlapfotónk 2014. június 26-án készült a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház CT-laborjában. A képen balról jobbra: Simon Róbert Balázs alpolgármester, Győr; Joseph Priel elnök, Euromedic International; Kara Ákos országgyűlési képviselő, Fidesz, Győr megyei jogú város, a Vállalkozásfejlesztési Bizottság alelnöke; dr. Tamás László János főigazgató főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr; prof. dr. Oláh Attila orvosigazgató, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr; dr. Bartek Péter radiológus, osztályvezető főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr. A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (postacím: 1900 Budapest, e-mail: hirlap@posta.hu, zöld szám: 06-80/644-444), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ 11991102-02102799 számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) 214-5159 ISSN 0230-3868 A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1)214-5159, fax: (1)214-9715, e-mail: mksz@invitel.hu Szaklapunk 2013. év I. félévében átlagosan 4250 példányban jelent meg.

Tartalom Kórházügyeink 4 Kórház-hírek Aktuális 3 Megnyílt az ország egyik legmodernebb magán MR-központja 6 Kifejezetten jó kapcsolatot szeretnék ápolni a Magyar Kórházszövetséggel 8 Megérteni és megértetni 10 Intenzív együttműködésre készül a szakellátás 12 Megkerülhetetlen tényezővé vált a szakmai szövetség 15 Infarktusról kötelező az adatszolgáltatás 16 Csillagpontban 18 Újabb oktatókórház született Budapesten 19 A paraszolvencia felszámolásához további források bevonására van szükség 21 További kapacitástartalék van a fekvőbeteg-ellátásban 22 Támad a hepatitisz A 23 Új HCV-terápiák a közeljövőben 24 Életmentő kézhigiénia 26 Megbűnhődte már e nép KOnferencia 28 Megsértett betegek, megsértett ellátók Paragrafus 30 Kártérítési felelősség a különböző jogviszonyokban végzett egészségügyi tevékenységekért 37 Gyógyszer 35 Anidulafungin a súlyos állapotú beteg modern gombaellenes kezelése Képalkotó diagnosztika 38 Telemammográfia a MaMMa Zrt.-nél 40 160 szeletes CT Győrben 42 Konszenzus a PET-diagnosztikában LÉTESÍTMÉNY MENEDZSMENT 44 Gyógyító fény TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS 46 Húszmilliós támogatás a kórházaknak 47 Kórházi vizit 47 Megszűnt a bizonytalanság Komlón

Az ország egyik legmodernebb magán MR, mammográfia, röntgen és ultrahang diagnosztikai központját nyitotta meg a Diagnoscan Magyarország Budapesten a Bank Centerben. Megnyílt az ország egyik legmodernebb magán MR-központja A Bank Centerbe telepített GE Optima MR450w 1.5 Tesla MR berendezés Közép-Európa szerte az egyik legmodernebb készülékek közé tartozik, Magyarországon pedig az első ilyen csúcstechnológiás berendezés. A betegek komfortját szolgálja a készülék tágabb vizsgálótere, 70 centiméteres belső átmérője ugyanis az átlagnál nagyobb, ezáltal enyhíti a bezártságérzetet. A páciensek kényelmét tovább növeli, hogy a vizsgálati pozíció is megválasztható, a beteg hangulatához igazodó fényjáték, a berendezés és a helyiség változtatható színű megvilágítása, s falra vetíthető képek is oldják a vizsgálat során a feszültséget és a klausztrofóbia érzését. A beruházás során mind szakmailag, mind a szolgáltatás körülményeit tekintve maximaliz musra törekedett a cég. Egyre nagyobb az igény az egészségügyi ellátóhelyeken kívüli diagnosztikai szolgáltatásokra, ezért döntött úgy a vállalat, hogy a Mamutt II-ben lévő privát CT központ után a Szabadság téri Bank Center Irodaházban magán MR központot is kialakít. Ebben a központban nemcsak az MR csúcskategóriás: egy Az ünnepélyes megnyitó pillanata olyan digitális mammográfiás berendezést telepítettek, amely változatlan sugárdózis mellett rétegvizsgálatra is képes, egy felvétel alkalmával 9 metszeti képet tud készíteni 3 dimenziós megjelenítéssel. A páciens hangulatához igazodó fény- és hangjáték oldja az emlővizsgálatra érkezők szorongását is. A Bank Centerben digitális röntgen, ultrahang és laboratórium is elérhető, valamennyi vizsgálatra 1-3 munkanapon belül időpontot tudnak adni. Bank Center: +36 30 629 27 26, +36 1 803 64 64 Mammut: +36 30 944 68 60, +36 40 91 81 91 www.diagnoscan.hu maganrendeles.diagnoscan.hu Heim Pál kapta idén a Heim Pál emlékérmet Dédnagyapja örökségét viszi tovább Heim Pál. A nevét viselő alapítvány stratégiai igazgatója immár másfél évtizede dolgozik azon, hogy élmény- és emberközpontú legyen a magyar gyermekegészségügy. Ennek a következetes és kitartó munkának elismeréseként adományozta neki a Heim Pál emlékérmet a Magyar Gyermekorvosok Társasága. Heim Pál a magyar gyermekegészségügy és a gyermekgyógyászati intézmények fejlesztésének elismeréseként kapta a díjat. Immár másfél évtizede egy új, jövőbemutató szemléletű, progresszív megközelítésű, élmény és emberközpontú gyermek és család-egészségügyi intézményi modell bevezetésén dolgozik, a Mesekórház program keretében. Heim Pál az elismerés kapcsán elmondta: A dédnagyapám nevét viselő díj számomra ösztönző, további hitet és kitartást biztosító erő. Azt jelzi, hogy a hazai gyermekgyógyászat nem csupán odafigyel a munkánkra, hanem támogatja elképzeléseinket és kiáll a változások szükségszerűsége mellett. Minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy a gyermekgyógyászat a jövőben újra a hazai egészségügy csúcsát képviselje, és e terület, akárcsak 100-150 évvel ezelőtt, a dédnagyapám idejében, újra világhírű lehessen. Ehhez méltó körülményeket, megfelelő infrastrukturális hátteret kell biztosítani, és olyan innovatív technológiákat, amelyek az Embert szolgálják. Hiszem, hogy minden itt van az országban, csak teret kell adni a kiválóságnak. KÓRHÁZ 2014/6 7. AKTUÁLIS 3

Kórházügyeink Zombor: a lejárt számlákra jut a legtöbb A kormány döntése alapján a költségvetési zárolás nem érinti az egészségügyet, az egészségügyi szolgáltatók kikerültek a zárolás alól jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára. Zombor Gábor elmondta, e döntéssel párhuzamosan a kormány elfogadta azt a javaslatot is, amelynek alapján az Egészségbiztosítási Alap időarányos tartalékaiból többlettámogatást kaphatnak az egészségügyi szolgáltatók. Jelezte: ez a többlettámogatás alapvetően az alap 14 milliárd forintos céltartalékából származhat, amelyet az intézmények 75 százalékban lejárt szállítói tartozásuk kiegyenlítésére, 25 százalékban pedig a működési feltételeik javítására fordíthatnak. Mint mondta, ez nem adósságkonszolidációs lépés, hanem az Egészségbiztosítási Alapban meglévő tartalékok felhasználásáról van szó, és az intézkedés szektorsemleges, tehát nemcsak a GYEMSZI-fenntartású intézményeket, hanem például az egyetemeket és az egyházi intézményeket is érinti. Elmondta azt is, hogy a 14 milliárd forintos többlettámogatási forrásból egy 1,5 milliárd forintos miniszteri keretet is meghatároztak, amelyből szabad felhasználással, a miniszter döntése alapján tudnak igényelni az egészségügyi szolgáltatók. Közölte, ezen túl a GYEMSZI mint fenntartó úgynevezett vis major keretéből ebben a hónapban csaknem 900 millió forintos támogatást nyújt a kórházaknak. Tájékoztatása szerint a kormány döntést hozott az intézmények és egészségügyi szolgáltatók által az első félévben fel nem használt kapacitásokból származó csaknem 1,9 milliárd forint forrásról is. Ezt központi keretként újra elosztják, és a várólisták csökkentésére tesznek kísérletet belőle. Jelezte, hogy várakozásaik szerint ebből több mint hatezer várólistás műtétet lehet elvégezni a következő hónapokban. Úgy véli, ez is bizonyítja, hogy ha megfelelő szervezéssel és hatékonysággal működik a rendszer, akkor lehetnek még benne tartalékok. A következő hónapban az alapellátás fejlesztésére is jelentős összegeket tudnak majd mozgósítani. Közölte, 750 millió forintos kerettel pályázatot írnak ki a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokra. Hozzátette: akár 6-10 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak azok a háziorvosok, akik ezekben a körzetekben vállalnak munkát meghatározott időre. Erre utalva hangoztatta, a kormányzat célja, hogy minden állampolgár a lakóhelyéhez közel kapja meg a megfelelő ellátást. Kérdésre elmondta, hogy az intézményeknek a legnagyobb problémát a 90 napon túli tartozások jelentik, ez jelenleg 18,7 milliárd forintot tesz ki. Közölte azt is, hogy a kórházak végleges adósságkonszolidációjára még az idén átfogó javaslat készül. (MTI) Itt a BELLA, pályázhatnak az egészségügyi ellátók Megjelentek a pályázati felhívások betegbiztonság javítását szolgáló, uniós támogatással megvalósuló BELLA akkreditációs programra. A projektgazda GYEMSZI a csatlakozáshoz támogatást kíván nyújtani a Közép-magyarországi, illetve a többi régióban elhelyezkedő fekvőbeteg-gyógyintézetek és járóbeteg-szakrendelők számára az ingyenes felkészítés biztosításával. Az új programban olyan standardokat alakítottak ki az intézmények számára, amelyek a betegbiztonságra fókuszálnak. Ezek fejlesztése a betegbiztonsági kockázatokból indult ki és gyakorlati problémákra épült, hiszen az ellátásban dolgozó szakemberek fogalmazzák meg a belső szabályozókat. Hogy mi lehet a hozadéka a minőségügyi programnak? Belicza Éva, minőségügyi szakértő, a program vezetője elmondta, hogy reményeik szerint csökkenni fog az úgynevezett nemkívánatos események előfordulása, vagyis olyan szövődmények, káros következmények gyakorisága, amelyek ellátási hibából erednek, és szabályozók alkalmazásával megelőzhetőek. Ha kevesebb lesz a nemkívánatos esemény, akkor várhatóan csökkenni fog a jogi esetek előfordulása is, így nemcsak a szövődményekből eredő költségeket lehet visszafogni, hanem a műhibaperek következtében kifizetendő összegek is mérsékelhetőek. Belicza Éva hangsúlyozta azt is, hogy az új minőségbiztosítási program nagyon betegközpontú rendszer, ugyanakkor nem akarnak további terheket rakni az intézményekre, inkább érdekükben alakítják ki az akkreditációs programot. A dolgozóknak is segítséget jelent az akkreditáció megvalósulása, hiszen biztonságosabbá teszi az ellátást, csökkenti a betegbiztonsági kockázatot, a gyógyszercserét, a szövődmények előfordulását, ami minden dolgozó célja. Az akkreditáció az intézmények számára nem kötelező, de bevezetése tevékenységük átláthatóbbá és egyszerűbbé tétele, valamint a betegek biztonságosabb ellátása érdekében eredményes és hatékony eszközt jelenthet. A projektgazda GYEMSZI a programot konzorciumi együttműködésben valósítja meg a Semmelweis Egyetemmel, a Debreceni Egyetemmel és a Gyógyszerészi Gondozásért Köz hasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal, amely a tagokat nyílt pályázat keretében választotta ki. (weborvos.hu) Megtalálták a kórházból eltűnt csecsemőt A szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház szülészeti osztályáról bejelentés érkezett a rendőrségre 2014. július 9-én 16 óra 45 perckor, hogy eltűnt egy újszülött csecsemő. A szombathelyi rendőrök a bejelentést követő egy órán belül megtalálták az újszülöttet, és az Országos Mentőszolgálat közreműködésével sértetlenül visszaszállították a kórházba. A kisgyermeket egy 38 éves szombathelyi aszszony és 31 éves unokaöccse vitte el a kórházból, azzal a szándékkal, hogy megtartsa. A rendőrség személyi szabadság 18 éven aluli sérelmére elkövetett megsértésének bűntette miatt folytatja a nyomozást, és javaslatot tett mindkét gyanúsított előzetes letartóztatására. (MTI) Az államtitkár vizsgálatot indíttatott A szombathelyi kórházból eltűnt csecsemő esete kapcsán az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára soron kívüli vizsgálatot rendelt el kórházak őrzés-védelmével, biztonsági rendszereinek működésével kapcsolatban, különös tekintettel az intézmények újszülött osztályaira. Az államtitkár személyes látogatások keretében is tájékozódik a kórházak biztonsági rendszereiről annak érdekében, hogy a jövőben is maradéktalanul biztosított legyen a betegellátás zavartalansága tudatta rövid közleményben az államtitkárság. (weborvos.hu) 4 Kórház-Hírek KÓRHÁZ 2014/6 7.

Ősszel indulhat az egységes segélyhívó rendszer. A 112-es segélyhívó azt a célt szolgálja, hogy az Európai Unió területén bárhol, bárki ugyanazt a telefonszámot tárcsázva juthasson segítséghez. Az Országos Mentőszolgálat mintegy 600 millió forintból négy új légibázis kialakítását tervezi egy kiírás előtt álló európai uniós pályázat keretében. Nyáron is folytatódik a szigetvári kórház felújítása, többek között sürgősségi betegellátó osztályt alakítanak ki, modernizálják az ápolási részleget és mentőhelikopter-leszállóhelyet építenek. Cserháti Péter továbbra is miniszteri biztos. Fél évre szól a megújított kinevezés, a struktúraváltásért felelős a volt államtitkár-helyettes. A Markhot Ferenc Kórházban háromszintes technológiai tömb épül, ahol helyet kap a sürgősségi betegellátó, a központi intenzív és aneszteziológiai osztály, a központi laboratórium, a központi sterilizáló és higiéniai osztály, és az új műtőblokk. A projekt során 44 ágyas neurológiai és stroke osztályt alakí tanak ki, valamint új gépparkot kap a radioló giai osztály. Az onkokést fejlesztő MediMass Kft. bejelentette, hogy a massachusetts-i központú Waters Corporation megvásárolta a fejlesztés alapjául szolgáló tömegspektrometriás ionizációs technoló giáját. A fejlesztés szakaszában lévő Intelligens Kést a jövőben a műtétek közbeni, azonnali diagnózis felállításához lehet majd alkalmazni. Időben nagyon beszorultak az uniós kórházberuházások. Többet már régen át kellett volna adni, de sok még szinte el sem indult. Megpróbálják menteni, ami menthető, és nem állítanak le egyetlen projektet sem. Szerkezetkész a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház új sebészeti tömbje. A több mint 11 ezer négyzetméteres, ötszintes épületben az orvosok korszerű feltételek mellett tudnak majd dolgozni. Vizsgálatok csak előjegyzésre Veszprémben Augusztus 1-jétől előjegyzéses rendszert vezetnek be a Csolnoky Ferenc Kórház rendelőintézetének laboratóriumában, az év folyamán ezt átfogóan kiterjesztik a kórház járóbeteg-ellátására. Dr. Rácz Jenő főigazgató elmondta, korábban már előjegyzéses rendszerben fogadták a betegeket a kórház rendelőintézetének laboratóriumában, akkor sokan azt kifogásolták, hogy a bejelentkezés és a vizsgálat között hosszú a várakozási idő. Ezt próbálták úgy megoldani, hogy előjegyzés nélkül mindenkit fogadtak, akinek laborvizsgálatra volt szüksége. Ez országos szinten is ritkaságnak számított a hazai egészségügyben. Ennek viszont az lett a következménye, hogy olyan számban jelentek meg betegek, amely hosszú sorokat, tumultuózus jeleneteket eredményezett. A laborban naponta normál körülmények között hozzávetőlegesen kétszáz beteget tudnak ellátni ezért szabályozni kellett a működési rendet. Az erről szóló főigazgatói 5 utasítás a napokban jelenik meg, augusztus 1-jén lép életbe. Az előjegyzési időpontok viszont augusztus 5-től kezdődnek. Rácz Jenő szólt arról is, ha a gyakorlat folyamán kiderülne, hogy harmadnapra vagy későbbre tudnak csak időpontot adni, akkor ismét áttekintik a rendszert, és ha szükséges, korrigálják. Hozzátette, ha a módszer működik, akkor az előjegyzési rendszert december 31-ig kiterjesztik a többi járóbeteg-ellátási területre. Ezek közül a főigazgató kiemelte a CT, az MR mellett a többi röntgenes vizsgálatot és a szintén nagy tömegeket ellátó fizikoterápiát is. (veol.hu) Talán csillapodik a migrációs kedv Június 30-ig összesen 847 egészségügyi dolgozó, közöttük 424 orvos és 246 egészségügyi szakdolgozó részére állítottak ki külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt az EEKH-ban. Tavaly ugyanebben az időszakban 929 szakember kért igazolást, ebből 454 fő orvos, 292 fő pedig ápoló volt. Még mindig egy teljes évfolyam távozik külföldre, jószerivel mintha egyetlen orvost sem képeznénk így kommentálta az adatokat dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Mérhetetlen az orvoshiány, azok a kollégák, akik még itthon vannak, óriási túlterhelés mellett gyógyítanak jelezte az elnök, aki szerint a 28 főnyi csökkenés matematikailag sem szignifikáns, a legaggasztóbbnak azt tartja, hogy még mindig százas szériában távoznak külföldre a fiatal, 25 35 év közötti orvosok. A megoldás az élet és munkakörülmények javítása, és a bérek növelése az elmúlt években megkezdett ütemében, valamint a túlmunka elismerése, a mozgóbér 2012-es befagyasztásának feloldása lenne. Most már minden egyes ember elvesztését nehezen tolerálja az ágazat, az első félév számai aggasztóak a MOK elnöke szerint, aki hozzátette, örülni csak annak lehetne, ha a statisztika mínuszos lenne, tehát megindulna a hazavándorlás. Július-augusztusban kapják kézhez diplomáikat a frissen végzett orvostanhallgatók, október-novemberre fejeződnek be a szakvizsgák, így a migrációs folyamatok döntően ősszel dőlnek el. A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) legutóbbi felméréséből azonban az is kiderült, hogy a hatodévesek 30 százaléka külföldi munkavállalást tervez. Olyan a magyar egészségügy, mint egy sokkos beteg. Az, hogy kevésbé vérzik, egyáltalán nem jelent javulást, hiszen az amúgy is hiányos orvos létszámból veszítettünk el még négyszázat foglalja össze dr. Dénes Tamás. Az MRSZ elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a tavalyi év első felében kétszáz 25 35 év közötti orvos kért igazolást, számuk idén nemhogy csökkent volna, hanem 11 fővel nőtt. Így az MRSZ attól tart, öt-tíz éven belül hiányozni fog az ellátásból a 30 50 év közötti korosztály, nem lesz, aki gyógyítson és oktasson. (EEKH, elitmed.hu) 2014. június 30-ig megvalósult Szervkivételi riadó:...93 Veseátültetés:...150 Májátültetés:... 30 Szívátültetés:....19 Kombinált vese- és hasnyálmirigyátültetés:...4 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiens:... 12 Kórház-Hírek 5

Tisztelettel köszöntöm a KÓRHÁZ szaklap minden kedves olvasóját. Korábban magam is rendszeres olvasója voltam, mint a Magyar Kórházszövetség egyik tagintézményének vezetője. Hiteles, objektív és szakmailag megalapozott szakfolyóiratként komoly szerepet tölt be a magyar egészségügyi médiában az elismerő szavakat dr. Zombor Gábor államtitkártól kaptuk, vele készített interjúnk bevezetéseként. Kifejezetten jó kapcsolatot szeretnék ápolni a Magyar Kórházszövetséggel Lapunk olvasói nevében köszöntjük Államtitkár Urat! Milyen motivációval, küldetéssel fogadta el az államtitkári felkérést? Véleményem szerint minden, a magyar egészségügyben vezetői pozíciót betöltő szakember a szakma iránti tiszteletből, egyfajta küldetéstudattal vállalja a sok nehézséggel párosuló feladatot. Így vagyok ezzel én is, hiszen maga a felkérés is rendkívül megtisztelő, hogy tudásommal, tapasztalatommal reményeim szerint segítségére lehetek ágazatunknak. Meg lehet-e már fogalmazni szakmai programjának főbb elemeit/pontjait? Ha egészségügyről beszélünk, általában az ellátórendszer problémáiról, a kórházak helyzetéről, finanszírozásról, bérekről szólnak a hírek. Én legfontosabb feladatomnak a magyar emberek egészségügyi állapotának javítását, az egészségben eltöltött életévek számának növelését, az EU-országok átlagához való felzárkózást tartom. Ebbe beletartozik a népegészségügyi tennivalók mellett az ellátórendszer működési feltételeinek stabilizálása, az egészségügyben dolgozók helyzetének javítása, a szakemberhiány mérséklése és legfontosabb feladatként a betegek biztonságérzetének javítása, az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek megszüntetése, a gyógyításhoz szükséges források előteremtése. Milyen egészségügyi rendszert képzel el Magyarországon a következő években, évtizedekben? Van-e már víziója egy tartósan fejleszthető célmodellről? Az elmúlt évtizedekben a két fő közfinanszírozott alaprendszer állami egészségügyi szolgálat/ társadalombiztosítás alapú rendszer kifejlesztése körül rengeteg bizonytalanság, ellentmondás, vita alakult ki. Az előző ciklusban elsősorban a GYEMSZI kialakítása, központi szerepe miatt úgy tűnt, mintha az állami egészségügyi szolgálat irányába mozdult el a rendszerünk. Miközben a hagyományaink, a korábbi erőfeszítések, a környező uniós országok tapasztalatai a társadalombiztosítás felé mutatnak. Az egészségügy a nagy társadalmi rendszerek közül talán az egyedüli, ahol a rendszerváltás óta nem sikerült megoldást találni olyan működési modellre, mely a különböző átalakítási kísérletek után melyből volt bőven nem termeli újra a feszültségeket, problémákat. Struktúrájában, az alapvető működési mechanizmusokban szin te változatlan. Még ma is kórházi ellátás centrikus, végtelenül hierarchikus, hála pénzzel terhelt rendszert működtetünk, annak ellenére, hogy a szakemberek a legfontosabb problémákat pontosan ismerik. Ma az állam vállal fontos szerepet az ellátórendszer működtetésében, rengeteg, a múltból átvett problémával, egyenlőtlenséggel. Jelenleg ez az állami szerepvállalás erős garanciát jelent a folyamatos működtetésben, ám a gondok ezzel még nem szűntek meg. Az elmúlt évek gazdasági válsága mérhetően rontotta az egészségügyi közfinanszírozás helyzetét. Ennek mértéke, vásárlóereje alapvetően meghatározza az ellátás lehe tőségeit, hozzáférhetőségét. Milyen lehetőséget lát, és mit tervez a helyzet megjavítása érdekében akár rövidebb vagy hosszabb távon, legalább a környező uniós országok szintjének az elérését? Az elmúlt években az ország rendkívüli erőfeszítéseket kellett, hogy tegyen a gazdasági krízishelyzet megoldása érdekében, ennek ellenére egyszer sem merült fel, hogy az egészségügyi ellátást ne a társadalombiztosítás keretein belül biztosítsa az ország polgárai számára. Ez a jövőben is így marad, hiszen a kormány ebben szilárd álláspontot képvisel. Az egészségügyre juttatott források a járulékbevételekből, illetve a központi költségvetés által meghatározott összegekből állnak. Ez utóbbit az ország gazdasági teherviselő képessége határozza meg, mely akkor emelkedhet, ha a gazdasági növekedés ezt lehetővé teszi. További lehetőség, ha a meglévő forrásainkat a lehető leghatékonyabban használjuk fel. Meggyőződésem, hogy ezen a területen vannak még teendőink. Milyennek értékeli a rendelkezésre álló ellátórendszert szakmai struktúra, ellátási szintek, szakmai progresszivitás, működési biztonság, igazságosság, hatékonyság szempontjából? Annak ellenére, hogy számos problémával küszködünk, a rendelkezésünkre álló ellátórendszer széles körű, sokszor a lehetőségeit, erőforrásait meghaladó módon, európai viszonylatban is széles körű, a területi aránytalanságok ellenére is hozzáférhető ellátást biztosít. Milyen további lehetőséget lát az ellátó struktúra korszerűsítésére? Mi várható az Európai Unió következő hétéves tervezési ciklusától? Jelenleg egy korábban nem tapasztalható fejlesztési folyamat zajlik, hiszen több mint 320 milliárd forint értékben történnek kórházi beruházások az országban. Mind infrastruktúrában, mind műszerezettségben nagyon komoly előrelépés várható. Probléma, hogy a központi régióban, így a fővárosban jóval kevesebb lehetőség van európai uniós források bevonására az egészségügybe. Ennek feloldása kormányzati intézkedéseket igényel a jövőben. A következő hét évben főleg népegészségügyi programok, illetve ágazatok közötti, ún. integrált projektek megvalósítására van esély. Hogyan látja a kórházak helyzetét? A kórházak működési problémáinak kezelésére, az adósságállomány szanálására, és annak újratermelődését megakadályozandó átfogó javaslatot készítünk a kormány számára, még ebben az évben. Ennek rész- 6 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2014/6 7.

leteiről nem beszélnék, mivel az egyeztetések még zajlanak. Egy biztos, hogy jelentős terheket szeretnénk levenni a kórházvezetők válláról, és cél, hogy a szakmai működésüket az esélyegyenlőség jellemezze. A rendszer irányítását a gyakorlathoz kell rendelni. Csökkenteni kell a túlzott centralizációt, professzionális irányítási módszereket kell alkalmazni. A szervezeti struktúra ezeket a célokat fogja szolgálni. Milyen tervei vannak a humán erőforrás problémák kezelésére, megoldására? A legnagyobb probléma talán a szakemberhiány. Az elmúlt években nagyon pozitív folyamatok indultak el ágazati béremelés, rezidens ösztöndíjak melyeket folytatni kell. Fontos, hogy a rendszert transzparenssé tegyük, így el kell kezdeni a hálapénz rendszerét kiváltó, a betegek önkéntes döntésén alapuló megoldások kidolgozását. Milyen akut feladatok megoldását kellett elkezdeni? Akut feladatok szép számmal vannak, hiszen elő kellett készíteni azt a kormánydöntést, melynek értelmében a kórházak 14 milliárd forint többlettámogatáshoz jutnak még a nyár folyamán, az összes fejlesztési projektet át kell tekinteni, hogy megfelelő módon, határidőben elkészüljenek. Sorolhatnám sokáig a sürgős feladatokat, hiszen a hosszú távú megoldási javaslatok elkészítése mellett a folyamatos működés feltételeit is biztosítani kell. Hogyan áll az államtitkári stáb felépítése? Kikre tud támaszkodni most és hoszszabb távon? Az államtitkárság személyi állományában nem tervezek komolyabb változást, hiszen a feladatok maradtak, talán a szemléletben lesz változás. Az új kollégák kizárólag a szakmából érkező, gyakorlati szakemberek, hiszen az elkövetkező időszakban jóval pragmatikusabb gondolkodásra és intézkedésekre lesz szükség, alapozva az elmúlt évek eredményeire, elképzeléseire. Mely szakmai szervezetekkel, milyen típusú együttműködést tervez kiépíteni? Minden, az egészségügy szereplőit képviselő szervezettel kiegyensúlyozott kon szenzusra törekvő viszonyt kívánok fenntartani. Az összes jelentős döntés, intézkedés előtt le fogjuk folytatni a szükséges egyeztetéseket. Kifejezetten jó kapcsolatot szeretnénk ápolni a Magyar Kórház szövetséggel. Dr. Szepesi András Dr. Zombor Gábor Pályakép Dr. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár 1964-ben született Kecskeméten. Általános orvosi diplomát szerez a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Karán, 1989-ben. 1999: Jogi szakokleveles orvos a Janus Pannonius Egyetem Államés Jogtudományi Karán. Egészségügyi menedzsment szakértő a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán (2003). Orvosi pályáját a Kiskunfélegyháza Városi Kórházban kezdi 1989-ben. 1990 és 1995 között háziorvos Kunbaján. 1995 1996: tudományos munkatárs az MSD Hungary Kft.-nél. 1996-tól Baja Város Polgármesteri Hivatalának egészségügyi referense. 1999 2000: Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója. 2000 és 2006 között a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója. Szakmai és közéleti tevékenységei: 2005 2010 a Dél- Alföldi Regionális Egészségügyi Tanács elnöke. 2002-től a Magyar Vöröskereszt Bács- Kiskun Megyei Szervezetének elnöke. 1994 1995 Kunbaja Község képviselője. 1994 1996 között megyei közgyűlési tag a FIDESZ Bács-Kiskun Megyei listáján. 2006-től Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere. 2006 2010 országgyűlési képviselő a FIDESZ-KDNP Bács-Kiskun Megyei listáján, a Szociális és Ifjúsági Bizottság bizottsági tagja. 2010 2014 országgyűlési képviselő a FIDESZ-KDNP Bács-Kiskun 1. sz. választókerületében, az Egészségügyi Bizottság bizottsági tagja. 2014-től országgyűlési képviselő a FIDESZ-KDNP Bács-Kiskun 2. sz. választókerületében, államtitkári kinevezéséig a Népjóléti Bizottság elnöke. KÓRHÁZ 2014/6 7. AKTUÁLIS 7