I. Általános információk Franciaországról

1

I. Általános információk Franciaországról Lakosok száma az anyaországban (2006): 61.044 ezer fő Háztatársok fogyasztása (2005): 235,7 milliárd EUR Aktív népesség (2005): 27.637 ezer fő Munkanélküliségi ráta (2006 március): 9,5% Minimálbér (2005): 8,03 bruttó órabér EUR Fogyasztói árindex (2006) /1998=100/: 114,16 GDP (2005): 1690,4 milliárd EUR Kereskedelmi mérleg (2006 március) : Behozatal: 33.823 millárd EUR (CAF) Kivitel: 31.866 millárd EUR (FAB) Egyenleg: -1.957 millárd EUR Államadósság (2006): 1.107,5 milliárd EUR Állami költségvetés (2005) Bevétel: 249,1 milliárd EUR Kiadás: 288,4 milliárd EUR Költségvetés egyenlege: -43,5 milliárd EUR Társadalombiztosítás, szociális ellátás (2004): 480 milliárd EUR A GDP százalákos arányában: 29,1 (Forrás: www.uccife.org) Nagyvárosok lakossága (2005) 1. Paris 9,6 millió 2. Lille 1,7 millió 3. Lyon 1,4 millió 4. Marseille 1,3 millió 5. Toulouse 1,0 millió Népesség Népsűrűség: 96 fő/km 2 Franciaországban több mint 57 város rendelkezik több mint 100.000 lakossal. Aktív népesség (2005): 27,637 millió fő Munkanélküliség (2005): 9,78% Minimál, órabér (2005): 8,03 EUR Születéskor várható élettartam Nők 83 év Férfiak 76 év Franciaország területi rendszere Anyaország (22 régió és 96 megye), négy tengeren túli területe (DOM): Guadeloupe, Martinique, Guyane, La Réunion, valamint öt tengerentúli önkormányzat: francia Polynézia, Wallis és Futuna, Mayotte, Saint-Pierre és Miquelon és az ausztrál et délsarki területek. A Nouvelle Calédonie az európai piac szíve. Ipar Németország és az Egyesült Királyság után az európai piacon Franciaország a harmadik helyet foglalja el. Ipari kereskedelmének 80%-a a Közel és távol-keleti országokkal, valamint Afrikával valósul meg. Iparának nyolc kiemelkedő ágazata van. Autóipar Világszinten a francia autógyártás 2004-ben 2

5,39 gépjárművet állított elő. Az összes eladás 15%-a a francia autógyártók értékesítésből származik. Ezek a gyártók igen erőteljesen jelen vannak Európában, és tervezik terjeszkedésüket a fejlődő országokban, különös tekinetttel Brazíilában és Kínában. Feldolgozóipar A Michelin a világ vezető gumiabroncs gyártója. A Saint-Gobin ugyanezen a helyen található de aaz üveggyártás területén, és második helyen az export tevékenység területén. Franciaország a világpiac negyedik legnagyobb műanyagipari szereplője 4.000 válalattal ebben az ágazatban. Építőipar Az építőipari tevékenység 2004-ben 137 millárd EUR árbevételt produkált az új építésű lakásoknak köszönhetően. Az ágazat körülbelül 294.000 vállalatot számlál és 1,3 millió főt foglalkoztat. Élelmiszeripar A francia ipar vezető ágazata. A francia ipar árbevételének 21,9%-a származik belőle. Az ágazatban 3.180 vállalat tevékenykedik és 396.400 főt foglalkoztat (nagyságrendben Franciaország harmadik legjelentősebb munkaadója). Vegyipar A vegyipari ágazat 2005-ben 95,6 milliárd EUR árbevételt produkált és 231.424 főt foglalkoztatott. Franciaország a második legnagyobb európai gyógyszer és vegyianyag gyártó és világszinten a harmadik legjelentősebb exportőr. Telekommunikáció és telekommunikációs technológiák Franciaország 6,1 millió szélessávú internet eléréssel rendelkezik, és így is csak a harmadik helyet foglalja el az európai országok között. 48 millió ember rendelkezik mobiltelefonnal, vagyis a lakosság 69%-a. Az új telekommunikációs technológiák a francia ipar árbevételének 11%-át teszi ki. Repülés és űrkutatás Az EADS csoport (European Aeronautic, Defense and Space Company), mely a francia Aérospatiale Matra, a német DaimlerChrysler Aerospace és a spanyol CASA fúziójából jött létre a harmadik helyet foglalja el világviszonylatban. Divat és luxuscikkek Ez az ágazat éves szinten 43,7 milliárd EUR árbevételt biztosít. A világelső L Oréal és a híres francia kozmetikai vállalatok teszik Franciaországot a világ vezető parfüm és kozmetikai szer forgalmazójává, 35%-os piaci részesedéssel. Politikai rendszer Franciaország parlamentáris köztársaság, melynek élén az elnök és miniszterelnök áll. Az elnököt 7 évre, közvetlenül a polgárok választják. Az elnök ratifikálja a szerződéseket, kinevezi a miniszterelnököt és elnököl a hetenként összehívott Miniszteri Tanácson. A miniszterelnök javaslatára a kormány tagjait az elnök nevezi ki és menti fel. Választási rendszer Franciaország állampolgárai közvetlen és egyetemes választójoggal rendelkeznek. 3

A választási listára történő regisztráció kötelező. Minden választó, aki az adott választókerületben hat hónapnál hosszabb ideje tartózkodik, születési helyének és idejének bejelntésével regisztrálja magát a választási listán, amelyet évente felülvizsgálnak. A titkos szavazást mindig vasárnap tartják. A köztársasági elnök A köztársasági elnököt hét évre, közvetlen, általános titkos szavazással választják. Ha a választás sikertelen, a második kört az első választási forduló után következő vasárnap tartják. A második körben csak az a két jelölt indulhat, akik az első körben a legtöbb szavazatot kapták. A választást legkorábban az előző elnök hivatalának lejárta előtti 20., legkésőbb a 35. napon kell megtartani. Abban az esetben, ha valamilyen okból a köztársasági elnök a választást megelőzően elhagyja posztját, úgy a szenátus elnöke tölti be ideiglenesen a köztársasági elnöki funkciót. Az Európai Parlament választása Bármely EU tagállam állampolgára, aki Franciaország területén tartózkodik, ugyanazokkal a feltételekkel vehet részt az Európai Parlament francia tagjainak választásában, mint a francia állampolgárok. Jogrendszer A francia jogrendszer a római jogon alapszik. Hasznos információk Vízum: Az EU állampolgárok nem vízumkötelesek. A kanadai állampolgárok érvényes útlevéllel 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül az országban. Nyelvek: a francia és a regionális nyelvek (breton, alsacien, corse, catalan, basque, provençal, créole) és a dialektusok Elektromosság: 220 V, 50 Hz Gazdaság A gazdaság helyzete Franciaország 2005. évi történéseinek két meghatározó pontja volt az Európai Alkotmány 55%-os elutasítása májusban, valamint a novemberi külvárosi zavargások. A két esemény jelzi a franciák elégedettlenségét az elmúlt évek gazdasági nehézségei után még mindig fennálló problémák tartósan magas munkanélküliség, lassú gazdasági növekedés, integrációs problémák, földrajzi és szociális egyenlõtlenségek miatt. A francia gazdaság növekedése 2005-ben 1,4%-ra, a 2004-et megelőző két év szintjére lassult. A gazdaság az egyes negyedévekben egyenlőtlen ütemben fejlődött. A növekedéshez az ipar, építőipar és a szolgáltatások, a keresleti oldalon pedig az export egyaránt hozzájárultak. Az ipari termelés 3,1%-kal bővült, dinamikáját elsősorban az autógyártás megtorpanása fékezte, ugyanakkor kedvezően alakult a fogyasztási cikkek és a beruházási termékek, valamint a szolgáltatások iránti kereslet. A lakossági fogyasztás növekedése a 2004. évi 2,3%-ról 2005-ben 2%-ra mérséklődött. Az élelmiszeripari termékek árának stagnálása és az iparcikkek árszintjének csökkenése ellensúlyozni tudta az energiahordozók mintegy 10%-os drágulását, így az infláció 1,7%- ra lassult. A munkanélküliek száma egy év alatt 4,5%-kal csökkent, a munkanélküliségi ráta 9,5%-ra mérséklődött. Az előzetes adatok alapján a költségvetési deficitet a 2004. évi 3,6%-ról 2005 végére sikerült a GDP 2,9%-ára leszorítani. A folyó fizetési mérleg hiánya elsősorban az áruforgalmi deficit növekedése következtében 2005-ben az előző évi több mint ötszörösére emelkedett. Az export 4,1%-kal, az import 9,2%-kal bővült, a külkereskedelmi forgalom hiánya elérte az előző évi háromszorosát. Az egyenleg romlása elsősorban az energiahordozók áremelkedésének (44%) tudható be. Franciaország legfontosabb partnerei továbbra is az EU országai, a forgalom bővülése a 2004. évi mérsékelt ütemben (+1,5%) folytatódott. Az újon- 4

nan csatlakozott EU országokkal lebonyolított forgalom kiemelkedő ütemben nőtt: a kivitel 9,1%-kal, a behozatal 27,1%-kal bővült. Folytatódott a Franciaországba érkező működő tőke 2000 óta tartó csökkenése és 2005- ben már csak 17,5 milliárd euró befektetés érkezett az országba. A külföldre irányuló francia befektetések a 2000-es csúcs óta (193 milliárd EUR) szintén jelentősen csökkentek, 2005-ben pedig az előző évihez hasonló nagyságrendű (38 milliárd EUR) francia tőkét ruháztak be külföldön. Franciaország az USA, az Egyesült Királyság és Németország után továbbra is a negyedik legnagyobb befektető a világon. Versenytársak a fogadóország piacán A szomszédos Románia vagy Szlovákia olcsó munkaerejével szemben Magyarország a magas hozzáadott értékre kíván építeni. Vonzóerõt jelent a stabil gazdaság, a szakképzett munkaerõ, a magasan képzett szakemberek, a Nyugat-Európához hasonlítva még mindig alacsonyabb költségek, az ország földrajzilag központi stratégiai elhelyezkedése, valamint az európai üzletiés viselkedéskultúra. A francia vállalkozások körében hazánknak a legnagyobb kihívást továbbra is a kínai és indiai termelõ és fogyasztó piacban rejlõ lehetõségek jelentik. Fizetőeszköz: 2002. január 1. óta az EURO a hivatalos fizetőeszköz. Vezető ágazatok: A GDP szempontjából Franciaország a negyedik FRANCIAROSZAG ALTAL IMPORTALT TERMEKEK (2005) Termék megnevezése Import (millió EUR) Összes termék (%) Kumulált (%) Nyers olaj 16233 5,06 5,1 Dízelmotoros gépjárművek 11732 3,66 8,7 Egyéb felszerelések az autóiparhoz 7400 2,31 11,0 Egyéb gyógyszerek 6727 2,10 13,1 Gáz 6210 1,94 15,1 Repülőgép alkatrészek 5915 1,85 16,9 Benzinmotoros gépjárművek 1500 cm 3 felett 4395 1,37 18,3 Informatikai alkatrészek 3734 1,17 19,5 FRANCIAORSZAG NEMZETKÖZI KERESKEDELMI KAPCSOLATAI (2005) Terület gazdasági nagyhatalom a világon. Ezt több ágazatnak is köszönheti: közlekedés, telekommunikáció, élelmiszeripar és mezőgazdaság, gyógyszeripar, de a bankszektor, a biztosítási ágazat és a turizmus is igen jelentős, és természetesen a luxustermékek is (parfüm, ruházat, italok, stb.) Külkereskedelem Franciaország a második helyen található a szolgáltatások és mezőgazdasági termékek exportja terén, negyedik helyen az egyéb javak (legfőképp használati cikkek) terén. Az import területi megoszlása (%) Az export területi megoszlása (%) Európa 70,7 73,2 Melyből EU országok 60 62,8 Melyből EURO zóna 51,1 51 Amerika 8,9 9,8 Ázsia 12,6 7,6 Afrika 4,6 5,6 Közép és Közel-Kelet 1,7 3,3 Egyéb 1,4 0,5 Összes Európán kívül 40 37,2 Összesen 100 100 5

FRANCIAORSZAG ELSÔ 20 BESZÁLLÍTÓJA (2005) 20. Dánia 19. Lengyelország 18. Törökország 17. Algéria 16. Ausztria 15. Portugália 14. Svédország 13. Norvégia 12. Oroszország 11. Írország 10. Svájc 9. Japán 8. Kína 7. Hollandia 6. Egyesült Királyság 5. Egyesült Államok 4. Belgium 3. Spanyolország 2. Olaszország 1. Németország Az export területi megoszlása (%) Az import területi megoszlása (%) II. FOGADÓ ORSZÁG KERESKEDELMI ÉS ÜZLETI KULTÚRÁJA Az üzleti érintkezés normái, szokásai Francia üzleti partnerkapcsolatot még ma is nehezen alakítanak ki magyar üzletemberek, vállalatok. Sokszor ismeretlennek, exotikusnak tekintik a francia piacot. Ennek oka egyrészt a nyelvi akadályokban, másrészt a tradícionális kapcsolatok hiányában, sőt néha a történelmi szembenállásokra visszavezethető averziókban található meg valószínűleg. Ugyanakkor, ha az üzleti életben csak zavaró szubjektív érzések és főleg a nyelvi akadályok eltűnnek, ha tehát a francia partner képes korrektül angolul, vagy németül tárgyalni, vagy a 6 magyar fél tesz erőfeszítést a franciául történő kommunikáció felé, az áthághatatlannak tűnő akadályok eltűnnek. Természetesen a francia vállalattal való együttműködés ugyanúgy megkívánja a kapcsolat gondos ápolását, mint bármelyik más fejlett ipari ország piacának kapcsolatainál. Elengedhetetlenül fontos az üzleti lehetőségek kiaknázásához egy állandó közvetítő igénybevétele a piacon, a vele való gyakori személyes találkozó, a szektor mérvadó szakvásárán való megjelenés, a társadalmi környezet szokásainak ismerete.

Nehéz ugyan általánosítani, mégis felsorolható a francia üzletfél néhány olyan sajátossága, amely megkülönbözteti más fejlett piacok szereplőitől. a francia üzletember általában kevésbé tájékozott a külvilág eseményeiről. Ahogy mondani szokták, a francia üzletemberek klisék - ben gondolkodnak és ezek a klisék rendszerint hosszan túlélik a valóságos helyzet változásait. Ezért a francia üzletemberek folyamatos és hiteles tájékoztatása rendkívül fontos napi teendő. Túlzás nélkül állítható, hogy a napi üzleti kapcsolatokban a gentleman agreement, gyakorlata kihalt Franciaországban. Ahogyan az évek folyamán a párizsi KSZ nem egyszer tapasztalta, azokat a kevésbé felkészült magyar kisvállalatokat, amelyek megfelelő szerződés és garanciális biztosítékok hiányában kezdenek dolgozni Franciaországban, esetleg nyitva szállítanak, reménytelenül futhatnak a követelésük után. A francia üzletfél igen nagyra értékeli, ha külföldi partnere jól beszél franciául, jól ismeri a francia társadalom aktuális (politikai, gazdasági) ügyeit, történelmét, kultúráját (művészeteit, sőt étkezési kultúráját). Nagyobb biztonságban érzi magát ugyanis, ha feltételezheti, külföldi partnere francofon, francofil. Az ilyen partnerben jobban megbízik. A francia üzletemberek a látszólagos könnyedségük ellenére komoly, megbízható ügyfélnek tekinthetõk. Nagyra értékelik a személyes találkozást, bár annak hivatalos formáját szívesen cserélik fel egy kötetlenebb beszélgetésre egy ebéd vagy vacsora mellett, így az üzletek egy része tulajdonképpen az étkezõasztal mellett köttetik. A napi munkarendet is az étkezések határozzák meg, délben kb. két órát szánnak az ebédre, így a munkaidõ este 18 óráig tart, illetve jóval azon túl. Az üzleti életben nincs nagy hagyománya a tárgyalópartner megajándékozásának, ennek ellenére szívesen fogadják, ha egy magyar specialitással lepik meg õket. Annak ellenére, hogy Magyarországot sajnos csak kevés francia ismeri igazán, a Tokaji borok és a magyar konyha híre Franciaországba is eljutott. Magyarország történelmérõl és földrajzáról nagyon keveset tudnak, ennek oka nagyrészt az oktatási rendszerükben rejlik, leginkább csak Franciaországról tanulnak diákként. Ennek ellenére nyitottak a nagyvilág felé, szeretnek utazni, és egyre többen választják Magyarországot, az üzleti turizmus iránti érdeklõdés is egyre nagyobb. Az EU csatlakozás óta komolyabb ügyfeleknek tekintik a francia cégek a magyar partnereket és gyakrabban törekednek hossszabb távú üzleti kapcsolatok kialakítására. III. A MAGYAR-FRANCIA KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK Franciaország az exportban a 4., importban az 5. legfontosabb külkereskedelmi partnerünk. 2005-ben kivitelünk értéke (2393,8 M EUR) hosszú évek óta először csökkent (-3,5 %), az importé (2543,7 M EUR) 13,9 százalékkal bővült. A kétoldalú forgalom egyenlege közel 400 millió euróval romlott és negatívvá vált. Magyarország egyike a francia külgazdaság szempontjából legfontosabb 25 országnak, amelyre a francia Külkereskedelmi Minisztérium külön akciótervet dolgozott ki. A hároméves (2004-06) program kereskedelem- fejlesztési célországai a feltörekvő piacokon egyrészt Kína és India, másrészt az újonnan csatlakozott tagországok közül Magyarország, Lengyelország és Csehország. Tőkebefektetések Franciaország az ötödik legnagyobb befektető Magyarországon, a beruházások néhány ágazatra (energia- és élelmiszeripar, nagykereskedelem, gyógyszeripar, vízgazdálkodás-környezetvédelem) koncentrálódnak, és alapvetően nagyvállalatok invesztícióit jelentik. A 2005 végén hazánkban működő mintegy 350 7

francia érdekeltségű vállalat összesen több mint 60 ezer főt foglalkoztat. A legjelentősebb francia befektetők: EDF (villamos energia), Sanofi (gyógyszeripar) GDF (gázszolgáltatás), Servier (gyógyszeripar), Vivendi (vízszolgáltatás), Alcatel (telekommunikáció), Total Fina (olaj-, festékipar), Michelin (gumiabroncs) és Auchan (kereskedelem). A Magyarországon jelen lévő francia érdekeltségű cégek közül tíz a világ 100 legnagyobb transznacionális vállalata közé tartozik (Suez, Lyonnaise des Eaux, Renault, Rhône-Poulenc, Total Fina, Alcatel, Peugeot, Vivendi, Michelin, Danone, Carrefour). 2005. januárjában a Hungexpo privatizációs pályázatát a GL Events francia kiállítás-szervező cég nyerte meg, amely a következő 4 5 évben mintegy 40 millió euró beruházást tervez. Egy-egy jelentősebb tervezett beruházás a multinacionális francia nagyvállalatok részéről még mindig meghatározó a beruházások szintjének emelkedésében. Ezek közt említhető az Accor szállodaipari csoport 30 millió eurós beruházása (a Novotel melletti Kongresszusi Központ felújítása és két Ibis szálloda építése), a Sanofi-Aventis júliusban átadott új csomagoló üzeme (mellyel megduplázta csomagoló-kapacitását), vagy a Decathlon első magyarországi áruházának felépítése. Elsősorban a 2005. évi franciaországi Magyar Gazdasági Év hozadékaként 2005-ben jelentős mértékben növekedett a magyarországi partnerkapcsolatok iránt érdeklődő francia kisés közepes vállalatok száma és mintegy húsz francia cég telepedett le hazánkban befektetési vagy egyéb kereskedelmi-szolgáltatási céllal. 2005-ben nemzetközileg jól ismert, nagy francia cégek (Vinci, Veolia, Suez, Colas, Alstom) metróépítési, autópálya-építési, szennyvíztisztító versenytárgyalási k i í r á s o k a t nyertek el, ezzel is növelve a francia jelenlétet hazánkban. A MAGYAR FRANCIA KÜLKERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE (MILLIÓ EUR) ÁRUFŐCSOPORT KIVITEL BEHOZATAL EGYENLEG 2004 2005 2004 2005 2004 2005 Összesen 2481,0 2393,8 2232,6 2543,7 244,4-149,9 Élelmiszer, ital, dohány 117,4 117,5 83,7 94,6 33,7 22,9 Nyersanyagok 20,1 21,3 32,4 32,3-12,3-1,1 Energiahordozók 2,0 3,0 59,9 97,7-57,9-94,7 Feldolgozott termékek 626,3 621,6 936,2 1150,5-140,4-528,9 Gépek, gépi berendezések 1715,2 1630,5 1120,4 1168,6 594,8 461,9 8

A FRANCIA GAZDASÁG FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓI MEGNEVEZÉS ÉRTÉK 2001 2002 2003 2004 2005 A GDP értéke folyóáron milliárd EUR 1497,2 1548,6 1585,2 1648,4 1699,9 A GDP növekedése változatlan áron % 2,1 1,2 0,8 2,3 1,4 Az egy főre jutó GDP folyó áron ezer EUR/fő 24,1 24,2 24,2 24,6 24,8 Az infláció % 1,6 1,9 2,1 2,1 1,7 Munkanélküliségi ráta % 9,0 9,0 9,7 9,9 9,5 Az export értéke milliárd EUR 327,3 328,8 318,9 341,4 355,5 Az import értéke milliárd EUR 327,1 321,5 314,8 349,7 382,0 A folyó fizetési mérleg egyenlege milliárd EUR 24,0 15,4 7,0-6,7-34,1 Közvetlen működőtőke import milliárd EUR 61,7 56,8 41,6 19,6 17,5 Közvetlen működőtőke export milliárd EUR 103,9 66,0 50,7 38,5 38,0 A költségvetés egyenlege a GDP %-a - 1,4-3,2-4,2-3,6-2,9 IV. EXPORT-IMPORT SZABÁLYOZÁS Franciaország export-import szabályozása, a külkereskedelmi politika alakítása a Gazdasági, Pénzügyi és Ipari Minisztérium Külkereskedelmi Államtitkársága alatt működő Gazdasági és Külkereskedelmi Kapcsolatok Főigazgatóságának (DREE) irányításával történik. A francia gazdaságpolitikai kérdések azonban bizonyos esetekben mint például a mezőgazdasági termékek külkereskedelmének szabalyozása - a francia Gazdasági Minisztériumon kívül más minisztériumok, adott esetben a Mezőgazdasági Minisztérium hatáskörét is érinthetik. Franciaország, mint az Európai Unió tagállama, kereskedelmi kapcsolatait harmadik nem EU tagállambeli ország felé csak az EU alapokmánya, az 1957. évi Római Szerződés 113. cikkének rendelkezései értelmében alakíthatja. Az ennek a cikknek az értelmében megvalósuló egységes közösségi kereskedelempolitika ellenére, az Európai Bizottság a tagállamok egyéni gazdasági érdekeinek figyelembevételével és harmonizálásával járhat el. A francia kereskedelempolitikával kapcsolatos álláspontot az EU felé továbbító szerv, a Miniszterelnök irányításával működő Minisztériumközi Bizottság Főtitkársága (SGCI). Ez a szervezet az egységesen kialakított belső álláspontot az EU mellett működő állandó francia EU Képviseleten keresztül juttatja el az Európai Bizottság felé. Az EB egységes kereskedelempolitikáját, a 15 tagállam különböző gazdaságpolitikai véleménye alapján, a tagállamok nemzeti szakértőiből öszszetevődő, ún. 113-as Bizottságon belül alakítja ki. E bizottságon belül, témáknak megfelelően például vaskohászat, textilipar albizottságok vannak. Konkrét esetekben, például szubvenciós kérdések, export-import problémáknál stb. Franciaország és az EU.-n kívüli harmadik országok között az EB képviseli Franciaország kereskedelmi érdekeit a WTO-ban. A francia nemzeti hatáskörben kiadott külkereskedelmi szabályozás ügyében az alábbi francia hatóságok illetékesek: Francia Gazdasági Minisztérium (MINEFI) Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok főigazgatósága (DREE) Francia Külkereskedelmi Központ (CFCE) Külkereskedelmi Engedélyezési Hivatal (SETICE) Francia Vámhivatal Egybehangzó információk szerint Franciaországban nem létezik egységes keretbe fog- 9

lalt nemzeti külkereskedelmi szabályozás. Az EU egyes kiemelten kezelt témákban a közös közösségi kereskedelmi politikája mellett lehetőséget enged a tagállamoknak, így Franciaországnak is az EU Tanács 94/942. PESC határozat I. számú mellékletében felsorolt áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok be- és kivitelének megtiltására, illetve azoknak engedély alapján való külkereskedelmére. Francia viszonylataban ilyen termékek többek között: Hadieszközök, repülők, illetve gázok és mérgezőanyagok stb. behozatala és kivitele. Ezekben az esetekben a francia területre történő behozatalhoz a francia Külkereskedelmi Szolgálattól (SETICE) behozatali engedélyt kell kérni. Kereskedelmi, illetve szabadkereskedelmi megállapodások Fentiekkel összhangban a francia két- illetve többoldalú kereskedelmi megállapodások tárgyalásai, illetve azok megkötése harmadik országokkal csak az EB képviseletében történhetnek.. Azaz nem Franciország (illetve az EU tagállamok) köti(k) meg ezeket a nemzetközi egyezményeket, hanem az EU-ra átruházott jogok alapján az EB. Az ezen egyezmények alapján érvényesíthető kedvezmények és azok igénybevételének módozatai tehát, csak az EU kereskedelmi politikája alapján valósulhat meg. Magyarország és Franciaország viszonylatában ez a 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett, azaz Magyarország és EU Társulási Megállapodásnak rendelkezései és a mellékletei szerint, illetve az abban előírt vámlebontás alapján történik. V. CÉGALAPÍTÁS ÉS MUNKAVÁLLALÁS FRANCIAORSZÁGBAN Gazdasági társaságok működésére vonatkozó jogszabályok Société par Actions simplifiée Egyszerűsített Részvénytársaság 1994. I. 1./94 sz. TV Société Anonyme Részvénytársaság 1966. VII. 24/66-537 sz. TV Société a Capital variable Változó tőkéjű társaság 1967. VII. 24-i TV 1966. VII. 24/66sz. TV 1978. I. 4./78 sz. TV Société en Comandite par actions Betéti Részvénytársaság 1966. VII. 24/66. sz. TV Société en Comandite simple Betéti Társaság 1966. VII. 24/66-537 sz. TV 1967. III. 23/67-236. Sz. Rendelet Société Coopérative Szövetkezet 1947. IX. 10/47-1775 sz. TV. 1992, VII. 13/92-643 sz. TV Société en nom collectif Közkereseti Társaság 1966. VII. 24/66-537 sz. TV 1967. III, 23/67-236 sz. rendelet Société a responsabilité pluripersonelle Kft. 1966. VII. 24/66-537 sz. TV Entreprise unipersonelle a responsabilité limitée Egyszemélyes Kft. 1985. VII. 11/85-697 sz. TV Franciaországban a társaság, mint jogi fogalom először az 1832-es Polgári Törvénykönyvben szerepel. A 100%-os állami vállalatok, illetve a 100%- ban államosított cégek (pl. Francia Nemzeti Bank) lényegében egyszemélyes társaságként működtek, illetve működnek ma is, egyetlen részvényessel, amely maga az állam. Cégformák, amelyeket külföldi vállalkozók létrehozhatnak Egyéni vállalkozás (entreprise individuelle) Egyéni vállalkozást jogi és cselekvőképes magánszemélyek alapíthatnak. Tevékenységükért teljes felelősséggel tartoznak. Korlátolt felelősségű társaságok A Kft és az Rt az a két társasági forma, ahol a tagok anyagi felelőssége a bevitt tőkére korlátozódik. E két típusra vonatkozó szabályozás és könyvviteli előírások nagyjából azonosak, mindazonáltal a Kft rugalmasabb forma: vezetheti egyetlen személy (az ügyvezető) és elegendő 10

egyetlen tulajdonostárs: ebben az esetben egyszemélyi társaságnak nevezik (EURL Entreprise Unipersonnelle a Responsabilité Limitée) Részvénytársaság (Société Anonyme SA) Az US Corporation -höz legközelebb álló francia jogi forma. Minimális alaptőkéje 37 ezer EUR (250 ezer FRF), de ennek csak negyedrészét kell azonnal felszabadítani: a teljes összeg felszabadítása egy vagy több részletben a cég bejegyzésétől számított öt éven belül kell hogy megtörténjen. Korlátolt Felelősségű Társaság (Société avec Responsabilité Limitée - SARL) A német GmbH-hoz hasonló forma, az Rt-hez hasonlóan működik, de vezetését egyszerűen egy ügyvezető végzi (vagy több, amennyiben a társak így kívánják). Minimális alaptőke nincs meghatározva. Minimum 2 társ alkotja, amennyiben egyetlen személyből áll, úgy neve egyszemélyi társaság (EURL Lásd fent) Közkereseti és Betéti Társaság (Sociétés de personnes et entités similaires) Közkereseti társaság (Société en Nom Collectif SNC) Az angolszász General Partnership -nek megfelelő, igen elterjedt forma. Hátránya, hogy a társak felelőssége korlátlan: egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a tartozásokért és a közterhek kifizetéséért. Gazdasági Társulás (groupement d intérêt économique GIE) Működési szabályzatát, ügyvezetését, ellenőrzését és a veszteség/nyereségből való részesedést a tagok által aláírt szerződés rögzíti. Jogi személy. Tevékenysége kiegészítő jellegű kell hogy legyen a tagok alaptevékenységéhez képest, így GIE-t gyakran közös fejlesztéssel, értékesítéssel, beszerzéssel kapcsolatos tevékenységre hozzák létre. A cégalapítás általános procedúrája A cégalapítással kapcsolatos összes eljárási kötelezettség központosított formában valósul meg. A kereskedelmi és iparkamarákon belül működõ, ún. cégbejegyzési központok (CFE), egyablakos rendszere révén, a cégalapítás során felmerülõ, összes kötelezõ jellegû jogi, közigazgatási, társadalombiztosítási, pénzügyi bejelentésnek, a cég tevékenysége során felmerülõ változásoknak, illetve cég megszűnésének, egy helyen történõ elintézése valósul meg. A CFE feladata a dossziék összegyűjtése és a megfelelő szervezetekhez illetve hivatalokhoz (Adóhivatal, Nyugdíjbiztosító, Cégbíróság, Betegsegélyző pénztár, Statisztikai Hivatal, stb.) történő eljuttatása. A CFEk csak formálisan ellenőrzik a benyújtott dokumentumokat, és egy elismervényen igazolják vissza az átvett iratokat. Ezek a központok barátságos és kultúrált körülmények között végzik a cégbejegyzéssel kapcsolatos eljárást. Az a vállalkozó, aki céget kíván alapítani (legyen belföldi vagy külföldi), ezeken a helyeken hozzájuthat a cégalapításra és a cég lehetséges üzleti elképzeléseire vonatkozó szükséges infomációkhoz. Konkrét adatok birtokában az ügyfél, ha valóban céget kíván alapítani, idõpontot kérhet a központtól. Kétféle nyomtatvány létezik, az egyik az egyéni vállakozások, a másik a a társaságok részére van kidolgozva. A nyomtatványok mindkét esetben egy lapból állnak és csak a legszükségesebb információkat kérik. Az ily módon kért adatokat a cégbejegyzési központok hivatalosan megküldik a cégbíróság, a társadalombiztosítással foglalkozó szervezetek, a statisztikai hivatal stb. felé. Ezek a szervezetek, csak a cégbejegyzési központok közremûködésével fogadják el az ügyfelek beadványait. Hiánypótlásnak, a vitatott kérdéseknek személyes módon történõ megbeszélésére, egyeztetett idõpont alapján, a késõbbiekben is lehetséges. Az egyablakos rendszer, az egy nyomtatvány és az egy szervezet igénybevétel révén, 24 órára csökkentette a cégeljárás idõtartamát és a rendszer nagymértékben megkönnyítette a vállalkozók életét. A Statisztikai Hivataltól kapott cégbejegyzési szám pedig megkönnyíti a különbözõ szervezetek közötti információcserét. Változás esetén is az 14 sorszámból 9 mindig ugyanaz marad, így a cégek változásai is jól nyomon követhetõk a hatóságok számára. 11

A FRANCIAORSZÁGBAN AZ ALÁBBI LEGGYAKORIBB VÁLLAKOZÁSI FORMÁK VANNAK TÁRSASÁGI FORMA Egyéni vállakozó Közkereseti Társaság Kkt. = SNC Korlátolt Felelõsségû Társaság Kft. = SARL Részvénytársaság Rt. = SA JELLEMZÕ TEVÉKENYSÉG Kézművesipar, könynyûipar, kereskedelem, kereskedelmi ügynök, szabadfoglalkozás végzése (pl. ügyvéd, orvos, mérnök, könyvelõ stb.) Kereskedelem Kézművesipar, könynyûipar, kereskedelem, kereskedelmi ügynök,szabadfoglalkozást végzõk, kivéve ügyvédek és orvosok Ipar, kereskededelem stb. Igazolások, bizonyítványok, szakmai gyakorlatra vonatkozó előírások Külföldi vállalkozónak bármilyen, francia állampolgárok számára engedélyezett vállalkozás létesítésére van lehetősége (kereskedelem, szabadfoglalkozás, kézművesség, agrártevé- ALAP- TŐKE TULAJDONVISZONYOK ADÓ- SZABÁLYOK Nincs Nincs nincs 37.000 euro A vállalkozás tulajdona és a tag tulajdona nem válik szét, a tag felelõssége a vállalkozás kötelezettségeiért korlátlan A tagok korlátlanul felelõsek a társaság kötelezettségeiért, de a társasági tulajon és a tagok tulajdona elválik egymástól A társaság tulajdona és a tagok tulajdona elválik egymástól, a tagok vagyoni betétjük erejéig felelnek a társaság kötelezettségeiért. Hitelfelvetelkor a banki gyakorlat általában megköveteli, a tagok vagy az ügyvezetõ korlátlan kötelezettségvállalását a társaság tartozásáért. A tagok vagyoni betétjük erejéig felelnek A jövedelemadó szabályai alá esik A jövedelemadó szabályai alá esik T á r s a s á g i adószabályok évényesülnek (33,5 %) T á r s a s a g i adószabályok ér vényesülnek (33,5 %) Egyéni vállalkozás létrehozásának feltételei A kézműveseknek, kereskedőknek a szakmai kamarákon kívül be kell jegyeztetni vállalkozásukat a Kereskedelmi Regiszterbe. Minden vállalkozónak székhelye szerinti CFE-nél kell bejelentkeznie. Amennyiben a vállalkozó több telephellyel rendelkezik, akkor a telephelyek szerint területileg illetékes CFE-t kell felkeresnie. Minden vállalkozónak kötelező jelleggel igénybe kell vennie a CFE-k szolgáltatását, ami viszont lényegében ingyenes. Ugyanakkor az egyéni vállalkozónak mielőtt benyújtja dossziéját a CFE-hez, számos formalitást saját magának kell elintéznie, így többek között: Különböző jogosítványok, meghatalmazások beszerzése Külföldiek részére kereskedői igazolványok kiváltása (magyar és EU állampolgároknak nem kell kiváltani a vállalkozói igazolványt) A jogi státusz regisztrálása, ideiglenes adóilleték-nyilatkozat, illetve adómentesség kérés az Adóhivataloknál A vállalkozás megjelentetése egy hivatalos közlönyben Belépés az illetékes üzemorvosi központhoz (alkalmazottak részére kötelező) Belépés egy nyugdíjkiegészítő rendszerbe (alkalmazottak) 12

Tevékenységi, illetve vállalati formákra specializálódva, az alábbi cégbejegyzési központok állnak a cégek rendelkezésére: TEVÉKENYSÉG SZERINT Kisiparos, magánválalkozásként, illetve vállalkozásként mûködõ kisiparos-kereskedõ Kereskedõ, egyéni vállalkozás, külföldi cég Kereskedelmi ügynök, cégvezetõ, illetve szellemileg szabadfoglalkozással foglakozó cég vagy ipari közintézmény vezetõje Szabadfoglalkozású, kereskedelmi, illetve a szakmai szakjegyzékben nem szereplõ szakmák Más cégbejegyzési központ hatáskörébe be nem sorolható egyéb ÁFA, illetve jövedelemadó köteles tevékenység A HATÁSKÖRREL RENDELKEZÕ CÉGALAPÍTÁSI KÖZPONT Kézműves Kamara / szakmai kamarák Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Bíróság, vagy a Másodfokú Bíróság írnoki Munkaügyi Központ Adóhivatal kenység, stb. Kivételt képez: biztosítási tevékenység, kockázati tőke és pénzintézeti tevékenység és dohányértékesítés). A szükséges dokumentumok a vállalkozói igazolvány (carte de commercant) kiváltásához: CERFA kérdőív kitöltése Büntetlen előélet igazolása a hazai belügyi szervektől Írásos garanciavállalás, hogy a vállalkozó saját hazájában működtetett vállalkozása nem ment csődbe Bankszámla meglétének igazolása Tartózkodási és/vagy munkavállalási engedély felmutatása Útlevél másolata A vállalkozáshoz szükséges helységbérleti szerződés (tulajdonlás) lehetőség igazolása Adóigazolás Magyar állampolgárnak (és az összes EU tagállam állampolgárának) nincs már szüksége a vállalkozói igazolvány kiváltására! Ha a működés előfeltételekhez kötött, a leendő egyéni vállalkozónak rendelkeznie kell a megfelelő végzettséggel (diploma, szakmai gyakorlat, szakmai igazolvány), hogy gyakorolhassa a választott tevékenységet. A kézműves vállalkozást alapítónak kötelező jelleggel részt kell vennie egy négynapos ügyviteli-cégvezetési tanfolyamon, amennyiben rendelkezik megfelelő végzettséggel és szakmai gyakorlattal. A telephelyet illetően más-más szabályok vonatkoznak a különböző területeken működő egyéni vállalkozókra. A kereskedőknek be kell jelenteniük a CFE felé, hogy rendelkeznek telephellyel, azonban maximum két éves időtartam alatt saját ingatlanjukon is gyakorolhatják tevékenységüket. A kézműveseknek nem kell igazolni a telephely létezését, de tevékenységüket kizárólag kereskedelmi, ill. szakmai telephelyen vagy helységben működtethetik. A szabadfoglalkozásúaknak vagy keresniük kell egy a tevékenységük gyakorlására alkalmas helységet, vagy a helyi prefektúrán engedélyt kell kérniük, hogy lakóhelységeik egy részének rendeltetését megváltoztassák. Az egyéni vállalkozó felelőssége Az egyéni vállalkozó teljes magánvagyonával felel korlátlanul. Az egyéni vállalkozásokra vonatkozó törvény különbséget tesz a tevékenység gyakorlásához rendelt vagyon és a vállalkozó magánvagyona között. Ennek kapcsán prioritási sorrendet állapít meg a két vagyonfajta között, a felvett hitelek fedezete vonatkozásában. A hitelt nyújtó pénzintézetnek írásban kell jeleznie a vállalkozó felé, hogy lehetősége van a működéshez szükséges anyagi javakat fedezetül felajánlania (és nem a 13

személyes vagyonát, vagy kezest biztosítania), megjelölve a kért garancia mértékét. Az egyéni vállalkozó közreműködési lehetősége és kötelezettsége Az egyéni vállalkozó tulajdonosi közreműködése kötelező. Munkavállalók, segítő családtagok foglalkoztatása Az egyéni vállalkozó munkavállalókat, segítő családtagokat és tanoncokat alkalmazhat. Ezek összességükben az egyéni vállalkozóval együtt alkotják a vállalkozásban alkalmazott személyek számát. Az alkalmazottak bejelentése Kötelező érvénnyel be kell jelentenie alkalmazottait is. Szakmai képesítés, nyelvismeret, magyarországi vállalkozói tevékenység igazolása (A szakmai képesítéssel kapcsolatos követelményeket lásd az Igazolások, bizonyítványok, szakmai gyakorlatra vonatkozó előírások címszó alatt.) Az alapítás becsülhető vagy fix költségei A mindenkor érvényes szabályok szerint. Bejelentkezési előírások Kereskedelmi, vagy Kézműves Kamara Cégbíróság Társadalombiztosítás (URSSAF) Adóhivatal (postán, személyesen, vagy elektronikus úton) A tevékenységet meg lehet kezdeni a CFE-nek tett bejelentéskor, mert ez automatikusan magával vonja a vállalkozás bejegyzését a nemzeti cégjegyzékbe, valamint az adószám kiadását. Különleges adatigények a bejelentkezésekhez A korábbiakban ismertetteken túl további adatigények a bejelentkezés során felmerülhetnek, de az előírások ilyen adatigényt kiemelten nem tartalmaznak. Mindenkor kötelező a francia nyelv használata Minden, az egyéni vállalkozással kapcsolatos ügyintézést franciául kell bonyolítani. Az egyéni vállalkozó által használt névre, megnevezésre vonatkozó előírások A kereskedők, a kézművesek választhatnak megfelelő cégnevet, amit be is jegyeztethetnek az illeték hivatalnál (INPI). Külön engedélyhez kötött tevékenységek Nincsenek külön előírások. Szakmai szövetség, kamara stb. engedélye, véleménye vagy akár csak bejelentkezési kötelezettségre vonatkozó előírások A vállalkozás jellege szerint vagy a kereskedelmi vagy a kézműves kamarához kell benyújtani a szükséges dokumentumokat. Kötelező közreműködő, aki szükséges az egyéni vállalkozások bejegyzéséhez Nincs előírva. Az egyéni vállalkozók mûködésére vonatkozó fôbb szabályok Hatósági, társadalmi felügyeletre vonatkozó előírások Az ellenőrzéseket az illetékes kereskedelmi és iparkamara, vagy az illetékes kézműves kamara végzi. Munakidőre, munkavállalók alkalmazására vonatkozó törvények, előírások Az előírások megegyeznek a mindenkor érvényes francia vállalkozókra és alkalmazottakra vonatkozó szabályokkal. A szabályok alkalmazásáról megfelelő szakember bevonásával érdemes tájékozódni az adott régióban. 14

Az egyéni vállalkozó adatainak nyilvánossága A regisztrációban szereplő általános adatok más érdeklődő számára is fizetés ellenében hozzáférhetők a kereskedelmi vagy cégbíróságoknál. Az egyéni vállalkozó jövedelmének kivitelének szabályozása és feltételei, adózása, külföldre kivitele Az egyéni vállalkozók SZJA-t és társadalombiztosítást fizetnek. Meghatározott összeg felett bejelentési kötelezettség van a jövedelmek kivitele vonatk ozásában, egyébként pedig nincs korlátozás, az adózott jövedelem szabadon kivihető az országból. Nyilvántartásra vonatkozó előírások Nincs kötelező előírás a könyvelő alkalmazására egyéni vállalkozó esetében. Adózásra vonatkozó előírások Franciaországban az adókat (Társasági adó, ÁFA, szerzői jogdíj, stb.) legnagyobb mértékben állami szinten szedik be. Az önkormányzatok (értelemszerűen) kisebb mértékben jövedelmekre, nagyobbrészt viszont a helyi cégekre ill. befektetésekre vetnek ki adókat. A francia nyereségadó-rendszer (IS) két alapelven nyugszik: A területiség elvén, amely szerint a külföldön működő gazdasági társaságok nyeresége nem számít bele a francia anyavállalat adózás alá eső bevételeibe. Elszámolási rendszer elvén, mely az osztalékok kettős adóztatásának elkerülését biztosítja. A társaságnak a kifizetett nettó osztalékok után 50%-os adót kell befizetnie. A részvényesek hasonló mértékű adójóváírást igényelhetnek az adóhivataltól. A társasági nyereségadó mértéke 1993. Január elsejétől 33,33%. A hosszú távú befektetések hozama 18%-os kedvezményes adó alá esik, kivéve a kötvényeket és más értékpapír portfoliókat (pl. SIVAC), amelyekből eredő többletnyereség adója után 33,33%-os. A nyereségek repatriálása az érvényes európai uniós szabályozáshoz igazodik. Általános forgalmi adó (TVA) Az ÁFA átlagos mértéke Franciaországban 19,6%. A csökkentett forgalmi adó 5,5 % (pl. élelmiszerek esetében) Általános forgalmi adó körébe tartozó vállalatok összegyűjthetik az ügyfeleik részére kiszámlázott ÁFA-t és ebből levonhatják a szállítóik részéről feléjük leszámlázott forgalmi adót. Amennyiben a szaldó pozitív, a különbözetet befizetik a Francia Kincstárba, ellenkező esetben a Kincstár kifizeti a visszajáró ÁFA-t. Importáruk, amennyiben a termékek EU-n kívüli országból érkeznek, már a határátlépéskor ÁFA kötelesek, még akkor is ha nem szállnak át másnak a tulajdonába. 1993. január 1-jétől az EU-ból származó árukra a forgalmi adót nem határátlépéskor, hanem Franciaországba szállításkor a vevő vámnyilatkozata alapján állapítják meg (szállításnak számít az EU-n belül a tulajdonjog, illetve a rendelkezési jog átszállása más személyre vagy cégre!) Személyi jövedelemadó (IR) Franciaországi lakhellyel rendelkező magánszemélyek (rezidensek) az összes jövedelmük után kötelesek IR-t fizetni (kivéve a kettős adóztatás elkerülését biztosító kétoldalú megállapodásokat). Az állandó lakhellyel nem rendelkezők csak franciaországi jövedelmük után adóznak. Az a magánszemély, aki állandó francia lakhelyet tudhat magának, megszerzett jövedelme függvényében 0%-tól 56,8%-ig terjedő adósávok között adózik. Természetesen, mint mindenütt a világon, a fizetendő jövedelemadó 15

kiszámításakor különböző csökkentéseket, ill. kedvezményeket vehet igénybe. A magánvállalkozások adózás tekintetében három kategóriába tartoznak: Kereskedők, kézművesek Szabadfoglalkozásúak Agrártermelők Az adózási szempontból többféle tevékenységet folytatók a különböző tevékenységi köröknek megfelelően készítik el adóbevallását. Szolidaritási vagyonadó (ISF) Azokat az adózókat érinti, akiknek a magánvagyona meghaladja a 670 200 eurót (4.390.000 frankot). A nem rezidens magánszemélyek Franciaországban található vagyonuk után fizetik az ISF-t. Főbb illetékek, illetve terhek (a teljesség igénye nélkül): társasági apport: egyszeri 76 eurós illeték tőkeemelés: 3%-os illeték (bizonyos esetekben csökkenthető) ingatlan tulajdonjog átengedése: 18,20%-os vállalkozási jog átadása: 14,20% értékpapírok értékesítése: 4,80% A magyar állampolgárt alkalmazni kívánó francia cégnek a Megyei Munkaügyi Hatóságnál (Direction Départementale du Travail) kell bejelenteni ez irányú szándékát. Igazolni köteles, hogy csak a leendő magyar alkalmazottja képes a kérdéses munkát elvégezni (specifikus nyelvi vagy szakmai tudás birtokában). Erre azért van szükség, mert a francia állam a francia munkanélkülieket részesíti előnyben egy adott munkakör betöltésére. Ha van olyan francia jelentkező, aki a kérdéses munkát el tudja végezni, akkor őt kell felvenni. Ha nincs, akkor a munkaügyi hivatal megadja a munkavállalási engedélyt. A külföldiekre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok A külföldi egyéni vállalkozókra ugyanazok a társadalombiztosítási rendeletek vonatkoznak, mint a francia vállalkozókra. A társadalombiztosítási rendszerben az adózással kapcsolatban említett felosztást alkalmazzák. A több tevékenységet végző magánvállalkozónak az illetékes Tb pénztárnál kérnie regisztrálását, amely megállapítja egyúttal a vállalkozó alaptevékenységét is. A Tb járulékok a különböző tevékenységekből eredően jövedelem figyelembevételével kerülnek megállapításra. Az alkalmazandó Tb rendszert évente egyszer határozzák meg, a tárgyév július 1-től a következő év június 30-ig terjedően, a tárgyévet megelőző év folyamán gyakorolt tevékenységek figyelembevételével. 16

VII. MUNKAVÁLLALÁS FRANCIAORSZÁGBAN A két ország között munkaerő áramlás a múltban nem volt, Franciaország Magyarország EU-csatlakozása után is fenntartotta a munkavállalási engedélyre épülő szabályozását. 2006 áprilisában a munkaerőpiacának fokozatos és ellenőrzött nyitásáról döntött a francia kormány, melynek értelmében mémely szakmákban vállalják részleges liberalizálást. (pl. szakács, kőműves, pincér, kereskedelmi ügynök, stb.) A munkavállalási engedélyek beszerzésének kötelezettségét továbbra is fenntartják, ugyanakkor az eljárás lényegesen rövidült és egyszerűsödött, mivel a megyei munkaügyi központok ezekben a szakmákban már nem vizsgálják a helyi munkaerőpiac helyzetét. A francia munkaadók élhetnek az egyszerűsített külföldi munkaerő beléptetési eljárás lehetőségével a hét fő tevékenységi kategóriába sorolt 61 szakma esetében. Ezen szakmák esetében a külföldi munkaerő szolgálatok összhangban vannak a francia foglalkoztatási helyzettel. Az engedély beszerzésének általánosabb útja, amikor a vállalat szerzi azt be, de Franciaországban valamilyen jogcímen már huzamosabban itt tartózkodó személy a helyi prefektúrákon kaphat engedélyt. Milyen engedélyre van szüksége Magyarország állampolgárának a munkaerőpiacra jutáshoz? A munkaviszony továbbra is munkavállalási engedélyhez kötött a második átmeneti időszak ideje alatt (2006. május 1 2009. április 30.), továbbá ha a munkavállaló munkaviszonya Franciaországban a három hónapot meghaladja. A munkavállalási engedély típusa a munkaszerződés időtartamától függ. (Titre de séjour) Azok a munkavállalók, akik egyéves vagy annál hosszabb munkaviszonyra szereztek engedélyt, egy minden szakmai tevékenység bejegyzéssel ellátott, 10 évig érvényes EK-tartózkodási igazolványt kapnak. (Titre de séjour-toutes activités professionnelles) Azok a munkavállalók, akik egy évnél rövidebb munkaviszonyra szereztek engedélyt, ideiglenes munkavállalási engedélyt (APT), továbbá egy ideiglenes munkavállaló lásd APT bejegyzéssel ellátott, a munkaviszony időtartamára érvényes EKtartózkodási igazolványt kapnak. Az idénymunkások idénymunka-szerződése kedvező elbírálásban részesül a külföldi munkaerő szolgálatoknál, és munkavállalási engedélynek felel meg. Milyen feltételekhez kötött a munkavállalási engedély? A munkavállalási engedély iránti kérelmet az alábbi négy szempont alapján értékelik: 1. milyen a foglalkoztatási helyzet a francia munkaerőpiacon? (ez a feltétel nem vonatkozik a listában szereplő, munkaerőhiányos szakmákra) 2. betartja-e a munkaadó a munkaügyi szabályokat? 3. egyenlő bánásmód érvényesül-e a javadalmazás tekintetében? 4. milyenek a munkavállaló lakhatási feltételei? Milyen eljárás keretében kaphat a munkakereső munkavállalási engedélyt? A munkakereső pusztán spontán elhatározás alapján nem jöhet Franciaországba munkát keresni. Mivel a francia munkaerőpiac nem nyitott, nem is lehet a francia foglalkoztatási szolgálatnál feliratkozni. Ez ugyanúgy érvényes az alábbi szakmalistában felsorolt, munkaerőhiányos szakmákra is. Ami a munkaerőtoborzást illeti, a kezdeményezés kizárólag azt a francia vállalatot érinti, amely állást hirdethet meg, és erre Franciaországon kívüli jelentkezőket is jogosult keresni. Hol kaphatnak részletesebb tájékoztatást a munkakeresők? Munkaügyi minisztérium: www.social.gouv.fr ANAEM (Agence Nationale de l accueil des étrangers et des Migrations Külföldieket Fogadó és Migrációs Nemzeti Hivatal): http://www.anaem.social.fr 17

A megnyitott szakmák listája I. ÉPÍTŐIPAR, KÖZMŰVESÍTÉS Közművesítés, betonmunkák, nyersanyag kitermelés Közműmunkás Betonozó munkás Szilárdanyag-kitermelés Építőipari szektor (nyersépítmény) Kőműves Szerelő (fémszerkezetek) Ács Hidegburkoló (pl.: csempéző) Melegburkoló (pl.: szőnyegpadló-lerakás) Építőipari szektor (kiegészítő munkák) Tetőfedő Nyílászárók beállítása (asztalos, lakatos) Bútorlap szerelők (pl.: standok, konyhák) Építőipari technikusok és munkavezetők Műszaki rajzoló Földmérő Építőipari műszaki tervező Építőipari építésvezető Építőipari művezet II. SZÁLLODAIPAR, VENDÉGLÁTÓIPAR, ÉTKEZTETÉS Szobaszemélyzet Szakács Mindenes Felszolgáló Húselőkészítő (hentes) III. MEZŐGAZDASÁG Zöldségtermesztő-kertész (csak szezonális) Fatermelő - szőlőtermelő (csak szezonális) Nagyüzemi állattenyésztő (sertés-, nyúl-, baromfitenyésztők) IV. GÉPIPAR, FÉMMEGMUNKÁLÁS ÉS EGYÉB IPARÁGAK Gépszerkezet és fémmegmunkálás Bádogos-lemezgyártó Szerszámgépkezelő Ipari csőszerelő (csövek megmunkálása és összeszerelése) Gépszerelő Fröccsöntő Gépszerkezetek és fémmegmunkálás minőségi ellenőre Egyéb Automata gépek kezelője villamosáram-termelés területén Karbantartó (Építőipari karbantartó) Fémátalakító gépek kezelője Elektromos és elektronikus termelésben dolgozók Gépipari tervező Fémmegmunkáló és gépipari technikus Fémmegmunkáló és gépipari minőségügyi szakember Karbantartó liftekhez (és egyéb géprendszerekhez) V. FELDOLGOZÓIPAR Vegyipari és energiatermelő üzemi irányító Takarmányipari üzemi irányító Takarmányipari gyártósor kezelő Fémátalakítógép-kezelő Üveggyártó-üzemi irányító Üvegmegmunkáló Cementgyártó-üzemi irányító Kerámia- és építőanyaggyártó munkás Faburkolatgyártó munkás Papír- és kartonmasszagyártó munkás Kartonpapírgyártó munkás Megmunkáló-kivitelező Húsfeldolgozó munkás (vágóhídi munka, előkészítés, csomagolás) Kisipari erjesztő munkás (bor-, almabor, sör- és sajtgyártás) VI. KERESKEDELEM ÉS ÉRTÉKESÍTÉS Kereskedelmi ügynök (szaktermékek) Kereskedelmi ügynök (alapanyagok és köztes termékek) Kereskedelmi ügynök (vállalati szolgáltatások) Távértékesítési szakember Helyi képviselő Értékesítés technikai szakember (értékesítési pontok, részlegek tervezése) Ablakmosó VII. TAKARÍTÁS Karbantartó- és köztisztasági alkalmazott Karbantartó és fertőtlenítő alkalmazott 18

Milyen eljárás keretében van lehetősége a munkáltatónak arra, hogy Magyarország állampolgárait alkalmazza? A Franciaországba történő beléptetés iránti kérelemhez szükséges iratokat a munkaadónak kell letétbe helyeznie a Megyei Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szakképzési Igazgatóságon (DDTEFP), ahol azokat megvizsgálják. Ha a felkínált állás szerepel a megnyitott szakmák listájában (lásd 18. oldalon), az a francia foglalkoztatási helyzettel össze van hangolva. A munkaadó ebben az esetben először is Franciaországban köteles az állást meghirdetni. Ha az állás nem szerepel a megnyitott szakmák listájában, a munkaadónak teljes körűen bizonyítania kell, hogy a francia munkaerőpiacon nem talált az elvárásainak megfelelő munkavállalót. Az ANPE ezt véleményezi, és a véleményt megküldi a DDTEFP-nek, a döntéshozó közigazgatási szervnek. Kedvező elbírálás esetén a munkáltatónak be kell fizetnie az ANAEM-hez az előírt díjat. A díj átvételét követően az ANAEM megszervezi a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot. A munkavállaló az orvosi vizsgálatról igazolást kap, továbbá megkapja a munkaszerződését vagy az ideiglenes munkavállalási engedélyét. A három hónapot meghaladó tartózkodás tartózkodási engedélyhez kötött. Ebben az esetben a munkavállalónak meg kell jelennie a lakhelye szerinti prefektúra idegenrendészeti hivatalában vagy a polgármesteri hivatalban, és magával kell vinnie a DDTEFP által láttamozott munkaszerződés egy példányát, az orvosi vizsgálatról szóló igazolást és valamilyen úti okmányt (útlevelet vagy személyi igazolványt). A magyar munkavállaló teendõi A francia hatóságok által megküldött akta megérkezése után a magyar munkavállalót a francia Nemzetközi Bevándorlási Hivatal beidézi orvosi vizsgálatra. Az orvosi vizsgálatról szóló igazolás kézhezvétele után megkapja a munkaszerzõdését, illetve az ideiglenes munkavállalási engedélyt. Ezek birtokában meg kell jelenjen a helyileg illetékes Prefektúrán az összes dokumentummal (munkaszerzõdés, igazolás az orvosi vizsgálatról, vízum, útlevél) ahol a tartózkodási engedély kiállítását kell kérnie. Hol kaphat részletesebb tájékoztatást a munkáltató? Espace Emploi International (Nemzetközi Munkatér) http://www.emploi-international.org DDTEFP: Megyei Megyei Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szakképzési Igazgatóság; a megyénkénti elérhetőségek az alábbi helyen találhatóak: www.travail.gouv.fr/adresses/adresses_f.html ANAEM (Külföldieket Fogadó és Migrációs Nemzeti Hivatal) http://www.anaem.social.fr A vonatkozó nemzeti jogszabályokra utaló hivatkozások Külföldiekre vonatkozó jogszabályok: http://www.legifrance.gouv.fr Kérjük, olvassa el az alábbi honlapon található jogi nyilatkozatot is: http://europa.eu.int/geninfo/legal_notices_hu.htm Forrás: Egyéni vállalkozások alapítása az európai Unióban, IPOSZ EU-Program, Párizsi Külgazdasági Iroda 19

VIII. A MUNKAVÁLLALÓK IDEIGLENES KIKÜLDETÉSE FRANCIAORSZÁGBA A Franciaországon kívüli székhellyel rendelkező vállalat ideiglenesen kiküldheti munkavállalóit Franciaországba egy adott szolgáltatás elvégzése céljából. Ilyen esetekben a dolgozókra vonatkozóan be kell tartania, ill. alkalmaznia kell a vállalatnak bizonyos formalitásokat, különös tekintettel a Munka Törvénykönyvében rögzített, a fizetésre, munkaidőre és munkakörülményekre vonatkozó rendelkezésekre. vállalatnak igazolnia kell, hogy rendelkezik a munkavégzéshez szükséges megfelelő engedéllyel, vagy Franciaországban szerzett diplomával. Annak ellenére, hogy az elvégzendő munka függvényében egynapos, vagy több hónapos munkavégzésről van szó, a kiküldetésnek ideiglenes jellegűnek kell maradnia, melyet a Munkaügyi Ellenőrzési Hivatal, ill. az illetékes hatóságok ellenőriznek. Kik az érintett munkavállalók? Az érintett munkavállalók azon dolgozók, melyek munkavállalói szerződéssel rendelkeznek a kiküldő vállalatnál. A külföldi küldő vállalat és az általa kiküldött alkalmazott közötti szerződéses viszonynak az ideiglenes kiküldetés megkezdése előtt is léteznie kell. A munkaszerződésnek az ideiglenes kiküldetés alatt is, majd a dolgozó hazatérése után is fenn kell állnia, illetve folytatódni kell. Mely esetekről van szó? Az alábbi rendelkezések az ipari, kereskedelmi, kézműves és szabadfoglalkozású szolgáltatásnyújtásra vonatkoznak, Melyet vállalati szerződés keretében hajtanak végre. Ide tartozik pl. minden szektorban elvégezhető alvállalkozói munka; Melyet ideiglenes munkavégzésre vonatkozó szerződés keretében hajtanak végre; Vagy minden más olyan eset, amikor a munkavállalót ideiglenesen rendelkezésre bocsátják. Pl. Ha egy vállalatcsoporton belül az egyik cég a dolgozóját közhasznú célból rendelkezésre bocsátja. Franciaországban néhány foglalkozás végzése szabályozva van: orvos, építész, taxi sofőr, könyvelő, biztosítás stb. Ilyen foglalkozású dolgozók kiküldetése esetén a küldő Melyek a kötelező formalitások? Kötelező előzetes bejelentés Annak a Franciaországon kívüli honos vállalatnak, mely dolgozóját ideiglenes kiküldetésbe kívánja helyezni Franciaországba, francia nyelven írott bejelentést kell tennie a munkavégzés helyszínén lévő Munkaügyi Ellenőrzési Hivatalba, a bejelentésben a következőknek kell szerepelnie: a küldő vállalat neve, címe, társasági formája, cégbejegyzési száma, a cég jogi képviselője, a megbízó francia vállalat címe és jogi képviselője, a munkavégzés helye, címe, a munkavégzés kezdete, várható időtartama és típusa, veszélyes anyagok, vagy eljárások alkalmazása, az ideiglenesen kiküldött munkavállalók neve, születési ideje, születési helye, neme, nemzetisége és munkaszerződésének kezdete. Ezt a bejelentést a munkavégzés megkezdése előtt kell szigorúan elküldeni ajánlott levélben, vagy faxon. 20