Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés

Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk

Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi létesítmények és szolgáltatások élettartam, erő, állóképesség, vitalitás, életképesség 2. Munka közbeni képzés 3. Formális, szervezett, elemi, közép- és felsőfokú oktatás 4. Felnőttképzési programok 5. Az egyének és családok vándorlása a változó munkalehetőségekhez való alkalmazkodás érdekében (Theodore W. Schultz, 1983, idézi Theodore W. Schultz, 1983, idézi Polónyi, 2002, 42-43 old.)

Az emberi tőke (Human Capital) sajátos tulajdonságai Nem választható el a személytől, akié, nem lehet elvenni, eladni és nem éli túl az embert Az emberekbe történő befektetéssel szerezhető meg (magánhaszon, társadalmi haszon) Két összetevője van: 1. öröklött és 2. megszerzett képességek Nem látható, csak a hatása észlelhető Belső hatás az egyén magánhaszna Külső hatás tovagyűrüző hatás (spill-over effects), a munka és a fizikai tőke termelékenységének növelése (Schultz,1993, idézi Polónyi, 2002, 43-44 old.)

Az oktatás externális hozamai A demokratikus intézmények hatékonyan működtethetők A munkaerőnek megnő a technikai változásokhoz való alkalmazkodóképessége Alacsonyabb szociális, munkanélküliséget kompenzáló és egészségügyi kiadások Alacsonyabb bűnözés Kevesebb tökéletlenség a tőkepiacon Közösségileg előállított közszolgáltatások növekedése (Varga, 1998, idézi Polónyi, 2002, 45 old.)

Jóléti kiadás vagy befektetés? Mindannak, amit fogyasztásnak nevezünk, jó része az emberi tőkébe való beruházást jelenti (Schultz, 1983) Az oktatás egy jellegzetesen egyzseri befektetés, sokkal inkább egyedi, mint ismétlődő vásárlás... Valójában egy bizonytalan, kockázatos befektetés, amelyet gyakran nagyobbrészt a szülők vállalnak a gyermekük érdekében (Winston, 1999) (Polónyi, 2002, 48-49 old.)

Az emberi erőforrás fejlesztési stratégiájának elemei A A munkaerő-szükséglet kiszámítása A közoktatás fejlesztési terve A munkahelyi oktatás fejlesztésének programja Programösztönzők kiépítése Az egészségügy fejlesztése Megfelelő gépezet az emberi erőforrás tervezésére és az általános fejlesztési tervekkel való egyesítésére (Harbison, 1968, idézi Polónyi, 2002, 45 old.)

A munkaerő fejlesztése az egyik legfőbb eszköz a vállalati teljesítmény növelésére, a jobban képzett munkaerőtől ugyanis elvárható a nagyobb teljesítmény az alacsony képzettségű alkalmazottakat betanítják, gyakoroltatják (training), míg a magasan képzetteket fejlesztik, illetve továbbképezik (developing) (Kovács Cs., 2006)

A továbbképzés célja mérhető változás valósuljon meg az alkalmazottak Ismeretei Képességei Hozzáállása és társadalmi magatartása tekintetében (Kovács Cs., 2006)

A képzés célja rövid és hosszú távon Feladat orientáció Személyiség orientáció Rövid távon Teljesítmény Magatartás Hosszú távon Alkalmazkodó- kézség Identifikáció (Koncz, 2004, 449. old)

A munkahelyi képzések típusai Általános képzés: a résztvevő termelékenységét olyan módon növeli, hogy nemcsak a képzést nyújtó vállalatnál érvényesül Speciális képzés: csak az oktatást biztosító vállalatnál érvényesül az általa elérhető termelékenység növekedés (Polónyi, 2002, 249 old.)

A munkaadók oktatási ráfordításainak motivációi Racionális vállalat csak akkor nyújt általános képzést, ha a képzés költségeit nem ő fizeti Speciális képzés esetében a vállalatnak kellene fizetnie a teljes képzési költséget, de a munkavállaló esetleges munkahely-változtatása esetében ráfizetne Ésszerű eljárás, ha mind az oktatási költségeknek, mind azok hasznának egy részét megosztja a munkavállalóval A profitmaximalizáló vállalat az általános képzésben résztvett munkavállalónak ugyanakkora bért fizet, mint amennyit máshol is kapna, a speciális képzésben résztvett munkavállalónak pedig magasabbat a speciális képzésben résztvett munkavállaló állásbiztonsága nagyobb, mint az általános képzésben résztvetteké (Polónyi, 2002, 249 old.)

A továbbképzésre fordított idő és pénz növekedésének okai: az alacsonyan fizetett, fiatal új belépők számának növekedése; az egyre összetettebb technológiai rendszerek meghonosodása, ami szükségessé teszi a már meglévő munkaerő átképzését vagy újraképzését; a kevéssé foglalkoztatott kisebbségi csoportok, különösen a nők és az idősek iránti növekvő igény; a vállalatok nemzetközi versenykörnyezetéből következő továbbképzés iránti szükséglet. (Kovács Cs., 2006)

Karriertervezés A munkavállalók hozzáállását nagyban javítja, ha világos perspektívákat látnak maguk előtt a vállalatnál való előrehaladás lehetőségeit illetően. Az, hogy a munkavállaló megmarad a vállalatnál és kedvvel végzi a munkáját, annál valószínűbb, minél több lehetőséget kap az önfejlesztésre és az előrelépésre. A vállalat számára is előnyös, hiszen nagyobb teljesítményre ösztönöz. Ezért az emberi erőforrással való gazdálkodásnak integráns része a karriertervezés (pályatervezés) és a munkavállalók ismereteinek fejlesztése (képzés, átképzés). (Chikán A., 1992)

A karriertervezés két dimenziója: 1. az egyes munkakörökben meg kell tervezni a munkakör betöltésének belső utánpótlási lehetőségét, és ezt folyamatosan naprakészen kell tartani; 2. meg kell tervezni az egyes munkavállalók karrierpályáját: egyéniségük, tulajdonságaik, képességeik, képzettségük, ambíciójuk ismeretében előrelépési útvonalakat kell meghatározni számukra, lehetőleg velük egyetértésben. (Chikán A., 1992)

Karriertervezés és képzés az egyéni pályák jelentősen eltérhetnek a tervezettől ennek megfelelően a karrierterveket rendszeresen felül kell vizsgálni. a karrierterv természetesen tartalmazza a munkavállaló képzési, továbbképzési tervét is. a képzés fontos stratégiai összetevője az emberi erőforrás menedzsmentnek és egyben az egyik legfőbb eszköz a vállalati teljesítmény növelésére. (Chikán A., 1992)