180 LÉPÉS A MAGYAR GAZDASÁG FENNTARTHATÓ FELZÁRKÓZÁSÁÉRT J Ú L I U S

180 LÉPÉS A MAGYAR GAZDASÁG FENNTARTHATÓ FELZÁRKÓZÁSÁÉRT 1 MŰHELYMUNKA 2 0 1 8. J Ú L I U S

CÉLUNK: A FENNTARTHATÓ FELZÁRKÓZÁST ERŐSÍTŐ JAVASLATOK KIDOLGOZÁSA 180 PONT Gazdaságilag Pénzügyileg Számos kísérlet ellenére sem Magyarország, sem a középkelet-európai régió nem tudott fenntartható módon felzárkózni Fenntartható felzárkózás Társadalmilag Ökológiailag A fenntartható felzárkózás összetett folyamattá vált 2

FENNTARTHATÓ FELZÁRKÓZÁS: MAGAS ÉLETMINŐSÉG ÉS ERŐS MAGYARORSZÁG Fenntartható Felzárkózás Életminőség Megfelelő fizetések Magas színvonalú egészségügy Versenyképes oktatás Erős Magyarország Stabil államháztartás Biztonság HUNique 3 Családbarát környezet Adósság felhalmozás helyett belső megtakarítások Pozitív jövőkép/gondolkodás Hatékony kormányzás Kiegyensúlyozott energia-mix Erős hazai vállalatok és középosztály

4 A FENNTARTHATÓ FELZÁRKÓZÁS MAKROGAZDASÁGI FELTÉTELEI

A CÉL AZ OSZTRÁK ÉLETSZÍNVONAL ELÉRÉSE Hazánkat is érintő megatrendek Robotizáció és mesterséges intelligencia Öregedő társadalmak Aktuálisan: az osztrák fejlettség közel 55 százaléka Átrajzolódó világgazdasági erőközpontok Növekvő verseny a képzett munkaerőért Megváltozó energia-mix Globalizálódó szolgáltatások 5 Forrás MNB, Eurostat

VERSENYKÉPESSÉGI FORDULAT MAKROGAZDASÁGI CSATORNÁI Kínálat Munkanélküliség természetes rátája Termelékenység (TFP) Kereslet Jövedelmek Beruházási ráta Exportpiaci részesedés Csökkenő importfüggőség Relatív árak Folyó fizetési mérleg egyenlege Bérhányad GDP-GNI rés 6 Forrás MNB

TŐKE- ÉS TECHNOLÓGIAINTENZÍV FEJLŐDÉSI SZAKASZBA TÖRTÉNŐ ÁTMENET BIZTOSÍTÁSA 2010 2013 2017 Intenzív növekedési pálya Fiskális fordulat, államadósság-ráta csökkenése Monetáris, hitelezési fordulat Sérülékenység csökkentése Extenzív növekedés Fő cél: Foglalkoztatás emelése Rugalmas munkaerőpiac Adócsökkentés Fő cél: Termelékenység bővítése Versenyképesség javítása K+F ösztönzése Tőkeintenzitás Humántőke fejlesztése Kreatív iparágak Teljes foglalkoztatás 7 Forrás MNB

Magyarország (2018) Termelékenység növekedése Munkafelhasználás változása Magyarország (2030) Ausztria (2030) Magyarország (2018) Termelékenység növekedése Munkafelhasználás változása Magyarország (2030) Ausztria (2030) AZ EGY FŐRE JUTÓ GDP EMELKEDÉSÉT LEGINKÁBB A TERMELÉKENYSÉG NÖVEKEDÉSE TÁMOGATHATJA Reform nélküli pálya (közepes fejlettség csapdája) Reformpálya 1,4-0,4 ezer dollár/fő (PPP) ezer dollár/fő (PPP) ezer dollár/fő (PPP) ezer dollár/fő (PPP) ezer dollár/fő (PPP) ezer dollár/fő (PPP) 8 EGY FŐRE JUTÓ GDP VÁLTOZÁSÁNAK FELBONTÁSA Forrás: Maddison, MNB-számítás

CÉLUNK AZ ORGANIKUS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS FENNTARTÁSA Reálkeresetek megduplázása Termelékenység javulása GDP-vel megegyező ütemben 10 év alatt Gyorsabb gazdasági növekedés 4-4,5% éves GDP bővülés Magas tőkeintenzitás Importhelyettesítés Innováció Belső megtakarítás Humántőke fejlesztés Modern infrastruktúra Geostratégia Tőkeintenzitás növelése Teljes foglalkoztatottság fenntartása 9 23-25% beruházási ráta Forrás: MNB

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 ÚJABB REFORMOKKAL ÉRHETŐ EL AZ OSZTRÁK FEJLETTSÉG 80 SZÁZALÉKA 100 90 Ausztria = 100 százalék Ausztria fejlettségének 80-100 százaléka 80 70 60 50 40 10 év alatt 10 Reformok nélkül (közepes fejlettség csapdája) Reformpálya RELATÍV FEJLETTSÉG AUSZTRIÁHOZ VISZONYÍTVA Forrás: Maddison, Eurostat, IMF, MNB-számítás

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 A BÉRSZÍNVONAL A 80-100 SZÁZALÉKOS SÁVBA KERÜL A REFORMPÁLYÁN 100 90 Ausztria = 100 százalék Ausztria 80-100 százaléka sáv 80 70 60 50 40 Reformok nélkül (közepes fejlettség csapdája) Reformpálya 11 BÉRSZÍNVONAL AUSZTRIÁHOZ VISZONYÍTVA Forrás: AMECO, MNB-számítás

2030-RA ELÉRHETŐ MAKROGAZDASÁGI EREDMÉNYEK Reformok nélküli pálya (Közepes fejlettség csapdája) Reformpálya Relatív fejlettség Ausztriához viszonyítva 59% 86% Potenciális GDP átlagos növekedése 1,4% 4,4% Nettó reálbérek kumulált emelkedése 28% 87% Bérhányad szintje 58% 57% Folyó fizetési mérleg egyenlege Negatívba fordul Tartósan többletes marad Nettó külső adósság a GDP arányában Szinten marad Csökken Infláció 3% 3% Költségvetés egyenlege -2,0% 0,5% Államadósság 59% 38% 12 Forrás MNB

ÚJABB REFORMOKKAL KELL LENDÜLETET ADNI A FELZÁRKÓZÁSNAK Féloldalas reformok Kifulladó reformok pálya Versenyképesség nélküli bérterhelés Átmenetileg gyors növekedés, majd visszaesés Belső- és külső egyensúlytalanság Bérfelzárkózás Csökkenő importfüggőség Ausztria fejlettségének 80 százaléka Fenntartható felzárkózás Versenyképességi reformok Reformpálya Magas termelékenység 4-4,5 százalékos potenciális növekedés 13 Alacsony potenciális növekedés Konvergencia megtorpanása Reformok nélkül Képzett munkaerő elvándorlása Alacsony termelékenység Forrás MNB

14 HOL VAN SZÜKSÉG INTÉZKEDÉSEKRE?

REFORMTERÜLETEK ÚJ PÉNZÜGYI MODELL Demográfia Magas színvonalú oktatás Ipar stratégia Innováció Aktív munkaerőpiaci és bérpolitika Modern egészségügy KKV stratégia Tőkeintenzív növekedés Hatékony energia mix Modern infrastruktúra Export stratégia 15 27 HATÉKONY ÁLLAM, INTÉZMÉNYEK, MÁSODIK ADÓREFORM

16 180 LÉPÉS A FENNTARTHATÓ FELZÁRKÓZÁSÉRT

HATÉKONY ÁLLAM, MÁSODIK ADÓREFORM ÚJ PÉNZÜGYI MODELL Demográfia Magas színvonalú oktatás Ipar stratégia Innováció Aktív munkaerőpiaci és bérpolitika Modern egészségügy KKV stratégia Tőkeintenzív növekedés Hatékony energia mix Modern infrastruktúra Export stratégia 17 27 HATÉKONY ÁLLAM, INTÉZMÉNYEK, MÁSODIK ADÓREFORM

18 ÁLLAMI HATÉKONYSÁG

HELYZETÉRTÉKELÉS: A DIGITÁLIS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK TERÉN MAGYARORSZÁG ELMARAD AZ EU-ÁTLAGTÓL 19 EU DIGITÁLIS GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM INDEX (DESI) DIGITÁLIS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK PILLÉR 2017 Forrás Eurostat

FŐ CÉLOK: HATÉKONYAN MŰKÖDŐ ÁLLAM Adóbevallással töltött órák számának csökkentése az EU átlagig (évente) 270 óra 170 óra Rejtett gazdaság mértékének további csökkentése az EU átlag szintjére 22 % 18 % E-kormányzás fejlesztésével elérni az EU átlagot az EU-DESI mutatójában 35 % 55 % 20

JAVASLATOK: HATÉKONY ÁLLAM, KISEBB BÜROKRÁCIA 1 Az online intézhető közigazgatási ügyek arányának növelése 2 Bértömeggazdálkodás és teljesítménymérés a létszámgazdálkodás helyett 3 A kormányhivatalokban bevezetésre került új besorolási és bérezési rendszer kiterjesztése a teljes államigazgatásra 4 Átlagos bérek emelése, bürokrácia csökkentése 21

JAVASLATOK: DIGITÁLIS KÖZIGAZGATÁS 5 Adatbázisokban tárolt adatok összekapcsolása és automatizálása az ügyintézés gyorsítása érdekében 6 Mobil alkalmazások továbbfejlesztése az egyszerűbb ügyintézés érdekében 7 Az elektronikus űr- és adatlapok előre kitöltött részeinek arányának növelése 8 Több adótípusra is kiterjedő elektronikus, NAV által előre elkészített bevallási rendszer kialakítása 22

JAVASLATOK: PAPÍRMENTES ADÓIGAZGATÁSI ÜGYINTÉZÉS 9 Adózóbarát, átlátható weboldal fejlesztése, online intézhető ügyek bővítése 11 10 30 Online pénztárgép és EKÁER rendszerének további kiterjesztése Az adóhivatal fejlesztése, hatékonyságának növelése 23

24 MÁSODIK ADÓREFORM

Belgium Magyarország Németország Magyarország Franciaország Olaszország Ausztria Magyarország Finnország Csehország Svédország Szlovénia Szlovákia Portugália Görögország Spanyolország Észtország Luxemburg Törökország Hollandia Dánia Norvégia OECD-átlag Lengyelország Izland Japán USA Kanada Egyesült Királyság Ausztrália Írország Korea Izrael Svájc Mexikó Új-Zéland HELYZETÉRTÉKELÉS: A MUNKA ADÓTERHELÉSE MAGASABB A RÉGIÓS ÁTLAGNÁL 70 százalék százalék 70 60 50 2009 2013 2018 60 50 Az elmúlt években jelentősen mérséklődtek a 40 30 20 40 30 20 munkát terhelő adók, de régiós és nemzetközi összehasonlításban továbbra is magasnak tekinthető. 10 10 A gyermekes családok adóterhei 0 0 már megközelítették a régiós szintet a 2011-ben bevezetett családi adókedvezménynek köszönhetően. ÁTLAGOS ADÓÉK AZ OECD ORSZÁGOKBAN 2016- BAN ÉS MAGYARORSZÁGON 2009-2018 KÖZÖTT 25 átlagkereső, egyedülálló, gyermektelen adózó Forrás: OECD, MNB

FŐ CÉLOK: MÁSODIK ADÓREFORM A TELJES FOGLALKOZTATÁSÉRT Adóék további csökkentése, legalább a régiós átlagra 45% 40% Foglalkoztatási ráta haladja meg az EU átlagot (15-74 éves korosztály) 59% 63% Külföldön dolgozók hazacsábítása Legalább +100 ezer fő 26

JAVASLATOK: MÁSODIK ADÓREFORM A TELJES FOGLALKOZTATÁSÉRT 1 A munkát terhelő adók csökkentésének folytatása 2 Képzési és egészségügy finanszírozási fókusz erősítése, élethosszig tartó tanulás ösztönzése az adórendszeren keresztül is 3 Munkahelyvédelmi Akcióterv (MAT) kibővítése a minimálbérig 4 Munkahelyvédelmi Akcióterv (MAT) kiterjesztése a munkavállalói járulékokra 5 Munkahelyvédelmi Akcióterv szakképzetlen foglalkoztatottak kategóriájának bővítése 6 Nyugdíjazási korhoz közel állók alkalmazásának ösztönzése 27

HUMÁNTŐKE-FEJLESZTÉS ÚJ PÉNZÜGYI MODELL Demográfia Magas színvonalú oktatás Ipar stratégia Innováció Aktív munkaerőpiaci és bérpolitika Modern egészségügy KKV stratégia Tőkeintenzív növekedés Hatékony energia mix Modern infrastruktúra Export stratégia HATÉKONY ÁLLAM, MÁSODIK ADÓREFORM 28 27

29 MAGAS SZÍNVONALÚ KÖZOKTATÁS

HELYZETÉRTÉKELÉS: A FIATALOK ALAPKÉPESSÉGEI ELMARADNAK A RÉGIÓS ÁTLAGTÓL A nemzetközi tesztek (PISA, TIMSS, PIRLS) eredményei alapján a magyar diákok elsajátítják a kitűzött tananyagokat, azonban nem tudják a megtanultakat megfelelően alkalmazni a valós életből vett példák esetében. 30 PISA FELMÉRÉSEK EREDMÉNYE 15 éves korban Fontos, hogy a magyar oktatási rendszer hatékonyan csökkentse a diákok társadalmi és gazdasági hátteréből adódó különbségeit. Forrás OECD

FŐ CÉLOK: MAGAS SZÍNVONALÚ KÖZOKTATÁS PISA eredmények minden tantárgy esetében haladják meg az EU átlagot 475 pont 490 pont Korai iskolaelhagyás mértéke legyen alacsonyabb a V3 átlagnál 12,4% 6,4% Legalább középfokú angol nyelvvizsga a közoktatás végére Minden diák Felhasználói szintű digitális képességek Minden diák 31

JAVASLATOK: A SZÜKSÉGES ALAPOKAT MINDENKINEK MEGTEREMTŐ ALAPFOKÚ OKTATÁS 1 Alsó tagozaton a képességfejlesztés fokozott előtérbe helyezése 2 Képességfejlesztésre és gyakorlati tudnivalókra koncentráló új Nemzeti alaptanterv kidolgozása 3 Tanítók számának növelése 4 Igény esetén alapozó 0. évfolyam bevezetése az általános iskolákban 5 Rendszeres továbbképzések biztosítása a tanároknak (tananyag és oktatási módszertan is) 32

JAVASLATOK: CÉLZOTTABB, HATÉKONYABB KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS 6 Középiskolai tantárgyi reform végrehajtása: kötelező anyag felülvizsgálata, fakultációk szerepének növelése 7 Középiskolai kötelező közismereti tantárgy bevezetése (alapvető gazdasági, társadalmi, jogi és pszichológiai ismeretek) 8 Kompetencia-alapú középiskolai felvételi tesztek bevezetése 10 9 Központilag meghatározott tananyag mellett rugalmasabb tantervek biztosítása Duális képzés erősítése 11 Képzettség nélküli (korai) iskolaelhagyás csökkentése 33

JAVASLATOK: LEGALÁBB KÖZÉPFOKÚ ANGOL NYELVVIZSGA A KÖZOKTATÁS VÉGÉRE 12 Minden tantárgyból lehessen angol nyelven középiskolai felvételizni és érettségizni is 13 14 Tanítási időn kívüli idegen nyelvű szakkörök, nyelvvizsga-felkészítők állami támogatása, helyszín biztosítása Két- vagy többnyelvű képzés valamennyi magyarországi régióban 15 Feliratos filmek és sorozatok népszerűsítése 16 Külföldi csereprogramok támogatása 17 Külföldi diákok Magyarországon tartása (magyar nyelv tanulásának támogatása, ösztöndíjak) 34

JAVASLATOK: FELHASZNÁLÓI SZINTŰ DIGITÁLIS KÉPESSÉGEK ELÉRÉSE 18 Programozás integrálása a matematika oktatásba 19 Középiskolai felvételiben a természettudomány és informatika súlyának növelése 20 Digitális tananyagok fejlesztése 21 Informatikai eszközpark fejlesztése az iskolákban 35

36 NEMZETKÖZILEG ELISMERT FELSŐOKTATÁS

HELYZETÉRTÉKELÉS: A RÉGIÓTÓL ELMARADÓ A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK ARÁNYA 37 A 25-34 éves lakosság legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása Forrás Eurostat

FŐ CÉLOK: NEMZETKÖZILEG ELISMERT FELSŐOKTATÁS A magyar egyetemek nemzetközi elismertségének növekedése EGY TOP50 egyetem További EGY TOP100 További KETTŐ TOP200 A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának haladja meg az EU átlagot a 25 34 korosztályban A felsőoktatásra fordított állami kiadások GDP arányos szintje érje el az EU átlagot A reál területeken végzettek aránya haladja meg a V3 országok átlagát a 20 29 korosztályban 30% 0,8% 12,2 / ezer fő 40% 1,3% 18,4 / ezer fő 38

JAVASLATOK: A MAGYAR EGYETEMEK NEMZETKÖZI ELISMERTSÉGÉNEK NÖVELÉSE 1 A felsőoktatás és vállalatok közötti kapcsolat erősítése 2 Piaci igények és magántőke becsatornázása az oktatásba 3 Fokozottabb verseny az intézmények között 4 Kettős diploma programok támogatása 5 Angol nyelvű publikációk támogatása (magyar szakfolyóiratok angol fordítása, nemzetközi kutatói együttműködések) 39

JAVASLATOK: A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ARÁNYÁNAK NÖVELÉSE 6 A felsőoktatás beiskolázási bázisának szélesítése (iskolai karrierdélutánok szervezése a közoktatásban, angol nyelvű képzések körének bővítése) 7 Kollégiumi férőhelyek számának növelése 8 Tanulmányi és szociális ösztöndíj-rendszerek bővítése 9 Külföldi részképzési lehetőségek növelése (nemzetközi ösztöndíjprogramok) 40

JAVASLATOK: A FELSŐOKTATÁSRA FORDÍTOTT ÁLLAMI KIADÁSOK 10 A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjrendszer erősítése 12 11 30 Oktatói pálya vonzóbbá tétele (életpályamodellek bővítése, adminisztratív feladatok kiszervezése) Felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának és felszereltségének fejlesztése 41

JAVASLATOK: A REÁL TERÜLETEKEN VÉGZETTEK ARÁNYÁNAK NÖVELÉSE 13 Kötelező természettudományos érettségi (matematikán felül) 14 Természettudományos tárgyak oktatási színvonalának növelése a közoktatásban 15 Tudatosabb karriertervezés elősegítése a középiskolások körében 16 Lemorzsolódás csökkentése az egyetemi képzéseken (gyakorlatiasabb tantervek, duális képzés) 42

43 MODERN EGÉSZSÉGÜGY

HELYZETÉRTÉKELÉS: A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA VERSENYKÉPESSÉGI HÁTRÁNYT JELENT A 18 64 éves korú magyar lakosság 45 százaléka szenved magas vérnyomás betegségben, közel 14 százaléka pedig cukorbeteg. A magyar lakosság egészségi állapota hasonlóan a régiós országokéhoz elmarad a nyugat-európai szinttől. A nem megfelelő egészségi állapot csökkenti a munkaerő termelékenységét és a munkában töltött idő mennyiségét. 44 ELKERÜLHETŐ ÉLETÉV-VESZTESÉG A 70 ÉVES KOR ALATT HALÁLOZÁSOK ESETÉBEN 100 ezer azonos korú lakosra, 2014 A korai halálozással csökken a munkaképes, gazdaságilag aktív népesség létszáma. Forrás Eurostat

FŐ CÉLOK: MODERN EGÉSZSÉGÜGY A háztartások közvetlen egészségügyi kiadásainak aránya csökkenjen a visegrádi országok szintje alá az összes egészségügyi kiadáson belül 28% 18% Az egészségesen várható élettartam legyen a legmagasabb a V4 országok között Évente legalább egy darab, nemnek, korcsoportnak és kockázati tényezőknek megfelelő szűrővizsgálat 60,1 év 63,7 év Minden állampolgár 45

JAVASLATOK: PÉNZÜGYI REVÍZIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN 1 Valós költségekre épülő állami finanszírozási rendszer kialakítása 2 Eredményességhez kötött finanszírozási módszerek alkalmazásának bővítése 3 Teljesítményvolumen korlátok felülvizsgálata 4 Átlátható bérezési rendszer kialakítása 5 A szakmai és a pénzügyi ellenőrzés erősítése 6 Felírt gyógyszerek szükségességének szakmai felülvizsgálata 46

JAVASLATOK: AZ ÁLLAMI ELLÁTÁS JAVÍTÁSA, RACIONALIZÁLÁSA 7 Minimumfeltételek, szakmai és finanszírozási protokollok kialakítása 8 Háziorvosi rendszer funkcióinak erősítése 9 10 Egynapos aktív ellátások kapacitásának növelése A rehabilitációs és a hosszú távú ápolási kapacitások növelése 11 Az egészségügyi intézmények teljesítményének és a betegek elégedettségének standardizált mérése és publikálása 47

JAVASLATOK: KÖZVETLEN HÁZTARTÁSI KIADÁSOK EGY RÉSZÉNEK ÁTIRÁNYÍTÁSA INTÉZMÉNYESÍTETT (MAGÁNBIZTOSÍTÁSI, PÉNZTÁRI) FORMÁBA 12 Adókedvezmény vállalati egészségügyi csomagokra 13 Magán egészségbiztosítások számára adókedvezmény 14 15 Egészségpénztári be- és kifizetések célzott ösztönzése Prevenciós és szolgáltatásfinanszírozási számlák támogatása 16 Magánszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeinek növelése 48

JAVASLATOK: LEGHATÉKONYABB MEGOLDÁS - A MEGELŐZÉS 17 Rendszeres állapotfelmérések és szűrővizsgálatok támogatása 18 19 20 Beteg-együttműködésen alapuló gyógyszerár-korrekció bevezetése Átfogó mentális egészségcsomag kidolgozása és szisztematikus végrehajtása Tömegsport, vállalati sportkörök támogatása 21 Stresszkezelési tréningek támogatása 22 Telemedicina fejlesztése 49

50 DEMOGRÁFIA

HELYZETÉRTÉKELÉS: AZ INAKTÍV NÉPESSÉG ARÁNYA JELENTŐSEN NÖVEKEDNI FOG A javuló termékenységi ráta ellenére még nem történt meg a szükséges demográfiai fordulat Magyarországon. 2060-ig meg fog duplázódni az időskori eltartottsági ráta értéke Magyarországon. TEL JES TERMÉKENYSÉGI RÁTA 2016 Jelenleg egyik uniós ország sem éri el a társadalmi reprodukcióhoz minimálisan szükséges 2,1-es termékenységi ráta szintet. 51 Forrás Eurostat

FŐ CÉLOK: DEMOGRÁFIAI FORDULAT A teljes termékenységi ráta növelése 1,5 2,1 Valamennyi magyar gyermek számára legyen elérhető bölcsődei férőhely 40 ezer 93 ezer 52

JAVASLATOK: SZÜLESSEN TÖBB MAGYAR GYERMEK 1 Pénzügyi családtámogatási rendszer munkavállaláshoz kötött elemei kövessék a dinamikus bérnövekedést 2 Gyermekvállalás népszerűsítése (figyelemfelhívás, családtámogatási elemek ismertségének növelése, felkészítő tréningek támogatása) 3 4 Nők szülést követő munkaerőpiaci visszatérésének egyszerűsítése (bölcsődei férőhelyek növelése, családbarát munkahelyi környezet kialakítása) Köznevelési rendszer családbarát fejlesztése (ügyeletek meghosszabbítása a munkaidő végéig, nyári táboroztatás támogatása) 5 Pénzügyi rendszer szolgáltatásainak családbarát fejlesztése 6 Családtámogatási rendszer elemeinek folyamatos felülvizsgálata, hatékonyságuk elemzése 53

54 AKTÍV MUNKAERŐPIACI ÉS BÉRPOLITIKA

HELYZETÉRTÉKELÉS: A MUNKAERŐPIAC DEMOGRÁFIAI KORLÁTAI EGYRE EFFEKTÍVEBBÉ VÁLNAK MUNKAKÉPES KORÚ LAKOSSÁG SZÁMA MAGYARORSZÁGON MAGYAR LAKOSSÁG KORCSOPORTJAINAK VÁLTOZÁSA 2018 ÉS 2030 KÖZÖTT Előrejelzés, alapváltozat Az munkaképes korúak száma 2030-ig 570 ezerrel fog csökkenni az előrejelzések szerint. 2060-ban a jelenleginél már 1,4 millióval kevesebb munkaképes korú lakos fog élni hazánkban további intézkedések nélkül. 55 Forrás Eurostat

FŐ CÉLOK: MUNKAERŐTARTALÉK HATÉKONYABB KIHASZNÁLÁSA Magánszektorban a munkavállalók számának növelése 3 350 ezer fő 3 600 ezer fő Osztrák bérszínvonal megközelítése 55% 80% Külföldön dolgozók hazacsábítása Legalább +100 ezer fő 56

JAVASLATOK: A MUNKAERŐTARTALÉK HATÉKONYABB KIHASZNÁLÁSÁHOZ 1 Közfoglalkoztatottaknak szóló átképzési programok arányának és hatékonyságának növelése 2 Az állam fizesse a munkába álló közfoglalkoztatott bérét amennyiben a munkáltató legalább még ugyanannyi ideig továbbfoglalkoztatja 3 A nyugdíjkorhatár alatt, nyugdíj mellett munkát vállalók esetében növekedjen a munkajövedelem összegének engedélyezett felső határa 4 A munkaerő-piaci mobilitás támogatása 57 5 Célzott munkaidő csökkentés részben vagy egészben szociális hozzájárulási adó kompenzációval és/vagy állami bérkompenzációval a sérülékeny csoportokban (kiskorú gyermeket nevelők, felsőoktatási tanulmányokat folytatók, tartós gondozásra szorulók hozzátartozói, 55 év felettiek)

JAVASLATOK: BÉREK FENNTARTHATÓ EMELÉSE 6 Többéves, háromoldalú bérmegállapodás 7 Minimálbérek előre bejelentett hosszútávú emelése 8 Munkaerő-piaci elszívó hatást ellentételező területi kompenzációs mechanizmus bevezetése, digitális nomádok vonzása 58

JAVASLATOK: KÜLFÖLDÖN ÉLŐK HAZACSÁBÍTÁSA 9 Bérfejlesztés az állami hiányszakmákban 10 Családtámogatási elemek ismertségének növelése, az államilag támogatott oktatási és egészségügyi rendszerre való figyelemfelhívás 11 Magyar vállalatok külföldi toborzásának támogatása (toborzási költségek leírása, adókedvezmény a hazacsábított munkavállalók után) 12 Felsőoktatás nemzetközi versenyképességének növelése (külföldi részés továbbképzések támogatása, angol nyelvű szakok számának bővítése) 13 Külföldön szerzett diplomák elfogadtatásának egyszerűsítése 59

GAZDASÁGSZERKEZET ÚJ PÉNZÜGYI MODELL Demográfia Magas színvonalú oktatás Ipar stratégia Innováció Aktív munkaerőpiac és bérpolitika Modern egészségügy KKV stratégia Tőkeintenzív növekedés Hatékony energia mix Modern infrastruktúra Export stratégia 60 27 HATÉKONY ÁLLAM, INTÉZMÉNYEK, MÁSODIK ADÓREFORM

61 KKV STRATÉGIA

HELYZETÉRTÉKELÉS: AZ ELAPRÓZÓDOTT VÁLLALATI SZERKEZET MELLETT A HAZAI KKV-SZEKTOR TERMELÉKENYSÉGE ALACSONY 15,6% 2,9% 7,6% 1,4% 4,8 millió Ft 13,5 millió Ft < 3x 81,5% 91,0% Mikro Kis Közép KKV NAGYVÁLLALATOK A KKV-SZEKTOR VÁLLALATMÉRET SZERINT MUNKATERMELÉKENYSÉG 62 Forrás MNB

FŐ CÉLOK: KKV-STRATÉGIA A TERMELÉKENYSÉG EMELÉSÉÉRT Mérethatékonyságból fakadó potenciál nagyobb kihasználása Innovatív hazai vállalkozói ökoszisztéma A nagyvállalatok és a kkv-k közötti bérkülönbség mérséklése A szakmai képzésben résztvevők arányának emelése 5000 új kisés 1000 új középvállalat GEI* rangsorban top 30-ba, GCI** üzleti kifinomultság rangsorban top 50- be kerülés Bérdualitás 40% alá csökkentése 30% 63 Megjegyzés *Global Entrepreneurship Index **Global Competitiveness Index

JAVASLATOK: MÉRETHATÉKONYSÁGBÓL ADÓDÓ POTENCIÁLOK JOBB KIHASZNÁLÁSA 1 A KKV-k által igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény esetében a beruházás minimális értékének csökkentése 2 30 A beruházások azonnali elszámolhatósága a társasági adóalapban 3 Beruházás értékének levonhatósága a helyi iparűzési adó alapjából 64

JAVASLATOK: INNOVATÍV HAZAI VÁLLALKOZÓI ÖKOSZISZTÉMA 4 Klaszterek működésének támogatása 5 A kkv-k innovációs menedzsment kapacitásának növelése non-profit tanácsadó központ létrehozásával (brit mintára) 6 Feltételes munkáltatói járulékcsökkentés azon kkv-k részére, amelyek K+F beruházást hajtanak végre 7 Neumann János Alap létrehozása a kkv-k IKT fejlesztéseinek támogatására 65

JAVASLATOK: A NAGYVÁLLALATOK ÉS A KKV-K KÖZÖTTI BÉRKÜLÖNBSÉG MÉRSÉKLÉSE 8 Közvetlen kkv bér- és beruházásfejlesztő támogatás (de minimis) 10 9 30 A munkát terhelő adók csökkentése (munkáltatói járulékkedvezmény célzottan KKV-nál) Stratégiai partnerségi megállapodások innovatív KKVkkal 66

JAVASLATOK: A SZAKMAI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK ARÁNYÁNAK 30 SZÁZALÉKRA EMELÉSE 11 Oktatási, továbbképzési költségek levonhatósága a TAO alapból a kkv-k számára 13 12 30 Eredménycélokhoz kötött digitális kurzusok Vezetői készségek elsajátításának/fejlesztésének ösztönzése 67

JAVASLATOK: KKV-SZEKTOR MÉRETGAZDASÁGOSSÁGÁNAK JAVÍTÁSA 14 Felvásárlások és fúziók elősegítése 15 Adminisztratív terhek csökkentése 16 Felszámolási eljárások egyszerűsítése, gyorsítása 17 Hatékony tőke-reallokáció 18 Vállalati kötvénypiac létrehozása 68

JAVASLATOK: FIATAL VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA I. 19 A kezdő vállalkozók első három évében TAO-mentesség 20 21 Részesedési opciók és ezek értékesítésén elért nyereség kedvező adózása Fiatal és női vállalkozók számára kedvezőbb pályázati és hitelfelvételi lehetőségek biztosítása 22 Egyetemi spinoffok népszerűsítése 23 Belföldi és külföldi médiaprogramok a vállalkozói lét népszerűsítésére 69

JAVASLATOK: FIATAL VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA II. 24 Egyetemi inkubátorok támogatása 25 Egyetemi infrastruktúra bérlésének lehetősége 26 Nagyvárosi co-working irodák számának emelése 27 Nagyvállalatok által szponzorált akcelerátorok számának növelése 28 Releváns startup konferenciák, meetupok szervezése és támogatása 70

71 IPARSTRATÉGIA

Mezőgazdaság Vegyipar Elektronika Járműipar Építőipar Szállítás, raktározás Kereskedelem, vendéglátás Pénzügy, ingatlan, üzleti szolg. HELYZETÉRTÉKELÉS: A GAZDASÁG ÉRTÉKTEREMTŐ KÉPESSÉGE ALACSONY 90 Százalék 80 70 60 50 40 30 20 A hazai vállalatok hozzájárulása alacsony a fő termelő és szolgáltató ágazatok mindegyikében. Az elmúlt években az FDI elsősorban alacsony értékteremtő képességű ágazatokba áramlott. 72 Magyarország Ausztria KKE régió (CZ, PL, SK, RO) HAZAI HOZZÁADOTT ÉRTÉK ARÁNYA AZ EXPORTBAN (2014) Forrás OECD-WTO

FŐ CÉLOK: STRATÉGIAI ÁGAZATOK AZONOSÍTÁSA ÉS A BELSŐ PIAC FEJLESZTÉSE Innovatív szolgáltatások arányának emelése, szolgáltatások iparon belüli integrált kezelése Piaci szolgáltatások GDP részaránya +6 százalékpont Hazai gazdaság értékteremtő képességének emelése Importarány 60% alá csökkentése 73

JAVASLATOK: A TERMELÉSBE KERÜLŐ IMPORTARÁNY 60 SZÁZALÉKRA CSÖKKENTÉSE 1 Egyedi Kormánydöntések, nagyvállalati beruházási támogatások és strukturális alapok forrásainak irányítása a tudásintenzív és belföldön jól beágyazott feldolgozóipari ágazatokra 2 Következő uniós támogatási ciklus tervezésénél kiemelt szempont legyen a termelőberuházások szolgáltatások felőli támogatása 3 A tudásintenzív szolgáltató ágazatok támogatása 4 A mezőgazdasági öntözési infrastruktúra fejlesztése 74

75 INNOVÁCIÓ

Honlap ERP szoftver CRM szoftver Közösségi média használata Számítógép és internet IKT kockázatok kezelése Online rendelés/foglalás Felhő alapú szolgáltatások Internetes rendelések 100 Mbit/s feletti letöltés 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 HELYZETÉRTÉKELÉS: A HAZAI KKV-K TECHNOLÓGIAI FELKÉSZÜLTSÉGE JAVÍTANDÓ Százalék A magas hozzáadott értékű termelés alapja a fejlett infrastruktúra és a modern technológiai vívmányok alkalmazása. A hazai kkv-k csak szűk köre alkalmaz fejlett eljárásokat a termelési és szolgáltatási tevékenysége során. 76 FEJLETT TECHNOLÓGIÁT HASZNÁLÓ KISVÁLLALATOK ARÁNYA (2015) Megjegyzés A felhő alapú szolgáltatások esetében nem áll rendelkezésre adat Ausztriára. Forrás Eurostat

FŐ CÉLOK: INNOVATÍV GAZDASÁG KIALAKÍTÁSA Termék vagy folyamat innovációt folytató kkv-k arányának növelése 15% 30% A K+F létszám növelése (az összes foglalkoztatott arányában) 0,8% 1,35% Fejlett technológiai megoldások elterjesztése a kkv-k körében Arány osztrák szintre növelése 77

JAVASLATOK: K+F KIADÁSOK ÉS A SZABADALMI AKTIVITÁS NÖVELÉSE 1 A felsőoktatási K+F kiadásoknak a GDP 0,5 százalékára emelése 3 2 30 A vállalkozások K+F kiadásainak ösztönzése az üzleti környezet további fejlesztésével (kevesebb bürokratikus teher, több kedvezmény K+F-re) A szabadalmak fenntartási díjának csökkentése 78

JAVASLATOK: K+F FOGLALKOZTATOTTI LÉTSZÁM NÖVELÉSE 4 Adókedvezmény kiterjesztése a magánszférában egyetemi végzettséggel rendelkező kutatók részére 5 A kutatási-fejlesztési segédszemélyzet létszámának növelése a bérek további emelésével 6 A 30 év feletti munkavállalók számára a doktori képzés költségei 50 százalékának állami átvállalása 7 Specifikus posztgraduális képzések elindítása az elvándorlás megállítása céljából 79

JAVASLATOK: FEJLETT TECHNOLÓGIAI MEGOLDÁSOK SZÉLESEBB ELTERJESZTÉSE 8 Életciklus elején lévő vállalkozások K+F kiadásainak kiemelt térítése 9 Kötelező vállalati honlap (ingyenes) 10 Vidéki digitális infrastruktúra fejlesztése 11 Okos város valós idejű online adatok 12 IKT kockázatok kezelésére vonatkozó szabályok szigorítása 80

82 EXPORTSTRATÉGIA

HELYZETÉRTÉKELÉS: EXPORTPIACI RÉSZESEDÉSÜNK NÖVELÉSÉBEN A KKV-K ALACSONY KÜLPIACI AKTIVITÁSA KORLÁTOT JELENT Lengyelország 3,5% Mikro 4,5% 10,1% Csehország 1,3% Ausztria -1,7% Szlovákia 1,4% Magyarország 0,0% Kis Közép 27,7% 51,4% 28,0% 56,4% 83 EXPORTPIACI RÉSZESEDÉS ÉVES ÁTLAGOS VÁLTOZÁSA (2006-2016) EXPORTÁLÓ KKV-K ARÁNYA MÉRETKATEGÓRIA SZERINT (2013-2015) Forrás OECD-WTO, MNB

FŐ CÉLOK: EXPORTORIENTÁCIÓ ÉS A KKV-K KÜLKERESKEDELMI AKTIVITÁSÁNAK EMELÉSE KKV-k külkereskedelmi aktivitásának emelése 10 ezer új exportáló kkv Gyorsan növekvő és stabil intézményekkel rendelkező új piacokra való belépés Délkelet- Európa, ASEAN, Dél-Afrika, Brazília, Mexikó 84

JAVASLATOK: KÜLSŐ KÖRNYEZET - EXPORTSTRATÉGIA 1 Egy övezet egy út (One belt one road) geostratégiai előnyeinek kihasználása (logisztikai fejlesztések, kínai tőkebefektetések vonzása) 2 Gyorsan növekvő és stabil intézményekkel rendelkező új piacokra való belépés megkönnyítése (Délkelet Európa, ASEAN, Dél-Afrika, Brazília, Mexikó) 3 Hazai külkereskedő réteg támogatása, új kereskedőház koncepció 5 4 Áruexport mellett a szolgáltatásexport erősítése (víztisztítás, környezetvédelem, zöldenergia) Ország-, szektor-, termékpromóció és céges brandépítés szétválasztása 6 Piacra kész vállalatok átmeneti működése egy nemzetközi co-working irodában 85

87 MODERN INFRASTRUKTÚRA

VESZPRÉM KAPOSVÁR PÉCS SZEGED EGER SALGÓTARJÁN Budakalász Csömör Üröm Dunakeszi Nagytarcsa Ecser Solymár Érd Gyál Soroksár HELYZETÉRTÉKELÉS: AZ INFRASTRUKTURÁLIS SZŰKKERESZTMETSZETEK AKADÁLYOZZÁK A MUNKAERŐ MOBILITÁST vasúton autóbusszal autóval 70 90 110 80 191 165 120 175 250 150 140 130 105 110 110 95 160 100 80 42 52 53 55 58 59 63 63 64 UTAZÁSI IDŐ KÜLÖNBÖZŐ MEGYESZÉKHELYEKRE BUDAPESTRŐL MÓDOK SZERINT (PERC) UTAZÁSI IDŐ TÖMEGKÖZLEKEDÉSSEL AZ AGGLOMERÁCIÓBÓL A BUDAPESTI DEÁK TÉRRE (PERC) 88 Forrás: KKK, Portfolio, Google Maps

FŐ CÉLOK: MODERN INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSEK Vasúti menetidők közúti közlekedés szintjéhez való közelítése, különös tekintettel az agglomerációs közlekedésre 85% Közúti úthálózat általános fejlesztése, kiemelten a megyeszékhelyek bekapcsolása a gyorsforgalmi úthálózatba - Elektromos hálózat fejlesztése, importfüggőség csökkentése - 89

JAVASLATOK: A VASÚTI MENETIDŐK ÁLTALÁNOS CSÖKKENTÉSE 1 Az elektromos vasútvonalak arányának emelése 2 A vasúti menetidő csökkentése a vasúthálózat sebességének növelésével 3 A vasúti járműpark korszerűsítése 4 A teherszállítási kapacitások növelése a vasúti hálózaton 5 Elővárosi közlekedés fejlesztése (HÉV, metró, vasút), intermodiális csomópontok támogatása 90

JAVASLATOK: MODERN INFRASTRUKTÚRA 6 M1, M7 háromsávosítása 8 7 30 Autópálya ráhordó utak település-elkerülésének előmozdítása Folyamatos karbantartás az úthálózatokon 91

JAVASLATOK: A MOBIL- ÉS ELEKTROMOS HÁLÓZAT 9 Új generációs telekommunikációs hálózatok elterjedésének elősegítése 10 Üvegszálas telekommunikációs vezetékek arányának növelése 11 Az elektromos hálózat felülvizsgálata és korszerűsítése 12 A várhatóan megnövekvő lakossági igényekhez (otthoni elektromos autó töltés, a dolgok internetének használata) történő csatlakozások és kapacitások létrehozása 92

93 HATÉKONY ENERGIAMIX

HELYZETÉRTÉKELÉS: A MAGYAR ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGA NÖVELHETŐ Magyarországon az egységnyi GDP-re jutó energiafelhasználás mintegy kétszerese az uniós átlagnak. A GAZDASÁG ENERGIAINTENZITÁSA 94 Forrás: Eurostat

FŐ CÉLOK: MAGASABB ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS NAGYOBB ENERGIAFÜGGETLENSÉG A MODERN ENERGIAGAZDÁLKODÁSÉRT Az egységnyi kibocsátására jutó energiafelhasználás felére csökkentése EU átlag elérése A nettó energiaimport arányának csökkentése az EU átlag alá < 50% 95

JAVASLATOK: AZ 1000 EURÓRA JUTÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁS 150 KG ALÁ CSÖKKENTÉSE 2030-IG 1 A vállalati energiafelhasználás hatékonyságának növelése a környezetbarát megoldások elterjedésének és az energiatakarékosság támogatásával 2 Nyílászárók felújítása 3 Fűtési megoldások modernizálása 4 Falak magasabb hőszigeteléssel történő ellátása 5 Környezetkímélő energiaforrások felhasználási arányának növelése 96

Vállalkozás bevételtermelő képessége HELYZETÉRTÉKELÉS: A VÁLLALATOK ÉLETCIKLUSÁHOZ IGAZODÓ FORRÁS-ELLÁTOTTSÁGRA VAN SZÜKSÉG 98 Elsősorban belső (saját) finanszírozás 3F;Üzleti Angyalok Induló szakasz Start-up szakasz Magas Kockázat Korlátozott külső finanszírozás Bankhitel, Garancia Növekedési szakasz Kockázati Tőkealapok Inkubátorházak Bővülő külső finanszírozási lehetőségek Expanzív szakasz Vállalkozás fejlődési szakasza Nyilvánosság tőkepiac Érett szakasz Magántőke alapok Nyílt tőkepiac Alacsony Kockázat Korai szakaszban szűkös az elérhető források köre Növekedési és fejlődési lehetőséget korlátozza a magas kamatfelár különösen kisösszegű kölcsönök esetén; Finanszírozási hajlandóság és nyitás a kockázatosabb ügyfelek irányába EU-s támogatások szűkülnek 2020 után Érett szakaszban hiányzik az alternatívát jelentő versenyző tőkepiac Forrás: MNB

FŐ CÉLOK: VERSENYKÉPES PÉNZÜGYI RENDSZER Speciális finanszírozási források, támogató környezet, tapasztalatcsere, kompetenciák Hatékonyság növelés mellett a felárak csökkentése, a hitelek szélesebb körű hozzáférhetősége Fontos a kockázatosabb, de életképes vállalatok forráshoz jutásának elősegítése Start - up vállalatok fejlesztése Hatékonyabb garanciarendszer Versenyképesebb bankrendszer Legyen a tőkepiac is versenyképes alternatíva a vállalatok forráshoz jutásában Erősebb tőkepiac 99

JAVASLATOK: START-UP VÁLLALATOK FEJLESZTÉSE 1 Klaszterek, szövetkezetek, egyéb társulási formák támogatása 2 Angyalbefektetések ösztönzése adókedvezménnyel 3 Befektetők továbbképzése, oktatása. A pénzügyi, digitális, nyelvi, marketing és értékesítési kompetenciák fejlesztése 4 Állami programok, lehetőségek széles körű kommunikációja 100

JAVASLATOK: A BANKRENDSZER VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 5 A lakossági felárak csökkentése 6 A hitelek szélesebb körű hozzáférhetősége 7 A digitalizáció fejlesztése és mélyítése 8 A költséghatékonyság javítása 9 A bankok hitelezési hajlandóságának növelése, nyitás a kockázatosabb ügyfelek irányába is a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül 101

JAVASLATOK: A GARANCIARENDSZER HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA 10 Fordított kezességvállalási eljárás, ahol a banki hiteligény előtt a garanciaszervezet minősít 11 12 Beengedési kritériumok ( KO kritériumok) célzott lazítása, rugalmasabb garancia mérték. Banki vállalások a kockázatos kihelyezések mértékére, addicionalitás alapú (PD/LGD) garancia allokáció 13 Egyes banki folyamatok átvállalása, költségek enyhítése 14 Összehangolt, garanciát népszerűsítő marketing 102

JAVASLATOK: TŐKEPIAC FEJLESZTÉSE 15 Kkv-kra specializált kereskedelmi platform elindítása 16 Célzott alapokba/portfóliókba történő befektetés lehetősége állami szerepvállalással 17 Forrásbevonás kötvénykibocsátás révén, hatékonyság érdekében a kisebb kibocsátások egybecsomagolása 18 Pénzügyi kultúra mélyítése 103

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! 104