Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató
A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés, helyzetleírás ritkábban magyarázat Miért van szükség rá? - mert hétköznapi okoskodásaink, józan eszünk sokszor vezet tévedésekhez a tudományos módszerek ezen esetleges tévedéseket igyekeznek elkerüni Végső cél: a valóság egy szeletének megismerése
Hétköznapi vs. tudományos megismerés Hétköznapi észlelés Rendszertelen, esetleges megfigyelések Túláltalánosítás Szelektív észlelés Célzott megismerés Előre eldöntöttség, tudatosság a megfigyelésekben Valóban általánosítható adatokra törekszik Elfogulatlan észlelés
Dimenzió Kvalitatív Kutatások/módszerek Kvantitatív kutatások/módszerek Világlátás A világot különbözőképpen értelmezett jelenségek halmazának tekinti, a valóságot folytonosan változónak képzeli A világot objektív, megragadható jelenségek halmazaként értelmezi, állandó világot tételez Alapmodell Egész/rész viszony Érintettség induktív (tapasztalatokból általánosít) összefüggésekben, egészben gondolkozik Szubjektív (érintettek szemével néz) deduktív (elképzelt modellt ellenőriz) részproblémákra koncentrál Objektív (kívülálló pozíciójából elemez) Folyamat a folyamatra koncentrál a végeredmény érdekli Tudományos irányultság Antropológiai szemléletű Természettudományos Ellenőrizhetőség viszonylag nehezen ellenőrizhető Törekszik a kontrollálhatóságra Célja a cselekvő szempontjainak megértése tények és okok feltárása felfedezni törekszik igazolni akar
Érvényesség és megbízhatóság
1 Kutatási probléma meghatározása A kutatás algoritmusa 1 Kutatási probléma meghatározása A kutatás algoritmusa 2 Kutatási célok meghatározása 2 3 Kutatási célok meghatározása Korábbi eredmények áttekintése 4 Célpopuláció, elemzési egységek és időfaktor kiválasztása Operacionalizálás és a módszerek kiválasztása Kérdőív készítése Mintavétel 3 Korábbi eredmények áttekintése 5 6 7 Hipotézis Indikátorok és változók megfogalmazása konceptualizálása 10 8 Adatgyűjtés 9 11 Kódolás, adatrögzítés 4 Célpopuláció, elemzési egységek és időfaktor kiválasztása Operacionalizálás és a módszerek kiválasztása Kérdőív készítése 12 13 Elemzés, értelmezés Editálás és imputálás 14 Eredmények közlése Mintavétel 15 Utólagos értékelés, dokumentáció 5 6 7 8 9 Hipotézis megfogalmazása Indikátorok és változók konceptualizálása
5 6 7 8 9 Hipotézis megfogalmazása Indikátorok és változók konceptualizálása 10 Adatgyűjtés 1 2 Kutatási probléma meghatározása Kutatási célok meghatározása A kutatás algoritmusa 11 Kódolás, adatrögzítés 3 Korábbi eredmények áttekintése 4 Célpopuláció, elemzési egységek és időfaktor kiválasztása 5 6 7 Operacionalizálás és a módszerek kiválasztása Kérdőív készítése 8 Mintavétel 9 12 Editálás és imputálás Hipotézis Indikátorok és változók megfogalmazása konceptualizálása 10 Adatgyűjtés 11 12 Kódolás, adatrögzítés Editálás és imputálás 13 14 15 13 Elemzés, értelmezés 14 Eredmények közlése 15 Utólagos értékelés, dokumentáció Elemzés, értelmezés Eredmények közlése Utólagos értékelés, dokumentáció
Változók és attribútomok
Módszerek csoportosítása Kvantitatív módszerek Teljes körű adatgyűjtés Cenzus Mintán alapuló adatgyűjtés Survey (kérdőíves vizsgálat) Kvalitatív módszerek Narratív interjú, Klinikai beszélgetés Akciókutatás Szociometria Hálózat-elemzés Célzott interjú Tartalomelemzés Fókuszcsoport
A helyzetfeltárás módszerei Statisztikák elemzése Adatbázisok és statisztikák másodelemzése nem ugyanaz Hálózatelemzés Teljes körű adatgyűjtés, minden elemzendő egység részvételével Az elemek egymáshoz való viszonyai térképezi fel Tartalomelemzés Mintán alapuló (általában), beavatkozás mentes vizsgálat Terepkutatás A kutató a jelenségek eredeti helyszínén, kontextusában végzi az adatgyűjtést Fókuszcsoport Szakszerűen vezetett, kötetlen beszélgetés adott témáról Személyes interjúk Strukturált és rögzített beszélgetés
A kérdőíves vizsgálat jellemzői Az adatgyűjtés mintavételen alapul - azaz nem kérdezünk meg mindenkit. A mintába került személyekről vonunk le következtetéseket a sokaságra Kérdőíves adatvelvétel (önkitöltős, face-to-face, telefonos CAPI vs. PP stb.) A teljes tehetünk sokaságról csak valószínűségi megállapításokat Becsléseink pontossága kiszámítható! Ez elsősorban nem a mintanagyságtól, hanem a kiválasztás módjától függ.
Mintavételi alapok Valószínűségi mintavétel A valószínűségi mintavétel körébe a mintavételek közül azok tartoznak, ahol lehet alkalmazni a valószínűség-számítás szabályait, ilyenek a véletlen, illetve torzított véletlen kiválasztáson alapuló minták. Reprezentativitás Egy minta akkor tekinthető reprezentatívnak, ha a mintán belül a különféle jellemzők eloszlása ugyanolyan, mint az alapsokaságban. A reprezentativitás tehát a mintából levont következtetések általánosíthatóságának alapfeltétele, melyet egyetlenegy dolog garantálhat, a megfelelő mintavétel. Mintavételi hiba A mintavételi hiba a szó hétköznapi értelmében nem hiba, hanem annak a mutatója, hogy a mintából kapott adatok a valószínűség-számítás szerint mennyire pontosan közelítik meg a teljes alapsokaság adatait.
Kérdőíves adatgyűjtési módok - Telefonos - Személyes - Postai önkitöltős - Csoportos önkitöltős - Internetes igen korlátozottan! Az adatgyűjtés ellenőrzése kiemelt feladat
Rövid kérdezési útmutató Nyitott és zárt kérdések (kölcsönösen kizáró és kimerítő) Fogalmazzunk érthetően (pl. "Mit gondol a javasolt nukleáris befagyasztásról? ) Óvakodjunk a kétértelmű kérdésektől "Jó lenne, ha a város felhagyna az útprogrammal, és a pénzt szociális programokra költené." A kérdezett legyen kompetens a kérdésben Releváns kérdéseket tegyünk fel Legjobb a rövid kérdés Kerüljük a tagadó kérdéseket Kerüljük a sugalmazó kérdéseket és kifejezéseket Egyetért-e Ön az híres professzorral/polgármesterrel abban, hogy..."
Változók közötti kapcsolatok megfigyelt és/vagy oksági kapcsolat
Eredmények megfogalmazása a közösségi kezdeményezés számára Szempontok Mi várható a közeljövőben? (Uralkodó környezeti folyamatok abban a beállításban, ahogyan ez hat a vizsgált területre.) Mit találtunk ténylegesen Ha mindenen nem is lehet változtatni, felelősek vagyunk az ezekre a tendenciákra adott válaszokért. Milyen lehetőségeket kínálnak ezek a tendenciák? Hogyan reagáljunk megfelelő módon mindezekre a jelenségekre? Mi az, amit tehetünk a javulás, a lehetőségek kiaknázása érdekében? Mit tehetnénk ténylegesen a gyakorlatban? A cél meghatározása eredménykategóriákban. (Mikor tekintjük elértnek a célt, milyen az a állapot a jövőben, amely ha fennáll, elértük a célt? Mindezt milyen eltéréssel?) A jelenlegi helyzethez vezetett lehetséges utak számbavétele Utólagos értékelés és dokumentáció
Köszönöm a figyelmüket!