Szerzõ: Dr. Pitlik László Szerkesztette: Márta Attila Grafikai terv: Q-Print Kft. 2100 Gödöllõ, Remsey krt. 25. Tel./fax: (+36 28) 416 169 Mobil: (+36 20) 9575 112 E-mail: studio@q-print.hu www.q-print.hu INNOREG Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Khe., 2012 Minden jog fenntartva. A mû egészének vagy bármely részének mechanikus, illetve elektronikus másolása, sokszorosítása, valamint információszolgáltató rendszerben való tárolása és továbbítása tilos! Minden a mûhöz kapcsolódó, az elõzõekben megfogalmazott tevékenység a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez kötött.
BEVEZETÕ Milyen lesz a jövõnk? Mivel kellene ma foglalkoznunk ahhoz, hogy a jövõ kihívásaira választ kapjunk? Hiszen, ha nem azzal foglalkozunk, akkor ezekben a percekben is idõnket vesztegetjük! Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel egy a jövõ kor kihívásainak megfelelni akaró innovációs ügynökség esetében. Mi is az innováció? Erre a kérdésre a szakmabeliek természetesen számos pontos, akár OECDkonform választ tudnak adni. De mi is az valójában, mi az, amit innovatívnak tekinthetünk? A kérdés nem egyszerû, talán legkézenfekvõbben azzal tudnánk aposztrofálni, hogy minden olyan, ami a ma nem magától értetõdõ kérdésekre, folyamatokra, tevékenységekre választ ad, megoldást nyújt. Néhány éve még számos vitát hallhattunk volna arról, hogy vajon a technológiai innováción kívül létezik-e másfajta innováció. Napjainkban azonban, amikor nemcsak pusztán gazdasági világválságról, de társadalmi, környezeti, akár kulturális válságról is beszélhetünk, mindez már nem kérdés. A problémák megoldásához és ezzel együtt a megértéshez komplex módon kell hozzányúlni, csak így lehet eredményes változást eszközölni, közremûködni az innovatív folyamatokban. A Nemzeti Innovációs Hivatal tájékoztatása szerint április 10-én megjelent, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal és a Deloitte Zrt. együttmûködésében készített Jelentés a vállalati KFI helyzetérõl (továbbiakban Jelentés) címû kiadvány, melynek elektronikus változata 1 is elérhetõ. A Jelentés elsõsorban a hazai folyamatokra koncentrálva igyekszik hazánkban is meghonosítani azt a módszertant, amellyel a tény alapú szakpolitizálás elkezdhetõ, illetve megerõsíthetõ. Ahhoz, hogy megfelelõ stratégiai döntéseket hozzunk, szükséges, hogy ismeretében legyünk a körülöttünk zajló folyamatokat leíró adatoknak tényszerûen. Ismernünk kell azokat a módszertanokat, amellyel ezek elemzése elvégezhetõ, és tudnunk kell modellezni, egyfajta konzisztencia menedzsment vizsgálatot végezni. Ennek során tény-norma-trend (TNT), hasonlóság elemzést készíteni. Fel kell tárnunk, hogy a környezeti változók, a rendelkezésre álló erõforrások tükrében mennyire vagyunk hatékonyak, mennyire közelítjük meg a minket körülvevõ környezetet jellemzõ egyensúlyi állapotot. 1 http://kaleidoszkop.nih.gov.hu/documents/10179/12808/v%c3%a1llalati%20kfi%20jelent% C3%A9s%202012.%20%C3%A1prilis, valamint www.innoreg.hu/kiadványok hírek alatt 3
KÉRDÉSEK A 2011. évi Innovációs Unió Eredménytábla 2 alapján Magyarország a számba vett 34 ország közül a 22. helyen, a mérsékelt innovátorok csoportjában található. 4 A fenti idézet a legfrissebb KFI jelentés 7. oldalának egyik fõ üzeneteként fogalmazódik meg. Az idézett szöveg és a kapcsolódó ábra több kérdést is felvethet a figyelmes Olvasókban, természetesen az ott leírtak helyességét egy pillanatra sem megkérdõjelezve: A szocio-ökonómiai keretfeltételek függvényében vajon Magyarország 22. (átlag alatti) helyezése valóban egy relatíve gyenge pozícióra hívja fel a figyelmet, vagy elõfordulhat, hogy az ország adottságaihoz és lehetõségeihez képest más országokkal összevetve igencsak derekasan helyt áll a kutatás-fejlesztési ráfordítások kapcsán? [A kérdés apropója nem más, mint a norma fogalmának bevezetése, mely arra ad választ egy optimalizált szimulációs keretrendszer felállítása után: mit is tettek volna mások a mi keretfeltételeink közepette? A vizsgált objektumok tehát norma felett/alatt, ill. átlag felett/alatt költhetnek kutatásra-fejlesztésre, mely két értékítélet egymástól teljesen független. A négy negyedbõl álló képet tovább árnyalja az is, ha egy ország viselkedése tipikus (hiteles), vagy atipikus (nem hiteles) a normához képest feltárni vélt pozícióját illetõen. A statisztikai adatokban tehát sokkal több rejlik, mint azt egyes módszertanok mentén vizualizálni vagyunk képesek. Az árnyaltabb elemzési kép árnyaltabb stratégiai gondolatokhoz és operatív cselekvési programokhoz vezet.] A másik kérdés, mely ebben a kontextusban vetõdik fel, a hatékonyság fogalmának értelmezését érinti: nem azok az országok a leghatékonyabbak, melyek relatíve kevés kutatásfejlesztési erõforrás-lekötés mellett érnek el relatíve magas GDP-változást? [A kérdés hátterében dinamikus elemzések igénye vetõdik fel, hiszen itt sem elegendõ adott pillanatfelvételt értelmezni, sokkal inkább az odavezetõ utak feltárása a feladat. Lehet ugyanis olyan objektum, mely fejlõdési dinamikája bármely mutató tekintetében csökkenõ tényt és csökkenõ normát mutat, ahol a norma csökkenése lehet a tények csökkenésénél nagyobb, vagy kisebb, ill. hasonlóan a növekedés esetében is. Sõt a norma és a tény fejlõdése stagnálhat is, vagy keresztezheti egymást. Vagyis a kép ebben az esetben is sokkal jobban árnyalható, mint azt a klasszikus elemzési módszertanok eddig közismertté tették. Mivel minden, egymás tükrében vizsgált jelenség esetén létezik a norma és a tény fogalma, sõt mindez dinamikusan létezik, így a SWOT elemzés új tartalmat nyer. A SWOT immár egy automatizálható röntgenkép-sorozat, mely a fentebb jelzett grafikus konklúziókhoz, s erre épülõ stratégiai és operatív döntésekhez vezet.] 2 Innovation Union Scoreboard, 2011., INNO METRICS, 2012. február 7.
DEMO-ELEMZÉS: ADATVAGYON Az alábbiakban a korábban említett tény-norma-trend (TNT), hasonlóság elemzés módszertanával kíséreljük meg bemutatni a tény alapú szakpolitizáláshoz alapul szolgáló módszertant az EUROSTAT adatvagyona alapján, mely szemben a legtöbb adatközléssel a XXI. század elvárásainak megfelelõ 3 hatékonyságot biztosít az adatlekérdezõk számára, s eközben elvileg egymással összevethetõ/konszolidált országprofilokat kínál fel. Az alábbi mintában a jelenségek 4 éves idõsorai kerültek leválogatásra 27 ország tekintetében. Vagyis az objektumok száma a következõ vizsgálatban 108 volt. A jelenségek száma az egyszerûbb áttekinthetõség érdekében a 10-es szinten került limitálásra (ahol ez a szám tetszõlegesen nagy lehetett volna). A figyelembe vett és elemzett indikátorok a KFI kapcsán a globalizációs indikátorok az alábbiak szerint: GDP and main components - Current prices [nama_gdp_c], Gross domestic product (GDP) at market prices, Euro per inhabitant 4 Employment rate by gender, age group 15-64 5 GLOBALISATION INDICATORS Persons (gi_pe) Number of tourism nights spent abroad by residents (aged 15 years and older) (tgipe140) 6 Technology (gi_te) Gross domestic expenditure on R&D (GERD) (tgite230) 7 Goods and Services (gi_gs) Intra EU trade in goods (tgigs350) 8 Energy dependence (tgigs360) 9 Global responsibility (gi_sd) Official development assistance (tgisd520) 10 3 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database 4 http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=nama_gdp_c&lang=en 5 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tsiem010&plugin=1 6 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tgipe140&plugin=1 7 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tgite230&plugin=1 8 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tgigs350&plugin=1 9 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tgigs360&plugin=1 10 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tgisd520&plugin=1 5
Business and Capital (gi_bc) Inward Foreign Direct Investment from the rest of the world (tgibc410) 11 Outward foreign direct investment (tgibc420) 12 Market Integration - Foreign Direct Investment (FDI) intensity (tgibc430) 13 A kiválasztott adatokon túl rendelkezésre álló globalizációs indikátorok egy része esetén nem volt minden EU tagországra adat (pl. export, import adatok), ill. még nem voltak az idõsorok 2010-es elemekkel feltöltve. A 1080 adatból 10 esetben volt adathiány. Ezek nem kerültek pótlásra. A hiányt a legrosszabb rangsorszámmal büntette az elemzés, hiszen minden bevont változó esetén ideális esetben a minél nagyobb, annál jobb elv került érvényesítésre, vagyis a mutatók együttmozgása is elvárás volt. Az elemzési rétegek teljes köre kialakításra került, azaz készült egy önellenõrzõ ideálfelmérés (Y0) és elkészült minden egyes mutatószám önellenõrzõ átvilágítása (SWOT). A vizsgálatokhoz rendelkezésre álló országonkénti 4-4 év alapján a norma vs. tény folyamatok dinamikája is feltárásra került. A vizsgált országok (a melléklet szerinti sorrendben): Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság 6 11 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tgibc410&plugin=1 12 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tgibc420&plugin=1 13 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tgibc430&plugin=1
EREDMÉNYEK IDEÁLIS HELYZET KÖZELÍTÉSE Az alábbiakban az ábrákon mindenkor 3 ország eredményei kerülnek bemutatásra: Németország, Szlovákia és Magyarország azért került kiválasztásra, mert a német adatok az EU tradicionális logikáját hivatottak bemutatni, a szlovák adatok a felzárkózás hatásairól árulkodnak, míg a hazai adatok ezek fényében nyernek értelmet. Az országok/évek (108) idealitási sorrendje: DE (31.) > SK (76.) > HU (87.) Ennek dinamikáját az 1. ábra mutatja be. Az 1000000 pontos semlegességi határ felett a három ország közül csak Németország található. Szlovákia a semleges zóna közelébõl lecsúszott a magyar szintre a vizsgált idõszakban. Magyarország relatíve kis ingadozás mellett szintén csökkenõ trendet mutat. Németország egy fajta kilábalási effektust enged feltételezni. A gyõztes Luxemburg meredek növekedést mutat az 1000400 pont feletti zónában. A leggyengébb és egyben romló országképet Románia mutatta 999700 pont körüli értékekkel. 1. ábra: SK, DE, HU összevetés az országok összesített elõnyössége kapcsán (forrás: Innoreg KM-RIÜ Khe. saját számítások) 7
KUTATÁS-FEJLESZTÉSI KIADÁSOK ÉRTÉKELÉSE A K+F kiadások kapcsán (ahol a modell korrelációs értéke: 0.84) a helyzet Németország esetében erõsíti az ideális állapotot (vö. 2. ábra), hiszen a németek jelentõsen többet költenek kutatásfejlesztésre, mint azt a többi mutatójuk alapján bárki is elvárná. Magyarország hasonló logikát követ, ami az idealitás szempontjából gyenge eredmény tükrében disszonáns. A szlovák számok ismét konzisztensek, a gyenge eredmények egyik oka lehet a relatíve elmaradott K+F szint. Meg kell azonban jegyezni, hogy a német és a szlovák eredmények nem hitelesíthetõk a vizsgált adatok alapján. A legerõsebben Finnország tér el, ráadásul egyre növekvõ arányban (1% feletti mértékben) a normától, bár nem hiteles módon. A leggyengébb és egyben hiteles átlagos eredményeket Luxemburg produkálja, éppen a profil-ideál birtokosa, vagyis Luxemburg nem innovativitása révén ért el kimagasló eredményt az országok versenyében romló tendencia mellett (-1% körüli negatív teljesítménnyel). Más megfogalmazásban: az innovációt lehet rosszul is csinálni?! 2. ábra: Kutatás-fejlesztési kiadások eltérése a normától (forrás: Innoreg KM-RIÜ Khe. saját számítások) FOGLALKOZTATOTTSÁG A 3. ábra alapján jól érzékelhetõ (ahol a modell korrelációja 0.80), hogy Németország relatíve magas ideál-potenciálját a munkaerõvel való gazdálkodás szintje és ennek dinamikája semleges jellegével erõsíti (zömmel hiteles adatok alapján). A szlovák kép csak egy ponton hiteles, de az ideál negatív hangulatát már ez is alátámasztja, hiszen a foglalkoztatásnak nagyobbnak illene lennie a többi mutató és ország alapján. A magyar képlet teljesen hiteltelen, ellenben megfelel az ideálból fakadó elvárásoknak, vagyis a munkaerõvel való gazdálkodás gyenge, sokkal több foglalkoztatottra lenne szükség. A legrosszabb és egyben hiteles foglalkoztatási adatokat (vagyis alulfoglalkoztatást) ismét Luxemburg esetében találunk, igaz javuló dinamika mellett, vagyis immár a második felhajtó erõ (HR) esik ki az ideális ország esetében az innováció után. A legjobb foglalkoztatási helyzetet (bár hiteltelenül) Hollandia mutat fel tetõzést mutató dinamikával. 8 3. ábra: A foglalkoztatottság eltérése a normától (forrás: Innoreg KM-RIÜ Khe. saját számítások)
GDP-ELEMZÉS A GDP-t a többi változó azonos évben mért értékeivel magyarázó modell korrelációs értéke 0.99. A 4. ábra alapján elmondható, hogy Szlovákia alapvetõen hitelesen túlteljesít, s ezzel ellentmondásba keveredik az ideál értékével. Németországnak a rendelkezésre álló erõforrásai alapján jobb GDP-t illene produkálnia, ami nem erõsíti ideálközeli pozícióját, különösen, hogy a GDP normakövetése romló tendenciát mutat alapvetõen hiteles adatokkal. Magyarország közel egyensúlyi állapotban van javuló tendencia mellett (részlegesen hiteles elemzési adatokkal). 4. ábra: GDP norma-tartás minden adattal és a nem hiteles adatok esetén nulla helyettesítési értékkel (forrás: Innoreg KM-RIÜ Khe. saját számítások) 9
SWOT Magyarország robotizált SWOT-elemzésének fentebb feltárt rétegeit az alábbiak szerint lehet összefoglalni: 5. ábra: A hazai viszonyok SWOT-elemzése (forrás: Innoreg KM-RIÜ Khe. saját számítások) Az 5. ábra alapján hazánk 10-bõl 3 mutató alapján ellentmondásos összképet mutat, relatíve sok értékelhetetlen (hiteltelen) pozícióval. Az S = erõsség jelek egyértelmûen tetten érhetõk a K+F és a GDP esetében, míg a foglalkoztatottság alakulása érdemben nem értékelhetõ. Az összkép azonban az ideáltól való hiteles (vö. szignifikáns) elmaradást mutat (W = gyengeség). Az erõsségek és gyengeségek adatai alapján számított meredekségek csökkenõ (veszélyt sejtetõ) jellege alapján az összkép T = fenyegetõ. Míg a két értékelésre méltó jelenség (GDP, K+F) alapján O = az erõsségek fenntartásának lehetõségét sejtetõ. Tehát csak a GDP és a K+F adatok alapján Magyarországról bármilyen konzisztens értékítéletet kimondani nem szerencsés. A vizsgálat további részletei a www.innoreg.hu oldalon érthetõk el. 10
SWOT 6. ábra: A német viszonyok SWOT-elemzése (forrás: Innoreg KM-RIÜ Khe. saját számítások) A 6. ábrán a német SWOT elemzés látható: a hiteltelen pozíciók, azaz a vakfoltok (#) száma azonos a magyar esettel, hasonlóképpen, mint az ellenmondásosság alapvonása, de már a 2007-2010-es trendek tekintetében egybecsengések is láthatók az összesített étékelés (Y0) és a komponensek (GDP, foglalkoztatás, K+F) tekintetében (T vs. T;O;#). 7. ábra: A német viszonyok SWOT-elemzése (forrás: Innoreg KM-RIÜ Khe. saját számítások) A szlovák SWOT elemzés alapján az ellentmondásosság tovább csökken: a szlovák negatív és romló összképet sok vakfolt (bizonytalansági kockázat), egy egyedi veszély és az értékelhetõ trendek egybecsengése támasztja alá a bemutatott (szûkített) rétegelemzésben. 11
KONKLÚZIÓK A fenti részleges eredmények alapján Magyarország a legkevésbé érthetõ összképet bemutató ország, vagyis a mi esetünkben igaz a legkevésbé, hogy a vizsgált tényezõk együttmozgása megvalósul. A SWOT elemzés ugyanis arra tesz kísérletet, hogy bizonyítsa, a nagyító alá vett tényezõk egyenként és mindösszesen egymást erõsítve nõhetnek. Vagyis az az országkép hiteles és pozitív mindösszesen, mely minden egyes komponens alapján is a tény-norma összehasonlításban a kedvezõbb oldalra engedi pozícionálni az adott ország adott évét, s ezen pozíciók trendjei is javulóak egyenként és mindösszesen. A német képrészlet hasonlóképpen gondolatébresztõ, míg a szlovák kép egy fajta tankönyvszerû logika visszatükrözõdését mutatja. Az 5-6-7. táblázat alapján minden egyes pozíció tekintetében megadható, hogy a vizsgált országok közül melyik produkálta a legkisebb kilengést a norma körül statikus és dinamikus esetben. A kis betûk a vakfoltok miatt versenytárs nélküli gyõzelmeket jelentik. 8. ábra: A normától minimális eltéréseket felmutató országok (forrás: Innoreg KM-RIÜ Khe. saját számítások) Tehát a norma körüli ingadozásai kapcsán egyénként ellentmondásos hullámzást mutató Németország mozog a leginkább fenntartható pályán a három konkurens objektum összehasonlításában. 12 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV AJÁNLÁSOK A részleges vizsgálat alapján Magyarországnak érdemi teendõt nem lehet kijelölni, hiszen a mindösszesen értékítélet nem kedvezõ alakulása mögött eddig vizsgált tényezõk nem adnak okot a dinamikus erõterek alakulása alapján beavatkozásra. Németország esetében a GDP alakulása veszélyes irányú és statikusan is gyenge, vagyis a német gazdaság GDP-termelõ képességének regenerálása ugyan relatíve kismértékû, de azonnali operatív beavatkozást igényel. Szlovákia esetében elmondható, hogy a vizsgált rétegekben a GDP további csökkenésének stratégiai veszélye áll fenn, de operatív beavatkozásra nincs ok. A foglalkoztatottság esetében a trenddé nem formálódó egyedi negatívum is csak stratégiai figyelmet igényel. Általában igaz: a vizsgált adatok (évek és országok) relatíve nagy hiteltelen pozíciót tártak fel, melyet hosszabb idõsorokkal, több országgal és több mutatóval lehet szerencsés esetben orvosolni.
MELLÉKLET: ALAPADATBÁZIS 13
14 Vállalati KFI jelentés - más szemmel
Szerzõi jogi információk A kiadvány montázsaiban szereplõ képek a Stock.XCHNG és a Flickr.com online képarchívumok tartalmának szabadon felhasználható részébõl származnak. A képek továbbra is a szerzõk tulajdonát képzik és átvételükre, illetve további felhasználásukra nézve továbbra is érvényesek az említett képarchívumok weboldalain olvasható megkötések. A Flickr.com-ról átvett képeket a Creative Commons licencek különbözõ típusai védik, melyeket a szerzõi adatok közt tüntetünk föl. Az alábbi lista a montázsokban szereplõ képek szerzõi adatait tartalmazza: Machine Creations Ltd.; Gamerscore Blog/Flickr.com (Creative Commons licenc), Zhe Zhang/Stock.XCHNG, michau_o/flickr.com (CC by-nc-sa 2.0); Michal Rosak/Stock.XCHNG, Peter Hamza/Stock.XCHNG, Till Achinger/Stock.XCHNG; Callum Scott /Flickr.com (CC by-nc 2.0), Mauricio Brik/Stock.XCHNG, Turlach MacDonagh/Stock.XCHNG; Stew Dean/Flickr.com (CC by-nc 2.0), Thomas Boulvin/Stock.XCHNG, H Berends/Stock.XCHNG; ChanMuk/Stock.XCHNG, Bruno Camelier/Stock.XCHNG, Warren Pilkington/Flickr.com (CC by-nc-sa 2.0); http://philmckinney.com, Zelion Kft., Dave Di Biase/Stock.XCHNG; xlucas/ Stock.XCHNG, http://nbry.files.wordpress.com, Zelion Kft.; Karl Eschenbach/Flickr.com (CC by-nc-sa 2.0), Dullhunk/Flickr.com (CC by-nc-sa 2.0), Rodolfo Clix/Stock.XCHNG, Karl Eschenbach/Flickr.com (CC by-nc-sa 2.0), Eduardo Siqueira Filho/Stock.XCHNG, Simon Jackson/Stock.XCHNG, Erik K Veland/Flickr.com (CC by-nc 2.0); burt_frogblast/flickr.com (CC by-nc-sa 2.0); Agnieszka Szuta, Piotr Pawel, Karl-Ludwig Poggemann, Peter Shanks, steve r Watson, Jared Tarbell, Northwest National Laboratory, Argonne National Laboratory, Haukur Herbertsson, Marshall Space Flight Center, Hans Mestrum, Tom Blackwell (elõzõ alkotók mûvei mind a CC licensz szerint felhasználva.)