Adóreform elképzelések A CEMI Makro egyensúly és gazdasági növekedés címen publikált tanulmányából az adózási fejezet előkészítő anyaga 2006 január
Elméleti célkitűzések Foglalkoztatás serkentése, közterhek racionalizálása Adórendszer szükségtelen komplexitásának, ellentmondásainak kiszűrése Adórendszer versenyképességének növelése
Foglalkoztatás serkentése Munkaviszony és egyéb foglalkoztatás egyenlőtlen megítélésének visszaszorítása, tevékenységből származó jövedelmek egységes rendszerben történő adóztatása Színlelt tőkejövedelmek tevékenységből származó jövedelmekként történő adóztatása Vállalkozói adóztatás körében a foglalkoztatás hátráltató elemek kiszűrése, rendszerszerű kedvezmények biztosítása
Adórendszer ellentmondásainak kiszűrése Kisadók számának leszorítása Egymással ellentétes ösztönzők, kedvezmények felszámolása Központi és helyi adóztatás viszonyának rendezése, egyszerűsítése
Adórendszer versenyképességének növelése Hangsúly megtartása a fogyasztási irányú adóztatáson Nemzetközi adózásban bevett tevékenységi vagy rendszerszerű kedvezmények meghonosítása Zöld adók kérdése
Részletes elemzés
Tevékenységből származó jövedelmek egységes adóztatása Az EVA az egyes tevékenységet végzők adóztatása között indokolatlan különbséget biztosít, míg a költségvetés számára nagyarányú bevételkiesést okoz Ezzel párhuzamosan a visszaélésszerűen EVÁzók körét az adóhatóság alig, csak komplex, írásos dokumentumokon túli, a foglalkoztatók tevékenységére, működésének körülményeire, a napi munkavégzés részleteire irányuló tényfeltáró vizsgálattal képes feltárni, mely beláthatatlan költségekkel járhat Az EVA továbbá ezen körülmények között a vállalkozók számára sem jelent igazi egyszerűsítést, hisz hiába szabadulnak meg a költségelszámolás egyébként pusztán matematikai jellegű feladatától, képlékeny és nehezen kezelhető kockázatokat kell kezelniük a foglalkoztatás körülményeinek dokumentálása kapcsán Javasolt mindezek alapján az EVA teljeskörű megszüntetése (az érintett vállalkozói kör számára a kezelendő adónemek számának növekedéséből adódó adminisztrációs terhek a kisadók számának visszaszorításával biztosíthatók, lásd később)
Tevékenységből származó jövedelmek egységes adóztatása Dogmatikailag nehezen indokolható az egyes tevékenységek kapcsán megkülönböztetett költségelszámolási szabályok alkalmazása szemben azzal az alapelvvel, mely szerint minden tevékenységből származó bevétellel szemben az annak érdekében felmerülő költségek elszámolhatók (lásd német személyi jövedelemadóztatás szabályozási rendje) A költségelszámolási korlátok a foglalkoztatottakat és a munkáltatókat egyaránt a munkaviszonytól eltérő jogviszonyok alkalmazására serkentik A költségelszámolási szabályok egységesítése esetén az adóhatóságnak a foglalkoztatás tényszerű körülményeinek feltárására irányuló ellenőrzési kapacitásai felszabadulnának, s azokat az iratokban is dokumentált, így technikailag sokkal könnyebben kontrollálható költségelszámolások ellenőrzésére lehetne használni Mindez elősegítené a színlelt szerződések visszaszorulását és a foglalkoztatásra rakodó közterhek (adók és járulékok) alapjainak kiszélesedését
Színlelt tőkejövedelmek A hazai adórendszer formalizmusa következtében számos tevékenységből származó jövedelem tőkejövedelemként (osztalék, árfolyamnyereség) alacsonyabb adókulccsal adózik, járulékterheket pedig egyáltalán nem visel Külföldi mintára (USA, Egyesült Királyság, Németország) javasolt olyan adóztatási rend bevezetése, mely az akár egyéni, akár társas vállalkozási formában végzett tevékenységből elért jövedelmeket adójogi szempontból is tevékenységből származó jövedelemként kezeli, melyek más tevékenységekkel egyenértékű adó- és járulékterhek alá kell, hogy essenek Ennek keretében megfontolandó a társaságok, illetve azok tulajdonosainak adóalanyiságát tartalmi ismérvek alapján meghatározni, az adójogilag átlátszó vállalkozás fogalmát törvénybe iktatni, és példának okáért egy egyszemélyes társaságban elért jövedelmet, vagy kizárólag a tagok tevékenységét koordináló társaság jövedelmét, mint a tagok tevékenységéből származó jövedelmet adóztatni
Foglalkoztatást hátráltató adóztatás visszaszorítása Az eddigi javaslatok eredményeként lényegesen kiszélesedő adó- és járulékalap megfelelő teret biztosít a foglalkoztatásra eső közterhek mérséklésére A személyi jövedelemadóztatásban nem javasolt az egykulcsos rendszer bevezetése, a jelenlegi progresszió továbbra is fenntartható azzal, hogy az adósávok jelentős kiszélesítése lehet szükséges A társadalombiztosítási járulékterhek körében a munkáltatói járulékok kapcsán egyrészt szükséges a kulcsok jelentős mérséklése a járulékalap kiszélesedésével párhuzamosan, másrészt nem kerülhető el e járulékok tekintetében sem egy évenkénti járulékfizetési felső határ megállapítása Az adórendszer átláthatóságának megteremtése érdekében a foglalkoztatás költségeire rakódó, eltérő jogszabályi meghatározások szerint és eltérő adminisztrációs rendben fizetendő kisadók (munkaadói járulék, munkavállalói járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs járulék stb.) felszámolása javasolt, az azokból finanszírozott tevékenységek pénzügyi alapjai az egyébként is törvény által szabályozott költségvetési elosztási rendben teremtendők meg
Foglalkoztatás serkentő változások Az egyes foglalkoztatotti csoportok munkavállalását elősegítendő kedvezmények a vállalkozói adóterhekből leírható ösztönzők formájában szabályozhatók, ilyenek lehetnek akár a társadalombiztosítási járulékalapból elszámolható kedvezmények (pl. kismamák szülést követő meghatározott időszakban történő foglalkoztatása esetén), vagy a társasági adóalapban elszámolható kedvezmények (pályakezdők, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, illetve foglalkoztatást növelő beruházások esetére járó kedvezmények) Az általános forgalmi adó területén vizsgálandó a munkaintenzív, így magas hozzáadott értéket és magas adóalapot eredményező tevékenységekre esetlegesen adható kedvezmények a hasonó irányú európai uniós szabályozás tükrében Az általános forgalmi adón túl nem javasolt olyan forgalmi adók bevezetése, illetve fenntartása, amely a forgalomra, illetve a hozzáadott értékre felszámítva ugyancsak a munkaintenzív tevékenységeket sújtja hátrányosan (innovációs járulék, kulturális járulék, megszűnő helyi iparűzési adó)
Adórendszer egyéb ellentmondásainak kiszűrése A kisadók számának csökkentésével jelentős adminisztratív egyszerűsítés érhető el mind az adóhatóság, mind az adózók oldalán, az azokból finanszírozott tevékenységek forrásai pedig megteremthetők egyrészt a nagyobb bevételi forrást biztosító adók alapjának kiszélesedésével, másrészt azok átalakításával Az egymást átfedő hatósági rendszerek átalakítása javasolt, az egyes önkormányzatok mellett hatékonyan nem működtethető önálló adóhatóságok hatásköre átgondolandó, a helyi iparűzési adó megszűnésével az adóbeszedés egy törvényben biztosított újraelosztási rend mellett központosítható, a jelenlegi szabályozásból adódó kezelhetetlen ellentmondások kiszűrhetők Az adórendszer egyszerűsítését szolgálja végül, ha a helyi iparűzési adó kiváltása oly módon történik, ha annak egy része egyszerűen a társasági adóterhekbe épül be, másik részére forrást pedig a jelenleg is létező helyi szintű ingatlanadóztatás (építményadó, telekadó, luxusadó, ingatlanátruházási illetékek) biztosít egy átalakított, egységesített rendszerben
Adórendszer versenyképességének növelése Az adóbevételek aránya, a forgalmi adóbevételek hangsúlyos volta az adórendszer versenyképességét szolgálja, nem javasolt ezért az általános forgalmi adókulcsok további csökkentése, illetve átgondolandó az egyes kulcsok (pl. 15%-os adókulcs) emelése figyelemmel azonban arra is, hogy mindez a hazai értékesítés számára ne okozzon versenyhátrányt a határon túli piacokkal szemben, illetve ne ösztönözzön adókikerülésre A hazai adókikerülés visszaszorítása, illetve a nemzetközi vállalatcsoportok belföldi jelenlétének elősegítése érdekében megfontolandó a tőkerészesedésre eső nyereségek holland, belga, luxemburgi, német illetve osztrák példának megfelelő adómentes kezelése A zöld adók (energiaadó, környezetterhelési díj) körében vizsgálandó, hogy azok megjelenése, illetve a foglalkoztatás adóztatását részben kiváltó jellege mennyire motiválja a vállalkozókat a környezeti források helyett az emberi erőforrások felhasználására, illetve mennyire segíti elő a környezettudatos magatartást; e körben elképzelhető az érintett adónemek kapcsolódási pontjainak megteremtése is, pl. magas foglalkoztatás mellett elérhető kedvezmények a zöld adókból
Köszönjük a figyelmüket TMC FIRST TANÁCSADÓ KFT. 1025 BUDAPEST, CSALÁN ÚT 27. TEL +36 1 376 60 42 FAX +36 1 376 60 43 EMAIL INFO@TMCFIRST.HU WEB HTTP://WWW.TMCFIRST.HU