Ember a természetben műveltségterület moduláris oktatási programja

Ember a természetben műveltségterület moduláris oktatási programja Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése 5. osztályos természetismeret órákon Készítette: Horváthné Fazekas Erika Kaszt Erika 2010.

Tartalomjegyzék: 1. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése az 5. osztályos természetismeret órákon 2. A természetismeret tantárgy helyi tanterve és az Ember a természetben műveltségterület moduláris oktatási programja 3. Tanmenetjavaslat a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztéséhez, a természetismeret tantárgy 5. osztályban való tanításához 4. Összegzés 5. Mellékletek 5.1. A választott modulok leírásai 5.2. CD melléklet 2

1. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése az 5. osztályos természetismeret órákon A természetismeret tantárgy és a szociális kompetenciák kapcsolódási pontjai Iskolánkban a természetismeret tantárgyon belül évek óta megvalósult az a manapság egyre fontosabb ideológia, hogy a tantárgyban megjelenő fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi tényeket, fogalmakat, folyamatokat integráltan, egymásra épülve, a hétköznapi életben is hasznosítható formában adjuk át tanulóinknak. Ennek legfőbb lényege, hogy a környezetükről hiteles és a gyakorlatban is hasznos információkkal, attitűdökkel rendelkezzenek a gyerekek. A természetismeret tantárgyon belül jelenik meg egyik leghangsúlyosabb formában a környezeti nevelés elveinek tudományos hitelességen alapuló magyarázata. A fenntartható fejlődés egyik kulcskérdése, hogy a mai fiatalság olyan készségekkel és képességekkel rendelkezzen, amelyekkel képesek megóvni természetes és mesterséges környezetük értékes elemeit és ne éljék fel jelenlegi forrásaikat. Ennek az alapját az képezi, ha a mai diákok olyan felnőttekké váljanak, akik megfelelő énképpel, helyes önértékeléssel, természeti és szociális környezetük iránt empátiát és felelősséget érezve, hatékony együttműködéssel képesek felismerni a környezeti problémákat és tudományos körültekintéssel keresik meg a lehetséges megoldási alternatívákat. A fenntartható fejlődés csak akkor valósulhat meg, ha nem csupán elszigetelt döntések születnek, hanem ha az egyéni döntések is a közös, élhető jövő elérésére irányulnak. A szociális kompetenciák fejlesztésének fókuszpontjában a környezettudatos magatartás és kritikai gondolkodás kialakítására irányuló készség- és képességfejlesztés, attitűdformálás áll. Elve, hogy a szocializált ember könnyebben illeszkedik be társadalmi környezetébe, erőforrásaival való gazdálkodása során nem az egyéni, hanem a közösségi érdek vezérli. Az ötödikes korosztály szintjén azt a célt tartja szem előtt, hogy a gyerekek el tudjanak igazodni környezetükben, a maguk mindenkori szintjén képesek legyenek a biztonságos életvitelre és a felelős döntések meghozatalára. A program segítségével megvalósíthatónak láttuk azt a célunkat, hogy a gyerekekkel elsajátítassuk a természettudományok által képviselt hiteles ok-okozati összefüggéseket feltáró megismerési módokat, miközben a természeti folyamatok és jelenségek segítségével felébreszthetjük cselekvő felelősségüket és pozitív viszonyulást alakítsunk ki bennük közvetlen környezetük értékei, élőlényei és embertársai iránt. A természet önmagában is ökoszisztémájának felépítésében, az egyes élőhelyek populációinak és egyedeinek kölcsönös egymásra utaltsága révén példát jelent ember és természet, ember és embertársai közti kölcsönös függőségre. 3

A modulok kiválasztásának körülményei A modulok 1.-6. osztálytól egy-egy, a helyes szocializációban fontos téma köré épülnek. Az ötödik évfolyam programjában hangsúlyos szerepet kap a problémák tudatosítása és a hozzájuk való helyes viszonyulás, a konfliktus és kezelése. A természetismeret tantárgy habár témáját tekintve kiválóan alkalmas a szociális kompetenciák fejlesztésére, sajnos a kerettantervi körülmények között elég nehezen illeszthetők bele újabb, hosszabb időt igénylő tartalmak. Ezért a modulok kiválasztásánál nagyban törekedtünk arra, hogy a NAT-ban előirányzott tartalmakhoz minél szorosabban kapcsolódó, a szociális kompetenciák építésére irányuló témákat válasszunk. Így az ötödik évfolyamosok számára ajánlott Én és a világ, illetve Én és a másik témakörökből választottuk ki azokat a modulokat, amelyeket be tudtunk illeszteni a természetismeret tantervünkben korábban is megjelenő hasonló jellegű feldolgozási formák mellé. Módszertani alapelvek A természetismeret tantárgyon keresztül történő szociális kompetenciafejlesztés fontos alapját képezte a környezete iránt érzékenyen reagáló és felelősséggel, mint attitűddel és képességgel rendelkező diákok képzése. Az ehhez vezető utat olyan módszerek és munkaformák választásában láttuk, melyeknek fontos elemét képezi: - a minél több érzékszerven keresztül történő tapasztalatszerzés megfigyelések, kísérletezések segítségével - a gyakorlati életben tapasztaltakra való építkezés, - a nyomtatott és elektronikus információhordozók helyes használata, - a megbízható adat- és tényközlés, magyarázat, értelmezés elsajátíttatása, - a tudományos megközelítés hitelességének hangsúlyozása, - a kreatív gondolkodás fejlesztése, - a holisztikus látásmód fejlesztése, - a rendszerszemlélet kialakítása, - az együttműködésen és építő egymásrautaltságon alapuló kooperatív tevékenységek választása - az önkifejezés fejlesztése, - az egészséges életmódra nevelés. 4

2.A természetismeret tantárgy helyi tanterve és az Ember a természetben műveltségterület moduláris oktatási programjának fennarthatósága 1. A természetismeret tantárgy általános céljai és feladatai 1.1. Az 5. évfolyamon A tantárgy tanításának alapvető célja, hogy az 1 4. évfolyam környezetismeret tantárgya által megalapozott képességeket továbbfejlesztve előkészítse a természet- és társadalomtudományos megismerési módszerek elsajátítását. Ezek segítségével együtt fejlődhet ki a tanulókban a földrajzi, a biológiai és a környezeti alapismeretek megszerzésének képessége. 1.1.1. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése az 5. osztályos természetismeret órákon A tantárgyon belül megjelenik a TÁMOP 3.1.4 pályázat által támogatott szociális és környezeti életviteli kompetenciák fejlesztését szolgáló Ember és természet programcsomag, melynek legfőbb céljai a következők: - A tananyagba ágyazott kompetenciafejlesztés, attitűdformálás, képesség-, és készségfejlesztés. - Harmonikus kapcsolat kiépítése az ember és természeti, művi és szociális környezete között. - A fenntarthatóságra nevelés: az iskolából kikerülő fiatalok képesek legyenek minden megszerezett kompetenciájukat a fenntarthatóság, a környezeti problémák kezelésének érdekében is használni. - Mivel a környezeti problémák komplexek, ezért a gyerekekkel el kell sajátíttatni a rendszerben való gondolkodás képességét. - A valóságos életre alapozva cselekedtető és együttműködésre nevelő feladatokon keresztül szerzünk tapasztalatokat környezetünkről. - Felkeltjük és fejlesztjük a tanulók kreativitását és kritikai gondolkodását egyaránt. - Fontos, hogy a gyerekekben kialakítsuk a természet törvényeivel való harmonikus kapcsolat kiépítésére való törekvést: az erőforrások kíméletét, a környezettudatos magatartást, mértékletességet, takarékosságot. - A környezeti rendszerek folyamatosan változnak, ezért a tanulókat fel kell készítenünk az élethosszig tartó tanulás képességére. - A globális problémák megoldását a helyi adottságok megismerésével kezdjük és azon keresztül láttatjuk meg a felelősség elvét. - Fontos cél, hogy a tudományos megismerést tekintsék hitelesnek, megkülönböztessék a köznapi megismerés hiányosságain 5

alapuló megtévesztő megismeréstől. Gyakoroljuk a megfigyelés, kísérletezés sokoldalú információgyűjtés sokféle forrásfelkutatás alkalmazását. - Előtérbe helyezzük a játékos tapasztalatszerzést, ahol a megfigyelési képességeket szeretnénk minél több érzékszervet érintően fejleszteni. - A gyerekek a tapasztalatszerzésre építve vizsgálatokat terveznek, végrehajtanak, amelyek során méréseket végeznek adatokat elemeznek táblázatos és grafikonos formában. - A környezeti témák komplexitásából adódóan lehetőség van a projektekben való gondolkodásra, a tantárgya közötti kapcsolatok kiépítésére. - A környezeti kompetenciák, a fenntarthatóságra nevelés, az együttműködés kialakítására alkalmas kooperatív módszereket széleskörűen alkalmazzuk a tanítási órákon. A tantárgy célja továbbá, hogy a tanulók : eligazodjanak az őket körülvevő világban, annak jellegzetességeiben; felismerjék szűkebb környezetük természeti- és társadalmi jellemzőit, azok időbeli és térbeli változásait; meglássák a természeti folyamatok egymásra hatásának következményeit, észrevegyék a természeti és társadalmi folyamatok kölcsönhatásait, valamint azok gazdasági és környezeti következményeit; felismerjék az ember életmódját meghatározó feltételeket közvetlen környezetükben és hazánk jellegzetes tájain; ismerjék a környezetükben előforduló leggyakoribb élőlényeket és azok kölcsönös, valamint az emberrel való kapcsolatait; ismerjék a természeti adottságokhoz igazodó gazdálkodás és az életmód magyar hagyományait, valamint társadalmi-kulturális örökségeinket; megszeressék a természetet, felfedezzék és megtanulják tisztelni annak értékeit. Lássák be, hogy a környezet állapota hatással van saját életükre is, igényeljék az egészséges életkörülményeket, a harmonikus környezetet; ismerjék a serdüléssel járó testi és lelki változásokat, készüljenek fel azok fogadására; tegyék magukévá az egészséges, káros szokásoktól mentes életmódot, ismerjék a betegségek megelőzésének módjait; elsajátítsák a környezettudatos magatartásformák alapjait, a helyes környezeti attitűdöket, és szerezzenek tapasztalatokat a tevékeny együttműködésben; elemezzék és használják fel a különböző információhordozókból szerzett ismereteket, képesek legyenek információtartalmuk összehasonlítására. 1.2. A 6. évfolyam végére alakuljanak ki a tanulókban az alábbi Jártasságok: a természeti jelenségek és folyamatok önálló megfigyelése, egyszerűbb vizsgálata tanári irányítással, majd egyre nagyobb önállósággal; 6

az alapvető mérések elvégzése és a mért adatok értékelése; eligazodás az egyszerűbb lexikonokban, kézikönyvekben, ismeretterjesztő könyvekben, atlaszokban; a függelék adatsorainak használata; önálló ismeretszerzés saját környezetükből és a tömegkommunikációból; idő- és távolságmérés, időtartamok becslése, a számszerű adatok nagyságrendi összehasonlítása; a szerzett ismeretek különböző szempontú csoportosítása, rendszerezése, feldolgozása és ismertetése (pl. rajzban, fogalmazásban, elbeszélésben) tanári irányítással; egyszerű földrajzi, biológiai és fizikai változások, jelenségek, folyamatok magyarázata. Készségek: annak felismerése, hogy milyen hatást gyakorol a földrajzi környezet egy-egy táj fejlődésére, gazdasági életére (lakóhelyi és hazai példákon); tájékozódás különböző méretarányú térképeken, földgömbön; konkrét események, jelenségek előzményeinek és következményeinek felismerése; a szakkifejezések elsajátítása és helyes használatuk. Képességek: irányított ismeretszerzés a szűkebb, illetve tágabb környezetükből a tömegkommunikációs információhordozók felhasználásával; az elsődleges információhordozók használata (tájékozódás a térben, kép- és szövegértelmezés); természeti és egyszerű társadalmi események időrendbe állítása; a természet szépségeinek és értékeinek, kulturális örökségünknek felismerése. 2. A természetismeret tantárgy óraszámai Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Kötelező tanórai foglalkozás óraszáma 2 2 Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Óraszám összesen 74 74 7

8

3. 1. A természetismeret tantárgy helyi tanterv tartalma 5. évfolyamon Témakörök 74 ó. A tananyag tartalma Követelmények, fejlesztési feladatok Módszerek, Tevékenységformák I. A földrajzi tájékozódás alapjai 12 (6+6 szoc) A miniszter tanácsadói Új fogalmak, folyamatok: Kooperatív tanulás véleményvonal kerekasztal, csoportszóforgó, kupaktanács megbeszélés Térképvázlat készítése valóság- megfigyelés alapján. A térképvázlattól a térképig Hogyan ábrázolja a térkép a valóságot? Irány- és távolság-meghatározás a térképen Helykeresés a térképeken térkép, méretarány, Az ábrázolt terület részletezettségének változása a térkép méretarányával domborzat, tengerszint feletti magasság, Eligazodás a környezetben térképvázlat segítségével. Különböző méretarányú térképek összehasonlítása. Lakóhelyünk térképvázlatának, térképének bemutatása. Domborzati és közigazgatási 9

Tájékozódás térkép segítségével magassági szám, térkép jelrendszerének olvasása. domborzati térkép, közigazgatási térkép A térkép és a valóság kapcsolata A térképi távolságmérés Kísérlet A mágneses vonzás kimutatása A mágneses mező szemléltetése Mely anyagok lépnek kölcsönhatásba a mágnessel? Különböző térképek betájolása. keresőhálózat, Földrajzi hely megkeresése a térképen keresőhálózatokkal Térképvázlat készítse a megismert jelekkel. A domborzati formák ábrázolása homokasztalon és térképvázlaton. A mágnesség Mivel lehet kölcsönhatásban a mágneses mező? Mágneses mező, Mágneses kölcsönhatás Különböző térképek betájolása. Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés. Iránytű, tájoló Helykeresési gyakorlatok 10

Az iránytű története Különböző keresőhálózatú térképek bemutatása. Térképhasználati és topográfiai gyakorlat Didaktikai játék irányítása. kooperatív tanulás csoportmunkában, Helyünk az univerzumban megbeszélés, beszélgetőkör modellkészítés II. Az időjárás és az éghajlat 12 (6+6 szoc.) Időjárás és az éghajlat Mérések, vizsgálódások a természetben Az anyag regénye Új fogalmak, folyamatok: A földfelszín felmelegedése és lehűlése. halmazállapot-változások, A felhő- és a csapadék keletkezése. csapadékfajták, A halmazállapot nem állandó tulajdonság A test részecskéinek rendezetlen mozgása és a Kísérletek: Víz és levegő hőmérsékletének mérése Táblázatok, grafikonok elemzése feladatok egyéni megoldása, kooperatív tanulás 11

Az időjárás elemei A napsugárzás és a hőmérséklet A légnyomás, a szél és a csapadék Az időjárás napi változása Az időjárás évi változása Miért váltakoznak az évszakok? Védjük természeti erőforrásainkat! halmazállapot közötti összefüggés. Diffúzió a természetben Légszennyezés dohányzás káros hatásai A víz körforgása a természetben. A szél keletkezése. napi hőingadozás, napi középhőmérséklet, hőmérsékleti- és csapadékdiagram, időjárást alakító tényezők, A Nap látszólagos napi járása. A nappalok és az éjszakák váltakozása. A Föld tengely körüli forgása. évi középhőmérséklet, évi közepes hőingadozás, csoportmunkában Időjárási elemek megfigyelése kísérletekkel. Az időjárási elemekkel kapcsolatos fogalmak és folyamatok értelmezése ábrák segítségével. Egyszerű modellkísérletek bemutatása és értelmeztetése Egyszerű vizsgálatok feladatlapos tanári irányítással Halmazállapot-változások a természetben. Időjárási elemek megfigyelése (felhő- és szélmegfigyelések, csapadékmérés). Napi, évi középhőmérséklet, 12

évi csapadékmennyiség A hőmérséklet évi járása. A hőingadozás felszínformáló hatása. keringési irány, éghajlat, kontinentális éghajlat A Nap látszólagos évi járása. csapadékmennyiség, hőingadozás számítása. A Nap járásának megfigyelése a lakóhelyen. A Föld tengely körüli forgásának modellezése. Az időjárási észlelések eredményeinek egyszerű kiértékelési módja. A tömegkommunikációból vett időjárás-jelentések egyszerű értelmezése. A Nap évi járásának folyamatos megfigyelése. Fogalmazás készítése (Az évszakok jellemzői). Rajz készítése (az évszakok váltakozásának okai). 13

A Föld Nap körüli keringésének modellezése tellúriumon. III. Az alföldi tájak és élőviláguk 23 Az alföldi tájak és élőviláguk Új fogalmak, folyamatok tanya, A tanya modellezése Rajz készítése az alföldi tájakról. (11+ 12 szoc) Baromfiak a ház körül haszonállat, háztáji állattartás Megyetérkép olvasása Valós- és olvasmányélmények Az állatok háziasításának felhasználása folyamata. A lakóhelyhez legközelebbi fajok: alföldi táj jellegzetességeinek házityúk, bemutatása képeken. Emlősök a ház körül házikacsa, csüd, kapirgálóláb úszóláb, lemezes csőr, fészekhagyó madár Az állatok tulajdonságainak ősök és leszármazottak testfelépítésének összehasonlítása képek segítségével. Csontváz és kitömött állatok megfigyelése, a tapasztalatok 14

(A sertés és a szarvasmarha) A tehén és a tej Kedvencek a ház körül Kutya Házi macska és egyéb társállatok Melyiket válasszam? átalakulása a háziasítás során. fajok: sertés, szarvasmarha tülkös szarv, párosujjú patás agyar, gumós és redős felületű zápfog, mindenevő, növényevő, kérődző, összetett gyomor fajok: kutya, macska; fajok: koronás keresztespók, füstifecske, fali gyík ízeltlábú, közös rögzítése vázlatban. Összefüggések felismerése (környezet, testfelépítés, életmód). Részletek felolvasása irodalmi művekből vagy ismert mesékből Baromfi-hangok felismertetése (hangfelvételek). Az állatok testfelépítésének összehasonlítása Lényegkiemelés szövegből, információszerzés Fogazatok, paták vizsgálata. Az állatok jellemzési algoritmusának megismertetése. Élménybeszámolók Kutya- macskafajták 15

A ház köré szegődött állatok Szántóföldi növények a feltört pusztán( gabonafélék, takarmánynövények) hüllő, Az állatok közötti táplálkozási kapcsolatok kialakulása. fajok: búza, gabonafélék, fűfélék, egyszikű növény, kalászvirágzat A növénynemesítés. A természetes környezet átalakulása a termelés során. fajok: kukorica, lucerna bugavirágzat, torzsavirágzat, évelő növény Tanulói beszámolók feladatok egyéni megoldása, kooperatív tanulás csoportmunkában Képről szerzett információk elmondása Szépirodalmi SZ-k felolvasása Állatok felismerése jellegzetes testrészeik alapján. Az állatok tulajdonságainak válogatása különböző szempontok szerint. Kapcsolatok keresése a növények élőhelye és testfelépítése között. Teljes növények és modellek bemutatása. A növények jellemzési algoritmusának megismertetése. 16

takarmánynövények, szántóföldi gazdálkodás, Az egykor művelt terület visszatermészetesedése a gazdálkodás megszűnése után; A gyomok terjedés és a gyomirtás fajok: halványzöld réti szöcske rovar, egyenesszárnyú, A kifejlés folyamata fajok: mezei nyúl, ürge, egerészölyv Növények felismerése jellegzetes testrészeik alapján. Kapcsolatok keresése a növények élőhelye és testfelépítése között. Élő anyag irányított vizsgálata Teljes növények és modellek bemutatása. Megfigyelési szempontok kiadása. Beszélgetés irányítása a takarmánytermesztés jelentőségéről. A füves puszta és a szántóföld összehasonlítása képek, SZ-k segítségével. Leírás készítése virágos növényekről. A növények felismerési technikájának 17

A tehén és a tej ragadozó madár, rágcsáló, életközösség háztáji legeltető istállózó állattenyésztés, mezőgazdaság,ipar közötti összefüggések Az alapanyagok feldolgozása késztermékekké; tejipar,malomipar, A tehén szerepe a biogazdálkodásban: a trágya és a jó minőségű élelmiszer előállítása A feltöltött alföldek kialakulása; Hazánk alföldjei A szél felszínalakító munkája; A futóhomok megkötése; A szénhidrogének keletkezése energiahordozó, A búza életútja: magtól a termésig, terméstől a kenyérig A kenyér és az egészséges táplálkozás bemutatása határozókönyvek segítségével. A tanult élőlények felismerése képek és leírások alapján. A rendszerezés szempontjainak bemutatása. Kapcsolatok keresése az állatok élőhelye, testfelépítése és életmódja között. Rágcsáló fogazat vizsgálata. Az eddig tanult lágyszárú növények és gerinces állatok rendszerezése különböző szempontok alapján. A gazdasági tájak természeti környezettel való kapcsolatának felismerése. Állati növényi eredetű élelmiszerek 18

A búza útja a magtól a kenyérig csoportosítása. Csináljunk kenyeret! (tanórán A magára hagyott puszta Növényei( gyomnövények, gyógynövények) Állatok a pusztán (Ízeltlábúak) Állatok a pusztán (Madarak és emlősök) A legeltető állattenyésztés A nyersanyag-termeléstől a késztermékek előállításáig A mezőgazdaság éghajlati feltételei az alföldeken Az alföldek Kialakulása kívüli feladat) Az istállózó állattartás bemutatása projektor segítségével. A kenyérgyártás folyamatának bemutatása diák segítségével. Egyszerű éghajlati térkép készítése A tájleírás módszerének bemutatása. Irányított modellkísérletek homokasztalon(a hordalék származása és felhalmozódása). Hordalék- és löszvizsgálat élőanyagon Kooperatív tanulás csoportmozaik 19

feladatmegosztás, csoportszóforgó IV. Dombsági tájak és élőviláguk 22 Gazdálkodás a veteményeskertben Zöldségnövények, amelyeknek Új fogalmak, folyamatok: falu, Rajz készítése a dombsági tájakról. A lakóhelyünkhöz legközelebbi (10+ 12 szoc) a termését fogyasztjuk I. haszonnövények, dombvidék dombsági táj jellemzőinek bemutatása. Zöldségnövények, amelyeknek a termését fogyasztjuk II. Tápanyag-raktározás a zöldségnövényekben Állatok a veteményeskertben Kertekben termesztett gyümölcsfélék Rovarpusztítók a gyümölcsöskertben művelési ágak, kertművelés, A növények háziasítása Az egynyári zöldségek Fejlődése bogyótermés, kabaktermés, hüvelytermés, kacs, egylaki növény, kétszikű növény, Munkafolyamatok és szerszámok párosítása. Tájleírás készítése a falusi ház körüli kertről. Falu modellezése terepasztalon. Zöldségfélék és gyümölcsök Válogatása, vizsgálata (élő anyag). Összehasonlítási eredmények rögzítése táblázatban. Zöldségnövények rendszerezése 20

Tápanyagot raktározó növények a szántóföldön Gyümölcsfák a nagyüzemben A szőlő és termesztése A zöldséges- és gyümölcsöskert élőlényeinek kapcsolatai a környezetükkel és egymással (Összefoglaló óra) A talaj és keletkezése A talajban élő állatok A gazdálkodás éghajlati feltételei a dombvidékeinken A dombsági tájak kialakulása Amiről a kövek mesélnek egynyári növény Az ember beavatkozása a növények fejlődésébe ernyős virágzat, karógyökér, raktározó gyökér, összetett levél, becőtermés, toktermés, A kétnyári és a többnyári növények fejlődése; Táplálékkészítés a tápanyagokból és a kész táplálék raktározása a növényekben lepke, A rovarok teljes átalakulása Csonthéjas termés, fogyasztható részeik szerint. A zöldségek táplálkozási értékei Egyszerű vázlatrajzok készítése a növényekről, azok részeiről. Tapasztalatok a konyhában (a gyerekek élményeinek, spontán megfigyeléseinek felhasználása az új ismeretszerzésben). Fejlődési alakok összehasonlítása műgyantás készítményeken, Előzetes gyűjtőmunka (Állattörténetek a veteményeskert állatairól). A cserebogár és a káposztalepke fejlődési alakjainak bemutatása 21

Külföldi vendéggel Magyarországon Természetvédelem Nemzeti Parkok Legfontosabb állatvédelmi szabályok élősködő állat, állandó madár, madárvédelem, rovarevő fogazat, szarutüskék, Az állandó madarak élete a különböző évszakokban gumó, A nagyüzemi zöldség- gyümölcstermesztés almatermés, Az élősködő rovar (almamoly) fejlődése a növény életciklusával összefüggésben tőke, szőlőtermesztés, A szőlőtermesztés munkafolyamatai; talaj, humusz, (műgyantás készítmény). A fák alakjának és részeiknek összehasonlítása (hasonlóságok és különbségek megfogalmazása). Egy csonthéjas termés vizsgálata (élő anyag). Madárkalács készítése. Fogalmazás készítése (Mit tehetünk télen a madarakért?). Madáretetők és mesterséges odúk bemutatása képeken és a valóságban. Kísérlet: keményítő kimutatása burgonyagumóban. Ábraelemzés (a cukorgyártás folyamata). Megfigyelés képsorozatról (nagyüzemi gyümölcsös 22

mezőségi talaj, erdőtalaj, szikes talaj A talajképződés; A talajpusztulás; A talajpusztulás megakadályozása féreg, bőrizomtömlő,korhadékevő, átalakulás nélküli fejlődés, föld alatti életmód konzervipar A növények termesztési körzeteinek kialakulása Dombság kialakulása kiemelkedéssel és süllyedéssel; Dombság keletkezése vízfolyások által jellemzőinek évszakos változása). Rajz készítése a szüretrõl. Tanulói kiselőadás előzetes munka alapján (A szürethez kapcsolódó népszokások gyűjtése). Kártyák csoportosítása (az életközösség tagjainak egymásrautaltsága). Étlap összeállítása gyümölcs és zöldségfélékből. Elbeszélés (A haszonnövények szerepe a gazdasági életben). Fogalmazás készítése (A cserép virágföld meséje). Talajtípusok bemutatása (talajminták), 23

A földalatti életmód és a testfelépítés kapcsolatának megismerése képek és preparátumok megfigyelésével. A féregmozgás bemutatása.(élő anyag) Föld alatti életmód bemutatása rajzfilmből Dombvidéki gazdálkodás modellezése terepasztalon Termékek csoportosítása a feldolgozás módja alapján. A tájelemzés egyszerű módszerének bemutatása. Dombság modellezése homokasztalon. Irányított ábraelemzés módszere (a dombságok kialakulása). Képek projektoron dombsági tájainkról. Állatvédelmi szabályok értelmezése 24

Csoportmunka Számítógép segítségével parkok neve, legismertebb élőlényeinek megismerése V. Dombsági tájak és élőviláguk 22 Gazdálkodás a veteményeskertben Zöldségnövények, amelyeknek Új fogalmak, folyamatok: falu, Rajz készítése a dombsági tájakról. A lakóhelyünkhöz legközelebbi (10+ 12 szoc) a termését fogyasztjuk I. haszonnövények, dombvidék dombsági táj jellemzőinek bemutatása. Zöldségnövények, amelyeknek a termését fogyasztjuk II. Tápanyag-raktározás a zöldségnövényekben Állatok a veteményeskertben Kertekben termesztett gyümölcsfélék Rovarpusztítók a gyümölcsöskertben művelési ágak, kertművelés, A növények háziasítása Az egynyári zöldségek Fejlődése bogyótermés, kabaktermés, hüvelytermés, kacs, egylaki növény, kétszikű növény, Munkafolyamatok és szerszámok párosítása. Tájleírás készítése a falusi ház körüli kertről. Falu modellezése terepasztalon. Zöldségfélék és gyümölcsök Válogatása, vizsgálata (élő anyag). Összehasonlítási eredmények rögzítése táblázatban. Zöldségnövények rendszerezése 25

Tápanyagot raktározó növények a szántóföldön Gyümölcsfák a nagyüzemben A szőlő és termesztése A zöldséges- és gyümölcsöskert élőlényeinek kapcsolatai a környezetükkel és egymással (Összefoglaló óra) A talaj és keletkezése A talajban élő állatok A gazdálkodás éghajlati feltételei a dombvidékeinken A dombsági tájak kialakulása Amiről a kövek mesélnek egynyári növény Az ember beavatkozása a növények fejlődésébe ernyős virágzat, karógyökér, raktározó gyökér, összetett levél, becőtermés, toktermés, A kétnyári és a többnyári növények fejlődése; Táplálékkészítés a tápanyagokból és a kész táplálék raktározása a növényekben lepke, A rovarok teljes átalakulása Csonthéjas termés, fogyasztható részeik szerint. A zöldségek táplálkozási értékei Egyszerű vázlatrajzok készítése a növényekről, azok részeiről. Tapasztalatok a konyhában (a gyerekek élményeinek, spontán megfigyeléseinek felhasználása az új ismeretszerzésben). Fejlődési alakok összehasonlítása műgyantás készítményeken, Előzetes gyűjtőmunka (Állattörténetek a veteményeskert állatairól). A cserebogár és a káposztalepke fejlődési alakjainak bemutatása 26

Külföldi vendéggel Magyarországon Természetvédelem Nemzeti Parkok Legfontosabb állatvédelmi szabályok élősködő állat, állandó madár, madárvédelem, rovarevő fogazat, szarutüskék, Az állandó madarak élete a különböző évszakokban gumó, A nagyüzemi zöldség- gyümölcstermesztés almatermés, Az élősködő rovar (almamoly) fejlődése a növény életciklusával összefüggésben tőke, szőlőtermesztés, A szőlőtermesztés munkafolyamatai; talaj, humusz, (műgyantás készítmény). A fák alakjának és részeiknek összehasonlítása (hasonlóságok és különbségek megfogalmazása). Egy csonthéjas termés vizsgálata (élő anyag). Madárkalács készítése. Fogalmazás készítése (Mit tehetünk télen a madarakért?). Madáretetők és mesterséges odúk bemutatása képeken és a valóságban. Kísérlet:keményítő kimutatása burgonyagumóban. Ábraelemzés (a cukorgyártás folyamata). Megfigyelés képsorozatról (nagyüzemi gyümölcsös 27

mezőségi talaj, erdőtalaj, szikes talaj A talajképződés; A talajpusztulás; A talajpusztulás megakadályozása féreg, bőrizomtömlő, korhadékevő, átalakulás nélküli fejlődés, föld alatti életmód konzervipar A növények termesztési körzeteinek kialakulása Dombság kialakulása kiemelkedéssel és süllyedéssel; Dombság keletkezése vízfolyások által jellemzőinek évszakos változása). Rajz készítése a szüretrõl. Tanulói kiselőadás előzetes munka alapján (A szürethez kapcsolódó népszokások gyűjtése). Kártyák csoportosítása (az életközösség tagjainak egymásrautaltsága). Étlap összeállítása gyümölcs és zöldségfélékből. Elbeszélés (A haszonnövények szerepe a gazdasági életben). Fogalmazás készítése (A cserép virágföld meséje). Talajtípusok bemutatása (talajminták), 28

A földalatti életmód és a testfelépítés kapcsolatának megismerése képek és preparátumok megfigyelésével. A féregmozgás bemutatása.(élő anyag) Föld alatti életmód bemutatása rajzfilmből Dombvidéki gazdálkodás modellezése terepasztalon Termékek csoportosítása a feldolgozás módja alapján. A tájelemzés egyszerű módszerének bemutatása. Dombság modellezése homokasztalon. Irányított ábraelemzés módszere (a dombságok kialakulása). Képek projektoron dombsági tájainkról. Állatvédelmi szabályok értelmezése 29

Csoportmunka Számítógép segítségével parkok neve, legismertebb élőlényeinek megismerése VI. Év eleji ismétlés, év végi összefoglalás 5 3. 2. A természetismeret tantárgy helyi tanterv tartalma 6. évfolyamon Témakörök 74 ó. A tananyag tartalma Követelmények, fejlesztési feladatok Módszerek, Tevékenységformák I. Hegyvidéki tájak és élőviláguk 20 Nézz körül a hegyvidéki tájakon! Az éghajlat és a növényzet függőleges változása a hegyvidéken A lombhullató erdők növényei Új fogalmak, folyamatok: erdő, lombos erdő, tölgyes, bükkös, fenyves, Élménybeszámoló korábbi hegyvidéki erdei kirándulásokról. Irányított tájelemzés a természetes és az átalakított hegyvidéki tájakról. Képek gyűjtése és bemutatása a hegyvidéki népi építészetről. Életképek bemutatása a középhegyvidékről személyes 30

A tölgyes, bükkös A fenyőerdők Az élővilág harmadik országa: a gombák A talajon élő erdei állatok A fán élő erdei állatok A hegységek keletkezése A hegységek átformálódása Vulkáni és üledékes kőzetek keletkezése, vizsgálata A bányászattól az iparvidékekig A hőmérséklet csökkenése, a csapadék mennyiségének növekedése, a hegyvidéki erdő jellegzetességeinek változása a tengerszint feletti magasság növekedésével; A természetes növényzet változása a magassággal fajok: kocsánytalan tölgy, kökény, vadrózsa cserje, makktermés, barkavirágzat, tövis, tüske fajok: bükk, hóvirág, virágos növény, virágtalan növény, élmények felhasználásával. Éghajlati diagram elemzése. Leírás készítése (Milyen az erdő az egyes évszakokban?). Spontán tanulói megfigyelések felhasználása az új ismeret feldolgozása során. Növényfelismerés határozókönyv segítségével. Az életközösség bemutatási módszerei. A tapasztalatok feljegyzése feladatlapra. Növények jellemzése már ismert rokonaik jellemzői alapján Fenyőtoboz, gomba irányított vizsgálata. (élő anyag). Erdei növények felismertetése 31

spóra, Az erdő növényeinek fejlődése fajok: erdei fenyő, tobozvirágzat, nyitvatermő növény, zárvatermő növény A nyitvatermő növények fejlődése; Az örökzöld növények életritmusa fajok: erdei csiperke, gyilkos galóca, gomba felépítése, együttélés, korhadéklakó, ehető gomba, mérgező gomba, illatuk alapján. Irányított képelemzés (Ehető és mérgező gomba-párok). Tanulói kiselőadások a gombagyűjtés és gombafogyasztás szabályairól; Az információszerzés könyvtári módszerének bemutatása. Állatok jellemzése már ismert rokonaik jellemzői alapján (szarvas, vaddisznó, róka). Fogak és agancs önálló vizsgálata. Erdei életközösség bemutatása DVD-n Tanulói olvasmányélmények feldolgozási módszereinek bemutatása. A függelék adatainak használata. 32

A gombák fejlődése; Az élőlények együttélése és egymásrautaltsága fajok: őz, gímszarvas, vaddisznó, róka, ragadozó emlős fajok: kullancs, nagy tarkaharkály, erdei fülesbagoly kúszóláb, vetélőujj, Az élőhely és a táplálék megosztása az állatok között Magyarország Az erdei étterem étlapjának összeállítása. Az állatok mesebeli és valódi tulajdonságainak összevetése olvasmány- és rajzfilmélmények alapján. Erdei állatok felismertetése hangjaik alapján (hangfelvétel). Középhegység, magashegység és fennsík kialakítása homokasztalon. DVD-k bemutatása a hegységek keletkezéséről (Tűzhányók és a Föld mélye, Az egyetlen Föld). A gyűrődés a vetődés, a vulkáni működés modellezése. A hegységek átalakulásának 33

középhegységei Középhegység, magashegység A közép- és magashegységek felszínének jellemzése, formakincseinek megnevezése vizsgálata homokasztalon. Modelleken szerzett tapasztalatok általánosítása. Ismeretszerzés ábraelemzéssel (A kőzetek keletkezése). Kőzetvizsgálat feladatlapos vetődés, röghegység, gyűrődés, gyűrthegység, vulkáni működéssel keletkezett hegység A hegységek kialakulása kiemelkedéssel (vetődéssel); gyűrődéssel; vulkáni működéssel A hegységek magasságának időbeli változása; A hegységek szerkezetének irányítással, kísérlettel. Előzetes gyűjtőmunka (A hegyvidéki nemzeti parkok védett értékei, érdekességei). A leggyakoribb kőzetek bemutatása. DVD-k bemutatása a hegyvidéki nemzeti parkokról. Térképjelek leolvasása és alkalmazása Modelljáték (Hol nyissuk meg a bányát? Hová települjön a bányaváros?). 34

változása Aggteleki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, kőzetek,(vulkáni, üledékes), keletkezésük A kőszénképződés Az energiahordozó anyagok körének változása; Iparvidék kialakulása bányászfalvakból; A bányászat és az ipar környezetszennyező hatásai; Nyersanyag kitermelés energia és alapanyag előállítás késztermékgyártás; Irányított tájelemzés (ipari táj). A vasipar általános gyártástechnológiai folyamatának felismerése folyamatábrán. Képelemzés (Környezetszennyezés az iparvidékeken). Keresztmetszeti rajz elemzésének módszere (szénbánya példáján) Táplálékláncok összeállítása képkártyákkal. Előzetesen készített kőzet-, levél- és termésgyűjtemények bemutatása. Keresztmetszeti rajz elemzése A vaskohászat, az acélgyártás és a gépgyártás folyamatának kapcsolata 35

II. A víz mint különleges élettér 12 A víz mint anyag tulajdonságai A folyadékok nyomása élettér Életfolyamatok reakcióközege. Csoportmunka Forrásfeldolgozás Úszás, merülés, lebegés Felületi feszültség, kapillaritás Hidrosztatikai nyomás, Rétegvastagság Tájleírás készítése Adatgyűjtés, adatok összehasonlítása A víz különleges viselkedése nanométer Diagramok készítése Oldódás és oldatok A víz tisztítása egyszerű módszerekkel A folyadékok hidrosztatikai nyomása függ a folyadék rétegvastagságától és a folyadék sűrűségétől Pascal Kiselőadás Műholdfotó elemzés Internetes információkutatás Gyakorlati vonatkozások Úszás, merülés, lebegés-feltételük Gyakorlati vonatkozások pl.: hajózás, léggömb, halak úszóhólyagja Felületi feszültség, nedvesítő, nem nedvesítő folyadékok, kapillaritás A molnárpoloska és a felöleti feszültség Gleccser jéghegy Az anyagok térfogata fagyáskor általában 36

csökken, olvadáskor nő, kivétel a víz Hatása az élővilágban, pl. lombhullatás, téli álom A gleccser felszínformáló szerepe Miért úszik a jéghegy? Oldás, oldószer, oldat, telített oldatok töménysége, savas, lúgos, semleges oldatok, közömbösítés Az oldódás nem olvadás A vizek szennyezése és az oldódás, diffúzió kapcsolata Káros oldatok hatása a természetben, sóoldat, műtrágyázás A Szőke-Tisza elnevezés honnan származik? A víz tisztítása ülepítéssel A víz tisztítása szűréssel III. A víz, vízpart, és élőviláguk 17 A vízfolyások útja A folyóvizek vízjárása. Duna, Tisza, Rába, Dráva, Magyarország fő folyói, szigetei A folyóvíz felszínformáló munkájának megismerése homokasztalon végzett kísérlet 37

A tavak folyóvíz, során. Övezetesen rendeződő élővilág a vizek partján Növények a vizek partján Állatok a nádasban A kétéltűek és a hüllők, rovarok A mélyvíz élőlényei (A növényzet és a halak) A vizek szabályozása torkolat, vízgyűjtő terület, vízválasztó, hordalék, Hogyan gyűlik össze a folyók vize? A folyóvíz felszínformáló munkája (építés, rombolás); A hordalék lerakása: hordalékkúp, zátony és sziget kialakulása) apadás,áradás,árvíz,vízjárás, A folyók vízszintjének változása; Az éghajlat és a vízjárás kapcsolata Magyarország nagy tavai nádas, hínáros, nedves rét, Vízválasztó és vízgyűjtő terület megmutatása különböző méretarányú térképeken, domborzati modelleken, tájrajzokon. Térképi leolvasás (Milyenmunkát végez a folyó?). Hordalékvizsgálat A vízfolyások jellemzőinek leolvasása a térképről (folyásirány, melyik oldali, part,mellékfolyók). Képbemutatás a különböző szakaszjellegű vízfolyásokról( DVD, projektor) DVD- Barangolások a Duna mentén, a szeszélyes Tiszáról (Az Alföld folyója). Térképi gyakorlat (Milyen lehet 38

A táj változása a vízparttól, való távolsággal fajok: fehér fűz, fekete nyár, réti boglárka, nád, keskenylevelű gyékény, egyivarú virág, kétlaki növény, gyöktörzs fajok: kecskebéka, vízi sikló, mocsári teknős kétéltű, hüllő, A békák átalakulásos fejlődése; fajok: ott a folyók vízjárása?). Egyszerű esetelemzések irányítása áradásról, fagyásról; Térképvázlat készítése szöveges információk alapján Vázlatírás módszere megadott szempontok alapján. Függelék használata (a növények méretének összehasonlítása). Az új ismeretek rögzítésének módja (vázlatírás technikája tanári magyarázatot követően). Leírás készítése a vízparti környezetről ábrák segítségével. A fák felépítésének önálló összehasonlítása A növények jellemzése szempontok 39

gyötrő szúnyog, átváltozás, Életmódváltás az egyedfejlődés, során fajok: ponty lebegő életmód, hal, Az átalakulásos fejlődés; A halak mozgása a vízben (az úszóhólyag és az úszók működése) fajok: folyami rák, tavi kagyló rák, kagyló, mészhéj, Élőhely- és táplálékmegosztás Segítségével (környezet testfelépítés életmód). A vízparti növények összehasonlítása a már tanult növényekkel A vízparti környezet évszakos változásainak bemutatása V-k és D-k segítségével. Képbemutatás a nád felhasználásáról. V. bemutatása (Tüskevár című játékfilm). Mérések és következtetések az eredményekből (MF.). Béka- és sikló csontváz, teknőspáncél bemutatása. A rovarok szájszerveinek 40

az élőlények között Kis-Balaton Vásárhelyi Pál folyószabályozás, árvízvédelem, vízszabályozás csoportosítása (MF.). Állat felismerési gyakorlat határozókönyv segítségével. SZ-k felolvasása (Tiszavirágzás). Békalencse és zöldmoszat vizsgálata nagyítóval, mikroszkóppal Állatok jellemzése szempontok segítségével (a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás). Önálló függelékhasználat. A hal mozgásának bemutatása akváriumi halon. Mész kimutatása rákpáncélban, kagylóhéjban. Állat felismerési és rendszerezési 41

gyakorlat képek segítségével. Terepasztali modellezés (árvíz- és partvédelem). Vízszabályozás rajzon vagy homokasztalon Példák keresése a vízvédelmivízgazdálkodási tevékenységekre. Bemutatók irányítása (Milyen mértékben szólhat bele az ember a folyók életébe?). Képbemutatás az árvíz,és a belvíz pusztításairól. A vízi-vízparti élőlények csoportosítása életmódjuk és testfelépítésük alapján (kártyák). Élőhely- és táplálékmegosztás 42

az élőlények között Az életközösség bemutatása tanári irányítás nélkül IV. Földünk, hazánk, lakóhelyünk 20 A Föld, a gömbhéjas gömb Tájékozódás a földrészek és az óceánok között Tájékozódás a földrajzi fokhálózat segítségével Tájékozódási gyakorlat a földrajzi fokhálózat segítségével Európa fekvése a Földön Hazánk helye Európában Az éghajlat és az éghajlati övezetek Az éghajlatot alakító tényezők A mérsékelt övezet éghajlatai gömbhéjak, levegőburok, vízburok, kőzetburok, köpeny, földmag Kontinensek, óceánok óceán, tenger, A viszonylagos földrajzi fekvés meghatározásának folyamata földrajzi fokhálózat, nevezetes szélességi, hosszúsági körök földgömb, földrajzi szélesség, földrajzi hosszúság A tényleges földrajzi fekvés meghatározása Információszerzés önálló ábraelemzéssel Irányított információgyűjtés ismeretterjesztő irodalomból.. Földszerkezeti modell bemutatása. V-részletek bemutatása a Föld belső szerkezetéről. Földrészek és óceánok megkeresése különböző méretarányú,és tartalmú térképeken. Tájékozódási gyakorlatok a földgömbön (tanulói földgömbök). Világtérkép kirakása különböző vágatú mozaikokból. 43

Magyarország nagytájai (Az alföldek és a dombságok, hegységek) Budapest földrajzi jellemzői Lakóhelyünk földrajzi jellemzői tényleges földrajzi fekvés, viszonylagos földrajzi fekvés Észak-, Dél-, Kelet-, Közép-, Nyugat-Európa, Földközi-, Jeges- Fekete, Urál hegység természetföldrajzi, politikai (közigazgatási határ, Magyarország határai nép, haza, nemzetmagyarság, nemzeti kisebbség éghajlat, éghajlati övezetek, éghajlati térképek, Az éghajlat változása az Egyenlítőtől való távolodással; éghajlatot alakító tényezők, éghajlati diagram; A topográfiai térképvázlatok készítésének módja. Az információszerzés módszereinek bemutatása az elektronikus médiából Földgömbi gyakorlatok a tanulói földgömbön. Földgömbi bemutatások demonstrációs földgömbbel. Utazás a térképencsoportmunkában. Helymeghatározási gyakorlatok a fokhálózat segítségével különböző méretarányú földgömbökön és térképeken. A tényleges és a viszonylagos földrajzi fekvés megállapításának gyakorlása. A térképvázlatokba való bejelölés gyakorlása. Képbemutatás Európa és 44

Az éghajlat változása az óceánoktól való távolodással; A szárazföld és az óceán / tenger eltérő mértékű felmelegedése Budapest nevezetességei A főváros kialakulásának folyamata a Kárpát-medence különböző részeiről. Csoportos információgyűjtés éghajlati térképekről. Az éghajlati övezetek jellemzése, felismerésük az éghajlatukra vonatkozó információk alapján. Modellkísérlet bemutatása (a gömbszerű Föld felmelegedése). Lényegkiemelés a TK-i szövegből. Éghajlati diagramok, leolvasása. Éghajlati diagram készítése adatsorból. A vázlatírás technikája. Helymeghatározási gyakorlatok. A tájleírás módszerének bemutatása. A hegységek rendszerezése 45

különböző szempontok alapján A felszín modellezése homokasztalon térképi információk alapján, tanári irányítással. Idegenvezetői játék (Budapest nevezetességei, fontos intézményei). Könyvtári források használata Leírások és versrészletek, gyűjtése a fővárosról. Összehasonlításra alkalmas képek bemutatása a főváros múltjából és jelenéből. Előzetes feladat: Feladatlapos szemlélődés a lakóhely környékén. A tanulmányi séta során szerzett ismeretek rendszerezése feladatlap segítségével (MF.). A lakóhely és környéke terepasztalii 46

modelljének elkészítése (csoportmunka). Előzetes feladat: Feladatlap kiadása a tanulóknak tanulmányi sétához. A lakóhely és környéke térképének bemutatása. V. Év eleji ismétlés, év végi összefoglalás 5 47

Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája 4. A továbblépés feltételei A tanuló legyen képes a természeti formák, élőlények, egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak összegzésére és ismertetésére, tudjon tanári irányítással egyénileg és csoportban dolgozni, legyen képes az élő és élettelen világ ok-okozati összefüggéseinek felismerésére, példákkal történő illusztrálására, használja megfelelő biztonsággal a szaknyelvet és az önálló ismeretszerzés megismert technikáit ismerje a térkép ábrázolásmódja és a valóság közötti kapcsolatot, a térkép jelkulcsának használatával igazodjon el elemi szinten Magyarország domborzati-vízrajzi, közigazgatási és egyszerű tematikus térképein, ismerje az időjárási elemek területi, időbeli változásai közötti összefüggéseket, fogalmazza meg, milyen az aktuális időjárás, tudjon különbséget tenni az időjárás és az éghajlat között, ismerje hazánk éghajlatának jellemzőit, ismerje fel a legfontosabb felszínformákat a valóságban és a térképen, ismerje fel leírásból, jellemző álló- vagy mozgóképről hazánk nagytájait. Értse a felszínük kialakulásában résztvevő folyamatok egymásutániságát, összhatását, tudjon példákat mondani a haza nagytájak természeti-társadalmi-környezeti értékeire, legyen képes felismerni, megnevezni és jellemezni az őszi és a tavaszi kertben megismert élőlényeket, 48

Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája ismerje és hasznosítsa a gyümölcs- és zöldségfélék táplálkozásban betöltött szerepét, fogyasztásuk egészségügyi szabályait, tudja, hogy a kert élőlényei környezetükkel és egymással szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban élnek, ismerje az ember természetformáló munkáját a kultúrnövények kialakulásának és az állatok háziasításának folyamatában, ismerje fel és tudja jellemezni a megismert házi- és ház körül élő állatok küllemét, testfelépítését, életmódját és az emberhez való kapcsolatát, ismerje a háziállatok tenyésztésének célját és az egészséges állattartás ismérveit, rendelkezzen a növényi és állati termékek fogyasztásának elemi egészségügyi ismereteivel és gyakorlatával, sajátítsa el és használja a mindennapi életében a helyes fogyasztói magatartás ismereteit, törekedjen a kulturált és emberséges állattartás, valamint az állatvédelmi szabályok betartására, ismerje fel a környezetében tapasztalható környezetkárosító tevékenységeket, folyamatokat, értse és tudja, hogy élő és élettelen környezetének állapotáért ő is sokat tehet. 5. Tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elve szakmai korrektség, korosztálynak megfelelő nyelvezet, megjelenés színes, vonzó, motiváló hatású, koordináltság más tantárgyakkal tankönyvcsalád, tartós, praktikus kivitel, elfogadható anyagi teher, segédanyagok (munkafüzet, feladatgyűjtemény, gyakoroltató kötet, ) megléte. 49

Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája 6. Az értékelés alapgondolatai: Értékelési szempontok: A tanulók - elsajátították-e a legfontosabb tényeket, fogalmakat, szabályokat? - felismerik-e a jelenségeket, változásokat, kölcsönhatásokat, kölcsönható partnereket? - felismerik-e az azonosságot, a hasonlóságokat, különbözőségeket? - tudnak-e adott tulajdonságok alapján csoportosítani, illetve a megadott csoportoknál felismerik-e a halmazképző szempontokat? - miként tudnak megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket irányítással, később önállóan elvégezni, ezek eredményeit rögzíteni, tapasztalataikról beszámolni? - milyen szinten tudják a feladatokat értelmezni és megoldani? - tudják-e ismereteiket, képességeiket alkalmazni? Értékelési formák: - Az önálló és közös tanulói tevékenységek (megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés, felismerés, megállapítás, összehasonlítás, következtetés, elemzés, ) alapján történő minősítés. - Szóbeli számonkérés. - Írásbeli munkák ellenőrzése, értékelése (munkafüzet, feladatlap, témaközi és témazáró dolgozat). - Az órán kívüli adatgyűjtések, kutatások minősítése. 50

Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája 3.Tanmenetjavaslat A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztéséhez, a természetismeret tantárgy 5. osztályban való tanításához A tantárgy heti óraszáma 2 óra Az összes feldolgozási idő 74 óra Ebből: Óratípusok szerint Ebből 36 óra a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésére épül Bevezető óra: Új ismereteket feldolgozó óra: 50 3 51

Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája Mérések, vizsgálódások: 6 Ismétlő, rendszerező óra: 10 Ellenőrző óra: 5 Témája szerint Tájékozódás a térképen, térképismeret: 11 Az időjárás és az éghajlat: 13 Élő és élettelen környezetünk: 17 A földfelszín változása: 11 52

Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája Az ember és környezetének kapcsolata a településeken: Év végi rendszerező óra: 17 5 Óra Tananyag Fogalmak Folyamatok összefüggések Képesség- és készségfejlesztés tevékenységei eszközei I. Tájékozódás a térképen, térképismeret 1. Bevezető óra A miniszter tanácsadói kooperatív tanulás A tanulással kapcsolatos problémák összegyűjtése, a nehézségek okainak közös keresése, megoldási javaslatok készítése csoporton belüli együttműködéssel Kooperatív tanulás véleményvonal kerekasztal, csoportszóforgó, kupaktanács megbeszélés Mit tanultunk a 53

Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája természetről? videó- motivációs céllal. Tudnivalók a Tk. És Mf. használatával 2-3. Helyünk az univerzumban Helyünk az univerzumban: Az univerzum felépítésének lényege, s az ember helye ebben az univerzumban feladatok egyéni megoldása, kooperatív tanulás rajzpapír, rajzeszközök, képek, ábrák a Naprendszerről csoportmunkában, taneszköz megbeszélés, beszélgetőkör modellkészítés 4-5. A mérés A térképi ábrázolás módja SI, alapmennyiségek, méretarány, vonalas mérték Távolságmérés, vonalmérték készítése videó vonalzó körző térkép Irány és távolság meghatározása Világtájak, keresőhálózat A hosszúság mértékegységei közötti feladatlap 54

Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája átváltás gyakorlása. Földrajzi helymeghatározás a keresőhálózattal térkép 6. A mágnesség Mágneses mező, Kísérlet mágneses játékok Mivel lehet kölcsönhatásban a mágneses mező? Mágneses kölcsönhatás A mágneses vonzás kimutatása A mágneses mező szemléltetése mágnesrúd vasgolyó vasreszelék Mely anyagok lépnek kölcsönhatásba a mágnessel? vas, nikkel, kobalt, fa, üveg, papír, alumínium A Földnek is van mágneses mezője A mágneses kölcsönhatás megnyilvánulása a vonzásban, vagy taszításban Mágnese pólusok (É-D) Vonzás, taszítás, természetes és állandó mágnes, a Föld mágnese mezője Mi az oka a mágneses mezőbe helyezett vas és acél eltérő viselkedésének, a mágneses mező hatásának megszűnése után. Kísérlet: Mágneses vonzás és taszítás bemutatása. mágnesrudak vastárgyak fóliák kísérletek könyve 55

Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája 8. Az iránytű története Iránytű, tájoló feladatok egyéni megoldása, kooperatív tanulás csoportmunkában Kísérlet: Mágnesrúd felfüggesztése az É-D irány szemléltetése iránytű készítése acéltűből iránytű és tájoló használata mágnesrúd fonal varrótű, tálka, víz különböző iránytűk, tájolók 9. Domborzat és a vizek ábrázolása domborzat tengerszint feletti magasság felszínformák főfolyó mellékfolyó csatorna jele A magassági számok és a színek szerepe a térképen, ennek értelmezése. Magassági számok leolvasása, értelmezése. Jobb és baloldali mellékfolyók keresése, gyakorlás. Magyarország domborzati térképe, diaképek a felszínformákról 10. Mérések, vizsgálódások a természetben Hétpróbázoo Egyéni és csoportfeladatok feladatlapok Állatvédelem 56

Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája 5. évfolyam TÉMANAPJA: Vadaspark 11. Ellenőrző óra Feladatlap kitöltése II. Az időjárás és az éghajlat 12-13. Mérések A hőmérséklet A testek hőmérsékletváltozása hőmérséklet hőmérsékletváltozás hőmérő hőmérsékleti skálák A Kelvin és a Celsius skála közötti kapcsolat Kísérletek: Víz és levegő hőmérsékletének mérése Táblázatok, grafikonok elemzése Különböző típusú hőmérők feladatok egyéni megoldása, kooperatív tanulás csoportmunkában 57