WP 8. munkacsoport Indító megbeszélés. 2013. szeptember 30. (v1.2)



Hasonló dokumentumok
SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram

Népegészségügyi fókuszú alapellátásszervezési

PR, marketing-kommunikációs, médiatervezési, médiavásárlási, nyomdai, rendezvényszervezései és kreatív feladatok megvalósítása.

EGÉSZSÉGSZERVEZÉS FEJLESZTÉSEI A GYAKORLATI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT PROJEKT

hatályos:

A háziorvosi rendszer megújításának eszközei a svájci alapellátás fejlesztését szolgáló programban

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban

Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről

Segéd-egészségőrök szerepe az alapellátás-fejlesztési Modellprogramban

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

A szűrés hatékonyságának növelése- a családorvosok hatáskörének fejlesztésével

A szűrés hatékonyságának növelése- a családorvosok hatáskörének fejlesztésével

A ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8)

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Kommunikációs és változásmenedzsment terv

Felnőtt háziorvosi praxisok indikátorainak továbbfejlesztése meglevő adatvagyon intenzívebb hasznosítása révén

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Önértékelési rendszer

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP B

Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

1. SZEKCIÓ RÉSZLETES PROGRAMJA 1. sz. melléklet

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

Tevékenység Dokumentum Megjegyzés. partnerlista, elérhetőségek tájékoztató levél ( ), kapcsolatfelvétel

A BELLA PROGRAM SZEGEDI ADAPTÁCIÓJA

TÁMOP / Felkészülés a referencia-intézményi feladatokra a Than Károly Ökoiskolában. Kritériumrendszer

Dr. Dózsa Katalin, Bóta Ákos, Bálity Csaba, Merész Gergő, Dr. Sinkó Eszter

EFOP praxisközösségi feladatok

A teljeskörű önértékelés célja

Indikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13.

A Modellprogram egészségpolitikai értékelése, a kiterjesztés költségei

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel.

Az első teljesítményértékelési jelentés ( )

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM Tartalma

Részvételi felhívás az SH/8/1 sz, a Svájci-Magyar Együttműködési program keretében megvalósuló

Összefoglaló a II. Országos Szaktanácsadói Konferencia programjáról

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

VASTAGBÉLSZŰRÉS CSONGRÁD MEGYÉBEN TÁMOP A-13/ PROJEKT

PHR Egészségjelentések szakpolitikai döntéshozatalra gyakorolt hatásának felmérésre című Európai Uniós projekt előzetes eredményei

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP A-12/

Az AVIR eredményei és továbbfejlesztésének irányai

TÁMOP Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP B

Szy Ildikó DEMIN 2014.

Aktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései. Dr. Kissné Dr. Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője

Jó ez nekem? az akkreditációs standardokkal szerzett első tapasztalatok. XXIX. Betegbiztonsági Fórum június 12.

TÁMOP C-12/1/KONV

Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Minőségcélok és tevékenységek Magyarországon, a GYEMSZI Minőségügyi Főosztály tevékenysége. Dr. Kárpáti Edit

III. évfolyam projektmunka: Betegek terápiás nyomonkövetése együttműködésben a háziorvossal december 5.

TÁMOP /A RÉV projekt

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A számú pályázat alapján

A szakmai irányelvek jelentősége, szerepe

Munkaköri leírás. Projektmenedzser. TÁMOP B Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. A projektvezető szerepe és feladata

Az alapellátás-fejlesztés tapasztalatai, az alapellátás-fejlesztés jövője

Javaslat. az egészségügyi technológiák egységes életciklus-eseményrendszerének

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Tevékenység Dokumentum Megjegyzés. elérhetőségek. tájékoztató levél ( ), kapcsolatfelvétel. Megrendelés Megrendelő a jó gyakorlat kiválasztása

A jelentés a Véglegesítés projektszakasz (2009. november február 8.) eseményeinek összefoglalását tartalmazza.

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Molnár Attila Az EGVE jelölt elnöke

A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP /1

Nemzetközi és hazai HRH projektek. Dr. Eke Edit Girasek Edmond

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei

Dokumentum: Operatív javaslatok

Készítette: Leiter Xavéria pályázati szakreferens

Az antibiotikum alkalmazással kapcsolatos tevékenységek az EFOP Az egészségügyi ellátórendszer szakmai-módszertani fejlesztése projektben

STRUKTURÁLT BETEGOKTATÁS BEVEZETÉSE ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSE DIABETOLÓGIAI OSZTÁLYON

Támogatott pályázók tapasztalatai. - tapasztalatok cseréjét támogató stratégiai partnerségek

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához

OM azonosító: INTÉZKEDÉSI TERV. (Az intézményi tanfelügyelet eredményeire épülő terv) 1. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság

Teljesítménymérés a műszaki felsőoktatásban

Munkakörelemzés a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

A Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú

Az ellátás szakmai megfelelősége, biztonsága, minősége az integráció tükrében Dr. Margitai Barnabás

OEFI Ritka Betegség Központ

SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM

A Kar FEUVE rendszere

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

Összekapcsolt adatok alkalmazhatósága a kistérségi egészségfejlesztési tevékenység során

KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV

AZ INKONTINENCIA ESZKÖZEI ÉS A HÁZIORVOS. Dr. Füredi Gyula Országos Alapellátási Intézet

Tehetséggondozó munka a szakszolgálati működésben Dr. Nochtáné Bakonyi Erika tehetséggondozó koordinátor

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Belső és külső kommunikáció standard

Az Országos Közegészségügyi Intézet IT fejlesztései

JAK -Járó Kontrolling

TANTÁRGYLEÍRÁS. BSc Sport-és rekreációszervező. Dr.Chaudhuri Sujit. Dr.Chaudhuri Sujit, Széles József

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS

6728 Szeged, Bajai út 14. Postafiók:

Szabályozók felülvizsgálata Ellenőrzési-mátrix

A praxisközösségi működés eredményei Romák körében

FIRECE PROJEKT bemutatása

AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÉS A PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

Átírás:

WP 8. munkacsoport Indító megbeszélés 2013. szeptember 30. (v1.2)

WP 8. feladata az MT szerint A program célkitűzése, hogy a kormány az egészségpolitikai programalkotásban tudja hasznosítani a kapott eredményeket, ami által: a háziorvosok és az alapellátás napi működése felülírásra kerül; az orvos és szakdolgozó képzésben is meghozza a szükséges váltást; az egészségügyi és szociális ellátórendszer ma még fájóan hiányzó kapcsolódására rávilágítva, alkalmat nyújt új modellek kidolgozásra. 2

WP 8.2 Praxisok működésének, működtetésének értékelése Az értékelés kiterjed a praxisközösségek tevékenységének és működésének minden aspektusára: szervezeti, szervezési, koordinációs, adatforgalmi, jelentési, kommunikációs, szakmai és társadalmi kapcsolatrendszer, alapszolgáltatások változása, többletszolgáltatások összetétele, mennyisége, minősége, fogadtatása stb. A modell finanszírozási és pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata az értékelés súlyponti részét képezi. 3

Szükséges feltételek és érintett szereplők Feltétel: Kész praxisközösségi eljárásrend, működési kézikönyv: októbertől életbe lép (Papp Magor állítása szerint). A 8.2 vezetője: Semmelweis Egyetem Közreműködők: a GYEMSZI MT szerint Véleményezők: a Debreceni Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a MÁOTE, a MAVE és az OEP Népegészségügyi koordinátorok bevonása javasolt. 4

WP 8.3 Egészségfejlesztési tevékenység értékelése A program keretében a praxisközösségek újszerű működésének központi eleme az egészségfejlesztés. Az egészségfejlesztési tevékenység értékeléséhez szükséges adatokat alapvetően a program monitorozása (WP 2.6) és a kutatási program (WP 7.) biztosítja. Az értékelés kiterjed: az egyes praxisközösségek által folytatott különböző egészségfejlesztési tevékenységek jellemzésére, a praxisközösség tagjainak önértékelésére ezekről a tevékenységekről, a lakosság attitűdjének, véleményének felmérésére. Az értékelés részét képezi annak vizsgálata is, hogy a lakosságnak az egészséggel kapcsolatos attitűdjének, viselkedésének változásában az egyes egészségfejlesztési tevékenységek mennyire voltak eredményesek. 5

Szükséges feltételek és érintett szereplők Feltétel: Az öt új egészségfejlesztési tevékenység szakmai tartalma, eljárásrendje: ezek egyelőre hiányoznak. A 8.3 vezetője: Debreceni Egyetem Közreműködők: a GYEMSZI, az OALI, az OEP és a Semmelweis Egyetem MT szerint Véleményezők: a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a MÁOTE és a MAVE Népegészségügyi koordinátorok bevonása javasolt. 6

WP 8.4 Szakmapolitikai javaslat a háziorvosi alapellátás fejlesztésére Tervek alapján többféle felállást vizsgálunk (más más közreműködőket, illetve háttértámogatást nyújtva) és az értékelés paramétereit finomra állítva összegezzük, melyik típus ajánlható a politika számára. Az is elképzelhető, hogy stabilan eltérő típusok intézményesülhetnek a programot követően. 7

Szükséges feltételek és érintett szereplők Feltétel: Modellek megalkotása ezek részben megvannak, szakmai workshop keretében meg kell vitatnunk a javaslatot A 8.4 vezetője: Semmelweis Egyetem Közreműködők: a GYEMSZI, az OALI, az OEP MT szerint Véleményezők: a Debreceni, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a MÁOTE és a MAVE 8

Az egyes szereplőkre vonatkoztatott megfigyelések típusai (adatforrások) Szereplő Praxisok Praxisközösségek Betegek (populáció) Értékelők Megfigyelések típusai, adatforrások B300 OEP OALI részére küldött havi jelentés Beutalások (járó, fekvő adatok) OEP Kérdőív, interjúk a praxisok munkatársaival OALI részére küldött havi jelentés (praxisközösségi szereplők) Egészségi állapot felmérése WP 7 alapján Életmód tanácsadás adatai Krónikus betegek gondozásának adatai Egészségfejlesztési közösségi programok adatai A környező ellátók észlelése a praxisközösségről Kérdőív, interjúk a praxisközösségi munkatársakkal (a definiált szerepek ellátásáról, a szervezet működéséről) B300 (háziorvosok normál működése) Alapállapot felmérés WP 7 alapján Új tevékenységekből fakadó változások [minden adat] 9

WP 8. jelentései, workshopjai a program folyamán Jelentés, értékelés Gyakoriság 8.2 Éves értékelési jelentés Évente 8.3 Egészségfejlesztési tevékenység 2. év utolsó né., 4. év második félév értékelése 8.4 Szakmapolitikai javaslat Félidő, zárás Egészség gazdaságtani értékelés Workshopok megszervezése a szakma számára Javaslatok a workshopok időpontjára? Záráskor 4 db 10

WP 8 és WP 2.6 szoros kapcsolata

A WP2.6 számára definiált feladat az MT szerint A praxisközösségek működését és teljesítményét folyamatosan monitorozzuk. A monitorozás kiterjed a praxisközösség szakmai, szervezési, gazdálkodási és elszámolási folyamataira, a nyújtott szolgáltatások minőségére és mennyiségére, belső és kapcsolatrendszerének és együttműködésének alakulására (önkormányzatok, kisebbségi és civil szervezetek, az ellátórendszer többi résztvevője), és az ellátott populáció visszajelzéseire és a működés egyéb szempontjaira (pl. humánerőforrás, szakdolgozói kapacitások biztosítása stb.). 12

A monitoring fő tartalmi jellemzői A monitoring a többlettevékenységekre fókuszál, de mérni kívánja azt is, hogy a praxisközösségi modell milyen hatást tesz az egyes praxisok alapműködésére. Többlettevékenység 1 Többlettevékenység 2 Többlettevékenység 3 Többlettevékenység 4 Többlettevékenység 5 Praxisok alapműködése Monitoringbeszámolók ( kontrollingjelentés ) Értékelésekhez, jelentésekhez hozzájárul 13

A monitoring során használt modell: a PC Monitor adaptálása praxisközösségekre Forrás: Kringos et al. (2010) 14

Az eredeti PC Monitor modell Forrás: Kringos et al. (2010) 15

A praxisközösségek irányítása (governance) Praxisközösségi megbeszélések, értekezletek A praxisközösségi koordinátor szerepe Döntéshozatali mechanizmusok (előkészítés, megvitatás, döntés alkalmazott technikái) A praxisközösségek által megvalósított további tevékenységek Helyi érintettek bevonása a praxisközösségi modell irányításába 16

A praxisközösségek gazdálkodása (economy) A praxisközösségi funkciók beruházási kiadásai és működési költségei (teljes költség szemlélet) Az egyes önálló praxisok működésének becsült költségei (elkülönítve az alapműködéshez és a praxisközösségi funkciókhoz kapcsolódó költségeket) Munkavállalókkal kapcsolatos mutatók (alkalmazottak száma, munkaideje, javadalmazása) Ha a későbbiekben a modell(ek)ben több finanszírozási technika is kipróbálásra kerül, akkor ezeket specifikusan is vizsgálhatjuk. 17

A praxisközösségi tagok képzése, fejlesztése (workforce development) Képzésben töltött idő A képzések hasznossága (képzés után és később mérve) Help desk igénybevétele, ennek észlelt hasznossága (projekten belüli kommunikáció) A praxisközösségi munkavállalók kompetenciáinak megítélése (a praxisok, illetve a betegek oldaláról) 18

Hozzáférés (access to PC services) Elérhetőség, rendelkezésre állás változása (térben, időben) Vizitek száma (típusonként, szereplőnként) Elért lakosság arányának változása Az elérés és igénybevétel különbségei társadalmigazdasági jellemzők mentén 19

Az ellátás folytonossága (continuity of care) Beteginformációk rendelkezésre állása (erekordok) és az információ felhasználása E egészségügyi eszközök otthoni használata Állapotfelmérés, szűrés, kockázatértékelés és kiszűrt betegek gondozása OEP háziorvosi indikátorrendszere + projektindikátorok Mobilitás a bejelentkezett betegek körében (mozgás praxisközösségen belül, illetve kívül) 20

Az ellátási folyamat koordinációja (coordination of care) Beutalási arányok változása A betegek utókövetése a praxisközösségi alkalmazottak által Praxisközösségi egyeztetések az ellátási folyamatról (kb. helyi protokollok fejlesztése, karbantartása) Egyeztetések a szakellátókkal az ellátási folyamatról, a szakellátók véleménye 21

Az ellátás teljeskörűsége (comprehensiveness of care) A praxisközösségben rendelkezésre álló eszközök és azok használata Definitív ellátás nyújtásának képessége A háziorvosi kompetenciakörbe tartozó ellátásokat hogyan teljesítik (pl. népegészségügyi szűrések végrehajtásának aránya) A betegek a felmerülő problémáikkal milyen arányban, mikor fordulnak a praxisközösséghez (pl. terhességi gondozásba vétel medián ideje) 22

Az ellátás minősége (quality of care) Gyógyszerelés, antibiotikumok használata Elkerülhető kórházi kezelések előfordulása Egészségi állapot determinánsai (testsúly, vérnyomásértékek, vércukorszintek, ) Szűrési arány, átoltottság Az ellátási minőség dimenzióban alapvetően outcome indikátorokat alkalmazunk, a folyamat minőségét (megfelelőségét) mérő indikátorok más dimenziókban 23 szerepelnek. (A fenti lista a PC Monitor adaptálása során változhat.)

Az ellátás hatékonysága (efficiency of care) Az ellátórendszer igénybevételi adatai Kasszahatások Az egészség gazdaságtani értékelés számára további alábontások is hasznosak, illetve szükségesek lesznek: pl. az értékek arra a TAJ listára, akik x tevékenységben részt vettek. 24

Méltányosság (equity in health) Valamennyi fenti dimenzióban megjelenik, az egyes dimenziók és indikátorok szintjén értelmezhető különbségek mérséklése a cél. (A PC Monitor adaptálásával kapcsolatos megjegyzés: a modellt eredetileg alapellátási rendszerek nemzetközi összehasonlítására alakították ki, így az egyes dimenziók tartalma az adaptáció során változhat.) 25

A monitoringbeszámolók címzettjei Elsődleges címzettek: Praxisközösségek, praxisok tagjai Cél a visszacsatolás a működésről Kérdés: praxisközösségen belül minden monitoringadat mindenki számára nyitott??? Másodlagos címzettek: Projekt előrehaladását értékelők szakmai vezetés Értékeléseket, jelentéseket készítők Cél a modell megfelelőségének értékelése 26

Adatforrások Adatforrás Gyakoriság 2.2 OALI adatgyűjtés Havi Projektköltségvetés Negyedévente (?) 5.4, 6.3 Help desk működése Negyedévente (?) 2.6 Helyszíni látogatások: a praxisközösségek tagjai Negyedévente 2.6 Betegelégedettségi felmérés (?) Negyedévente / Félévente / Évente (?) Praxisközösségi szoftver Havi, bevezetést követően 7.2 Alapállapot felvétel (+ egészségi állapotfelmérés) 3. és utolsó negyedév (eg. állapotfelmérés folyamatos) 7.3 7.4. OEP jelentések (háziorvosi indikátorrsz., B300, járó, Havi fekvő, otthonápolás, a kasszahatások későbbi elemzésének igénye miatt minden kasszára kiterjed) 7.5 Többletszolgáltatások, eredményesség felmérése Első félév, utolsó negyedév 27

Jelentések és értékelések a projekt folyamán Jelentés, értékelés Gyakoriság 2.6 Monitoringjelentés Negyedéves (?) 4.6 Javaslat a tapasztalatok alap és szakképzésbe való Záráskor beépítésébe 8.2 Éves értékelési jelentés Évente 8.3 Egészségfejlesztési tevékenység értékelése 2. év utolsó né., 4. év második félév Egészség gazdaságtani értékelés Záráskor 8.4 Szakmapolitikai javaslat Félidő, zárás Hogyan járulhat hozzá a monitoring a többi jelentés, értékelés elkészüléséhez? 28

Teendők 1. Hiányzó szakmai anyagok véglegesítése (praxisközösségek eljárásrendje, 5 egészségfejlesztési tevékenység kidolgozása csak részben vannak meg) A monitoring kereteinek megvitatása és elfogadása További igények jelzése a monitoring felé Az adatgyűjtések összehangolása: Ideális a szereplők adminisztratív terhelése szempontjából az, ha a praxisoktól és a praxisközösségektől a negyedéves interjúkon, kérdőíveken kívül más adatot nem kell a monitoringnak gyűjtenie Kiemelt feladat az OALI adatgyűjtés és a monitoring összehangolása 29

TEENDŐK Teendők 2. 2. WP 8. költségvetésének pontosítása feladatonként Érintett szereplők véglegesítése A monitoring beszámolókban alkalmazott indikátorok pontos meghatározása 1) PC Monitor indikátoraiból kiindulva ÉS 2) egészségfejlesztési tevékenységek protokolljaiból kiindulva Beszámolási naptár összeállítása (adatgyűjtésre, adattovábbításra vonatkozó határidők, felelősségek) 30

Határidők Feladatok (WP 2.6) Határidő 1. Visszajelzés a monitoring koncepciójáról 2013. Október 7. 2. Első javaslat a monitoring rendszerre 2013. Október 18. 3. Praxisközösségi koordinátorokkal és népegészségügyi koordinátorokkal való megvitatás 2013. Október 30. (?) 4. A monitoring tesztelése 2013. November 5. Monitoring indítása 2013. December Feladatok (WP 8.) 1. OALI részére küldött havi jelentések együttes meghatározása, véglegesítése Határidő 2013. Október 30. 2. interjúk, kérdőívek összeállítása 2013. Október 30. 3. WP 8. költségvetésének pontosítása feladatonként 2013. December 31