WP 8. munkacsoport Indító megbeszélés 2013. szeptember 30. (v1.2)
WP 8. feladata az MT szerint A program célkitűzése, hogy a kormány az egészségpolitikai programalkotásban tudja hasznosítani a kapott eredményeket, ami által: a háziorvosok és az alapellátás napi működése felülírásra kerül; az orvos és szakdolgozó képzésben is meghozza a szükséges váltást; az egészségügyi és szociális ellátórendszer ma még fájóan hiányzó kapcsolódására rávilágítva, alkalmat nyújt új modellek kidolgozásra. 2
WP 8.2 Praxisok működésének, működtetésének értékelése Az értékelés kiterjed a praxisközösségek tevékenységének és működésének minden aspektusára: szervezeti, szervezési, koordinációs, adatforgalmi, jelentési, kommunikációs, szakmai és társadalmi kapcsolatrendszer, alapszolgáltatások változása, többletszolgáltatások összetétele, mennyisége, minősége, fogadtatása stb. A modell finanszírozási és pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata az értékelés súlyponti részét képezi. 3
Szükséges feltételek és érintett szereplők Feltétel: Kész praxisközösségi eljárásrend, működési kézikönyv: októbertől életbe lép (Papp Magor állítása szerint). A 8.2 vezetője: Semmelweis Egyetem Közreműködők: a GYEMSZI MT szerint Véleményezők: a Debreceni Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a MÁOTE, a MAVE és az OEP Népegészségügyi koordinátorok bevonása javasolt. 4
WP 8.3 Egészségfejlesztési tevékenység értékelése A program keretében a praxisközösségek újszerű működésének központi eleme az egészségfejlesztés. Az egészségfejlesztési tevékenység értékeléséhez szükséges adatokat alapvetően a program monitorozása (WP 2.6) és a kutatási program (WP 7.) biztosítja. Az értékelés kiterjed: az egyes praxisközösségek által folytatott különböző egészségfejlesztési tevékenységek jellemzésére, a praxisközösség tagjainak önértékelésére ezekről a tevékenységekről, a lakosság attitűdjének, véleményének felmérésére. Az értékelés részét képezi annak vizsgálata is, hogy a lakosságnak az egészséggel kapcsolatos attitűdjének, viselkedésének változásában az egyes egészségfejlesztési tevékenységek mennyire voltak eredményesek. 5
Szükséges feltételek és érintett szereplők Feltétel: Az öt új egészségfejlesztési tevékenység szakmai tartalma, eljárásrendje: ezek egyelőre hiányoznak. A 8.3 vezetője: Debreceni Egyetem Közreműködők: a GYEMSZI, az OALI, az OEP és a Semmelweis Egyetem MT szerint Véleményezők: a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a MÁOTE és a MAVE Népegészségügyi koordinátorok bevonása javasolt. 6
WP 8.4 Szakmapolitikai javaslat a háziorvosi alapellátás fejlesztésére Tervek alapján többféle felállást vizsgálunk (más más közreműködőket, illetve háttértámogatást nyújtva) és az értékelés paramétereit finomra állítva összegezzük, melyik típus ajánlható a politika számára. Az is elképzelhető, hogy stabilan eltérő típusok intézményesülhetnek a programot követően. 7
Szükséges feltételek és érintett szereplők Feltétel: Modellek megalkotása ezek részben megvannak, szakmai workshop keretében meg kell vitatnunk a javaslatot A 8.4 vezetője: Semmelweis Egyetem Közreműködők: a GYEMSZI, az OALI, az OEP MT szerint Véleményezők: a Debreceni, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a MÁOTE és a MAVE 8
Az egyes szereplőkre vonatkoztatott megfigyelések típusai (adatforrások) Szereplő Praxisok Praxisközösségek Betegek (populáció) Értékelők Megfigyelések típusai, adatforrások B300 OEP OALI részére küldött havi jelentés Beutalások (járó, fekvő adatok) OEP Kérdőív, interjúk a praxisok munkatársaival OALI részére küldött havi jelentés (praxisközösségi szereplők) Egészségi állapot felmérése WP 7 alapján Életmód tanácsadás adatai Krónikus betegek gondozásának adatai Egészségfejlesztési közösségi programok adatai A környező ellátók észlelése a praxisközösségről Kérdőív, interjúk a praxisközösségi munkatársakkal (a definiált szerepek ellátásáról, a szervezet működéséről) B300 (háziorvosok normál működése) Alapállapot felmérés WP 7 alapján Új tevékenységekből fakadó változások [minden adat] 9
WP 8. jelentései, workshopjai a program folyamán Jelentés, értékelés Gyakoriság 8.2 Éves értékelési jelentés Évente 8.3 Egészségfejlesztési tevékenység 2. év utolsó né., 4. év második félév értékelése 8.4 Szakmapolitikai javaslat Félidő, zárás Egészség gazdaságtani értékelés Workshopok megszervezése a szakma számára Javaslatok a workshopok időpontjára? Záráskor 4 db 10
WP 8 és WP 2.6 szoros kapcsolata
A WP2.6 számára definiált feladat az MT szerint A praxisközösségek működését és teljesítményét folyamatosan monitorozzuk. A monitorozás kiterjed a praxisközösség szakmai, szervezési, gazdálkodási és elszámolási folyamataira, a nyújtott szolgáltatások minőségére és mennyiségére, belső és kapcsolatrendszerének és együttműködésének alakulására (önkormányzatok, kisebbségi és civil szervezetek, az ellátórendszer többi résztvevője), és az ellátott populáció visszajelzéseire és a működés egyéb szempontjaira (pl. humánerőforrás, szakdolgozói kapacitások biztosítása stb.). 12
A monitoring fő tartalmi jellemzői A monitoring a többlettevékenységekre fókuszál, de mérni kívánja azt is, hogy a praxisközösségi modell milyen hatást tesz az egyes praxisok alapműködésére. Többlettevékenység 1 Többlettevékenység 2 Többlettevékenység 3 Többlettevékenység 4 Többlettevékenység 5 Praxisok alapműködése Monitoringbeszámolók ( kontrollingjelentés ) Értékelésekhez, jelentésekhez hozzájárul 13
A monitoring során használt modell: a PC Monitor adaptálása praxisközösségekre Forrás: Kringos et al. (2010) 14
Az eredeti PC Monitor modell Forrás: Kringos et al. (2010) 15
A praxisközösségek irányítása (governance) Praxisközösségi megbeszélések, értekezletek A praxisközösségi koordinátor szerepe Döntéshozatali mechanizmusok (előkészítés, megvitatás, döntés alkalmazott technikái) A praxisközösségek által megvalósított további tevékenységek Helyi érintettek bevonása a praxisközösségi modell irányításába 16
A praxisközösségek gazdálkodása (economy) A praxisközösségi funkciók beruházási kiadásai és működési költségei (teljes költség szemlélet) Az egyes önálló praxisok működésének becsült költségei (elkülönítve az alapműködéshez és a praxisközösségi funkciókhoz kapcsolódó költségeket) Munkavállalókkal kapcsolatos mutatók (alkalmazottak száma, munkaideje, javadalmazása) Ha a későbbiekben a modell(ek)ben több finanszírozási technika is kipróbálásra kerül, akkor ezeket specifikusan is vizsgálhatjuk. 17
A praxisközösségi tagok képzése, fejlesztése (workforce development) Képzésben töltött idő A képzések hasznossága (képzés után és később mérve) Help desk igénybevétele, ennek észlelt hasznossága (projekten belüli kommunikáció) A praxisközösségi munkavállalók kompetenciáinak megítélése (a praxisok, illetve a betegek oldaláról) 18
Hozzáférés (access to PC services) Elérhetőség, rendelkezésre állás változása (térben, időben) Vizitek száma (típusonként, szereplőnként) Elért lakosság arányának változása Az elérés és igénybevétel különbségei társadalmigazdasági jellemzők mentén 19
Az ellátás folytonossága (continuity of care) Beteginformációk rendelkezésre állása (erekordok) és az információ felhasználása E egészségügyi eszközök otthoni használata Állapotfelmérés, szűrés, kockázatértékelés és kiszűrt betegek gondozása OEP háziorvosi indikátorrendszere + projektindikátorok Mobilitás a bejelentkezett betegek körében (mozgás praxisközösségen belül, illetve kívül) 20
Az ellátási folyamat koordinációja (coordination of care) Beutalási arányok változása A betegek utókövetése a praxisközösségi alkalmazottak által Praxisközösségi egyeztetések az ellátási folyamatról (kb. helyi protokollok fejlesztése, karbantartása) Egyeztetések a szakellátókkal az ellátási folyamatról, a szakellátók véleménye 21
Az ellátás teljeskörűsége (comprehensiveness of care) A praxisközösségben rendelkezésre álló eszközök és azok használata Definitív ellátás nyújtásának képessége A háziorvosi kompetenciakörbe tartozó ellátásokat hogyan teljesítik (pl. népegészségügyi szűrések végrehajtásának aránya) A betegek a felmerülő problémáikkal milyen arányban, mikor fordulnak a praxisközösséghez (pl. terhességi gondozásba vétel medián ideje) 22
Az ellátás minősége (quality of care) Gyógyszerelés, antibiotikumok használata Elkerülhető kórházi kezelések előfordulása Egészségi állapot determinánsai (testsúly, vérnyomásértékek, vércukorszintek, ) Szűrési arány, átoltottság Az ellátási minőség dimenzióban alapvetően outcome indikátorokat alkalmazunk, a folyamat minőségét (megfelelőségét) mérő indikátorok más dimenziókban 23 szerepelnek. (A fenti lista a PC Monitor adaptálása során változhat.)
Az ellátás hatékonysága (efficiency of care) Az ellátórendszer igénybevételi adatai Kasszahatások Az egészség gazdaságtani értékelés számára további alábontások is hasznosak, illetve szükségesek lesznek: pl. az értékek arra a TAJ listára, akik x tevékenységben részt vettek. 24
Méltányosság (equity in health) Valamennyi fenti dimenzióban megjelenik, az egyes dimenziók és indikátorok szintjén értelmezhető különbségek mérséklése a cél. (A PC Monitor adaptálásával kapcsolatos megjegyzés: a modellt eredetileg alapellátási rendszerek nemzetközi összehasonlítására alakították ki, így az egyes dimenziók tartalma az adaptáció során változhat.) 25
A monitoringbeszámolók címzettjei Elsődleges címzettek: Praxisközösségek, praxisok tagjai Cél a visszacsatolás a működésről Kérdés: praxisközösségen belül minden monitoringadat mindenki számára nyitott??? Másodlagos címzettek: Projekt előrehaladását értékelők szakmai vezetés Értékeléseket, jelentéseket készítők Cél a modell megfelelőségének értékelése 26
Adatforrások Adatforrás Gyakoriság 2.2 OALI adatgyűjtés Havi Projektköltségvetés Negyedévente (?) 5.4, 6.3 Help desk működése Negyedévente (?) 2.6 Helyszíni látogatások: a praxisközösségek tagjai Negyedévente 2.6 Betegelégedettségi felmérés (?) Negyedévente / Félévente / Évente (?) Praxisközösségi szoftver Havi, bevezetést követően 7.2 Alapállapot felvétel (+ egészségi állapotfelmérés) 3. és utolsó negyedév (eg. állapotfelmérés folyamatos) 7.3 7.4. OEP jelentések (háziorvosi indikátorrsz., B300, járó, Havi fekvő, otthonápolás, a kasszahatások későbbi elemzésének igénye miatt minden kasszára kiterjed) 7.5 Többletszolgáltatások, eredményesség felmérése Első félév, utolsó negyedév 27
Jelentések és értékelések a projekt folyamán Jelentés, értékelés Gyakoriság 2.6 Monitoringjelentés Negyedéves (?) 4.6 Javaslat a tapasztalatok alap és szakképzésbe való Záráskor beépítésébe 8.2 Éves értékelési jelentés Évente 8.3 Egészségfejlesztési tevékenység értékelése 2. év utolsó né., 4. év második félév Egészség gazdaságtani értékelés Záráskor 8.4 Szakmapolitikai javaslat Félidő, zárás Hogyan járulhat hozzá a monitoring a többi jelentés, értékelés elkészüléséhez? 28
Teendők 1. Hiányzó szakmai anyagok véglegesítése (praxisközösségek eljárásrendje, 5 egészségfejlesztési tevékenység kidolgozása csak részben vannak meg) A monitoring kereteinek megvitatása és elfogadása További igények jelzése a monitoring felé Az adatgyűjtések összehangolása: Ideális a szereplők adminisztratív terhelése szempontjából az, ha a praxisoktól és a praxisközösségektől a negyedéves interjúkon, kérdőíveken kívül más adatot nem kell a monitoringnak gyűjtenie Kiemelt feladat az OALI adatgyűjtés és a monitoring összehangolása 29
TEENDŐK Teendők 2. 2. WP 8. költségvetésének pontosítása feladatonként Érintett szereplők véglegesítése A monitoring beszámolókban alkalmazott indikátorok pontos meghatározása 1) PC Monitor indikátoraiból kiindulva ÉS 2) egészségfejlesztési tevékenységek protokolljaiból kiindulva Beszámolási naptár összeállítása (adatgyűjtésre, adattovábbításra vonatkozó határidők, felelősségek) 30
Határidők Feladatok (WP 2.6) Határidő 1. Visszajelzés a monitoring koncepciójáról 2013. Október 7. 2. Első javaslat a monitoring rendszerre 2013. Október 18. 3. Praxisközösségi koordinátorokkal és népegészségügyi koordinátorokkal való megvitatás 2013. Október 30. (?) 4. A monitoring tesztelése 2013. November 5. Monitoring indítása 2013. December Feladatok (WP 8.) 1. OALI részére küldött havi jelentések együttes meghatározása, véglegesítése Határidő 2013. Október 30. 2. interjúk, kérdőívek összeállítása 2013. Október 30. 3. WP 8. költségvetésének pontosítása feladatonként 2013. December 31