TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása
Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály e-mail cím: judit.nagy.h@ngm.gov.hu Azbesztmentes Jövőnkért! A Munkavédelem Jövőjéért! Konferencia 2015. május 13. Budapest
A munkafelügyeleti rendszer főbb változásai 1984. július 1. Megalakult az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMvF). Célja a munkavédelem irányítása, összehangolása, ellenőrzése. Országos hatáskörű szerv. 1987 A Főfelügyelőség hatásköre kibővült a munkaügyi ellenőrzéssel. Név: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 1994. január 1. Hatályba lépett a munkavédelmi törvény. Törvényi szintre emelte a munkavédelmi szabályozást. Név: Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség. A névváltozás oka annak hangsúlyozása, hogy a munkavédelem gyűjtőfogalom, melynek csak egyik ága az OMMF által felügyelt munkabiztonság. A munkavédelem másik ágának a munkaegészségügynek irányítási, felügyeleti funkciói az ÁNTSZ hatáskörében maradtak. 1997-2000 A területi felügyelőségek a munkaügyi központoknál működtek. 2000. január 1. Az OMMF-ben valósult meg a szakmai és funkcionális irányítás. 2006. január 1. Megalakultak a regionális felügyelőségek.
A munkafelügyeleti rendszer főbb változásai 2007. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlásának megfelelően a munkaegészségügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátása az ÁNTSZ-től az OMMF-hez került. Megszületett a munkabiztonság és munkaegészségügy pillérein nyugvó egységes munkavédelmi hatóság. 2007. november Létrejött az ingyenesen igénybe vehető munkavédelmi tanácsadó szolgálat. 2011. január 1. A területi felügyelőségek helyett a megyei kormányhivatalokban megalakultak a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervek. Funkcionális feladatok - kormányhivatalok vették át, Szakmai irányító szerv - OMMF maradt. 2011. december 1. OMFI beleolvadt: Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály. 2012. január 1. Létrejött a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. Az OMMF feladatait a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság vette át. Átszervezések - a feladatok átcsoportosítására került sor: regionális tanácsadó szolgálat tájékoztatási tevékenységét a Munkavédelmi Szakigazgatási Szervek vették át. 2014. december 31.Megszűnt a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. A Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály az ÁNTSZ OTHba került. Munkavédelmi és Munkaügyi Főosztály személyi állománya, valamint a szakmai irányítási feladatok ellátása a Nemzetgazdasági Minisztériumba került.
A munkafelügyeleti rendszer 2015. évi szervezeti változásai 1) Nemzetgazdasági Minisztérium Jogszabályi háttér Szervezeti felépítés Főbb feladatok 2) Az I. fokú munkavédelmi hatóság Jogszabályi háttér Szervezeti felépítés Feladatellátás
Nemzetgazdasági Minisztérium Jogszabályi háttér A Kormány, az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletben a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására 2015. 01. 01-től munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervét jelölte ki.
Nemzetgazdasági Minisztérium A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el: - a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek szakmai irányítását, továbbá - a munkavédelem nemzetgazdasági irányításával kapcsolatos feladatokat. A foglalkozás-egészségügyi szakterület irányítása az OTH-hoz került 2014. december 15-től Foglalkozás-egészségügyi kutatás, foglalkozási megbetegedések felismerésével, ellátásával kapcsolatos feladatok, foglalkozás-egészségügy szakmai irányítása, felügyelete, a foglalkozás-orvostan területén a szakorvosképzésnek, a kötelező továbbképzéseknek országos központi feladatai. A munkavédelmi hatósági jogkörök (ide értve a munkahigiénés hatósági feladatokat is) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterhez kerültek. A feladatok ellátása az NGM SzMSz-ben meghatározottak szerint Munkafelügyeleti Főosztályán történik.
Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti felépítés
Nemzetgazdasági Minisztérium Főbb feladatok ellátása Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (I.21.) NGM utasítás alapján a Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkárhoz tartozó Munkafelügyeleti Főosztály látja el a következő feladatokat:
Nemzetgazdasági Minisztérium A munkavédelmi felügyelőségek szakmai irányítása: törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági ellenőrzés lefolytatása; módszertani útmutatók kiadása; szakmai munka értékelése; képzések szervezése; ellenőrzési irányelv, hatósági ellenőrzési terv kiadása; országos célvizsgálati programok és akciók elrendelése, vizsgálati szempontrendszer kialakítása; munkahigiénés tevékenység feletti szakmai irányítás, foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában részvétel; informatikai rendszer működtetése;
Nemzetgazdasági Minisztérium A munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatok ellátása: Nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló jelentés elkészítése, Nemzeti Munkavédelmi Politika kialakításában részvétel; nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel; EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont feladatainak ellátása; a munkavédelmi információs rendszer működtetése; bizottsági, testületi tevékenységek különösen a szabványosítás, kémia biztonság területén;
Nemzetgazdasági Minisztérium Hatósági feladatok ellátása: szakértői engedélyezési feladatokat; előzetes szakhatósági állásfoglalás igazságügyi szakértői engedélyek kiadásához; munkabiztonság területén szakértői feladatokat végez; hatósági nyilvántartást vezet (Mvt. 83/A. (4); Mvt. 83/B ); elbírálja az elsőfokú közigazgatási döntések elleni jogorvoslati kérelmeket; felügyeleti jogkör gyakorlása; peres képviselet ellátása;
Nemzetgazdasági Minisztérium Egyéb feladatok: Munkavédelmi Bizottság titkársági feladatai; Munkavédelem és Biztonságtechnika folyóirat kiadása; munkavédelmi bírságpályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátása; az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésével és bejelentésével kapcsolatos feladatok; a Kijelölést Előkészítő Bizottság működtetése;
Az I. fokú munkavédelmi hatóság Jogszabályi háttér A kormányhivatalok belső integrációját megalapozó törvények: - az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény, - a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény jelentősen érintik a munkavédelmi ellenőrzés területi szervezeti rendszerét, az ellenőrzéssel kapcsolatos hatásköröket.
Az I. fokú munkavédelmi hatóság Szervezeti felépítés 2015. április 1: A munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervek megszűntek. A megyei szakigazgatási szervek feladatai a Kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztályai alatt működő Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztályaihoz kerültek. A kormányhivatalban egy-egy főosztály több korábbi szakigazgatási szerv, illetve törzshivatali főosztály feladatát látja el. Csökkent a vezetői szintek száma. (Általában a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek, Munkaügyi Központok és a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervek feladatai kerültek összevonásra.)
Az I. fokú munkavédelmi hatóság Feladatellátás A 2015. április 1-jén hatályba lépő módosítások következtében a munkavédelmi felügyelő feladatait, hatáskörét a munkavédelmi hatóság látja el, a feladatok változatlan megtartása mellett. Az ellenőrzés körében megszűnt a felügyelő önálló intézkedési hatásköre, ezzel együtt az önálló hatáskörű kiadmányozási joga. A szervezetet megillető hatáskör gyakorlója általános esetben a kormánymegbízott, így a közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntés kiadmányozására a kormánymegbízott jogosult.
Az I. fokú munkavédelmi hatóság A munkavállalók testi épségének, egészségének védelme szempontjából szükségesek egyes hatósági döntések, amelyeket az ellenőrzés helyszínén, azonnali intézkedésként kell meghozni. Ezek a Ket. 101. (5) és az Mvt. 84. (3) bekezdés alapján fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatók. Ezen azonnali hatállyal végrehajtandó intézkedések megtételére eddig a felügyelő volt jogosult. Az élet, testi épség és egészség védelme miatt az intézkedések gyorsaságának igénye, valamint a határidők tarthatósága indokolttá és szükségessé teszi, hogy a kormánymegbízott az őt megillető döntési és kiadmányozási jogot a munkavédelmi hatósági feladatokat a helyszínen ellátó kormánytisztviselőre delegálja. Annak érdekében, hogy az egységes jogalkalmazás érvényesüljön és a kiadmányozási jogkörök delegálása országosan minél egységesebben történjen, Dr. Czomba Sándor Munkaerőpiacért és Képzésért felelős Államtitkár úr a Miniszterelnökség útján megküldte a kiadmányozási jogkör delegálására vonatkozó javaslatát a kormánymegbízottak részére.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!