1 értesítés, tudósítás, tudatás; informál, értesít; informátor, tanító, értesítı. (Pallas Nagy Lexikon, IX. kötet). 1. felvilágosítás, tájékoztatás; hírközlés 2. értesülés, adat, hír, tájékoztatási anyag 3. hír, mat, nyelvt a kibernetika elméletében: az anyag tulajdonságainak visszatükrözıdése jel formájában; hír. (Bakos, 1973)
2 1. Az emberi kapcsolatok/viszonyok teljessége. 2. Bármely, önmagát állandósító-átörökítı emberi csoportosulás, amely többé-kevésbé adott földrajzi területhez köthetı, továbbá saját intézményeket és kultúrát birtokol. Ide tartoznak a modern nemzetállamok, de a törzsek is.
3 Information society vs információs társadalom Vajon nem nevezhetı-e eleve minden emberi társadalom információsnak? Nem, mert az információ közlése, fogadása, feldolgozása, tárolása, értelmezése és áramlása nem határozta meg egyik korábbi társadalmat sem annyira, mint a mait. A technológiai megközelítés szerint azért élünk információs társadalomban, mert a társadalmi együttélés minden területén elterjedtek és egyre fontosabb szerepet játszanak az információs- és kommunikációs technológiák, amelyek alapjaiban alakították át a társadalmak mőködését, beleértve a politikát, a gazdaságot, a kultúrát és a hétköznapi életet is. Hogyan jönnek létre ezek a technológiák; arra a célra voltak-e szánva, amire azután ténylegesen felhasználjuk ıket; hogyan terjednek el a társadalomban; milyen pozitív, illetve negatív attitődök nyilvánulnak meg velük kapcsolatban? Mennyi technológiától áll be minıségi változás a társadalmi együttélésben?
4 A foglalkozásszerkezeti és gazdasági megközelítésekszerint azért élünk információs társadalomban, mert a mezıgazdasági és az ipari korszakon túllépve ma már az információs szektor és az információs jellegő munkavégzés dominál a gazdaságban. Hogyan változott meg az iparban, illetve a szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak száma az elmúlt évtizedekben, és hogyan változott az általuk végzett munka, illetve az általuk birtokolt és alkalmazott tudás minısége? Megjelentek-e az úgynevezett információs munkakörök, központi szerepet tölt-e be a számítógép a termelésben? És kik a legfontosabb szereplıi, befektetıi ennek a világnak? Érezhetı-e a konvergencia azaz a távközlés, a média és a számítástechnika sokszor hangoztatott közeledése, egymásba olvadása? Mikor mondhatjuk azt, hogy a kapitalizmus logikája, termelési rendszere minıségileg megváltozott? A térszerkezeti megközelítés szerint azért élünk információs társadalomban, mert az információs technológiák használatának és a globalizációnak köszönhetıen egyre kevésbé meghatározó a fizikai tér szerepe, ma már hálózatok vesznek körbe minket, amelyek új keretet adnak a társadalmi folyamatoknak, például a termelésnek, az elosztásnak, a politizálásnak stb. Hogyan változnak meg az emberek térbeli kötıdése? Hálózati logikát követ-e a világ mőködése; létezik-e, kialakul-e globális társadalom? Mi a globális hálózatok belsı logikája: ki az, aki ezekhez tartozik, és miért? Milyen társadalmi, illetve gazdasági tıke kell a hálózatokba való belépéshez és a bennmaradáshoz? Milyen a hálózatok belsı kapcsolatrendszere, és abban mi a szerepe az új információs és kommunikációs technológiáknak?
5 A kulturális megközelítés szerint azért élünk információs társadalomban, mert globális, egyre inkább digitalizálódó médiakultúra vesz körül minket, ami az értelem- és jelentésadás elsıdleges forrásává válik és meghatározza életünk kereteit. Hogyan és miért, mitıl változott meg a média kulturális beágyazottsága? A legfontosabb változás e szerint a megközelítés szerint abban áll, hogy az információ korában a média kiemelt helyzetbe kerül, a társadalmi viszonyok egyik legfıbb meghatározójává válik. A médiakultúrán túl azon kívül is létezik-e élet? A jelek csalóka játéka milyen viszonyban van a valósággal? Manuel Castells (2005 [1996], 2006 [1997], 1998) a trilógia címe (The Information Age) Castells szerint az információs társadalom az emberi együttélés új módja, amelyben az információ hálózatba szervezett elıállítása, tárolása, feldolgozása, elıhívása játssza a legfontosabb szerepet. Szerinte akkor van új társadalmi rendszer ha a mennyiségi változások minıségileg is megváltoztatják az emberek közötti társadalmi viszonyokat.
6 Castells a társadalom egészének átalakulásáról ír. Ennek infrastrukturális hátterében az információs és kommunikációs technológia áll. Anyagi alapjait az új hálózati gazdaság jelenti, ami erısen globalizálódik. társadalmi bizonytalanság növekszik, a tervezhetıség és az elırelátás csökken, ezáltal új társadalmi egyenlıtlenségi rendszer jelenik meg, létrehozva a kirekesztettek negyedik világát. A növekvı társadalmi feszültséget a társadalmi mozgalmak is kifejezésre juttatják, egy része (például a reaktív mozgalmak közé tartozó vallási fundamentalizmus) bezárkózik a változatlanságot értékként jelenítve meg más mozgalmak viszont (például a proaktív jellegő globalizációellenes csoportok) a saját eszközeit, a globalizálódó technológiát és kultúrát fordítják szembe a hálózati világgal. A globalizálódó információs társadalom logikája végeredményben mindenkire hatással van, de nem mindenki vesz részt az új társadalmi együttélési mód kiformálásában, mint ahogyan az új hálózatoknak sem válik mindenki a részesévé. Olyan társadalom, amely a társadalmi kontroll, valamint az innováció és a változás kezelése érdekében a tudás körül szervezi magát (Daniel Bell) Új típusú társadalom, amelynek átalakulása és fejlıdése mögött az információs (és nem az anyagi) javak termelése a hajtóerı [ ] (és amely evvel) az emberi intellektuális kreativitást virágoztatja fel. (Yoneji Masuda) Az információs társadalom gazdasági valóság és nem csupán szellemi elvonatkoztatás Megszőnik az információk terjedési késése [ ] fokozatosan új tevékenységek, mőveletek és termékek látnak napvilágot. (John Naisbitt) Olyan társadalom, amelyben [ ] az információt gazdasági erıforrásként használják, a közösség jobban kihasználja azt, s mindezek mögé kifejlıdik egy olyan iparág, amely a szükséges információkat állítja elı (Nick Moore) Az információ és a tudás szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra [ ] az élet számos területének globalizálódása. (/Magyar/ Nemzeti Informatikai Stratégia, 1995) Olyan új típusú társadalom, melyben az információs és telekommunikációs technológiák globális elterjedésének segítségével az emberiségnek új típusú életvitelre, magasabb minıségő életre, munkavégzésre, társadalomban betöltött szerepre van lehetısége. (Murányi Béla)
7 Daniel Bell kilenc meghatározó szempont mentén tekinti át a karakteres különbségeket, amelyeket a három nagy korszakra egyszerősített társadalomtörténeti szakaszok felmutatnak. Ezek sorban: Gazdasági szektor, átalakulást hozó erıforrás, stratégiai erıforrás, technológia, tudásbázis, módszertan, idıperspektíva, tervezés, vezérelv. Alvin Toffler A harmadik hullám címő könyvében definiált periódusoknak, és egy idıtengelyre alkalmazva tökéletesen azonos a japán Tadao Umesao tipológiájával, aki endodermális (mezıgazdaság, halászat), mezodermális (szállítás, nehézipar) és ektodermális (információ, kommunikáció, képzés) ágazatokra osztotta a gazdaságot. Yoneji Masuda húsz indikátor mentén veti össze egymással az ipari és az információs társadalmat. (lásd a tankönyv) Schement-Curtis szerzıpáros 6 kategóriára redukálja az összetevıket, az egyes kategóriák vagy egy tucatnyit sőrítenek magukba korábbi lehetséges szempontokból, de teljesen új elemek is megjelennek náluk pl.:ez utóbbiak a kölcsönös összekapcsoltság, a médiakörnyezet és a közösség dimenziói. (lásd a tankönyv) Preindusztriális Indusztriális Posztindusztriális Termelési mód Kitermelı Termelı Feldolgozó; újrahasznosító Gazdasági szektor Elsıdleges Mezıgazdaság Bányászat Halászat Favágás Olaj és gáz Másodlagos Árutermelés Gyártás Tartós iparcikkek Nem tartós iparcikkek Építıipar Szolgáltatások Harmadlagos Negyedleges Közlekedés Kereskedelem Közüzemek Pénzügy Biztosítás Ötödleges Egészségügy, oktatás, kutatás, kormányzat, kikapcsolódás Ingatlan Átalakulást hozó erıforrás Természetes energia Szél, víz, igásállatok, emberi izomerı Gyártott energia Áram--olaj, gáz, szén, atomenergia Információ Számítógépek, adatátviteli berendezések
8 Preindusztriális Indusztriális Posztindusztriális Stratégiai erıforrás Nyersanyagok Finánctıke Tudás Technológia Kézmőipar Gépi technológia Intellektuális technológia Tudásbázis Módszertan Idıperspektíva Kézmőves, fizikai munkás, gazda Józan ész, próbaszerencse; gyakorlat Múlt-orientált Mérnök, betanított munkás Empiricizmus, kísérletezés Ad hoc alkalmazkodó képesség, kísérletezés Tudós, mőszaki és professzionális foglalkozások Absztrakt elméletek, modellek, szimulációk, döntéselmélet, rendszerelemzés Jövı-orientált: elırejelzés és tervezés Tervezés Játék a természet ellen Játék a mesterséges jövı ellen Személyek közötti játék Vezérelv Hagyományközpontúság Gazdasági növekedés Elméleti ismeretek kodifikációja A nagy narratíva civilizációelméleti kontextus makroszint A kis narratíva fejlıdéselméleti kontextus mezoszint A mini-narratíva praxis és reflexió mikroszint
9 számos ismert átfogó elmélet született: Tadao Umesao, Marshall McLuhan, Alvin Toffler A civilizációelméleti megközelítés tárgya a teljes társadalomtörténet: az információs társadalom felmutatása ebben az erıtérben voltaképpen egy gondolati folyamat vége, eredménye, és nem tulajdonképpeni tárgya. világtörténeti horizont - több ezer vagy több száz éves ciklusok Amióta nem kérdés, hogy ez a váltás valóban végbemegy-e, azóta a horizont és az idıtengely szőkült, Manuel Castells: Az információ kora az alapmőve. Kérdései: új gazdaság, új társadalmi, közösségi jelenségek, a digitális korszak nemzedékének megismerése, az új eszköz- és médiakörnyezet sajátosságai, az új világrend hatalmi és kommunikációs mintázata, a cybertudomány felemelkedése stb
10 Kutatások a mobiltelefóniától és az internetszolgáltatóktól a pályaudvari információs pultokon át a könyvtárakig és a levéltárakig Az IKT alkalmazásként szinte mindenhová behatol, minden egyes találkozási pont témává válik, amellyel kapcsolatban a tényfeltárás, az ismertetés és az összefüggésekbe helyezés vonalán egyaránt a gondolkodói és kutatói feladatok egész sora jelentkezik. A globális információs társadalom fogalma és kérdésköre a nemzetállamok feletti szervezıdési rendszerszint valamennyi lényeges összetevıjére kíván reflektálni. Valójában nagyon sok, egymástól függetlenül elindult probléma, elsısorban az identitás, a nemzetközi kommunikáció, a nemzetközi szervezetek, a világháló, a nemzetállamok feletti szabályozás, a migrációs folyamatok, a multi-kulturalizmus és a globális tudásmenedzsment kérdései érnek össze ebben a diskurzusban. A fenntartható információs társadalom fogalmába és kérdéskörébe szalad bele a környezettel és a természeti erıforrásokkal kapcsolatos valamennyi akut probléma. (Esetenként elıfordul, hogy ez a zöld információs társadalom követelése formájában jelenik meg.)
11 Az információs társadalom biztonságának ernyıje alá is nagyon sok problémaréteg fér be A technológiának való kiszolgáltatottság miatt törékenyebbé váló társadalom képétıl az emberi össztudás megırzésének és megırizhetıségének kérdésein át az emberi tevékenység által elıidézett civilizatórikus veszélyek világáig. Részben ezekre a problémákra válaszul született meg Ulrich Beck híres terminusa, a kockázattársadalom is. Az őr-orientált információs társadalom kifejezés mögött az a felismerés áll, hogy az össz-emberi tevékenység dinamikája és iránya mind erıteljesebben mutat a Föld határain túlra. Az információs társadalom története ráadásul többszörösen összefonódik az őrkutatással, hiszen kezdetei egybeesnek a mőholdas információtovábbítással (ami az információs társadalom megszületésének fontos technológiai megoldását jelentette), a mai táv-manipulációs, adat-továbbítási és csillagászati csúcs-technika révén elért eredmények pedig jól kirajzolják az információs társadalom megismerı természetét és dinamikáját. Az elektronikus orwelli világ vagy digitális Athén diskurzusa arra kíváncsi, hogy az új információs eszközvilág milyen irányba tolja a Hatalom és az Állampolgár viszonyát. A megfigyelés és az ellenırzés szép új világa, vagy a digitális agorák újfajta demokráciája felé mozdul-e el a világ? Az intelligens város fogalma az információs társadalomnak a települési szintre való lefordítása (ne feledjük: az urbanizációs folyamat az egyik szülıje az információs társadalomnak). A Corpus Digitale diskurzus az össz-emberi tudás rögzíthetıségének, megırizhetıségének és hozzáférhetıségének kérdésével foglalkozik. A kreatív információs társadalom kifejezéssel használói az új, friss tudást létrehozó képesség tömegesedésére utalnak. Az üzleti irodalomban mindezt termelékenységre fordítják le, de másoknál ez az individuum egyfajta forradalma (Richard Florida híres könyve alapján: egy kreatív osztály születése). A poszt-információs társadalom fogalma, amely nagyon sok, a jövıvel kapcsolatos lehetıséget, forgatókönyvet állított már elı a mostani intézményi és technológiai megoldásokat meghaladó lehetséges jövıkrıl (biotechnológiai forradalmat, a mesterséges intelligencia új generációját, az ember és a gép funkcionális rendszerekben való összeolvadását vizionálva).