AZ IGAZGATÓSÁG JELENTÉSE A 2006-OS ÜZLETI ÉVRŐL
TARTALOM 1. MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET 2006-BAN 4 1.1. Világgazdasági környezet 4 1.2. Magyar gazdaság 6 1.3. Kamatok és pénzpiacok 7 1.4. A bankszektor 8 2. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A BANK 2006-OS ÜZLETI ÉVÉNEK TEVÉKENYSÉGÉRŐL 10 2.1. Vállalati Üzletág 10 2.1.1. Nagyvállalatok 10 2.1.2. Kis- és középvállalatok 12 2.2. Magánszemélyek 14 2.3. Önkormányzati Üzletág 16 2.4. Private Banking Üzletág 17 2.5. Pénzügyi intézmények 17 2.6. Kockázatkezelési és fedezeti ügylet politika alapelvei 18 3. A 2006-OS ÜZLETI ÉV FŐBB MUTATÓI 20 3.1. Üzleti tevékenység általában 20 3.2. Eszközök 21 3.3. Források 22 3.4. Eredménymutatók 23 3.4.1. Kamatbevételek 23 3.4.2. Kamatmarzs 24 3.4.3. Árfolyamnyereség 25 3.4.4. Jutalékbevételek 26 3.5. Üzleti nyereség és ráfordítások 27 4. TŐKEMEGFELELÉS 27 5. HATÉKONYSÁGI MUTATÓK 28 2
6. TŐKEARÁNYOS MEGTÉRÜLÉS ÉS A RÉSZVÉNYESEK VAGYONA 29 7. JAVASLAT A 2006-OS ÜZLETI ÉV NYERESÉGÉNEK FELOSZTÁSÁRA 30 3
1. MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET 2006-BAN 1.1. Világgazdasági környezet Az immáron négy éve tartó kedvező világgazdasági konjunktúra 2006-ban is folytatódott, gyorsuló 5,1%-os növekedés mellett. Mindazonáltal a nyersanyag árak emelkedése, az inflációs nyomás erősödése, és a továbbra is nyomasztó méretű globális egyensúlytalanság jelenléte aggasztó jelekként értelmezhetőek. Az amerikai gazdaságot illetően az ingatlanpiaci folyamatok keltenek félelmeket melyek végső soron a többi fejlett gazdasági térség növekedési kilátásai számára is veszélyesek lehetnek, miközben az esetlegesen kialakuló kedvezőtlen világgazdasági környezetben a feltörekvő gazdaságok eleddig jellemzően javuló fundamentumai is sérülhetnek. Szerencsére a fenti kockázati tényezők egyelőre nem materializálódtak és ennek a forgatókönyvnek a valószínűsége az idő előrehaladtával sem látszik emelkedni. Az Egyesült Államokban 2006-ban negyedévről negyedévre lassult a gazdasági növekedés üteme (bár még így is a potenciáli növekedési rátához közeli, 3,4%-os volt a GDP bővülésének éves rátája). Némi bizonytalanságot vitt a rendszerbe a FED elnöki posztján történt év eleji személyi változás, a legendás Alan Greenspan utódja a transzparensebb, kiszámíthatóbb monetáris politikát favorizáló Ben Bernanke lett. Az USA kamatok, rácáfolva a várakozásokra az év derekáig emelkedtek, mígnem 17 egymást követő alakalommal történő szigorítást lezárandó - nyáron 5,25%-on tetőzött a kamatszint. Az inflációs félelmek mellett a legnagyobb aggodalomra az ingatlanpiac esetleges számottevő lehűlése jelenti. Miközben előbbi kockázati tényező jelentősége 2006 4
során némileg enyhülni tűnt, utóbbi veszélyforrással alapvetően 2007 során lesz szükséges komolyabban számolni. Az Eurozóna gazdasága eközben rég nem látott kedvező növekedési pályára állt. Az üzleti klíma a monetáris unió minden meghatározó gazdaságában kedvezőnek tekinthető, az EU gazdasági motorjában, Németországban pedig a német újraegyesítés eufórikus hangulatát idéző a helyzet. Hovatovább eljutottunk odáig, hogy 2006 utolsó negyedévében a német gazdaság növekedési üteme meghaladta az elméletileg felzárkózóban lévő magyar gazdaság teljesítményét. Az Európai Központi Bank a gyorsuló gazdasági növekedés és a meglévő inflációs nyomás miatt folytatta a még 2005 végén elkezdett kamatemelési sorozatát, sőt 2006 második felében némileg gyorsított is a tempón. Az év során 2,25%-ról év végére 3,5% emelkedett az euró irányadó kamatláb (sőt 2007 első negyedévében további 25 bázispontos emelésre került sor). Svájc az eurózónában megfigyelt gazdasági pályával párhuzamos pályát fut be: a kedvező gazdasági konjunktúra (gyors növekedés) itt is elindította a kamatemelési ciklust. A globális tőkepiacokon azt tapasztaljuk, hogy az iparági innováció öles léptekkel halad (pl. különböző opció, derivatív termékek forradalmi fejlődése) nő a pénzügyi befektetők vagyona, egyre több pénz keres vonzó megtérülést a piacokon (hagyományos tőkepiacok, árupiacok, ingatlanpiac stb.). A likviditásbőség mellett azonban a fejlett piacokon a gzadaságpolitika kiszámíthatóságával az árfolyam-ingadozások mérséklődését tapasztalni. Ennek következtében az érdeklődés növekszik az egzotikusabb termékek és eszközosztályok irányába. Általában ez párosul azzal a szerencsés helyzettel is, hogy a feltörekvő gazdaságok makrogazdasági fundamentumai egyre megnyugtatóbban alakulnak, miközben még mindig jó adag hozam-prémiumot kínálnak. Vannak azonban megingások: ilyen volt 2006 első felében az izlandi és török válság, melyek esetében rendre érzékeny forint-piaci ingadozások is kialakultak. 5
1.2. Magyar gazdaság A magyar gazdaság életében fordulatot jelentett a 2006-os esztendő. Hosszú évek felelőtlen gazdaságpolitikai gyakorlatának vetett véget a tavaszi választások után megalakuló régi-új kormány a nyáron. Azt, hogy különösebb drámai krízis nélkül megúszta Magyarország a 2001 óta tartó osztogató fiskális politikai gyakorlat következményeit (óriásira duzzadó fizetési mérleg és államháztartási hiány, emelkedő államadósság) az részben az EU tagságnak, részben pedig a rendkívül kedvező külső környezetnek tulajdonítható. Mindazonáltal 2005-2006 során már az összes jelentős nemzetközi hitelminősítő intézet lépett, és a hazai kockázatok emelkedésére hivatkozva leminősítette hazánk adósság-besorolását. Az EU Bizottság igen erőteljes nyomás alá vette hazánkat a hatalmas állami túlköltekezés miatt különböző pénzügyi szankciókat is kilátásba helyezve a változatlan irányvonal esetére. A kormány tehát nyáron végül (bár jócskán elkésve, de) szakított az osztogató államháztartási politikával. A kétéves kormányzati megszorítások fókuszában az adóemelés áll (minden létező adónem megemelése, még nem létezők bevezetése). A tervezett hiánycsökkentés körülbelül 75%-a származik a bevételek emeléséből, miközben a maradék a kiadások mérsékléséből adódik (adminisztrációs költségek lefaragása, gyógyszer-gazdaságossági törvény; állami ártámogatások csökkentése stb.). Ez nem egy ideális összetételű államháztartási konszolidáció. A negatív hatásai már 2006 őszétől megmutatkoztak: felgyorsult az infláció (míg 2006 első felében 3% alatt volt, decemberre 6% fölé ugrott) és lassult a gazdasági növekedés üteme (alapvetően a belső kereslet megtorpanása miatt). Ám a csomag elsődleges célja is megvalósulóban van: az államháztartás hiánya mérséklődik, miközben a külső egyensúlyi helyzet is javul. 6
A rendkívül kedvező külső környezet teszi egyébként lehetővé azt, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme a pozitív tartományban van. 1.3. Kamatok és pénzpiacok A forint árfolyama igen jelentős ingadozáson ment keresztül. Bár az év elején és az év végén kísértetiesen hasonlított egymáshoz az EUR/HUF váltási arány, az év közben hatalmas kilengések voltak. A tavaszi hónapokban a globális tőkepiaci megingás (izlandi és török krízis) hozott számottevő gyengülést, majd nyáron a megszorító intézkedések bejelentésével egyidejűleg az állam katasztrofális pénzügyi helyzetének (a GDP 10%-ra rúgó hiány) feltárása és ezzel az euró korai bevezetésével kapcsolatos álmok szertefoszlása repítette a forint árfolyamát korábban még nem látott tartományba. Igaz csak pár napra, de a kereskedés a forint árfolyamsávjának gyenge oldalán (282 fölött) is folyt. Ehhez az őszi politikai események és a kormány bizalmi szavazása során felmerülő újabb kockázati tényező (a politikai kockázat) társult. Mindezek elcsitultával az euró árfolyam gyorsan visszaerősödött az év eleji 250-255 forint közötti tartományba. Miközben 2005-ben lehetőség volt a kamatszint fokozatos mérséklésére, 2006 ennek az ellenkezőjéről szólt. Az alacsony infláció ugyan az év első felében még hitelessé tette a 6%-os jegybanki alapkamatot, de a külső környezet megingásaira adott jelentős forint-árfolyamingadozások figyelmezető jelek voltak. A nyár során a megszorító intézkedésekből világosan kiderült, hogy 2006 második fele és 2007 eleje ismét rendkívül magas inflációs szintet fog hozni az ÁFA és egyéb adók (pl. jövedéki adó) emelése, a jelentős hatósági áremelések valamint az állami ártámogatások csökkentése együttes hatásaként. A forint árfolyama is jelentősen meggyengült. Az ország-kockázati felár emelkedett. Ennek következtében a jegybank monetáris tanácsa több lépésben összesen 200 bázisponttal 8%-ra emelte a jegybanki alapkamatot. 7
A magyar gazdaságban 2007-2009 között egymással ellentétes folyamatokra számítunk. Miközben a kormányzati megszorítások miatt a reálgazdasági konvergencia lelassul, a pénzügyi értelemben vett konvergencia előrehaladása fog bekövetkezni. Csökken az ország-kockázat, az infláció visszatér egy alacsonyabb szintre és előbb utóbb (2007 második felében) egy kamatcsökkentési ciklus megkezdésére is sor kerülhet. Aktuális kérdés, hogy vajon megváltozik-e a forint árfolyamrendszere (hosszú távon nagyobb annak a kockázata, hogy nem változik meg). Összességében alapvetően a korábbiaknál nyugalmasabb évet várunk 2007-ben a pénzpiacokon. 1.4. A bankszektor A bankszektor mérlegfőösszege 2006-ban 19%-kal, azaz 3 821 milliárddal nőtt, ami 26%-kal haladja meg a 2005. évi mérlegfőösszeg növekedést. A lakossági banki szolgáltatások és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások területére az elmúlt években jellemző dinamikus fejlődés 2006-ban is folytatódott, a fióknyitások terén elkezdett beruházásokat a bankok tovább folytatták. A bankrendszer hitelállománya 1 812 milliárddal nőtt 2006 során, ami a tavalyi évhez hasonló mértékű, mintegy 19%-os növekedést takar. A növekedés 42%-át, azaz 767 milliárdot a vállalati szektor generálta, ami lényegében megegyezik a tavalyi (722 mrd) dinamikával. A lakossági hitelpiac 2006 során 943 milliárddal bővült (2005: 783mrd), így ez a szegmens 25 %-os dinamikájával, ugyancsak közelíti a 2005-ös 26%-os értéket. Tehát a teljes hitelállomány növekedésnek 52%-át a lakossági szegmens produkálta 2006-ban. A bankszektor betétállományának expanziója elérte a 12%-ot így, ha kis mértékben is, de meghaladta a 2005-ös 11%-os értéket. A növekedés egyértelműen a vállalati szektornak volt köszönhető, amely 755 milliárddal járult hozzá az összességében 1 025 milliárdos piacbővüléshez. A vállalati szektor 8
betétállománya a tavalyi 315 milliárdhoz képest tehát több mint duplájával növekedett. A lakossági szektor betétállományaira jelentősen rányomta bélyegét a kamatadó bevezetése, melynek következtében a tavalyi 542 milliárdhoz (11%) képest, idén csupán 263 milliárddal (5%) nőtt a szegmens betétállománya. A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) által közölt adatok alapján Magyarországon a befektetési alapokban kezelt vagyon mértéke 2006. IV. negyedévében a III. negyedév végéhez kis mértékben csökkent. Jelenleg a hazai piacon 2.460 milliárd forintnyi megtakarítás található nyilvános nyílt és zárt végű befektetési alapokban. 9
2. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A BANK 2006-OS ÜZLETI ÉVÉNEK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Bank 2006. évben is sikeres üzleti évet zárt. Folytatódott az ügyfelekkel szembeni kereskedelmi banki tevékenységből származó nyereség évek óta tartó növekedése. Az év során mind hitel, mind betétoldalon, és mérlegfőösszegben is dinamikus növekedést és piaci térnyerést tudtunk felmutatni. Az év során több olyan projekt is befejeződött, melyek biztos alapot teremtenek az elkövetkezendő évek fejlődéséhez. Sikeresen folytatódott a fiókhálózat fejlesztése, 2006. év végén megnyitottuk a 121. fiókunkat. A Global Finance magazin 2006. évben is a magyarországi Raiffeisen Banknak ítélte a "Legjobb lakossági internetes bank" díjat. Bronz EFFIE-díjat kapott a jövedelemigazolás nélkül igényelhető Raiffeisen Lakáshitel bevezető reklámkampánya. A díj értékét növeli, hogy ebben az évben a Pénzügyi kategóriában sem arany, sem pedig ezüst EFFIE-t nem adott a zsűri. 2.1. Vállalati Üzletág 2.1.1. Nagyvállalatok Bankunk a nagyvállalati ügyfélszegmensben 2006-ban is kiemelkedően sikeres üzleti évet zárt. Hagyományosan erős és bővülő ügyfélkapcsolatainkra támaszkodva jelentős mértékben növekedett piaci részesedésünk. Mind a vállalati hitelek mind pedig a vállalati betétek terén Bankunk a piac átlagos növekedési ütemét lényegesen meghaladó mértékben, hiteloldalon 20%-kal, betétoldalon pedig 16%-kal növekedett az előző évhez képest. A sikerben a hagyományos 10
termékek mellett döntő szerep jutott a speciális hitel- és befektetési konstrukcióknak, valamint sikeres évet zártunk az EU és Nemzeti támogatások előfinanszírozásának területén is. A piaci részesedés növekedéséhez nagymértékben hozzájárult a projektfinanszírozási tevékenységünk, melynek kihelyezett eszközállománya 2006-ban 35%-kal bővült az előző évhez viszonyítva. A lakóingatlan piac lassulása érzékelhető volt a bankon belül is, a finanszírozott lakásszám (fejlesztői oldalról) elmaradt a korábbi év hasonló volumenétől. Ezzel szemben egyre jelentősebb lépéseket tett és tesz a Bank a vidéki régiókban megvalósuló lakásfejlesztések hitelezése irányában. További töretlen fejlődés látható a pénzügyi vállalkozások refinanszírozása terén, illetve rendszeresen részt veszünk a szindikált hitelkonstrukciókban is. A Bank a strukturált ügyletek és kereskedelemfinanszírozás területén továbbra is piacvezető, 2006. folyamán tovább növelte a piaci részesedését a mezőgazdaság finanszírozásában, emellett továbbra is fontos szereplő a kereskedelmi ügyletek és egyéb speciális konstrukciók kialakításában. Az állami és egyéb támogatott hitelkonstrukciók között kiemelendő, hogy 2006. májusától már nagyvállalatok, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok számára is elérhetővé vált Bankunkban a kedvezményes kamatozású hitelfelvétel a Sikeres Magyarországért Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretében. 11
2006. végén került bevezetésre a Raiffeisen Vám On-line szolgáltatásunk. A szolgáltatás keretein belül benyújtott vámfizetések esetén egyszerűsödik importőr Ügyfeleink számára a vámeljárás, valamint felgyorsul a levámolt áruk kiadása. A tavalyi évben tovább bővült a Cash Management szolgáltatásainkat igénybe vevő nagyvállalati ügyfelek száma, mely szolgáltatásunk egyedi ügyféligényekhez alkalmazkodó, rugalmas megoldásokat kínálva lehetővé teszi Ügyfeleknek, hogy kihasználják a leányvállalataik, érdekeltségeik pénzügyeinek összevont kezelésében rejlő előnyöket. Treasury szolgáltatások terén a pénz-, deviza- és tőkepiaci szolgáltatások teljes körét nyújtjuk Ügyfeleink számára. 2.1.2. Kis- és középvállalatok A Bank a kis- és középvállalati ügyfélszegmensben a korábbi évekhez hasonlóan 2006-ban is kiemelkedő üzleti évet zárt. Változatlanul dinamikusan növekszik az e szegmensbe tartozó ügyfelek száma, valamint a hitel- és betétállomány: 2006. évben a kis- és középvállalati ügyfélszám 30%-ot meghaladó mértékben bővült, melynek köszönhetően a hitelállomány 35%-kal, a betétállomány pedig közel 20%-kal haladta meg az előző év volumenét. A Velünk könnyebb filozófiának megfelelően Bankunk továbbra is folyamatosan bővíti kis- és középvállalati termékkínálatát. A KKV hitelpiacon egyedülálló, tárgyi fedezet nélkül is elérhető Instant Hitelcsalád új taggal bővült. Megszületett az Instant Vállalkozói Kártya, amelyhez hasonlóan a többi Instant módozathoz a vállalkozásnak nem szükséges a tevékenységével kapcsolatos szokásos dokumentációt a hitelbírálathoz benyújtania és a bank a hitelkérelmet 3 órán belül elbírálja, majd telefonon értesíti az igénylőt a hitelbírálat eredményéről. A 12
kártya ezeken túlmenően a kamatmentes halasztott fizetés lehetőségét biztosítja, ráadásul egyedi Árgarancia szolgáltatás is kapcsolódik hozzá. Immár a nemzeti támogatások széles köre előfinanszírozható bankunknál. Ezek közül külön kiemelendő a Raiffeisen Bank egyedi területalapú támogatáselőfinanszírozási konstrukciója, mely már a rendelet megjelenése előtt lehetőséget ad megemelt finanszírozási hányaddal a támogatás előfinanszírozására. Ügyfeleink körében nagy népszerűségnek örvend termőföld alapú jelzáloghitel konstrukciónk is, mely egyszerűsített hitelbírálattal vehető igénybe a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által értékesítendő állami földterületek megvásárlására: nincs szükség értékbecslésre, sem egyéb ingatlanfedezetre, ráadásul a folyósításhoz elegendő az NFA és az ügyfél közti adásvételi szerződés. A projektfinanszírozási területen is megjelentek a KKV szektor által megvalósítani kívánt projektek (szintén nem csak a fővárosban és vonzáskörzetében), amelyek jelentős üzleti potenciált jelentenek, és 2007-ben a Bank stratégiájának megfelelően hangsúlyozottan részt kíván venni ezen ügyletek és ügyfelek kiszolgálásában. A bank kis- és középvállalatokat kiszolgáló értékesítési csatornái tovább bővültek. A dinamikusan növekvő fiókhálózat mellett 2006-ban igen jelentős hangsúlyt kapott a direkt értékesítés fejlesztése is, melynek eredményeként immár országos lefedettséggel rendelkező vállalati banki tanácsadói hálózatról beszélhetünk. 13
Az új termékek és szolgáltatások bevezetésén túl bankunk kiemelt figyelmet fordít a legmagasabb kiszolgálási színvonal biztosítására. A fiókhálózat és a telefonos ügyfélszolgálat által nyújtott szolgáltatások minőségét évről-évre azonos paraméterek mentén mérjük, összevetve versenytársaink teljesítményével. Felmérésünk igazolta, hogy a Raiffeisen Bank a kis- és középvállalatok részére nyújtott szolgáltatások színvonala tekintetében valamennyi releváns, vizsgált paraméter alapján a bankszektor legjobbjai közé tartozik. 2.2. Magánszemélyek A Bank 2006-ban is fenntartotta a korábbi években tapasztalható rendkívül lendületes növekedési dinamikáját a lakossági ügyfélszegmensben. A hitelállomány növekedése kiemelkedő szintet ért el, az év végi állomány közel 100%-kal volt magasabb a 2005. év véginél. Ez az óriási mértékű növekedés, főként az új, innovatív termékek bevezetésének és a várakozásokat felülmúló sikerének köszönhető. A forrás-záróállomány a 2006-os 23%-os év / év növekedésnek köszönhetően meghaladta a 356 milliárd forintot. Állományaink százalékos növekedése pedig mind az eszköz-, mind a forrásoldalon meghaladta a piac átlagát, így mindkét területen növeltük piaci részesedésünket. A Raiffeisen Bank lakossági ügyfélköre 102.000 fővel gyarapodott a 2006-os év folyamán, túllépve ezzel a 400.000-es határt. A lakossági üzletág 2006-ban is az ügyfelek igényeit felismerve, és teljes mértékben szem előtt tartva fejlesztette és vezette be termékeit. Elindult a tisztán fedezet alapú jelzáloghitelezés (jövedelemigazolás nélkül is felvehető hitelek), valamint az Önerő Minimum opció a jelzáloghitelek mellett. Az ősszel világújdonságként jelent meg az Okoskártya, amely a klasszikus hitel- és betéti kártyák összes előnyös tulajdonságát ötvözi egy kártyában. Ügyfeleink minden 14
termékünk mellé könnyen, egyszerűen igényelhetnek kiegészítőket (pl. hitelfedezeti biztosítás, folyószámlahitel, hitelek mellé hitelkártya). A Bank 2006-ban, 22 fiók nyitásával érte el a középtávú fiókhálózat-bővítési stratégiában rögzített 120-as fiókszámot. Ezt a mértékű változást már bankunk célcsoportja is érzékeli. A Millward Brown piackutató ügynökség által végzett felmérés eredményeiből látható, hogy az elmúlt évhez képest nőtt azok száma, akik úgy érzik, számukra elérhető közelségben található Raiffeisen bankfiók. A fiókok mellett az alternatív értékesítési csatornák is bővültek: az ügynökhálózat értékesítési teljesítménye kiemelkedő mértékben bővült, míg a direkt értékesítési hálózat 500 fő feletti létszámot, és országos lefedettséget ért el. A lakossági üzletág a médiában egyedi és kreatív ötletekkel volt jelen a 2006-os évben. Ennek sikerét jelzi a reklámszakmában nagy elismerésnek számító bronz EFFIE díj, amelyet a tisztán fedezet alapú jelzáloghitelek Papapa kampánya nyert el. A média-megjelenések mellett növekvő figyelem fordult a meglévő ügyfélkör számára kidolgozott keresztértékesítési, aktiválási akciókra is. A Raiffeisen brand ismertsége és a brand-hez való kötődés 2006-ban növekedett, ügyfeleink elégedettsége a kutatások szerint folyamatosan magas szintet ér el. 15
2.3. Önkormányzati Üzletág A Raiffeisen Bank 2006-ban 11-el növelte a számlavezetett önkormányzatainak számát, így év végére ez az ügyfélkör 107-re bővült. Emellett a Bank további 430 önkormányzati ügyféllel áll üzleti kapcsolatban, ami hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évben megerősítse az önkormányzati piacion kivívott második helyét. Az Önkormányzati Üzletág eszközállománya 2006 év végére elérte a 97 milliárd Ft-ot, ami több mint 40%-os növekedést jelent az előző év végéhez képest. Betétoldalon 29%-os bővülést ért el az üzletág, így az év végi állomány meghaladta a 80 milliárd Ft-ot. A jelentős expanziónak köszönhetően, az év során a Bank fennállása óta először önkormányzati szektorra vonatkozó piaci részesedése mind hitel, mind betét oldalon meghaladta a 20%-ot. 2006-ban a Raiffeisen Bank elindította az Önkormányzati Kötvénykibocsátási Programját, melynek keretében több mint 10 milliárd Ft-nyi önkormányzati kötvény került kibocsátásra. Az elmúlt évben folytatódott a társasházi hitelek jelentős expanziója, így a Bank, e szegmensre vonatkozó eszközállománya egy év alatt több mint háromszorosára nőtt, illetve a piaci részesedése meghaladta a 60%-ot. A Világbank továbbra is részt vesz a programban, melynek következtében kedvezőbb feltételekkel finanszírozhatják társasházak, lakásszövetkezetek energiahatékonysággal járó beruházásaikat. 16
2.4. Private Banking Üzletág A Private Banking üzletág tizedik üzleti esztendeje korábban soha nem látott rekordokat hozott. A kezelt vagyon 70 milliárd forinttal gyarapodott, így az év végére 230 milliárdos állománnyal zárt. Az emelkedő kamatkörnyezet, valamint a tavaszi globális tőkepiaci korrekció a biztonságosabb befektetési formák preferenciájához vezetett. Ugyanezt a hatást erősítette a megváltozott adórendszer, amelynek következtében a portfoliók lejárati ideje jelentősen meghosszabbodott. A befektetési termékpaletta 2006 során kivételesen gyors ütemben bővült. A teljesség igénye nélkül kerül megemlítésre, hogy több nagy összegű strukturált kötvény került sikeres kibocsátásra, a forgalmazott befektetési alapok száma 150 fölé emelkedett, miközben elindult a dollár alapú portfoliókezelés. Mérföldkőnek tekinthető, hogy Budán megnyitotta kapuit az első Private Banking fiók, amelyet reményeink szerint a későbbiekben továbbiak követnek majd. 2.5. Pénzügyi intézmények A Bank a korábbi évek teljesítményéhez hasonlóan sikeres üzleti évet zárt a pénzügyi intézmények ügyfélszegmensében. Az év során kiemelt figyelmet fordítottunk a belföldi és külföldi illetőségű intézményi befektetők, nyugdíjpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és pénzügyi intézmények egyedi igényeihez igazodó termékfejlesztésre. Olyan hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat indítottunk el, mint az értékpapír kölcsönzés vagy a Budapesti Értéktőzsde távkereskedői részére kínált alklíring szolgáltatás. Az új termékeknek is köszönhetően a Bank letétkezelésből és kapcsolódó szolgáltatásokból származó bevételei az előző évhez képest 33%-kal növekedtek. Aktív marketingés értékesítési tevékenységünknek köszönhetően erősödött a Bank alletétkezelői szolgáltatásainak ismertsége a nemzetközi pénzügyi intézmények szegmensében. 17
Az év végén a Bank által kezelt értékpapír-állomány meghaladta az 1700 milliárd forintot, mely 2005-höz képest 42%-os növekedést jelent. A növekedés fő mozgatója a befektetési alapokban fekvő értékpapírállomány volt 33%-os növekedéssel. Trend szempontjából ugyancsak kiemelendő a nemzetközi piacokra irányuló befektetések állományának dinamikus növekedése is, mely 2005-höz képest megduplázódott és év végére elérte a 43 milliárd forintot. 2.6. Kockázatkezelési és fedezeti ügylet politika alapelvei A Raiffeisen Bankban az üzleti területektől teljesen elkülönített, független kockázatkezelés működik. Az egyedi hitelkockázat elemzés, minősítés, bírálat és monitoring a Hitelkockázati Főosztály; a portfóliószintű hitelkockázat mérés, továbbá a piaci (kamat, árfolyam, likviditási) és működési kockázatok elemzése az Integrált Kockázatelemzési Főosztály feladata. A nagyvállalatok, projektcégek, áru- és kereskedelemfinanszírozási, valamint önkormányzati ügyfelek kockázati értékelése, hitelbírálata egyedi elemzésen és minősítésen (rating) alapul, jellemzően negyedéves pénzügyi monitoring és éves limitmegújítás mellett. A finanszírozás hitellimit alapú, melyen belül az egyes ügyletek már csak rövid, egyszerűsített jóváhagyási folyamaton esnek át. A lakossági és privátbanki üzletágban, valamint a kis- és középvállalati hitelezésben egyre több termék esetén, automatizált, scorecard-alapú bírálat történik. A hitelezés korlátait az üzleti és kockázati szempontoknak a bank vezetése által meghatározott, kívánatosnak tartott egyensúlya jelenti, a hitelintézeti törvény és más jogszabályok, továbbá a bank ún. Credit Policy-ja (Hitelpolitikai Irányelvei) keretein belül. A bank elsődlegesen cash-flow alapon hitelez, amikor az ügyfél 18
alaptevékenységének igazolható, előre látható pénzárama biztosítja a törlesztés forrását. Esetenként nagyobb hangsúlyt kap a fedezet értékére, vagy egy projekt - sikeres megvalósulása esetén - jövőben várható bevétele, esetleg a számos elemből álló hitelportfólió megtérülési aránya, illetve ezen tényezők kombinációja. A hitelbírálat ennek megfelelően az igényelt összeg nagysága, futamideje, a termék típusa, az ügyfél pénzügyi helyzete, minőségi jellemzői, kilátásai, továbbá a fedezetek alapján történik. Fedezeti ügyleteket a Bank üzletkötői a meghatározott limiteken belül a Bank árfolyam-, likviditási- és kamatkockázatainak minimalizálása és bevételeinek maximalizálása céljából kötnek a belső és külső szabályoknak megfelelően. Ezen fedezeti ügyletek egy része egyedileg, ügylet szinten fedezik a Bank könyveiben lévő kockázatokat (micro hedge), másik részük a Bank aggregált nyitott pozícióinak fedezésére szolgálnak. A fedezeti ügylet olyan kockázatfedezeti céllal kötött határidős, opciós, swap, illetve azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek) adódó nyitott pozíció, várható kamatveszteség, illetve árfolyamveszteség kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet eredménye és a fedezett ügylet eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség. 19
3. A 2006-OS ÜZLETI ÉV FŐBB Ő MUTATÓI 3.1. Üzleti tevékenység általában Az üzleti tevékenység bemutatásához a nemzetközi számviteli elvek (IFRS) szerint készített pénzügyi jelentéseink adatait és számait használjuk fel. A tevékenység bemutatása és az eredmény felhasználására vonatkozó javaslat ez utóbbinak a Bank magyar és nemzetközi kimutatásaira gyakorolt hatásait egyaránt számításba veszi. Az alábbi táblázat a főbb összevont számokat mutatja: Adatok millió Ft-ban 2006 2005 Mérlegfőösszeg 1 584 334 1 244 553 Hitelek és egyéb ügyfelekkel szembeni követelések 1 291 791 1 004 601 Pénzintézetekkel szembeni követelések 50 763 39 247 Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 1 077 888 860 520 Pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek 273 263 199 338 Saját tőke 113 099 96 231 Adózás előtti nyereség 27 852 20 473 20
3.2. Eszközök Az ügyfelekkel szembeni követelések növekedési üteme (29%) 2006-ban. A devizahitelek állományának növekedési üteme (25%) az előző évekkel ellentétben kis mértékben elmaradt a forint hitelek növekedésénél (33%). Adatok millió Ft-ban 2006. dec. 31. 2005. dec. 31. Ügyfélkövetelések forint 530 142 397 577 Ügyfélkövetelések deviza 761 649 607 024 Ügyfélkövetelések összesen 1 291 791 1 004 601 Az üzletágak tovább növelték hitelportfoliójukat 2006-ban is, a hitelportfolió diverzifikáltsága tovább emelkedett, a lakossági hitelek aránya 18%-ra nőtt. Ügyfélkövetelések megoszlása Vállalati 71% Lakossági 18% Privát 3% Önkormányzati 8% 21
3.3. Források Az ügyfél kötelezettségek növekedésének dinamikája nőtt az elmúlt évben (2006: 25%, 2005:16%). A deviza betétek 50%-kal növekedtek, a forint betétek növekedése 20% volt. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek növekedési üteme 2006-ban (2005 évhez hasonlóan) elmaradt a hitelek növekedési ütemétől. Ennek köszönhetően betét/hitel fedezettségi arány 2006. végén 83% volt (2005: 86%). Adatok millió Ft-ban 2006. dec. 31. 2005. dec. 31. Ügyfélkötelezettségek forint 851 625 709 809 Ügyfélkötelezettségek deviza 226 263 150 711 Ügyfélkötelezettségek összesen 1 077 888 860 520 Az ügyfélforrásokon belül az üzletágak részesedésének átstrukturálódása folytatódott 2006-ban. A vállalati betétek aránya 50%-ot tett ki, míg a lakossági források aránya 33%-ot. Ügyfélkötelezettségek megoszlása Vállalati 50% Önkormányzati 7% Privát 10% Lakossági 33% 22
3.4. Eredménymutatók Az adózás előtti eredmény 2006-ban 27.852 millió Ft-ot tett ki, ami 36%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva (2005: 20.473 millió Ft). 3.4.1. Kamatbevételek A nettó kamatbevétel 31%-kal nőtt 2006-ban, a kamatbevételek 39%-kal növekedtek, a ráfordítások 44%-kal. Adatok millió Ft-ban 2006 2005 Kamatbevétel 145 144 104 666 ebből kamat jellegű jutalékbevétel 8 485 5 749 Kamatráfordítás 88 363 61 297 Nettó kamatbevétel 56 781 43 369 23
3.4.2. Kamatmarzs Az eszköz oldali deviza marzsok az egész év folyamán egyenletesen alakultak, míg a forint marzsok a harmadik negyedévtől csökkentek. Az eszköz kamatmarzs alakulása 2005-2006 Forint eszköz kamatmarzs % Deviza eszköz kamatmarzs % 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% '05 Jan Mar May Jul Sep Nov '06 Jan Mar May Jul Sep Nov Forrás oldalon a forint marzsok a harmadik negyedévtől folyamatosan nőttek. A deviza forrás marzsok az év során hektikusan nőttek. A forrás kamatmarzs alakulása 2005-2006 Forint forrás kamatmarzs % Deviza forrás kamatmarzs % 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% '05 Jan Mar May Jul Sep Nov '06 Jan Mar May Jul Sep Nov 24
3.4.3. Árfolyamnyereség Az ügyfeleknek közvetlenül értékesített devizaárfolyam ügyletek bevétele 50%-kal magasabb a 2005 évben kimutatott bevételnél, az ügyfélforgalomhoz kapcsolódó konverziós tételek bevétele 77%-kal haladja meg az egy évvel ezelőtti bevételt. Összességében 23%-os növekedés figyelhető meg. Adatok millió Ft-ban 2006 2005 Ügyfelek árfolyamügyletei 4 941 3 299 Átutalási és egyéb konverziók 2 498 1 408 Nyitott pozíciók átértékelése -74 9 Értékpapírok árf. eredménye -354 1 716 Egyéb nem ügyfél-ügyletek eredménye 2 401 1 213 Árfolyamnyereség és értékpapíreredmény 9 412 7 645 25
3.4.4. Jutalékbevételek A Bank nettó jutalékbevétele 2006-ban 19%-kal növekedett. Kiemelkedő volt a befektetési szolgáltatások 95% növekedése, a letétkezelés jutalékai 36%-kal, a számlavezetéshez kapcsolódó jutalékok 32%-kal magasabbak az előző évinél. A hitelezéshez kapcsolódó jutalékok a két év közötti, IFRS szabályok szerinti átsorolások miatt mutatnak csökkenést. Az átsorolások hatása nélkül a hitelezéshez kapcsolódó jutalékbevételek növekedése 7%. Adatok millió Ft-ban 2006 2005 Számlavezetés 8 519 6 467 Okmányos és garancia ügyletek 1 899 1 790 Hitel jutalék 1 162 2 155 Letétkezelés 777 571 Befektetési szolgáltatás jutaléka 3 109 1 590 Egyéb jutalék -228 242 Nettó jutalékbevétel 15 238 12 815 26
3.5. Üzleti nyereség és ráfordítások Az üzleti bevétel 29%-kal, az adózás előtti eredmény 36%-kal nőtt 2006-ban. A céltartalék-képzés 26%-kal alacsonyabb volt, mint az előző évben, az üzleti költségek, ráfordítások 28%-kal növekedtek. Adatok millió Ft-ban 2006 2005 Mérlegfőösszeg 1 584 334 1 244 553 Üzleti bevétel 83 507 64 802 Hitelezési veszteségre képzett céltartalék -1 601-2 164 Üzleti költségek és ráfordítások -54 054-42 165 Adózás előtti eredmény 27 852 20 473 4. TŐKEMEGFELELÉS A Bank tőkemegfelelési mutatóit az alábbi táblázat tartalmazza: Tőkemegfelelési mutató 2004. december 31. 9,33% 2005. december 31. 9,89% 2006. december 31. 10,31% 27
5. HATÉKONYSÁGI MUTATÓK Az alábbi táblázat az alkalmazott munkaerő hatékonyságát mutatja: Adatok millió Ft-ban 2006 2005 Átlagos létszám 2 385 1 984 Működési bevétel M Ft-ban 83 507 64 802 Működési bevétel M EUR-ban 331 256 Működési bevétel / fő M Ft-ban 35 33 Működési bevétel / fő M EUR-ban 0,14 0,13 A működési bevételt a nettó kamatbevétel, nettó jutalékbevétel, az osztalék, az árfolyamnyereség és az egyéb működési bevétel alkotja. Egy másik képlet, az ún. nettó banktermék a Bank költséghatékonyságát mutatja: Adatok millió Ft-ban 2006 2005 Működési bevétel 83 507 64 802 Működési költségek amortizáció nélkül 49 880 38 725 Nettó banktermék 1,67 1,67 Az alábbi táblázat további hatékonysági mutatókat tartalmaz: 2006 2005 Működési bevétel (mérlegfőösszeg %-a) 5,3% 5,2% Költséghányad (a mérlegfőösszeg %-a) 3,4% 3,4% Költség / Bevétel arány 64,7% 65,1% 28
6. TŐKEARÁNYOS MEGTÉRÜLÉS ÉS A RÉSZVÉNYESEK VAGYONA Az alábbi táblázat a Bank tőkearányos megtérülését mutatja: Adatok millió Ft-ban 2006. dec. 31. 2005. dec. 31. Adózott eredmény 22 235 15 905 Saját tőke 1 90 864 80 326 Tőkearányos megtérülés 2 26,0% 21,1% 1 A saját tőke a mérleg szerinti eredményt ennél a kalkulációnál nem tartalmazza 2 Átlagos saját tőkére vetítve Az alábbi táblázat a részvényesek vagyonának alakulását mutatja 1990. és 2006 között: M Ft-ban M EUR-ban Részvényesek vagyona 1989. december 31-én 1 872 7 1990. és 2006. között kifizetett osztalék 40 851 162 Saját tőke 2006. december 31-én 1 113 099 448 Részvényesek vagyona 2006. december 31-én 2 153 950 610 1 Beleértve a 2006. évi adózás utáni nyereséget. 2 Saját tőke plusz minden addigi kifizetett osztalék. HUF/EUR 252,3 29
7. JAVASLAT A 2006-OS ÜZLETI ÉV NYERESÉGÉNEK FELOSZTÁSÁRA A nyereség felosztására a következő javaslatot tesszük: Nemzetközi Számviteli Alapelvek (IFRS) Magyar Számviteli Szabályok Adó és tartalék előtti eredmény 27 852 30 328 Általános kockázati céltartalék - -3 205 Társasági adó -5 617-5 617 Adózott eredmény 22 235 21 506 Általános kockázati céltartalék - - Általános tartalék - -2 151 Szétosztható nyereség 22 235 19 355 Osztalék - -7 165 Mérleg szerinti eredmény 22 235 12 190 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok és a Magyar Számviteli Szabályok alapján számított eredménykülönbözet a devizaswapok különböző értékeléséből (- 41 M), a repó ügyletek eltérő kezeléséből (16 M), a függő kamatok eltérő elszámolásából (390 M), a goodwill értékcsökkenésének eltérő kezeléséből (188 M), a hitelekhez kapcsolódó kamatjellegű jutalékok elhatárolási különbözőségéből (- 2 624 M), a problémamentes állományhoz kapcsolódó céltartalék és értékvesztés képzéséből (- 413 M) és az értékesíthető portfólióba sorolt értékpapírok eltérő értékeléséből (8 M) adódik. Budapest, 2007. március. 20. 30