IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS
Két nagy szabályozó rendszerünk Belső elválasztású mirigyek rendszere (hormonális rendszer, endokrin rendszer) ősibb, a törzsfejlődésben hamarabb megjelent lassabb, de elhúzódóbb hatású Idegrendszer később jelent meg a törzsfejlődésben gyors, de hatása rövidebb ideig tart A két rendszer működése összekapcsolódik, együtt alkotják a neuroendokrin rendszert.
Az idegrendszer alapszövete az idegszövet. Az idegszövet: ingerelhető: reagál a külső és belső környezet fizikai, kémiai és biológiai ingereire a felvett ingert ingerületté alakítja, továbbítja a központokba, a központokban feldolgozza, válaszreakciót képez és továbbítja a válaszreakciót a célszervekbe ( reflex) Az idegszövet idegsejtekből (neuron) és támasztó sejtekből (glia) áll.
Egy ember idegrendszerét 200-300 milliárd neuron építi fel. Méretük: 5-100 µm Jellegzetességeik: osztódásra képtelenek számuk folyamatosan csökken, nyúlványaik vannak, ingerületátvivő anyagot szintetizálnak, speciális sejtalkotók Az idegsejt részei: sejttest nyúlványai: dendritek axon végkészülékek
A neuronok csoportosítása funkcionális szempontból: centripetális, afferens, érző neuron az ingerület a neuron sejttestéhez halad bevezető (központ felé) centrifugális, efferens, mozgató neuron (ha izomban végződik) vagy elválasztó neuron (ha mirigyben végződik) az ingerület a neuron sejttestéből indul ki kivezető (periféria felé) interneuronok közbeiktatott vagy átkapcsoló idegsejtek A nyúlványok száma szerint: unipolaris (egynyúlványú) pl. retinaban pseudounipolaris (álegynyúlványú) pl. csigolya közti dúcban bipolaris (kétnyúlványú) pl. hallóideg dúcában multipolaris (három- vagy többnyúlványú) ilyen a neuronok 99%-a
Idegsejttest (perikaryon): kívül sejtmembrán, belül citoplazma, a citoplazmában sejtalkotók -sejtmag -sejtmagvacska -mitokondrium -Golgi-készülék -durvafelszínű endoplazmatikus retikulum v. Nissl (tigroid) szemcsék -neurofibrillumok
Az idegrendszerben a sejttestek alkotják a szürkeállományt (substantia grisea). A szürkeállomány lehet: összefüggő egész: nagyagy és kisagy kérge cortex és a gerincvelő belseje substantia grisea medullae spinalis gócokban fellelhető: szürkemagvak nuclei központi idegrendszeren kívül: idegdúc ganglion
Nyúlványok: dendrit: sok, rövid (0,1-0,3mm), feladata az ingerület felvétele és továbbítása a sejttest felé, számuk folyamatosan nő egyre több kapcsolat axon: tengelyfonal vagy neurit, hosszú (1-2mm 1,5m), feladata az ingerület elvezetése a sejttest felől a perifériára, lehetnek vékony mellékágaik (kollaterálisok), velős- vagy mielinhüvely veszi körül axon+mielinhüvely=idegrost Az idegrostok adják a fehérállományt (substantia alba). A központi idegrendszerben kötegekbe (fasciculi), a környéki idegrendszerben idegekbe (nervi) rendeződnek.
Nem minden axont borít mielinhüvely. Az idegrostokat osztályozhatjuk vastagságuk és vezetési sebességük alapján: Aα, Aβ, Aγ, Aδ, B, C rostok.
Végelágazódások: Feladatuk az ingerület továbbítása egy másik sejtre. Aszerint, hogy milyen sejtnek továbbítja a jelet: interkaláris másik neuron sejttestén, dendritjén vagy axonján végződik terminális nem idegsejten végződik receptor, ha ingert vesz fel felosztásuk: ingerforrás helye szerint: exteroceptor, interoceptor inger típusa szerint: mechano, thermo, chemo, foto, baro, osmo milyen sejt veszi fel az ingert: idegsejt, érzéksejt receptor helye szerint: bőr, mély, izom, ín, viszceroceptor effektor, ha ingerületet ad le mozgató (motoros), ha izomsejten végződik elválasztó (secretoros), ha mirigysejten végződik
Szinapszis: praesynapticus membran postsynapticus membran szinaptikus rés 20-30 nanométer neurotransmitter a vezikulákhoz ér az elektromos inger a preszinaptikus membránon megváltozik a permeabilitása (aktív) kiáramlanak a transzmitterek a szinaptikus résbe (passzív), majd a posztszinaptikus membránra kialakul a posztszinaptikus potenciál (megváltozik a membrán permeabilitása) megindul az ionok vándorlása az új sejtben (kialakul az elektromos feszültségkülönbség) elektromos jel kémiai átadás elektromos jel
Az igerületátvitel egyirányú folyamat. Egy preszinaptikus potenciál csak egy posztszinaptikus potenciált válthat ki (hiába van több transzmitter). A maradék transzmittert el kell távolítani a szinaptikus résből: vagy lebontja egy enzim vagy az enzim megváltoztatja a transzmitter szerkezetét így az nem tud kapcsolódni a posztszinaptikus membránhoz vagy aktív transzporttal visszaszívja a vezikulákba
Neuroglia: Feladatai: mechanikus, támasztó, térkitöltő, elhatároló funkció szerepe van az idegszövet anyagcseréjében (tápanyagok és bomlástermékek szállítása) ha elpusztul egy idegsejt, helyére gliasejtek kerülnek, de ezek csak alakilag pótolják a neuront, az idegfolyamatokban nem vesznek részt egyesek a velőshüvely képzésében vesznek részt mások az idegszöveten belüli immunfolyamatokban játszanak szerepet
Az idegrendszer felépítése: Anatómiai felépítés szerint: központi agyvelő, gerincvelő környéki 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelői ideg Működés szerint: szomatikus az információ a külvilágból érkezik, a válaszreakció harántcsíkolt izom összehúzódása vegetatív az információ a belső környezetből érkezik, a válaszreakció simaizom, szívizom összehúzódása vagy egy mirigysejt működésének megváltoztatása
A központi idegrendszer A gerincvelő (medulla spinalis) ujjnyi vastag, hengerded szerv a gerinccsatornában (öreglyuktól I-II. ágyékcsigolyáig) az ágyéki-keresztcsonti szakaszt a lófarok (cauda equina) tölti ki felülről lefelé vékonyodik, de a nyaki és az ágyéki szakaszon orsószerűen megvastagszik kétoldali szimmetriát és szelvényezettséget mutat 31 pár ideg lép ki belőle: 8 nyaki 12 háti 5 ágyéki 5 keresztcsonti 1 farokcsonti
A gerincvelő keresztmetszete kívül fehér-, belül pillangó formájú szürkeállomány A szürkeállomány (substantia grisea) részei: hátulsó szarv cornu posterius (interneuronok) oldalsó szarv cornu laterale csak a háti-ágyéki szakaszon (vegetatív, szimpatikus neuronok) központi szürkeállomány substantia intermedia centralis (interneuronok) központi csatorna canalis centralis elülső v. mellső szarv cornu anterius (motoros neuronok)
A fehérállomány (substantia alba) részei: hátulsó köteg funiculus posterior (érző pályák: Goll és Burdach) oldalsó köteg funiculus lateralis (érző: tr. spinocerebellaris, tr.spinothalamicus és mozgató: piramispálya keresztezett rostjai, tr. rubrospinalis*) fehérállományú összekötő lemez comissura alba (itt kereszteződnek a rostok oldalváltás) elülső köteg funiculus anterior (mozgató pályák: tr. reticulospinalis*, tr. vestibulospinalis*, tr. tectospinalis*, tr. olivospinalis*, piramispálya nem keresztezett rostjai) *: extrapiramidális rendszer részei
Reflex: olyan akaratunktól független idegtevékenység, amely valamilyen inger hatására következik be Reflexív: az az út, amelyet az idegtevékenység az ingertől a válaszjelenségig befut részei: 1. felvevő szerv (receptor) 2. központ felé szállító (afferens) neuron 3. összekötő (inter) neuron/ok 4. elvezető (efferens) neuron 5. végrehajtó (effector) szerv monosynaptikus reflex: nincs interneuron, az afferens és efferens neuron közvetlenül kapcsolódik, reflexideje rövidebb Reflexidő: az út befutásához szükséges idő
Reflexek felosztása Kialakulásuk szerint: feltétlen: velünk született feltételes: tanult Kiváltó inger helye szerint: exteroceptiv: idegen reflex, az inger a külvilágból érkezik interoceptiv: test belsejéből származó reflex, az inger a szervezet belsejéből érkezik, általában zsigerekből (zsigeri, visceralis reflex) proprioceptiv: saját reflex, interoceptiv különleges formája, receptor az izomorsó, az az izom húzódik össze, amiből a reflex kiindult Kivezető (efferens) idegsejt helye szerint: gerincvelői, nyúltagyi, hídi, középagyi, köztiagyi, kisagyi, agykérgi reflexek a magasabban fekvő reflexközpontok ellenőrzésük alatt tartják az alacsonyabban fekvő központokat
Gerincvelői reflexek Szomatikus reflexek proprioceptiv (saját, myotaticus) reflexek egy-egy testhelyzet biztosítása az izmok hosszának és feszülésének megtartásával (pl. álló helyzet) leggyakoribb a térdreflex és az Achilles-ín reflex (reciprok beidegzés) nociceptiv (fájdalomérző, ártalom elhárító) reflexek a külvilágból, elsősorban a bőr felől érkező ingerek hatására izommozgásokat végzünk (az inger más szervből indul ki, mint amelyikben a reflexhatás lértejön) flexor reflex-keresztezett extensor reflex Vegetatív reflexek székelés, vizelés, nemi tevékenység, erek és szőrtüszők simaizmainak, verejtékmirigyek működése az inger a test belsejéből érkezik központjaik: ágyéki, keresztcsonti szakaszon, az oldalsó szarvban (gerincvelő automatikus központjai)
A központi idegrendszer Az agyvelő (encephalon): Felosztása: utóagy (rhombencephalon) nyúltvelő (medulla oblongata) híd (pons) kisagy (cerebellum) ürege: IV. agykamra középagy (mesencephalon) agykocsányok (pedunculi cerebri) ikertestek (colliculus superior et inferior) ürege: agyvízvezeték (aqueductus cerebri) III. és IV. agykamra között előagy (prosencephalon) végagy (telencephalon) nagyagy két féltekéje szürkemagvak köztiagy (diencephalon) thalamus hypothalamus üregei: III. agykamra és oldalkamrák
Nyúltvelő (medulla oblongata) Elülső felszín: elülső hosszanti hasadék (fissura mediana anterior), ennek két oldalán a piramispálya rostjai (agykéregből gerincvelőbe), a rostok 90%-a itt kereszteződik, 10%-a a gerincvelőben Hátulsó felszín: IV. agykamra alapját képzi Goll és Burdach köteg (felszálló pályák), a kötegekben szürkemagvak (a pályák első átkapcsolódási helyei), belső hurokpálya (lemniscus medialis) (G-B magokból agykéregbe) Oldalt: olajka mag (oliva): szürkemag, az extrapiramidalis pálya kiindulási helye, oljaka-gerincvelői pálya (tr. olivospinalis) nyúltvelőből kilépő agyidegek: IX. (n. glossopharingeus), X. (n. vagus), XI. (n. accessorius), XII. (n. hypoglossus) Szürkeállomány: egységes: torzult pillangó gócok: olajka, G-B magok, IX., X., XI., XII. agyidegek magvai Fehérállomány: pályák (innen indulók, itt végződők, áthaladók) Agytörzsi hálózatos állomány (formatio reticularis): fehér és szürkeállomány rácsszerű keveredése, agytörzs: nyúltvelő, híd, középagy
Nyúltvelő központjai: vegetativ reflexközpontok (automatikus központok): légzés vérnyomás (pressor, depressor) köhögés tüsszentés könnyezés szemhéjzárás nyelés rágás nyálelválasztás hányás szopás szomatikus reflexközpontok (izomtónus növelése): tónusos nyaki reflex labirintreflex
Híd (pons) összeköttetés a nagyagy-gerincvelő, nagyagy-kisagy és a kisagy-gerincvelő között alapi és háti rész, a háti rész a IV. agykamra alapját képezi a nyúltvelővel együtt hátranyúló kisagykarok (pedunculus cerebellaris medius): rögzítik a kisagyat a hídhoz szürkeállomány: gócokban, a hídból kilépő agyidegek magvai: V. (n. trigeminus), VI. (n. abducens), VII. (n. facialis), VIII. (n. vestibulocochlearis) fehérállomány: pályák (innen indulók, itt végződők, áthaladók elsősorban) híd központjai: légzőreflexeket módosító központok
Kisagy (cerebellum) 2 féltekéből (haemisphaerium cerebelli) áll, ezeket a féreg (vermis) köti össze, a féltekék lebenyekből (lobus) állnak, felszínükön tekervények (gyrus) és barázdák (sulcus) vannak kisagykarok v. kocsányok: felső kisagykar (pedunculus cerebellaris superior) középagyhoz középső kisagykar (pedunculus cerebellaris medius) hídhoz alsó kisagykar (pedunculus cerebellaris inferior) nyúltvelőhöz rögzíti fejlődéstanilag 3 részre osztjuk: legősibb rész (archicerebellum) egyensúlyozással ősi rész (paleocerebellum) gerincvelővel újabb rész (neocerebellum) agykéreggel van kapcsolatban szürkeállomány: egységes: kisagykéreg (cortex cerebelli) hármas rétegződésű: legkülső rétegben kosársejtek, középső rétegben Purkinje sejtek, legbelső rétegben szemcsesejtek gócos: kisagyi magvak: fogasmag (nucleus dentatus), dugó alakú mag (n. emboliformis), golyó alakú mag (n. globosus) fehérállomány: kisagyba be- és kilépő pályák
Kisagy funkciója: mozgásszervezés: térbeli, időbeli összerendezés (finommozgásokra vonatkoznak piramis vezérelt mozgások) önállóan nem indít mozgásokat, csak finomítja, modulálja, kontrollálja azokat bevezető (afferens), érző kisagyi rendszerek: hátsó, gerincvelő-kisagyi köteg (tr. spinocerebellaris posterior) elülső, gerincvelő-kisagyi köteg (tr. spinocerebellaris anterior) egyensúlyi idegmagvak-kisagyi köteg (tr. vestibulocerebellaris) olajka-kisagyi köteg (tr. olivocerebellaris) hídmagvak-kisagyi köteg (tr. pontocerebellaris) kivezető (efferens) kisagyi rendszerek: legősibb rész egyensúlyozó idegmagvak gerincvelő ősi rész vörösmag fiatalabb rész fogazott maghoz afferens pályákon keresztül információkat kap a bőr- és izomreceptorokból, hallórendszer receptoraiból, formatio reticularistól és a nagyagykéregből efferens pályák kapcsolatot biztosítanak a formatio reticularisszal, extrapiramidális rendszerrel, hallórendszerrel, látóteleppel és a motoros agykéreggel
Középagy (mesencephalon) Részei: agykocsányok (pedunculi cerebri) ujjnyi vastag, páros szerv a hídból indulnak a nagyagy capsula internája (belső tok) felé agypályák haladnak bennük (alul mozgató pályák, felül érzőpályák) fehérállományi rész a két részt egymástól elválasztja a fekete vonal (substantia nigra) szürkeállományi rész (extrapiramidalis rendszer része) a felső rész közepén van a vörösmag (nucleus ruber) szürkeállományi rész (extrapiramidális rendszer része) belső oldalukon lép ki a III. agyideg (n. oculomotorius) ikertesti lemez (lamina tecti mesencephali) felszínén 4 kis dudor: alsó ikertestek (colliculus inferior) és felső ikertestek (colliculus superior) az alsó ikertestek a hallóideg átkapcsolási helye, a felső a látóidegé az ikertesti lemez alatt húzódik az agyvízvezeték (aqueductus cerebri) az agyvízvezetéket szív alakban körülveszi a központi szürkeállomány szürkeállományi rész a III. agyideg (n. oculomotorius) (felső ikertest) és IV. agyideg (n. trochlearis) (alsó ikertest) magvai
Előagy végagy nagyagy (cerebrum) a hosszanti hasadék v. nyílirányú barázda (fissura longitudinalis cerbri) 2 féltekére (haemisphaerium) osztja a 2 féltekét a kérgestest (corpus callosum) köti össze szerkezeti felépítése: kívül az egységes szürkeállományi rész, az agykéreg (cortex) alatta a fehérállomány (substantia alba) a fehérállományban elszórtan nagyobb sejtcsoportok (szürkemagvak) széli (limbikus) rendszer részei a féltekéket lebenyeke osztjuk: homloklebeny (lobus frontalis) falilebeny (lobus parietalis) nyakszirtlebeny (lobus occipitalis) halántéki lebeny (lobus temporalis) agy felszínei: domború, felső-oldalsó (facies superolateralis cerebri) alsó, alapi, basalis (facies inferior) belső, egymás felé néző (facies medialis)
Domború, felső-oldalsó felszín: homloklebeny: központi barázda v. Rolando-féle barázda (sulcus centralis) felső, középső, alsó homloki tekervény (gyrus frontalis superior, medius, inferior) központi barázda előtti tekervény (gyrus praecentralis): elsődleges mozgatóközpontjaink helye (Br. 4) piramis pálya kiindulása falilebeny: központi barázda mögötti tekervény (gyrus postcentralis): elsődleges érző területek helye (Br. 1; 2; 3) felszálló érző pályák vége nyakszirtlebeny felső, oldalsó nyakszirti tekervény (gyrus occipitalis superior, lateralis): elsődleges látóközpont (Br. 17) halántéklebeny: felső, középső, alsó halántéki tekervény (gyrus temporalis superior, medius, inferior): elsődleges hallóközpont (Br. 41; 42) Alapi, basalis felszín: a homloklebeny alatt: szaglóköteg (tr. olfactorius), szaglóhagyma (bulbus olfactorius) tekervények és barázdák a homlok-, nyakszirt- és halántéklebenyek alján Belső, egymás felé néző felszín: kérgestest (corpus callosum): a 2 félteke szimmetrikus pontjait köti össze övtekervény (gyrus cinguli) a kérgestest körül (a szaglórendszer része)
A nagyagy szerkezeti felépítése: szürkeállomány: egységes: agykéreg (cortex), kb. 1cm vastag, 6 rétegben helyezkednek el a neuronok, 3 jellegzetes sejttípus: piramis alakú sejtek, szemcsés sejtek, szabálytalan alakú sejtek elsődleges kérgi központok: elsődleges mozgatóközpont (Br. 4) szemmozgások elsődleges központja (Br. 8) elsődleges kérgi érzőközpontok (Br. 1; 2; 3) elsődleges látómező (Br.17) elsődleges hallómező (Br. 41; 42) másodlagos kérgi központok: másodlagos kérgi mozgatóközpont (Br. 6) másodlagos érzőközpont (Br. 5; 7) másodlagos látóközpont (Br. 18; 19) másodlagos hallóközpont (Br. 22) harmadlagos kérgi központok: fennmaradó agyterületek (Br. 8; 9; 10; 28; 33; 38; 39; 40)
szürkeállomány: gócos: szürkemagvak: 1. törzsdúcok: az agytörzs dúcai (nyúltvelő, híd, középagy) mozgató központok (extrapiramidális és limbikus rendszer részei) 2. látótelep (thalamus): köztiagy része érző központ törzsdúcok: farkasmag (nucleus caudatus) lencsemag (nucleus lentiformis): köpenyi rész (putamen) belső, halványabb rész a halvány gömb (globus pallidus) a lencsemagot körülvevő fehérállomány: belső, külső tok (capsula interna, externa), a capsula interna folytatásai lesznek az agykocsányok csíkolt test (corpus striatum) a farkas- és lencsemag köpenye zár (claustrum) mandulamag (corpus amygdaloideum): limbikus rendszer tagja nem vált el teljesen az agykéregtől
fehérállomány: asszociációs pályák: egy-egy agyfélteke különböző pontjait kötik össze komisszurális pályák: a két félteke azonos, szimmetrikus pontjait kötik össze projekciós pályák: az agykéreg és a gerincvelő közötti pályák (hosszú felszálló és leszálló pályák) hosszú leszálló (mozgató) pályák: piramispálya rendszer extrapiramidális pálya rendszer szemmozgató pálya hosszú felszálló (érző) pályák: hátsó kötegi felszállórendszer oldalsó kötegi felszállórendszer
hosszú felszálló pályák: hátsó kötegi felszállórendszer (tr. spinobulbaris v. Goll-Burdach pálya): izom- és testérzés, ízületi helyzetérzés, súlyérzés, bonyolult tapintás kiindulási hely: bőrben, ízületi tokban, izmokban, szalagokban lévő receptorokból első neuron: csigolya közti dúcban (álegynyúlványú sejtek), az egyik nyúlvány a receptorból viszi az információt a sejttesthez, a másik nyúlvány belép a gerincvelő hátsó kötegébe, majd megszakítás nélkül halad a nyúltvelőben lévő GB magokig az alsó testfélről jövő rostok alkotják a Goll-köteget (fasciculus gracilis) - medialisan a felső testfélről jövők a Burdach-köteget (fasciculus cuneatus) - lateralisan második neuron: a GB magokból indul, együtt alkotják a belső hurokpályát (lemniscus medialis), kereszteződnek és halad a thalamusig a tr. spinobulbaris a nyúltvelőben kereszteződik harmadik neuron: indul a thalamusból és halad a gyrus postcentralishoz, a Br. 1; 2; 3 mezőkhöz (elsődleges érzőközpont, falilebeny)
oldalkötegi felszállórendszer (tr. spinothalamicus): hőérzet, fájdalomérzet, elemi tapintás kiindulási hely: a bőr felületes rétegeiben lévő receptorokból első neuron: sejtteste a csigolya közti dúcban (álegynyúlványú sejtek), az egyik nyúlvány a receptortól viszi az ingerületet a sejttest felé, a másik a hátulsó gyökéren belép a gerincvelőbe és a hátulsó szarv tövében végződik második neuron: sejtteste a hátulsó szarv tövében, a rostjai a fehér összekötő részben (vagy az adott szelvényben, vagy egy-két szelvény felszállás u- tán) kereszteződnek és a másik oldali oldalsó kötegben haladnak felfelé a thalamusig a tr. spinothalamicus a gerincvelőben kereszteződik harmadik neuron: sejtteste a thalamusban, rostjai a nagyagy fehérállományában haladnak az agykéregbe, gyrus postcentralisba, a Br. 1; 2; 3 mezőkhöz (elsődleges érzőközpont, falilebeny) a fájdalomérző pálya felfutása kicsit másabb: több átkapcsolódás (interneuronok), a thalamus más részeibe haladnak és az onnan kiinduló rostok a homloklebenybe húzódnak
hosszú leszálló pályák: piramis pályarendszer (tr. corticospinalis v. tr. pyramidalis): akaratlagos, finom mozgások, újonnan tanult mozgások kialakítása kiindulási hely: gyrus precentralis, elsődleges mozgatóközpont (főleg Br. 4, kisebb része Br. 6) lefutása: az agykéreg piramis alakú neuronjaiból indul (nem innen a név) ezek rostjai a fehérállományban haladnak a belső tok felé, majd húzódnak a középagyba hídba nyúltvelőbe a nyúltvelő piramis nevű része (innen az elnevezés) alatt a rostok 90%-a kereszteződik (decussatio pyramideum), majd a kereszteződött rostok belépnek az oldalsó kötegbe és ott futnak lefelé az adott szelvény mellső szarvába a rostok 10%-a nem kereszteződik a nyúltvelőben, hanem halad lefelé az elülső kötegben, de mielőtt a mellső szarvban végződnének, ezek is kereszteződnek a gerincvelő adott szelvényében 90% nyúltvelőben, 10% gerincvelőben kereszeteződik a mozgató parancsot innen már a gerincvelő idegek (nervi spinales) szállítják a beidegzett izmokhoz
extrapiramidális pályarendszer (tr. extrapyramidalis): automatizált, durvább, nagy kiterjedésű mozgások, izomtónus szabályozása, az ellentétes működésű (antagonista) izomcsoportok tónus- és mozgási e- gyensúlyának, ritmusának kialakítása, a fajra jellemző testtartás kialakítása, mimika, gesztikuláció lefutását tekintve kevésbé egységes, mint a piramis pálya, de élettani működését tekintve egységes, jobban jellemző főbb kiindulóhelyek és pályák: törzsdúcokból középagy: vörösmag 1. vörösmag-gerincvelői pálya (tr. rubrospinalis) tető 2. tető-gerincvelői pálya (tr. tectospinalis) agytörzs: hálózatos állomány 3. hálózatos állomány-gerincvelői pálya (tr. reticulospinalis) híd: egyensúly idegmagvak 4. egyensúly idegmagvak-gerincvelői pálya (tr. vestibulospinalis) nyúltvelő: olajka mag 5. olajka-gerincvelői pálya (tr. olivospinalis) lefutása: a különböző kiindulási helyekről a rostok az agy fehérállományában haladnak, kereszteződnek (agyban), majd a gerincvelő oldalsó és elülső (főleg itt) kötegében futnak és a mellső szarvban végződnek innen az információt a gerincvelői idegek továbbítják az izmokhoz
szemmozgató pálya: az akaratlagos szemmozgások végrehajtója kiindulási hely: a Br. 8 mezőből, a szemmozgások elsődleges központjából lefutása: keresztülhalad a belső tokon és a középagyban végződik
Előagy köztiagy (diencephalon) látótelep (thalamus) és látótelep alatti terület (hypothalamus): thalamus: a nagyagy mélyén, középtájon elhelyezkedő, tojásdad szürkeállományi rész, szürkemag, de nem törzsdúc, mert a köztiagyból fejlődött ki 40 magcsoport különíthető el benne, különböző funkciójúak, más-más agyterületekkel tartanak kapcsolatot fő érzőcentrum a felszálló (érző) pályák itt kapcsolódnak át (kivéve a szaglópályát) hátsó részen két kis dudor: belső térdestest (corpus geniculatum mediale): a hallópálya átkapcsolása innen indul a hallópálya utolsó neuronja, a belső tokon keresztül halad a halántéklebenybe külső térdestest (corpus geniculatum laterale): a látópálya átkapcsolása
hypothalamus: fontos vegetatív központ: specifikus sejtcsoportosulások látóterület feletti mag (nucleus supraopticus) kamra melletti mag (nucleus paraventricularis) szürke dudor (tuber cinereum): belső hasi és belső háti mag (nucleus ventromedialis et dorsomedialis hypotalami) ívelt mag (nucleus arcuatus) szabályozó működése: idegi: leszálló pályákon keresztül kapcsolatban az agytörzzsel és a gerincvelővel hormonális: nagysejtű magvainak a rostjai a hipofízis nyelében leszálló rostköteget alkotnak, melyek az agyalapi mirigy hátsó lebenyében (neurohipofízisben) végződnek, ezek a neuronok hormonokat választanak el (neurosecretios sejtek) központjai: a szervezet belső környezetének kialakítása és állandóságának megtartása (homeosztázis), hőszabályozás (hűtő-fűtő központok), só- és vízháztartás, szénhidrátanyagcsere szabályozása, éhség-jóllakottság, szomjúság központja
A központi idegrendszer burkai (meninges): 3 rétegű burokrendszer az agyvelő és a gerincvelő körül feladata: védelem, rögzítés, nedvkeringés részei: - kemény agyhártya (dura mater) - lágy agyburok (leptomeninx): - pókhálóhártya (arachnoidea) - lágy agyhártya (pia mater)
Agykamrák: egymással összefüggésben vannak, közös kamrarendszert alkotnak a IV. agykamra elvékonyodó folytatása a gerincvelőben a központi csatornát (canalis centralis) alkotja az agyvizet (liquor cerebrospinalis) az agykamrák (elsősorban az oldalkamrák) falába ágyazott érfonatok (plexus choroideus) termelik az agyvízben úszva az 1400 g tömegű agy már csak 50 g agyvíz feladatai: védi az agyat, koponyán belüli nyomás fenntartása, idegszövet táplálása, anyagcseretermékek elszállítása agykamrák: III. agykamra (ventriculus tertius) oldalkamrák (ventriculus lateralis) IV. agykamra (ventriculus quartus) n o r m á l v í z f e j
A környéki idegrendszer agyvelőből kilépő 12 pár ideg gerincvelőből kilépő 31 pár ideg: nyaki (cervicalis) szakasz: 8 pár ideg háti (thoracalis) szakasz: 12 pár ideg ágyéki (lumbalis) szakasz: 5 pár ideg keresztcsonti (sacralis) szakasz: 5 pár ideg farokcsonti (coccygealis) szakasz: 1 pár ideg gyengébb hátsó ág (ramus dorsalis) kevert idegek (érző és mozgató rostok) erősebb mellső ág (ramus ventralis) a ramus dorsalis nem képez fonatokat a ramus ventralis fonatokat képez: nyaki fonat (plexus cervicalis) karfonat (plexus brachialis) a mellkasi szakaszon nincs fonatképződés ágyéki fonat (plexus lumbalis) keresztcsonti fonat (plexus sacralis)
Gerincvelői szelvény (segmentum spinale): a gerincvelő azon része, melyből egy gerincvelői ideg veszi kezdetét 8 nyaki, 12 mellkasi, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti, 1 farki hátsó szarv cornu posterius hátsó (érző) gyökér radix posterior csigolya közti dúc ganglion intervertebrale pseudounipolaris sejtek hátsó vékonyabb ág ramus dorsalis a mély hátizmokat mozgatóan, a felettük lévő bőrt érzően idegzik be elülső szarv cornu anterius elülső (mozgató) gyökér radix anterior gerincvelői ideg nervus spinalis érző és mozgató rostok elülső erősebb ág ramus ventralis nyaki, ágyéki, keresztcsonti szakaszon fonatot alkotnak mellkasi szakaszon NINCS fonatképződés
nyaki fonat (plexus cervicalis) C1-C4: az első 4 nyaki gerincvelői ideg ventralis ágai bőr ágak: beidegzik a fej fül mögötti részét, a fülkagylót, az áll körüli bőrt, a szegykulcscsonti ízület tájékát, a delta- és csuklyásizom feletti bőrt izom ágak: beidegzik a nyelvcsont alatti izmokat, részt vesz a csuklyásizom és a fejbiccentőizom beidegzésében legfontosabb ága a rekeszideg (nervus phrenicus): rekeszizom beidegzése karfonat (plexus brachialis) C5-8-Th1: az 5.; 6.; 7.; 8. nyaki gv-i ideg és az első háti gv-i ideg ventralis ágai vállövi ágak: mozgatóan beidegzik a felületes mell- és hátizmok és a vállöv izmainak egy részét hátulsó lapockai ideg (n. dorsalis scapulae): rombuszizom mozgatása hosszú mellkasi ideg (n. thoracicus longus): elülső fűrészizom mozgatása lapocka feletti ideg (n. suprascapularis): tövis feletti és alatti izom mozg. lapocka alatti ideg (n. subscapularis): lapocka alatti izom és a nagy görgetegizom mozgatóidege hátsó mellkasideg (n. thoracodorsalis): széles hátizom mozgatása mellkasi idegek (nn. pectorales): kis és nagy mellizom mozgatóidege
felső végtagi ágak: izom-bőrideg (n. musculocutaneus): mozgató: a felkar hajlítói érző: az alkar orsócsont felőli oldala középső ideg (n. medianus): mozgató: az alkar hajlító- és borintóizmai (kivéve: singcsonti csuklóhajlító izom, mély ujjakat hajlító izom) érző: tenyér, ujjak orsócsonti fele singcsonti ideg (n. ulnaris): mozgató: singcsonti csuklóhajlító izom, mély ujjakat hajlító izom singcsonti fele, kisujjpárna izmai, tenyérárok izmai (kivéve a 2 orsócsonti gilisztaizom), hüvelykujj közelítő izom érző: kézhát bőre a singcsonti oldalon, ujjak bőre a kézháti oldalon, tenyér bőrének singcsonti egyharmada bőridegek (n. cuteanus brachii et antebrachii): érző: felkar és alkar belső felszíne orsócsonti ideg (n. radialis): mozgató: a felkar és alkar összes feszítője érző: alkar kézháti felszíne hónalj ideg (n. axillaris): mozgató: deltaizom, kis görgeteguzom érző: vállízület, kar bőrének oldalsó felszíne
bordaközti idegek (nervi intercostales) Th2-12: a mellkasi gv-i idegek nem képeznek fonatokat (kivéve az első és utolsó) mozgató: külső és belső bordaközti izmok, bordaemelő izmok, fűrészizmok, hasizmok érző: mellkas, has bőre, mellhártya, hashártya ágyéki fonat (plexus lumbalis) Th12-L4: csípő-alhasi ideg (n. iliohypogastricus) csípő-lágyéktáji ideg (n. ilioinguinalis) nemi szerv-combideg (n. genitofemoralis) comb oldalsó bőridege (n. cutaneus femoris lateralis) combideg (n. femoralis): mozgató: négyfejű combizom, szabóizom, fésűizom érző: comb és lábszár elülső felszínének bőre elfedett ideg (n. obturatorius)
keresztcsonti fonat (plexus sacralis) L5-S5: ülőfonat (plexus ischiadicus) L5-S1-3: izomágak (rami musculares) felső farideg (n. gluteus superior) alsó farideg (n. gluteus inferior) comb hátulsó bőridege (n. cutaneus femoris posterior) ülőideg (n. ischiadicus): mozgató: comb hajlítói, lábszár feszítői és hajlítói érző: lábszár, lábfej külső része szemérem-végbélfonat (plexus pudendohaemorrhoidalis) S3-4: a medence zsigereinek, a külső nemi szervek, a gát izomzatának és a gáttájék bőrének beidegzése
Agyidegek (nervi craniales): I. szaglóideg É II. látóideg É III. közös szemmozgató ideg M IV. sodorideg M V. háromosztatú ideg K VI. távolítóideg M VII. arcideg K VIII.egyensúly- és hallóideg É IX. nyelv-garati ideg K X. bolygóideg K XI. járulékosideg M XII. nyelv alatti ideg M
I. szaglóideg (n. olfactorius) É : receptorai a szaglóhámból indulnak (bipoláris sejtek) a dendrikus nyúlványok felveszik az ingert, a másik nyúlvány fut a szaglóhagymába (bulbus olfactorius), itt átkapcsolódnak az agyalapon szaglóköteggé rendeződnek (tractus olfactorius) több átkapcsolódás után a rostok a frontális lebeny alapi részén végződnek II. látóideg (n. opticus) É : a retinából indul a látóideg saját csatornáján (canalis opticus) lép be a koponyaüregbe az orrhoz közelebb eső rostok kereszteződnek a töröknyeregnél (sella turcica) részleges kereszteződés (chiasma opticum), a retina halántéki rostjai oldalváltás nélkül haladnak tovább, eddig hívjuk látóidegnek (nervus opticus), a kereszteződéstől már látóköteg (tractus opticus) innen a kéreg alatti látóközpontba futnak a rostok (látótelep külső térdes teste corpus geniculatum laterale), innentől a pályát már látókisugárzásnak hívjuk (radiatio optica) innen haladnak a nyakszirtlebenybe, a kérgi látóközpontokba (Br. 17; 18; 19)
III. közös szemmozgató ideg (n. oculomotorius) M : kiindulási helye, a mozgató és vegetatív magja a középagyban van szemizmok beidegzése (kettő kivételével): felső egyenes szemizom (m. rectus bulbi superior) alsó egyenes szemizom (m. rectus bulbi inferior) belső egyenes szemizom (m. rectus bulbi medialis) alsó ferde szemizom (m. obliquus bulbi inferior) felső szemhéjemelő izom (m.levator palpebrae superioris) vegetatív rostok futnak a szem két simaizmához: pupillaszűkítő izom (m. sphincter iridis) lencsefüggesztő rostok izma (m. ciliaris) kapcsolat a kérgi központokkal
IV. sodorideg (n. trochlearis) M : a legvékonyabb agyideg, csak ez lép ki az agyvelő háti oldalán ferde felső szemizom (m. obliquus bulbi superior) beidegzése hosszú belső köteg (fasciculus longitudinalis medialis): mozgatóközpontok összerendezője, összefűzi a szemmozgató idegek központjait V. háromosztatú ideg (n. trigeminus) K : érző- és mozgatómagvai: nyúltvelőben, hídban, a proprioceptív érzőrostok magjai a középagyban; vegetatív magja nincs három ágra szakad: szemideg (n. opthalamicus) É : homlok, homloküreg, belső szemzug, szemüreg, orrhát, orrüreg felső része, kötőhártya érző beidegzése felső állcsonti ideg (n. maxillaris) É : alsó szemhéj, arc járomcsonti része, orrszárnyak, orrüreg hátsó alsó része, felső ajak, felső fogsor, szájpad érző beidegzése állcsonti ideg (n. mandibularis) K :motoros: rágóizmok, lágy szájpad, szájfenék, dobhártyafeszítő izom érző: alsó fogsor, foghús, alsó ajak, nyelv elülső 2/3-a, külső hallójárat, dobhártya, oldalsó homloktájék, állkapocsízület vegetatív: nyál és könnymirigy VII. és IX. agyidegekkel
VI. távolító ideg (n. abducens) M: központi magja a IV. agykamra fenekén található a híd alsó részén lép ki az agyvelőből egyetlen izmot idegez be: külső egyenes szemizom (n. rectus bulbi lat.) központi kapcsolatai: piramispálya részeként a kéreggel, valaminta szemmozgató idegmagvakkal sérülése esetén: a kifelé tekintés gyengült vagy lehetetlen VII. arcideg (n. facialis) K: magja a IV. agykamra fenekén helyezkedik el a hídnál lép ki az agyból, bonyolult lefutású ideg, a fültőmirigy (parotis) állományában ágakra oszlik: motoros ág érzőrostok vegetatív rostok
VIII. egyensúly- és hallóideg (n. vestibulocochlearis) É: 2 részének működése teljesen eltérő, csak helyzeti kapcsolatuk van egyensúlyideg dúca (ganglion vestibulare) a belső hallójárat fenekén a nyúltvelővel, a kisaggyal és a hálózatos területtel van kapcsolatban a hallóideg dúca (ganglion spirale) a csontos csigában helyezkedik el a külső hurokpálya (lemniscus lat.) kialakításában vesz részt a csontos csigából halad a halántéklebeny elsődleges kérgi hallómezejébe (Br. 41; 42) IX. nyelvgarati ideg (n. glossopharyngeus) K: mozgatórostjai a garat felső részének izomzatát látják el érzőrostjai beidegzik a szájüreg hátsó részét, a garat felső részét, a nyelv hátsó részét vegetatív rostjai a fültőmirigyet és néhány nyálmirigyet idegeznek be paraszimpatikus rostokkal
X. bolygóideg (n. vagus) K: a koponyát a IX. és a XI. agyideggel hagyja el a torkolati nyíláson (foramen jugulare) nyaki szakasz: a carotisokkal együtt, ágakat ad a garathoz és a gégéhez mellkasi szakasz: a mellüregben haladva rostokat a d a gégéhez és a szívhez hasi szakasz: a nyelőcsővel halad át a rekeszen, a hasüreg szervein végződik érzőrostjai beidegzik: a dobüreget, külső hallójáratot, garatot, gégét, légcső nyálkahártyáját, nyelőcsövet, tüdőt, nagyereket, szívburkot, májkaput a gyomor speciális reflexeit közvetíti mozgatórostjai beidegzik: garatot, lágy szájpad izmait, gége, nyelőcső és garat izmainak egy részét vegetatív rostjai ellátják: a nyelőcső simaizmait, mirigyeit, tüdő és alsólégutak simaizmait, mirigyeit a szív, gyomor, nyombél paraszimpatikus idege
XI. járulékos ideg (n. accesorius) M: rostjai a nyúltvelőből és a gerincvelő felső részén lévő magvaiból származnak gyengébb belső ága (ramus internus) a gége mozgató beidegzésében vesz részt erősebb külső ág (ramus externus) a fejbiccentő izom és a csuklyásizom beidegzésében vesz részt XII. nyelv alatti ideg (n. hypoglossus) M: a nyúltvelőből, a IV. agykamrából indul beidegzi a nyelv külső és belső izmait, állkapocs-nyelvcsonti izmot
*Az idegrendszer felépítése: Anatómiai felépítés szerint: központi agyvelő, gerincvelő környéki 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelői ideg Működés szerint: szomatikus az információ a külvilágból érkezik, a válaszreakció harántcsíkolt izom összehúzódása vegetatív az információ a belső környezetből érkezik, a válaszreakció simaizom, szívizom összehúzódása vagy egy mirigysejt működésének megváltoztatása
A vegetatív v. autonom idegrendszer (systema nervosum autonomicum): autonom, mert akaratunktól független vegetatív, mert zsigereket, simaizmokat, szívizmot, mirigyeket idegez be élettani működése szerint két részre bontjuk: szimpatikus paraszimpatikus hatástanilag az idegvégződéseken felszabaduló kémiai anyagok szerint: adrenerg rostok: szimpatikus tagjai; adrenalin, noradrenalin kolinerg rostok: paraszimpatikus idegek; acetilkolin (kivétel: szimpatikus kolinerg rostok izzadságmirigyek és szőrszálemelő simaizmok beidegzése) a központi idegrendszerből kilépő rostok csoportokat alkotnak: feji (cranialis) rész: paraszimpatikus mellkalsi-ágyéki (thoraco-lumbalis): szimpaticus keresztcsonti (sacralis): paraszimpatikus
A vegetatív idegrendszer hatásai: Cannon-féle vészreakció: a szervezet belső egyensúlyát veszélyeztető hatások a symp. idegrendszer egészének aktiválódását váltják ki mellékvesevelő hormonjai (sympato-adrenalis aktivitás) a vészreakció eredménye: pupilla tágul nő a vörösvértestek száma a keringő vérben gyorsul a szívműködés az egyes szívösszehúzódások erőssége fokozódik emelkedik a szisztolés vérnyomás megváltozik a keringő vér eloszlása a szervezetben (keringési redistribúció): a hasi szervekből és a bőrből a vér a pillanatnyilag létfontosságú szervekbe áramlik koszorúserek, vázizmok nő a szervek oxigénfogyasztása a hörgők tágulnak nő a légzésszám emelkedik a vércukorszint a gyomor-bélrendszer működése csökken
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!